2018. CIII. törvény a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról.

2018. CIII. törvény a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról. Az Országgyűlés a  Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtési és lakhatási problémáinak hosszú távú megoldása érdekében, összhangban Magyarország gazdasági lehetőségeivel, a  következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § E törvény alkalmazásában a) fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő: az  a  természetes személy, akinek a  hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011.  évi CLXX.  törvény (a  továbbiakban: NET  tv.) 22.  § (1)  bekezdésének a) vagy c)  pontja alapján létrejött, határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonya áll fenn a  Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: Nemzeti Eszközkezelő); b) ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlan: olyan üres tartalék ingatlan, amely a  NET  tv. vagy az  e  törvény szerinti bérlő átmeneti elhelyezését biztosítja arra az  időtartamra, amíg a  bérlő az  általa lakott ingatlant olyan műszaki ok vagy hiba fennállása miatt nem tudja használni, amelynek elhárítására a NET tv., e törvény, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII.  törvény (a  továbbiakban: Lakástörvény) vagy a  lakásbérleti szerződés alapján a  bérbeadó vagy a bérlő lenne köteles; c) lakóingatlan: NET tv. 1. § h) pontja szerinti olyan lakóingatlan, amely tekintetében a Nemzeti Eszközkezelő és a NET tv. 1. § d) pontja szerinti hiteladóssal vagy a NET tv. 1. § m) pontja szerinti zálogkötelezettel a NET tv. szerint lakásbérleti szerződést kötött; d) tartalék ingatlan: a NET tv. 1. § n) pont na) és nb) alpontja szerinti ingatlan. II. FEJEZET A NEMZETI ESZKÖZKEZELŐ FELADATAI A NEMZETI ESZKÖZKEZELŐ PROGRAMBAN RÉSZT VEVŐ TERMÉSZETES SZEMÉLYEK OTTHONTEREMTÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN 1. A Nemzeti Eszközkezelő feladatai 2. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő a) a  lakóingatlan, a  NET  tv. szerinti lakhatási célú ingatlan és a  tartalék ingatlan felett vagyonkezelői jogot gyakorol, b) gondoskodik a lakóingatlan és a tartalék ingatlan tekintetében a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő e törvény szerinti tulajdonszerzéséhez szükséges feladatokról, ideértve különösen ba) a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti eljárást; bb) az  e  törvény szerinti jelzálogjog és az  azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan nyilvántartási bejegyzése iránti eljárást; bc) a részletvételi jogviszonyból eredő teendőket; bd) az 5. § (2) bekezdés szerint megszűnő visszavásárlási jog törlése iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás kezdeményezését; c) a vagyonkezelésében lévő állami vagyont közvetlenül vagy magánjogi szerződés útján hasznosítja, d) a vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal kapcsolatos magánjogi jogviszonyokban képviseli az államot, e) az  állami feladatok ellátása során az  állami vagyont használó természetes személyek részére az  állami tulajdon használatához szükséges szolgáltatásokat nyújt, f ) gondoskodik a  megüresedett lakóingatlan és tartalék ingatlan tekintetében a  VI. Fejezet szerinti eljárás lefolytatásáról, A törvényt az Országgyűlés a 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el. g) az  e  törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint gondoskodik az  ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlan rendelkezésre állásáról, valamint szükség esetén a  bérlő ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlanban történő elhelyezéséről, h) gondoskodik a  VII. Fejezet szerinti ingatlanokat érintő tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti eljárás lefolytatása érdekében szükséges intézkedésekről. (2) A  Nemzeti Eszközkezelő a  lakóingatlant és a  tartalék ingatlant az  e  törvényben foglalt szabályok szerint az  állam nevében eljárva e törvényben meghatározott személyek részére elidegenítheti. (3) A  Nemzeti Eszközkezelő az  e  törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott időpontig a  fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlőt tájékoztatja az e törvény szerinti tulajdonszerzési lehetőségekről és a bérleti jogviszony fenntartásának és fennmaradásának feltételeiről. A  Nemzeti Eszközkezelő a  bérlőtársakat egy levélben tájékoztatja. A tájékoztató levél részletes tartalmát és kézbesítésének szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. 3. § (1) A  Nemzeti Eszközkezelő a  2.  § (1)  bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során a  NET  tv.-ben meghatározottak szerint közreműködőt vehet igénybe. (2) A  Lakástörvény 10.  § (1)  bekezdése szerint a  Nemzeti Eszközkezelőt mint bérbeadót terhelő, e  törvénnyel összefüggésben felmerült kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokra a  NET  tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. 2. A vagyonkezelésre vonatkozó egyéb szabályok 4. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő a vagyonkezelése során az állami vagyont a lakóingatlan és a tartalék ingatlan tekintetében a IV. Fejezet és a NET tv. szerinti lakásbérleti szerződés alapján bérbeadással hasznosíthatja. (2) A Nemzeti Eszközkezelő a megüresedett lakóingatlant és tartalék ingatlant – ide nem értve az ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlant – (e bekezdés tekintetében a  továbbiakban: ingatlan) a  vagyonkezelési szerződés módosítása mellett a  VI. Fejezetben foglalt célok megvalósítása érdekében – a  Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a  továbbiakban: MNV Zrt.) részére átadja. Az  ingatlan MNV Zrt.-nek történő átadása esetében a  vagyonkezelési szerződés e  bekezdés szerinti módosítása miatti részleges megszűnésével az  ingatlan tekintetében a  Nemzeti Eszközkezelőt 2.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti törvényi kijelölés alapján megillető vagyonkezelői jog megszűnik. III. FEJEZET A FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEINEK ELEGET TEVŐ BÉRLŐ OTTHONTEREMTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 3. Általános szabályok 5. § (1) A  fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő az  általa bérelt lakóingatlant vagy tartalék ingatlant e  törvény és végrehajtási rendeletében foglalt rendelkezések alapján kamatmentesen megvásárolhatja. A vételárba a lakásbérleti jogviszony fennállása során – e  törvény végrehajtási rendeletében meghatározott időpontig – megfizetett lakbér beszámításra kerül. (2) Ha a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő e fejezet szabályai alapján a lakóingatlant vagy a tartalék ingatlant megvásárolja, a NET tv. 10. §-a szerinti visszavásárlási joga e törvény erejénél fogva megszűnik. (3) A lakóingatlan és a tartalék ingatlan (1) bekezdés szerinti adásvétele során természetbeni birtokba adásra nem kerül sor. (4) A  tulajdonjog keletkezését követően a  lakóingatlan vagy a  tartalék ingatlan tekintetében az  ingatlan állapotával összefüggésben a vevő sem az állammal, sem a Nemzeti Eszközkezelővel szemben semmilyen igényt nem jogosult támasztani. (5) A tulajdonváltozás költségei a Nemzeti Eszközkezelőt terhelik. 4. A lakóingatlan és a tartalék ingatlan egy összegben történő megvásárlásának feltételei 6. § (1) A  fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő és a  Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója (a  továbbiakban e  § tekintetében: Vevő) a  2.  § (3)  bekezdése szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 60 napon belül a Nemzeti Eszközkezelő részére megküldött, teljes bizonyító erejű magánokirat formájában nyilatkozhat arról, hogy a bérlő által bérelt lakóingatlant vagy tartalék ingatlant e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint kiszámított vételáron, egy összegben megvásárolja. A  határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a nyilatkozatot a Vevő a határidő utolsó napján a Nemzeti Eszközkezelő székhelyén átadta vagy postára adta. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti vásárlási lehetőséggel a  fizetési kötelezettségeiknek eleget tevő bérlőtársak csak az egybehangzó vagy közös, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatuk alapján élhetnek. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti vásárlási lehetőséggel a  fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő és bérlőtársak közeli hozzátartozója kizárólag a  fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő vagy bérlőtársak nyilatkozatával egybehangzó vagy közös, teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozata alapján élhet. (4) A  Vevő az  e  törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint további vételár-kedvezményt vehet igénybe. (5) A  Vevő a  lakóingatlan vagy tartalék ingatlan e  § szerinti megvásárlása érdekében adásvételi szerződést köt legkésőbb e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott időpontig a Nemzeti Eszközkezelővel. (6) Ha a  (2) vagy (3)  bekezdés szerinti nyilatkozat nem terjed ki a  tulajdonosok tulajdoni hányadának mértékére, a  nyilatkozattételre jogosultak legkésőbb az  (5)  bekezdés szerinti adásvételi szerződés megkötéséig tájékoztatják a Nemzeti Eszközkezelőt a tulajdoni hányadok mértékéről. (7) Az  (5)  bekezdés szerinti adásvételi szerződés megkötéséig, de legkésőbb a  (8)  bekezdésben meghatározott időpontig a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő lakásbérleti szerződése változatlan feltételekkel fennmarad. (8) Az  adásvételi szerződés megkötésének bármely okból történő meghiúsulása esetén a  fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlőnek e törvény erejénél fogva 2020. január 1-jén a lakóingatlan vagy a tartalék ingatlan tekintetében e  törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerinti kiszámított vételáron a  lakóingatlanon vagy a  tartalék ingatlanon tulajdonjoga keletkezik, amely vételárat a  Vevő a  végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint megállapított időpontokban és több részletben fizeti meg. A Vevő e bekezdés szerinti tulajdonszerzésére a 7. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. 5. A lakóingatlan és a tartalék ingatlan részletvétellel történő megvásárlásának feltételei 7. § (1) A  fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő a  2.  § (3)  bekezdése szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 60 napon belül a  Nemzeti Eszközkezelő részére megküldött, teljes bizonyító erejű magánokirat formájában nyilatkozhat arról, hogy az  általa bérelt lakóingatlant vagy tartalék ingatlant e  törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint részletvétellel megvásárolja. A  határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a  nyilatkozatot a bérlő a határidő utolsó napján a Nemzeti Eszközkezelő székhelyén átadta vagy postára adta. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti részletvételre irányuló nyilatkozatot tevő fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlőnek (a 7. és a 13. § tekintetében a továbbiakban: Részletvevő) 2019. október 1-jén a lakóingatlan vagy a tartalék ingatlan tekintetében e  törvény erejénél fogva e  törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint kiszámított vételáron tulajdonjoga keletkezik, amely vételárat a  Részletvevő a  végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint megállapított időpontokban és több részletben fizeti meg. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti vásárlási lehetőséggel a  fizetési kötelezettségeiknek eleget tevő bérlőtársak csak az egybehangzó vagy közös, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatuk alapján élhetnek. (4) Ha a bérlőtársak részletvételre irányuló nyilatkozata nem terjed ki a tulajdonosok tulajdoni hányadának mértékére, akkor a tulajdonszerzés egyenlő arányban történik a bérlőtársak között. (5) A vételárrészlet a részletvevő által fizetett lakbér mértékével megegyező összeg az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt eltérésekkel. (6) Az  ingatlanügyi hatóság az  ingatlannyilvántartásról szóló 1997.  évi CXLI.  törvény 32.  § (1)  bekezdésétől eltérően az  (1)  bekezdés szerinti tulajdonváltozást az  illetékességi területén található lakóingatlanok vonatkozásában a  Nemzeti Eszközkezelőnek a  tulajdonjogot keletkeztető jogszabályhelyet, helyrajzi számot, a  tulajdonos ingatlannyilvántartásról szóló törvényben meghatározott személyes adatait, a tulajdoni hányadot és a Magyar Állam javára szóló jelzálogjog és az  azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése iránti kérelmet tartalmazó okirata alapján jegyzi be. (7) A  Nemzeti Eszközkezelő megküldi az  ingatlanügyi hatóságnak a  (6)  bekezdés szerinti bejegyzés alapjául szolgáló okiratot. (8) A részletvétel részletes szabályait az e törvény alapján kiadott végrehajtási rendelet tartalmazza. IV. FEJEZET A FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEINEK ELEGET TEVŐ BÉRLŐ LAKÁSBÉRLETI SZERZŐDÉSE 6. A lakásbérleti szerződés feltételei 8. § (1) A fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő (a 8–13. §, valamint a 19–20. § tekintetében a továbbiakban: bérlő) a 2. § (3) bekezdés szerinti tájékoztató levél kézhezvételét követő 60 napon belül a Nemzeti Eszközkezelő részére megküldött, teljes bizonyító erejű magánokirat formájában tett nyilatkozatával a  NET  tv. 22.  § (1)  bekezdés a) vagy c)  pontja alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyát e  törvény és végrehajtási rendelete rendelkezései figyelembevételével fenntarthatja. A  határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a  nyilatkozatot a  bérlő a  határidő utolsó napján a Nemzeti Eszközkezelő székhelyén átadta vagy postára adta. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti lehetőséggel a  fizetési kötelezettségeiknek eleget tevő bérlőtársak az  egybehangzó vagy közös, teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatukkal élhetnek. Ha a  bérlőtársak közül csak egy bérlőtárs nyilatkozik a lakásbérlet fenntartására vonatkozóan, és a többi bérlőtárs nem nyilatkozik, abban az esetben a nyilatkozatot tevő bérlőtárs nyilatkozata az irányadó. (3) Ha a  fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő a  2.  § (3)  bekezdése szerinti tájékoztató levél alapján nem él nyilatkozattételi lehetőségével sem a  tulajdonszerzésre, sem a  lakásbérleti jogviszony fenntartására irányulóan, akkor a  meglévő lakásbérleti jogviszonya fennmarad, és a  Nemzeti Eszközkezelő gondoskodik az  e  törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltaknak megfelelő, emelt lakásbérleti díj mértékét tartalmazó értesítés megküldéséről. (4) A  lakásbérleti jogviszony (1)  bekezdés szerinti fenntartása és (3)  bekezdés szerinti fennmaradása esetén a  fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő az  ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett visszavásárlási jogát a  NET  tv. rendelkezései szerint gyakorolhatja. (5) A  lakbér mértékét és a  lakásbérleti jogviszony részletes szabályait az  e  törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. 9. § A lakásbérleti szerződés alapján a  bérlő köteles a  megállapított lakbért a  Nemzeti Eszközkezelő részére havi rendszerességgel megfizetni. 10. § A lakásbérleti szerződés létrejöttére, tartalmára és megszűnésére a Lakástörvény szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a  bérlő az  ingatlanba a  lakásbérleti szerződés e  törvény szerinti módosítását követően csak a  házastársát vagy élettársát, saját, illetve házastársa vagy élettársa nevelésében álló, családi pótlékra jogosító gyermeket, továbbá a  családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe vett gyermeket fogadhatja be, a Nemzeti Eszközkezelő előzetes írásbeli hozzájárulásával, b) a lakóingatlanra és a tartalék ingatlanra bérlőtársi jogviszonyt létesíteni nem lehet, c) a  lakásbérleti szerződés megszűnése után a  volt bérlő és az  ingatlanban visszamaradó más személyek elhelyezésre nem tarthatnak igényt, d) a  bérlő halála esetén a  bérlővel annak életében együtt lakó házastársa vagy élettársa, a  bérlő, illetve házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosító gyermeke, illetve a  bérlővel még életében együtt lakó gyermeke a lakásbérleti jogot folytathatja, e) a  Nemzeti Eszközkezelő a  lakásbérleti szerződésben kikötheti a  bérlő ingatlanban történő életvitelszerű bentlakásának kötelezettségét, f ) a lakóingatlannal és a tartalék ingatlannal összefüggésben felmerülő, a Lakástörvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott költségek a bérlőt terhelik, g) a  bérlőt terhelik a  lakóingatlan vagy a  tartalék ingatlan használatával kapcsolatos közüzemi költségek, valamint társasházi lakás esetében a közös költség fizetése, h) a  bérbeadó jogosult a  lakásbérleti szerződést felmondani, ha a  bérlő felszólítás ellenére sem fizeti meg a  lakbért, a  lakóingatlannal és a  tartalék ingatlannal kapcsolatos közüzemi díjakat vagy társasházi lakás esetében a közös költséget, i) a  bérbeadó a  lakóingatlan és a  tartalék ingatlan állapotát és rendeltetésszerű használatát évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, amit a bérlő tűrni köteles, j) a lakásbérleti szerződésben a bérlő hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzeti Eszközkezelő a közüzemi szolgáltatótól a bérlő közüzemi díjhátralékának mértékéről vagy annak hiányáról adatszolgáltatást kérjen, k) bérlőtársi jogviszony esetén, ha a  bérbeadó a  lakásbérleti szerződést olyan okból mondja fel, amely felmondási ok valamennyi bérlőtárssal szemben fennáll, a  felmondást elég, ha a  bérbeadó az  egyik bérlőtárssal közli. 11. § A Nemzeti Eszközkezelő kötelezheti a  bérlőt a  lakásbérleti szerződésben előre fizetésre alkalmas fogyasztásmérő felszerelésének kérelmezésére a közüzemi szolgáltatótól, abban az esetben, ha törvény alapján a bérlőt ezért külön díjfizetési kötelezettség nem terheli. 7. A lakásbérleti szerződés felmondása 12. § (1) A  Nemzeti Eszközkezelő a  lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha a  bérlő vagy a  háztartás más tagja a  NET  tv. szerinti, az  állam tulajdonszerzésére irányuló adásvételi szerződés megkötése érdekében hamisított vagy valótlan tartalmú iratokkal, nyilatkozatokkal a Nemzeti Eszközkezelőt megtévesztette. (2) Ha a lakásbérleti jogviszony megszűnik, az üresen maradt lakóingatlanra és tartalék ingatlanra a VI. Fejezet szerinti eljárást kell alkalmazni. V. FEJEZET A HATÁROZOTT IDEJŰ LAKÁSBÉRLETI SZERZŐDÉSSEL RENDELKEZŐ BÉRLŐK OTTHONTEREMTÉSI ÉS LAKHATÁSI FELTÉTELEI 13. § (1) Annak a  bérlőnek, akinek a  NET  tv. végrehajtási rendeletében és a  lakásbérleti szerződésében foglaltak alapján 2019. január 1-jét követően a határozott idejű lakásbérleti szerződése határozatlan idejűvé alakul át, az átalakulás napját követő 90. napon, de legkorábban 2019. október 1-jén e törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerinti kiszámított vételáron az  általa bérelt ingatlanon tulajdonjoga keletkezik, ha a  bérlő a  (4)  bekezdésben foglalt határidőn belül részletvételre irányuló nyilatkozatot tesz. A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a nyilatkozatot a bérlő a határidő utolsó napján a Nemzeti Eszközkezelő székhelyén átadta vagy postára adta. (2) A  vételárat a  Részletvevő az  e  törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint megállapított időpontokban és több részletben fizeti meg. (3) A  Nemzeti Eszközkezelő az  (1)  bekezdés szerinti bérlőt a  határozott idejű lakásbérleti szerződésnek határozatlan idejűvé történő átalakulását követő 15 napon belül tájékoztatja a  tulajdonszerzési lehetőségről és a  bérleti jogviszony fenntartásának és fennmaradásának feltételeiről. A  Nemzeti Eszközkezelő a  bérlőtársakat egy levélben tájékoztatja. A tájékoztató levél részletes tartalmát és kézbesítésének szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. (4) Az  (1)  bekezdés szerinti bérlő a  (3)  bekezdés szerinti tájékoztató levél kézhezvételét követő 60 napon belül a  Nemzeti Eszközkezelő részére megküldött, teljes bizonyító erejű magánokirat formájában tett nyilatkozata alapján a  NET  tv. 22.  § (1)  bekezdés a) vagy c)  pontja alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyát e  törvény és végrehajtási rendelete rendelkezései figyelembevételével fenntarthatja. A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a nyilatkozatot a bérlő a határidő utolsó napján a Nemzeti Eszközkezelő székhelyén átadta vagy postára adta. (5) A  (4)  bekezdés szerinti lehetőséggel a  bérlőtársak csak az  egybehangzó vagy közös, teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatuk alapján élhetnek. (6) Ha a  fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő a  (3)  bekezdés szerinti tájékoztató levél alapján nem él nyilatkozattételi lehetőségével sem a  tulajdonszerzésre, sem a  lakásbérleti jogviszony fenntartására irányulóan, akkor a  bérlő meglévő lakásbérleti jogviszonya fennmarad, és a  Nemzeti Eszközkezelő gondoskodik az  e  törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint módosított, emelt lakásbérleti díj mértékét tartalmazó lakásbérleti szerződés megküldéséről. (7) Az (1) bekezdés szerinti bérlő e § szerinti tulajdonszerzésére a 7. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. (8) A  (4)  bekezdés szerint fenntartott vagy fennmaradó lakásbérleti jogviszonyra a  IV. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. VI. FEJEZET A MEGÜRESEDETT LAKÓINGATLANRA ÉS TARTALÉK INGATLANRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 14. § A megüresedett lakóingatlan és tartalék ingatlan (a továbbiakban együtt: megüresedett ingatlan) hasznosításáról, értékesítéséről, illetve az e fejezet szerinti tulajdonváltozáshoz kapcsolódó feladatokról az MNV Zrt. gondoskodik. 15. § Az MNV Zrt. a  megüresedett ingatlant – elsősorban az  egészségügyi ágazat szükségleteinek megoldása érdekében  – szolgálati lakásként történő hasznosítás céljából az  egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy valamely, az  egészségügyért felelős miniszter által felügyelt, illetve irányítása alatt álló költségvetési szerv vagyonkezelésébe adja. 16. § Ha a  megüresedett ingatlan a  15.  § szerinti cél megvalósítása érdekében nem szükséges, az  MNV Zrt. a megüresedett ingatlant az állami vagyonról szóló törvény szerint versenyeztetés útján értékesíti. 17. § (1) Ha az  MNV Zrt. megállapítja, hogy az  állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm.  rendelet 47/M. § (3) és (4) bekezdése szerint az árverés eredménytelen, e  törvény erejénél fogva az árverés eredménytelenségének MNV Zrt. általi megállapítása napján a megüresedett ingatlanon a megüresedett ingatlan fekvése szerint illetékes helyi önkormányzatnak ingyenesen tulajdonjoga keletkezik. (2) Az  ingatlanügyi hatóság az  ingatlannyilvántartásról szóló 1997.  évi CXLI.  törvény 32.  § (1)  bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti tulajdonváltozást az illetékességi területén található lakóingatlanok vonatkozásában az MNV Zrt.-nek a  tulajdonjogot keletkeztető jogszabályhelyet, helyrajzi számot, a  tulajdonszerző helyi önkormányzat adatait, tulajdoni hányadot tartalmazó okirata alapján jegyzi be. (3) E § szerinti tulajdonváltozás esetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI.  törvény (a  továbbiakban: Nvtv.) 13. § (4) és (5) bekezdését nem kell alkalmazni. (4) E § szerinti tulajdonváltozás következtében felmerülő általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget az állam viseli. 18. § A megüresedett ingatlanokkal kapcsolatos eljárás részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg. VII. FEJEZET A SZOCIÁLIS CSALÁDIHÁZ-ÉPÍTÉSI PROGRAM KERETÉBEN FELÉPÜLT LAKHATÁSI CÉLÚ INGATLANOK ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBA ADÁSA 19. § (1) E  törvény erejénél fogva e  törvény hatálybalépésének napján az  Ócsán megvalósuló Szociális Családiház-építési Program keretében felépült, az 1. mellékletben felsorolt lakhatási célú ingatlanokon, valamint az ingatlanokon lévő víziközmű vagyonelemeken Ócsa Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) a fennálló lakásbérleti jogviszonyokkal terhelten, a  fennálló lakásbérleti jogviszonyokból eredő jogosultságok és kötelezettségek átszállásával ingyenesen tulajdonjoga keletkezik. (2) Az  Önkormányzat az  (1)  bekezdés szerinti ingatlanok önkormányzati tulajdonba kerülését követő két éven belül a  bérlő számára a  Nemzeti Eszközkezelő által kötött lakásbérleti szerződésben meghatározottaknál hátrányosabb feltételeket nem határozhat meg. (3) Az  ingatlanügyi hatóság az  ingatlannyilvántartásról szóló 1997.  évi CXLI.  törvény 32.  § (1)  bekezdésétől eltérően az  (1)  bekezdés szerinti tulajdonváltozást az  illetékességi területén található lakóingatlanok vonatkozásában a Nemzeti Eszközkezelőnek a  tulajdonjogot keletkeztető jogszabályhelyet, helyrajzi számot, a  tulajdonszerző helyi önkormányzat adatait, tulajdoni hányadot tartalmazó okirata alapján jegyzi be. (4) Az e § szerinti tulajdonváltozás esetében az Nvtv. 13. § (4) és (5) bekezdéseit nem kell alkalmazni. (5) Az  e  § szerinti tulajdonváltozás következtében felmerülő általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget az  állam viseli. VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 8. Felhatalmazó rendelkezések 20. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a) a  2.  § (3)  bekezdés és a  13.  § (3)  bekezdés szerinti tájékoztató levél részletes tartalmát, megküldésének határidejét, valamint az érintettek tájékoztatásának egyéb módját; b) a  lakóingatlan és a  tartalék ingatlan egy összegben történő megvásárlásának alapját képező vételár meghatározásának módját és a vételár kedvezményeket, valamint azok mértékét, továbbá az egy összegben történő megvásárlásra irányuló adásvételi szerződés megkötésének legkésőbbi időpontját; c) a  részletvétel részletes szabályait, különösen a  vételár meghatározásának módját, a  részletek összege és megfizetési határideje meghatározásának módját, valamint a  fizetési kötelezettség elmulasztásának következményeit; d) az  e  törvény szerinti lakásbérleti szerződés részletes feltételeit és szabályait, különösen a  lakásbérleti szerződés bérbeadó általi felmondására vonatkozó részletes, a  lakásbérleti jogviszonyból eredő követelések számlázásával kapcsolatos szabályokat, valamint a  8.  § (3)  bekezdés és a  13.  § (6)  bekezdése szerinti nyilatkozattétel hiányában történő lakásbérleti jogviszony fennmaradásának feltételeit; e) a  Nemzeti Eszközkezelő és a  bérlő között létrejött lakásbérleti szerződésben meghatározandó lakbér mértékét, f ) az MNV Zrt. vagyonkezelésében lévő megüresedett ingatlanokkal kapcsolatos eljárás részletes szabályait, g) a tartalék ingatlan ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlanként történő felhasználásának szabályait. 9. Hatályba léptető rendelkezés 21. § Ez a törvény 2019. január 1-jén lép hatályba. 10. Átmeneti rendelkezések 22. § (1) A  2019. január 1-jét megelőzően, a  Kormány rendeletében a  Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolható lakóingatlanokra vonatkozóan benyújtott azon jogszabályi feltételeknek megfelelő szándéknyilatkozatok esetében, amelyek alapján 2019. január 1-ig a  Nemzeti Eszközkezelő a  hiteladós vagy zálogkötelezett lakóingatlanára vonatkozóan adásvételi szerződést nem kötött, a Nemzeti Eszközkezelő e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül tájékoztatja a  hiteladóst vagy zálogkötelezettet, hogy e  törvény alapján kizárólag egy összegben történő megvásárlás vagy részletvétel útján történő tulajdonszerzésre van lehetősége, új lakásbérleti jogviszony létesítésére nem kerülhet sor. Amennyiben a  hiteladós vagy zálogkötelezett fenntartja a  szándéknyilatkozatát a  lakóingatlan Nemzeti Eszközkezelő által megvásárlására vonatkozóan, abban az esetben a NET tv. 18/A. §-át nem kell alkalmazni, és az e törvény szerinti egy összegben történő megvásárlás vagy részletvétel szabályait megfelelően alkalmazni kell. (2) A  hiteladós vagy zálogkötelezett az  (1)  bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 60 napon belül a Nemzeti Eszközkezelő részére megküldött, teljes bizonyító erejű magánokirat formájában nyilatkozhat arról, hogy fenntartja-e a szándéknyilatkozatát a lakóingatlan Nemzeti Eszközkezelő által történő megvásárlására vonatkozóan. A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a nyilatkozatot a nyilatkozatot tevő a határidő utolsó napján a Nemzeti Eszközkezelő székhelyén átadta vagy postára adta. (3) A  Nemzeti Eszközkezelő 2019. augusztus 1-től 2019. október 1-ig terjedő időszakban a  vagyonkezelésében lévő ingatlanokon fennálló lakásbérleti szerződések esetében nem él a 10. § h) pontja és a NET tv. 23. § h) pontja szerinti felmondás jogával. 11. Sarkalatossági záradék 23. § E törvény 17.  § (3)  bekezdése és 19.  § (4)  bekezdése az  Alaptörvény 38.  cikk (1) és (2)  bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 12. Módosító rendelkezések 24. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:) „u) a  magánszemély lakásvásárlása, amennyiben az  a  hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározott visszavásárlási jog érvényesítésével, vagy a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvényben meghatározott egyösszegű vásárlással vagy részletvétellel történik;” 25. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995.  évi CXVII.  törvény 1.  melléklet 7.  pontjának 7.19.  alpontja a  következő e) ponttal egészül ki: (Egyéb indokkal adómentes: a szociálisan rászorult magánszemély hiteladós vagy – ha a  lakóingatlan nem a  hiteladós tulajdonában van – a zálogkötelezett lakhatásának biztosítása érdekében) „e) a  Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvényben meghatározott ingatlanvásárlás esetében a  magánszemélyt megillető kamatmentesség, vételárengedmény és részletfizetési kedvezmény;” 26. § Az illetékekről szóló 1990.  évi XCIII.  törvény módosításáról, valamint a  hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Tárgyánál fogva díjmentes:) „l) a  lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, devizaalapú kölcsönszerződésből származó követelés törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztése során megszűnt jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény és a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvény alapján la) a visszavásárlási jog bejegyzésére és törlésére irányuló eljárás, lb) a Magyar Állam javára szóló jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére irányuló eljárás, lc) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelői jogának törlésére irányuló eljárás, ld) a magánszemély tulajdonszerzésének bejegyzésére irányuló eljárás,” 27. § A NET tv. 22. §-a és 23. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „22.  § (1) A  Nemzeti Eszközkezelő pályázat alapján kiválasztott személlyel vagy személyekkel a  lakhatási célú ingatlanra kizárólag határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést köt. (2) A  lakásbérleti szerződés alapján a  bérlő köteles a  megállapított lakbért a  Nemzeti Eszközkezelő részére havi rendszerességgel megfizetni. 23.  § A lakásbérleti szerződés létrejöttére, tartalmára és megszűnésére a  Lakástörvény szabályait a  következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a  bérlő az  ingatlanba a  lakásbérleti szerződés létrejöttét követően csak a  házastársát vagy élettársát, saját, illetve házastársa vagy élettársa nevelésében álló, családi pótlékra jogosító gyermeket, továbbá a  családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe vett gyermeket fogadhatja be, a  Nemzeti Eszközkezelő előzetes írásbeli hozzájárulásával, b) a lakhatási célú ingatlanra bérlőtársi jogviszonyt létesíteni kizárólag a lakásbérleti szerződés megkötésekor lehet, c) a  lakásbérleti szerződés megszűnése után a  volt bérlő és az  ingatlanban visszamaradó más személyek elhelyezésre nem tarthatnak igényt, d) a bérlő halála esetén a bérlővel annak életében együtt lakó házastársa vagy élettársa, a bérlő, illetve házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosító gyermeke, illetve a  bérlővel még életében együtt lakó gyermeke a lakásbérleti jogot folytathatják, e) a  Nemzeti Eszközkezelő a  lakásbérleti szerződésben kikötheti a  bérlő ingatlanban történő életvitelszerű bentlakásának kötelezettségét, f ) a  lakóingatlannal és a  tartalék ingatlannal összefüggésben felmerülő, a  Lakástörvény 13.  § (1)  bekezdésében meghatározott költségek a  bérlőt, a  lakhatási célú ingatlanok esetében a  Lakástörvény 13.  § (1)  bekezdésében meghatározott költségek közül a pótlással és a cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik, g) a  bérlőt terhelik az  ingatlan használatával kapcsolatos közüzemi költségek, valamint társasházi lakás esetében a közös költség fizetése, h) a bérbeadó jogosult a lakásbérleti szerződést felmondani, ha a bérlő felszólítás ellenére sem fizeti meg a lakbért, az ingatlannal kapcsolatos közüzemi díjakat vagy társasházi lakás esetében a közös költséget, i) a bérbeadó az ingatlan állapotát és rendeltetésszerű használatát évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, amit a bérlő tűrni köteles, j) a  lakásbérleti szerződésben a  bérlő hozzájárul ahhoz, hogy a  Nemzeti Eszközkezelő a  közüzemi szolgáltatótól a bérlő közüzemi díjhátralékának mértékéről vagy annak hiányáról adatszolgáltatást kérjen. k) bérlőtársi jogviszony esetén, ha a bérbeadó a lakásbérleti szerződést olyan okból mondja fel, amely felmondási ok valamennyi bérlőtárssal szemben fennáll, a felmondást elég, ha a bérbeadó az egyik bérlőtárssal közli.” 28. § A NET tv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „25. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a) a  Nemzeti Eszközkezelő 4.  § (2)  bekezdésben megjelölt feladatainak ellátását kizárólagos jog alapján végző költségvetési szervek és gazdasági társaságok körét, valamint e feladatok ellátásával összefüggő kötelezettségeiket, b) a szociálisan rászorult személyek körét és a szociális rászorultság igazolásának módját, c) a Nemzeti Eszközkezelő és a bérlő között létrejött lakásbérleti szerződésben a bérlő szociális helyzetére tekintettel érvényesíthető lakbér mértékét, d) a  lakásbérleti szerződés bérbeadó általi felmondására vonatkozó részletes, a  bérlő szociális helyzetét is figyelembe vevő feltételeket és szabályokat, e) a lakásbérleti jogviszonyból eredő követelések számlázásával kapcsolatos szabályokat, f ) a lakhatási célú ingatlan bérlői pályázat útján történő kiválasztásának szabályait, g) a tartalék ingatlan tekintetében fennálló lakásbérleti jogviszony feltételeit, különös tekintettel a lakbér mértékére, a lakásbérleti szerződés időtartamára, a bérlő kötelezettségeire.” 29. § A NET tv. 30. §-a és 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „30.  § (1) A  2019. január 1-jét megelőzően, a  Kormány rendeletében meghatározott, a  Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolható lakóingatlanokra vonatkozóan benyújtott szándéknyilatkozatokon kívül a  Nemzeti Eszközkezelőhöz vagy a pénzügyi intézményhez benyújtott szándéknyilatkozatok elutasításra kerülnek. A pénzügyi intézmény a  hiteladós vagy zálogkötelezett késedelmes tartozásának megfizetése érdekében egyeztetést folytat a hiteladóssal vagy zálogkötelezettel e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül. (2) A végrehajtási eljárás e törvény hatálybalépését követő 61. napon folytatódik. 30/A. § A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvénnyel módosított 22. és 23. § rendelkezéseit a Nemzeti Eszközkezelővel 2019. január 1-jén fennálló lakásbérleti jogviszonyokra is alkalmazni kell.” 13. Hatályon kívül helyező rendelkezések 30. § Hatályát veszti a NET tv. a) 1. § a)–b) és g) pontja, 1. § n) pont nc) alpontja, b) 3. §-a, c) 5–6. §-a, d) 7. § (2) és (3a) bekezdése, e) 7/A. §-a, f ) 24/A. §-a, g) 30/B. §-a. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke