2007. CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről.

2007. CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről. 1. § (1) Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az a személy, aki a 3. §-ban felsorolt feladatot lát el, tisztséget, illetve munkakört tölt be (a továbbiakban együtt: kötelezett), az e törvényben meghatározott esetekben a törvény mellékletében rögzített adattartalommal nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat). (2) Nem köteles e törvény rendelkezései szerint vagyonnyilatkozatot tenni az, aki külön jogszabály alapján vagyonnyilatkozat tételére egyébként kötelezett. A törvényt az Országgyűlés a 2007. december 3-i ülésnapján fogadta el. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában a) közszolgálatban álló személy: 1. a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja, 2. a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állo mányú katonája, 3. aki közalkalmazotti jogviszonyban áll, 4. aki közszolgálati jogviszonyban áll, 5. aki ügyészségi szolgálati viszonyban áll, valamint 6. az igazságügyi alkalmazott; b) hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, valamint a kö zös háztartásban élő szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett 3. § (1) Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult a) közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben, b) közbeszerzési eljárás során, c) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében, d) egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy e) állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki a) fegyveres szerv hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó osztályvezetői, illetve azzal azonos vagy magasabb beosztású vezető beosztást, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó tábornoki vagy ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be, b) politikai tanácsadó és főtanácsadó, kormány- vagy miniszteri tanácsadó vagy főtanácsadó, c) vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, d) jogszabály alapján „C” típusú nemzetbiztonsági el lenőrzésre köteles fontos és bizalmas munkakört tölt be, e) ügyész vagy f) közjegyző. (3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett a) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgatója, igazgatóságának, felügyelőbizottságának elnöke és tagja, b) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának és ellenőrző bizottságának tagja, c) a többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet tisztségviselője és felügyelőbizottságának tagja, d) az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítvány tisztségviselője, továbbá e) az a közszolgálatban nem álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult ea) az állam, önkormányzat, költségvetési intézmény, valamint többségi állami, illetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, továbbá az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány közbeszerzési eljárásban, eb) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében, illetve az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány támogatási pénzeszköz juttatásánál, ec) egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy ed) állami, önkormányzati, illetve az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítványi támogatások felhasználásának vizsgálata, valamint a felhasználással való elszámoltatás során. 4. § A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a) a 3. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott közszol gálatban álló személyek esetében – ide nem értve a közjegyzőt és az ügyészt – az őket ilyen minőségében alkalmazó szervezet szervezeti és működési szabályzatában, b) a 3. § (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetben a gazdálkodó szervezet létesítő okiratában, c) a 3. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a közalapítvány alapszabályában fel kell tüntetni. A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége 5. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően, b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő harminc napon belül, c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha törvény eltérően nem rendelkezik, ca) a 3. § (1) bekezdés b) pontjában és a 3. § (3) bekezdés e) pont ea) alpontjában meghatározott személy esetében évenként, cb) a 3. § (1) bekezdés c)–e) pontjában és a 3. § (3) bekezdés e) pont eb)–ed) alpontjaiban meghatározott személy esetében kétévenként, cc) a 3. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott, a c) pont ca)–cb) alpontok hatálya alá nem tartozó személy esetében ötévenként köteles eleget tenni. (2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az esedékesség évében június 30-ig kell teljesíteni. (3) Nem kell az (1) bekezdés a) pontja szerint vagyonnyilatkozatot tenni a közszolgálatban álló személy beosztásának, munka- vagy feladatkörének megváltozása, továbbá jogviszonyának megszűnése és egyidejűleg új jogviszony létesítése esetén, ha a korábbi és az új jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget alapoz meg. (4) Nem kell az (1) bekezdés b) pontja szerint vagyonnyilatkozatot tenni a közszolgálatban álló személy foglalkoztatására irányuló jogviszony áthelyezéssel történő megszűnésekor, feltéve, hogy az áthelyezés vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörbe, illetve feladatkörbe történik. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett jogviszony létrehozása 6. § (1) Közszolgálatban álló személy foglalkoztatására irányuló jogviszonyt – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállása esetén – a vagyonnyilatkozat teljesítéséig és a 9. § szerinti tilalom fennállása alatt nem lehet létrehozni. (2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakör, beosztás vagy feladatkör a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséig és a 9. § szerinti tilalom fennállása alatt nem látható el, arra a kötelezettet kinevezni, megbízni vagy vele más szerződéses jogviszonyt létrehozni nem lehet. A vagyonnyilatkozat őrzése 7. § A vagyonnyilatkozat őrzéséért a) közszolgálatban álló személy kötelezett esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója, közjegyző esetében a területi közjegyzői kamara elnöksége, b) a 3. § (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti kötelezett esetében a gazdálkodó szervezet tekintetében a tulajdonosi jogokat az állam nevében gyakorló személy vagy szervezet, c) a 3. § (3) bekezdés d) pontja szerinti kötelezettek esetében az állami támogatási előirányzat kezelője – helyi önkormányzat esetében a jegyző, közalapítvány esetében az alapítói jogokat gyakorló szerv, területfejlesztési tanács esetében annak hivatali szervezete –, vagy ha e szerv nem azonos az állami pénzalap, illetve az állami támogatási előirányzat felhasználásának szakmai lebonyolításáért felelős szervvel, akkor ez utóbbi felelős (a továbbiakban: őrzésért felelős). A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 8. § (1) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A valós tartalom megállapítására a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy a 13. § alapján jogosult. (2) A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni. (3) A vagyonnyilatkozat tartalmazza a) a kötelezett nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, valamint a munkáltatójára vonatkozó adatokat, b) a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozójának nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, c) a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat. (4) Az őrzésért felelős köteles a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról az esedékességet – vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget keletkeztető jogviszony, beosztás létesítése, munka- vagy feladatkör betöltése kivételével legalább 30 nappal – megelőzően tájékoztatni. (5) A (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza a) az e törvény melléklete szerinti nyomtatványt, b) a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmu tatást, c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegé sének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei 9. § (1) Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. (2) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését a kizárólag a 3. § (3) bekezdése szerint arra kötelezett tagadja meg, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya vagy megbízatása e törvény erejénél fogva szűnik meg. Erről az őrzésért felelős a megtagadás bekövetkezésétől számított három munkanapon belül értesíti a kötelezettet. 10. § (1) Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha a kötelezett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozattétel megtagadásának kell tekinteni. A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményei 11. § (1) Vagyonnyilatkozatot két példányban az e törvény mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön-külön zárt borítékba kell helyezni. (2) A vagyonnyilatkozatot elektronikus úton is ki lehet tölteni. (3) A nyilatkozó és az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. (4) A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. (5) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat – a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányát is – csak a 14. §-ban meghatározott vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel. (6) A vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó további szabályokat az őrzésért felelős szabályzatban állapítja meg. 12. § (1) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül a kötelezettnek visszaadja. (2) Az 5. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetben a kötelezett az őrzésért továbbiakban felelőst tájékoztatja arról, hogy érvényes vagyonnyilatkozatot tett. Az őrzésért továbbiakban felelős az őrzésért korábban felelősnél a vagyonnyilatkozat átadását kezdeményezi, aki a kezdeményezésnek haladéktalanul eleget tesz. 13. § A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős személy ellenőrzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha a 14. § rendelkezései szerint döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről. A vagyongyarapodási vizsgálat 14. § (1) Ellenőrzési eljárás kezdeményezése előtt az őrzésért felelős a nyilatkozattételre kötelezettet meghallgatja, ha vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már korábbi meghallgatás során tisztázott. Meghallgatásra érdekképviselet jelenlétében, jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor. (2) A meghallgatásra vonatkozó további szabályokat az őrzésért felelős személy vagy szerv szabályzatban, az érdekképviselettel egyeztetve állapítja meg. (3) Az őrzésért felelős az (1) bekezdés szerinti meghallgatást követően – a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével – az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezi, ha a meghallgatási eljárás során a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően. (4) Az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat megküldésével az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának vizsgálatát kezdeményezheti akkor is, ha a kötelezett vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységből származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta. (5) Az állami adóhatóság az őrzésért felelős (3) bekezdés szerinti kezdeményezésére soron kívül, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott vagyongyarapodási vizsgálatot folytat le. 15. § (1) Az állami adóhatóság a vagyongyarapodási vizsgálat alapján lefolytatott hatósági eljárásban hozott határozatában – az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottakon túl – megállapítja, hogy milyen összegű jövedelem fedezi a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozó törvényesen megszerzett jövedelmét meghaladó mértékű vagyongyarapodást, illetve életvitelre fordított kiadásokat. (2) Az állami adóhatóság a jogerős határozat megküldésével, valamint a vagyonnyilatkozatok visszaküldésével értesíti az őrzésért felelőst. (3) Ha a kötelezett a jogerős határozat (1) bekezdés szerinti megállapítása ellen bírósági felülvizsgálata iránt pert indított, erről az őrzésért felelőst a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíti. Az állami adóhatóság a per jogerős befejezéséről az eljárást lezáró határozat megküldésével az őrzésért felelőst értesíti. 16. § (1) Ha a 15. § (1) bekezdése szerint az állami adóhatóság által megállapított összeg meghaladja a vagyonnyilatkozat-tétel évét megelőző naptári évben a vagyonnyilatkozat-tétel évének első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege húszszorosát, az állami adóhatóság vagyongyarapodási vizsgálata alapján hozott jogerős határozatának, illetve – ha annak bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték – a bíróság határozatának az őrzésért felelős általi kézhezvételétől számított második hónap első napján a) a 3. § (3) bekezdése szerinti kötelezett esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya vagy megbízatása e törvény erejénél fogva megszűnik, amely tényről az őrzésért felelős három munkanapon belül értesíti a kötelezettet, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó kötelezett esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásától az őrzésért felelős eltekint, ha a kötelezett bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. (3) Az a kötelezett, akinek jogviszonya az (1) bekezdésben meghatározottak szerint szűnt meg, három évig az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. Módosító rendelkezések 17. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjtv.) 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közjegyző tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet keresőtevékenységként. A közjegyző e kereső tevékenységét köteles bejelenteni a területi kamara elnökségének.” 18. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 22/A. §-t megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép: „A vagyongyarapodás vizsgálata” (2) A Ktv. 22/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „22/A. § A munkáltatói jogkör gyakorlója az állami adóhatóságnál a közélet tisztasága szempontjából jelentős érzékenységgel rendelkező munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő és vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát a közszolgálati jogviszony fennállása alatt ötévente, megszűnése esetén haladéktalanul kezdeményezi.” (3) A Ktv. a következő 79. §-sal egészül ki: „79. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a közélet tisztasága szempontjából jelentős érzékenységgel rendelkező munkaköröket.” (4) A Ktv. 67. § (1) bekezdésében a „22/B” szövegrész helyébe a „22/A” szöveg lép. (5) A Ktv. 44. § (1) bekezdésében hatályát veszti az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél,” szövegrész és a „ , valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél” szövegrész, valamint a Ktv. 44. § (5) bekezdésében az „és az Állami Számvevőszéknél” szövegrész helyébe az „ , az Állami Számvevőszéknél, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél” szöveg lép. (6) A Ktv. 78. § (1) bekezdésében az „a köztisztviselő illetményén felül” szövegrész helyébe az „a köztisztviselő illetményén felül, írásban, a célfeladat megállapításakor vagy teljesítésének igazolásakor” szöveg, a „kifizetéséről,” szövegrész helyébe a „teljesítés igazolásakor történő meghatározásáról a kifizetést megelőzően, kifizetéséről,” szöveg, 78/A. § (1) bekezdésében a „minisztériumot érint – ideértve a Miniszterelnöki Hivatalt is –” szövegrész helyébe a „központi államigazgatási szervet érint” szöveg, az „a köztisztviselőt foglalkoztató miniszter” szövegrész helyébe az „a köztisztviselőt foglalkoztató szerv vezetője” szöveg lép. (7) A Ktv. 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(4) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg az Európai Unió magyar soros elnökségében közvetlenül résztvevő köztisztviselők kiválasztására, valamint többletmunkájukhoz és képzési többletterhükhöz kapcsolódó anyagi elismerésük feltételeire, módjára és mértékére vonatkozó szabályokat, továbbá a képzésükre és a képzéssel kapcsolatos kötelezettségükre vonatkozó eltérő szabályokat.” (8) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:] „h) az Európai Unió magyar soros elnökségében közvetlenül résztvevő hivatásos szolgálati jogviszonyban állók kiválasztására, valamint többletmunkájukhoz és képzési többletterhükhöz kapcsolódó anyagi elismerésük feltételeire, módjára és mértékére vonatkozó szabályokat, továbbá a képzésükre és a képzéssel kapcsolatos kötelezettségükre vonatkozó eltérő szabályokat.” (9) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg az Európai Unió magyar soros elnökségében közvetlenül résztvevő katonai szolgálati jogviszonyban állók kiválasztására, valamint többletmunkájukhoz és képzési többlet terhükhöz kapcsolódó jutalmazásuk/anyagi elismerésük feltételeire, módjára és mértékére vonatkozó szabályokat, továbbá a képzésükre és a képzéssel kapcsolatos kötelezettségükre vonatkozó eltérő szabályokat.” (10) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 92. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg az Európai Unió magyar soros elnökségében közvetlenül résztvevő közalkalmazottak kiválasztására, valamint többletmunkájukhoz és képzési többletterhükhöz kapcsolódó anyagi elismerésük feltételeire, módjára és mértékére vonatkozó szabályokat, továbbá a képzésükre és a képzéssel kapcsolatos kötelezettségükre vonatkozó eltérő szabályokat.” (11) A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 6. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Ha a miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár kinevezéséről, felmentéséről vagy megbízatásának lemondás miatti megszűnésének megállapításáról szóló okiratban a megbízatás keletkezésének vagy megszűnésének időpontja naptári napként van meghatározva, az állami vezető a megjelölt naptári nap kezdetén lép hivatalba, illetve megbízatása a megjelölt naptári nap végén szűnik meg.” (12) A Ksztv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A tárca nélküli miniszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben kell kijelölni a Miniszterelnöki Hivatal azon államtitkárát, szakállamtitkárát, valamint egyéb szervezeti egységének vezetőjét, akiknek tevékenységét a tárca nélküli miniszter irányítja. A tárca nélküli miniszter gyakorolja a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján a hivatali szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozó munkáltatói jogokat azon szervezeti egységek állo mányába tartozó köztisztviselők esetében, amelyek vezetője tevékenységének irányítása a tárca nélküli miniszter vagy olyan állami vezető hatáskörébe tartozik, akinek a tevékenységét a tárca nélküli miniszter irányítja.” (13) A Ksztv. 69. § (2) bekezdésében hatályát veszti az „ , illetve a 29. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a tárca nélküli miniszter” szöveg. (14) A Ksztv. 70. § (3) bekezdése a következő új második mondattal egészül ki: „A tárca nélküli miniszter titkárságát közvetlenül kabinetfőnök vezeti.” (15) Az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló 2007. évi LXXIII. törvény 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 62. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatást 2007. évben nem kell teljesíteni. Az elmaradt adatszolgáltatás helyett egyszerűsített adatszolgáltatásra kerül sor. Az egyszerűsített adatszolgáltatás a közigazgatási szerv szervezeti adataira, valamint a közszolgálati jogviszonyban állók létszámára, munkaidejére, besorolására és vezetői beosztására terjed ki, azzal, hogy azt a 2008. január 1-jei állapotnak megfelelően 2008. február 29-ig – a központi közszolgálati hatóság által meghatározott módon – kell teljesíteni. A központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs rendszer a Ktv. 62. § (2) bekezdése alapján a 2007. szeptember 1-jei állapotra vonatkozó adatok helyett a 2008. január 1-jei állapotra vonatkozó adatokat adja át a központi közszolgálati nyilvántartás számára.” 19. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettese az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a megválasztását, kinevezését követő harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” (2) Az Üsztv. 35. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettese ügyészségi szolgálati jogviszonyát, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.” (3) Az Üsztv. a 40. §-t követően a következő 40/A. §-sal és alcímmel egészül ki: „Bejelentési kötelezettség 40/A. § Az ügyész köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudományos, oktatói (edzői, versenybírói, játékvezetői), ismeretterjesztő, művészeti, illetőleg szerzői jogi védelemben részesülő, továbbá a kizárólag tiszteletdíj ellenében végzett lektori és szerkesztői tevékenységét.” 20. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a kinevezését követő harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” (2) A Tpvt. 40. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja megbízatását, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.” 21. § (1) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rtvt.) a 35. §-t követően a következő 35/A. §-sal egészül ki: „35/A. § Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Testület tagjának megbízatását, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.” (2) Az Rtvt. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A Testület tagja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a megválasztását követő harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat kezelésére, nyilvántartására, ellenőrzésére az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának kezelésére, nyilvántartására, ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” 22. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasztv.) a 37. §-t követően a következő 37/A. §-sal és alcímmel egészül ki: „Bejelentési kötelezettség 37/A. § Az igazságügyi alkalmazott köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudományos, okta tói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport-, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységét.” 23. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 375. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A Tanács elnöke, alelnöke és tagja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a kijelölését követő harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” (2) A Kbtv. 377. § (6) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [A Tanács elnökének, alelnökének és tagjainak megbízatása megszűnik] „g) az összeférhetetlenség megállapításával.” (3) A Kbtv. 376. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(3) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Tanács elnökének, alelnökének és tagjának a megbízatását, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl. (4) A tagok kijelölésének és visszahívásának az (1)–(3) bekezdés esetén kívüli szabályait a kijelölő szervezetek állapítják meg úgy, hogy a Tanács működőképessége állandóan biztosítható legyen. (5) A tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.” (4) A Kbtv. 377. § (7) bekezdésében az „e) pontja” szövegrész helyébe az „e) és g) pontja” szöveg lép. 24. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 8. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Kizárással szünteti meg a megbízatást a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök, ha a Tanács tagja] „d) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.” (2) Az Ávtv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „16. § (1) A Tanács tagja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a kinevezését követő harminc napon belül. (2) A vagyonnyilatkozat nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésé nek megtagadása, elmulasztása vagy a vagyonnyilatkozatban közölt lényeges adat, tény valótlan közlése esetén az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága kezdeményezi a 8. § (6) bekezdés szerinti javaslat megtételét a miniszterelnöknek.” Hatályon kívül helyező rendelkezések 25. § Hatályát veszti a) a Közjtv. 7. § (5) bekezdése, 17. § (1) bekezdés g) pontja, 22. § k) pontja, 48. § e) pontja, b) a Ktv. 1. § (6) bekezdése, 7. § (7) bekezdése, 22/B. §-a, 80. § (1) bekezdés i) pontja és a 6. melléklete, c) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20. § (2) bekezdés első mondatában a „ , továbbá azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez a közalkalmazottnak vagyonnyilatkozatot kell tennie” szövegrész, 20. § (2) bekezdés második mondata, 20. § (3) bekezdése, 41/A. §-a, d) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 11/A. §-a, e) az Üsztv. 21. § (1) bekezdés i) pontja, 25. § (2) bekezdés i) pontja, 26. § m) pontja, 87. § (1) bekezdés i) pontja, 94/B. §-a, f) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 65. § (4) bekezdésében a „bejelenteni, illetve” szövegrész, 245/B. §-t megelőző alcíme, 245/B–245/C. §-a, 245/N. § (2) bekezdésében a „ , továbbá – figyelemmel a Ktv. 80. § (1) bekezdésének i) pontjára – a vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére és az abban foglaltak védelmére vonatkozó szabályokat” szövegrész, g) a Tpvt. 35. § (5) bekezdés d) pontja, 36. § (1) bekezdés d) pontjában „nyilvántartja és ellenőrzi a vizsgálók és a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más köztisztviselők vagyonnyilatkozatát,” szövegrész, 38. § (3) bekezdés e) pontja, h) az Iasztv. 14/A. §-a, 19. § (2) bekezdése, 135. § (3) bekezdés a) pontja, i) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 18/A. §-a, j) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 106. § (3) bekezdése, k) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 62. § (1) bekezdés i) pontja, 62. § (1) bekezdés második mondata, 70. § (5) bekezdésében a „bejelenteni, illetve” szövegrész, 72. §-át megelőző alcíme, 72–73. §-a, l) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2003. évi XLV. törvény 132. § (1) bekezdése, m) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó egyes szabályok módosításáról szóló 2003. évi CXXIV. törvény, n) a Kbtv. 400. § (3) bekezdése, o) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás álta lános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény 331. § (1) bekezdés első mondatában a „ , valamint a vagyonnyilatkozattal” szövegrész, valamint a 331. § (1) bekezdés második mondata, p) a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 30. § (1) bekezdése, q) az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló 2007. évi LXXIII. törvény 12. § (7) bekezdése, r) az Ávtv. 31. §-a, 64. § (2) bekezdése. Záró rendelkezések 26. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E törvény 1–17. §-a, 18. § (1)–(5) bekezdése, 19–25. §-a, valamint melléklete 2008. január 1-jén lép hatályba. (3) Az e törvény rendelkezései alapján vagyonnyilatkozat tételére kötelezett első alkalommal 2008. június 30-ig tesz vagyonnyilatkozatot. (4) Az e törvény hatálybalépését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójánál tárolt és nyilvántartásba vett nem nyilvános vagyonnyilatkozatok visszaadását a kötelezett 2008. március 31-ig kérheti a munkáltatótól. (5) Ha a kötelezett a vagyonnyilatkozat visszaadását az (1) bekezdés szerint kérte, azt részére vissza kell adni. Ha a kötelezett a vagyonnyilatkozat visszaadását nem kérte, azt 2008. június 30-ig meg kell semmisíteni. (6) A központi közszolgálati hatóság által tárolt vagyonnyilatkozatokat, valamint a vagyonnyilatkozatok vagyoni részéről a központi közszolgálati hatóság által a vagyonnyilatkozatok elektronikus nyilvántartási rendszerében tárolt adatokat 2008. június 30-ig meg kell semmisíteni. (7) 2008. július 1-jén hatályát veszti e törvény 17–20. §-a, 22–25. §-a, 26. § (3)–(6) bekezdése, a 17. §-t és a 25. §-t megelőző alcímek. (8) 2008. július 1-jén hatályát veszti e törvény 21. §-a. Sólyom László s. k., Dr. Szili Katalin s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke