17/2016. (XII. 23.) LÜ utasítása az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseiről és juttatásairól.

17/2016. (XII. 23.) LÜ utasítása az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseiről és juttatásairól. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8.  § (3)  bekezdésében és a  legfőbb ügyész, az  ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az  ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 71.  § (1) és (3)  bekezdésében, 73.  § (3) bekezdésében és 157. §-ában kapott felhatalmazás alapján az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek egyetértésével a következő utasítást adom ki: 1. Általános rendelkezések 1. § Az utasítás hatálya kiterjed az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseire és juttatásaira, illetve az ügyészségi üdülők és vendégszobák hasznosítására, valamint igénybevételére. 2. § Az utasítás alkalmazásában közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvben közeli hozzátartozóként megjelölt személyt kell érteni. 2. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés 3. § (1) Az ügyészség az ügyészségi alkalmazott részére a munkába járás költségeit a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendeletben kötelezően előírt esetekben és mértékben megtéríti. (2) A kötelezően elő nem írt esetekben az ügyészségi alkalmazott nem közösségi közlekedési jármű igénybevételével –  közigazgatási határon kívülről – történő napi munkába járásának és hazautazásának a  költsége kérelemre megtéríthető. Ez az összeg nem haladhatja meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti, a munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő mértéket. (3) A közösségi közlekedési jármű igénybevételére nem képes mozgáskorlátozott, illetve súlyosan fogyatékos ügyészségi alkalmazott a  közigazgatási határon belül történő munkába járás esetén is igényelheti a  gépkocsihasználat (2) bekezdés szerinti költségtérítését. (4) Az ügyészségi alkalmazott hazautazáskor a kötelező helybiztosítási díj (IC-pótjegy, helyjegy) 86%-ának megtérítésére tarthat igényt. (5) Az ügyészségi alkalmazott a napi munkába járás költségeinek megtérítését az 1. melléklet szerinti adatlap, a hazautazás költségeinek megtérítését a 2. melléklet szerinti adatlap kitöltésével és benyújtásával igényelheti. 4. § (1) A 3. §-ban meghatározott költségtérítésre való jogosultságot a) legfőbb ügyészségi alkalmazott, továbbá a fellebbviteli főügyész, a főügyész és az OKRI igazgatója esetében a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályának vezetője, b) az a) pontban nem említett ügyészségi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. (2) A 3. §-ban nem említett költségtérítést a legfőbb ügyész engedélyezhet. A kérelmet a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell benyújtani, aki azt véleményével a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályra továbbítja. (3) Az  utazási költségtérítés a  kötelezően előírt esetekben és mértékig, valamint a  3.  § (2)–(3)  bekezdésében foglalt esetben határozatlan időre állapítható meg. (4) A (3) bekezdésben nem említett esetben az utazási költségtérítés egy vagy több alkalomra, illetve egy évet meg nem haladó időtartamra engedélyezhető. (5) A közlekedési költségtérítésben részesülő ügyészségi alkalmazott haladéktalanul köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, illetve az  engedélyezőnek, ha a  költségtérítés megállapításakor figyelembe vett valamely tényben vagy körülményben változás állt be. 5. § (1) A napi munkába járáshoz szükséges utazási költségtérítést az ügyészségi alkalmazott részére a szolgálati helye szerint illetékes gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egység megelőlegezi, vagy rendelkezik annak megelőlegezése iránt. A költségtérítési előleggel a következő havi költségtérítési előleg felvétele előtt, a bérlet, illetve menetjegy leadásával egyidejűleg kell elszámolni. A szolgálati viszony megszűnése esetén az elszámolás legkésőbb az utolsó munkában töltött napon esedékes. (2) A  nem közösségi közlekedési járművel történő napi munkába járás esetén az  ügyészségi alkalmazottat az  utazási költségtérítés a  ténylegesen munkában töltött napokra illeti meg. A  ténylegesen munkában töltött napok számát a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja. A költségtérítés kifizetése utólag történik. (3) A hazautazási költségtérítést az  (1) bekezdésben említett szervezeti egység utólag a menetjegy leadásakor, illetve nem közösségi közlekedési járművel történő hazautazás esetén az engedély alapján folyósítja. 3. A munkavégzési célú helyi közlekedés költségeinek megtérítése 6. § Ha az  ügyészségi alkalmazott feladatának teljesítése során helyi közösségi közlekedési járművet vesz igénybe, és ez neki tényleges kiadást jelent, részére a viteldíjat – bizonylat alapján – meg kell téríteni. A költségtérítés fizethető esetileg vagy átalányként. 7. § (1) Helyi közlekedési költségtérítési átalányban részesül az  ügyészségi alkalmazott, ha rendszeresen végez hivatali kötelességének körébe tartozó olyan tevékenységet, amelyhez a  helyi közösségi közlekedési jármű igénybevétele nélkülözhetetlen. (2) A helyi közlekedési költségtérítési átalányra jogosult ügyészségi alkalmazottat a) a  legfőbb ügyészségi alkalmazottak esetében a munkáltatói jogkört gyakorló javaslata alapján a gazdasági főigazgató, b) az a) pontban nem említett ügyészségi alkalmazottak esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója jelöli ki. (3) A  helyi közlekedési költségtérítési átalány mértéke ügyész esetében a  közösségi közlekedési járműre szóló bérlet árának 33%-a, alügyész, fogalmazó, tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott esetében a bérlet árának 100%-a. (4) A  helyi közlekedési költségtérítési átalányra jogosultságot a  munkáltatói jogkör gyakorlója évente felülvizsgálja. Amennyiben a  költségtérítés indoka már nem áll fenn, haladéktalanul intézkedik a  költségtérítés folyósításának megszüntetése iránt. 8. § A helyi közlekedési költségtérítési átalány folyósítására az 5. § (1) bekezdésében, az eseti helyi közlekedési költségtérítés kifizetésére az 5. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 9. § (1) Ha az  ügyészségi alkalmazott munkaköri feladatának teljesítését helyi közösségi közlekedési járművel nem tudja megoldani, kérelmére a gépkocsihasználat költsége megtéríthető. (2) Az (1) bekezdés szerinti költségtérítésre való jogosultságot a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. (3) A költségtérítés elszámolására a belföldi kiküldetésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 4. A saját gépjármű hivatali célú belföldi használatának költségtérítése 10. § (1) A  belföldi kiküldetés elrendelője [11.  § (2) és (3)  bekezdés] a  3.  melléklet szerinti nyomtatvány felhasználásával engedélyezheti, hogy a vezetői engedéllyel rendelkező ügyészségi alkalmazott a belföldi kiküldetés során saját vagy más tulajdonában lévő személygépkocsit, motorkerékpárt (a továbbiakban együtt: saját személygépkocsi) használjon. (2) Saját személygépkocsi használatára engedély akkor adható, ha a) hivatali személygépkocsi nem biztosítható, és a feladat elvégzését más időpontra átütemezni nem lehet, illetve a kiküldetés körülményei vagy a gazdaságosság követelményei ezt indokolják, és b) a  saját személygépkocsira érvényes kötelező felelősségbiztosítás, valamint a  töréskárra is kiterjedő casco biztosítás van, illetve casco biztosítás hiányában az ügyészségi alkalmazott előzetesen írásban nyilatkozik arról, hogy az esetleges töréskár esetén anyagi követeléssel nem lép fel az ügyészséggel szemben. (3) Olyan gépjármű használatához, amely nem az ügyészségi alkalmazott tulajdonában áll, az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor adható engedély, ha az ügyészségi alkalmazott a gépjármű használati jogának a tulajdonostól történő megszerzését teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal igazolja. (4) A saját személygépkocsi hivatali célra történő használatáért az ügyészségi alkalmazott a személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok szerint igazolás nélkül elszámolható üzemanyag-, kenőanyag- és fenntartási költségtérítésre, illetve igazolás nélkül elszámolható általános személygépkocsi normaköltség térítésre jogosult. Az  ügyészségi alkalmazott jogosult a számlával igazolt úthasználati díj, parkolási díj és kompviteldíj megtérítésére is. (5) A  költségtérítés megállapításához az  út hosszát internetes útvonaltervezővel közforgalmú úton oda-vissza mért leggyorsabb útvonal alapján kell meghatározni. (6) A  (2), illetve (3)  bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a  magasabb vezető állású ügyészségi alkalmazottnak a  saját személygépkocsi eseti használatára nem kell engedélyt kérnie, de a  3.  melléklet szerinti nyomtatvány I. részében foglaltak kitöltése kötelező. 5. A belföldi kiküldetés során felmerülő költségek megtérítése 11. § (1) A belföldi kiküldetést írásban (kiküldetési utasítás, rendelvény, menetlevél) kell elrendelni. (2) Elrendelés hiányában is belföldi kiküldetés a  legfőbb ügyésznek és a  magasabb vezető állású ügyészségi alkalmazottnak a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 57. § (1) bekezdésének megfelelő munkavégzése. (3) Belföldi kiküldetés elrendelésére a munkáltatói jogkört gyakorló ügyészségi vezető jogosult. A főügyész ezt a jogkörét a járási és járási szintű (a továbbiakban együtt: járási) vezető ügyészre átruházhatja. (4) A  legfőbb ügyész, továbbá – feladatkörében – a  legfőbbügyész-helyettes és a  főtitkár a  munkáltatói jogkörébe tartozókon kívül bármely ügyész és az  ügyészségi nyomozás központi, illetve helyi feladatait teljesítő alügyész, ügyészségi fogalmazó, tisztviselő részére elrendelhet belföldi kiküldetést. (5) Ha a belföldi kiküldetést nem az ügyészségi alkalmazott felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető rendeli el, erről a munkáltatói jogkör gyakorlóját egyidejűleg tájékoztatnia kell. 12. § (1) A  kiküldetési rendelvényt a  kiküldetést elrendelő, pénzügyi kötelezettségvállalásra feljogosított ügyészségi alkalmazott írja alá. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott ügyészségi alkalmazott akadályoztatása, valamint a  magasabb vezető állású ügyészségi alkalmazottaknak a 11. § (2) bekezdésében említett belföldi kiküldetése esetén a kiküldetési rendelvényt a helyettesítésre feljogosított ügyészségi alkalmazott írja alá. (3) A 11. § (3) bekezdése alapján átruházott hatáskörben eljáró járási vezető ügyész a kiküldetési rendelvényt csak akkor írhatja alá, ha pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult. 13. § (1) A belföldi kiküldetés kiinduló pontjának – az ügyészségi alkalmazott választásától függően – lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy szolgálati helyét kell tekinteni. A belföldi kiküldetés elrendelésekor indokolt esetben ettől eltérő kiindulási pont is meghatározható, azonban ezt a kiküldetési utasításban fel kell tüntetni. (2) A  belföldi kiküldetés helyének területén a  kiküldött helyi közösségi közlekedési járművet vehet igénybe. Ennek költségeit – bizonylat alapján – az ügyészség megtéríti. (3) A  (2)  bekezdésben foglaltak irányadók akkor is, ha az  ügyészségi alkalmazott vonattal, helyközi autóbusszal vagy hajóval utazik, és a belföldi kiküldetés kiindulópontjától az indulási állomásig, illetve az érkezési állomástól a feladat elvégzésének helyéig vesz igénybe közösségi közlekedési járművet, ha ez részére tényleges kiadást jelent. Az utazás során törekedni kell a leggazdaságosabb megoldásra. 14. § (1) Szállásra, illetve szállásköltség megtérítésére az  ügyészségi alkalmazott több napra elrendelt belföldi kiküldetés esetén, továbbá abban az esetben jogosult, ha a feladat teljesítésének napján lakóhelyére vagy tartózkodási helyére visszatérni nem tud. (2) Az  ügyészségi alkalmazott elsősorban a  belföldi kiküldetés helyén lévő ügyészségi vendégszobában köteles megszállni, ennek hiányában más szállást is igénybe vehet. A  szálláshely kiválasztása során törekedni kell a leggazdaságosabb megoldásra. (3) A szállásköltséget számlával kell igazolni. 15. § (1) A saját személygépkocsinak a belföldi kiküldetés során történő használatáért az ügyészségi alkalmazott a 10. § szerint jogosult költségtérítésre. (2) Ha az ügyészségi alkalmazott a belföldi kiküldetés során megbetegszik, és orvos igazolja, hogy feladatát teljesíteni, illetve lakóhelyére, tartózkodási helyére visszatérni nem képes, az ügyészség gondoskodik visszaszállításáról, illetve a visszaszállítás indokolt költségeit részére megtéríti. 6. A más településre való költözés költségeihez való hozzájárulás 16. § (1) A hivatali érdekből vagy pályázat alapján más településre áthelyezett ügyészségi alkalmazott kérelmére a  legfőbb ügyész engedélyezheti az átköltözés költségeinek a megtérítését. (2) Az átköltözéskor az ügyészségi alkalmazott az ingóságoknak a korábbi lakóhelyről az új lakóhelyre történő szállítása során felmerült és számlával igazolt indokolt, továbbá a 3. §-ban írtak szerint a saját, valamint a vele együtt átköltöző házastársa és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozói utazási költségeinek megtérítését igényelheti. 7. A belföldi kiküldetés, illetve a más településre költözés során felmerülő költségek megtérítésének közös szabályai 17. § (1) A belföldi kiküldetés és a más településre költözés költségeinek fedezéséhez az előreláthatólag felmerülő költségeket meg nem haladó összegű előleg adható. (2) Ha az ügyészségi alkalmazott a belföldi kiküldetést három munkanapon vagy az átköltözést harminc napon belül nem kezdi meg, a felvett előleget haladéktalanul vissza kell fizetnie. (3) A felülvizsgálat céljából benyújtott számlára előleg nem folyósítható. 18. § (1) A  belföldi kiküldetés befejezését követő három munkanapon, illetve az  átköltözést követő nyolc napon belül a  felszámítható költségekről a megfelelő bizonylatokkal együtt számlát (rendelvényt) kell benyújtani a kiküldetést vagy áthelyezést elrendelő, illetve a pályázat elfogadása esetén a kinevező szolgálati helye szerint illetékes gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egységhez. (2) A felülvizsgált számla (rendelvény) végösszegéből a felvett útielőleg, illetve költözködési előleg összegét le kell vonni, és a levonás utáni járandóságot az ügyészségi alkalmazott részére három munkanapon belül ki kell fizetni. Ha a felvett útielőleg, illetve költözködési előleg a  felülvizsgált számla (rendelvény) végösszegét meghaladja, a  különbözetet az ügyészségi alkalmazott három munkanapon belül köteles visszafizetni. 8. Az utazási és szállásköltség megtérítésének további esetei 19. § (1) Az  ügyészségi alkalmazott kirendelése esetén felmerülő költségek megtérítésére a  13.  § (1)  bekezdését, a  14.  § (2)–(3) bekezdését, a 15. §-t, valamint a 17–18. §-t kell megfelelően alkalmazni. (2) Az ügyészségi fogalmazó a megye területén belül, a szolgálati helyétől eltérő helységben folytatott joggyakorlata esetén az utazási és – a 14. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával – a szállásköltség megtérítésére jogosult. (3) Ha az  ügyészségi alkalmazott saját kezdeményezésére, a  munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével szakmai jellegű rendezvényen vesz részt (pl. Magyar Jogász Egylet, Magyar Kriminológiai Társaság rendezvényein történő részvétel, ügyészség által szervezett szakmai konferencián hallgatóként, illetve továbbképzésen nem a munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt megjelenés), részére az  utazási és a  szállásköltség megtérítését a  legfőbb ügyész engedélyezheti. 9. Cafetéria-juttatás 20. § (1) Az ügyészségi alkalmazott az Üjt. 71. §-a alapján cafetéria-juttatásra jogosult. (2) A  teljes munkaidő háromnegyedét el nem érő részmunkaidőben foglalkoztatott ügyészségi alkalmazott a munkaidejének a teljes munkaidőhöz viszonyított arányában jogosult cafetéria-juttatásra. (3) Az ügyészségi alkalmazott által választható cafetéria-juttatások a) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében meghatározott juttatások a kedvezményesen adózó részt meg nem haladó mértékben, b) adómentes sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, c) kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet az adómentes mértékig, d) adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás, e) adómentes bölcsődei, óvodai ellátás, szolgáltatás, f ) iskolakezdési támogatás, g) az ügyészség vagyonkezelésében lévő üdülőben az ügyészségi alkalmazott és közeli hozzátartozója, élettársa üdülésének költsége, h) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás, i) önkéntes kölcsönös egészségpénztári és önsegélyző pénztári hozzájárulás, j) ajándékutalvány. (4) Az  ügyészségi alkalmazott akkor kezdeményezheti a  cafetéria-juttatásra vonatkozó választásának módosítását, ha a nyilatkozata szerinti juttatást, illetve szolgáltatást neki fel nem róható, nyomós okból nem tudja igénybe venni. A módosítást kezdeményező nyilatkozat az akadály felmerülését követő naptól számított tizenöt napon belül tehető meg. A módosítás jóváhagyására a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. (5) A cafetéria-juttatásra vonatkozó részletes rendelkezéseket tartalmazó cafetéria szabályzatot, továbbá az ügyészségi alkalmazottat megillető cafetéria-juttatás éves összegét a  Gazdasági Főigazgatóság, valamint a  Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály előterjesztése alapján a legfőbb ügyész az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek egyetértésével állapítja meg. 10. Albérleti hozzájárulás 21. § (1) Az albérletben, más tulajdonában álló lakásban vagy kereskedelmi szálláshelyen életvitelszerűen, ideiglenes jelleggel lakó ügyészségi alkalmazott a  lakhatási költségeihez – a  4.  melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával benyújtott kérelmére – hozzájárulásban részesíthető (a továbbiakban: albérleti hozzájárulás). A kérelemhez csatolni kell az érvényes bérleti, illetve albérleti szerződést. (2) Az egy jogosultnak egy hónapra a központi keretből adható albérleti hozzájárulás összegét és feltételeit a Gazdasági Főigazgatóság előterjesztésére a  legfőbb ügyész évente állapítja meg az  Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának és az  ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek egyetértésével, továbbá a  Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály véleményének figyelembevételével. 22. § (1) Az albérleti hozzájárulás iránti kérelmet a) a legfőbb ügyészségi alkalmazott, továbbá a fellebbviteli főügyész, a főügyész és az OKRI igazgatója esetében a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály vezetője, b) az a) pontban nem említett ügyészségi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója bírálja el. (2) A kérelem elbírálásánál a hivatali érdekre és a kérelmező szociális helyzetére is figyelemmel kell lenni. (3) A  21.  § (2)  bekezdése szerinti mértéket meghaladó, illetve a  21.  § (1)  bekezdése szerinti feltételektől eltérő –  de  legfeljebb az  igazolt albérleti, illetve bérleti díjnak megfelelő – összegű albérleti hozzájárulást az  ügyészségi alkalmazott kérelmére a legfőbb ügyész engedélyezhet. A kérelmet a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleményével a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályra kell megküldeni. 23. § (1) Albérleti hozzájárulást legfeljebb egy évi időtartamra lehet megállapítani; a hozzájárulás folyósításának időtartama – az engedélyezés feltételeinek fennállása esetén – meghosszabbítható. A meghosszabbítás esetenként legfeljebb egy évi időtartamra történhet. (2) Az ügyészségi alkalmazott a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés idejére a következő esetekben jogosult albérleti hozzájárulásra: a) szülési szabadság, b) keresőképtelenség vagy c) a nem egészségügyi okú alkalmatlanság miatti felmentés és állásból való felfüggesztés kivételével az illetmény, átlagilletmény fizetésével járó távollét. (3) Az  albérleti hozzájárulásban részesülő ügyészségi alkalmazott haladéktalanul köteles bejelenteni a  munkáltatói jogkör gyakorlójának, illetve az  engedélyezőnek, ha az  albérleti hozzájárulás megállapításakor figyelembe vett valamely tényben vagy körülményben változás áll be. (4) Az albérleti hozzájárulás megállapításáról szóló okirat egy példányát a Gazdasági Főigazgatóságnak meg kell küldeni. 11. Szociális segély 24. § (1) Az  ügyészségi alkalmazott – részletesen kifejtett indokok alapján – szociális segélyt kérhet az  5.  melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával. (2) A kérelemről a) a legfőbb ügyészségi alkalmazott esetében a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály vezetője, b) az a) pontban nem említett ügyészségi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója az illetékes ügyészségi alkalmazotti tanács egyetértésével dönt. (3) A  döntésre jogosult a  döntésről szóló értesítésében kikötheti, hogy a  szociális segély felhasználását – legalább 30 napon belül – számlával vagy más bizonylattal kell igazolni. Amennyiben a szociális segélyben részesült ügyészségi alkalmazott a  döntésre jogosult által megadott határidőben nem tudja a  számlát bemutatni, egy alkalommal a határidő további 15 nappal történő meghosszabbítását kérheti, mely kérelmet méltányosan kell elbírálni. (4) A  szociális segélyezésre a  tárgyévben felhasználható összeget a  legfőbb ügyész a  Gazdasági Főigazgatóság előterjesztése alapján, a  Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály véleményének figyelembevételével, az  Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsával és az  ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveivel egyetértésben állapítja meg. (5) A keret túllépését rendkívül indokolt esetben egyedi elbírálás alapján a legfőbb ügyész az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsával egyetértésben engedélyezheti. (6) Az  (1)–(2) és (4)–(5)  bekezdésben foglaltaktól eltérően a  legfőbb ügyész eseti szociális juttatásban részesítheti az ügyészségi alkalmazottat, ha illetménye nem haladja meg jelentősen a minimálbér kétszeresét. 12. Temetési segély 25. § (1) Az  ügyészségi alkalmazott – kérelmére – temetési segélyben részesíthető házastársa vagy egyeneságbeli rokona halála esetén. (2) Az unoka, dédunoka, illetve a nagyszülő, dédszülő halála esetén a temetési segély akkor folyósítható, ha a) az elhunyt és a segélyt igénylő közös háztartásban élt, b) közöttük az egyeneságbeli rokon nem él, és c) az elhunytat az ügyészségi alkalmazott temettette el. (3) A temetési segély igénylőjének igazolnia kell jogosultsága fennállását, így különösen az elhunyt halálát, házastársi vagy rokoni kapcsolatát, továbbá a (2) bekezdésben említett esetben az eltemettetést. (4) A temetési segély iránti kérelmet a munkáltatói jogkör gyakorlója bírálja el, és a feltételek igazolása előtt rendelkezhet a megelőlegezéséről. (5) Az egy kérelmezőnek adható temetési segély összegét a Gazdasági Főigazgatóság előterjesztésére a legfőbb ügyész évente állapítja meg az  Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának és az  ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek egyetértésével, továbbá a  Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály véleményének figyelembevételével. 13. Illetményelőleg 26. § (1) Az ügyészségi alkalmazott indokainak megjelölésével, évente egy vagy több alkalommal, de együttesen legfeljebb az egy ügyészségi alkalmazott részére folyósítható összeg erejéig kamatmentesen visszafizetendő illetményelőleget kérhet a 6. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával. Az illetményelőleget legfeljebb hat hónap alatt kell visszafizetni. (2) Az egy ügyészségi alkalmazott részére folyósítható illetményelőleg legmagasabb összegét és a visszafizetés feltételeit a Gazdasági Főigazgatóság vezetője az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szervei véleményének figyelembevételével évente határozza meg. (3) Az  illetményelőleg iránti kérelmet szolgálati úton a  Gazdasági Főigazgatóságnak kell megküldeni. Több kérelem felterjesztése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítés sorrendjére javaslatot tehet. (4) A kérelmek elbírálásáról a Legfőbb Ügyészségen működő bizottság dönt, melynek tagjai a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály képviselője, valamint az  ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek egy-egy képviselettel megbízott tagja. A bizottság működésének szabályait maga állapítja meg. 27. § (1) Az  ügyészségi fogalmazónak az  alügyészi kinevezéshez szükséges pályaalkalmassági vizsgálat költségéhez egy  alkalommal, kamatmentesen visszafizetendő illetményelőleg jár, ha nincs illetményelőleg-tartozása, vagy azt két hónap alatt visszafizeti. Az előleg a 7. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával kérhető. (2) A  munkáltatói jogkör gyakorlója az  illetményelőleg iránti kérelmet a  Gazdasági Főigazgatóságnak továbbítja. Az  illetményelőleg összegét a  kérelmező részére a  Gazdasági Főigazgatóság teljesítéséig a  szolgálati hely szerint illetékes gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egység megelőlegezheti. (3) A kérelmet a Gazdasági Főigazgatóság soron kívül teljesíti. (4) Az illetményelőleget a folyósítását követő negyedik és ötödik hónapban két egyenlő részletben kell visszafizetni. 28. § (1) Az ügyészségi alkalmazottnak az illetményelőleg kérelmében nyilatkoznia kell, hogy ügyészségi szolgálati viszonyának neki felróható okból vagy saját kezdeményezésére történő megszűnése vagy megszüntetése esetén illetményelőlegtartozását egy összegben, legkésőbb a szolgálati viszonyának megszűnése napján visszafizeti, illetve ennek hiányában hozzájárul az esedékes illetményéből történő levonáshoz. (2) Az  illetményelőleg iránti kérelmekről, a  folyósított illetményelőlegekről, illetve az  ügyészségi alkalmazottak visszafizetéseiről és tartozásairól a Gazdasági Főigazgatóság nyilvántartást vezet. 14. A hivatali öltözék 29. § Az  ügyészség az  ügyészségi alkalmazott hivatali öltözködését költségtérítéssel támogathatja. A  támogatásról a legfőbb ügyész dönt. 15. Munka- és formaruha juttatás 30. § (1) A fizikai alkalmazottnak a munkáltatói jogkör gyakorlója a működési keret terhére forma- és munkaruhát, valamint tartozékait (a továbbiakban együtt: munkaruházat) a  végzett tevékenység figyelembevételével meghatározott időszakra (a továbbiakban: kihordási idő) adhat. (2) A munkaruházat juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a kihordás idejét és a beszerzésre fordítható összeg maximumát a 8. és 9. melléklet tartalmazza. (3) Ha a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya határozott időre létesült, részére munkaruházat csak abban az esetben jár, ha a kihordási idő nem haladja meg a határozott időre létesített jogviszony időtartamát. (4) Részmunkaidőben foglalkoztatott fizikai alkalmazott esetén a kihordási idő időarányosan meghosszabbodik. 31. § (1) A munkaruházatot az ügyészség természetben biztosítja. (2) A 8. és 9. mellékletben felsorolt munkakörök alapján a munkaruházat juttatásra jogosult személyek körét a Legfőbb Ügyészség gazdálkodási szabályaiban meghatározott részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egység vezetője határozza meg. (3) A  munkaruházat beszerzése a  részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egység gazdasági feladatait ellátó egységének a feladata. 32. § (1) A  munkaruházat viselése a  munkaköri feladat ellátása közben kötelező, ennek betartását a  munkáltatói jogkör gyakorlója ellenőrizheti. (2) A  munkaruházat a  kihordási idő elteltéig az  ügyészség vagyonkezelésébe tartozik, azt követően térítésmentesen a fizikai alkalmazott tulajdonába kerül. (3) Ha a  munkaruházatra jogosult ügyészségi alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya a  kihordási idő letelte előtt megszűnik (kivéve a nyugdíjazás vagy halál miatt bekövetkező megszűnést), köteles a részére biztosított munkaruházat értékének a  kihordási időből még hátralévő arányos részét visszatéríteni. Ugyanígy kell eljárni, ha az  ügyészségi alkalmazott munka- és formaruházatra való jogosultsága munkakörének változása miatt megszűnik. 33. § (1) A  fizikai alkalmazott a  személyre szólóan kiadott munkaruházat tisztításáról, karbantartásáról, állagmegóvásáról a saját költségén köteles gondoskodni. (2) Ha a munkaruházat a rendeltetésszerű használat során megrongálódik, leselejtezhető, pótlását a szervezeti egység vezetője engedélyezi. (3) Ha a  munkaruházat a  fizikai alkalmazottnak felróhatóan rongálódik meg vagy válik használhatatlanná, pótlásáról a fizikai alkalmazott a saját költségén köteles gondoskodni. 16. Az üdülők, vendégszobák hasznosítása és igénybevétele 34. § (1) Az  ügyészség az  ügyészségi alkalmazottak pihenésének elősegítésére üdülőt tart fenn, és a  Balatonlellei Oktatási Központot üdülés céljára is hasznosítja (a továbbiakban együtt: üdülő). (2) Az  ügyészség a  szolgálati helyen kívüli munkavégzés feltételeinek biztosítása érdekében és üdülés céljára vendégszobákat tart fenn. (3) Az üdülőket és vendégszobákat elsősorban az ügyészségi alkalmazottak és az ügyészségtől nyugdíjazottak, továbbá közeli hozzátartozóik és élettársaik, valamint – viszonossági alapon – a  más igazságügyi szervvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók vehetik igénybe. 35. § (1) Az üdülők és a vendégszobák fenntartásának, üzemeltetésének költségeit részben az ügyészség költségvetéséből, részben az  igénybe vevők térítési díjaiból kell fedezni. A  gazdaságosan nem üzemeltethető üdülő az  ügyészségi alkalmazottak illetékes tanácsának egyetértésével, az  ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szervei, továbbá a  Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály véleményének figyelembevételével részben vagy egészben bérbe adható. (2) Az  üdülők és a  vendégszobák igénybevételéért fizetendő térítési díjat, valamint a  bérbeadás feltételeit a  legfőbb ügyész a  Gazdasági Főigazgatóság vezetőjének előterjesztése alapján, az  Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának és az  ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek egyetértésével, továbbá a  Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály véleményének figyelembevételével állapítja meg minden év április 15. napjáig. (3) A térítési díjak megállapításánál irányadó szempont, hogy a) differenciáltak legyenek az  üdülők és vendégszobák minősége (fekvés, felszereltség, külön szolgáltatások igénybevételének lehetősége) szerint, továbbá az üdülési főidényre figyelemmel, b) az üdülőket és a vendégszobákat az ügyészségi alkalmazott és az ügyészségi nyugdíjas, valamint az említettek saját háztartásában élő közeli hozzátartozója és élettársa lehetőleg a teljes önköltségnél alacsonyabb térítési díj ellenében vehesse igénybe, c) abban az esetben, ha a beutalt az üdülést meg sem kezdi, vagy az üdülőbe a beutalás kezdő napjánál később érkezik, illetve az üdülőt a turnus vége előtt elhagyja, részére a térítési díj teljes vagy részbeni visszafizetése akkor lehet indokolt, ha őt az üdülés teljes vagy részbeni meghiúsulásért felelősség nem terheli. 36. § (1) Az üdülők az üdülési főidényben elsősorban üdültetésre használhatók. (2) Az  üdülők igénybevételének részletes feltételeit a  37.  §-ban meghatározott üdültetési bizottság a  Gazdasági Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben évente állapítja meg, és erről az ügyészségi alkalmazottakat tájékoztatja. 37. § (1) A Legfőbb Ügyészség, illetve a főügyészség üzemeltetésében lévő üdülőbe – ideértve az ügyészség által üdültetési célra bérelt helyiségeket is – az  üdülési idényen belül kialakított turnusokra történő jelentkezést a  Legfőbb Ügyészségen, illetve a főügyészségen létrehozott üdültetési bizottság bírálja el. (2) A bizottság elnökét, elnökhelyettesét és egy tagját a legfőbb ügyész, illetve a főügyész bízza meg határozott vagy határozatlan időre. A  bizottságba az  ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szervei további egy-egy tagot delegálhatnak. (3) A bizottság működésének szabályait maga állapítja meg. 38. § (1) A  vendégszobák elsősorban a  kiküldetésben és kirendelésben lévő ügyészségi alkalmazottak elszállásolását szolgálják. Amennyiben ilyen célra nincsenek igénybe véve, úgy térítési díj ellenében üdülési vagy más célra is hasznosíthatók. A  legfőbb ügyész a  más célú hasznosítás esetén – hivatali érdekből – a  térítési díj fizetésétől eltekinthet. (2) A vendégszobák igénybevételének szabályait a vendégszoba fekvése szerint illetékes főügyész állapítja meg. (3) A  vendégszobák hasznosításával kapcsolatos teendők ellátása a  főügyész által kijelölt ügyészségi alkalmazott feladata. 17. Az ügyészség gépjárműveinek és technikai eszközeinek hivatali és magáncélú használata 39. § (1) A  legfőbb ügyész a  főosztályvezető ügyész, a  főosztályvezető, a  legfőbb ügyészségi önálló osztályvezető ügyész és osztályvezető, a fellebbviteli főügyész, a főügyész és az OKRI igazgatója részére az ügyészség vagyonkezelésében álló személygépkocsi személyes használatát engedélyezheti hivatali és magáncélra. Ennek során hivatali célú használatnak minősítheti a pályázat útján elnyert állás betöltéséhez szükséges munkába járást. (2) Az  ügyészségi alkalmazott az  ügyészség vagyonkezelésében álló gépjárművet és technikai eszközt magáncélra a  Gazdasági Főigazgatóság vezetőjének előterjesztése alapján a  legfőbb ügyész által megállapított, évente felülvizsgált feltételekkel és térítés ellenében használhatja. 18. A személyes gépkocsihasználat keretében biztosított személygépkocsi költségeinek viselése 40. § (1) Az Üjt. 58. § (2) bekezdésében említett, a kúriai vezetői juttatások jogosultsági feltételeiről szóló jogszabály alapján személyes gépkocsihasználatra jogosult ügyészségi alkalmazottak részére, ennek keretében biztosított személygépkocsikkal kapcsolatos összes költséget – ideértve a  külföldi, magáncélú használat költségeit is – az ügyészség viseli, illetve a jogosult részére bizonylat alapján megtéríti. (2) A  személyes gépkocsihasználat keretében biztosított személygépkocsikkal összefüggő teendőket a  Gazdasági Főigazgatóság látja el. 19. Az ügyészség vagyonkezelésében álló járművek külföldre vitele 41. § Az ügyészségi alkalmazott az ügyészség vagyonkezelésében álló járművel Magyarország területét csak hozzájárulás birtokában hagyhatja el. A  hozzájárulást – a  legfőbb ügyész és a  legfőbb ügyész helyettesei részére hivatalból, más esetben kérelem alapján – a Gazdasági Főigazgatóság adja ki. 20. Rendezvények költségeihez történő hozzájárulás 42. § Az  ügyészség a  nem általa szervezett, de feladatainak ellátásához kapcsolódó egyes rendezvények költségeihez a  lehetőségeihez mérten és a rendezvény jellege által indokolt mértékben hozzájárulhat. A hozzájárulásról, illetve annak összegéről a  legfőbb ügyész a  Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály, továbbá a  Gazdasági Főigazgatóság véleményét figyelembe véve dönt. 21. Jogorvoslat 43. § (1) A kérelmező, illetve a jogosult a legfőbb ügyésztől kérheti a személyi juttatás iránti kérelem ügyében hozott döntés felülvizsgálatát, ha az Üjt. 106. § (2) bekezdése kizárja a jogvita kezdeményezését. Nem kezdeményezhető az üdülőbe történő beutalás, a  vendégszoba igénybevétele és az  illetményelőleg folyósítása tárgyában hozott döntés felülvizsgálata. (2) A felülvizsgálati kérelmet a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályhoz kell benyújtani. 22. Záró rendelkezések 44. § A főügyész az utasításban biztosított döntési jogkörét az ügyrendben a főügyészhelyettesre átruházhatja. 45. § Felhatalmazást kap a Gazdasági Főigazgatóság vezetője, hogy az utasításban szabályozott juttatások és költségtérítések mértékét, illetve díjait évente az  érintettek tudomására hozza, továbbá az  utasítás végrehajtásához szükséges nyilvántartási és elszámolási szabályokat megállapítsa. 46. § Ez az utasítás 2017. január 1-jén lép hatályba. 47. § Hatályát veszti az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseiről és juttatásairól szóló 8/1996. (ÜK. 7.) LÜ utasítás. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész