- CIII. törvény a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról. Az Országgyűlés a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtési és lakhatási problémáinak hosszú távú megoldása érdekében, összhangban Magyarország gazdasági lehetőségeivel, a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- § E törvény alkalmazásában a) fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő: az a természetes személy, akinek a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló
- évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.)
- §
(1)bekezdésének
- a)vagy
- c)pontja alapján létrejött, határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonya áll fenn a Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: Nemzeti Eszközkezelő);
- b)ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlan: olyan üres tartalék ingatlan, amely a NET tv. vagy az e törvény szerinti bérlő átmeneti elhelyezését biztosítja arra az időtartamra, amíg a bérlő az általa lakott ingatlant olyan műszaki ok vagy hiba fennállása miatt nem tudja használni, amelynek elhárítására a NET tv., e törvény, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) vagy a lakásbérleti szerződés alapján a bérbeadó vagy a bérlő lenne köteles;
- c)lakóingatlan: NET tv. 1. §
- h)pontja szerinti olyan lakóingatlan, amely tekintetében a Nemzeti Eszközkezelő és a NET tv. 1. §
- d)pontja szerinti hiteladóssal vagy a NET tv. 1. §
- m)pontja szerinti zálogkötelezettel a NET tv. szerint lakásbérleti szerződést kötött;
- d)tartalék ingatlan: a NET tv. 1. §
- n)pont
- na)és
- nb)alpontja szerinti ingatlan. II. FEJEZET A NEMZETI ESZKÖZKEZELŐ FELADATAI A NEMZETI ESZKÖZKEZELŐ PROGRAMBAN RÉSZT VEVŐ TERMÉSZETES SZEMÉLYEK OTTHONTEREMTÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN 1. A Nemzeti Eszközkezelő feladatai 2. §
(1)A Nemzeti Eszközkezelő
- a)a lakóingatlan, a NET tv. szerinti lakhatási célú ingatlan és a tartalék ingatlan felett vagyonkezelői jogot gyakorol,
- b)gondoskodik a lakóingatlan és a tartalék ingatlan tekintetében a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő e törvény szerinti tulajdonszerzéséhez szükséges feladatokról, ideértve különösen
- ba)a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti eljárást;
- bb)az e törvény szerinti jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan nyilvántartási bejegyzése iránti eljárást;
- bc)a részletvételi jogviszonyból eredő teendőket;
- bd)az 5. §
(2)bekezdés szerint megszűnő visszavásárlási jog törlése iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás kezdeményezését;
- c)a vagyonkezelésében lévő állami vagyont közvetlenül vagy magánjogi szerződés útján hasznosítja,
- d)a vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal kapcsolatos magánjogi jogviszonyokban képviseli az államot,
- e)az állami feladatok ellátása során az állami vagyont használó természetes személyek részére az állami tulajdon használatához szükséges szolgáltatásokat nyújt, f ) gondoskodik a megüresedett lakóingatlan és tartalék ingatlan tekintetében a VI. Fejezet szerinti eljárás lefolytatásáról, A törvényt az Országgyűlés a 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el.
- g)az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint gondoskodik az ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlan rendelkezésre állásáról, valamint szükség esetén a bérlő ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlanban történő elhelyezéséről,
- h)gondoskodik a VII. Fejezet szerinti ingatlanokat érintő tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti eljárás lefolytatása érdekében szükséges intézkedésekről.
(2)A Nemzeti Eszközkezelő a lakóingatlant és a tartalék ingatlant az e törvényben foglalt szabályok szerint az állam nevében eljárva e törvényben meghatározott személyek részére elidegenítheti.
(3)A Nemzeti Eszközkezelő az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott időpontig a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlőt tájékoztatja az e törvény szerinti tulajdonszerzési lehetőségekről és a bérleti jogviszony fenntartásának és fennmaradásának feltételeiről. A Nemzeti Eszközkezelő a bérlőtársakat egy levélben tájékoztatja. A tájékoztató levél részletes tartalmát és kézbesítésének szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. 3. §
(1)A Nemzeti Eszközkezelő a 2. §
(1)bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során a NET tv.-ben meghatározottak szerint közreműködőt vehet igénybe.
(2)A Lakástörvény 10. §
(1)bekezdése szerint a Nemzeti Eszközkezelőt mint bérbeadót terhelő, e törvénnyel összefüggésben felmerült kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokra a NET tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. 2. A vagyonkezelésre vonatkozó egyéb szabályok 4. §
(1)A Nemzeti Eszközkezelő a vagyonkezelése során az állami vagyont a lakóingatlan és a tartalék ingatlan tekintetében a IV. Fejezet és a NET tv. szerinti lakásbérleti szerződés alapján bérbeadással hasznosíthatja.
(2)A Nemzeti Eszközkezelő a megüresedett lakóingatlant és tartalék ingatlant – ide nem értve az ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlant – (e bekezdés tekintetében a továbbiakban: ingatlan) a vagyonkezelési szerződés módosítása mellett a VI. Fejezetben foglalt célok megvalósítása érdekében – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére átadja. Az ingatlan MNV Zrt.-nek történő átadása esetében a vagyonkezelési szerződés e bekezdés szerinti módosítása miatti részleges megszűnésével az ingatlan tekintetében a Nemzeti Eszközkezelőt 2. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti törvényi kijelölés alapján megillető vagyonkezelői jog megszűnik. III. FEJEZET A FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEINEK ELEGET TEVŐ BÉRLŐ OTTHONTEREMTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 3. Általános szabályok 5. §
(1)A fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő az általa bérelt lakóingatlant vagy tartalék ingatlant e törvény és végrehajtási rendeletében foglalt rendelkezések alapján kamatmentesen megvásárolhatja. A vételárba a lakásbérleti jogviszony fennállása során – e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott időpontig – megfizetett lakbér beszámításra kerül.
(2)Ha a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő e fejezet szabályai alapján a lakóingatlant vagy a tartalék ingatlant megvásárolja, a NET tv. 10. §-a szerinti visszavásárlási joga e törvény erejénél fogva megszűnik.
(3)A lakóingatlan és a tartalék ingatlan
(1)bekezdés szerinti adásvétele során természetbeni birtokba adásra nem kerül sor.
(4)A tulajdonjog keletkezését követően a lakóingatlan vagy a tartalék ingatlan tekintetében az ingatlan állapotával összefüggésben a vevő sem az állammal, sem a Nemzeti Eszközkezelővel szemben semmilyen igényt nem jogosult támasztani.
(5)A tulajdonváltozás költségei a Nemzeti Eszközkezelőt terhelik.
- A lakóingatlan és a tartalék ingatlan egy összegben történő megvásárlásának feltételei
- §
(1)A fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban e § tekintetében: Vevő) a 2. §
(3)bekezdése szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 60 napon belül a Nemzeti Eszközkezelő részére megküldött, teljes bizonyító erejű magánokirat formájában nyilatkozhat arról, hogy a bérlő által bérelt lakóingatlant vagy tartalék ingatlant e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint kiszámított vételáron, egy összegben megvásárolja. A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a nyilatkozatot a Vevő a határidő utolsó napján a Nemzeti Eszközkezelő székhelyén átadta vagy postára adta.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti vásárlási lehetőséggel a fizetési kötelezettségeiknek eleget tevő bérlőtársak csak az egybehangzó vagy közös, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatuk alapján élhetnek.
(3)Az
(1)bekezdés szerinti vásárlási lehetőséggel a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő és bérlőtársak közeli hozzátartozója kizárólag a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő vagy bérlőtársak nyilatkozatával egybehangzó vagy közös, teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozata alapján élhet.
(4)A Vevő az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint további vételár-kedvezményt vehet igénybe.
(5)A Vevő a lakóingatlan vagy tartalék ingatlan e § szerinti megvásárlása érdekében adásvételi szerződést köt legkésőbb e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott időpontig a Nemzeti Eszközkezelővel.
(6)Ha a
(2)vagy
(3)bekezdés szerinti nyilatkozat nem terjed ki a tulajdonosok tulajdoni hányadának mértékére, a nyilatkozattételre jogosultak legkésőbb az
(5)bekezdés szerinti adásvételi szerződés megkötéséig tájékoztatják a Nemzeti Eszközkezelőt a tulajdoni hányadok mértékéről.
(7)Az
(5)bekezdés szerinti adásvételi szerződés megkötéséig, de legkésőbb a
(8)bekezdésben meghatározott időpontig a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő lakásbérleti szerződése változatlan feltételekkel fennmarad.
(8)Az adásvételi szerződés megkötésének bármely okból történő meghiúsulása esetén a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlőnek e törvény erejénél fogva
- január 1-jén a lakóingatlan vagy a tartalék ingatlan tekintetében e törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerinti kiszámított vételáron a lakóingatlanon vagy a tartalék ingatlanon tulajdonjoga keletkezik, amely vételárat a Vevő a végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint megállapított időpontokban és több részletben fizeti meg. A Vevő e bekezdés szerinti tulajdonszerzésére a
- §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
- A lakóingatlan és a tartalék ingatlan részletvétellel történő megvásárlásának feltételei
- §
(1)A fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő a 2. §
(3)bekezdése szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 60 napon belül a Nemzeti Eszközkezelő részére megküldött, teljes bizonyító erejű magánokirat formájában nyilatkozhat arról, hogy az általa bérelt lakóingatlant vagy tartalék ingatlant e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint részletvétellel megvásárolja. A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a nyilatkozatot a bérlő a határidő utolsó napján a Nemzeti Eszközkezelő székhelyén átadta vagy postára adta.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti részletvételre irányuló nyilatkozatot tevő fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlőnek (a
- és a
- § tekintetében a továbbiakban: Részletvevő)
- október 1-jén a lakóingatlan vagy a tartalék ingatlan tekintetében e törvény erejénél fogva e törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint kiszámított vételáron tulajdonjoga keletkezik, amely vételárat a Részletvevő a végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint megállapított időpontokban és több részletben fizeti meg.
(3)Az
(1)bekezdés szerinti vásárlási lehetőséggel a fizetési kötelezettségeiknek eleget tevő bérlőtársak csak az egybehangzó vagy közös, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatuk alapján élhetnek.
(4)Ha a bérlőtársak részletvételre irányuló nyilatkozata nem terjed ki a tulajdonosok tulajdoni hányadának mértékére, akkor a tulajdonszerzés egyenlő arányban történik a bérlőtársak között.
(5)A vételárrészlet a részletvevő által fizetett lakbér mértékével megegyező összeg az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt eltérésekkel.
(6)Az ingatlanügyi hatóság az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. §
(1)bekezdésétől eltérően az
(1)bekezdés szerinti tulajdonváltozást az illetékességi területén található lakóingatlanok vonatkozásában a Nemzeti Eszközkezelőnek a tulajdonjogot keletkeztető jogszabályhelyet, helyrajzi számot, a tulajdonos ingatlannyilvántartásról szóló törvényben meghatározott személyes adatait, a tulajdoni hányadot és a Magyar Állam javára szóló jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése iránti kérelmet tartalmazó okirata alapján jegyzi be.
(7)A Nemzeti Eszközkezelő megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a
(6)bekezdés szerinti bejegyzés alapjául szolgáló okiratot.
(8)A részletvétel részletes szabályait az e törvény alapján kiadott végrehajtási rendelet tartalmazza. IV. FEJEZET A FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEINEK ELEGET TEVŐ BÉRLŐ LAKÁSBÉRLETI SZERZŐDÉSE 6. A lakásbérleti szerződés feltételei 8. §
(1)A fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő (a 8–
- §, valamint a 19–
- § tekintetében a továbbiakban: bérlő) a
- §
(3)bekezdés szerinti tájékoztató levél kézhezvételét követő 60 napon belül a Nemzeti Eszközkezelő részére megküldött, teljes bizonyító erejű magánokirat formájában tett nyilatkozatával a NET tv. 22. §
(1)bekezdés
- a)vagy
- c)pontja alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyát e törvény és végrehajtási rendelete rendelkezései figyelembevételével fenntarthatja. A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a nyilatkozatot a bérlő a határidő utolsó napján a Nemzeti Eszközkezelő székhelyén átadta vagy postára adta.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti lehetőséggel a fizetési kötelezettségeiknek eleget tevő bérlőtársak az egybehangzó vagy közös, teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatukkal élhetnek. Ha a bérlőtársak közül csak egy bérlőtárs nyilatkozik a lakásbérlet fenntartására vonatkozóan, és a többi bérlőtárs nem nyilatkozik, abban az esetben a nyilatkozatot tevő bérlőtárs nyilatkozata az irányadó.
(3)Ha a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő a 2. §
(3)bekezdése szerinti tájékoztató levél alapján nem él nyilatkozattételi lehetőségével sem a tulajdonszerzésre, sem a lakásbérleti jogviszony fenntartására irányulóan, akkor a meglévő lakásbérleti jogviszonya fennmarad, és a Nemzeti Eszközkezelő gondoskodik az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltaknak megfelelő, emelt lakásbérleti díj mértékét tartalmazó értesítés megküldéséről.
(4)A lakásbérleti jogviszony
(1)bekezdés szerinti fenntartása és
(3)bekezdés szerinti fennmaradása esetén a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett visszavásárlási jogát a NET tv. rendelkezései szerint gyakorolhatja.
(5)A lakbér mértékét és a lakásbérleti jogviszony részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. 9. § A lakásbérleti szerződés alapján a bérlő köteles a megállapított lakbért a Nemzeti Eszközkezelő részére havi rendszerességgel megfizetni. 10. § A lakásbérleti szerződés létrejöttére, tartalmára és megszűnésére a Lakástörvény szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
- a)a bérlő az ingatlanba a lakásbérleti szerződés e törvény szerinti módosítását követően csak a házastársát vagy élettársát, saját, illetve házastársa vagy élettársa nevelésében álló, családi pótlékra jogosító gyermeket, továbbá a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe vett gyermeket fogadhatja be, a Nemzeti Eszközkezelő előzetes írásbeli hozzájárulásával,
- b)a lakóingatlanra és a tartalék ingatlanra bérlőtársi jogviszonyt létesíteni nem lehet,
- c)a lakásbérleti szerződés megszűnése után a volt bérlő és az ingatlanban visszamaradó más személyek elhelyezésre nem tarthatnak igényt,
- d)a bérlő halála esetén a bérlővel annak életében együtt lakó házastársa vagy élettársa, a bérlő, illetve házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosító gyermeke, illetve a bérlővel még életében együtt lakó gyermeke a lakásbérleti jogot folytathatja,
- e)a Nemzeti Eszközkezelő a lakásbérleti szerződésben kikötheti a bérlő ingatlanban történő életvitelszerű bentlakásának kötelezettségét, f ) a lakóingatlannal és a tartalék ingatlannal összefüggésben felmerülő, a Lakástörvény 13. §
(1)bekezdésében meghatározott költségek a bérlőt terhelik,
- g)a bérlőt terhelik a lakóingatlan vagy a tartalék ingatlan használatával kapcsolatos közüzemi költségek, valamint társasházi lakás esetében a közös költség fizetése,
- h)a bérbeadó jogosult a lakásbérleti szerződést felmondani, ha a bérlő felszólítás ellenére sem fizeti meg a lakbért, a lakóingatlannal és a tartalék ingatlannal kapcsolatos közüzemi díjakat vagy társasházi lakás esetében a közös költséget,
- i)a bérbeadó a lakóingatlan és a tartalék ingatlan állapotát és rendeltetésszerű használatát évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, amit a bérlő tűrni köteles,
- j)a lakásbérleti szerződésben a bérlő hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzeti Eszközkezelő a közüzemi szolgáltatótól a bérlő közüzemi díjhátralékának mértékéről vagy annak hiányáról adatszolgáltatást kérjen,
- k)bérlőtársi jogviszony esetén, ha a bérbeadó a lakásbérleti szerződést olyan okból mondja fel, amely felmondási ok valamennyi bérlőtárssal szemben fennáll, a felmondást elég, ha a bérbeadó az egyik bérlőtárssal közli. 11. § A Nemzeti Eszközkezelő kötelezheti a bérlőt a lakásbérleti szerződésben előre fizetésre alkalmas fogyasztásmérő felszerelésének kérelmezésére a közüzemi szolgáltatótól, abban az esetben, ha törvény alapján a bérlőt ezért külön díjfizetési kötelezettség nem terheli. 7. A lakásbérleti szerződés felmondása 12. §
(1)A Nemzeti Eszközkezelő a lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha a bérlő vagy a háztartás más tagja a NET tv. szerinti, az állam tulajdonszerzésére irányuló adásvételi szerződés megkötése érdekében hamisított vagy valótlan tartalmú iratokkal, nyilatkozatokkal a Nemzeti Eszközkezelőt megtévesztette.
(2)Ha a lakásbérleti jogviszony megszűnik, az üresen maradt lakóingatlanra és tartalék ingatlanra a VI. Fejezet szerinti eljárást kell alkalmazni. V. FEJEZET A HATÁROZOTT IDEJŰ LAKÁSBÉRLETI SZERZŐDÉSSEL RENDELKEZŐ BÉRLŐK OTTHONTEREMTÉSI ÉS LAKHATÁSI FELTÉTELEI 13. §
(1)Annak a bérlőnek, akinek a NET tv. végrehajtási rendeletében és a lakásbérleti szerződésében foglaltak alapján
- január 1-jét követően a határozott idejű lakásbérleti szerződése határozatlan idejűvé alakul át, az átalakulás napját követő
- napon, de legkorábban
- október 1-jén e törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerinti kiszámított vételáron az általa bérelt ingatlanon tulajdonjoga keletkezik, ha a bérlő a
(4)bekezdésben foglalt határidőn belül részletvételre irányuló nyilatkozatot tesz. A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a nyilatkozatot a bérlő a határidő utolsó napján a Nemzeti Eszközkezelő székhelyén átadta vagy postára adta.
(2)A vételárat a Részletvevő az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint megállapított időpontokban és több részletben fizeti meg.
(3)A Nemzeti Eszközkezelő az
(1)bekezdés szerinti bérlőt a határozott idejű lakásbérleti szerződésnek határozatlan idejűvé történő átalakulását követő 15 napon belül tájékoztatja a tulajdonszerzési lehetőségről és a bérleti jogviszony fenntartásának és fennmaradásának feltételeiről. A Nemzeti Eszközkezelő a bérlőtársakat egy levélben tájékoztatja. A tájékoztató levél részletes tartalmát és kézbesítésének szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.
(4)Az
(1)bekezdés szerinti bérlő a
(3)bekezdés szerinti tájékoztató levél kézhezvételét követő 60 napon belül a Nemzeti Eszközkezelő részére megküldött, teljes bizonyító erejű magánokirat formájában tett nyilatkozata alapján a NET tv. 22. §
(1)bekezdés
- a)vagy
- c)pontja alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyát e törvény és végrehajtási rendelete rendelkezései figyelembevételével fenntarthatja. A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a nyilatkozatot a bérlő a határidő utolsó napján a Nemzeti Eszközkezelő székhelyén átadta vagy postára adta.
(5)A
(4)bekezdés szerinti lehetőséggel a bérlőtársak csak az egybehangzó vagy közös, teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatuk alapján élhetnek.
(6)Ha a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő a
(3)bekezdés szerinti tájékoztató levél alapján nem él nyilatkozattételi lehetőségével sem a tulajdonszerzésre, sem a lakásbérleti jogviszony fenntartására irányulóan, akkor a bérlő meglévő lakásbérleti jogviszonya fennmarad, és a Nemzeti Eszközkezelő gondoskodik az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint módosított, emelt lakásbérleti díj mértékét tartalmazó lakásbérleti szerződés megküldéséről.
(7)Az
(1)bekezdés szerinti bérlő e § szerinti tulajdonszerzésére a 7. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(8)A
(4)bekezdés szerint fenntartott vagy fennmaradó lakásbérleti jogviszonyra a IV. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. VI. FEJEZET A MEGÜRESEDETT LAKÓINGATLANRA ÉS TARTALÉK INGATLANRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
- § A megüresedett lakóingatlan és tartalék ingatlan (a továbbiakban együtt: megüresedett ingatlan) hasznosításáról, értékesítéséről, illetve az e fejezet szerinti tulajdonváltozáshoz kapcsolódó feladatokról az MNV Zrt. gondoskodik.
- § Az MNV Zrt. a megüresedett ingatlant – elsősorban az egészségügyi ágazat szükségleteinek megoldása érdekében – szolgálati lakásként történő hasznosítás céljából az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy valamely, az egészségügyért felelős miniszter által felügyelt, illetve irányítása alatt álló költségvetési szerv vagyonkezelésébe adja.
- § Ha a megüresedett ingatlan a
- § szerinti cél megvalósítása érdekében nem szükséges, az MNV Zrt. a megüresedett ingatlant az állami vagyonról szóló törvény szerint versenyeztetés útján értékesíti.
- §
(1)Ha az MNV Zrt. megállapítja, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 47/M. §
(3)és
(4)bekezdése szerint az árverés eredménytelen, e törvény erejénél fogva az árverés eredménytelenségének MNV Zrt. általi megállapítása napján a megüresedett ingatlanon a megüresedett ingatlan fekvése szerint illetékes helyi önkormányzatnak ingyenesen tulajdonjoga keletkezik.
(2)Az ingatlanügyi hatóság az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. §
(1)bekezdésétől eltérően az
(1)bekezdés szerinti tulajdonváltozást az illetékességi területén található lakóingatlanok vonatkozásában az MNV Zrt.-nek a tulajdonjogot keletkeztető jogszabályhelyet, helyrajzi számot, a tulajdonszerző helyi önkormányzat adatait, tulajdoni hányadot tartalmazó okirata alapján jegyzi be.
(3)E § szerinti tulajdonváltozás esetében a nemzeti vagyonról szóló
- évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.)
- §
(4)és
(5)bekezdését nem kell alkalmazni.
(4)E § szerinti tulajdonváltozás következtében felmerülő általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget az állam viseli.
- § A megüresedett ingatlanokkal kapcsolatos eljárás részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg. VII. FEJEZET A SZOCIÁLIS CSALÁDIHÁZ-ÉPÍTÉSI PROGRAM KERETÉBEN FELÉPÜLT LAKHATÁSI CÉLÚ INGATLANOK ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBA ADÁSA
- §
(1)E törvény erejénél fogva e törvény hatálybalépésének napján az Ócsán megvalósuló Szociális Családiház-építési Program keretében felépült, az 1. mellékletben felsorolt lakhatási célú ingatlanokon, valamint az ingatlanokon lévő víziközmű vagyonelemeken Ócsa Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) a fennálló lakásbérleti jogviszonyokkal terhelten, a fennálló lakásbérleti jogviszonyokból eredő jogosultságok és kötelezettségek átszállásával ingyenesen tulajdonjoga keletkezik.
(2)Az Önkormányzat az
(1)bekezdés szerinti ingatlanok önkormányzati tulajdonba kerülését követő két éven belül a bérlő számára a Nemzeti Eszközkezelő által kötött lakásbérleti szerződésben meghatározottaknál hátrányosabb feltételeket nem határozhat meg.
(3)Az ingatlanügyi hatóság az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. §
(1)bekezdésétől eltérően az
(1)bekezdés szerinti tulajdonváltozást az illetékességi területén található lakóingatlanok vonatkozásában a Nemzeti Eszközkezelőnek a tulajdonjogot keletkeztető jogszabályhelyet, helyrajzi számot, a tulajdonszerző helyi önkormányzat adatait, tulajdoni hányadot tartalmazó okirata alapján jegyzi be.
(4)Az e § szerinti tulajdonváltozás esetében az Nvtv. 13. §
(4)és
(5)bekezdéseit nem kell alkalmazni.
(5)Az e § szerinti tulajdonváltozás következtében felmerülő általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget az állam viseli. VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
- Felhatalmazó rendelkezések
- § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a) a
- §
(3)bekezdés és a 13. §
(3)bekezdés szerinti tájékoztató levél részletes tartalmát, megküldésének határidejét, valamint az érintettek tájékoztatásának egyéb módját;
- b)a lakóingatlan és a tartalék ingatlan egy összegben történő megvásárlásának alapját képező vételár meghatározásának módját és a vételár kedvezményeket, valamint azok mértékét, továbbá az egy összegben történő megvásárlásra irányuló adásvételi szerződés megkötésének legkésőbbi időpontját;
- c)a részletvétel részletes szabályait, különösen a vételár meghatározásának módját, a részletek összege és megfizetési határideje meghatározásának módját, valamint a fizetési kötelezettség elmulasztásának következményeit;
- d)az e törvény szerinti lakásbérleti szerződés részletes feltételeit és szabályait, különösen a lakásbérleti szerződés bérbeadó általi felmondására vonatkozó részletes, a lakásbérleti jogviszonyból eredő követelések számlázásával kapcsolatos szabályokat, valamint a 8. §
(3)bekezdés és a 13. §
(6)bekezdése szerinti nyilatkozattétel hiányában történő lakásbérleti jogviszony fennmaradásának feltételeit;
- e)a Nemzeti Eszközkezelő és a bérlő között létrejött lakásbérleti szerződésben meghatározandó lakbér mértékét, f ) az MNV Zrt. vagyonkezelésében lévő megüresedett ingatlanokkal kapcsolatos eljárás részletes szabályait,
- g)a tartalék ingatlan ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlanként történő felhasználásának szabályait. 9. Hatályba léptető rendelkezés 21. § Ez a törvény 2019. január 1-jén lép hatályba. 10. Átmeneti rendelkezések 22. §
(1)A
- január 1-jét megelőzően, a Kormány rendeletében a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolható lakóingatlanokra vonatkozóan benyújtott azon jogszabályi feltételeknek megfelelő szándéknyilatkozatok esetében, amelyek alapján
- január 1-ig a Nemzeti Eszközkezelő a hiteladós vagy zálogkötelezett lakóingatlanára vonatkozóan adásvételi szerződést nem kötött, a Nemzeti Eszközkezelő e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül tájékoztatja a hiteladóst vagy zálogkötelezettet, hogy e törvény alapján kizárólag egy összegben történő megvásárlás vagy részletvétel útján történő tulajdonszerzésre van lehetősége, új lakásbérleti jogviszony létesítésére nem kerülhet sor. Amennyiben a hiteladós vagy zálogkötelezett fenntartja a szándéknyilatkozatát a lakóingatlan Nemzeti Eszközkezelő által megvásárlására vonatkozóan, abban az esetben a NET tv. 18/A. §-át nem kell alkalmazni, és az e törvény szerinti egy összegben történő megvásárlás vagy részletvétel szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(2)A hiteladós vagy zálogkötelezett az
(1)bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 60 napon belül a Nemzeti Eszközkezelő részére megküldött, teljes bizonyító erejű magánokirat formájában nyilatkozhat arról, hogy fenntartja-e a szándéknyilatkozatát a lakóingatlan Nemzeti Eszközkezelő által történő megvásárlására vonatkozóan. A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a nyilatkozatot a nyilatkozatot tevő a határidő utolsó napján a Nemzeti Eszközkezelő székhelyén átadta vagy postára adta.
(3)A Nemzeti Eszközkezelő
- augusztus 1-től
- október 1-ig terjedő időszakban a vagyonkezelésében lévő ingatlanokon fennálló lakásbérleti szerződések esetében nem él a
- § h) pontja és a NET tv.
- § h) pontja szerinti felmondás jogával.
- Sarkalatossági záradék
- § E törvény
- §
(3)bekezdése és 19. §
(4)bekezdése az Alaptörvény 38. cikk
(1)és
(2)bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
- Módosító rendelkezések
- § Az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdés
- u)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:) „
- u)a magánszemély lakásvásárlása, amennyiben az a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározott visszavásárlási jog érvényesítésével, vagy a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvényben meghatározott egyösszegű vásárlással vagy részletvétellel történik;” 25. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7. pontjának 7.19. alpontja a következő
- e)ponttal egészül ki: (Egyéb indokkal adómentes: a szociálisan rászorult magánszemély hiteladós vagy – ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van – a zálogkötelezett lakhatásának biztosítása érdekében) „
- e)a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvényben meghatározott ingatlanvásárlás esetében a magánszemélyt megillető kamatmentesség, vételárengedmény és részletfizetési kedvezmény;” 26. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. §
(1)bekezdés
- l)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Tárgyánál fogva díjmentes:) „
- l)a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, devizaalapú kölcsönszerződésből származó követelés törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztése során megszűnt jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény és a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvény alapján
- la)a visszavásárlási jog bejegyzésére és törlésére irányuló eljárás,
- lb)a Magyar Állam javára szóló jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére irányuló eljárás,
- lc)a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelői jogának törlésére irányuló eljárás,
- ld)a magánszemély tulajdonszerzésének bejegyzésére irányuló eljárás,” 27. § A NET tv. 22. §-a és 23. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „22. §
(1)A Nemzeti Eszközkezelő pályázat alapján kiválasztott személlyel vagy személyekkel a lakhatási célú ingatlanra kizárólag határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést köt.
(2)A lakásbérleti szerződés alapján a bérlő köteles a megállapított lakbért a Nemzeti Eszközkezelő részére havi rendszerességgel megfizetni. 23. § A lakásbérleti szerződés létrejöttére, tartalmára és megszűnésére a Lakástörvény szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
- a)a bérlő az ingatlanba a lakásbérleti szerződés létrejöttét követően csak a házastársát vagy élettársát, saját, illetve házastársa vagy élettársa nevelésében álló, családi pótlékra jogosító gyermeket, továbbá a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe vett gyermeket fogadhatja be, a Nemzeti Eszközkezelő előzetes írásbeli hozzájárulásával,
- b)a lakhatási célú ingatlanra bérlőtársi jogviszonyt létesíteni kizárólag a lakásbérleti szerződés megkötésekor lehet,
- c)a lakásbérleti szerződés megszűnése után a volt bérlő és az ingatlanban visszamaradó más személyek elhelyezésre nem tarthatnak igényt,
- d)a bérlő halála esetén a bérlővel annak életében együtt lakó házastársa vagy élettársa, a bérlő, illetve házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosító gyermeke, illetve a bérlővel még életében együtt lakó gyermeke a lakásbérleti jogot folytathatják,
- e)a Nemzeti Eszközkezelő a lakásbérleti szerződésben kikötheti a bérlő ingatlanban történő életvitelszerű bentlakásának kötelezettségét, f ) a lakóingatlannal és a tartalék ingatlannal összefüggésben felmerülő, a Lakástörvény 13. §
(1)bekezdésében meghatározott költségek a bérlőt, a lakhatási célú ingatlanok esetében a Lakástörvény 13. §
(1)bekezdésében meghatározott költségek közül a pótlással és a cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik,
- g)a bérlőt terhelik az ingatlan használatával kapcsolatos közüzemi költségek, valamint társasházi lakás esetében a közös költség fizetése,
- h)a bérbeadó jogosult a lakásbérleti szerződést felmondani, ha a bérlő felszólítás ellenére sem fizeti meg a lakbért, az ingatlannal kapcsolatos közüzemi díjakat vagy társasházi lakás esetében a közös költséget,
- i)a bérbeadó az ingatlan állapotát és rendeltetésszerű használatát évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, amit a bérlő tűrni köteles,
- j)a lakásbérleti szerződésben a bérlő hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzeti Eszközkezelő a közüzemi szolgáltatótól a bérlő közüzemi díjhátralékának mértékéről vagy annak hiányáról adatszolgáltatást kérjen.
- k)bérlőtársi jogviszony esetén, ha a bérbeadó a lakásbérleti szerződést olyan okból mondja fel, amely felmondási ok valamennyi bérlőtárssal szemben fennáll, a felmondást elég, ha a bérbeadó az egyik bérlőtárssal közli.” 28. § A NET tv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „25. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
- a)a Nemzeti Eszközkezelő 4. §
(2)bekezdésben megjelölt feladatainak ellátását kizárólagos jog alapján végző költségvetési szervek és gazdasági társaságok körét, valamint e feladatok ellátásával összefüggő kötelezettségeiket,
- b)a szociálisan rászorult személyek körét és a szociális rászorultság igazolásának módját,
- c)a Nemzeti Eszközkezelő és a bérlő között létrejött lakásbérleti szerződésben a bérlő szociális helyzetére tekintettel érvényesíthető lakbér mértékét,
- d)a lakásbérleti szerződés bérbeadó általi felmondására vonatkozó részletes, a bérlő szociális helyzetét is figyelembe vevő feltételeket és szabályokat,
- e)a lakásbérleti jogviszonyból eredő követelések számlázásával kapcsolatos szabályokat, f ) a lakhatási célú ingatlan bérlői pályázat útján történő kiválasztásának szabályait,
- g)a tartalék ingatlan tekintetében fennálló lakásbérleti jogviszony feltételeit, különös tekintettel a lakbér mértékére, a lakásbérleti szerződés időtartamára, a bérlő kötelezettségeire.” 29. § A NET tv. 30. §-a és 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „30. §
(1)A 2019. január 1-jét megelőzően, a Kormány rendeletében meghatározott, a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolható lakóingatlanokra vonatkozóan benyújtott szándéknyilatkozatokon kívül a Nemzeti Eszközkezelőhöz vagy a pénzügyi intézményhez benyújtott szándéknyilatkozatok elutasításra kerülnek. A pénzügyi intézmény a hiteladós vagy zálogkötelezett késedelmes tartozásának megfizetése érdekében egyeztetést folytat a hiteladóssal vagy zálogkötelezettel e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül.
(2)A végrehajtási eljárás e törvény hatálybalépését követő
- napon folytatódik. 30/A. § A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló
- évi CIII. törvénnyel módosított
- és
- § rendelkezéseit a Nemzeti Eszközkezelővel
- január 1-jén fennálló lakásbérleti jogviszonyokra is alkalmazni kell.”
- Hatályon kívül helyező rendelkezések
- § Hatályát veszti a NET tv. a)
- § a)–b) és g) pontja,
- § n) pont nc) alpontja, b)
- §-a, c) 5–
- §-a, d)
- §
(2)és
(3a)bekezdése,
- e)7/A. §-a, f ) 24/A. §-a,
- g)30/B. §-a. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke