2022. évi V. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2025.VII.20. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2022. évi V. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről * Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Kormány a SARS-CoV-2 koronavírus okozta tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására a veszélyhelyzet idején tett rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási környezetet biztosítsa, szem előtt tartva különösen a jogbiztonság érvényesülésének követelményét, a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet:
- a)a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet, valamint
- b)a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet] szerinti veszélyhelyzet. 2. Hatály 2. § Ez a törvény a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges – így különösen egyes, veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti – szabályokat állapítja meg. II. FEJEZET A VESZÉLYHELYZETTEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTMENETI SZABÁLYOK 3. Gyógyszerészeti tárgyú átmeneti szabályok 3. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 67. §
(1)bekezdése szerinti vállalkozás önellenőrzési célt szolgáló SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szánt antigén gyorsteszt in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz forgalmazását a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjáig végezheti. 4. Egészségbiztosítási tárgyú átmeneti szabályok 4. § A keresőképtelenség igazolásához szükséges adatoknak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (a továbbiakban: EESZT) történő integrálásáig a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló jogszabály szerinti nyomtatványt
- a)nem kell átadni a biztosított részére, hanem azt az orvos elektronikus úton – ideértve az e-mailt – is továbbíthatja, valamint
- b)a biztosított elektronikus úton – ideértve az e-mailt – is továbbíthatja a foglalkoztató részére. 5. * 5–6. § * 6. Az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítési határidejére, valamint az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság ellenőrzési tevékenységének megindítási határidejére vonatkozó átmeneti szabályok 7. §
(1)Ha az igazságügyi szakértőkről szóló
- évi XXIX. törvény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Szaktv.)
- §
(1)bekezdésében meghatározott szakértő, valamint az eseti szakértő (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: szakértő) Szaktv. 43. §
(2)bekezdése szerinti statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítési határideje a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/
- (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet vagy a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő a 27/
- (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő
- napig meghosszabbodik.
(2)A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Kamara) Szaktv. 43. §
(3)bekezdésében meghatározott kötelezettségének teljesítési határideje a 27/
- (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő
- napig meghosszabbodik.
(3)- december
- napjáig a kamarai költségátalányt azon naptári negyedévet követő hónap huszadik napjáig kell befizetni vagy átutalni a Kamara részére, amely naptári negyedévben a szakértő részére a kamarai költségátalányt megfizették.
(4)Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a Szaktv. 69. §
(7)bekezdése szerinti statisztikai adatszolgáltatás elmulasztása miatti felfüggesztési ok megállapítására szolgáló hatósági ellenőrzést – az
(1)bekezdésben előírt határidő elmulasztása esetén – a 27/
- (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő
- napig nem indítja meg.
- Egyes szabályozott szakmák folytatásával összefüggő eltérő szabályok
- §
(1)Ha önálló szabályozó szerv eljárásában a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 28. §
(3)bekezdése szerinti szabályozott szakmának minősülő tevékenység (a továbbiakban: szabályozott szakma) folytatására vonatkozó jogosultság időtartamának meghosszabbítására, folyamatosságának megállapítására irányuló kérelem benyújtására jogszabályban előírt határidő kezdőnapja a 27/
- (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet idejére esett, a kérelem legkorábban a 27/
- (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő
- napon, de legkésőbb a 27/
- (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő
- napon terjeszthető elő.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti kérelem alapján indult közigazgatási hatósági eljárásban sommás eljárásnak és az eljárás szünetelésének nincs helye.
(3)Ha a szabályozott szakma folytatására vonatkozó jogosultság időtartama a 27/
- (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő
- napon vagy a
- napot megelőzően jár le, a szabályozott szakma a 27/
- (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő
- napig vagy a szabályozott szakma folytatására vonatkozó jogosultság időtartamának meghosszabbítására, folyamatosságának megállapítására irányuló kérelem benyújtása esetén a döntés véglegessé válásáig gyakorolható, ha a szabályozott szakma folytatására vonatkozó jogosultság ezt megelőzően egyéb ok miatt nem szűnik meg.
- Foglalkoztatási jellegű rendelkezések eltérő alkalmazása
- § Az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal át nem ruházható hatáskörben jogszabályban meghatározott illetékességi területén hatósági jogkört gyakorol a munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül GINOP Plusz-3.2.1-21 munkaerőpiaci programmal kapcsolatos ügyekben.
- § A veszélyhelyzet ideje alatt a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó különleges szabályokról szóló 407/
- (VII. 8.) Korm. rendelet alapján a 27/
- (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt nyilvántartásba vett minősített foglalkoztatókat az ezen alcím hatálybalépését követő
- napig a minősített kölcsönbeadók nyilvántartásába át kell vezetni.
- A koronavírus elleni kötelező védőoltással kapcsolatos rendelkezések
- §
(1)A munkáltató
(2)bekezdés szerinti eltérő döntése hiányában
- június 15-én megszűnik a koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/
- (X. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 599/
- (X. 28.) Korm. rendelet] alapján elrendelt vagy alkalmazott fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: fizetés nélküli szabadság).
(2)Az 599/
- (X. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatott munkáltatója
- június 15-ig dönthet arról, hogy a fizetés nélküli szabadság nem szűnik meg az
(1)bekezdés alapján a járványügyi készültség bevezetéséről szóló 283/
- (VI. 17.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 283/
- (VI. 17.) Korm. rendelet] hatályvesztésének napjáig, de legfeljebb a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számított egy évig.
(3)A
(2)bekezdés szerinti esetben, ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság ideje alatt felveszi az 599/
- (X. 28.) Korm. rendelet alapján elrendelt védőoltást (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: védőoltás), és a védőoltás felvételének tényét az egészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény 232/H. §
(7)bekezdése szerint igazolja, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.
(4)A munkáltató – a foglalkoztatásra irányadó jogszabálytól eltérően – a
(2)bekezdés hatálya alá tartozó foglalkoztatott jogviszonyát – a foglalkoztatott végkielégítésre való jogosultsága nélkül – felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, továbbá a
(9)bekezdés szerinti foglalkoztatott esetében a törvény erejénél fogva a jogviszony megszűnik, a járványügyi készültség megszűnésének napjával, vagy ha a fizetés nélküli szabadság 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti elrendelésétől számítva egy év eltelt, ha
- a)a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé a munkáltató által meghatározott módon, vagy
- b)a foglalkoztatott az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. §
(6)bekezdése szerinti orvosi szakvéleményt nem mutatja be.
(5)A foglalkoztatásra irányuló jogviszony
(4)bekezdés szerint meghatározott okból történő megszűnése vagy megszüntetése esetén a megszüntetés okát és jogkövetkezményeit haladéktalanul közölni kell a foglalkoztatottal. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony
(4)bekezdés szerint meghatározott okból történő megszűnése vagy megszüntetése a foglalkoztatottnak felróható okból történő megszűnésének vagy megszüntetésének minősül.
(6)Azt a foglalkoztatottat, aki az 599/
- (X. 28.) Korm. rendelet
- §
(12)bekezdése alapján az 599/
- (X. 28.) Korm. rendelet szerinti oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesült a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően, a 283/
- (VI. 17.) Korm. rendelet hatálya alatt – az egészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény 232/H. §
(13)bekezdése szerint határidő tűzésével – kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.
(7)Az
(1)és a
(6)bekezdéstől eltérően, azon foglalkoztatottal szemben, aki számára fizetés nélküli szabadság elrendelésnek volt helye az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet szerint, de a fizetés nélküli szabadság letöltését egyéb okból nem kezdte meg, a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés jogcímétől függetlenül alkalmazhatóak a
(4)bekezdés rendelkezései.
(8)A
(6)bekezdés szerinti azon foglalkoztatottal szemben, aki a
(6)bekezdés szerinti védőoltás felvételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. §
(8)bekezdése szerinti, valamint a
(4)bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazható.
(9)Az
(1)bekezdéstől eltérően, azon foglalkoztatott esetében, aki a honvédek jogállásáról szóló
- évi CCV. törvény hatálya alá tartozókra vonatkozó rendkívüli intézkedésekről szóló 548/
- (XII. 2.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 548/
- (XII. 2.) Korm. rendelet] alapján az 548/
- (XII. 2.) Korm. rendelet hatályvesztését megelőző napon a számára elrendelt fizetés nélküli szabadságból eredően rendelkezési állományban van, ezen alcím hatálybalépésének napjától a 283/
- (VI. 17.) Korm. rendelet hatályvesztésének napjáig, de legfeljebb az 599/
- (X. 28.) Korm. rendelet szerinti fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számított egy évig – külön munkáltatói intézkedés nélkül – a fizetés nélküli szabadság nem szűnik meg, és a foglalkoztatott egyidejűleg rendelkezési állományban marad.
(10)Az
(1)bekezdéstől eltérően, azon foglalkoztatott, aki a honvédek jogállásáról szóló
- évi CCV. törvény hatálya alá tartozik és a számára fizetés nélküli szabadság elrendelésnek volt helye az 599/
- (X. 28.) Korm. rendelet szerint, de a fizetés nélküli szabadság letöltését egyéb okból nem kezdte meg és ezzel egyidejűleg az 548/
- (XII. 2.) Korm. rendelet szerinti rendelkezési állományba sem került, ezen alcím hatálybalépésének napjával a honvédek jogállásáról szóló
- évi CCV. törvény 46/A. §-a szerinti rendelkezési állományba kerül, azzal, hogy a számára elrendelt fizetés nélküli szabadság az egyéb ok megszűnését követően indul. Az ilyen foglalkoztatottal szemben a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés jogcímétől függetlenül alkalmazhatóak a honvédek jogállásáról szóló
- évi CCV. törvény 46/A. §-a és
- §
(1)bekezdés q) pontja szerinti jogkövetkezmények.
(11)A
(9)és
(10)bekezdés szerinti foglalkoztatott esetében az állományilletékes parancsnoki jogköröket a Magyar Honvédség központi személyügyi szerv vezetője gyakorolja, személyügyi és pénzügyi ügyeinek intézését a fizetés nélküli szabadságot elrendelő honvédelmi szervezet végzi.
(12)A
(9)és
(10)bekezdés szerinti azon foglalkoztatott esetében, aki a
(3)bekezdés szerint felveszi a védőoltást, és a védőoltás felvételének tényét az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. §
(7)bekezdése szerint igazolja, továbbá azon foglalkoztatott esetében, aki már felvette a védőoltást és igazolta annak tényét, de ezen alcím hatálybalépéséig nem került szolgálati beosztásba helyezésre a) szolgálati beosztásba helyezéssel a
(9)és
(10)bekezdés szerinti rendelkezési állomány további külön munkáltatói döntés nélkül megszűnik, vagy b) szolgálati beosztásba helyezés hiányában a rendelkezési állományba tartozás fennmarad úgy, hogy illetményként kizárólag az 548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet szerinti rendelkezési állományba helyezést megelőző napon érvényes illetmény-megállapítás alapján számított alapilletmény illeti meg.
(13)Ha a
(12)bekezdés b) pontja szerint megállapított illetmény nem éri el a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet szerinti minimálbér vagy garantált bérminimum összegét – vagy rész-szolgálatteljesítés esetén annak arányosított részét –, a különbözetet a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 122. §
(6)bekezdése szerinti kiegészítő illetményként kell megállapítani.
(14)A
(12)bekezdés b) pontja szerinti esetben a foglalkoztatott szolgálati viszonya a védőoltás felvétele tényének az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. §
(7)bekezdése szerinti igazolását követő
- napon vagy amennyiben ezen alcím hatálybalépésekor már eltelt az igazolás benyújtásától számított 60 nap, úgy ezen alcím hatálybalépésétől számított
- napon, e törvény erejénél fogva megszűnik. Ebben az esetben a foglalkoztatott végkielégítésre nem jogosult.
(15)Annak a honvéd tisztjelöltnek, aki
- augusztus
- napjáig nem igazolja a védőoltás felvételének tényét vagy az egészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény 232/H. §
(6)bekezdése szerinti orvosi szakvéleményt nem mutatja be, és a 283/
- (VI. 17.) Korm. rendelet szerinti járványügyi készültség fennáll, ha a munkáltató rá nézve elrendelte a védőoltás felvételének kötelezettségét, a honvédek jogállásáról szóló
- évi CCV. törvény 247/G. §
(3)bekezdése szerint a tisztjelölti szolgálati viszonya nem alakul át 2022. augusztus 20-án szerződéses katonai szolgálati viszonnyá, függetlenül attól, hogy nyilatkozata alapján hozzájárult volna a tisztjelölti szolgálati viszonyának átalakulásához.
(16)A
(2)bekezdés szerinti döntés esetén a munkáltató irányítása alá rendelt valamennyi foglalkoztatott vonatkozásában alkalmazni kell az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. §-át azzal, hogy a határidők számítása nem kezdődik újra.
(17)A munkáltató elektronikus úton (ideértve az e-mail használatát) vagy papír alapon haladéktalanul tájékoztatja az érintett foglalkoztatottat a) a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség helyreállásának az
(1)bekezdés szerinti kezdő időpontjáról, vagy b) a
(2)bekezdés szerinti döntéséről.
- A szomszédos országok Magyarországgal határos közigazgatási egységei lakosságának koronavírus elleni védelmével összefüggő rendelkezések
- §
(1)A szomszédos országok Magyarországgal határos,
- melléklet szerinti közigazgatási egységei területén található településen
- június 14-én lakóhellyel rendelkező, Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkező,
- életévét betöltött személy (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogosult) az ezen alcímben foglalt feltételek elfogadása esetén Magyarországon SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltást (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: védőoltás) kaphat.
(2)A jogosult az oltóponton a védőoltás felvételekor az alábbi adatokat köteles megadni:
- a)viselt név,
- b)születési idő,
- c)személyazonosító igazolvány okmányazonosítója,
- d)útlevél okmányazonosítója,
- e)– védettségi igazolvány igénylése esetén – a védettségi igazolvány kézbesítési címe,
- f)elektronikus elérhetőség (e-mail és telefonszám).
(3)A jogosult az oltóponton a
(2)bekezdésen túl köteles a szomszédos országban kiállított, nevére szóló közokirattal igazolni, hogy
- június 14-én a szomszédos állam
- melléklet szerinti közigazgatási egysége területén található településen lakóhellyel rendelkezett.
(4)Ha a jogosult olyan védőoltásban részesül, amely esetében az alapimmunizáláshoz két dózis védőoltás beadása szükséges, az első dózis védőoltás beadásakor az oltóponton a jogosultat tájékoztatni kell a második dózis védőoltás beadásának helyéről és időpontjáról.
(5)A jogosult a védőoltás típusát nem választhatja meg.
(6)A jogosult oltópontra szállításához a magyar állam közlekedési eszközt biztosíthat az államhatár magyar oldala és a kijelölt oltópont közötti oda-vissza utazáshoz. Ha a magyar állam közlekedési eszközt biztosít, azt a jogosult köteles igénybe venni. 13. §
(1)Az oltópont működtetője a 12. §
(2)bekezdésében szereplő adatokat felveszi, és azokat az EESZT-ben történő rögzítés céljából az oltópont helye szerint illetékes kormányablaknak átadja. A kormányablak a 12. §
(2)bekezdésében szereplő adatokat az EESZT-ben rögzíti, és azokat az EESZT működtetője részére átadja.
(2)Az EESZT működtetője az oltottság adatai rögzítésének érdekében a jogosult számára az EESZT-ben az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/F. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti azonosítót (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: technikai azonosító) hoz létre, amelyhez a jogosult 12. §
(2)bekezdése szerinti adatait hozzárendeli. Az EESZT működtetője a jogosultra vonatkozó technikai azonosítót, valamint a jogosult 12. §
(2)bekezdése szerinti adatait a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő részére átadja.
(3)A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a technikai azonosítót a járványügyi feladatai ellátása érdekében kezeli és továbbítja az oltást végző egészségügyi szolgáltatónak. 11. A nemzeti közneveléssel összefüggő kiegészítő szabályok 14. §
(1)A nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézmények tekintetében a sztrájkról szóló törvény szerinti még elégséges szolgáltatás körébe – a sztrájkkal érintett köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek, tanuló vonatkozásában – az e §-ban meghatározott szolgáltatások tartoznak.
(2)A gyermek, tanuló felügyeletét a sztrájkkal érintett munkanapon a) óvoda esetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. §
(6)bekezdése szerint,
- b)általános iskola esetében reggel 7 órától 17 óráig,
- c)egyéb iskola esetében reggel 7 órától 16 óráig szükséges biztosítani.
(3)A gyermek, tanuló felügyelete abban a köznevelési intézményben biztosítandó, ahol a gyermek, tanuló a jogviszonyánál fogva nevelésben, oktatásban részesül.
(4)Járványügyi készültség, járvány, egészségügyi válsághelyzet vagy veszélyhelyzet esetén a felügyelet biztosítása során a gyermek, tanuló azon társával tartózkodhat egy helyiségben, akivel a sztrájkot megelőzően a tanórák, a foglalkozások során együtt tartózkodott.
(5)A
(4)bekezdésben meghatározott esetekben a különböző csoportba, osztályba tartozó gyermekek, tanulók keveredését a sztrájk alatt el kell kerülni.
(6)A
(4)bekezdésben meghatározott esetekben a felügyeletet abban a helyiségben kell biztosítani, ahol a gyermek, tanuló a sztrájkot megelőzően a foglalkozások, tanórák során tartózkodott.
(7)Járványügyi készültség, járvány, egészségügyi válsághelyzet vagy veszélyhelyzet esetén jogszabály vagy államigazgatási szerv határozata egyéb kötelezettséget is megállapíthat.
(8)Abban a csoportban, osztályban, ahol a felügyeletet biztosítják, legalább egy
- a)szakképesítéssel rendelkező óvodapedagógus,
- b)pedagógus,
- c)gyógypedagógus,
- d)kollégiumi nevelő, oktató vagy
- e)pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztens rendelkezésre állása biztosítandó.
(9)A felügyelet időtartama alatt, ha az időjárási körülmények megengedik, délelőtt és délután is egy-egy óra szabad levegőn tartózkodást szükséges biztosítani a gyermek, tanuló számára.
(10)A sztrájkkal érintett köznevelési intézményben a felügyelet ideje alatt biztosítandó a gyermek, tanuló számára az étkeztetés a sztrájk előtti időszakra jellemző, megszokott helyen, módon, alkalommal és időpontban.
(11)Az óvodai foglalkozások megtartása – az iskolakezdés előtt álló gyermekek felkészítése kivételével – a sztrájk ideje alatt nem kötelező.
(12)Az érettségiző középiskolai osztály tanulója számára a kötelező érettségi tantárgy tekintetében az érettségi vizsgáról szóló jogszabályban meghatározott felkészítési óraszám 100%-a megtartandó.
(13)A
(12)bekezdés hatálya alá nem tartozó tanuló számára valamennyi tantárgyra vonatkozóan megtartandó a tanítási órák 50%-a.
(14)A kollégiumi ellátás során a tanuló a sztrájkot megelőző elhelyezése szerinti kollégiumban részesül – a sztrájkot megelőzően nyújtott szolgáltatással egyező mértékben – lakhatásban, felügyeletben és étkeztetésben.
(15)A sajátos nevelési igényű vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló életének, testi és lelki épségének megóvása érdekében biztosítandó a sztrájkot megelőzően fennállt körülmények között és helyszínen a szakmai szabályoknak megfelelő, változatlan személyek által nyújtott ellátás, ideértve valamennyi foglalkozást, fejlesztést és felzárkóztatást.
(16)Az esedékes, jogszabályon alapuló fogászati, szemészeti vagy általános szűrővizsgálaton a gyermek, tanuló részvételét biztosítani kell.
(17)* A sztrájkban érintett köznevelési intézményben sztrájkot szervező helyi sztrájkbizottság, ennek hiányában a helyi sztrájkszervező (a továbbiakban együtt: helyi sztrájkbizottság) a tervezett sztrájkot megelőző ötödik munkanapon legkésőbb 16 óráig tájékoztatja a köznevelési intézmény igazgatóját a sztrájk szándékról, majd legkésőbb a tervezett sztrájk napját megelőző harmadik munkanapon 16 óráig a sztrájkban várhatóan résztvevő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók és egyéb munkavállalók létszámáról és személyéről.
(18)* Az igazgató a tervezett sztrájkot megelőző napon legkésőbb 16 óráig közli a sztrájk első napjára érvényes munkaidő-beosztást a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében; a sztrájk esetleges további napjai tekintetében szintén előző nap 16 óráig tájékoztatja a helyi sztrájkbizottságot arról, hogy a sztrájk időtartama alatt a sztrájkkal érintett óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben, illetve a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben várhatóan hány fő gyermek, tanuló lesz jelen a tervezett sztrájk időtartama alatt.
(19)* A sztrájk időtartamáról, a sztrájkban részt vevők várható létszámáról, a sztrájknak a gyermekek, tanulók nevelése, felügyelete kapcsán releváns részleteiről az igazgató legkésőbb a sztrájkot megelőző második munkanapon 16 óráig tájékoztatja az érintett gyermekek, tanulók szüleit.
(20)* Az igazgató a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében a sztrájkoló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót, munkavállalót munkavégzési kötelezettség teljesítésére kötelezheti. A még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében munkavégzésre utasított köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, munkavállaló erre az időszakra arányos illetményére, munkabérére jogosult.
- § * A nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben foglalkoztatott, a munkavégzési kötelezettségének egyébként eleget nem tevő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval, munkavállalóval szemben a munkáltató a kötelezettségszegéstől számított nyolc napon belül a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény
- §-a szerinti hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhatja. 11/A. * A digitális Covid-igazolvány kiadásának fenntartásához szükséges intézkedések 15/A. § *
(1)A Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: kiállító szerv) kérelemre – díjmentesen – kiállítja a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: korábbi uniós rendelet) szerinti uniós digitális Covid-igazolványt (a továbbiakban: digitális Covid-igazolvány).
(2)A digitális Covid-igazolványt a korábbi uniós rendelet és végrehajtási szabályainak
- június
- napján hatályos rendelkezéseinek megfelelő formátumban és adatokkal kell kiállítani. 15/B. § *
(1)A digitális Covid-igazolványban szereplő személyes adatok – különösen a Covid–19 betegség tekintetében a birtokosra vonatkozó, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 74/C. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti tény igazolása, SARS–CoV–2 koronavírus-fertőzésből történő felgyógyulása, valamint SARS–CoV–2 koronavírus-fertőzésen való átesettséget igazoló teszteredménye – az egyes országokba történő be- és kiutazáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében történő hozzáférés és azok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szükséges időtartamig, valamint a digitális Covid-igazolvány kiállítása céljából kezelhetők.
(2)A digitális Covid-igazolványok kiállítása céljából kezelt személyes adatokat a kiállító szerv a kiállítást követő egy évig kezeli.
(3)A kiállító szervet a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló,
- április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet)
- cikk
- pontjában meghatározott adatkezelőnek kell tekinteni.
(4)Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 74/C. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti tény igazolása esetén az oltást végző, a SARS–CoV–2 koronavírus-fertőzésen való átesettség ellenőrzésére irányuló tesztet egészségügyi tevékenysége körében végző szerv vagy személy továbbítja az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) működtetőjének a korábbi uniós rendelet 2023. június 29. napján hatályos mellékletében meghatározott adatmezők kitöltéséhez szükséges személyes adatokat.
(5)A kiállító szerv az EESZT működtetőjének adatfeldolgozóként történő bevonásával látja el a 15/A. §
(1)bekezdése szerinti feladatát. 15/C. § *
(1)* A kiállító szerv a digitális Covid-igazolvány kiállítása érdekében jogosult – ha az nem áll a kiállító szerv rendelkezésére – a digitális Covid-igazolványon a 15/A. §
(2)bekezdése szerint feltüntetendő adatokat a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti elsődleges információforrásból – a technikai lehetőségek fennállása esetén automatikus információátadással – átvenni.
(2)A kiállító szerv a digitális Covid-igazolványon a 15/A. §
(2)bekezdése szerint feltüntetendő adatokat az elsődleges információforrás akadályoztatása esetén másodlagos információforrásból is átveheti.
(3)* A Dáptv. 76. §
(3)bekezdésétől eltérően e § alkalmazásában elsődleges információforrásnak kell tekinteni bármilyen olyan közfeladatot ellátó vagy egészségügyi tevékenységet végző szervet vagy személyt, amelynél vagy akinél az adat
- a)az általa vezetett közhiteles nyilvántartásban szerepel,
- b)közfeladata ellátása vagy egészségügyi tevékenysége során keletkezett, vagy
- c)tekintetében jogszabály az elsődleges információforrás megjelölésével így rendelkezik.
(4)A kiállító szerv – ha az adat az EESZT-ben nem áll rendelkezésre – jogosult a digitális Covid-igazolványra jogosult (a továbbiakban: érintett) név- és születési idő adatát igényelni – szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján – a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervtől, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő érintett esetén az idegenrendészeti nyilvántartásokból.
(5)Ha az érintett Társadalombiztosítási Azonosító Jele (a továbbiakban: TAJ-szám) az EESZT-ben nem áll rendelkezésre, a kiállító szerv jogosult az érintett TAJ-számát az azt képző szervtől – szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján – átvenni. 15/D. § * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kiállító szervet, valamint az uniós digitális Covid-igazolvány kiállításának részletes szabályait rendeletben határozza meg. * III. FEJEZET EGYES TÖRVÉNYEKET MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK
- * 16–
- § *
- A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény módosítása
- § *
- § *
- A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
- évi LXVI. törvény módosítása
- § *
- § *
- § *
- § * 15–
- * 24–
- § *
- Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
- évi XLVII. törvény módosítása
- § * 31–
- § * 20–
- * 34–
- § *
- Az egészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény módosítása 37–
- § *
- § * 40–
- § *
- § * 23–
- * 48–
- § *
- *
- § * 42–
- * 96–
- § *
- *
- § * IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
- Hatálybalépés
- §
(1)Ez a törvény – a
(2)–
(4)bekezdésben foglalt kivétellel – a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba. *
(2)A
- alcím
- június 2-án lép hatályba.
(3)A
- § és a
- alcím
- július 1-jén lép hatályba.
(4)A
- §, a
- §, a
- §, a
- § és a
- §
- szeptember 1-jén lép hatályba.
(5)E törvény hatálybalépésének naptári napját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. * 119. §
(1)Az 5. alcím az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályvesztésének napján hatályát veszti. *
(2)Az
- alcím hatályvesztésének naptári napját az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. *
- Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
- § E törvény a)
- alcíme az Alaptörvény
- cikk
(9)bekezdése alapján,
- b)108. §
- a)pontja az Alaptörvény 31. cikk
(3)bekezdése alapján,
- c)108. §
- b)pontja az Alaptörvény XXIX. cikk
(3)bekezdése alapján,
- d)113. §
- a)pontja az Alaptörvény XXIX. cikk
(3)bekezdése és 31. cikk
(3)bekezdése alapján,
- e)113. §
- b)pontja az Alaptörvény XXIX. cikk
(3)bekezdése, 2. cikk
(1)bekezdése és 35. cikk
(1)bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
- Az Európai Unió jogának való megfelelés
- §
(1)E törvény
- a)27. alcíme a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
- b)40. alcíme a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
- c)40. alcíme a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1153 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2)E törvény
- a)5. alcíme a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,
- b)40. alcíme az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk
(3a)bekezdésének, c)
- alcíme a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló,
- május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet
- cikk
(6)és
(7)bekezdésének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
- melléklet a
- évi V. törvényhez Szomszédos országok közigazgatási egységei a
- alcím alkalmazásában A B
- Szomszédos ország Közigazgatási egység
- Ukrajna Kárpátontúli terület (Закарпатська область)
- Románia Temes megye (Județul Timis)
- Arad megye (Județul Arad)
- Bihar megye (Județul Bihor)
- Szatmár megye (Județul Satu Mare)
- Szerb Köztársaság Nyugat-bácskai körzet (Zapadnobački okrug)
- Észak-bácskai körzet (Severnobački okrug)
- Észak-bánsági körzet (Severnobanatski okrug)
- Horvát Köztársaság Muraköz megye (Međimurska županija)
- Kapronca-Kőrös megye (Koprivničko-križevačka županija)
- Verőce-Drávamente megye (Virovitičko-podravska županija)
- Eszék-Baranya megye (Osječko-baranjska županija)
- Szlovén Köztársaság Mura menti statisztikai régió (Pomurska statistična regija)
- Osztrák Köztársaság Őrvidék (Burgenland)
- Szlovák Köztársaság Pozsonyi kerület (Bratislavský kraj)
- Nagyszombati kerület (Trnavský kraj)
- Nyitrai kerület (Nitriansky kraj)
- Besztercebányai kerület (Banskobystrický kraj)
- Kassai kerület (Košický kraj) Vissza az oldal tetejére -->