47/2003. (VIII. 8.) ESZCSM rendelete a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének egyes kérdéseiről, valamint az ipari tevé

47/2003. (VIII. 8.) ESZCSM rendelete a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének egyes kérdéseiről, valamint az ipari tevékenységek során bedúsuló, a természetben előforduló radioaktív anyagok sugáregészségügyi kérdéseiről. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. §-a (2) bekezdésének k), l) és p) pontjaiban, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 9. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § (1) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a) a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a radioaktív hulladékokra, b) az 1. számú mellékletben felsorolt, természetes izotó pokat bedúsító, felhalmozó tevékenységekre, valamint c) azokra a természetes személyekre és gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], akik átmeneti vagy végleges radioaktív hulladéktárolót létesítenek, átalakítanak, üzemeltetnek, megszüntetnek, illetve lezárnak, továbbá akiknél radioaktív hulladék keletkezik, valamint akik a b) pont szerinti tevékenységet végzik. (2) Nem kell alkalmazni a rendeletben foglaltakat a radioaktív hulladék átmeneti tárolására abban az esetben, ha az atomenergia alkalmazója a radioaktív hulladékot a tevékenység végzésének helyén — legfeljebb annak elszállításáig, vagy mentességi szint alatti lebomlásáig — a tevékenységi engedélyben foglalt feltételeknek megfelelő tárolóban gyűjti. (3) A radioaktív hulladékok osztályozásának szempontjait a 2. számú melléklet tartalmazza. 2. § Fogalmak (1) E rendelet alkalmazásában: a) átmeneti tárolás: azon eljárás, amikor a radioaktív hulladékokat további hulladékkezelési eljárásig engedélyezett feltételek mellett tárolják; b) biztonsági értékelés: valamely tevékenységhez — pl. átmeneti vagy végleges hulladéktároló létesítéséhez és üzemeltetéséhez — kapcsolódó hatások és kockázatok elemzése mind tervezett körülményekre, mind pedig nem tervezett (baleseti) helyzetekre; c) biztonsági jelentés: a biztonsági értékelés eredményeit összefoglaló, az engedélyezések alapját képező dokumentáció; d) elszigetelés: a radioaktív hulladéknak az emberi környezettől való elzárása oly módon, hogy a környezetbe normál körülmények között, vagy rendkívüli események során esetlegesen kikerülő radioaktív anyag kiváltotta hatás az illetékes hatóság által meghatározott határértékek alatt marad; e) felszabadítási szint: az engedélyező hatóság által meghatározott aktivitás-koncentráció vagy aktivitás egységekben kifejezett érték, amelynél, illetve amely alatt a sugárforrások vagy tevékenységek kiiktathatók (kivehetők) a hatósági ellenőrzés alól; a hatóság a felszabadítást feltételekhez kötheti; f) gát: olyan fizikai vagy kémiai akadály, amely meggátolja vagy késlelteti a radioizotópok, illetve más anyagok mozgását (migrációját) valamely rendszer komponensei között; általában a gát lehet mesterséges (pl. műszaki) vagy pedig természetes gát, ez utóbbi a tároló környezetének szerves része; g) hulladék átvételi követelmény: a hulladékkezelési folyamatban egy későbbi kezelési fázisért felelős szervezet által a korábbi fázist végző szervezet számára megfogalmazott előírások a hulladék fizikai-kémiai formájára, izotópösszetételére, aktivitására, csomagolására; h) hulladékcsomag: a radioaktív hulladék kondicionálása eredményeként létrejövő termék, amely tartalmazza a hulladékformát, valamilyen csomagolást (pl. konténert) vagy a belső gátakat (pl. abszorbens anyagok és belső bevonatok); i) hulladék elhelyezési rendszer: a hulladéktároló és környezetének együttese, beleértve a tároló műszaki rendszereit, a hulladékcsomagokat és a (bioszféráig vezető) geológiai környezetet; j) hulladék elhelyezési rendszer élettartama: azon időszak, amelynek elteltét követően az elhelyezett hulladék aktivitása, illetve aktivitás-koncentrációja a felszabadítási (mentességi) értéknek megfelelő szintre csökken; a hulladéktároló életciklusa telepítési, létesítési, üzemeltetési, (esetleg átalakítási), lezárási és intézményes ellenőrzési fázisokra bontható; k) hulladékforma: a hulladék fizikai és kémiai formája a kezelést vagy a kondicionálást követően, de még a csoma golást megelőzően; a hulladékforma a hulladékcsomag egy komponense; l) hulladékkezelés: a hulladék műszaki és hatósági követelményeknek megfelelő gyűjtése, feldolgozása, kondicionálása, csomagolása, szállítása, átmeneti tárolása és végső elhelyezése; m) kondicionálás: azon műveletek, melyek alkalmazásával szállításra, tárolásra vagy végső elhelyezésre alkalmas hulladékcsomag állítható elő; a kondicionálás jelentheti a hulladéknak szilárd formájúvá történő átalakítását, a hulladék konténerbe helyezését, illetve — szükség esetén — másodlagos konténerezést; n) lezárás (végleges): a hulladéktároló üzemi ideje végén tett intézkedések, illetve az így kialakított állapot; egy tároló létesítményt a hulladék elhelyezését követően zárnak le véglegesen, amikor is a felszín közeli tárolóknál megfelelő takarást (rétegeket) alakítanak ki, míg a geológiai elhelyezésnél visszatöltik vagy szigetelik magát a tárolót és a hozzávezető vágatokat; o) mentességi szint: külön jogszabály1 szerint megállapított aktivitás-koncentráció vagy összes aktivitás, amely alatt bármely, radioizotópot tartalmazó anyag vagy készítmény mentes a hatósági felügyelet alól; p) műszeres ellenőrzés (monitoring): az üzemeltető által végzendő, az engedélyező hatóság által jóváhagyott programban meghatározott tevékenység; dózis vagy dózisteljesítmény, aktivitás vagy aktivitás-koncentráció mérése a sugárzás vagy a szennyezettség meghatározása, illetve ellenőrzése érdekében, továbbá a mérések eredményeinek elemzése, értékelése; q) Sugáregészségügyi Decentrum (a továbbiakban: SD): az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet 7. számú mellékletének 1. pontjában meghatározottak szerint; r) tervezési alap: egy rendszer egészére vagy annak egyedi komponensére vonatkozó, a rendszer vagy komponens megkívánt működését, annak környezeti körülményeit és feltételeit is rögzítő olyan adatsor (információ), amely a feladat teljesítéséhez szükséges jellemzők felsorolását, értékét vagy tartományát is tartalmazza, ra) az értékek vagy az általánosan elfogadott gyakorlatból származtatottak lehetnek, vagy a feltételezett üzemzavarok, külső események elemzésével kaphatók, rb) a tervezési alapban rögzített körülmények és feltételek mellett a rendszer vagy komponens a feladatát teljesíti; s) visszanyerhetőség: annak tervezett lehetősége, hogy a hulladékot kiemeljék a még le nem zárt és le nem szigetelt (nem visszatömedékelt) véglegesnek szánt tárolóból. (2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott fogalmak esetén e rendelet alkalmazásában az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 2. §-ában, valamint az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet 1. számú mellékletének II. részében foglalt fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni. A radioaktív hulladék átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével kapcsolatos szabályok 3. § (1) A radioaktív hulladékot az e rendelet előírásainak megfelelően átmeneti vagy végleges hulladéktárolóban kell elhelyezni. (2) Az SD által kiadott engedély szükséges az átmeneti hulladéktároló és a végleges hulladéktároló a) létesítéséhez (létesítési engedély), b) üzemeltetéséhez (üzemeltetési engedély), c) átalakításához (átalakítási engedély), d) megszüntetéséhez (megszüntetési engedély), vala mint e) lezárásához (lezárási engedély) f) és az aktív, valamint a passzív intézményes ellenőr zésre történő áttéréséhez. (3) A (2) bekezdésben felsorolt engedélyezési eljárás lefolytatására az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet kérelme alapján kerül sor. (4) Az engedélyezési eljárás során be kell szerezni a 3. számú mellékletben meghatározott szakhatóságok előzetes hozzájárulását. A szakhatóságok az előzetes hozzájárulásban meghatározzák az ellenőrzési követelményeket és a részükre adandó jelentések rendszerét. 4. § (1) Az átmeneti hulladéktárolóban és a végleges hulladéktárolóban a radioaktív hulladék a biztonsági követelményeknek és az engedélyben szereplő hatósági előírásoknak megfelelő formában tárolható. (2) Az üzemeltetés, átalakítás, megszüntetés, illetve lezárás során a munkavállalók és a lakosság sugárterhelése nem lépheti túl az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) által a létesítési engedélyezési eljárás során meghatározott dózismegszorítás értékét. 5. § (1) Az átmeneti hulladéktároló és a végleges hulladéktároló üzemeltetője az elhelyezés követelményeit is figyelembe véve meghatározza a hulladék átvételi követelményrendszert, amelyet az SD hagy jóvá. (2) A hulladék átvételi követelményrendszert az alábbiak figyelembevételével kell meghatározni: a) figyelembe kell venni a kémiai összetételre, hő- és sugárállóságra, valamint kémiai és mechanikai stabilitásra vonatkozó határértékeket; b) a hulladék kémiai és fizikai formájának és a csomagolásnak együttesen olyannak kell lennie, hogy a radioaktív izotópok kikerülésének lehetőségét a minimálisra csökkentse; c) olyan hulladékformát és csomagolást kell kialakítani, amely ellenáll a sugárzási és hőhatásoknak, valamint a kémiai hatásoknak; d) a hulladékcsomagnak megfelelő mechanikai stabilitással kell bírnia, hogy képes legyen ellenállni a mozgatás során fellépő hatásoknak; e) elhelyezésre történő átvételükkor a tárolóba szállított hulladék csomagok izotóp összetételét, radioizotóp tartalmát — a hasadó anyag tartalmat is beleértve — olyan részletességgel kell ismerni, hogy a tároló üzemeltetési engedélyében meghatározott követelményeknek való megfelelőség igazolható legyen. (3) A típus-hulladékforma és típus-csomagolás átvételi és elhelyezési követelményeknek való megfelelőségét az SD által jóváhagyott tesztsorozattal kell igazolni. (4) A hulladékkezelés során olyan hulladékformát és csomagolást kell kialakítani, amely kielégíti a hulladékot átvevő számára jóváhagyott hulladék átvételi követelményrendszert. A követelményeknek összhangban kell lenniük az átvevő által elvégezni kívánt hulladékkezelési műveletek engedélyezett feltételeivel és a további fázisok igényeivel, valamint az átvevő műszaki lehetőségeivel. (5) További felhasználásra nem kerülő radioaktív anyag kibocsátása a környezetbe, illetve elhelyezése csak a külön jogszabályban 2 meghatározott módon történhet. (6) Abban az esetben, ha a hulladék egyidejűleg radioaktív és veszélyes hulladék, a veszélyes hulladékokra vonatkozó biztonsági követelményeket is figyelembe kell venni. Nukleáris anyagot is tartalmazó hulladékok esetén a nukleáris anyagok kezelésére vonatkozó előírásokat is be kell tartani. 6. § (1) Az átmeneti tárolásra, valamint a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény sugárveszélyes munkahelynek minősül, az ott végzett tevékenységre a külön jogszabályban 3 meghatározott sugáregészségügyi, sugárvédelmi előírások vonatkoznak. (2) Az a természetes személy és gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], akinél radioaktív hulladék keletkezik, a hulladék jellegének és mennyiségének megfelelő hulladékkezelési szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) köteles készíteni, amely a külön jogszabályban meghatározottak szerint elkészített munkahelyi sugárvédelmi szabályzat (a továbbiakban: MSSZ) mellékletét képezi. A Szabályzatot az SD hagyja jóvá. Radioaktív hulladék átmeneti tárolása 7. § (1) A radioaktív hulladék átmeneti tárolására akkor kerülhet sor, ha a) nincs engedélyezett hulladékfeldolgozási eljárás, b) nincs engedélyezett végleges elhelyezési lehetőség, c) a hulladék a külön jogszabály4 szerinti felszabadítási eljárásba kerül, vagy d) az adott hulladék esetében ez minősül a külön jogszabályban 5 meghatározott optimális eljárásnak. (2) Az átmeneti tárolás folyamán biztosítani kell, hogy a hulladék ne menjen át olyan változáson, amely a későbbi hulladékfeldolgozást vagy végleges elhelyezést indokolatlanul megnehezíti. 8. § (1) Az átmeneti hulladéktároló létesítési engedélyezési eljárása során értékelni kell azon alapvető környezeti hatásokat, amelyek a létesítményt érhetik, illetve azokat a hatásokat, amelyek a létesítményből eredően akár az egyéneket, akár a környezetet érhetik. (2) A létesítési engedély megadásához szükséges a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi, vízjogi és építési engedélyek megléte. (3) A létesítési engedély kérelemhez a létesítést megelőző biztonsági jelentést (LMBJ), a hulladék átvételi követelményekre vonatkozó javaslatot és annak igazolását kell benyújtani, hogy a felhasználni kívánt, biztonsági szempontból fontos rendszerek, berendezések és komponensek a sugárvédelmi, sugárbiztonsági követelményeket kielégítik. 9. § (1) Átmeneti hulladéktárolóra üzemeltetési engedély határozott időre, legfeljebb 5 évre adható ki, mely kérelemre — az üzemeltetési feltételek teljesülése esetén — esetenként legfeljebb 5 évre többször is meghosszabbítható. (2) Az üzemeltetési engedélyben fel kell tüntetni a) az engedélyezett működési időtartamot, b) a tárolható maximális hulladékmennyiségeket és ak tivitásokat, c) a tárolás feltételeit, d) a tárolással összefüggő bizonylatolási és jelen téstételi kötelezettségeket, valamint e) az üzemeltető által végzendő ellenőrzés módját, gya koriságát és dokumentálási kötelezettségét. (3) Az átmeneti tároló átalakításának minősül és átalakítási engedély-köteles, ha az elvégzendő munkálatok eltérést okoznak az üzemeltetési engedélyben, illetve az azt megalapozó dokumentációban foglaltaktól. Ha az átalakítás a sugárvédelmi vagy sugárbiztonsági állapotban jelentős változást idéz elő, új üzemeltetési engedélyezési eljárást kell lefolytatni. (4) Átmeneti hulladéktárolóra megszüntetési engedély csak abban az esetben adható ki, ha a tárolót a külön jogszabályban 6 meghatározott módon inaktívvá nyilvánították. Az inaktívvá nyilvánítást az engedélyező hatóság végzi. Radioaktív hulladék végleges elhelyezése 10. § (1) Véglegesen elhelyezni kizárólag szilárd vagy szilárdított hulladékot szabad. (2) A végleges elhelyezésre, valamint annak biztonsági értékelésére vonatkozó követelményeket a 4. és 5. számú melléklet tartalmazza. (3) A biztonsági jelentés lehet részleges vagy teljes körű. a) Teljes körű biztonsági jelentést kell készíteni a léte sítési, üzemeltetési és lezárási engedélykérelmek megalapozásához, figyelembe véve az időszakos biztonsági felülvizsgálatok eredményeit is. b) Részleges biztonsági jelentést kell készíteni a létesítmény egyes — a biztonság szempontjából fontos — komponenseinek átalakításához, illetve az engedélyezett tevékenységek megváltoztatásához, az intézményes ellenőrzés megkezdéséhez és az aktív intézményes ellenőrzés befejezéséhez. (4) A biztonsági értékelés eredményét az engedélyesnek biztonsági jelentésben kell összefoglalnia. 11. § (1) A végleges hulladéktároló létesítési engedélyezési eljárása során figyelembe veendő tervezési és telepítési szempontokat a 6. számú melléklet tartalmazza. (2) A létesítési engedélyezési eljárás során értékelni kell azon alapvető környezeti hatásokat, amelyek a létesítményt érhetik, illetve azokat a hatásokat, amelyek a létesítményből eredően akár az egyéneket, akár a környezetet érhetik. (3) A létesítési engedély megadásához szükséges a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi, vízjogi és építési engedélyek megléte. (4) A létesítési engedély kérelemhez a létesítést megelőző biztonsági jelentést, a hulladék átvételi követelményekre vonatkozó javaslatot és annak igazolását kell benyújtani, hogy a felhasználni kívánt, biztonsági szempontból fontos rendszerek, berendezések és komponensek a sugárvédelmi, sugárbiztonsági követelményeket kielégítik. (1) Végleges hulladéktárolóra üzemeltetési engedély határozott időre, legfeljebb 10 évre adható ki, mely kérelemre — az üzemeltetési feltételek teljesülése esetén — esetenként legfeljebb 10 évre többször is meghosszabbítható. (2) Az üzemeltetési engedély iránti kérelemhez mellékelten be kell nyújtani a) az üzembehelyezést megelőző biztonsági jelentés (ÜMBJ) azon részét, amelyet az üzembe helyezés megkezdéséig kell elkészíteni, b) a külön jogszabályban7 meghatározott balesetelhárítási intézkedési tervet (BEIT), c) a hulladék átvételi és elhelyezési követelményrendszer tervezetét, d) a sikeres üzemelési próbák jegyzőkönyveit, valamint e) a technológiai utasítások tervezeteit. (3) Az üzemeltetési engedélyben fel kell tüntetni a) a végleges tároló üzemeltetésének engedélyezett időtartamát, b) a maximálisan elhelyezhető hulladékmennyiségeket és aktivitásokat, c) az elhelyezés feltételeit, az üzemeltető által végzendő ellenőrzés módját és gyakoriságát, d) a biztonsági elemzésben figyelembe vett elhelyezési rendszer rendszeres felülvizsgálatának gyakoriságát, módszerét és az ahhoz szükséges elvégzendő elemzéseket, továbbá e) a bizonylatolási és jelentési kötelezettségeket. (4) A végleges hulladéktároló üzemeltetése során biztosítani kell a radioaktív hulladék fogadását, kezelését és ellenőrzését, valamint a létesítmény biztonságos működését. (5) Az üzemeltetőnek átfogó minőségbiztosítási és minőségellenőrzési programot kell készíteni minden olyan tevékenységet figyelembe véve, mely hatással lehet a tároló biztonságára. (6) Az üzemeltetőnek a létesítményben elhelyezett radioaktív hulladékról a külön jogszabályban8 foglalt követelményeknek is megfelelő nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás tartalmazza: a) a telephelyen lévő összes és a már elhelyezett hulladék mennyiségét, b) a hulladék származási helyét, c) az elhelyezés helyét, idejét és módját, d) a hulladék fizikai és kémiai tulajdonságait, valamint e) a hulladékban lévő radioaktív izotópokra vonatkozó 13. § (1) A végleges hulladéktároló átalakításának engedélyezése iránti kérelemben indokolni kell az átalakítás, módosítás szükségességét. (2) Amennyiben az átalakítás a tároló biztonságát befolyásolja, úgy az érvényes biztonsági jelentés kiegészítése vagy új biztonsági jelentés készítése szükséges. 14. § (1) A végleges hulladéktároló lezárási engedélye iránti kérelemhez be kell nyújtani a lezárási tervet (beleértve a telephely megtisztításának tervét) és a biztonsági jelentést, valamint az aktív intézményes ellenőrzésre való áttérés tervét. (2) A tároló lezárási tervének biztosítania kell, hogy az aktív intézményes ellenőrzés időtartama alatti karbantartási és felügyeleti igény minimális legyen. (3) A lezárási fázis során gondoskodni kell a hulladékok fogadására, minősítésére, feldolgozására, csomagolására és telephelyi átmeneti tárolására szolgáló épületek, építmények és rendszerek elbontásáról, illetve egyéb felhasználási lehetőségükről, valamint a telephely ipari és radioaktív szennyeződésektől való megtisztításáról és a tájrehabilitációs tervnek megfelelő, környezetbarát rekultivációjáról. (4) A lezárt létesítmény és a telephely intézményes ellenőrzésre való átadására csak engedélyezett tevékenységi terv és azt megalapozó jóváhagyott részletes biztonsági jelentés alapján kerülhet sor. (5) A lezárást követően külön engedély szükséges az aktív intézményes ellenőrzésre való áttéréshez, majd annak befejezését követően újabb engedély a passzív intézményes ellenőrzés megkezdéséhez. (6) Az aktív intézményes ellenőrzésre vonatkozó engedély megadásához el kell készíteni a teljes üzemelést (hulladékkészletet, módosításokat) figyelembevevő biztonsági jelentést. Az engedélynek tartalmaznia kell az aktív ellenőrzés követelményeit és az ellenőrzési időszak hosszát. (7) Az aktív intézményes ellenőrzési szakasz legalább 50 év, amelynek meghosszabbításáról a hatóság az időszakos biztonsági felülvizsgálatok eredményei alapján dönt. (8) Az aktív intézményes ellenőrzési szakasz feladata a környezeti jellemzők, folyamatok, illetve a radioaktív izotópok környezeti elemekben mérhető koncentrációinak ellenőrzése és nyomon követése. (9) Felszíni létesítmények esetén figyelembe vehető az elhelyezési rendszer hozzáférhető komponenseinek karbantartása és a telephely más célú hasznosításának korlátozása. (10) Amennyiben az aktív intézményes ellenőrzés bármely időszakában radioaktív anyagoknak a környezetbe való nem tervezett kikerülését vagy annak lehetőségét észlelik, indokolt esetben az engedélyező a környezetbiztonság helyreállítása vagy növelése érdekében intézkedést rendel el. (11) A passzív intézményes ellenőrzésre vonatkozó engedélyben elő kell írni az ellenőrzési időszak hosszát és a szükséges követelményeket. (12) A passzív intézményes ellenőrzés eszközeinek alkalmazását az SD az intézményes ellenőrzésre vonatkozó engedélyében köti ki, s meghatározza ezen ellenőrzés fenntartásának időtartamát. (13) A tároló tervei (beleértve a telephely földrajzi koordinátáit) és készleteinek nyilvántartása nem selejtezhetőek. Jelentések 15. § (1) Az átmeneti hulladéktároló és a végleges hulladéktároló engedélyese az üzemelés során évente jelentést készít a létesítmény működéséről. A jelentés tervét a tárgyévet megelőző év november 30-áig jóváhagyásra benyújtja az SD-nek. A jóváhagyott terv alapján összeállított jelentést a tárgyévet követő év február 15-éig jóváhagyásra megküldi az SD-nek, valamint tájékoztatásul az Országos Atomenergia Hivatalnak. (2) A biztonságot érintő változásokat és eltéréseket az engedélyes haladéktalanul köteles bejelenteni az engedélyező hatóságnak. A hatóság szükség esetén intézkedéseket kezdeményez. (3) Az átmeneti és végleges hulladéktároló engedélyese köteles az MSSZ-ben rendkívüli eseményként meghatározott eseteket az SD-nek haladéktalanul bejelenteni. Hatósági ellenőrzés 16. § (1) Az átmeneti és a végleges hulladéktároló sugáregészségügyi ellenőrzését az SD végzi. (2) Az SD az OTH-nak megküldi az ellenőrzés jegyzőkönyvét, valamint az elrendelt intézkedésekről szóló határozatot. (3) Az átmeneti hulladéktároló és a végleges hulladéktároló sugáregészségügyi ellenőrzését szükség szerint, de legalább félévente egy alkalommal kell elvégezni. Természetes radioaktív izotópok bedúsítása, felhalmozása melléktermékekben 17. § (1) A tevékenységet végző az 1. számú mellékletben felsorolt ipari tevékenységét köteles bejelenteni az SD-nek. (2) Az 1. számú melléklet szerinti tevékenységek melléktermékeinek kezeléséhez, lerakásához, újrahasznosításához a külön jogszabályok szerinti engedélyeken kívül sugáregészségügyi engedély9 is szükséges. Az ipari tevékenységet végző részére a sugáregészségügyi engedélyt az SD adja ki. 18. § (1) Az üzemeltető köteles az általa a környezetben vagy üzemi területén létesített lerakóban elhelyezett melléktermékek sugárvédelmi szempontból fontos jellemzőit felmérni, az abból eredő sugárterhelésre — a megfelelő szakmai háttérrel rendelkező intézmény közreműködésével — becslést végezni. (2) Az üzemeltető a melléktermék lerakására szolgáló létesítmény (lerakó) létesítésénél köteles a létesítményből eredő sugárterhelést bemutató elemzéseket végezni, s annak eredményét a sugáregészségügyi engedélykérelemhez csatolva benyújtani. (3) Az elemzés alapján a hatóság engedélyében meghatározza a létesítményben elhelyezhető hulladéknak minősülő melléktermék mennyiségét, valamint a létesítmény lezárásának időpontját. (4) Ha a melléktermékek újrahasznosításáról külön jogszabály nem rendelkezik, a melléktermék felhasználója köteles az újrahasznosításból eredő sugárterhelést bemutató elemzéseket végezni, s annak eredményét a sugáregészségügyi engedélykérelemhez csatolva benyújtani. 19. § (1) A melléktermék lerakási tevékenységének megszüntetésekor, vagy lerakó létesítmény bezárásakor az üzemeltető köteles elemzéseket végezni és tájrehabilitációs tervet mellékelni a környezet helyreállítási program részeként. (2) Az elemzésekben igazolni kell, hogy a hatóság által meghatározott időtartam alatt a várható sugárterhelés nem haladja meg az eredetileg engedélyezett értéket. (3) Amennyiben megszüntetés után a várható sugárterhelés meghaladná az engedélyezett szintet, az SD korlátozza a terület rekultivációt követő hasznosítását. A korlátozást, bejegyzés céljából, közli a területileg illetékes földhivatallal.10 Záró rendelkezések 20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba. (2) Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő engedélyezési eljárásokat a kérelem benyújtásakor hatályos előírásoknak megfelelően kell lefolytatni. A korábbi előírások szerint kiadott engedélyek érvényességét e rendelet nem érinti. E rendelet 18. § (1) bekezdésében és 19. § (1) bekezdésében foglaltakat a meglévő és még nem rekultivált melléktermékek tekintetében 2005. január 1-jétől kell alkalmazni. (3) Ez a rendelet a 17—19. §-ainak tekintetében a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Unió Tanácsának a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló 96/29/EURATOM irányelve 40. cikkének (1) bekezdésével, (2) bekezdésének a), b) és c) pontjaival és 41. cikkével az ipari tevékenységek során a természetben előforduló radioaktív anyagok bedúsításával kapcsolatban. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 12/1980. (IV. 5.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 7/1988. (VII. 20.) SZEM rendelet, valamint b) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) ba) 12. §-ának (3) bekezdése, bb) 14. §-a (1) bekezdésének b) pontjából a ,,radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény kivételével’’ szövegrész, bc) 17. §-ának (2) bekezdése és (3) bekezdéséből az ,,és (2)’’ szövegrész, bd) 20. §-ának (1) bekezdéséből a ,,A megyei intézetek, valamint’’ szövegrész, be) 22. §-ának (2) bekezdéséből az ,,a társmegye esetén a területileg illetékes Sugáregészségügyi Decentrummal és’’ szövegrész, bf) 30. §-ának (3) és (4) bekezdése, bg) 7. számú mellékletének 2. pontjából a ,,A megyei intézetek,’’ szövegrész, bh) 7. számú mellékletének 5. pontja, valamint bi) 11. számú mellékletének 4. és 5. pontja. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. a) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendel kezés lép: ,,(1) Az atomenergia alkalmazása körében használt, io nizáló sugárzást kibocsátó vagy radioaktív sugárforrást tartalmazó berendezés (a CE jellel rendelkező berendezések kivételével), valamint sugárzás elleni védőeszköz (a továbbiakban együtt: berendezés) csak akkor hozható forgalomba, illetve akkor alkalmazható, ha a ,,Fodor József’’ Országos Közegészségügyi Központ Országos ,,Frédéric JoliotCurie’’ Sugáregészségügyi és Sugárbiológiai Kutató Intézete (a továbbiakban: OSSKI) szakvéleménye alapján az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH) a berendezést vagy sorozatgyártás esetén annak prototípusát sugárvédelmi szempontból megfelelőnek minősítette, és arról minőségi bizonyítványt ad ki, melynek alapján a berendezés a H jelzést megkaphatja.’’ b) 8. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,(3) A sugárvédelmi képzés és továbbképzés temati káját, valamint a vizsgakövetelményeket alapfokú képzés esetén az ÁNTSZ területileg illetékes Sugáregészségügyi Decentruma (a továbbiakban: Sugáregészségügyi Decentrum) hagyja jóvá. A Sugáregészségügyi Decentrumok felsorolását és illetékességi területét a 7. számú melléklet 1. pontja tartalmazza. Bővített és átfogó fokozatú képzés esetén az oktatók névjegyzékét, a sugárvédelmi képzés és továbbképzés tematikáját, valamint a vizsgakövetelményeket — az OSSKI javaslata alapján — az OTH hagyja jóvá.’’ c) 10. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,(2) A sugárvédelmi szolgálat elkészíti a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: MSSZ). Az MSSZ-re vonatkozó részletes előírásokat a 6. számú melléklet tartalmazza. Az MSSZ-t a Sugáregészségügyi Decentrum, a 7. számú melléklet függelékének A/12. pontja szerinti kiemelt létesítmény esetén — az OSSKI szakvéleménye alapján — az OTH hagyja jóvá. A szakvéleményt a kérelmező szerzi be.’’ d) 11. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,(2) A sugárvédelmi szolgálat legalább egy sugárvédelmi megbízottból áll, ha a Sugáregészségügyi Decentrum a 18. § szerinti egyszerűsített engedélyezési eljárás keretében adta ki az engedélyt.’’ e) 11. §-ának (4)—(5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: ,,(4) A sugárvédelmi megbízottat és helyettesét a munkáltató írásban bízza meg. Az engedélyes a megbízás másolati példányát megküldi a Sugáregészségügyi Decentrumnak, a 7. számú melléklet függelékének A/12. pontja szerinti kiemelt létesítmény esetén az OTH-nak. (5) A sugárvédelmi szolgálat szervezetének és működésének felügyeletét a Sugáregészségügyi Decentrum, illetve az OTH látja el.’’ f) 12. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,(2) A gépjármű megfelelőséget igazoló tanúsítványt, az üzemben tartó kérelmére, a Sugáregészségügyi Decentrum adja ki.’’ g) 13. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,13. § Az At. 20. §-ának (1) bekezdése a)—c) pontjában meghatározott engedélyezési eljárás esetén a Sugáregészségügyi Decentrum, illetve az OTH jár el.’’ h) 14. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,(1) A Sugáregészségügyi Decentrum engedélyezi első fokon:’’ i) 14. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,(3) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély — az engedélyben foglaltak szerint az adott munkahely vagy intézmény, illetve az engedélyt kiadó Sugáregészségügyi Decentrum illetékességi területére érvényes. Az (1) bekezdés szerinti tevékenységeknek a Sugáregészségügyi Decentrum illetékességi területén kívüli ellátása céljából az engedélyek területi érvényességének kiterjesztésére — az engedélyes kérelmére — az OTH jogosult.’’ j) 16. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(2) A Sugáregészségügyi Decentrum, illetve az OTH az engedélyt a rendeletben előírt feltételek fennállása, valamint a 11. számú melléklet szerinti szakhatóságok hozzájárulása birtokában adja meg.’’ k) 18. §-ában, a 21. § (1), (2) és (3) bekezdésében, a 24. § (1), (4) és (5) bekezdésében, valamint a 25. § (1) és (2) bekezdésében, a 2. számú melléklete IV. fejezetének 1.4. pontjában, az 5. számú mellékletének 3.6. pontjában a ,,megyei intézet’’ szövegrész helyébe a ,,Sugáregészségügyi Decentrum’’ szövegrész, a 24. § (2) bekezdésében, a 2. számú melléklete I. fejezetének 1.1.5.3. pontjában, a 2. számú melléklete 2. számú függelékének 21. pontjában, az 5. számú mellékletének 3.8., 3.10., 4.4. és 4.10.8. pontjaiban a ,,megyei intézetnek’’ szövegrész helyébe a ,,Sugáregészségügyi Decentrumnak’’ szövegrész lép. l) 2. számú melléklete 2. számú függelékének 24. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,24. Ha a munkavállaló nyilvántartott személyi dózisának egyhavi növekménye meghaladja a 6 mSv effektív dózist, vagy az adott naptári év folyamán összegzett dózisa a 20 mSv effektív dózist, az OSSKI haladéktalanul értesíti a Sugáregészségügyi Decentrumot. Az értesített Sugáregészségügyi Decentrum helyszíni hatósági kivizsgálást végez, a kivizsgálás alapján intézkedik, és erről értesíti az OSSKI-t.’’ m) 7. számú melléklete 1. a) és b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,1. Az ÁNTSZ területileg illetékes sugáregészségügyi feladatokat ellátó megyei intézetei (Sugáregészségügyi Decentrum): — a Főváros és Pest megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Fővárosi Intézete, — Baranya, Somogy és Zala megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete, — Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézete, — Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete, — Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom-Esztergom megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete, — Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, SzabolcsSzatmár-Bereg megye vonatkozásában: az ÁNTSZ HajdúBihar Megyei Intézete, — Tolna, Fejér és Veszprém megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete.’’ n) 7. számú melléklete 4. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,4. A Sugár-egészségügyi Decentrumok ellenőrző tevékenységgel kapcsolatos feladatai: a) illetékességi területükön nyilvántartják és a 2. pont szerinti gyakorisággal teljeskörűen ellenőrzik a létesítményeket, tevékenységeket; b) azoknál a létesítményeknél, tevékenységeknél, ahol a teljes körű ellenőrzés gyakorisága a 2 évet meghaladja, félidőben illetékességi területükön részleges ellenőrzést végeznek.’’ (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a külső munkavállalók munkahelyi sugárvédelméről szóló 30/2001. (X. 3.) EüM rendelet 2. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: ,,f) sugáregészségügyi hatóság: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH), illetőleg területileg illetékes Sugáregészségügyi Decentruma.’’ (7) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelméről szóló 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet a) 2. §-ának n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: ,,n) sugáregészségügyi hatóság: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH), illetőleg területileg illetékes Sugáregészségügyi Decentruma.’’ b) 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,15. § A rendeletben foglaltak megtartását a sugáregész ségügyi hatóság, valamint a szakterület szerint illetékes szakfelügyelő rendszeresen ellenőrzi.’’ (8) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyi ágazat radiológiai mérő és adatszolgáltató hálózata felépítéséről és működéséről szóló 8/2002. (III. 12.) EüM rendelet 1. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: ,,2. Középszintű környezeti sugár-egészségügyi laboratóriumot működtető intézetek: a) ÁNTSZ Fővárosi Intézete (tevékenységi terület: főváros és Pest megye), b) ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete (tevékenységi terület: Baranya, Somogy és Zala megye), c) ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézete (tevékenységi terület: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye), d) ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete (tevékenységi terület: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye), e) ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete (tevékenységi terület: Győr-Moson-Sopron, KomáromEsztergom és Vas megye), f) ÁNTSZ Hajdú-Bihar Megyei Intézete (tevékenységi terület: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és SzabolcsSzatmár-Bereg megye), g) ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete (tevékenységi terület: Fejér, Tolna és Veszprém megye).’’ Dr. Csehák Judit s. k., egészségügyi, szociális és családügyi miniszter