29/2014. (XI. 28.) FM rendelete a hulladékégetés műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határér

29/2014. (XI. 28.) FM rendelete a hulladékégetés műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (8) bekezdés j) pontjában és a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (2) bekezdés 4. pontjában, a 2., 10., 12. és 13. alcím tekintetében a  környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (8) bekezdés m) pontjában, az 5. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (15) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65.  § 8.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya a hulladékégető művekre, hulladék-együttégető művekre, azok üzemeltetőire és kibocsátásaira terjed ki. (2) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában e  rendelet hatálya kiterjed az  emberi testrészeket, szerveket és szervmaradványokat, valamint állati hulladékot (beleértve az  állati tetemeket, a  trágyát) égető hulladékégető művekre, hulladék-együttégető művekre. (3) E  rendelet alkalmazásában a  hulladékégető és a  hulladék-együttégető művek magukban foglalják az  égetést végző berendezésen kívül a  hulladékfogadót, tárolót, helyszíni előkezelő berendezéseket, hulladék-, tüzelőanyagés levegőellátási rendszereket, kazánt, füstgáz-kezelő berendezéseket, a  maradékanyagok és szennyvíz helyszíni kezelésére vagy tárolására szolgáló létesítményeket, kéményeket, az  égetés vagy együttégetés folyamatának szabályozását és az égési és együttégési körülményeket rögzítő és nyomon követő eszközöket és rendszereket. (4) Ha a  hulladék hőkezelésére az  oxidálástól eltérő eljárásokat – például pirolízist, gázosítást vagy plazmaeljárást – alkalmaznak, akkor a hulladékégetés vagy a hulladék-együttégetés a hőkezelési eljárás mellett magában kell, hogy foglalja a hőkezelést követő égetési eljárást is. (5) E rendelet hatálya nem terjed ki: a) a kizárólag aa) biomasszának tekintett hulladékot, ab) radioaktív hulladékot, ac) a  nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a  belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott állati tetemeket, és ad) a tengeri helyszíneken folytatott olaj- vagy földgáz-feltárás és -kitermelés során keletkező, a feltárás vagy kitermelés helyén elégetett hulladékot kezelő létesítményekre és berendezésekre; b) az  égetési eljárás továbbfejlesztése érdekében végzett kutatásoknál, fejlesztéseknél és próbaüzemi tesztelésnél (ellenőrzésre) használt kísérleti berendezésekre, ha azokban évi 20 tonnánál kevesebb hulladékot kezelnek; és c) a  gázosítást, vagy pirolízist alkalmazó berendezésekre, ha az  ilyen hulladék hőkezelés eredményeként keletkező gázokat oly mértékben megtisztítják, hogy azok elégetésük előtt már nem minősülnek hulladéknak, valamint ha a  berendezések nem okoznak a  földgáz elégetéséből származó kibocsátásnál nagyobb kibocsátást. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. biomassza: az  50 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben foglalt biomassza; 2. dioxinok és furánok: az 1. mellékletben felsorolt minden poliklórozott dibenzo-p-dioxin és dibenzo-furán; 3. égetőegységek: a  hulladékégető művet az  építő meghatározása és az  üzemeltető visszaigazolása szerint alkotó hulladékégető berendezések; 4. hulladékégető mű: minden olyan – helyhez kötött vagy mobil – műszaki létesítmény és berendezés, amelyet a  hulladék hőkezelése érdekében építettek, függetlenül attól, hogy a  keletkezett égéshőt hasznosítják-e vagy sem, ideértve a  hulladék oxidálását és más termikus kezelési eljárásokat, így különösen a  pirolízist, az elgázosítást vagy a plazmaeljárásokat végző műveket, ha a kezelés során keletkező anyagokat a termikus eljárást követően elégetik; 5. hulladék-együttégető mű: minden elsődlegesen energiatermelés vagy anyagi termék előállítására szolgáló helyhez kötött vagy mobil műszaki létesítmény, amely alap- vagy kiegészítő tüzelőanyagként hulladékot használ, vagy amelyben a hulladékot ártalmatlanítás céljából termikusan kezelik; 6. hulladékgáz: gáznemű, palackban visszamaradt, nyomás alatt tárolt, további felhasználásra nem alkalmas anyag, amelyet termikus kezeléssel ártalmatlanítanak; 7. I. kategóriájú hulladékégető mű: olyan hulladékégető mű, amely a) 2002. december 28-a előtt már üzemelt és a  vonatkozó jogszabályok szerinti engedéllyel rendelkezett, b) hulladék égetésére a  vonatkozó jogszabályok szerint 2002. december 28-a előtt kiadott engedéllyel rendelkezett, illetve ezen időpont előtt vették nyilvántartásba és az üzemet legkésőbb 2003. december 28-án üzembe helyezték, c) 2002. december 28-a előtt teljes körű engedélyezés eljárás hatálya alá tartozott és az  üzemet legkésőbb 2004. december 28-án üzembe helyezték; 8. II. kategóriájú hulladékégető mű: minden olyan hulladékégető mű, amely nem felel meg az  I. kategóriájú hulladékégető mű fogalmában meghatározott feltételeknek; 9. maradékanyag: minden olyan folyékony vagy szilárd hulladék, amely az  égetés folyamán vagy az  égetés eredményeként a hulladékégető vagy hulladék-együttégető műben keletkezik; 10. névleges kapacitás: az  égetőegységek összesített hulladékégetési kapacitása, amelyet a  hulladék fűtőértékének figyelembe vételével az óránként elégetett hulladék mennyiségében fejeznek ki; 11. termikus kezelés: a hulladék oxidálása és más hőkezelési eljárások, így különösen a pirolízis, a gázosítás vagy a plazmaeljárások, ha a kezelés eredményeként keletkező anyagokat a kezelést követően elégetik; 12. vegyes települési hulladék: az  a  hulladék, amely jellegénél és összetételénél fogva megfelel a  Ht. 2.  §  (1)  bekezdés 21. és 22.  pontjaiban meghatározott vegyes hulladéknak, ide nem értve a  hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendelet 2.  mellékletében szereplő, a  20 01 alcsoportba tartozó, a  képződés helyén elkülönítve gyűjtött hulladékfrakciókat, valamint a  20 02 alcsoportba tartozó kerti és parkokból származó hulladékot. 3. Általános rendelkezések 3. § (1) A hulladékégető és hulladék-együttégető berendezések füstgázait ellenőrzött körülmények között, olyan kéményen keresztül kell elvezetni, amelyet úgy terveznek – beleértve magasságának meghatározását – és kiviteleznek, hogy a hulladékégető vagy hulladék-együttégető berendezés működése során ne okozzon légszennyezettséget. (2) A hulladékégető vagy hulladék-együttégető műben keletkező hőt a gazdaságilag ésszerű legnagyobb mértékben hasznosítani kell. (3) A  hulladékégető vagy hulladék-együttégető mű telephelyének kiválasztásakor előnyben kell részesíteni azt a telephelyet, ahol a keletkező hőmennyiség távhőrendszerben történő hasznosítása biztosítható. (4) A  hulladékégető vagy hulladék-együttégető művek telephelyét – ideértve a  hozzájuk tartozó hulladéktároló területet is – a  termőföld hasznosítására vonatkozó szabályok figyelembevételével úgy kell megtervezni és üzemeltetni, hogy a) megakadályozza a  felszíni és felszín alatti vizek és a  földtani közeg szennyezését, figyelembe véve az esetleges üzemzavarokat és rendkívüli eseményeket és b) legyen olyan méretű tárolókapacitás a  hulladékégető vagy hulladék-együttégető mű területéről származó szennyezett esővíz, illetve a  kiömlött vagy tűzoltásból származó szennyezett víz számára, amely lehetővé teszi az ilyen vizek kibocsátás előtti vizsgálatát és szükség esetén kezelését. 4. § (1) Az  égetési tevékenységet úgy kell megtervezni, hogy a  hulladékégetés és az  együttégetés során keletkező maradékanyagok mennyisége és káros hatása a  lehető legkisebb legyen. A  maradékanyagokat közvetlenül a hulladékégető vagy hulladék-együttégető műben, amennyiben ez nem lehetséges, lehetőség szerint azon kívül újra fel kell használni. (2) A  por formájú szilárd maradékanyagok gyűjtését, szállítását és a  telephelyen történő tárolását oly módon kell megoldani, hogy azok ne kerülhessenek ki a környezetbe. (3) A  maradékanyagok végleges ártalmatlanítási eljárásának megállapítását, illetve újrafeldolgozását megelőzően megfelelő vizsgálatokkal meg kell állapítani a  maradékanyagok fizikai és kémiai jellemzőit, valamint szennyezőképességét. A  vizsgálatot a  veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint kell végezni. A vizsgálatnak ki kell terjednie a  teljes oldható frakcióra és az oldható nehézfém frakcióra. 5. § A hulladékégető vagy hulladék-együttégető művek műszaki vezetésével olyan természetes személyt kell megbízni, aki felsőfokú műszaki végzettséggel és legalább 5 éves gyakorlattal rendelkezik. 4. Az engedélyezésre vonatkozó sajátos szabályok 6. § (1) A  hulladékégető vagy hulladék-együttégető műre vonatkozó, a  környezetvédelmi, és természetvédelmi felügyelőségekhez (a továbbiakban: felügyelőség) benyújtott  környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély, illetve levegővédelmi engedély (a továbbiakban együtt: engedély) iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi követelmények teljesülését: a) a hulladékégető vagy hulladék-együttégető mű tervezése, kialakítása, üzemeltetése és karbantartása kielégíti e rendelet követelményeit, figyelembe véve az égetendő vagy együttégetendő hulladék fajtáját, összetételét, fizikai és kémiai jellemzőit; b) a hulladékégető vagy hulladék-együttégető eljárás során keletkező hő a gyakorlati szempontból lehetséges mértékben hasznosításra kerül, villamosenergia, hő, vagy gőz formájában; c) a  maradékanyagok mennyisége a  lehető legkevesebb, veszélyessége a  lehető legkisebb, és ezen anyagok a lehető legnagyobb mértékben újrafelhasználásra kerülnek; d) azon maradékanyagokat, amelyek keletkezése nem előzhető meg, mennyisége nem csökkenthető és hasznosításuk nem megoldható, a vonatkozó jogszabályok szerint ártalmatlanítják; e) ha az  együttégetés termékgyártás céljából történik, az  elégetett hulladék termékbe kerülő összetevői nem okoznak többlet-környezetterhelést, valamint környezetegészségügyi szempontból sem jelenthetnek többletkockázatot az  érintett lakosság egészségi állapotára a  termék felhasználása, valamint annak hulladékká válása folyamán; és f ) a  levegőbe történő kibocsátások meghatározására tervezett mérési módszerek megfelelnek a 2. mellékletben leírtaknak. (2) Hulladékégető vagy hulladék-együttégető mű létesítésekor, vagy az  I. kategóriájú hulladékégető mű, továbbá hulladék-együttégető mű olyan átalakítása, korszerűsítése esetén, amikor a  névleges teljesítmény vagy a  füstgáztisztító egység leválasztási hatásfoka módosul, a  hulladékégető vagy hulladék-együttégető mű engedélyezésének feltétele az eredményes próbaüzem lefolytatása. (3) Az  engedélykérelmet a  tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a  környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. 7. § (1) A hulladékégető vagy hulladék-együttégető műre vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell: a) a kezelhető hulladék megnevezését, a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendelet szerinti azonosító kódját, valamint az azonosító kód szerinti mennyiségét; b) a  kezelésre átvehető legnagyobb hulladékmennyiséget, amely a  hulladékkezelő létesítmény zavartalan üzemeltetéséhez megengedhető; c) a  hulladékégető vagy hulladék-együttégető mű névleges teljesítményét tonna/óra mértékegységben, egységenkénti bontásban és teljes kapacitását tonna/év mértékegységben; d) a levegőbe és vízbe történő kibocsátásokra vonatkozó kibocsátási határértékeket; e) az  előírt kibocsátási határértékkel rendelkező légszennyező és vízszennyező anyag mérésére vonatkozó kötelezettséget és azok teljesítését biztosító mintavételi és mérési eljárásokat, valamint ezek gyakoriságát; f ) a pH, a hőmérséklet és a szennyvíz-kibocsátási hozam tekintetében fennálló követelményeket; és g) a  tisztítóberendezések, mérőműszerek műszakilag elkerülhetetlen leállásának, az  üzemzavaroknak és a  meghibásodásoknak a  leghosszabb megengedett idejét, amely alatt a  levegőbe történő kibocsátások és a szennyvízkibocsátás ellenőrizetlen, vagy meghaladhatja az előírt kibocsátási határértéket. (2) A  veszélyes hulladékot kezelő hulladékégető vagy hulladék-együttégető műre kiadott engedélynek az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell: a) a  hulladékégető vagy hulladék-együttégető műben kezelhető veszélyes hulladék megnevezését, a hulladékjegyzékéről szóló miniszteri rendelet szerinti azonosító kódját, valamint az azonosító kód szerinti mennyiségét; b) a  veszélyes hulladék egyidejűleg és egységnyi idő alatt elégethető tömegének legkisebb és legnagyobb értékeit; c) a veszélyes hulladék legkisebb és legnagyobb fűtőértékét; és d) a  poliklórozott bifenil (a továbbiakban: PCB), pentaklórfenol (a továbbiakban: PCP), halogének, valamint kén és nehézfémek és egyéb, a hulladékra jellemző szennyezőanyag veszélyes hulladékban megengedhető maximális tartalmát. 8. § (1) Az engedély legfeljebb 5 éves időtartamra adható ki. (2) Ha a  nem veszélyeshulladék-égető vagy hulladék-együttégető mű üzemeltetője olyan működési változtatást akar végrehajtani, amely veszélyes hulladék égetését is magában foglalja, akkor ez  jelentős változtatásnak minősül, és erre csak a felügyelőség engedélye alapján kerülhet sor. A felügyelőségnek a módosított engedélyben elő kell írni a változtatással érintett összes berendezésre és folyamatra vonatkozóan mindazon intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a  veszélyes hulladék égetése vagy együttégetése következtében se léphessen fel határértéket meghaladó levegő-, felszíni víz-, közvetetten földtani közeg, vagy felszín alatti vízszennyezés. (3) A  hulladékgáz égetésének engedélyezése során a  veszélyes hulladék égetésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. 5. A légszennyező anyag kibocsátásokra vonatkozó szabályok 9. § (1) A hulladékégető műből származó levegőterhelés nem haladhatja meg a 3. mellékletben meghatározott kibocsátási határértékeket. (2) A  hulladék-együttégető műből származó levegőterhelés – a  (3)  bekezdésben meghatározott kivétellel – nem haladhatja meg a 4. mellékletben meghatározott kibocsátási határértékeket. (3) A  kezeletlen vegyes települési hulladék együttégetését végző létesítményből származó levegőterhelés nem haladhatja meg a 3. mellékletben meghatározott kibocsátási határértékeket. 6. Az üzemeltetés feltételei 10. § (1) A hulladékégető művet úgy kell üzemeltetni, hogy az égési folyamat végén a salak és a tűztéri hamu összes szerves széntartalma (a továbbiakban: TOC) kisebb legyen, mint 3%, vagy az  izzítási veszteség kevesebb legyen, mint az említett maradékanyag száraz súlyának 5%-a. Ennek teljesítése érdekében, ahol szükséges, a megfelelő hulladékelőkezelési eljárást kell alkalmazni. (2) A  hulladékégető művet vagy hulladék-együttégető művet úgy kell megtervezni, kialakítani, megépíteni és üzemeltetni, hogy a  hulladékégetés során keletkező gáz hőmérséklete az  utolsó égéslevegő betáplálása után, ellenőrzött, egyenletes körülmények biztosítása mellett, még a  legkedvezőtlenebb feltételek között is, legalább 2 másodpercig minimum 850 °C legyen. (3) Az 1%-nál magasabb klórban kifejezett halogéntartalmú veszélyes hulladékot égető hulladékégető vagy hulladékegyüttégető művet úgy kell megtervezni, kialakítani, megépíteni és üzemeltetni, hogy a  hulladékégetés során keletkező gáz hőmérséklete az utolsó égéslevegő betáplálása után, ellenőrzött, egyenletes körülmények biztosítása mellett, még a legkedvezőtlenebb körülmények között is, legalább 2 másodpercig legalább 1100 °C legyen. (4) A (2) és (3) bekezdésben előírt hőmérsékleteket a hulladékégető művek esetében a tűztér belső falának közelében, vagy a felügyelőség által engedélyezett más reprezentatív pontján kell mérni. 11. § (1) A hulladékégető mű minden, a hulladék vagy az abból keletkező véggáz égetésére szolgáló egységét fel kell szerelni legalább egy támasztó égővel, amely automatikusan bekapcsol, ha a  füstgáz hőmérséklete az utolsó égéslevegőbetáplálás után a  10.  § (2) vagy (3)  bekezdésében meghatározott hőmérséklet alá csökken. A  támasztó égőt működtetni kell az  égetőegység indítási és leállítási szakaszában is annak érdekében, hogy az  előírt hőmérséklet az említett szakaszok teljes időtartama alatt biztosítva legyen, és az égéstérben ne maradjon el nem égett hulladék. (2) A támasztó égő csak olyan tüzelőanyaggal működtethető, amely nem okoz nagyobb szennyezőanyag-kibocsátást, mint amit a  propán-bután gáz, a  földgáz, vagy az  egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmának csökkentéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott fűtőolaj és tüzelőolaj használata eredményezne. (3) A hulladékégető és hulladék-együttégető művet olyan automatikus rendszerrel kell ellátni, amely megakadályozza a hulladék beadagolását a) az indítási szakaszban, amíg a  hőmérséklet el nem éri a  10.  § (2) vagy (3)  bekezdésében, illetve a 12. § (1) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott hőmérsékletértéket; b) minden alkalommal, amikor a  füstgáz hőmérséklete a  10.  § (2) vagy (3)  bekezdésében, illetve a 12. § (1) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott hőmérsékletérték alá csökken; c) minden olyan esetben, amikor a  folyamatos mérések azt mutatják, hogy a  füstgáztisztító rendszer meghibásodása, illetve üzemzavara miatt valamelyik kibocsátási határértékeket túllépik. (4) A  fertőző kórházi hulladékot a  gyűjtőedényének kinyitása nélkül, közvetlen érintkezés és előzetes kezelés nélkül egyenesen a tűztérbe kell adagolni, anélkül, hogy előzőleg más hulladékkal kevernék. 12. § (1) Nem veszélyes hulladék égetése esetén a  felügyelőség engedélyt adhat a  10.  §-ban és a  11.  § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltaktól eltérő, valamint a hőmérséklet tekintetében a 11. § (3) bekezdésében leírtaktól eltérő feltételekkel történő üzemeltetésre az engedélyben meghatározott egyes hulladéktípusok vagy bizonyos termikus eljárások esetében, ha az e rendeletben foglalt egyéb követelmények teljesülnek. (2) Az  üzemeltetési feltételek (1)  bekezdés szerinti módosítása nem eredményezhet nagyobb mennyiségű vagy magasabb szennyezőanyag-tartalmú maradékanyagokat, mint amelyek a 10. és 11.  §-ban foglalt feltételek alkalmazása esetén várhatóak volnának. (3) A (4) bekezdésben foglalt hulladék-együttégető művek kivételével az (1) bekezdés szerint engedélyezett hulladékegyüttégető művek összes szerves szén- és szénmonoxid kibocsátása nem haladhatja meg a 3. mellékletben foglalt kibocsátási határértékeket. (4) Az  (1)  bekezdésnek megfelelő eltéréssel engedélyezett hulladék együttégetést végző, 2002. december 28-a előtt üzembe helyezett, a  termelés helyén működő, farost és papíripari kéregégető kazánok összes szerves szénkibocsátása nem haladhatja meg a 3. mellékletben foglalt kibocsátási határértékeket. 7. A hulladék szállításának és átvételének különös szabályai 13. § (1) Az  emberi egészség veszélyeztetésének megelőzése és a  környezeti kockázat minimalizálása érdekében a  hulladékégető vagy hulladék-együttégető mű üzemeltetőjének minden, a  hulladék átvételére vonatkozó szükséges óvintézkedést meg kell tennie, hogy a  lehető legkisebb mértékű legyen a  környezet – különösen a  levegő, a  felszíni és a  felszín alatti vizek, valamint a  földtani közeg – terhelése, továbbá a  kellemetlen szag- és a zajkibocsátás. (2) A  hulladékégető vagy hulladék-együttégető mű üzemeltetőjének a  beérkező hulladék átvétele során meg kell határoznia minden hulladékfajta tömegét a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben foglalt hulladéktípusok szerint. (3) Mielőtt a  hulladékégető vagy hulladék-együttégető mű üzemeltetője veszélyes hulladékot vesz át, az  üzemeltető részére át kell adni azokat a  dokumentumokat, mérési eredményeket, amelyek igazolják, hogy a  beszállított hulladék megfelel a hulladékégető mű engedélyében szereplő feltételeknek. Az adatok között szerepelnie kell: a) a hulladék képződésének folyamatára, származására és szállítására vonatkozó minden olyan adatnak, amelyet a (4) bekezdés a) pontja szerinti dokumentumok megkövetelnek; b) a  hulladék fizikai tulajdonságainak, kémiai összetételének, valamint minden olyan információnak, amely szükséges annak eldöntéséhez, hogy a hulladék megfelelően kezelhető-e a tervezett égetéses eljárással; c) a hulladék veszélyességi jellemzőinek, valamint azon anyagok felsorolásának, melyekkel nem keverhető; és d) a hulladék kezelésével kapcsolatos elővigyázatossági intézkedéseknek. (4) A  veszélyes hulladéknak a  hulladékégető vagy hulladék-együttégető műben történő átvétele előtt az üzemeltetőnek legalább az alábbi átvételi eljárásokat kell alkalmaznia: a) a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendeletben előírt, és a veszélyes áruk szállításáról szóló rendelkezések által megkövetelt dokumentáció ellenőrzése; és b) reprezentatív minta vétele – fertőző kórházi hulladék kivételével – kirakodás előtt, amely alkalmasak arra, hogy a  (3)  bekezdésben meghatározottak szerint megadott adatok megfelelőségét igazolja, és a  felügyelőség megállapíthassa a  kezelt hulladék összetételét, fizikai és kémiai jellemzőit, tulajdonságait; a mintát az égetést követően legalább 6 hónapig meg kell őrizni. (5) A  felügyelőség mellőzi a  (2)–(4)  bekezdésben foglaltak érvényesítését az  olyan hulladékégető és hulladékegyüttégető mű esetében, amely a  környezeti hatásvizsgálati és az  egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. mellékletének hatálya alá tartozó létesítmény részét képezi, és kizárólag a létesítményben képződött hulladék égetését végzi. 8. A kibocsátások ellenőrzése 14. § (1) A mérésekre vonatkozó követelményeket a felügyelőség által kiadott engedélyben kell előírni. (2) A légszennyező anyagok kibocsátásait automatikusan mérő és dokumentáló készülékek felszerelését és működését a  felügyelőségnek szükség szerint, de legalább évente ellenőrizni kell. A  kalibrációt a  levegőterheltségi szint és a  helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló miniszteri rendeletben előírtaknak megfelelően kell elvégezni. (3) A kibocsátások ellenőrzésére szolgáló mintavételi vagy mérési pontok helyét a felügyelőség jelöli ki. (4) A  légszennyező anyagok kibocsátásának időszakos mérését a  2.  melléklet 1. és 2.  pontjának megfelelően kell végezni. 15. § (1) Az alábbi méréseket kell a 2. mellékletnek megfelelően elvégezni: a) folyamatosan mérni és rögzíteni kell a  nitrogén-oxidok (a továbbiakban: NOx), szén-monoxid (a  továbbiakban: CO), összes szilárd anyag, TOC, hidrogén-klorid (a továbbiakban: HCl), hidrogén-fluorid (a továbbiakban: HF) és kén-dioxid (a továbbiakban: SO2) kibocsátást; b) folyamatosan mérni és rögzíteni kell a  következő működési paramétereket: hőmérséklet a  tűztér belsejében a  falnál, vagy az  égéstér felügyelőség által meghatározott más reprezentatív pontján, a  füstgáz oxigénkoncentrációja, nyomása, hőmérséklete és vízgőz-tartalma; c) az üzembe helyezést követő első 12 hónapban legalább 3 havonta, ezt követően évente kétszer mérni kell a füstgáz nehézfém-, a dioxin- és furántartalmát; és d) a füstgázban lévő, a felügyelőség által az engedélyben rögzített egyéb légszennyezőanyagok koncentrációját az engedélyben szereplő gyakorisággal kell mérni. (2) A  hulladékégető vagy hulladék-együttégető mű üzembehelyezése folyamán legalább egyszer a  várható legkedvezőtlenebb üzemeltetési körülmények között meg kell határozni a füstgáz a) tartózkodási idejét a 10. § (2) bekezdés alkalmazása esetén 850 °C, a 10. § (3) bekezdés alkalmazása esetén 1100 °C feletti hőmérsékleten, b) legalacsonyabb hőmérsékletét és c) oxigéntartalmát. 16. § (1) Ha a  HCl leválasztására olyan technológiát alkalmaznak, amely biztosítja a  HCl-re vonatkozó kibocsátási határértékek betartását, a HF kibocsátást időszakos méréssel is lehet ellenőrizni, az üzembe helyezést követő első 12 hónapban 3 havonta, ezt követően évente kétszer. (2) A  felügyelőség engedélyezi a  hulladékégető vagy hulladék-együttégető mű számára a  folyamatos mérés helyett a HCl, HF és SO2 időszakos mérését a 15. § (1) bekezdés c) pontjában leírt gyakorisággal, illetve engedélyezi a mérés mellőzését, ha az  üzemeltető bizonyítani tudja, hogy ezen szennyező anyagok kibocsátása nem haladhatja meg az előírt kibocsátási határértékeket. (3) A  felügyelőség az  üzemeltető kérelmére a  folyamatos mérési kötelezettség helyett engedélyezi a  NOx időszakos mérését az óránként 6 tonnánál kisebb névleges teljesítményű I. kategóriájú hulladékégető művekben és hulladék hulladék-együttégető művekben, ha az  üzemeltető a  hulladék minőségére, az  alkalmazott technológiákra és a  kibocsátás ellenőrzési eredményeire vonatkozó adatokkal bizonyítja, hogy a  NOx-kibocsátás szintje még a  legkedvezőtlenebb üzemi körülmények között sem haladhatja meg az  előírt kibocsátási határértékeket. Ebben az esetben a NOx kibocsátást az 15. § (1) bekezdés c) pontjában előírt gyakoriságú időszakos méréssel kell ellenőrizni. (4) A  vízgőztartalmat nem kell folyamatosan mérni, ha a  szennyezőanyag-kibocsátások mérése előtt a  füstgázmintát szárítják. 9. A mérési eredmények értékelése, a kibocsátási határértékeknek való megfelelés 17. § Valamennyi ellenőrzési eredményt olyan módon kell rögzíteni, feldolgozni és bemutatni, hogy a  felügyelőség megállapíthassa, hogy megfelel-e az  üzem az  engedélyben foglalt üzemeltetési feltételeknek és kibocsátási határértékeknek. 18. § (1) A  kibocsátási határértékeknek való megfelelés igazolására végzett mérések eredményeit a  következő állapotjellemzőkre kell vonatkoztatni: a) a hulladékégető mű füstgázára vonatkozóan száraz gázra, 273 K hőmérsékletre, 101,3 kPa nyomásra; b) hulladékolajtól eltérő hulladék égetése esetén 11%-os vonatkoztatási oxigéntartalomra; c) hulladékolaj égetése esetén 3%-os vonatkoztatási oxigéntartalomra; d) ha a  hulladékot oxigéngazdag környezetben kell égetni vagy együttégetni, az  eredményeket olyan oxigéntartalomra kell vonatkoztatni, amelyet a felügyelőség állapít meg az egyedi eset sajátos körülményeire tekintettel; és e) együttégetés esetén a  mérések eredményeit a  4.  melléklet szerint megadott, illetve számított oxigéntartalomra kell vonatkoztatni. (2) Az oxigéntartalmat a 5. mellékletben megadott képlet alapján kell átszámítani a vonatkoztatási oxigéntartalomra. (3) Ha egy veszélyes hulladékot égető hulladékégető vagy hulladék-együttégető műben a  szennyezőanyag kibocsátást a füstgázok kezelésével csökkentik, az (1) bekezdés b) pontja szerint megadott oxigéntartalomra történő átszámítást csak akkor kell elvégezni, ha az érintett szennyező anyag kibocsátásának mérésével párhuzamosan mért oxigéntartalom meghaladja az adott esetre érvényes vonatkoztatási oxigéntartalmat. 19. § (1) A légszennyező anyagok kibocsátási határértékeinek betartása akkor teljesül, ha a) a napi átlagértékek egyike sem lépi túl a 3. melléklet 1.1. pontjában, vagy a 4. mellékletben szereplő, illetve a 4. mellékletben foglalt előírás szerint számított kibocsátási határértékeket, b) a  felügyelőség engedélyében előírtak szerint a  félórás átlagértékek egyike sem lépi túl a  3.  melléklet 1.2.  pontjában foglalt táblázat B oszlopában megadott kibocsátási határértékeket, vagy az  egy naptári év alatt mért félórás átlagértékek 97%-a nem lépi túl a 3. melléklet 1.2. pontjában foglalt táblázat C oszlopában megadott kibocsátási határértékeket, c) a  nehézfémek, a  dioxinok és furánok mintavételi időszak alatt mért átlagértékeinek egyike sem lépi túl a 3. melléklet 1.3. és 1.4. pontjaiban, illetve a 4. mellékletben megadott, vagy a 4. mellékletben foglalt előírás szerint számított kibocsátási határértékeket, d) a hulladékégető mű esetén CO da) napi átlagértékeinek 97%-a egy naptári év alatt nem lépi túl a  3.  melléklet 1.5.  pontjában foglalt táblázat 2. sorában megadott kibocsátási határértéket, és db) bármely 24 órás időszak alatt mért 10 perces átlagértékek legalább 95%-a, illetve ugyanazon időszakban a  félórás átlagértékek egyike sem haladja meg a  3.  melléklet 1.5.  pontjában foglalt táblázat 3. és 4. sorában meghatározott kibocsátási határértékeket, és e) a hulladék-együttégető művek esetében teljesülnek a 4. mellékletben foglalt előírások. (2) Az  olyan hulladékégető művek esetében, amelyekben az  égetési folyamatból származó gáz hőmérsékletét legalább 2 másodpercre minimum 1100 oC-ra emelik, az  (1) bekezdés d) pont db) alpontjában szereplő 10 perces átlagértékeknél 7 napos értékelési időszak alkalmazandó. (3) A félórás átlagértékeket és a 10 perces átlagértékeket a tényleges üzemelési idő alatt – ide nem értve az indítási és leállítási szakaszok azon időtartamát, amikor nem történik hulladékégetés – mért értékekből kell számítani, miután azokból levonták a 2. melléklet 3. pontjában megadott, az egyes légszennyező anyagokra meghatározott százalékos értékeket. A  napi átlagértékeket ezen számítás eredményeként kapott félórás és 10 perces átlagértékekből kell meghatározni. (4) Érvényes napi átlagértékek képzéséhez az adott naphoz tartozó legfeljebb 5 félórás átlagérték kerülhet kihagyásra működési hiba vagy a folyamatos mérési rendszer karbantartása miatt. Évente legfeljebb 10 napi átlagértéket lehet a számításból kihagyni működési hiba vagy a folyamatos mérési rendszer karbantartása miatt. (5) A  mintavételi időszak alatti átlagértékeket és a  HF, HCl és SO2 időszakos mérések során kapott átlagértékeket a  7.  § (1)  bekezdés e)  pontjában, a  14.  § (3)  bekezdésében, valamint a  2.  mellékletben foglalt követelményekkel összhangban kell meghatározni. 10. Rendellenes üzemeltetési körülmények 20. § (1) Az e rendeletben előírt, a légszennyező anyagokra és a füstgáztisztító egységből származó szennyvíz kibocsátására vonatkozó határértékek túllépése esetében az  üzemeltetőnek a  felügyelőséget haladéktalanul, de legkésőbb 12 órán belül értesítenie kell. (2) A  kibocsátási határértékek túllépése esetén, a  11.  § (3)  bekezdés c)  pontjában foglaltak figyelembevételével a  hulladékégető műben, a  hulladék-együttégető műben vagy az  égetőegységben az  égetést megszakítás nélkül nem lehet 4 óránál tovább folytatni. Az  egy év alatt ilyen körülmények között végzett üzemelések összesített ideje nem haladhatja meg a 60 órát. A 60 órás időtartam a műnek azon egységeire érvényes, amelyek ugyanazon füstgáztisztító egységhez kapcsolódnak. (3) Üzemzavar esetén az  üzemeltető köteles a  normál működési körülmények visszaállásáig a  szennyezést okozó folyamatokat késedelem nélkül lecsökkenteni vagy leállítani, valamint az  üzemzavart a  felügyelőségnek és – ha az  üzemzavar következménye a  lakosságot veszélyezteti – az  illetékes katasztrófavédelmi szervezetnek haladéktalanul bejelenteni. (4) A  hulladékégető mű légszennyezőanyag-kibocsátásainak összes szilárdanyag-, TOC és CO tartalma a  rendellenes üzemeltetési körülmények között sem haladhatja meg a  3.  melléklet 1.6.  pontjában szereplő kibocsátási határértékeket. 11. A hulladék kísérleti égetésére vonatkozó különös szabály 21. § A hulladék kísérleti égetésére vonatkozó környezetvédelmi követelményeket, beleértve az  égethető hulladék típusát (azonosító kódját), fajtáját és mennyiségét, a  kibocsátások és az  üzemeltetési jellemzők mérési módját és gyakoriságát, a kibocsátási határértékeket, és az azoknak való megfelelés értékelését a  felügyelőség engedélyben írja elő. 12. A hulladék nyílt téri égetésére vonatkozó különös szabály 22. § A tűzoltóság a  hulladék nyílt téri égetését a  tüzek oltásának gyakorlása, kiképzés céljából, a  felügyelőség által a 6. mellékletben meghatározott feltételek szerint kiadott engedélynek megfelelően végzi. 13. A nyilvánosság tájékoztatása 23. § (1) A  II. kategóriájú hulladékégető, továbbá a  hulladék-együttégető művekre beadott engedélykérelmeket 30 nap időtartamra a  nyilvánosság számára a  felügyelőségek honlapján közzé kell tenni. A  döntést az  engedély legalább egy példányával és minden további módosítással együtt szintén közzé kell tenni a nyilvánosság számára. (2) Az  óránként két tonna vagy annál nagyobb névleges teljesítményű hulladékégető vagy hulladék-együttégető művek esetében a  létesítmény működéséről és annak ellenőrzéséről készített, az  üzemeltető által az  illetékes hatóságoknak március 31-ig benyújtott jelentést a nyilvánosság számára a felügyelőség és az üzemeltető honlapján közzé kell tenni. E  jelentésben minimális követelményként be kell számolni a  technológia működéséről, valamint az  e  rendeletben foglalt kibocsátási határértékekkel való összehasonlításban a  levegőbe és vizekbe történő tényleges kibocsátásról. (3) A  felügyelőségek listát állítanak össze az  – illetékességi területükön működő – óránként két tonnánál kisebb névleges teljesítményű hulladékégető vagy hulladék-együttégető művekről, és azt a  nyilvánosság számára a tárgyévet követő év április 30-ig honlapjukon közzéteszik. (4) A 23. § (3) bekezdés szerinti lista tartalmazza a) az üzemeltető nevét, b) az üzemeltető telephelyét, c) az engedély számát, d) az elégetett hulladék éves összes mennyiségét és e) az elégetés során képződött hulladék mennyiségét. 14. Záró rendelkezések 24. § Ez a rendelet 2014. december 1-jén lép hatályba. 25. § Ha a  hulladék együttégetést végző tüzelőberendezést tartalmazó létesítményt 2013. január 13-át megelőzően engedélyezték, vagy a létesítmény üzemeltetője 2013. január 13. előtt nyújtott be teljes létesítési engedélykérelmet, és a  berendezést 2014. január 7-ig üzembe helyezték, a  hulladék együttégetést végző tüzelőberendezés kibocsátásaira a) 2015. december 31-ig a 4. melléklet 3.4 pontjában foglalt, b) 2016. január 1-jétől a 4. melléklet 3.5 pontjában foglalt kibocsátási határértékeket kell alkalmazni. 26. § (1) Ez a rendelet az ipari kibocsátásokról szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk 37–43. pontjának, IV. fejezetének (42–55. cikk) és VI. mellékletének való megfelelést szolgálja. (2) E  rendelet tervezetének a  műszaki szabványok és szabályok, valamint az  információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént. 27. § Hatályát veszti a  hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a  hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet. Dr. Fazekas Sándor s. k., földművelésügyi miniszter