Státusztv. -
- évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2024.V.
- - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
- weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
- évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról * Az Országgyűlés – Magyarországnak a határon kívül élő magyarokért viselt felelőssége érvényesítésének érdekében, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolataik ápolásának és fejlesztésének előmozdítása céljából, – figyelemmel Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozására, továbbá a nemzetközi szervezeteknek, különösen az Európa Tanácsnak az emberi jogok tiszteletben tartásával, a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos alapelveire, – tekintettel a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaira és a Magyarország által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekre, – tekintettel a közép-európai térségen belüli partneri és jószomszédi viszonyra, különösen Magyarországnak a szomszédos államokkal a jószomszédi kapcsolatok és együttműködés, valamint a kisebbséghez tartozó személyek jogainak biztosítása tárgyában kötött kétoldalú nemzetközi szerződéseire, továbbá a regionális együttműködés fejlesztésére, Magyarország stabilizáló szerepének erősítésére, – a szomszédos államokban élő magyarságnak a szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való kapcsolatai fenntartásának, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének, valamint a magyar kulturális örökséghez való kötődésének, mint a magyar nemzethez való tartozása kifejezésre juttatásának érdekében, – a Magyar Állandó Értekezlet – mint a szomszédos államokban élő magyar közösségek nemzeti önazonosság tudatának megőrzése és erősítése érdekében működő egyeztető testület – kezdeményezésére és javaslatai alapján, – a világ más részein a határon kívül élő magyar nemzetiségű személyek számára jogszabályban biztosított kedvezmények és támogatások érintése nélkül a következő törvényt alkotja: * I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK *
- § *
(1)* A törvény hatálya a Horvát Köztársaságban, Romániában, a Szerb Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában (a továbbiakban: szomszédos állam) lakóhellyel rendelkező, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki. *
(2)Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a törvény hatálya az
(1)bekezdésben meghatározott személlyel együtt élő házastársra és közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre (a továbbiakban: hozzátartozó) akkor is kiterjed, ha magát nem vallja magyar nemzetiségűnek.
(3)Nem terjed ki a törvény hatálya arra a személyre
- a)aki magyar állampolgárságát önként tett nyilatkozata alapján veszítette el;
- b)akinek magyar állampolgárságát azért vonták vissza, mert azt csalárd módon szerezte meg;
- c)* aki Magyarország területén huzamos tartózkodási jogosultságot, illetve menekült vagy menedékes jogállást szerzett. 2. § *
(1)* A szülőföldön való megmaradást és gyarapodást, továbbá a kulturális és nyelvi azonosságtudat megőrzését Magyarország a törvény hatálya alatt álló, magát magyar nemzetiségűnek valló személyeknek vagy szervezeteiknek az e törvényben meghatározott kedvezmények nyújtásával és támogatások folyósításával kívánja elősegíteni.
(2)* A törvény rendelkezéseit Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeivel összhangban, továbbá a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek tiszteletben tartásával kell alkalmazni, különös tekintettel az államok területi szuverenitásának, a szerződések kötelező erejének és jóhiszemű végrehajtásának, az államok közötti baráti kapcsolatoknak, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának elvére, beleértve a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét is. 3. § *
(1)* A törvény hatálya alá tartozó személy Magyarország területén, az e törvényben meghatározott feltételek szerint biztosított kedvezményekkel élhet, és támogatásban részesülhet.
(2)A törvény hatálya alá tartozó, magát magyar nemzetiségűnek valló személy, kulturális és nyelvi azonosságtudata megőrzése érdekében, a szomszédos államban lévő állandó lakóhelyén kulturális és oktatási célú támogatásban részesülhet. Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a szomszédos államok területén igényelhető támogatások folyósításának rendjére e törvényt kell alkalmazni.
(3)A törvényben foglalt kedvezmények és támogatások nem érintik a hatályos jogszabályok által a világ bármely más részén élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező, magyar nemzetiségű személyeknek jelenleg is biztosított kedvezményeket és támogatásokat. II. Fejezet A TÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZEMÉLYEK ÁLTAL IGÉNYBE VEHETŐ KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK Művelődés, kultúra, tudomány 4. §
(1)* Az 1. §
(1)és
(2)bekezdésének hatálya alá tartozó személyeknek Magyarország a területén biztosítja különösen: *
- a)a közművelődési intézmények használatának jogát és ezen intézmények szolgáltatásai igénybevételének lehetőségét,
- b)a kulturális javak hozzáférhetővé tételét a nyilvánosság és a kutatás számára,
- c)a műemléki értékek és a rájuk vonatkozó dokumentumok hozzáférhetővé tételét,
- d)a védett személyes adatot tartalmazó levéltári anyagok tudományos célból történő kutatását, amennyiben a határon túli magyar személy állandó lakóhelye szerinti szomszédos állam részese a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménynek. *
(2)Az 1. §
(1)és
(2)bekezdésének hatálya alá tartozó személyek jogosultak bármely állami fenntartású nyilvános könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére, és ingyenesen illetik meg a következő alapszolgáltatások: *
- a)a könyvtárlátogatás,
- b)a könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek helyben használata,
- c)az állományfeltáró eszközök használata,
- d)információk a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól,
- e)beiratkozás esetén a nyomtatott könyvtári dokumentumok kölcsönzése a könyvtár használati szabályzatában meghatározott feltételek szerint.
(3)* Az állami fenntartású muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos, az 1. §
(1)és
(2)bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket megillető további kedvezményeket külön jogszabály tartalmazza.
(4)* Az
(1)–
(3)bekezdésben meghatározott kedvezményekre való jogosultságot a „Magyar igazolvány”, illetőleg a „Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja. 5. § *
(1)A törvény 1. §
(1)bekezdésének hatálya alá tartozó magyar tudósok a Magyar Tudományos Akadémia külső, illetőleg köztestületi tagjai lehetnek.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott tudósok magyarországi kutatásaikhoz külön jogszabály szerinti kedvezményekre jogosultak. Kitüntetés, ösztöndíj 6. §
(1)* Magyarország biztosítja annak lehetőségét, hogy a magyarság szolgálatában, a magyar és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységük elismeréséül a törvény hatálya alá tartozó személyek Magyarország állami kitüntetéseiben, illetve a miniszterek által alapított kitüntető címekben, díjakban, oklevelekben részesüljenek.
(2)Az állami ösztöndíjak feltételeinek megállapításakor a törvény hatálya alá tartozó személyek számára biztosítani kell az ösztöndíjak odaítélésének a lehetőségét. Társadalombiztosítási ellátás és egészségügyi szolgáltatás 7. § * Utazási kedvezmények 8. §
(1)* Az 1. §
(1)és
(2)bekezdésének hatálya alá tartozó személy – a törvény céljaival összhangban, a magyar kultúrához való kötődés erősítésének érdekében – Magyarország területén a belföldi helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedési eszközön – vasúti utazás esetén annak 2. kocsiosztályán – utazási kedvezményekben részesül.
(2)* Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult
- a)a 6. életévét be nem töltött gyermek a helyi és a helyközi közlekedésben,
- b)a gyermek 6 éves korától 14. életéve betöltéséig a helyközi közlekedésben, továbbá
- c)a 65. életévét betöltött személy a helyi és helyközi közlekedésben.
(3)* Díjmentesen utazhat a belföldi helyközi közlekedésben a) az
(1)bekezdésben meghatározott személy évente tizenkét alkalommal, b) csoportos utazás esetén a 18 éven aluli, a törvény hatálya alá tartozó személyek legalább tíz főből álló csoportja, és a velük utazó két nagykorú kísérő évente egy alkalommal, előzetes bejelentés alapján.
(4)Az utazási kedvezmények részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
(5)* Az
(1)–
(3)bekezdésben meghatározott kedvezményekre váló jogosultságot a „Magyar igazolvány”, illetőleg a „Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja. Oktatás 9. § * Diákkedvezmények 10. § * Az 1. § (l)–
(2)bekezdésének hatálya alá tartozó, alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytató kiskorúak vagy hallgatók Magyarország területén diákkedvezményekre jogosultak. A kedvezményekre való jogosultságot az előírt módon érvényesített „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja. A kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza. Pedagógusok és oktatók támogatása * 11. §
(1)* Az 1. §
(1)és
(2)bekezdésének hatálya alá tartozó, óvodai, alap- és középfokú oktatási intézményben tanító pedagógus a köznevelésért felelős miniszter által meghatározott éves keretszám terhére jogosult magyarországi rendszeres továbbképzésben részt venni, és a
(2)bekezdésben meghatározott kedvezményeket igénybe venni. Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, részt vehet továbbá magyarországi intézmények által a szomszédos államban tartott, akkreditált és elismert rendszeres továbbképzésben, és igénybe veheti a
(2)bekezdésben meghatározott támogatásokat.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott személy a továbbképzést végző magyar oktatási intézménytől a továbbképzésben való részvétele tartamára a külön jogszabályban meghatározott mértékben
- a)* a szállás- és étkezési költségének megtérítését,
- b)az útiköltségének megtérítését, továbbá
- c)a beiratkozási költségeihez történő hozzájárulást igényelheti.
(3)* Az
(1)bekezdésben meghatározott pedagógusok továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza. 12. § * Az 1. §
(1)és
(2)bekezdésének hatálya alá tartozó, óvodai, alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanító pedagógus és oktató Magyarország területén pedagógus-, illetve oktatói kedvezményre jogosult. A kedvezményekre való jogosultságot az előírt módon érvényesített „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja. A kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza. Határon túli kihelyezett képzés 13. §
(1)* Magyarország a határon túli magyarság anyanyelvének, kultúrájának, nemzeti azonosságtudatának megőrzését azzal is elősegíti, hogy támogatja az akkreditált magyar felsőoktatási intézmények tagozatának a szomszédos államokba történő kihelyezését, szervezését és működését. Az ezek megvalósításához biztosítható pénzügyi támogatás összegét központi költségvetésről szóló törvény célelőirányzatként határozza meg. A támogatásra rendelkezésre álló keret felhasználásáról a felsőoktatásért felelős miniszter dönt a külön jogszabályban foglaltak szerint.
(2)* Magyarország támogatja a szomszédos államban magyar nyelvű képzést folytató, az adott államban akkreditációt vállaló felsőoktatási intézmény (tagozat, szak) létesítését, működését, fejlesztését. A megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet a külföldi szervezettől [25. §
(1)bekezdés] pályázat útján igényelhető. A szomszédos államokban nyújtható oktatási támogatás * 14. § *
(1)* A szomszédos államban létrehozott, a magyar oktatás és kultúra ápolását céljának tekintő társadalmi szervezet közreműködésével az 1. §
(1)és
(2)bekezdésének hatálya alá tartozó, óvodai, alap- és középfokú oktatási intézményben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató kiskorúak nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatásban, továbbá a felsőoktatásban tanulók hallgatói támogatásban részesülnek.
(2)Kétoldalú megállapodás alapján a támogatás címzettje lehet az oktatási és nevelési intézmény mellett működő szülői, illetve pedagógus szövetség.
(3)Az
(1)bekezdés szerinti támogatás odaítélésének és folyósításának részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik. Munkavállalás 15. § * Az 1. §
(1)és
(2)bekezdésének hatálya alá tartozó, a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén történő munkavállalására a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Nemzetközi szerződés az általános szabályoktól eltérően rendelkezhet. 16. § * A közszolgálati hírközlő szervek feladatai 17. §
(1)A magyarországi közszolgálati hírközlő szervek rendszeresen gondoskodnak a határon túli magyarokról szóló információk összegyűjtéséről és továbbításáról, valamint a határon túli magyarok számára a Magyarországról és a magyarságról szóló információk eljuttatásáról. Ezek az információk szolgálják
- a)a magyar és az egyetemes szellemi és kulturális értékek közvetítését,
- b)a tárgyilagos kép kialakítását a világról, Magyarországról és a magyarságról,
- c)a kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzését.
(2)* Magyarország a határon túli magyarság számára közszolgálati televízió-műsor készítését és sugárzását a határokat átlépő televíziózásról szóló európai egyezménnyel összhangban, az e célt szolgáló szervezet létrehozásával és működtetésével biztosítja. Az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat a központi költségvetés fedezi. Határon túli szervezetek támogatása 18. § *
(1)* Magyarország támogatja a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének és kultúrájának megőrzését elősegítő, a szomszédos államokban működő szervezeteket.
(2)A támogatás elnyerése érdekében a külföldi szervezethez [25. §
(1)bekezdése] pályázatot nyújthat be az
(1)bekezdésben meghatározott szervezet, amelynek célja különösen
- a)a magyar nemzeti hagyományok megőrzése, támogatása, kutatása,
- b)a magyar nyelv, irodalom, kultúra, népművészet megőrzése, ápolása,
- c)a határon túli magyar felsőoktatás támogatása oly módon, hogy elősegíti magyarországi oktatók vendégtanárként történő fogadását,
- d)a magyar kultúrkincs körébe tartozó műemlék helyreállítása, fenntartása, továbbá a vidék szellemi és tárgyi örökségének megőrzése. III. Fejezet A KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE A „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” 19. § *
(1)Az e törvényben meghatározott egyes kedvezményekre való jogosultságot az 1. §
(1)és
(2)bekezdésének hatálya alá tartozó személyek esetében a „Magyar igazolvány”, illetőleg a „Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja.
(2)* A Kormány által erre kijelölt közigazgatási szervtől (a továbbiakban: elbíráló hatóság) a) arcképes „Magyar igazolvány” kiadását kérheti az 1. §
(1)bekezdésének hatálya alá tartozó, magát magyar nemzetiségűnek valló személy, kiskorú esetén törvényes képviselője útján; b) ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik arcképes „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiadását kérheti az 1. §
(2)bekezdésének hatálya alá tartozó hozzátartozó (kiskorú esetén törvényes képviselője).
(3)* Kérelmére „Magyar igazolvány”-ra jogosult a
(2)bekezdés
- a)pontjában meghatározott személy,
- a)aki magyar állampolgár, vagy
- b)aki tud magyar nyelven, vagy
- c)akit a lakóhelye szerinti állam
- ca)magát magyar nemzetiségűnek valló személyként tart nyilván, vagy
- cb)területén működő, magyar nemzetiségű személyeket tömörítő szervezet tagként nyilvántart, vagy
- cc)* területén működő valamely vallási közösség nyilvántartásában magyar nemzetiségűként tartanak számon.
(4)Nem jogosult „Magyar igazolvány”-ra az a kérelmező
- a)* aki már rendelkezik érvényes „Magyar igazolvány”-nyal, vagy „Magyar hozzátartozói igazolvány”nyal, kivéve, ha a kérelmet az igazolvány adataiban bekövetkezett változás, az igazolvány elvesztése vagy megsemmisülése miatt terjesztette elő;
- b)aki beutazási és tartózkodási tilalom, illetőleg kiutasítás hatálya alatt áll;
- c)aki nem rendelkezik a 20. §
(2)bekezdésében meghatározott igazolással.
(5)Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, kérelmére „Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra jogosult az a hozzátartozó, aki a) a
(3)bekezdésben meghatározott magyar nemzetiségű személlyel fennálló, az 1. §
(2)bekezdése szerinti családi kapcsolatát okirattal igazolja, továbbá b) olyan magyar nemzetiségű személyre tekintettel kéri az igazolvány kiadását, aki már rendelkezik „Magyar igazolvány”-nyal vagy arra egyébként jogosult.
(6)Nem jogosult „Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra az a hozzátartozó
- a)* aki már rendelkezik érvényes „Magyar hozzátartozói igazolvány”-nyal, vagy „Magyar igazolvány”-nyal, kivéve, ha a kérelmet az igazolvány adataiban bekövetkezett változás miatt terjesztette elő;
- b)aki beutazási és tartózkodási tilalom vagy kiutasítás hatálya alatt áll;
- c)aki nem rendelkezik a 20. §
(3)bekezdésében meghatározott igazolással;
- d)aki olyan magyar nemzetiségű személyre tekintettel kéri a „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiállítását,
- da)aki nem rendelkezik a 20. §
(2)bekezdésében meghatározott igazolással;
- db)akinek a „Magyar igazolvány” iránti kérelmét az elbíráló hatóság elutasította;
- dc)akinek a „Magyar igazolvány”-a érvénytelen. 20. § *
(1)* A „Magyar igazolvány”, illetve a „Magyar hozzátartozói igazolvány” iránti kérelemnek tartalmaznia kell
- a)a kérelmezőnek az igazolvány kiadására irányuló kérelmét, arcképét és lakcímét;
- b)az igazolványban feltüntetésre kerülő személyes adatokat [21. §
(3)bekezdés];
- c)az eljárásban közreműködő magyar diplomáciai és konzuli képviselet megnevezését; valamint
- d)az igazolás kiállításának helyét és idejét.
(2)A „Magyar igazolvány”-t kérelmező számára a lakóhelye szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviselet igazolást állít ki a 19. §
(3)bekezdésében meghatározott feltétel teljesítése esetén.
(3)A „Magyar hozzátartozói igazolvány”-t kérelmező számára a lakóhelye szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviselet az igazolást akkor állítja ki, ha a kérelmező az 1. §
(1)bekezdésének hatálya alá tartozó személlyel fennálló családi kapcsolatát igazolja.
(4)* A 19. §
(3)bekezdés
- a)és
- c)pontjában, továbbá a 19. §
(5)bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása okirattal igazolható. Ha a 19. §
(3)bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel fennállásának okirattal történő igazolása akadályba ütközik, a magyar diplomáciai és konzuli képviselet a feltétel fennállásáról tájékoztatást kérhet a szomszédos államban élő magyar nemzeti közösség által létrehozott társadalmi szervezettől.
(5)Ha az igazolás kiadásának feltételei sem okirattal, sem tájékoztatással nem igazolhatók, a magyar diplomáciai és konzuli képviselet igazolást nem állít ki, a kérelmet azonban ebben az esetben is továbbítja az elbíráló hatósághoz. 21. § *
(1)Az igazolvány érvényét veszti:
- a)ha az elbíráló hatóság visszavonja;
- b)az igazolvány tulajdonosának halálával;
- c)* ha a tulajdonosának birtokából kikerült, illetve használatra alkalmatlanná vált.
(2)* Az elbíráló hatóság az igazolványt visszavonja, ha
- a)az igazolvány tulajdonosa valótlan adatokat közölt az igazolás, illetve az igazolvány igénylése során; vagy
- b)* annak tulajdonosa huzamos tartózkodási jogosultságot kapott; vagy
- c)annak tulajdonosa Magyarországon lakóhelyet létesített; vagy
- d)annak tulajdonosát a menekültügyi hatóság menekültként, menedékesként elismerte; vagy
- e)* annak tulajdonosát Magyarország területéről kiutasították vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el; vagy
- f)az igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították; vagy
- g)a „Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra jogosító családi kapcsolat megszűnt vagy attól a személytől, akire tekintettel a „Magyar hozzátartozói igazolvány”-t kérték „Magyar igazolvány”-át visszavonják; vagy
- h)az igazolvány tulajdonosa ezt maga kéri.
(3)Az igazolvány tartalmazza a jogosult
- a)* családi és utónevét (nőknél a születési családi és utónevet is), a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan (latin betűs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségű személy esetén magyarul is;
- b)születési helyének a szomszédos államban hivatalosan használt és magyar megnevezését;
- c)születési idejét, nemét;
- d)anyja nevét a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan (latin betűs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségű személy esetén magyarul is;
- e)arcképét, állampolgárságát, hontalanságát;
- f)saját kezű aláírását; továbbá
- g)az igazolvány kiadásának idejét, valamint az okmányszámot;
- h)tájékoztatását arról, hogy az igazolvány nem minősül személyazonosító igazolványnak, úti okmánynak, és határátlépésre nem jogosít.
(4)A
- §-ban, a
- §-ban és a
- §-ban rögzített kedvezmények és támogatások igénybevételéhez előírt bejegyzéseket és igazolásokat a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” melléklete tartalmazza.
(5)* Ha az igazolvány melléklete a kedvezmények igénybevételre jogosító igazolások bejegyzésére alkalmatlanná vált, betelt, akkor az adott kedvezmény (utazási, diák-, pedagógus-) igénybevételére jogosító pótfüzetet kell kérvényezni, amely nem minősül új igazolvány iránti kérelemnek. A pótfüzetnek tartalmaznia kell a „Magyar igazolvány”, illetve a „Magyar hozzátartozói igazolvány” okmányszámát és a jogosult nevét. A pótfüzet a „Magyar igazolvány”, illetve a „Magyar hozzátartozói igazolvány” elválaszthatatlan részét képezi.
(6)* Az igazolvány hitelességének biztosítása, valamint a kedvezmények folyósításának ellenőrzése céljából a Kormány által kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó szerv) nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás tartalmazza:
- a)az igazolványba bejegyzett adatokat,
- b)az igazolvány tulajdonosának külföldi lakóhelyét,
- c)az igazolványra jogosító családi kapcsolatot,
- d)a tartózkodásra jogosító engedélye számát,
- e)a
(2)bekezdésben meghatározott adatokat,
- f)az igazolvány kiadásának, cseréjének, pótlásának, kiadása megtagadásának, az igazolvány visszavonásának, érvénytelenítésének okát, időpontját, továbbá
- g)a talált igazolvány visszaadásának tényét és időpontját.
(6a)* A
(6)bekezdés szerinti nyilvántartás a
(2)bekezdésben, a
(3)bekezdés e)–g) pontjában, valamint a
(6)bekezdés
- a)és d)–
- g)pontjában foglalt adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(6b)* A nyilvántartó szerv a nyilvántartásban tárolt adatokat az igazolvány visszavonásáig, vagy a tulajdonos haláláig kezelheti. A nyilvántartásban kezelt adatokból – a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban – adat továbbítható a jogosultság ellenőrzésére és a visszaélések megakadályozása céljából a kedvezményt, támogatást nyújtó szerv, a kedvezményeket és támogatásokat nyilvántartó szerv, a diplomáciai és konzuli képviseletek, továbbá a bíróság, az ügyészség, az állami adóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a bűnüldöző szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, illetve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv részére. A nyilvántartó szerv a
(6)bekezdés szerinti nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
(6c)* A nyilvántartásban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló
- évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.)
- §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt.
- §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(6d)* A nyilvántartó szerv a
(6b)bekezdés szerinti adatszolgáltatást az idegenrendészeti hatóság, valamint a menekültügyi hatóság részére az adatokhoz való közvetlen hozzáférés útján biztosítja.
(7)* Az elbíráló hatóság a kérelem elbírálásához, illetőleg a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a következő szervektől igényelhet adatokat:
- a)* a központi idegenrendészeti nyilvántartásból a kiutasításról, a beutazási és tartózkodási tilalom fennállásáról, a huzamos tartózkodási jogosultság fennállásáról közvetlen hozzáféréssel;
- b)a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból;
- c)* az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől a magyar állampolgárság tekintetében;
- d)* a menekültügyi nyilvántartásból a menekült vagy menedékes jogállás fennállásáról közvetlen hozzáféréssel.
(7a)* Az idegenrendészeti hatóság a kiutasításról szóló végleges határozata közlésével, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésével, a menekültügyi hatóság a menekültkénti, menedékeskénti elismerésről szóló végleges határozata közlésével, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a magyarországi bejelentett lakóhely címét tartalmazó, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával egyidejűleg – ha az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a
(6)bekezdés szerinti adatigénylés során megállapítja, hogy az eljárásával érintett személy szerepel a
(6)bekezdés szerinti nyilvántartásban – az igazolvány visszavonása érdekében haladéktalanul értesíti az elbíráló hatóságot. 21/A. § * A 21. §
(6)bekezdése szerinti közhiteles hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés, valamint az onnan való törlés során az alábbi bizonyítási eszközök használhatóak fel: a) okirat, b) az ügyfél nyilatkozata. 22. § *
(1)A közigazgatási hatósági eljárás költségeit az állam viseli.
(2)Az elbíráló hatóság eljárásának részletes szabályairól, valamint a kiállított igazolványok nyilvántartásának rendjéről, továbbá az igazolvány adattartalmáról és formájáról jogszabály rendelkezik. A kedvezmények biztosítása Magyarország területén *
- § * Az e törvény szerinti kedvezményeket nyújtó állami fenntartású szervezetek és intézmények, valamint az utazási kedvezményeket nyújtó gazdálkodó szervezetek számára a kedvezmények biztosításához szükséges pénzügyi fedezetről a központi költségvetés gondoskodik.
- § * A szomszédos államokban igénybe vehető támogatások igénylésének rendje
- §
(1)* A 13. §
(2)bekezdésében és 18. §
(2)bekezdésében foglalt támogatások iránti pályázatot a kérelmező székhelye szerinti szomszédos államban, az adott állam jogszabályainak megfelelően bejegyzett és működő, a pályázatok elbírálását végző, nem nyereségérdekelt szervezethez (e törvény alkalmazásában: külföldi szervezet) nyújthatja be.
(2)* A támogatások elbírálása és folyósítása céljából a Magyarországon létrehozott közhasznú szervezet és a külföldi szervezet között megkötött polgári jogi szerződés tartalmazza a pályázat elbírálásához szükséges – okirattal, nyilatkozattal, tervdokumentációval stb. alátámasztott – adatok körét.
(3)* A Magyarországon működő közhasznú szervezet a pályázatot a
(2)bekezdésben meghatározott polgári jogi szerződésben foglalt adatok és a külföldi szervezet véleménye alapján elbírálja.
(4)Az elnyert támogatást a magyar közhasznú szervezet polgári jogi szerződés alapján folyósítja a kérelmezőnek. E szerződés tartalmazza a támogatás feltételeit és összegét, meghatározva a felhasználás célját és az arról való elszámolás rendjét. 26. § * IV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 27. §
(1)Ez a törvény 2002. január 1-jén lép hatályba.
(2)*
(3)* Nemzetközi szerződés alapján a
- és
- § rendelkezéseit alkalmazni kell arra a személyre is, aki a szomszédos állam óvodai, alap- vagy középfokú oktatási intézményében tanulói jogviszonyban áll és magyar nyelven tanul, továbbá arra a hallgatóra is, aki a szomszédos állam felsőoktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytat.
(4)* Nemzetközi szerződés alapján a
- és
- § rendelkezéseit alkalmazni kell a szomszédos állam óvodai, alap-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában oktató pedagógusra vagy oktatóra is.
(5)* A
(3)és
(4)bekezdésben meghatározott kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza. 28. § *
(1)A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza
- a)* az elbíráló hatóság és a nyilvántartó szerv kijelöléséről, hatáskörének meghatározásáról, továbbá a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiadásának, cseréjének, visszavonásának eljárási szabályairól szóló előírásokat;
- b)a 8. §
(4)bekezdése alapján, az 1. §
(1)és
(2)bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket megillető, a 8. §
(1)–
(3)bekezdése szerinti utazási kedvezmények részletes szabályait; c) az 1. §
(1)és
(2)bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket a
- § alapján megillető diákkedvezmények részletes szabályait; * d) az
- §
(1)és
(2)bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket a 11. §
(1)–
(3)bekezdése alapján megillető pedagógus-továbbképzési kedvezmények, valamint a
- § alapján járó pedagógus és oktatói kedvezmények részletes szabályait; * e) a
- §
(3)bekezdése alapján, az 1. §
(1)és
(2)bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket a 14. §
(1)–
(2)bekezdése szerint megillető támogatások odaítélésének és folyósításának részletes szabályait; *
- f)a 25. § alapján a szomszédos államokban igénybe vehető támogatások igénylési rendjének részletes szabályait; *
- g)* a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány”, továbbá önálló mellékleteinek nyilvántartására vonatkozó, valamint a nyilvántartásból adatszolgáltatásra jogosult központi államigazgatási szerv kijelöléséről és a nyilvántartás eljárási szabályairól szóló előírásokat;
- h)a 27. §
(5)bekezdése alapján, az 1. §
(1)és
(2)bekezdésének hatálya alá nem tartozó személyeket a
- §-ban és
- §-ban, továbbá a
- §-ban és
- §-ban meghatározott kedvezményekkel és támogatásokkal kapcsolatos részletes szabályokat. *
(2)A Kormány a 3. §
(2)bekezdése alapján felhatalmazást kap a 14. §
(1)és
(2)bekezdésében meghatározott támogatásoknak a szomszédos államokban történő folyósítását, valamint a 27. §
(3)és
(4)bekezdésének végrehajtását szolgáló nemzetközi szerződések megkötésére.
(3)A Kormány gondoskodik az e törvényben foglalt támogatások elbírálását és folyósítását végző magyar közhasznú szervezetek létrehozásáról, illetőleg az ilyen céllal már működő közhasznú szervezetek tevékenységének összehangolásáról, azok létesítő okiratának megfelelő módosításáról, továbbá ennek keretében a támogatások átcsoportosításáról, valamint a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek által létrehozott társadalmi szervezetekkel való együttműködés fenntartásáról. 29. § *
(1)* Az állampolgársági ügyekért felelős miniszter a nemzetpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben – az oktatási kedvezményekre vonatkozóan a köznevelésért felelős miniszterrel és a felsőoktatásért felelős miniszterrel egyetértésével is – határozza meg a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” tartalmi és formai követelményeire vonatkozó részletes szabályokat. *
(2)* A kultúráért felelős miniszter – a nemzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza az állami fenntartású könyvtári, muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos, az 1. §
(1)és
(2)bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket, a 4. §
(1)–
(3)bekezdése alapján megillető kedvezmények igénybevételének, valamint a
(3)bekezdés szerinti további kedvezmények részletes szabályait. *
(3)* A felsőoktatásért felelős miniszter – a nemzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg az 1. §
(1)bekezdésének hatálya alá tartozó, a Magyar Tudományos Akadémia külső, illetőleg köztestületi tagjait az 5. §
(2)bekezdése szerint magyarországi kutatásaihoz megillető kedvezmények részletes szabályait.
(4)* A felsőoktatásért felelős miniszter – a nemzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg a 9. § szerinti, az 1. §
(1)és
(2)bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket magyarországi felsőoktatási képzésben való részvételük során megillető támogatások részletes szabályait.
(5)* A felsőoktatásért felelős miniszter rendeletben határozza meg a 13. §
(1)bekezdése szerinti támogatási keret felhasználásának részletes szabályait. *
(6)* A kultúráért felelős miniszter – a nemzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg a 18. §
(1)bekezdése szerint a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének és kultúrájának megőrzését elősegítő, a szomszédos államokban működő szervezetek támogatásának részletes szabályait.
(7)* A felsőoktatásért felelős miniszter – a nemzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg a magyar kultúra tárgyában folytatott felsőoktatási tanulmányok és magyar kultúra tárgyában való oktatás részletes szabályait. 30. § * E törvény alkalmazásában
- a)magyar kultúra különösen: a magyar nyelv, az irodalom, a történelem, a művelődéstörténet és a magyar tudományosság;
- b)adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok és igazolványok adatainak a törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül
- ba)egyedi adatszolgáltatás: egy polgár vagy igazolvány adatainak közlése,
- bb)csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó polgárok vagy igazolványok adatainak rendszeres vagy eseti közlése. 31. § * Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Vissza az oldal tetejére -->