📄 Jogszabály szövege
5/2015. (II. 19.) FM rendelete az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről.
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes
kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében,
a 27. § (2) bekezdés tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés d) pontjában
kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 7. pontjában
meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § E rendelet alkalmazásában:
1. anyajuh: minden olyan, a juh fajhoz tartozó nőivarú állat, amely már legalább egy ízben ellett, vagy legalább
egy éves;
2. anyatehén: húshasznú fajtához tartozó vagy húshasznú fajtával való keresztezésből született tehén, amely
hústermelésre szánt borjak nevelésére tartott állományhoz tartozik, vagy nyolc hónapnál idősebb, még
nem ellett, húshasznú fajtához tartozó vagy húshasznú fajtával való keresztezésből született nőivarú
szarvasmarha;
3. átruházás: a támogatási kérelmen bejelentett állatok összességének a birtokon tartási időszak alatt egy
átvevőnek történő eladása és a történelmi bázis jogosultságról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban:
Bázisrendelet) szerinti átruházás;
4. átruházó: az a mezőgazdasági termelő, akinek a támogatási kérelmében bejelentett állatai átruházásra
kerültek egy másik mezőgazdasági termelő részére és a Bázisrendelet szerinti átadó;
5. átvevő: az a mezőgazdasági termelő, akire a támogatási kérelemben bejelentett összes állatot átruházzák és
a Bázisrendelet szerinti átvevő;
6. birtokon tartás: a kérelmezett állatnak az egyes jogcímeknél meghatározott ideig a kérelmező tenyészetében
történő tartása;
7. egyéni referenciamennyiség: a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló
miniszteri rendelet (a továbbiakban: Kvótarendelet) szerinti mennyiség;
8. egyéni támogatási felsőhatár: a mezőgazdasági termelőt megillető, az állatlétszámhoz kötött támogatási
jogosultságról szóló miniszteri rendelet és az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos
tartalékból való igénylésének feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján nyilvántartott támogatási
jogosultságok összege;
9. egységes kérelem: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből
finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló tárgyévi
miniszteri rendelet (a továbbiakban: Egységes kérelem rendelet) szerinti kérelem;
10. kiegészítő történelmi bázis jogosultság: a kiegészítő történelmi bázis jogosultság megállapításáról szóló
miniszteri rendelet szerinti jogosultság;
11. mezőgazdasági termelő: az olyan természetes személy, jogi személy, vagy egyéb gazdálkodó szervezet, amely
mezőgazdasági tevékenységét az Európai Unió területén folytatja;
12. nem mezőgazdasági célra ideiglenesen használt terület: a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási
rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok
megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban:
1307/2013/EU rendelet) 32. cikk (3) bekezdésében meghatározott terület;
13. tárgyév: a támogatási időszak azon naptári éve, amelynek vonatkozásában a mezőgazdasági termelő
a támogatási feltételeket teljesíti, és a támogatást kérelmezi, vagy amelyben a kifizetés alapját képező
történelmi bázis és kiegészítő történelmi bázis jogosultság a jogosult rendelkezésére áll;
14. támogatható terület: az 1307/2013/EU rendelet 32. cikk (2)–(6) bekezdésében meghatározott, a támogatás
szempontjából valamennyi feltételnek megfelelő terület;
15. tenyészet: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási
rendszeréről szóló miniszteri rendelet szerint nyilvántartásba vett tenyészet;
16. termeléstől elválasztott támogatás: olyan támogatás, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő
rendelkezésére álló történelmi bázis;
17. termeléshez kötött támogatás: olyan támogatás, amelynek feltétele a támogatható állat tartása
az e rendeletben meghatározottak szerint;
18. történelmi bázis: a referencia időszakra vonatkozóan meghatározott termelési egység (állatlétszám, terület,
tonna, kg) mértéke, amely a termeléstől elválasztott támogatások alapját képezi;
19. történelmi bázis jogosultság: az ügyfél történelmi bázisa alapján megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog.
II. FEJEZET
AZ EGYSÉGES TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS 1. Közös szabályok
2. § (1) Az egységes területalapú támogatásra vonatkozó kérelem benyújtására, elbírálására az e rendeletben nem
szabályozott kérdésekben az Egységes kérelem rendelet, valamint a mezőgazdasági termelők részére nyújtandó
közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) E rendelet szerint egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló területnek a támogatható területeket kell
tekinteni.
(3) Az egységes területalapú támogatási kérelem alapján csak akkor fizethető támogatás, ha az egységes területalapú
támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület eléri vagy meghaladja az 1 hektárt. Ha a támogatható
terület több bejelentett táblából áll, az egyes bejelentett táblák támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt.
(4) Az egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló terület megállapításánál nem vehető figyelembe
az a terület, amely az Egységes kérelem rendelet szerint az igénybe vehető támogatások alapjául szolgáló terület
megállapításánál nem vehető figyelembe.
(5) Ugyanarra a bejelentett táblára csak egy egységes területalapú támogatási kérelem alapján fizethető ki támogatás.
(6) A támogathatóság tekintetében a nem mezőgazdasági célra ideiglenesen használt területnél a mezőgazdasági
célokon kívül eső hasznosítás időszakát úgy kell megválasztani, hogy ne veszélyeztesse a mezőgazdasági
főtevékenységet, és időtartama ne haladja meg az évi hatvan napot. Az adott terület vonatkozásában
jogszerű földhasználó mezőgazdasági termelőnek a nem mezőgazdasági tevékenység időtartamát és jellegét
a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére a tevékenység megkezdését követően tíz
napon belül, az MVH által rendszeresített elektronikus nyomtatványon kell bejelentenie.
(7) Szántóterületet csak az egységes kérelemben jelzett, bejelentett kultúrák vegetációs időszakán kívül lehet
– a (6) bekezdés szerint – ideiglenesen más célra használni. Nem minősül nem mezőgazdasági célra ideiglenesen
használt területnek
a) a sportolási tevékenységre, illetve rekreációs célra használt gyepterület,
b) a honvédelmi gyakorló terület,
c) a szabadidős célra használt terület.
(8) Egységes területalapú támogatást igényelhet az a mezőgazdasági termelő is, valamint a támogatás annak
a mezőgazdasági termelőnek is kifizetésre kerülhet, amely, vagy aki felszámolási, végelszámolási vagy
adósságrendezési eljárás alatt áll.
3. § Amennyiben az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában támogatható területtel kapcsolatban
az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes
Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre
való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. számú melléklet 7. és 8. pontja
vonatkozásában ismételt szándékos meg nem felelések kerültek megállapításra, az ismételt szándékos meg nem
felelés megállapítását követő naptári év március 1-jéig a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben nem
támogatható területként kerül lehatárolásra. Amennyiben az érintett terület a vonatkozó jogszabályi feltételeknek
ismét megfelel, akkor a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően
minősíthető vissza támogatható területté.
4. § Az egységes területalapú támogatás tárgyában hozott határozatnak tartalmaznia kell:
a) az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában igényelt terület nagyságát,
b) az ellenőrzések alapján megállapított terület nagyságát,
c) a támogatható terület nagyságát,
d) a mezőgazdasági termelőt megillető támogatási összeget, és
e) az alkalmazott – uniós jogi aktus szerinti – jogkövetkezményeket.
2. A támogatás mértékére vonatkozó szabályok 5. § (1) A támogatás mértéke az e rendelet egyes jogcímeihez kapcsolódó támogatási összegekről szóló miniszteri
rendeletben (a továbbiakban: Mérték rendelet) kerül meghatározásra.
(2) Az 1307/2013/EU rendelet 11. cikk (1) bekezdésében a tagállam részére adott felhatalmazás alapján,
a mezőgazdasági termelőnek egy adott évre nyújtható egységes területalapú támogatás maximális összege
176 000 euró.
(3) Az 1307/2013/EU rendelet 11. cikk (1) bekezdésében a tagállam részére adott felhatalmazás alapján, ha
a mezőgazdasági termelőnek egy adott évre nyújtandó egységes területalapú támogatás összege meghaladja
a 150 000 eurót, akkor az egységes területalapú támogatás 150 000 eurót meghaladó része a 150 000 eurót
meghaladó rész 5%-ával csökkentésre kerül.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti támogatási összegeket az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös
megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 809/2014/EU bizottsági rendelet
(a továbbiakban: 809/2014/EU rendelet) 6. cikk (3) bekezdése szerint kell megállapítani.
3. További feltételek kendertermesztés esetén 6. § Kendertermesztés esetén a kender termelésére használt területeknek kizárólag azon része lehet kifizetés alapja,
amely a támogatható terület részét képezi, és amely megfelel az 1307/2013/EU rendelet 32. cikk (6) bekezdésében
foglaltaknak. Egységes területalapú támogatás csak akkor fizethető, ha a vetőmagcímkéket a mezőgazdasági
termelő az egységes kérelemmel együtt, de legkésőbb a tárgyév június 30-áig az MVH részére megküldi, továbbá
az egységes kérelemben a 809/2014/EU rendelet 17. cikk (7) bekezdése szerinti adatokat feltünteti.
III. FEJEZET
AZ EGYSÉGES TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁTMENETI NEMZETI TÁMOGATÁS
4. Közös szabályok 7. § (1) Az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás (a továbbiakban: átmeneti
nemzeti támogatás) vehető igénybe az alábbi jogcímekre:
a) hízottbikatartás támogatása,
b) tejtámogatás,
c) anyatehéntartás támogatása,
d) extenzifikációs szarvasmarha támogatás,
e) anyajuhtartás támogatása,
f ) kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuh-támogatás,
g) Burley-dohány termesztésének támogatása,
h) Virginia-dohány termesztésének támogatása,
(2) Az (1) bekezdés a), b), d), f ), g) és h) pontja szerinti jogcímek alapján termeléstől elválasztott támogatás,
az (1) bekezdés c), e) pontja szerinti jogcímek alapján termeléshez kötött támogatás vehető igénybe.
8. § (1) Átmeneti nemzeti támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki
a) a 7. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén támogatási kérelmet nyújt be és
a Tenyészet Információs Rendszerben (a továbbiakban: TIR) a támogatási kérelemben szereplő állatok
tenyészetének állattartójaként – a TIR-ben feltüntetett, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint
halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi
XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) szerinti ügyfél-azonosítójával – legkésőbb a kérelem benyújtásának
napjától szerepel,
b) termeléstől elválasztott támogatási jogcím esetén
ba) az MVH nyilvántartása szerint történelmi bázis, illetve kiegészítő történelmi bázis jogosultsággal
rendelkezik, vagy
bb) családi gazdaság esetében – amennyiben a történelmi bázis, illetve kiegészítő történelmi bázis
jogosultság a családi gazdaság tagjának a nevén szerepel a nyilvántartásban – a támogatásra
a családi gazdálkodó akkor jogosult, ha megfelel a termeléstől elválasztott támogatásra vonatkozó
egyéb feltételeknek, valamint a tárgyév szeptember 30-ig a családi gazdaság vezetője igazolja
az MVH részére, hogy a bázis jogosultsággal rendelkező személy a családi gazdaság tagja.
(2) A 7. § (1) bekezdés a), b), d) és f ) pontja szerinti támogatási jogcím esetén történelmi bázis jogosultság és a 7. §
(1) bekezdés a) pontja szerinti támogatási jogcím esetében kiegészítő történelmi bázis jogosultság alapján
a termeléstől elválasztott támogatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki egységes területalapú támogatásra
való jogosultságot szerzett és a TIR-ben – a TIR-ben feltüntetett, az Eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójával –
állattartóként van nyilvántartva.
(3) A 7. § (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén a támogatás a történelmi bázis jogosultság
alapján, az egységes területalapú támogatás tekintetében a mezőgazdasági termelő részére megállapított
támogatható terület mértékéig vehető igénybe.
9. § Átmeneti nemzeti támogatás legfeljebb
a) az egységes kérelemben feltüntetett területre,
b) a támogatási kérelemben megjelölt állatlétszámra, figyelembe véve az ügyfél egyéni támogatási felsőhatárát,
valamint
c) az MVH nyilvántartásában szereplő történelmi bázis jogosultságra és kiegészítő történelmi bázis
jogosultságra
vonatkozóan állapítható meg. 5. Hízottbikatartás támogatása 10. § (1) A hízottbikatartás támogatása termeléstől elválasztva, történelmi bázis és kiegészítő történelmi bázis jogosultság
alapján kerül megállapításra. A mezőgazdasági termelő a rendelkezésére álló egyéni történelmi bázisa alapján
a Mérték rendeletben meghatározott mértékű támogatásra jogosult.
(2) A mezőgazdasági termelőt az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevétele esetén hízottbika-tartási kötelezettség
nem terheli.
(3) Ha a mezőgazdasági termelő termelést folytat, az (1) bekezdés szerinti támogatás feltétele, hogy gondoskodjon
az állattenyésztésről szóló törvény (a továbbiakban: állattenyésztési törvény) szerinti apaállat-használatról és
a tenyészetében lévő szarvasmarha-állománynak a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről és az Egységes
Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Szarvasmarha ENAR rendelet)
szerinti jelöléséről és nyilvántartásáról.
6. Tejtámogatás 11. § (1) A tejtámogatás termeléstől elválasztva, történelmi bázis alapján kerül megállapításra. A mezőgazdasági termelő
egyéni történelmi bázisa alapján a Mérték rendeletben meghatározott mértékű támogatásra jogosult.
(2) A mezőgazdasági termelőt az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevétele esetén tejtermelési kötelezettség nem
terheli.
7. Az anyatehéntartás támogatása 12. § (1) Az anyatehéntartás esetén a Mérték rendeletben meghatározott mértékű termeléshez kötött támogatás vehető
igénybe.
(2) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatás állategyedenként, naptári évenként és mezőgazdasági
termelőnként – az egyéni támogatási felsőhatár figyelembevételével – egy alkalommal kerül megállapításra.
13. § (1) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, akinek
a) a Kvótarendelet szerinti rendelkezésre álló egyéni referenciamennyisége és a gazdasági társaságba vagy
szövetkezetbe vagyoni hozzájárulásként bevitt vagy részükre használatba adott kvótamennyiségének
összege nem haladja meg a 120 000 kg-ot, vagy
b) a Kvótarendelet szerinti rendelkezésre álló egyéni referenciamennyisége és a gazdasági társaságba vagy
szövetkezetbe vagyoni hozzájárulásként bevitt vagy részükre használatba adott kvótamennyiségének
összege meghaladja a 120 000 kg-ot, valamint aki a támogatási kérelemben feltüntetett összes állatát
tejtermelést nem folytató tenyészetben tartja és azok a tárgyévet megelőző év április 1-jétől nem állnak
tejtermelési ellenőrzés alatt, továbbá vállalja, hogy azokat a továbbiakban tejtermelésre nem hasznosítja.
(2) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatás a támogatási kérelem benyújtásának napján a tenyészetben lévő
olyan anyatehén után igényelhető, amely nem tartozik az 1. mellékletben felsorolt fajtákhoz és a Szarvasmarha
ENAR rendelet szerinti nyilvántartásban 99-es kódon „egyéb tejhasznú”, 88-as kódon Brown Swiss, 03-as kódon
Borzderes, vagy 15-ös kódon Kosztromai fajtával bejelentett fajtához.
(3) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatásának feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő
a) gondoskodjon az állattenyésztési törvényben foglaltak szerinti apaállat-használatról,
b) gondoskodjon a tenyészetében lévő állatállományra vonatkozóan a Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti
jelölésről és nyilvántartásról,
c) a támogatásra bejelentett állatállományában központi lajstromszámmal ellátott, a (2) bekezdés alapján
támogatható fajtájú tenyészbikát vagy mélyhűtött szaporítóanyagot használjon, valamint a tárgyév január
1. és a birtokon tartási idő lejárata között történt ellésekhez tartozó termékenyítéseket (fedeztetéseket),
a szabad és háremszerű pároztatásokat és az embrió-átültetéseket az erre a célra a Termékenyítési
Rendszerben rendszeresített bizonylaton a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz bejelentse és
a bejelentett adatokat a központi adatbázisban regisztrálják,
d) a támogatásra bejelentett tenyészetében – 50%-ot meghaladó mértékben – hústermelés céljára tartson
borjakat és a kérelmezett állatok legalább 30%-ának legyen ellése a tárgyév január 1-jétől december 31-ig
tartó időszak során, és
e) a kérelmezett állattól a birtokon tartási idő alatt született borjakat születésük napjától kezdődően legalább
egy hónapon keresztül az anyjukkal azonos tenyészetben tartsa.
(4) A támogatható minimális állatlétszám három egyed.
(5) A támogatás további feltétele az anyatehén fajtájának az ENAR nyilvántartásba való bejelentése a Szarvasmarha
ENAR rendeletben meghatározott útmutató szerinti fajtakóddal legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásáig.
14. § (1) A tenyészetben lévő állomány gümőkór-, brucellózis- és leukózismentességét a hatósági állatorvos vagy a járási
főállatorvos igazolja, mely igazolás másolatát a támogatási kérelemhez mellékelni kell. Az igazolás másolata
elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül nyújtható be. A mentességnek már a támogatási kérelem benyújtásakor
fenn kell állnia. Ha a kérelem benyújtásakor a mentesség nem áll fenn, a mezőgazdasági termelő a támogatási
kérelem alapján vis maior kérelem benyújtásával együtt sem jogosult támogatásra.
(2) A támogatás alapjául figyelembe vehető állatlétszámban a még nem ellett nőivarú szarvasmarhák aránya a birtokon
tartás teljes ideje alatt legfeljebb 40% lehet.
(3) A (2) bekezdésben és a 13. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott százalékos arány esetén a számítás során
egész számra történő kerekítést kell alkalmazni.
15. § (1) A mezőgazdasági termelőnek a támogatásra bejelentett állatokra vonatkozóan hat hónapos birtokon tartási
kötelezettséget kell vállalnia, amely a támogatási kérelem benyújtásának napját követő naptól kezdődően
folyamatosan áll fenn.
(2) A tartási kötelezettség teljesítésének kell tekinteni, ha a mezőgazdasági termelő a tartási kötelezettség alatt
álló állatnak az állatorvos által igazoltan kényszervágott vagy elhullott, valamint a tenyésztési selejtnek minősülő
egyednek az ENAR nyilvántartás alapján igazoltan vágásra történő selejtezését – a kieséstől számított hatvan napon
belül – a 13. §-ban foglalt feltételeknek a támogatási kérelem benyújtásának napjától megfelelő egyeddel, saját
költségére pótolja.
(3) A (2) bekezdés szerinti pótlás csak akkor fogadható el, ha
a) a kieső állatnak a nyilvántartásból történő kijelentése a Szarvasmarha ENAR rendeletnek megfelelően
megtörténik,
b) a mezőgazdasági termelő a kiesés tényét és a pótlásként beállított állatot legkésőbb a pótlásra előírt
határidőt követő tizenöt napon belül, a kötelező birtokon tartás utolsó hatvan napjában kieső és nem
pótolt állatokat a kiesést követő tizenöt napon belül, a kiesés okát igazoló állatorvosi igazolást mellékelve
elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül az MVH felé bejelenti,
c) a pótlásként beállított állatnak a nyilvántartásba történő bejelentése a Szarvasmarha ENAR rendeletnek
megfelelően megtörténik, és
d) a kieső állat tekintetében a mezőgazdasági termelő megfelelt az (1) bekezdésben és a 13. §-ban foglaltaknak.
(4) A pótlásként beállított állatra vonatkozó, (1) bekezdésben foglalt hat hónapos birtokon tartási kötelezettség
számításakor a kieső állat esetében eltelt időt figyelembe kell venni.
16. § (1) A támogatási feltételeknek való megfelelés ellenőrzése során a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról
és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK
tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet (a továbbiakban: 1306/2013/EU rendelet) 59. cikkében valamint a 809/2014/EU rendelet 42. cikkében
foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az ellenőrzések során a támogatási feltételeknek való meg nem felelés esetén a támogatási összeg meghatározása
során az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési
rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre,
a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében
történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-i 640/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet
(a továbbiakban: 640/2014/EU rendelet) 30-31. cikke, valamint a 34. cikke szerinti eljárást kell alkalmazni.
(3) Az állatokra és a tenyészetre vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon adatok tekinthetőek
a támogatás szempontjából elfogadottnak, amelyek az ENAR nyilvántartásba bejelentésre kerültek és
a nyilvántartásban szerepelnek.
17. § (1) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatására irányuló támogatási kérelmet a tárgyév június 1. és július 31.
között kell benyújtani a 26. § (2) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) Az MVH a támogatásra bejelentett állatokról szóló igazolást legkésőbb a tárgyév szeptember 15-éig megküldi
a mezőgazdasági termelő részére.
(3) A támogatási összeg kifizetéséről az MVH a tárgyévet követő év június 30-áig döntést hoz.
8. Extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása 18. § (1) Az extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása termeléstől elválasztva, történelmi bázis alapján kerül
megállapításra. A mezőgazdasági termelő az egyéni történelmi bázisa alapján a Mérték rendeletben meghatározott
mértékű támogatásra jogosult.
(2) A mezőgazdasági termelőt az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevétele esetén szarvasmarha tartási
kötelezettség nem terheli.
9. Anyajuhtartás támogatása 19. § (1) Az anyajuh után, állategyedenként, termeléshez kötötten, a Mérték rendeletben meghatározott mértékű támogatás
vehető igénybe.
(2) A mezőgazdasági termelőt anyajuhtartási kötelezettség terheli.
(3) A támogatás állategyedenként, naptári évenként és mezőgazdasági termelőnként az egyéni támogatási felsőhatár
figyelembevételével, egy alkalommal kerül megállapításra. 20. § (1) Az anyajuhtartás termeléshez kötött támogatása igénybevételének feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő
gondoskodjon az állattenyésztési törvényben foglaltak szerinti apaállat-használatról és kizárólag törzskönyvi
kivonattal vagy származási igazolással ellátott kost használjon a nőivarú állomány fedeztetésére, továbbá
gondoskodjon a tenyészetében tartott állatállománynak a juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és
Azonosítási Rendszeréről szóló 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet (a továbbiakban: Juh ENAR rendelet) szerinti tartós
jelöléséről, folyamatos nyilvántartásáról és az adatok bejelentéséről.
(2) A támogatható minimális állatlétszám tíz egyed.
(3) A mezőgazdasági termelő, mint tartó tenyészeteiben a kérelmező által tartott állatok létszámát és
az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség, az igazolás kiállításakor
aktuális adatok szerint, – az agrárpolitikáért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján – térítésmentesen
igazolja. Az igazolás másolata elektronikusan, ügyfélkapun keresztül nyújtható be.
21. § (1) A mezőgazdasági termelő a támogatásra bejelentett állatlétszámnak megfelelő anyajuhállományt köteles száz
egymást követő napon át birtokán tartani. A birtokon tartási kötelezettség a támogatási kérelem jogkövetkezmény
nélküli benyújtására nyitva álló határidőt követő naptól kezdődően száz napon át folyamatosan áll fenn.
(2) Ha a mezőgazdasági termelő a birtokon tartási időszak alatt megváltoztatja a kérelmezett állatállomány tartási
helyét, köteles azt a változás bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az MVH részére bejelenteni.
A bejelentést és a támogatási kérelemre vonatkozó egyéb módosítást elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kell
benyújtani.
22. § (1) Az anyajuhtartás termeléshez kötött támogatásra irányuló támogatási kérelmet a 26. § (2) bekezdésben foglaltak
szerint kell benyújtani 2015. április 1. és május 15-e között, az azt követő években a tárgyév január 10. és február
28-a között.
(2) A támogatási kérelmen nyilatkozni kell a juhtej és juhtej-tejtermékek tárgyévben történő értékesítéséről.
(3) A támogatási összeg kifizetéséről az MVH a tárgyévet követő év június 30-áig döntést hoz.
23. § (1) A támogatási feltételeknek való megfelelés ellenőrzése során az 1306/2013/EU rendelet 59. cikkében, valamint
a 809/2014/EU rendelet 42. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az ellenőrzések során a támogatási feltételeknek való meg nem felelés esetén a támogatási összeg meghatározása
során a 640/2014/EU rendelet 30–31. cikke, valamint 34. cikke szerinti eljárást kell alkalmazni.
(3) A Juh ENAR rendelet 13. §-ában foglaltak betartásának ellenőrzése a tárgyévet megelőző év szeptember 1-jétől
a helyszíni ellenőrzés napjáig az állomány-nyilvántartásba bejegyzett ki- és beszállítások, a helyszínen fellelhető
szállítólevelek és a Juh ENAR rendelet szerinti nyilvántartásban rögzített szállítólevelek összevetésével történik.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján megállapításra kerül, hogy az állomány-nyilvántartásba bejegyzett kiés beszállítások, valamint a helyszínen fellelhető szállítólevelek sorszáma, és az egyes szállítólevelek bejelentése
a Juh ENAR rendelet szerinti nyilvántartásban szereplő, bejelentett és feldolgozott szállítások számához képest
a szállítólevelek sorszáma alapján eltér, és az eltérés eléri vagy meghaladja a 20%-ot, akkor a támogatás az eltérés
százalékos arányával megegyező mértékben csökkentésre kerül.
(5) Megfelelő, bejelentett szállítólevélnek kizárólag a Juh ENAR rendelet szerinti szállítólevél nyilvántartásban szereplő
szállítólevelek fogadhatóak el.
10. Kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuhtartás kiegészítő támogatása
24. § (1) A kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuh kiegészítő támogatás termeléstől elválasztva, történelmi
bázis alapján kerül megállapításra. A mezőgazdasági termelő az egyéni történelmi bázisa alapján a Mérték
rendeletben meghatározott mértékű támogatásra jogosult.
(2) Kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuhtartás kiegészítő támogatás csak az e rendeletben
szabályozott termeléshez kötött anyajuhtartás támogatás megállapításához alapul szolgáló jogosult állatlétszámig
vehető igénybe.
11. A dohánytermesztés támogatása 25. § (1) Burley és a Virginia fajtájú dohány támogatása termeléstől elválasztva, történelmi bázis alapján kerül
meghatározásra. A mezőgazdasági termelő egyéni történelmi bázisa alapján a Mérték rendeletben meghatározott
mértékű támogatásra jogosult.
(2) A mezőgazdasági termelőt az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevétele esetén dohánytermelési kötelezettség
nem terheli.
12. Az átmeneti nemzeti támogatásra vonatkozó eljárási szabályok
26. § (1) A 7. § (1) bekezdés a), b), d), f ), g) és h) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén a támogatásra való jogosultságot
az MVH az általa vezetett nyilvántartás szerint a mezőgazdasági termelőnek a tárgyévben rendelkezésére álló
történelmi bázis és kiegészítő történelmi bázis jogosultságok alapján állapítja meg.
(2) A 7. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén a támogatási kérelmet elektronikus úton,
ügyfélkapun keresztül az egységes kérelem felületen lehet benyújtani az MVH-hoz.
(3) A támogatási kérelem benyújtása, a módosítás, a pontosítás, a visszavonás, az adatváltozás bejelentése, a vis
maior bejelentés, a kérelem késedelmes benyújtása, a meghatalmazott, a technikai közreműködő, a vélelmezett
örökös eljárása, az elektronikus kapcsolattartás, a helyszíni ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvre tett ügyfélészrevétel
kötelezően elektronikus úton történő benyújtása kapcsán az egységes kérelem rendeletben foglaltakat kell
alkalmazni.
(4) A támogatási kérelem mellékleteit és minden egyéb, az eljárás során benyújtandó igazolást és mellékletet
elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kell benyújtani.
(5) A 7. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti támogatási jogcímek esetében a támogatási kérelem az egyes jogcímeknél
meghatározott határidőn túl a 640/2014/EU rendelet 13. cikkében foglaltakra figyelemmel nyújtható be.
27. § (1) A 7. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén a támogatási kérelmet elektronikus úton,
ügyfélkapun keresztül lehet visszavonni.
(2) A 7. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti
kérelmet az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár
tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendeletben foglaltaknak megfelelően
kell elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a vis maior esemény okát
tartalmazó állatorvosi igazolást.
28. § A támogatásról szóló határozatnak – ideértve a termeléstől elválasztott támogatások esetén hozott döntést is –
tartalmaznia kell:
a) az adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt területet, állatlétszámot, történelmi bázist, kiegészítő
történelmi bázist, b) a támogatás alapjául szolgáló terület, állatlétszám, történelmi bázis, kiegészítő történelmi bázis vagy egyéni
támogatási felsőhatár mértékét, és
c) a támogatás összegét, az annak kiszámítása során alkalmazott visszaosztás mértékét és a támogatási
összeget érintő csökkentések okait.
29. § (1) A támogatás kifizetéséről az MVH az esetleges köztartozás levonása mellett intézkedik.
(2) A 7. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti támogatási jogcímekhez kapcsolódó átruházás esetén az átruházó által
igényelt támogatás az átvevőnek kerül kifizetésre, ha az átvevő
a) az átruházást követő tizenöt napon belül elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül bejelenti az MVH-nak
az átruházás tényét és igényli a támogatást,
b) mellékeli az átruházásról szóló szerződés másolatát, és
c) teljesíti a támogatás igénybevételéhez szükséges összes feltételt.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti átruházás az átvevő egyéb támogatási kérelmével kapcsolatos feltételek teljesítését
kedvezőtlenül érinti, az átruházott állatokat az adott tárgyévben különálló gazdaságnak kell tekinteni.
30. § (1) A termeléstől elválasztott, történelmi bázis alapú támogatás esetén az adott évi támogatás kifizetése a történelmi
bázis jogosultság megállapítására és annak nyilvántartásában az ügyfél részére történő átvezetés alapjául szolgáló,
jóváhagyott kérelem alapján történik. A 7. § (1) bekezdés a)–b), d), f )–h) pontjában meghatározott támogatás
a történelmi bázissal, illetve kiegészítő történelmi bázissal rendelkező mezőgazdasági termelőnek kerül kifizetésre,
figyelembe véve a Bázisrendeletben foglalt ügyleti határidőket.
(2) A támogatást az a mezőgazdasági termelő is igényelheti, valamint a támogatás annak a mezőgazdasági termelőnek
is kifizetésre kerülhet, amely, vagy aki felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt áll, feltéve,
hogy az e rendeletben, továbbá az Egységes kérelem rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.
(3) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a támogatásra jogosultnak járó támogatási összeg kifizetéséről
az MVH a tárgyévet követő év július 31-éig döntést hoz.
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
32. § Ez a rendelet
a) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére
nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és
a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai
parlamenti és tanácsi rendeletnek,
b) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási
és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő
megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 809/2014/EU bizottsági rendeletnek,
c) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK,
a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,
d) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer,
a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre,
a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók
tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-i 640/2014/EU bizottsági felhatalmazáson
alapuló rendeletnek
a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Dr. Fazekas Sándor s. k.,
földművelésügyi miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.