40/
- (IV. 7.) FVM rendelete a növényfajták állami elismeréséről. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló
- évi LII. törvény (a továbbiakban: törvény)
- §-a
(2)bekezdésének
- a)és
- b)pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § Az e rendeletben foglaltakat
- a)a szántóföldi növények, a zöldség-, gyógy-, illó olajos és fűszernövények (a továbbiakban együtt: zöldségnövények), a szőlő és a gyümölcstermő növények nemes és alany fajtáinak, továbbá a dísz- és erdészeti növények fajtáinak a növényfajták állami elismerésével összefüggő bejelentésére, a törvényben előírt vizsgálatok elvégzésére, az ezen növényfajták állami elismerésére, illetve annak meghosszabbítására és visszavonására, a fajtafenntartás eredményességének ellenőrzésére,
- b)a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS-vizsgálatok elvégzésére,
- c)az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: minősítő intézet) és a Fajtaminősítő Bizottság működésére,
- d)a növényfajták nemesítésével foglalkozó, a fajtafenntartást végző, illetve képviselőként eljáró természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra kell alkalmazni. 2. §
(1)A növényfajták állami elismeréséhez és a növényfajta-oltalom megszerzéséhez szükséges kísérleti vizsgálatokat — a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott módszertan szerint — a minősítő intézet végzi.
(2)Az állami elismerésre, illetve Szállítói Fajtajegyzékre vételre kötelezett növényfajok listáját — a hasznosítási célok megjelölésével — az
- számú melléklet tartalmazza. Értelmező rendelkezések
- § E rendelet alkalmazásában
- összehasonlító (standard) fajta: a gazdasági értékvizs gálat során alkalmazott közismert, elterjedt fajta vagy ezen fajták átlaga, amelyhez a többi fajtát hasonlítják,
- referencia fajta: a tartós vetőmagtárolóban vagy ültetvényben megőrzött, közismert hazai vagy külföldi fajta, amelyhez a DUS-vizsgálat során a vizsgált fajtákat hasonlítják,
- példa fajta: egyes morfológiai, beltartalmi, rezisztencia vagy egyéb fajtatulajdonság jellemzéséhez, leírásához etalonként használt fajta,
- géntechnológiával módosított növényfajta: fajta, amelynek génállományát génsebészeti beavatkozással olyan módon változtatták meg, ahogyan az természetes úton nem menne végbe,
- fajtajelölt: a minősítő intézethez Nemzeti Fajtajegyzékre vétel céljából, illetve fajtaoltalmi vizsgálatokra bejelentett növényfajta,
- fajtavizsgálat: a Nemzeti Fajtajegyzékre vételre, illetve növényfajta-oltalom céljára bejelentett fajták — nemzetközileg ajánlott, vagy ennek hiányában a minősítő intézet által kifejlesztett módszerekkel beállított kísérletekben végzett — hivatalos DUS-vizsgálata és — ahol ez követelmény — gazdasági értékvizsgálata,
- tartós vetőmagtárolás: az államilag elismert, illetve növényfajta-oltalomban részesített fajták — kijelölt hibridek esetén azok komponensei is — és a referencia és példa fajták nemzetközi szabvány szerint előkészített vetőmagjának középtávú megőrzése, a gyűjtemény fenntartása,
- UPOV-egyezmény (International Convention for the Protection of New Varieties of Plants): az új növényfajták oltalmára
- december 2-án létesült, Genfben,
- november 10-én,
- október 23-án és
- március 19-én felülvizsgált Nemzetközi Egyezmény,
- Közösségi Növényfajta Hivatal (Community Plant Variety Office, CPVO): a Tanács közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK rendelete alapján működő közösségi növényfajta-oltalmi hatóság,
- harmadik ország: az Európai Unió tagállamain kívüli ország. Az állami elismerésre bejelentés
- §
(1)A fajtajelölt állami elismerésre bejelentését a 2. számú melléklet szerinti nyomtatványon, három példányban kell benyújtani a minősítő intézethez.
(2)A bejelentésnek tartalmaznia kell
- a)a növényfaj latin és magyar nevét,
- b)a fajta nemesítői jelzését, illetve a javasolt fajtanevet,
- c)a bejelentő nevét és címét,
- d)ha van képviselő, annak nevét és címét,
- e)a fajta származását és a nemesítés módját,
- f)nyilatkozatot arról, hogy a fajta géntechnológiával módosított-e,
- g)a fajta fenntartójának nevét és címét,
- h)a fajta termesztési és hasznosítási célját, valamint, hogy
- i)milyen néven és mely országokban regisztrált vagy oltalmazott a fajta, illetve milyen néven és mely országokban kérelmezték ezt.
(3)A bejelentéshez mellékelni kell
- a)a bejelentő meghatalmazását, amennyiben a növény fajtát képviselő jelenti be,
- b)a géntechnológiával módosított növényfajta eseté ben a kibocsátási engedélyt,
- c)a technikai kérdőívet.
(4)A bejelentés tartalmazhatja a nemesítők nevét és a nemesítési arányokat.
(5)A bejelentés adatainak valódiságát a bejelentő aláírásával igazolja.
(6)Bejelentéskor a javasolt fajtanév megjelölése mellőzhető.
(7)A végleges fajtaelnevezésre vonatkozó javaslatot a minősítő intézet részére az utolsó vizsgálati év kezdetén a 3. számú melléklet szerinti nyomtatványon be kell jelenteni.
(8)A más hatóságnál már regisztrált vagy bejelentett fajtát eredeti fajtanévvel, illetve jelzéssel kell bejelenteni. Korábban regisztrált vonalakat új hibrid előállításhoz új kombinációban is csak az eredeti elnevezéssel lehet megjelölni. A bejelentő köteles a minősítő intézettel közölni, ha a fajtát az eredeti fajtanévtől eltérő szinonim névvel már valamely országban bejelentették vagy regisztrálták. A minősítő intézet ezt köteles nyilvántartásaiban szerepeltetni.
(9)A szántóföldi növényfajok hibridjeit (kukorica, napraforgó, repce, cirokfélék, rozs és kender) csak a kialakító vonalak (törzsek, fajták stb.; a továbbiakban: vonalak) és a keresztezési képlet egyidejű közlésével lehet bejelenteni. A bejelentést a minősítő intézetnek az üzleti titok, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmére vonatkozó jogszabályokban foglaltakkal összhangban kell kezelnie. Külföldön vagy belföldön már regisztrált vonalak esetében az eredeti megnevezést kell alkalmazni. A bejelentett hibrid keresztezési képletét (összetételét) a bejelentés után nem lehet megváltoztatni. 5. §
(1)Az egyes növényfajok esetében a bejelentési határidőt, a DUS-vizsgálatokhoz szükséges szaporítóanyag be érkezési határidejét, mennyiségét és a vonatkozó minőségi előírásokat a
- számú melléklet, a gazdasági értékvizsgálatokhoz szükséges szaporítóanyagra vonatkozó mennyiségi és minőségi előírásokat az
- számú melléklet tartalmazza.
(2)A szántóföldi növényfajok hibridjeinek vizsgálatát csak a korábban még nem bejelentett, illetve nem regisztrált kialakító vonalak, alapegyszeresek vetőmagja és a hibrid vetőmag egyidejű átadása esetén kezdi meg a minősítő intézet. Új hibrid bejelentésekor, ha annak valamely komponense más bejelentő kérésére állami elismerésben részesült, egy éves fajta-összehasonlító vizsgálatot kell végezni.
(3)Ha a bejelentés, illetve a szaporítóanyag a
- és
- számú mellékletben meghatározott határidő után érkezik be a minősítő intézethez, úgy a vizsgálatokat csak a következő évben lehet megkezdeni.
(4)A minősítő intézet a bejelentéseket a beérkezéstől számított 15 napon belül szakmai és alaki szempontból elbírálja és nyilvántartásba veszi, ha a bejelentő a bejelentésre szolgáló nyomtatványt a 4. §
(2)bekezdésének a)—g) pontjaiban foglaltak tekintetében hiánytalanul kitöltötte és a szükséges mellékleteket csatolta. A minősítő intézet a bejelentőt erről a bejelentés beérkezésétől számított 30 napon belül határozatban értesíti.
(5)A bejelentésre vonatkozó kérelmet a minősítő intézet elutasítja, ha az a 4. §
(2)bekezdésének
- h)és
- i)pontjaiban foglaltak tekintetében hiányos és a hiánypótlásra történő felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül a bejelentő azt nem pótolja. 6. §
(1)A minősítő intézet a vizsgálat ideje alatt — a fajta állami elismeréséig — a fajnév, a fajtanév, a fajta nemesítői jelzése, a fajtabejelentő, a képviselő és a bejelentés időpontja kivételével a kérelemben szereplő és a fajtára vonatkozó információkat, illetve adatokat az üzleti titok, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmére vonatkozó jogszabályokban foglaltakkal összhangban kezeli.
(2)A bejelentő a bejelentésre vonatkozó kérelemben foglalt adatok megváltozását a változást követő 30 napon belül köteles a minősítő intézetnek írásban bejelenteni. A kérelemben foglaltak a nemesítők neve és a nemesítői arányok tekintetében csak az érintettek együttes nyilatkozata vagy jogerős bírósági határozat alapján változtathatók meg. Bejelentés fajtaoltalmi vizsgálatra 7. §
(1)A növényfajta-oltalmi eljárás céljára végzett kísérleti vizsgálatokat — a bejelentő kérelmére — a minősítő inté zet végzi. A vizsgálati eredményt a növényfajta bejelentőjének a minősítő intézet küldi meg.
(2)A bejelentő a minősítő intézethez a DUS-vizsgálatra vonatkozó kérelmet
- a)a növényfajta állami elismerésre történő bejelentésével egyidejűleg, vagy
- b)a növényfajta-oltalmi eljárás céljára külön nyújthatja be, illetve
- c)kérheti a korábban elvégzett vagy a vizsgálat alatt lévő növényfajta DUS-vizsgálati eredményének kiadását a növényfajta-oltalom megszerzéséhez.
(3)A vizsgálati kérelemhez a bejelentőnek — amennyiben a növényfajta állami elismeréséhez korábban azt nem nyújtotta be — az UPOV szerinti, illetve nemzeti technikai kérdőívet két példányban kell benyújtania. 8. §
(1)A minősítő intézet az állami elismerésre, illetve a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS-vizsgálatra bejelentett és a külföldi társhatóságok által DUS-vizsgálatra beküldött fajtákról — a bejelentés sorrendjében — közhitelű nyilvántartást vezet.
(2)A bejelentésről, illetve a bejelentés visszavonásáról haladéktalanul értesíteni kell a Magyar Szabadalmi Hivatalt, az Európai Unió tagállamainak és az UPOV tagországainak társhatóságait, valamint a Közösségi Növényfajta Hivatalt. A fajták kísérleti vizsgálata 9. §
(1)A fajtajelölteket a bejelentések elfogadása után a minősítő intézet DUS- és — ahol ez előírás — gazdasági értékmegállapító kísérletekben vizsgálja. A növényfajonként külön-külön meghatározott feltételek szerint a minősítő intézet a közösségi jogszabályok és a Közösségi Növényfajta Hivatal technikai előírásai, illetve az UPOV által ajánlott és a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott — a minősítő intézet által az érdekeltek számára hozzáférhető módon közzétett — módszerek alapján
- a)szántóföldi fajták esetén DUS-vizsgálatot és gazdasági értékvizsgálatot,
- b)zöldség, gyümölcs, dísznövény és erdészeti fajok fajtái esetén csak DUS-vizsgálatot,
- c)szőlőfajták esetén a fiziológiai — különösen a termesztési és felhasználási cél szempontjából döntő, az Európai Közösség által a szőlő vegetatív szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló jogszabályokban meghatározott — tulajdonságok megállapítására irányuló vizsgálatot végez.
(2)Szőlőklónok esetén az
(1)bekezdés c) pontja szerinti fiziológiai tulajdonságokat kell meghatározni, azonban a megkülönböztethetőség helyett azt kell vizsgálni, hogy a klón a fenotípusos bélyegek alapján megfelel-e az adott fajtának.
(3)A gazdasági értékvizsgálat elvégzése nem előírás
- a)szántóföldi növényfajok hibridjeinek komponensei nél, valamint
- b)azon fűfajoknál, amelyeknél a bejelentő nyilatkozik arról, hogy a bejelentett fajtát nem kívánják takarmányozási célra felhasználni.
(4)Amennyiben a csak DUS-vizsgálatra kötelezett növényfajok körében a vizsgált fajta állományán olyan termesztési tulajdonság megállapítására kerül sor, amely a fajta termesztését veszélyeztetné, környezeti vagy humánegészségügyi veszélyt jelentene, a minősítő intézet köteles ezeket az eredményeket nyilvánosságra hozni. Az ilyen eredmények alapján a fajta Nemzeti Fajtajegyzékre vétele megtagadható.
(5)Az állami elismeréshez és a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS-vizsgálatokat a minősítő intézet saját kísérleti hálózatában végzi, de kétoldalú megállapodás alapján más UPOV tagország társintézményével is elvégeztetheti, illetve a már meglévő eredményeket átveheti. Olyan növényfajnál, amelynek tekintetében a minősítő intézet által végzendő DUS-vizsgálat feltételei nem adottak, a DUS-vizsgálat a minősítő intézet közreműködésével, illetve felügyeletével a bejelentőnél is végezhető.
(6)A minősítő intézet az állami elismeréshez szükséges gazdasági értékvizsgálatokat saját kísérleti hálózatában, illetve kihelyezett kísérletekben végzi. A minősítő intézet a kihelyezett kísérlet elvégzésével más arra alkalmas és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által erre jóváhagyott természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot is megbízhat. A kihelyezett kísérletek eredményeit csak akkor lehet elfogadni, ha azokat a minősítő intézet által alkalmazott módszertan szerint állították be. A kihelyezett kísérleteket a minősítő intézet szervezi, ellenőrzi és értékeli. 10. §
(1)A kísérleti vizsgálatoknak ki kell terjedniük mindazon tényezőkre, amelyek a fajta
- a)megkülönböztethetőségének — szőlőklónok esetén azonosságának —, egyöntetűségének (egyneműségének) és állandóságának megállapításához, a fajta leírásához és szántóföldi hibridek esetén a kombináció ellenőrzéséhez szükségesek, valamint
- b)a termesztés, feldolgozás, illetve felhasználás során gazdasági jelentőséggel bírnak.
(2)A DUS-vizsgálatok időtartama legalább két értékelhető termőév, illetve egy termelési ciklus. A bejelentett szántóföldi és zöldség fajtajelöltek megkülönböztethetőségének, egyöntetűségének (egyneműségének) és állandóságának vizsgálatát a bejelentést követő termesztési időszakban, szőlő és gyümölcs esetén a termőre fordulást követően kell megkezdeni.
(3)A gazdasági értékvizsgálat időtartamát az
- számú melléklet tartalmazza. A gazdasági értékvizsgálat a bejelentést követő termesztési időszakban kezdődik. Ha a gazdasági értékvizsgálat az
- számú melléklet szerinti időtartamnál korábban lezárható, a minősítő intézet a fajta állami elismerésére előterjesztést készíthet.
(4)Géntechnológiával módosított növényfajta kísérleti vizsgálata csak kibocsátási engedéllyel és a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével kezdhető meg.
(5)A fajta vizsgálata során a kísérletek a Fajtaminősítő Bizottság által meghatározott és közzétett módon megtekinthetők. 11. §
(1)A fajtajelöltek kísérletbe állításához szükséges szaporítóanyagokat a bejelentő a minősítő intézet által meghatározott időpontig és helyen — harmadik országból származó fajta esetében vámkezelten — térítésmentesen köteles a minősítő intézet rendelkezésére bocsátani a
- és
- számú mellékletben foglaltak szerint. A kijelölt összehasonlító, példa, illetve referencia fajta bejelentőjének, illetve a képviselőnek a minősítő intézet által előírt kísérleti szaporítóanyag mennyiséget térítés ellenében a minősítő intézet rendelkezésére kell bocsátania a gazdasági érték- és a DUS-vizsgálatokhoz.
(2)A nem megfelelő minőségű szaporítóanyag miatt nem értékelhető kísérlet után a teljes vizsgálati díjat meg kell fizetni.
(3)Ha a minősítő intézet a kísérletekhez szükséges telepítési anyagot központilag állítja elő, az előállítás költségeit a bejelentő köteles a minősítő intézet részére megtéríteni.
(4)A minősítő intézet a kísérleti célra beküldött
- a)szaporítóanyagot kizárólag hivatalos vizsgálatok el végzésére használhatja fel, ideértve az UPOV tagországokkal kialakított kétoldalú nemzetközi fajtavizsgálati együttműködési kötelezettségeket is,
- b)vetőmagból a 4. számú melléklet szerinti letéti mintát a vonatkozó előírások szerint tartós tárolóba helyezi; amennyiben a vizsgálat megszűnik, a letéti mintával a bejelentő rendelkezhet.
(5)A minősítő intézet hibájából értékelhetetlen kísérleteket a minősítő intézet saját költségén megismétli. 12. §
(1)A minősítő intézet a bejelentett fajták DUS-vizsgálatát a Közösségi Növényfajta Hivatal technikai előírásai és az UPOV Technikai Bizottsága által elfogadott irányelvek, illetve azok hiányában a minősítő intézet és az együttműködő társintézetek által kialakított és a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott nemzeti irányelvek szerinti módszertan alapján végzi. A vizsgálati módszertant a minősítő intézet megfelelő formában közzéteszi.
(2)A DUS-vizsgálatok éves részeredményeit és a végleges eredményt a minősítő intézet csak a bejelentővel, illetve képviselőjével közli. A minősítő intézet a Nemzeti Fajtajegyzékre vétel esetén a hivatalos fajtaleírást nyilvánosan kezeli. A keresztezési képletet és a vonal leírását a bejelentő ellenkező rendelkezéséig bizalmasan kell kezelni, az nem hozható nyilvánosságra.
(3)A gazdasági értékvizsgálatra kijelölt fajokból a fajta termesztési és felhasználási értékeinek megállapítására a minősítő intézet kisparcellás gazdasági értékvizsgálati kísérleteket állít be.
(4)A gazdasági értékvizsgálatok módszereit és éves eredményeit a minősítő intézet közzéteszi.
(5)A bejelentő vagy képviselője jogosult betekinteni az általa bejelentett növényfajtára vonatkozó vizsgálati adatokba. 13. §
(1)A fajtavizsgálat — az évelő és fás növények kivételével — a bejelentő kérésére legfeljebb egy évig szüneteltethető.
(2)A bejelentő az állami elismerés iránti kérelmet a vizsgálat időszakában visszavonhatja. A bejelentőnek a kukorica, napraforgó, rozs, repce és kender hibridek, illetve a cirokfélék hibridjei bejelentésének visszavonásakor a komponensek visszavonásáról vagy további vizsgálatáról is nyilatkoznia kell.
(3)A minősítő intézet a vizsgálatokat megszünteti, egyidejűleg a bejelentés érvényét veszti, ha
- a)a lezárult DUS-vizsgálat eredményei nem felelnek meg a vizsgálati követelményeknek,
- b)a bejelentő — az
(1)bekezdésben foglaltak kivételével — a minősítő intézetnek a kísérlet lefolytatására a meghatározott mennyiségben és minőségben nem tud vizsgálati anyagot biztosítani,
- c)a bejelentő a minősítő intézettel a bejelentőíven hamis adatokat közölt, vagy
- d)a bejelentő a vizsgálati díjat a megadott határidőig nem fizette meg.
(4)A minősítő intézet a vizsgálat megszüntetéséről határozatot hoz, amely ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.
- § Az állami elismerés, illetve a növényfajta-oltalom megszerzésével kapcsolatos vizsgálatokhoz szükséges, az
- számú mellékletben meghatározott mennyiségű és minőségű szaporítóanyagot a bejelentő, illetve képviselője harmadik országból — a növényegészségügyi jogszabályokban foglaltak teljesítése mellett — engedély nélkül hozhatja be. Egyedi szaporítási engedély
- §
(1)Az állami elismerésre bejelentett fajok fajtáira egyedi szaporítási engedély adható.
(2)A szántóföldi és zöldség fajok fajtáira engedély egyéves eredményes DUS-vizsgálat alapján kérelmezhető. Az egyedi szaporítási engedély a szántóföldi fajok szaporítóanyagának forgalmazására nem jogosít.
(3)A szőlő és gyümölcs fajok fajtáira vonatkozó engedély egyben a forgalomba hozatalra is kiterjed.
(4)Az
(1)bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a vetést vagy telepítést megelőzően — a minisztérium részére címezve — a minősítő intézetnél kell benyújtani.
(5)Az egyedi szaporítási engedély a fajtajelölt állami elismeréséig, illetve a vizsgálat megszüntetéséig érvényes. DUS-vizsgálati jelentés a növényfajta-oltalomhoz
- § A növényfajta-oltalmi eljárás céljára külön vagy az állami elismeréssel együtt benyújtott kérelem alapján elvégzett DUS-vizsgálatról a minősítő intézet időközi vagy végleges DUS-vizsgálati jelentést készít. A minősítő intézet a végleges jelentésben nyilatkozik arról, hogy a fajta megkülönböztethető, egyöntetű (egynemű) és állandó-e. Ha a minősítő intézet a fajtát megkülönböztethetőnek, egyöntetűnek (egyneműnek) és állandónak minősíti, a jelentéshez mellékeli a fajtaleírást, amit egyúttal a bejelentőnek is megküld. A növényfajták állami elismerése, annak elutasítása és visszavonása
- §
(1)A kísérleti vizsgálatok eredményei alapján a minősítő intézet előterjesztést készít a Fajtaminősítő Bizottság részére, és egyúttal javaslatot tesz
- a)a növényfajta állami elismerésére,
- b)a növényfajta vizsgálatának megszüntetésére,
- c)a növényfajta állami elismerésének visszavonására, illetve
- d)a növényfajta állami elismerésének meghosszabbí tására,
- e)a mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajta elnevezéseinek alkalmasságára vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, a Bizottság 930/2000/EK rendeletében foglaltak szerint másik fajtanév bejegyzésére, vagy
- f)újabb fajtafenntartó bejegyzésére.
(2)Az előterjesztésnek — a bejelentésre vonatkozó kérelemben foglaltak alapján — tartalmaznia kell:
- a)a faj nevét,
- b)a fajta nemesítői jelzését,
- c)a bejelentő nevét és címét, továbbá harmadik ország beli bejelentő esetében a képviselő nevét és címét,
- d)a fajtafenntartó nevét és címét,
- e)a fajta származását, előállításának módját (kereszte zési képlet), továbbá, hogy
- f)a fajta géntechnológiával módosított szervezet-e.
(3)Az előterjesztésnek a vizsgálatok alapján tartalmaznia kell:
- a)a fajta kísérleti vizsgálatának időtartamát,
- b)a fajta termesztési és hasznosítási célját,
- c)a fajta DUS-vizsgálati eredményét (szántóföldi növények hibridjei esetében a komponenseket is),
- d)a fajta leírását a CPVO-, UPOV- vagy nemzeti irány elvek alapján (hibridek esetén a komponenseket is),
- e)a fajta gazdasági értékvizsgálatának eredményeit az arra kötelezett fajok esetében,
- f)a 9. §
(4)bekezdése szerinti tulajdonságokat,
- g)a javasolt és a minősítő intézet által ellenőrzött faj tanevet,
- h)a döntési javaslatot és annak indoklását.
(4)Az Európai Unió valamely tagállamában vagy harmadik országban már regisztrált fajták esetén az eredeti fajtanevet kell alkalmazni, de indokolt esetben — a mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtaelnevezéseinek alkalmasságára vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, a Bizottság 930/2000/EK rendeletében foglaltak szerint — szinonim név adható.
(5)Az állami elismerés időpontját legalább 90 nappal megelőzően a javasolt fajtanevet az Európai Unió tagállamai hatóságainak tudomására kell hozni, biztosítva a felszólalás lehetőségét. 18. §
(1)A Nemzeti Fajtajegyzéken csak olyan fajta szerepelhet, amelynek a minősítő intézetnél nyilvántartott fajtafenntartója van.
(2)A fajta állami elismerése az állami elismeréshez szükséges ismételt DUS-vizsgálatok eredményei alapján a bejelentő kérelmére meghosszabbítható, ha a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai nem változtak meg. Ha a bejelentő az állami elismerés meghosszabbítására igényt tart, úgy azt a lejárat időpontja előtt legalább két évvel kérelmeznie kell.
(3)Ha a minősítő intézet az állami elismerés lejártáig nem dönt a meghosszabbítási kérelemről, az állami elismerés a döntés időpontjáig meghosszabbodik.
(4)Nem hosszabbítható meg az állami elismerés, ha
- a)a lejárat időpontja előtt legalább két évvel nem kez deményezik a meghosszabbítást,
- b)a DUS-vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a fajta már nem megkülönböztethető, vagy nem egyöntetű (egynemű), illetve nem állandó,
- c)a bejelentő nem fizeti meg az állami elismerés időtartama alatt végzett azonossági vizsgálatokért fizetendő díjat. 19. §
(1)Az állami elismerésről, annak elutasításáról, az állami elismerés meghosszabbításáról, illetve visszavonásáról — a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása alapján — a minősítő intézet által kiadott határozatot a minősítő intézet a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. Az állami elismerésről a minősítő intézet a bejelentő részére oklevelet állít ki.
(2)Az állami elismerésről és a fajtajegyzék módosításáról a minősítő intézet értesíti az Európai Unió tagállamai, valamint az UPOV tagországok társhatóságait, továbbá — a Közösségi Fajtajegyzék kiadása érdekében — az Európai Bizottságot. 20. §
(1)A minősítő intézet az állami elismerés visszavonását kezdeményezi a Fajtaminősítő Bizottságnál, ha
- a)a bejelentéskor vagy a vizsgálat során a bejelentő hamis adatokat szolgáltatott,
- b)a fajtafenntartás eredményességét ellenőrző vizsgálat során megállapították, hogy a fajtának a Nemzeti Fajtajegyzékre vételekor leírt tulajdonságai megváltoztak, az nem egyöntetű (nem egynemű), illetve nem állandó,
- c)a bejelentő az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem ad új nevet a fajtának,
- d)a bejelentő nem teljesíti fajtafenntartási kötelezettségét,
- e)bebizonyosodik, hogy a fajta állami elismerésekor nem volt megkülönböztethető,
- f)a bejelentő az állami elismerés visszavonását kéri, vagy
- g)a bejelentő nem fizeti meg az állami elismerés időtartama alatt végzett azonossági vizsgálatokért fizetendő díjat.
(2)A fajta állami elismerésének visszavonását követően a szaporítóanyag a visszavonást követő harmadik év június
- napjáig forgalmazható.
- § A Fajtaminősítő Bizottság szükség szerint, de félévente legalább egyszer ülésezik. A Fajtaminősítő Bizottság ügyrendjét maga határozza meg, de azt a miniszternek jóvá kell hagynia. Nemzeti Fajtajegyzék
- §
(1)A minősítő intézet évente közzéteszi az államilag elismert fajtákat tartalmazó Nemzeti Fajtajegyzéket, amelyben fajonkénti felsorolásban közölni kell:
- a)a fajta nevét,
- b)a bejelentő nevét, címét,
- c)a fajtafenntartó nevét, címét,
- d)a fajta képviselőjének nevét, címét,
- e)a Nemzeti Fajtajegyzékre vétel időpontját (év, hó, nap),
- f)az esetleges géntechnológiai módosítás tényét, vala mint
- g)a növényfajta-oltalom fennállását.
(2)A Nemzeti Fajtajegyzékben a kertészeti növények szaporítóanyagának előállításánál alanyként használt növényfajtákat, illetve fajokat is fel kell tüntetni.
(3)A Nemzeti Fajtajegyzéket ágazatonként külön állítják össze. Az ágazatonkénti fajtajegyzékek a következők:
- a)Szántóföldi Növények Nemzeti Fajtajegyzéke,
- b)Zöldségnövények Nemzeti Fajtajegyzéke,
- c)Szőlő és Gyümölcs Nemzeti Fajtajegyzék,
- d)Dísz- és Gyógynövények Nemzeti Fajtajegyzéke,
- e)Erdészeti Növények Nemzeti Fajtajegyzéke.
(4)A
(3)bekezdés szerinti nemzeti fajtajegyzékek A. része tartalmazza mindazon fajok fajtáit, amelyek szerepelnek az 1. számú mellékletben, és a szántóföldi, valamint a zöldségnövények esetében a Közösségi Fajtajegyzékre felkerülnek.
(5)A
(3)bekezdés szerinti nemzeti fajtajegyzékek B. része azon fajok fajtáit tartalmazza, amelyekre nem vonatkozik a törvény szerinti állami elismerési kötelezettség, de korábban állami elismerést kaptak vagy állami elismerésüket fakultatív módon kérelmezték. Ezek a fajták a Közösségi Fajtajegyzékre nem kerülnek fel. Szállítói Fajtajegyzék 23. §
(1)A minősítő intézet a gyümölcs- és dísznövényfajtákra kiterjedően évente összeállítja a Szállítói Fajtajegyzéket és azt a rövid fajtaleírásokkal kiegészítve közzéteszi.
(2)A Szállítói Fajtajegyzékre akkor kerülhet a fajta, ha
- a)az Európai Unió valamennyi tagállamában azonos nevet visel, amit a minősítő intézet ellenőriz azzal, hogy megfelelő esetben az ismert szinonimákat is meg kell adni,
- b)kellően részletes fajtaleírással rendelkeznek a szállítók a fajtáról, kellően részletesnek tekintve a fajtaleírást, ha az legalább az UPOV Technikai Kérdőívében felsorolt tulajdonságainak kifejeződéseit tartalmazza; a leírásban közlendő tulajdonságokat és ezek kifejeződési fokozatait fajonként részletezve a minősítő intézet hivatalos lapjában közreadja,
- c)a szállító információt ad a fajta fenntartásáról.
(3)A
(2)bekezdés szerinti esetben lehetőség szerint közölni kell azt is, hogy a fajta a hozzá legközelebb álló fajtától mely tulajdonságban és milyen kifejeződési fokozattal különbözik.
(4)A Szállítói Fajtajegyzéken lévő fajtákat a minősítő intézet fajtagyűjteményeibe kiültetheti. A Szállítói Fajtajegyzéken lévő fajtákat közismerteknek kell tekinteni, a minősítő intézet azokat a rövid fajtaleírásokkal kiegészítve közzé teheti. Leíró Fajtajegyzék
- § A minősítő intézet az államilag elismert fajtákról Leíró Fajtajegyzéket készít, amelyben a fajtáknak az elismeréskori állapotára vonatkozóan közölt lényeges morfológiai, termesztési és felhasználási tulajdonságairól ad tájékoztatást. Ajánlott Fajták Jegyzéke
- §
(1)A termelők tájékoztatása, illetve a fajták jobb megismerése érdekében a Nemzeti Fajtajegyzéken, valamint a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajták egy részével statisztikailag értékelhető kísérleteket lehet szervezni. A kísérletekbe kerülés feltétele az állami elismerés megléte, a Közösségi Fajtajegyzéken szereplő fajták esetében pedig a Magyar Köztársaságban lefolytatott gazdasági értékvizsgálat megfelelő eredménye.
(2)A kísérleteket a kereskedelmi forgalomból vett, a jogszabályban meghatározott utolsó szaporítási fokú fémzárolt szaporítóanyagokból állítják be.
(3)Az Ajánlott Fajták Jegyzékéhez szükséges kísérletekben a fajták gazdasági értékét kell megállapítani, különös tekintettel a termőképességre, minőségre és a növénykórtani tulajdonságokra.
(4)Az Ajánlott Fajták Jegyzékének összeállításához szükséges kísérletek szervezését, a kísérleti módszertan — a faj sajátosságai, illetve a termesztési cél figyelembevételével történő — összeállítását és évenkénti közzétételét a Magyar Agrárkamara, valamint az egyes termékpályákat összefogó szakmai szervezetek által létrehozott bizottság végzi. A bizottság dönt az Ajánlott Fajták Jegyzékében történő szerepeltetésről, egyúttal szervezi és lebonyolítja az ahhoz szükséges kísérleteket, illetve megállapítja a vonatkozó költségeket. A költségek fedezetét központi költségvetési források és a Magyar Agrárkamara, valamint az egyes termékpályákat összefogó szakmai szervezetek befizetési kötelezettsége biztosítja. A bizottság működésének szabályait és etikai szabályzatát maga határozza meg. A fajták fenntartása 26. §
(1)A fajtafenntartás feladata a fajta szaporításához, illetve terjesztéséhez szükséges alapanyag — elit vetőmag — folyamatos előállítása olyan módon, hogy tulajdonságai az utód nemzedékben megmaradjanak és a növényegészségügyi előírásoknak megfeleljenek.
(2)A hibridfajta fenntartása alatt a hibrid kombinációban szereplő vonalak fenntartását kell érteni.
(3)Szőlő és gyümölcsfajták esetében a fajtafenntartásnak a bázis szaporítóanyag előállítására is ki kell terjednie.
(4)A bejelentő a fajta fenntartásával más természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot is megbízhat. A fajtafenntartási jog átadásáról, illetve az esetleges további változásokról a bejelentő a minősítő intézetet írásban köteles értesíteni.
(5)Ha az állami elismerésben részesített, oltalom alatt nem álló fajtára újabb fajtafenntartó támaszt igényt annak alapján, hogy a fajtafenntartás során mennyiségi és minőségi kifogások merültek fel és azok az eredeti fajtafenntartónál nem orvosolhatók, azt a minősítő intézet részére be kell jelenteni. A minősítő intézet az újabb fajtafenntartó által előállított szaporítóanyagot DUS kísérletben összehasonlítja a fajta referenciagyűjteményben elhelyezett eredeti szaporítóanyagával. A vizsgálat időtartama legalább egy termesztési ciklus. Ha a két szaporítóanyag tételből felnevelt növény fajtaleírása azonos, akkor az újabb fajtafenntartó a nyilvántartásba bevezethető. A minősítő intézet az összehasonlító vizsgálat eredményei és a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása alapján a fajtafenntartót, illetve fajtafenntartókat a Nemzeti Fajtajegyzékben közzéteszi. 27. §
(1)A minősítő intézet a fajtafenntartás eredményességét rendszeresen ellenőrzi. A Nemzeti Fajtajegyzékre vételt követően a fajtafenntartó által előállított szaporítóanyag mintáit a tartós vetőmagtárolóban elhelyezett — vegetatív szaporítású növényeknél a fajtagyűjteményben megőrzött — tétellel a minősítő intézet összehasonlítja annak megállapítására, hogy a fajtafenntartás során az állami elismerésben részesített fajta megőrizte-e az eredeti fajtaleírásban szereplő tulajdonságokat. Ennek érdekében a vetőmag előállítás és forgalmazás ellenőrzésének keretében a minősítő intézet fajtakitermesztő állomásának vizsgálatot kell végeznie a) valamennyi hivatalos minősítésben részesített szuperelit szaporítási fokú vetőmagtétel mintájából, b) valamennyi elit szaporítási fokú vetőmagtétel mintájából, c) szúrópróbaszerűen a minősített vetőmagtételek legalább 20%-ából.
(2)Magyarországon nem regisztrált, de magyarországi fajtafenntartóval rendelkező fajták esetében a fajtafenntartás ellenőrzésének lefolytatásához a minősítő intézet segítséget nyújt a társhatóságok részére.
(3)A
- §-ban foglaltakat kell alkalmazni, ha a fajtafenntartás során előállított és forgalomba kerülő szaporítóanyag ismételten nem felel meg a Nemzeti Fajtajegyzékre vételkor rögzített leírásnak.
- § A növényfajták állami elismerésének, illetve a növényfajta-oltalommal kapcsolatos DUS vizsgálatok díjtételeit külön rendelet tartalmazza.
- §
(1)Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2)E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a növényfajták állami elismeréséről szóló 88/
- (XI. 28.) FM rendelet, továbbá a növényfajták állami elismeréséről szóló 88/
- (XI. 28.) FM rendelet, valamint a szőlő, komló, gyümölcs és dísznövény szaporítóanyagok előállí tásáról és forgalmazásáról szóló 90/
- (XI. 28.) FM rendelet módosításáról szóló 45/
- (VI. 16.) FM rendelet
- §-a és
- §-ának
(1)bekezdése hatályát veszti.
(3)A növényfajták állami elismeréséről szóló 88/1997. (XI. 28.) FM rendelet szerint kiadott ideiglenes szaporítási engedélyek a rendelet hatálybalépését követően az e rendelet szerinti egyedi szaporítási engedélynek minősülnek. 30. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban — a rendelet tárgykörében megjelent más jogszabályokkal együtt — az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
- a)a Tanács 2002/53/EK irányelve a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről,
- b)a Tanács 2002/54/EK irányelve a répavetőmag forgalmazásáról,
- c)a Tanács 2002/55/EK irányelve a zöldségvetőmagok forgalmazásáról,
- d)a Tanács 2002/56/EK irányelve a vetőburgonya forgalmazásáról,
- e)a Tanács 2002/57/EK irányelve az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról,
- f)a Tanács 66/401/EGK irányelve a takarmánynövényvetőmagok forgalmazásáról,
- g)a Tanács 66/402/EGK irányelve a gabonavetőmagok forgalmazásáról,
- h)a Bizottság 72/169/EGK irányelve a szőlőfajták jellemzőinek és vizsgálatuk minimumfeltételeinek meghatározásáról,
- i)a Tanács 92/33/EGK irányelve a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési anyagok forgalmazásáról,
- j)a Tanács 92/34/EGK irányelve a gyümölcsfajták szaporító- és ültetvényanyagának forgalmazásáról,
- k)a Bizottság 2003/90/EK irányelve a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról,
- l)a Bizottság 2003/91/EK irányelve a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe vett jellemzők és a vizsgálat elvégzésének minimum követelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról. Dr. Németh Imre s. k., földművelésügyi és vidékfejlesztési