16/2017. (VIII. 7.) EMMI rendelete az egészségügyi kártevőirtószerekkel, valamint gázosítószerekkel végzett tevékenység szabályairól.

16/2017. (VIII. 7.) EMMI rendelete az egészségügyi kártevőirtószerekkel, valamint gázosítószerekkel végzett tevékenység szabályairól. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a 6–10. § és a 12–21. §, valamint az 1. melléklet tekintetében a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (4) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48.  § 3.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a  6–10.  § és 12–21.  §, valamint az  1.  melléklet tekintetében a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65.  § 1. és 8.  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések 1. § E rendelet hatálya a  biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a  továbbiakban: 528/2012 EU rendelet) által szabályozott egészségügyi kártevőirtószernek, valamint gázosítószernek minősülő készítményeket forgalmazó és felhasználó természetes és jogi személyekre, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. 2. § E rendelet alkalmazásában 1. I. forgalmi kategóriájú irtószer: a  biocid termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól szóló kormányrendelet (a  továbbiakban: Biocid korm.r.) szerint I. forgalmazási kategóriába tartozó irtószer, 2. II. forgalmi kategóriájú irtószer: a Biocid korm.r. szerint II. forgalmazási kategóriába tartozó irtószer, 3. III. forgalmi kategóriájú irtószer: a Biocid korm.r. szerint III. forgalmazási kategóriába tartozó irtószer, 4. behatási idő: az az időtartam, amely alatt a gázosítószer kifejti biológiai hatását, 5. egészségügyi kártevők: a  fertőző betegségek és a  járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló miniszteri rendelet szerinti egészségügyi kártevők, 6. felhasználó: az irtószert vagy gázosítószert alkalmazó természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, 7. főszellőztetés: a gázosítószer fő tömegének kijuttatása a gáztérből, 8. gázhatás: behatási idő a gázképzéssel együtt, 9. gázképzés: a gázosítószer rendeltetésszerű felhasználása, 10. gázmester: egészségügyi gázmester (kártevőirtó), egészségügyi gázmester szakképesítéssel vagy ezzel egyenértékű egészségügyi gázmesteri oklevéllel rendelkező személy, 11. gázosítás: gázhatás és szellőztetés együtt, 12. gázosítószer: az  528/2012/EU rendelet, valamint a  növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a  79/117/EGK és a  91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti károsító szervezetek elleni védekezésre szolgáló légnemű halmazállapotú vegyi anyag, illetve gáz előállítására szolgáló alapanyag, gázképző anyag, valamint gázképzésre szolgáló készítmény, 13. gáztér: olyan légtér, amely gázképzésre a  behatási idő tartamára résmentesen szigetelhető, a  gázhatás után szellőztetéssel annak használatba való átadásáig biztonságossá, az  embert és a  környezetet nem veszélyeztetővé tehető, 14. irtószer: minden olyan biocid hatóanyag és termék, amely egészségügyi kártevőirtásra, illetve védekezésre szolgál, 15. készítmény: kereskedelmi névvel ellátott, a  felhasználás és forgalmazás céljára alkalmas módon kialakított szerforma, 16. szakképzett személy: egészségügyi kártevőirtó szakmunkás szakképesítéssel rendelkező személy, egészségőrfertőtlenítő szakképesítéssel rendelkező személy, egészségügyi kártevőirtó és fertőtlenítő szakképesítéssel rendelkező személy, valamint közegészségügyi-járványügyi felügyelő vagy népegészségügyi ellenőr szakképzettséggel rendelkező személy, 17. szellőztetés: a főszellőztetés és utószellőztetés együttesen, 18. szolgáltató: egészségügyi kártevőirtást végző természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amelynek személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója gázmester vagy szakképzett személy, 19. utószellőztetés: a főszellőztetést követően a még gáztérben maradt gázosítószer teljes eltávolítása a gáztérből, 20. védekezés: az  egészségügyi kártevők megtelepedésének és elszaporodásának meggátlása, valamint életfolyamataik megzavarása és a kártevők csalogatása vagy távoltartása, riasztása, továbbá elpusztítása, 21. védőfelszerelés: a  munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló miniszteri rendeletnek, az  egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendeletnek, illetve a  gázosítószer biztonsági adatlapján feltüntetett előírásnak megfelelő egyéni védőfelszerelés és légzésvédő eszköz együttesen. 2. Az egészségügyi kártevőirtó tevékenység engedélyezésének részletes szabályai 3. § (1) A  kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 33/A.  §-a (a  továbbiakban: Kbtv.) alkalmazásában engedélyköteles egészségügyi kártevőirtó tevékenységnek minősülnek a) gázmester által végezhető aa) az  I. forgalmazási kategóriába tartozó irtószerek beszerzése, szállítása és tárolása, valamint az egészségügyi kártevők – szolgáltatásnyújtás keretében történő – irtására való felhasználása, ab) a  II. forgalmazási kategóriába tartozó irtószerek beszerzése, szállítása, tárolása, felhasználása az e rendeletben meghatározottak szerint, ac) a lakott területet érintő szervezett egészségügyi kártevőirtás szakmai irányítása, ad) a  növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a  79/117/EGK és a  91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint növényvédő szerként engedélyezett gázosítószerek árusítása, szállítása, tárolása és raktározása, valamint a gázosítás végrehajtása, ae) etilén-oxid gáz felhasználása (a  gázpatronos asztali sterilizátorok üzemeltetésének kivételével), valamint b) szakképzett személy által végezhető, az  a)  pont ab)  alpontja szerinti, továbbá az  a)  pont aa), ac)–ae)  alpontjában foglaltakon kívüli, egészségügyi kártevők foglalkozásszerű irtására irányuló egyéb egészségügyi kártevőirtási tevékenység. (2) Az  egészségügyi kártevőirtó tevékenység végzésére jogosító engedélyt (a  továbbiakban: engedély) a  szolgáltató lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) adja ki. (3) Az  egészségügyi kártevőirtó tevékenységet végző személy szakképzettségétől függően engedély az (1) bekezdésében foglalt valamely résztevékenységre is adható. (4) Az  (1)  bekezdés szerinti valamennyi tevékenységre jogosító engedély csak abban az  esetben adható ki, ha a szolgáltatónál valamennyi résztevékenység végzésére jogosult foglalkoztatott személy alkalmazása biztosított. (5) A szolgáltató nevében a foglalkoztatott személy csak a szakképesítésének megfelelő tevékenységet végezheti. (6) A  szolgáltató a  végzettségre irányuló személyi feltételnek – részben vagy egészben – olyan, a  szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező foglalkoztatott személy alkalmazásával is eleget tehet, akinek szakmai gyakorlatát a feladatra kijelölt szerv vagy hatóság az egészségügyi miniszter által szabályozott, mérgező termékek felhasználását igénylő szakmai tevékenységek szakmai gyakorlaton alapuló elismeréséről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint elismerte. (7) Alkalmazottat foglalkoztató szolgáltatónál az  egészségügyi kártevőirtás szakirányítását csak érvényes működési nyilvántartási igazolvánnyal rendelkező gázmester végezheti, aki a  felhasználásra kerülő irtószerek, gázosítószerek szállításának, tárolásának, előkészítésének, felhasználásának, veszélyes hulladék ártalmatlanításának módjára, illetve az elsősegélynyújtásra, valamint a vonatkozó tűzrendészeti előírásokra részletes munkarendet készít. Alkalmazottat foglalkoztató szolgáltatónak önálló munkavédelmi szabályzattal kell rendelkeznie, amit az  alkalmazottakkal és közreműködőkkel ismertetni kell. 4. § (1) Az engedély iránti kérelem tartalmazza a) az egészségügyi kártevőirtó tevékenységet személyesen végző foglalkoztatott személy aa) nevét és születési idejét, valamint ab) szakképzettségét igazoló oklevele, bizonyítványa számát, kiállítója megnevezését, vagy – a  3.  § (6)  bekezdése szerinti, elismert szakmai gyakorlattal rendelkező foglalkoztatott személy esetén – szakmai gyakorlata elismeréséről szóló határozat számát, kiállításának időpontját, valamint b) a szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az engedély kiadása esetén az egészségügyi kártevőirtó tevékenységet vagy valamely résztevékenységet csak az a) pont szerinti foglalkoztatott személy végzi. (2) Az engedély abban az esetben adható ki, ha a kérelmező szolgáltatónál a tevékenység céljára szolgáló valamennyi telephelye tekintetében biztosítottak az e rendelet szerinti előírások betartásának feltételei. (3) A járási hivatal a 3. § (6) bekezdése szerinti szakmai gyakorlat elismerésének ténye és tartalma előzetes ellenőrzése érdekében az engedély kiadását megelőzően a feladatra kijelölt szervet vagy hatóságot megkeresi. (4) A szolgáltató a járási hivatalt az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokban bekövetkező változásról nyolc napon belül írásban tájékoztatja. (5) Ha az engedélyes szolgáltató tekintetében a 3. § (4) bekezdésében foglalt körülmény már nem áll fenn, a szolgáltató a  változás bekövetkezésétől egészségügyi kártevőirtó szolgáltatást csak a  ténylegesen foglalkoztatott személyek szakmai kompetenciájának megfelelő résztevékenységek körében nyújthat, vagy – szakmai kompetenciával rendelkező foglalkoztatott személy hiányában – egészségügyi kártevőirtó szolgáltatást nem nyújthat. (6) A  járási hivatal a  (4)  bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az  engedélyt módosítja vagy visszavonja. 5. § A Kbtv. 33/A. § (2) bekezdése szerint vezetett nyilvántartás, ha az engedélyes nem egyéni vállalkozó, tartalmazza a) az engedélyes nevét, székhelyének vagy telephelyének címét, b) az engedélyes által végezhető egészségügyi kártevőirtó tevékenységet vagy résztevékenységet. 3. Irtószer, gázosítószer beszerzése, árusítása 6. § (1) Az I. forgalmi kategóriájú irtószert és gázosítószert csak érvényes működési nyilvántartási igazolvánnyal rendelkező gázmester szerezhet be, aki az e rendelet szerinti egészségügyi kártevőirtásra jogosító engedélyével igazolja, hogy az irtószer és gázosítószer szállítására és tárolására előírt feltételeket biztosítani tudja. (2) A II. forgalmi kategóriájú irtószert csak érvényes működési nyilvántartási igazolvánnyal rendelkező gázmester és szakképzett személy szerezhet be, aki az  e  rendelet szerinti egészségügyi kártevőirtásra jogosító engedélyével igazolja, hogy az irtószer szállítására és tárolására előírt feltételeket biztosítani tudja. (3) A III. forgalmi kategóriába sorolt irtószerek beszerzése nem kötött szakképesítéshez. 7. § (1) Irtószer és gázosítószer kizárólag eredeti csomagolásban forgalmazható. (2) Az irtószereket és gázosítószereket az árusítás során más termékektől biztonságosan elkülönítetten kell elhelyezni. (3) A  III. forgalmi kategóriájú irtószerek kivételével tilos az  irtószerek, valamint a  gázosítószerek önkiszolgáló rendszerben történő árusítása. (4) Az  I. és II. forgalmi kategóriájú irtószer, a  gázosítószer csak az  adott forgalmi kategóriájú irtószerek, illetve gázosítószerek beszerzéséhez, tárolásához e rendeletben előírt tárgyi és személyi feltételekkel rendelkező üzletben árusítható. (5) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az  üzlet számára írásban nyilatkozik arról, hogy az I. és II. forgalmi kategóriájú irtószert vagy gázosítószert vásárló személy engedéllyel rendelkező alkalmazottjaként jogosult azok megvásárlására. (6) Az üzlet a nyilatkozatot a vásárlás napjától számított 5 évig megőrzi. 4. Irtószer és gázosítószer szállítása 8. § (1) Irtószer, gázosítószer a  veszélyes áruk nemzetközi szállítására vonatkozó szabályzatok – a  Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (a  továbbiakban: ADR), a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (a továbbiakban: RID), a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás (a továbbiakban: ADN) – előírásainak, valamint a biztonsági adatlapon feltüntetett szállítási besorolásnak megfelelően szállítható. (2) Az ADR, RID vagy ADN hatálya alá nem tartozó irtószer, gázosítószer az engedélyében vagy biztonsági adatlapjában feltüntetett szállításra vonatkozó előírás szerint szállítható. (3) Gázosítószer tömegközlekedési járművön nem szállítható. 5. Irtószer és gázosítószer raktározása a felhasználónál 9. § (1) Irtószert és gázosítószert eredeti, zárt csomagolásban vagy a  használat után ismét visszazárt eredeti csomagolásban, az engedélyben és a használati útmutatóban meghatározott módon kell tárolni. (2) A  III. forgalmi kategóriájú irtószer raktározása során fokozott figyelemmel kell eljárni annak érdekében, hogy emberek és egészségügyi kártevőnek nem minősülő állatok egészségét ne veszélyeztesse, valamint az  irtószer ne juthasson talajba, felszíni vagy felszín alatti vizekbe. (3) II. forgalmi kategóriájú irtószert emberek és állatok tartózkodására, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített, biztonságosan zárható, önálló raktárban, vagy e  feltételeknek mindenben megfelelő helyiségben (a  továbbiakban: raktár) elhelyezett szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni úgy, hogy szennyeződés esetén a  környezet maradéktalan tisztítása biztosítható legyen. (4) I. forgalmi kategóriájú irtószer, gázosítószer csak a  (3)  bekezdésben meghatározott raktáron belül elhelyezett – a  tárolt mennyiségtől függően – tűz- és ütésálló méregkazettában, méregszekrényben, méregládában vagy elkülönített méregkamrában tárolható. (5) A méregkazetta, méregszekrény, méregláda vagy méregkamra külsején, illetve bejáratán kívülről szembetűnően és el nem távolítható módon az  anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a  67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a  továbbiakban: 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) szerinti feliratot és veszélyt jelző piktogramot kell elhelyezni. 10. § (1) A raktárt úgy kell kialakítani, hogy a következő műszaki, biztonsági feltételeknek megfeleljen: a) a  szabadból kell nyílnia, átjárás nélkül megközelíthetőnek kell lennie, nem lehet közös fala – a  raktári tevékenységhez kapcsolódó helyiségek kivételével – állandó vagy ideiglenes emberi vagy állati tartózkodásra szolgáló építménnyel, illetve olyan helyiséggel, ahol élelmiszerrel, gyógyszerrel, illetve takarmánnyal kapcsolatos tevékenységet folytatnak, b) a túlzott felmelegedéstől vagy lehűléstől védettnek kell lennie, c) a padlózatnak, a falaknak, a berendezési tárgyaknak lemoshatónak, tisztíthatónak kell lenniük, d) a  bejáratát tömör, magasított küszöbű, továbbá fémráccsal vagy biztonsági zárral megerősített ajtóval kell ellátni, amelynek kulcsát kizárólag szakképzett személy vagy gázmester kezelheti, e) gondoskodni kell a zárt raktár folyamatos szellőztetéséről, továbbá arról, hogy a csapadékvíz a helyiségbe ne juthasson be, f ) kizárólag olyan szilárd aljzatburkolatú helyiség lehet, ahol a  talajvíz az  év egyetlen szakaszában sem emelkedik a  tároló szint fölé, valamint ahol biztosított, hogy a  tárolt anyag sem közvetlenül, sem közvetve nem jut a  felszíni vagy felszín alatti vizekbe, továbbá az  esetlegesen kiszóródott, kiömlött anyagok összegyűjtése megoldható, g) az ajtajára, jól látható helyen és módon az „Idegeneknek belépni tilos!” és a „Méregraktár” vagy „Irtószerraktár” feliratot, valamint a  munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló miniszteri rendelet szerinti veszélyt jelző piktogramot kell elhelyezni. (2) A  raktárban kell elhelyezni az  irtószerek és gázosítószerek méréséhez, előkészítéséhez, valamint a  takarításhoz szükséges eszközöket, a  tárolt irtószerek, gázosítószerek engedélyében az  előkészítő személyre előírt védőeszközöket és az elsősegély-felszerelést, továbbá a folyóvizes mosdóberendezést és tisztálkodószereket is. (3) A raktárban az irtószertől és gázosítószertől elkülönítetten kell tárolni a) a  kiürült, de irtószer átcsomagolására felhasználható, kívül, belül szabályszerűen megtisztított és lezárható irtószer csomagolóeszközt, b) a  sérült csomagolású, azonosíthatatlan, szennyezett, illetve lejárt szavatosságú irtószereket és gázosítószereket, ártalmatlanításra váró hulladékokat, göngyölegeket, illetve szennyezett védőfelszerelést, valamint c) a kiselejtezett I. és II. forgalmi kategóriájú irtószert, gázosítószert a további kezeléséig. (4) A  raktárban a  gázosítószer vagy az  adott forgalmi kategóriájú irtószer felhasználására jogosult szakképzett személy felügyelete mellett munkát csak olyan személy végezhet, aki a  munkavédelemről szóló törvény szerinti, a foglalkozási köréhez köthető munkavédelmi oktatásban részesült. (5) Munkaterületen az egynapi felhasználásra előkészített irtószer biztonságosan zárható, alkalmi raktárban is tárolható, amelynek kulcsát kizárólag szakképzett személy vagy gázmester kezelheti. Az  alkalmi raktár más célra kizárólag az esetleges irtószer-szennyeződés maradéktalan eltávolítása után használható. (6) Az irtószerek és gázosítószerek kereskedelmi raktárban történő tárolására a veszélyes áruk szállításával összefüggő ideiglenes tárolásra vonatkozó műszaki követelményekben előírtakat kell alkalmazni. 11. § (1) A  raktárban elhelyezett vagy felhasználásra kiadott I. és II. forgalmi kategóriájú irtószerek és gázosítószerek naprakész nyilvántartásáról a raktár üzemeltetője gondoskodik. A nyilvántartás tartalmazza a) a raktárban tárolt irtószer, gázosítószer aa) nevét, ab) mennyiségét, ac) beszerzési idejét, b) a felhasználásra kiadott irtószer, gázosítószer ba) nevét, bb) mennyiségét, bc) felhasználási idejét, bd) felhasználási helyét, be) felhasználási célját, c) a 3. § (2) bekezdése szerinti engedély számát. (2) A  nyilvántartásban szereplő adatokat a  nyilvántartásba vételtől, de legalább az  irtószer, gázosítószer kiadásától számított 5 évig meg kell őrizni. 6. Irtószer és gázosítószer alkalmazására vonatkozó előírások 12. § (1) Az irtószer és gázosítószer alkalmazása során meg kell akadályozni a szer a) természetes párolgását, elcsepegését, elfolyását, kiömlését, porlódását, szóródását, szembe, bőrre jutását, belélegzését, lenyelését, b) véletlen elcserélését, élelmiszerbe, takarmányba keveredését, c) kezelésre nem szánt tárgyra, területre, növényzetre jutását, valamint d) felszíni vagy felszín alatti vízbe kerülését. (2) Az  irtószer és gázosítószer szakszerű és veszélytelen felhasználásáért, a  vonatkozó előírások megtartásáért a felhasználó a felelős. (3) Az  irtószerek és gázosítószerek kezeléséhez feltűnően megjelölt, kizárólag erre a  célra szolgáló, biztonságos munkaeszközöket kell használni. (4) Az irtószerek és a gázosítószerek felhasználásáról a gázmesternek vagy a szakképzett személynek nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza a) a felhasználás helyét, b) a felhasználás időpontját, c) az elvégzett védekezésre irányuló tevékenységet, d) a célkártevő megnevezését, e) a felhasznált irtószer megnevezését, f ) a munkavégző nevét, g) a tevékenységi engedély számát, h) a munkavégzés utáni teendőket. 13. § (1) Bárki, aki I. és II. forgalmi kategóriájú irtószer vagy gázosítószer elvesztését, elcserélését, eltulajdonítását, keveredését, talajba, ivóvízbe, felszíni vagy felszín alatti vízbe kerülését, illetve kezelésre nem szánt élelmiszerbe, takarmányba, területre jutását észleli, köteles azt az illetékes járási hivatalnak haladéktalanul bejelenteni. (2) A járási hivatal köteles értesíteni a) az  I. forgalmi kategóriába tartozó irtószer, gázosítószer, továbbá a tűz- és robbanásveszélyes irtószer, illetve gázosítószer elvesztéséről, tévesen történő felhasználásáról, eltulajdonításáról az  eltűnés helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, b) az  irtószer, illetve gázosítószer élelmiszerbe, takarmányba keveredéséről, talajba, ivóvízbe, állóvízbe vagy vízfolyásba jutásáról – a  veszélyeztetett egyidejű tájékoztatása mellett – az  élelmiszerlánc-biztonsági vagy állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatalt vagy a  területi természetvédelmi hatóságot, valamint az illetékes katasztrófavédelmi hatóságot és vízügyi igazgatóságot. 7. Az irtószerek és gázosítószerek alkalmazására vonatkozó kockázatcsökkentő szakmai, valamint különleges munkaegészségügyi előírások 14. § (1) A  2.  § 16.  pontjában meghatározott szakképzettséggel nem rendelkező személy a  szakoktatás ideje alatt a gázmester közvetlen felügyelete mellett foglalkoztatható. Gázosításkor kizárólag a gáztér előkészítésében vehet részt. (2) Irtószer vagy gázosítószer alkalmazása során, illetve annak megkezdése előtt és azt követően nyolc órán belül tilos alkoholt fogyasztani. Munkavégzés közben tilos étkezni, dohányozni. (3) Az  I. és II. forgalmi kategóriába tartozó irtószerrel, illetve a  gázosítószerrel közvetlen vagy közvetett kapcsolatba kerülő tevékenységet végző személy – ideértve a  tömény készítménnyel tevékenységet végző előkészítőt és a  felhasználásra kész szer kijuttatóját is – az  adott készítmény forgalomba hozatali engedélyében előírt védőeszközöket köteles viselni. (4) A munkáltató, ennek hiányában a felhasználó az irtószer, gázosítószer szállítási, tárolási, előkészítési és felhasználási helyén köteles biztosítani a  tevékenység végzéséhez szükséges védőeszközöket, valamint gondoskodnia kell a védőeszközök cseréjéről, elkülönített tisztításáról, megfelelő műszaki állapotban való tartásáról. (5) Csoportos munkavégzéshez munkát irányító felelős gázmestert kell kijelölni. (6) Csoportos munkavégzéskor az  egyéni védőfelszerelés használatát az  (5)  bekezdés szerinti munkát irányító gázmester köteles ellenőrizni. (7) Csoportos munkavégzés esetében a munkacsoport tagjait az egészségügyi kártevőirtás során, annak veszélyessége szerint a munkaegészségügyi követelményeknek megfelelő gyakorisággal váltani kell. (8) Baleset, mérgezés vagy annak gyanúja esetén az  irtószerrel vagy gázosítószerrel végzett bármilyen tevékenységet haladéktalanul abba kell hagyni, és intézkedni kell a sérült szakszerű egészségügyi ellátásáról. (9) Az  egészségügyi kártevőirtás elvégzéséhez ivóvíz minőségű vizet és tisztálkodási lehetőséget kell biztosítani. Az  irtószerekkel és gázosítószerekkel végzett tevékenységet követően, valamint étkezés előtt kötelező az  alapos kéz- és arcmosás, valamint a szájöblítés. (10) Tűz- és robbanásveszélyes irtószerek, gázosítószerek, valamint az  irtószerek tűz- és robbanásveszélyes oldó- és hígítószerei az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak megfelelően tárolhatóak és használhatóak fel. II. FEJEZET KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK 8. Szilárd és folyékony halmazállapotú irtószerek felhasználásának különleges előírásai 15. § (1) Az  I. forgalmi kategóriába sorolt irtószert csak érvényes működési nyilvántartási igazolvánnyal rendelkező gázmester vagy gázmester felügyeletével a gázmesteri képesítés megszerzése érdekében szakmai gyakorlatát töltő személy használhat fel. (2) A II. forgalmi kategóriájú irtószert csak érvényes működési nyilvántartási igazolvánnyal rendelkező gázmester vagy szakképzett személy, vagy azok közül valamelyik helyszíni felügyeletével a  szakképesítés megszerzése érdekében szakmai gyakorlatát töltő személy használhat fel. (3) A III. forgalmi kategóriájú irtószer felhasználása szakképesítéshez nem kötött. (4) A  kihelyezésre kerülő irtószer nem lehet olyan színű, formájú, illatú és csomagolású, amely alapján élelmiszerrel, takarmánnyal vagy gyógyszerrel összetéveszthető. (5) A gázmesternek vagy a szakképzett személynek gondoskodnia kell arról, hogy a) az  előkészített, illetve a  már kijuttatott vagy kihelyezett irtószerhez illetéktelen személyek, egészségügyi kártevőnek nem minősülő állatok ne férhessenek hozzá, az egészségüket ne veszélyeztesse, és b) az irtószer ne juthasson talajba, felszíni vagy felszín alatti vizekbe. 16. § (1) Településre, illetve annak meghatározott területére kiterjedő patkánymentesítési tevékenység végrehajtását megelőzően az illetékes járási hivatalt értesíteni kell. (2) Védett természeti területeket érintő védekezés esetén az  illetékes területi természetvédelmi hatóság előzetes természetvédelmi engedélyének beszerzése kötelező. Védett természeti területnek nem minősülő, Natura 2000 területet érintő védekezés esetén a tervezett tevékenységet a tevékenység megkezdését megelőzően 15 nappal be kell jelenteni az illetékes területi természetvédelmi hatóságnak. (3) Az  I. forgalmi kategóriájú irtószerrel élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi üzemekben, üzletekben, raktárakban, vendéglátóipari egységekben, közétkeztetési helyeken, valamint egészségügyi és gyermekvédelmi intézményekben egészségügyi kártevőirtást a  gázmester is csak a  felhasználás helye szerint illetékes járási hivatalnak esetenként vagy meghatározott időre kiadott irtószer-felhasználási engedélyével, az abban megszabott feltételek megtartása mellett végezhet. (4) Melegköd-képzéssel, hidegköd-képzéssel vagy ULV-eljárással történő szúnyogirtás a  fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló miniszteri rendelet előírásainak megfelelően végezhető. 17. § (1) A  szabadban melegköd-képzéssel, hidegköd-képzéssel, ULV-eljárással vagy permetezéssel történő rovarirtás esetén, a  méhek védelme érdekében, a  rovarirtást legkésőbb a  kezelés megkezdését megelőző munkanapon 9 óráig a kezelendő terület helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének kell írásban bejelenteni, aki a bejelentésre kötelezett rovarirtási tevékenységről elvégzi a szükséges értesítéseket. A bejelentésben közölni kell a kezelendő terület helyét és nagyságát, a rovarirtás kezdetének és befejezésének időpontját, az alkalmazásra kerülő irtószert, továbbá a kijuttatás módját. (2) A  zárt térben végzett permetezés, melegköd-képzés, hidegköd-képzés, szárazköd-képzés, és ULV-eljárás végrehajtása előtt a  helyiségből az  élelmiszereket, italokat, gyógyszereket, élvezeti cikkeket, állati takarmányt, evő- és ivóedényzetet, valamint minden más olyan anyagot és tárgyat, amelyek révén az emberre vagy a hasznos állatokra ártalom vihető át, el kell távolítani, vagy tökéletes védelmet biztosító csomagolással vagy letakarással kell a szennyeződéstől védeni. (3) A  szolgáltató rágcsálóirtó mérgezett csalétket csak az  erre a  célra szolgáló zárható szerelvényben helyezhet ki. A  kihelyezésre szolgáló szerelvényt feltűnő jelzéssel kell ellátni, és azon az  alkalmazott rágcsálóirtó szer megnevezését, hatóanyagát, ha van, az  ellenméreg, vagy gyógyszer megnevezését és a  szolgáltató nevét, címét, telefonszámát fel kell tüntetni. (4) Az  irtószerek szakszerű és biztonságos felhasználásával kapcsolatos részletes előírásokat és azok értelmezésének szabályait a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló miniszteri rendelet alapján az  engedélyezett irtószerekről és az  egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről időszakosan kiadott tájékoztató tartalmazza. 9. Gázosítószerek felhasználásának különleges előírásai 18. § (1) Gázosítószert csak érvényes működési nyilvántartási igazolvánnyal rendelkező gázmester vagy gázmester felügyeletével a gázmesteri képesítés megszerzése érdekében szakmai gyakorlatát töltő személy használhat fel. (2) Gázosítószer kizárólag gáztérben alkalmazható. (3) Gázosítás végezhető a) 500 m3 alatti légterű lakott, közhasználatú, lakatlan vagy kiürített, illetve lakott épületrésszel összeépített helyiségben (a továbbiakban: középtér- vagy helyiséggázosítás), b) 500 m3 feletti légterű lakott, közhasználatú, lakatlan vagy kiürített, külön álló épületben, illetve épületrészben (a továbbiakban: nagytér- vagy épületgázosítás), c) beépített vagy mozgó gázkamrában (a továbbiakban: kamragázosítás), d) személy- és teherszállító földi, vízi és légi járművek, szállítóeszközök, konténerek résmentesen zárható belső légterében (a továbbiakban: jármű- vagy konténergázosítás), e) ömlesztett termények átmeneti tárolására szolgáló vasbeton vagy fém létesítményben (a  továbbiakban: silógázosítás), f ) gázt át nem eresztő anyagból készült borítólappal elhatárolt térben (a továbbiakban: fóliagázosítás), g) maximum 30 m3 nagyságú, gázt át nem eresztő anyagból készített, felfújható fóliában (a  továbbiakban: buborék- vagy sátorgázosítás), h) maximum 10 m3 légterű, résmentes helyiségben, illetve az  e  célra rendszeresített ládában, szekrényben (a továbbiakban: kistér- vagy ládagázosítás) vagy i) rágcsálók föld alatti járataiban (a továbbiakban: lyukgázosítás). (4) A gázosítószer alkalmazásának különleges feltételeit az 1. melléklet tartalmazza. 19. § (1) Az 1. melléklet 1. és 5. pontja szerinti gázosítási módok alkalmazása esetén, valamint emberi tartózkodásra szolgáló bármely helyiség cián-hidrogénnel történő gázosításakor a  gázosítást írásban, a  gázosítás helye szerint illetékes járási hivatalnak a következő adattartalommal be kell jelenteni: a) a gázosítást végző szolgáltató neve, címe vagy telephelye, telefonszáma, b) a gázosítást irányító gázmester neve, címe, telefonszáma, c) a gázosítandó objektum megnevezése, címe, d) a gáztér nagysága köbméterben, e) a kártevő faja, f ) a felhasználásra kerülő gázosítószer megnevezése és alkalmazási mennyisége, g) a gázképzés megkezdésének időpontja és h) a főszellőztetés megkezdésének és a gáztér használatba való visszaadásának a várható időpontja. (2) Emberi tartózkodásra szolgáló bármely helyiség cián-hidrogénnel történő gázosításakor az  (1)  bekezdés szerinti bejelentés másolatát – a bejelentéssel egyidejűleg – az  illetékes városi, illetve fővárosi kerületi rendőrkapitányság részére is meg kell küldeni. (3) Az (1) bekezdésben foglalt bejelentést a gázképzés előtt legalább 48 órával meg kell tenni. 20. § (1) A  gázteret a  gázhatás idejére gázszivárgást kizáró módon szigetelni kell, majd a  behatási időt követően ki kell szellőztetni. A szellőztetés befejezéséig a gáztér lezárásáról, őrzéséről úgy kell gondoskodni, hogy oda a gázosítást végzőn kívül más személy vagy házi- és haszonállat be ne hatolhasson. (2) A gázmester közvetlenül a gázképzés előtt személyesen köteles meggyőződni a gáztér tökéletes szigeteléséről és minden olyan anyag eltávolításáról, amely a gázosítószerrel való érintkezés után mérgezési veszélyt okozhat, illetve amelyet a gázosítószer károsíthat, továbbá arról, hogy a veszélyeztetett környezeten belül a gázosítást végzőn kívül más személy vagy házi- és haszonállat nem tartózkodik. (3) A  gáztér bejáratánál, bejáratainál a  gázosítás időtartama alatt az  1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben megadott figyelmeztető feliratot és veszélyt jelző piktogramot kell elhelyezni, továbbá fel kell tüntetni a) a „Mérgező gáz!”, „Életveszély!”, „Belépni tilos!” feliratot, b) a gázosítószer megnevezését, c) a gázosítás időpontját és d) a gázosításért felelős gázmester nevét, címét és telefonszámát. (4) Veszélyeztetett környezetnek minősül a  gázosításra kerülő helyiséggel vagy épülettel összeépített, valamint azzal szomszédos vagy annak közelében 10 méter távolságon belül fekvő minden helyiség (zárt légtér), kivéve, ha azt legalább 2 méter széles, szabad levegővel összefüggő légréteg választja el a gáztértől. (5) A gázképzés után a gázmesternek kell a) gondoskodni a gáztérbe vezető nyílás, nyílások lezárásáról, b) ellenőrizni, hogy a veszélyeztetett környezetben nem tartózkodik-e a gázosítást végzőn kívül más személy, házi- és haszonállat, és c) megállapítani az esetleges gázszivárgás helyét. (6) A  gázmesternek a  gázképzés után még legalább 1 órán, főszellőztetéskor legalább 2 órán át a  helyszínen kell tartózkodnia akkor is, ha az ellenőrzés során nem tapasztalt rendellenességet. Ha a veszélymentesség megnyugtató módon nem biztosítható, a gázmesternek mindaddig a helyszínen kell maradnia, amíg a veszélyes helyzet fennáll. (7) A főszellőztetést követően a gáztérből a gázképzéshez használt anyagokat és eszközöket el kell távolítani. (8) A gáztérből és a gázosított anyagból a gázosítószer és maradékainak eltávolításáról az adott készítmény forgalomba hozatali engedélyében előírtak szerint kell gondoskodni. (9) A  gázosításban közreműködőket – az  egyéb szükséges szakképesítés, munkaalkalmasság vagy más feltétel fennállása esetén is – a  munkát irányító gázmesternek az  alkalmazásra kerülő gázosítószer használatával kapcsolatos veszélyről és a védekezés módjáról ki kell oktatnia, a kioktatás eredményességéről visszakérdezés útján meg kell győződnie, és a kioktatást a kioktatott aláírásával el kell ismertetnie. (10) Foszfor-hidrogén fejlesztésére szolgáló alumínium, magnézium-foszfid hatóanyagú növényvédő szerként engedélyezett gázosítószert kizárólag gázmester használhat fel. 21. § (1) Annak a szolgáltatónak, aki vagy amely forgalomba hozatalra vagy felhasználásra szánt élelmiszert vagy terményt, ennek elhelyezésére szolgáló raktárt, tárolót vagy más helyiséget gázosítószerrel kezel, munkanaplót kell vezetnie. A munkanapló tartalmazza a) a gázosítás helyét és idejét, b) a gázosított anyag (termény, élelmiszer) fajtáját és mennyiségét (tömege), c) a felhasznált gázosítószer megnevezését és mennyiségét (g/m3, db/tonna), d) a gázosítás megkezdésének és befejezésének időpontját, e) a termény, élelmiszer forgalomba hozhatóságának és felhasználhatóságának időpontját és f ) a gázosítást végző gázmester érvényes működési igazolványa és tevékenységi engedélye számát. (2) A  gázosított termény, élelmiszer csak az  adott gázosítószer engedélyében megjelölt élelmezésegészségügyi várakozási idő leteltét követően tárolható ki, hozható forgalomba és használható fel. (3) Az  élelmezésegészségügyi várakozási idő letelte előtt a  kezelt termény kizárólag akkor tárolható ki, ha a  termény tulajdonosának azt a növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró kijelölt illetékes járási hivatal engedélyezte. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. 23. § A 3–5.  § a  belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 27-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. és 10. cikkének való megfelelést szolgálja. 24. § A biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM–FVM–KvVM együttes rendelet [a továbbiakban: 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM–FVM–KvVM együttes rendelet] 5. § (1) bekezdésében az „A 8. számú melléklet 1. alcím 1. pontja” szövegrész helyébe az „Az egészségügyi kártevőirtószerekkel, valamint gázosítószerekkel végzett tevékenység szabályairól szóló miniszteri rendelet” szöveg lép. 25. § Hatályát veszti a 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM–FVM–KvVM együttes rendelet a) 5. § (2) bekezdése és b) 8. számú melléklete. 26. § Hatályát veszti az  egészségügyi kártevőirtó tevékenységről és az  egészségügyi kártevőirtó tevékenység engedélyezésének részletes szabályairól szóló 2/2010. (I. 26.) EüM rendelet. Balog Zoltán s. k., emberi erőforrások minisztere