14/2010. (II. 23.) FVM rendelete a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről.

14/2010. (II. 23.) FVM rendelete a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről. Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 32. § (1) bekezdés c), valamint a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában, a 81. § (4) bekezdésében, valamint a szőlőtermelésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. termelői nyerstej (a továbbiakban: tej): tenyésztett állatok tejmirigyéből kiválasztott tej, amelyet nem melegítettek 40 °C fölé, és azon nem végeztek semmilyen, ezzel egyenértékű hatással járó kezelést; 2. elegytej: tejgyűjtőben összegyűjtött, átadásra-átvételre előkészített tejmennyiség; 3. más tejtermék: minden egyéb tejtermék a tejen kívül, különösen fölözött tej (sovány tej), tejszín, vaj, joghurt, tejföl, túró és sajt; 4. tejtermelő: olyan, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) szerint regisztrált természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek vagy amelynek a 2. § 5. pontja szerinti gazdasága az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) nyilvántartásban szereplő állatállománnyal tejet termel, és azt vagy az abból előállított más tejterméket értékesít; 5. tejtermelő gazdasága (a továbbiakban: gazdaság): a tejtermelő által irányított, a Magyar Köztársaság területén található összes termelőegység; 6. jóváhagyott felvásárló: olyan, a Tv. szerint regisztrált és e rendelet szerinti kvótanyilvántartásban felvásárlóként nyilvántartott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely a termelői nyerstejet a tejtermelőtől azért veszi át, hogy azt – akár bérfeldolgozás keretében – gyűjtő, csomagoló, hűtő vagy feldolgozó folyamatnak vesse alá vagy értékesítse, vagy azt egy vagy több olyan vállalkozásnak továbbadja, amelyek tejet vagy tejterméket kezelnek vagy feldolgoznak, és e tevékenységének folytatásához a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) jóváhagyásával rendelkezik; továbbá jóváhagyott felvásárló lehet egyazon földrajzi terület felvásárlóinak olyan szövetkezése is, amely tagjai számára fizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatosan előírt adminisztrációs és könyvviteli tevékenységet végez; 7. kvótanyilvántartás: a kvótarendszer működtetését elősegítő, a Tv. 26. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartási rendszer; 8. beszállítás: tej (más tejtermék kizárásával) visszterhes vagy ingyenes átruházása, szállítása a tejtermelőtől a felvásárlóhoz, függetlenül attól, hogy azt a tejtermelő, a felvásárló, a kezelő vagy feldolgozó cég vagy bármilyen más, harmadik fél végzi; 9. közvetlen értékesítés: a tej, illetve más tejtermék visszterhes vagy ingyenes átruházása, szállítása a tejtermelőtől közvetlenül a fogyasztóhoz; 10. értékesítés: a tej jóváhagyott felvásárló részére történő beszállítása, a tejnek közvetlenül a fogyasztó részére térítés ellenében vagy anélkül történő átadása, Magyarország területéről értékesítés céljából történő kiszállítása; 11. egyéni referenciamennyiség (a továbbiakban: kvóta): a tejtermelőt megillető mezőgazdasági vagyoni értékű jognak minősülő olyan jogosultság, amely kilogrammban meghatározott tej termelésére vonatkozik; 12. rendelkezésre álló kvóta: az a kvóta, amely felett az adott kvótaévben a tejtermelő a rendelkezési jogát az e rendelet és a közösségi jog által előírtak szerint gyakorolja; 13. beszállítási kvóta: a felvásárlók részére értékesíthető, kizárólag nyers, a hűtésen kívül más eljárásnak alá nem vetett tej mennyiségét tömegegységben meghatározó szabályozási elem; 14. közvetlen értékesítési kvóta: a végső fogyasztók részére közvetlenül értékesíthető tej mennyiségét tömegegységben, és/vagy egyéb tejtermékek értékesíthető mennyiségét alapanyagtejre átszámítva tömegegységben meghatározó szabályozási elem, amelyhez nem tartozik egyéni referencia zsírtartalom; 15. nemzeti referenciamennyiség (a továbbiakban: nemzeti kvóta): az egyéni és a nemzeti kvótatartalékban lévő kvóták azon összessége, amelyről az adott kvótaévben országosan, illetékfizetési kötelezettség nélkül rendelkezni lehet; 16. nemzeti kvótatartalék: a nemzeti kvóta azon része, amely tartalmazza a felhasználatlan, illetve ki nem osztott, valamint a folyamatban lévő ügyek visszamenőleges rendezésére szolgáló kvótákat; 17. tejszövetkezet: a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet 1. § i) pontja és 274. § b) pontja szerint minősülő szövetkezet és a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet szerint létrehozott tejtermelő tagokat tömörítő gazdasági társaság, szövetkezet; 18. referencia zsírtartalom: az éves kvótateljesítés mértékének számításánál alkalmazandó konstans érték; 19. nemzeti referencia zsírtartalom: a nemzeti referenciamennyiséghez tartozó referencia zsírtartalom, amely 3,85% tömegszázalék; 20. egyéni referencia zsírtartalom: az egyéni beszállítási referenciamennyiséghez tartozó referencia zsírtartalom, amely tejtermelőnként külön-külön, a zsírkorrekció elvégzésével kerül meghatározásra; 21. tényleges zsírtartalom: a beszállított tej zsírtartalma kilogrammban kifejezve; 22. ENAR nyilvántartás: a szarvasmarhafajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet 2. § 5. pontja szerinti nyilvántartás; 23. együttműködő szervezet: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egyes támogatások tekintetében átruházott, valamint egyéb, szakértő szervezetek közreműködésével ellátott feladatokról szóló 48/2007. (VI. 20.) FVM rendelet 5. §-ában kijelölt szervezet; 24. fiatal tejtermelő: az a 40 évesnél fiatalabb magyar állampolgár, aki e rendelet szerint tejtermelőnek minősül, és/vagy saját TIR tenyészetkóddal rendelkezik, továbbá a nemzeti kvóta terhére történő kvóta igénylésének időpontjában, illetve ezen időpontot megelőző két kvótaévben nem rendelkezett kvótával; 25. TIR: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerint szabályozott tartási helyek, a tenyészetek és az ezzel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszere. Kvótarendszer 2. § (1) A nemzeti kvóta felosztásának, illetve a kvóta kihasználásának és túlteljesítésének pontos meghatározása érdekében kvótanyilvántartást kell működtetni. (2) Az e rendeletben előírt intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során az MVH által rendszeresített, és az MVH honlapján közleményben közzétett formanyomtatványok használata kötelező. (3) Az MVH a Tejkvóta-szabályzat egységes szövegét a hivatalos honlapján közleményben teszi közzé. (4) A kvótanyilvántartás működtetésével kapcsolatos, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egyes támogatások tekintetében átruházott, valamint egyéb, szakértő szervezetek közreműködésével ellátott feladatokról szóló 48/2007. (VI. 20.) FVM rendelet 5. §-ában meghatározott feladatokat az együttműködő szervezet az MVH-val kötött megállapodás alapján látja el. 3. § (1) A kvótaév tárgyév április 1-jétől a következő naptári év március 31-éig tart. (2) A nemzeti kvóta mennyiségét a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet IX. melléklete, a kvótához tartozó referencia-zsírtartalmat a 1234/2007/EK tanácsi rendelet X. melléklete határozza meg. (3) A kvóta mindkét típusa – a beszállítási kvóta, valamint a közvetlen értékesítési kvóta – kilogrammban kerül meghatározásra. Az egyéni beszállítási kvótához egyéni referencia zsírtartalom tartozik, az egyéni közvetlen értékesítési kvótához nem tartozik referencia zsírtartalom. A megkezdett kvótaévben a tejtermelő rendelkezésére álló kvóta mennyiségéről – annak mindkét típusára vonatkozóan (kvótatípusok szerinti bontásban) –, illetve a referencia zsírtartalomról szóló határozatát az MVH a lezárt kvótaévet követő július 15-éig közli az érintett tejtermelővel. A lezárt kvótaévet követő július 15-éig történő döntéshozatal feltétele, hogy a felvásárló az éves jelentését a 14. § (1) bekezdésben meghatározott határidőig hibátlanul megküldje. A tejtermelők beszállítási kvótájának mennyiségét tartalmazó kimutatást adott kvótaév szeptember 30-áig az együttműködő szervezet megküldi az érintett felvásárlóknak. A kvótaév során az MVH által jóváhagyott beszállítási kvótát érintő kvótaváltozásokról a jóváhagyó határozat közlését követő huszonkettő munkanapon belül az együttműködő szervezet értesíti a tejtermelő felvásárlóját. Felvásárló 4. § (1) Felvásárlóként az ismerhető el, aki az erre vonatkozó kérelmét benyújtja az MVH-hoz, és megfelel a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló 1788/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. március 30-i 595/2004/EK bizottsági rendelet 23. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak. (2) Az MVH a felvásárlót elismerő határozatát visszavonja, ha a felvásárló az e rendeletben, valamint az 595/2004/EK bizottsági rendeletben foglalt, felvásárlóra vonatkozó előírásokat megszegi. Az MVH a visszavonásról értesíti a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal felvásárló székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervét. (3) Az elismerés legkorábban a visszavonást követő hat hónap múlva a felvásárló írásbeli kérelmére újra megadható, feltéve, hogy a felvásárló eleget tesz az e rendeletben, valamint az 595/2004/EK bizottsági rendeletben meghatározott feltételeknek. (4) A felvásárló a tejtermelővel kötött szerződéséről, illetve annak megszűnéséről a szerződéskötést, illetve a megszűnést követő hónap 28. napjáig köteles az együttműködő szervezetet írásban értesíteni. (5) A tejtermelő jogosult az adott kvótaéven belül felvásárlót váltani. (6) A felvásárló kvótaéven belüli változása esetén a fennmaradó időszakra vonatkozóan a már leszállított tej mennyisége az éves kvótateljesítésbe beszámításra kerül. Ebben az esetben minden felvásárló, amely a tejtermelőtől az adott kvótaév alatt tejet vett át, köteles a 14. § (1) bekezdése szerinti kimutatást arra az időszakra vonatkozóan elkészíteni. (7) A tejtermelőnek meg kell győződnie arról, hogy a vele szerződéses jogviszonyban álló felvásárló rendelkezik-e az MVH általi elismeréssel. Az elismerést a felvásárló köteles a tejtermelőnek kérésére bemutatni. Ha a felvásárló elismerése visszavonásra kerül, az együttműködő szervezet az elismerés visszavonását a vele szerződéses jogviszonyban álló tejtermelővel huszonkettő munkanapon belül közli. 5. § (1) A tejtermelő gazdaságnak vagy a tejtermelő megbízása alapján a felvásárlónak az eladott (felvásárolt) tejet a tényleges zsírtartalom megállapításához termelőegységenként legalább havonta két alkalommal az 1. mellékletben felsorolt akkreditált laboratóriumok valamelyikében (a továbbiakban: akkreditált laboratórium) be kell vizsgáltatnia, a vizsgálatról a laboratórium tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány képezi a tejtermelővel történő elszámolás, valamint az MVH-nak megküldött, a 14. § (1) bekezdése szerinti jelentések alapját. A felvásárló saját nyilvántartásának, tejtermelővel történő elszámolásnak, valamint az MVH-nak megküldött, a 14. § (1) bekezdés szerinti jelentések adatainak meg kell egyezniük. (2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a közvetlen értékesítést végző tejtermelőkre. (3) A jóváhagyott felvásárlók aktualizált listáját az MVH a hivatalos honlapján teszi közzé. (4) Az akkreditált laboratóriumok a zsírvizsgálati eredményeket a tárgyhónapot követő 25-éig elektronikus úton megküldik az MVH részére. Kvótateljesítés 6. § (1) A kvóta teljesítése külön kerül megállapításra a beszállítási és a közvetlen értékesítési kvótára vonatkozóan. (2) A beszállítási kvóta teljesítésének a mértéke a beszállított tej korrigált mennyiségének figyelembevételével kerül meghatározásra. A korrekció alapja a beszállított tej tényleges zsírtartalma, valamint az egyéni referencia zsírtartalom különbsége. Amennyiben a korrigált mennyiség a termelő által ténylegesen leszállított mennyiség 75%-ánál kevesebb és a termelő egyéni referencia zsírtartalma 4,5% feletti, a teljesítés megállapításánál a leszállított mennyiség 75%-át kell figyelembe venni. (3) A közvetlen értékesítési kvóta kihasználásának a mértéke a közvetlen értékesítésre került tej és más tejtermékek mennyiségének figyelembevételével – a zsírtartalom alapján történő korrekció mellőzésével, a 2. mellékletben meghatározott tejtermék és tej átváltási arányokat alkalmazva – kerül meghatározásra. (4) Az MVH a kvóta kihasználásáról, annak mindkét típusára vonatkozóan a lezárt kvótaév utáni július 15-éig határozatot hoz. A határozathozatal feltétele, hogy a felvásárló az éves jelentését a 14. § (1) bekezdésben szereplő határidőig hibátlanul megküldje. A kvóta kihasználásáról rendelkező határozat – a 3. § (3) bekezdésben foglaltakon kívül – tartalmazza a folyó kvótaévben a tejtermelő rendelkezésére álló kvótát (kvótatípusok szerinti bontásban), az előző kvótaév során értékesített tej mennyiségét, a kvótateljesítés mértékét (a beszállítási kvóta esetében a zsírtartalom alapján korrigált mértéket), illetve az előző kvótaévben rendelkezésre álló kvótán felül értékesített tej utáni fizetési kötelezettség összegét vagy alulteljesítés esetén a kvótamegvonás mértékét. (5) Ha a felvásárló május 14-éig nem küldi meg az éves összesített kimutatást, és ez veszélyezteti a 3. § (3) bekezdés szerinti határozat meghozatalát, akkor az MVH az érintett tejtermelő tárgyévi teljesítését a havi jelentések, illetve a becsült termelés alapulvételével állapítja meg. 7. § (1) A nemzeti beszállítási referenciamennyiség túllépése esetén a túlteljesítéshez hozzájáruló tejtermelőket az országos kompenzációt követően a nemzeti kvóta túlteljesítéséhez való hozzájárulásuk mértékének megfelelő fizetési kötelezettség terheli. Az MVH az érintett tejtermelővel szerződéses jogviszonyban álló felvásárlóval közli a túlteljesítés után kiszabott fizetési kötelezettség megállapításáról szóló határozatát. (2) A jogerősen megállapított fizetési kötelezettség szerinti összeget a felvásárló köteles a tejtermelő által beszállított tej átvételi árából – a tejtermelővel kötött megállapodás szerint egy vagy több egyenlő részletben – levonni, vagy más arra alkalmas módon beszedni, és az így beszedett összeget az MVH részére a 6. § (4) bekezdés szerinti határozatban megjelölt fizetési számlaszámra a levonás ütemében, de legkésőbb augusztus 31-éig befizetni. A felvásárló abban az esetben is legkésőbb augusztus 31-éig köteles a fizetési kötelezettség szerinti összeget az MVH részére befizetni, ha azt nem tudja a tejtermelőtől e határidőig beszedni. (3) A nemzeti közvetlen értékesítési referenciamennyiség túllépése esetén a túlteljesítéshez hozzájáruló tejtermelőket az országos kompenzációt követően a nemzeti kvóta túlteljesítéséhez való hozzájárulásuk mértékének megfelelő fizetési kötelezettség terheli, amelyről az MVH határozatot hoz. A befizetést a tejtermelő legkésőbb augusztus 31-éig köteles az MVH részére a 6. § (4) bekezdés szerinti határozatban megjelölt fizetési számlaszámra teljesíteni. (4) Azon tejtermelőt, aki tejkvóta nélkül értékesít tejet vagy tejterméket, az értékesített tejmennyiség alapján fizetési kötelezettség terheli. (5) A fizetési kötelezettségből származó pénzösszeget elkülönített számlán kell kezelni, amelynek felhasználására – a felmerülő szükséges kifizetések levonása után – a Tej, Tejtermék Termékpálya Bizottság tesz javaslatot. (6) A fizetési kötelezettségből származó összeg fennmaradó részének felhasználásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Tej, Tejtermék Termékpálya Bizottság javaslatát követően rendeletben határoz. Alulteljesítés, nem teljesítés 8. § (1) A kvóta 70 százalék alatti teljesítése esetén az ezen mérték alatti, nem teljesített kvóta a kvótatulajdonos tejtermelőtől – a nemzeti kvótatartalék javára – a lezárt kvótaévet követő április 1-jével megvonásra kerül. (2) A teljes kvóta legkésőbb a lezárt kvótaévet követő április 1-jével megvonásra kerül a nemzeti kvótatartalék javára attól a tejtermelőtől, aki az adott kvótaévben a 14. § szerinti bevallások és a kimutatások alapján egyáltalán nem termelt tejet. (3) A tejtermelő mentesül a kvótateljesítés kötelezettsége alól, ha a nem teljesítés az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet szerinti elháríthatatlan külső ok miatt következett be. A tejtermelő az elháríthatatlan külső okot legkésőbb a kvótaévet követő április 30-áig köteles bejelenteni az együttműködő szervezetnek. Az elháríthatatlan külső ok elismeréséről az MVH határozatot hoz. (4) A tejtermelőktől megvont egyéni kvóták, valamint a Magyar Köztársaság részére megállapított bármilyen kiegészítő kvóta automatikusan a nemzeti kvótatartalékba kerül, és a tejtermelők részére történő egyéni kvóta kiosztása a nemzeti kvótatartalék terhére történik. (5) Az (1) bekezdés alapján megvont kvóta a megvonás előtti mértékig abban az esetben kerül visszaadásra, ha a tejtermelő a kvóta megvonásának kvótaévében a megvonás előtti kvóta legalább 70 százalékát teljesíti. (6) A (2) bekezdés alapján megvont kvóta a tejtermelő részére a megtermelt mennyiség mértékéig, de legfeljebb a megvont kvóta mértékéig abban az esetben kerül visszaadásra, ha a tejtermelő vagy a gazdasága az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) nyilvántartásban szereplő állatállománnyal a kvóta megvonásának kvótaévében tejet termel és azt, vagy az abból előállított más tejterméket értékesíti. (7) Az 13 400 kilogrammot meg nem haladó egyéni kvótával rendelkező tejtermelők esetében az (1) bekezdés nem alkalmazandó. Átruházás, ideiglenes átengedés 9. § (1) A tejtermelő tulajdonában lévő kvótamennyisége legfeljebb harminc százalékát, de legalább ötszáz kilogrammot a Tv. szerint regisztrált, gazdaságában tejtermeléssel foglalkozó tejtermelő, vagy tejtermelői tevékenységet folytatni kívánó, TIR tenyészetkóddal rendelkező termelő részére ideiglenesen átengedheti. Az ideiglenes átengedés időtartama esetenként nem haladhatja meg az egy kvótaévet. (2) Az ideiglenes átengedés kizárólag az adott kvótaévben, a teljes kvótaévre vonatkozóan történhet, amelyet a kvóta eredeti tulajdonosának az adott kvótaév december 31-éig kell bejelentenie az együttműködő szervezetnek. Az ideiglenes átengedés jóváhagyásáról az MVH dönt, egyúttal gondoskodik a tejtermelő rendelkezésére álló kvótamennyiségben bekövetkezett változás tejkvóta nyilvántartásban történő átvezetéséről. A döntési határidő az adott kvótaév kezdete és július 15-e között beadott kérelmek esetében a 3. § (3) bekezdése szerinti határozat közlésétől számítandó. A jóváhagyott ideiglenes átengedés az adott kvótaév kezdetétől az adott kvótaévben hatályos. Az ideiglenesen átengedett kvóta tovább ideiglenesen nem engedhető át. (3) A kvótatulajdonos kvótamennyiségét vagy annak egy részét a Tv. szerint regisztrált, gazdaságában tejtermeléssel foglalkozó tejtermelő vagy tejtermelői tevékenységet folytatni kívánó, TIR tenyészetkóddal rendelkező termelő részére átruházhatja. (4) A tejtermelő teljes kvótamennyiségét csak abban az esetben adhatja el, ha az ENAR nyilvántartás szerinti tenyészetében a neve alatt nem szerepel 24 hónapnál idősebb nőivarú nem hús-, illetve egyéb húshasznú szarvasmarha. Amennyiben nem hús-, illetve egyéb húshasznú tehénállománnyal rendelkezik, úgy egyedenként háromezer kilogramm tejkvótával kell rendelkeznie. Kivételt képez az a magánszemély, aki legfeljebb kettő darab huszonnégy hónapnál idősebb nőivarú nem hús-, illetve egyéb húshasznú szarvasmarhát saját célú tejfelhasználásra tart. (5) Az átruházásról szóló szerződést és az átruházási kérelmet a vevőnek a szerződéskötést követő tizenöt napon belül, de legkésőbb december 31-éig kell benyújtania az együttműködő szervezethez. Az átruházási kérelemről az MVH dönt, egyúttal gondoskodik a tejtermelő rendelkezésére álló kvótamennyiségben bekövetkezett változás tejkvóta nyilvántartásban történő átvezetéséről. A döntési határidő az adott kvótaév kezdete és július 15-e között beadott kérelmek esetében a 3. § (3) bekezdése szerinti határozat közlésétől számítandó. Az átruházási kérelmet, illetve ideiglenes átengedési kérelmet kizárólag az adott kvótaévre vonatkozóan lehet benyújtani. A jóváhagyott átruházás az adott kvótaév kezdetétől hatályos. (6) Beszállítási kvóta átruházása esetén a kérelemhez mellékelni kell az eladó felvásárlójának igazolását az eladó által az adott kvótaév során beszállított tej mennyiségéről (kilogramm) és annak valódi zsírtartalmáról (kilogramm), valamint a vevő felvásárlójának szándéknyilatkozatát a vásárolt kvóta nagyságának megfelelő tejmennyiség átvételéről. (7) Az adásvételi szerződés megkötésének kvótaévében a (3) bekezdés szerint megvásárolt kvóta vagy annak egy része nem ruházható át, illetve ideiglenesen nem engedhető át. (8) A fiatal tejtermelők részére fenntartott nemzeti tartalékból igényelt kvóta nem lehet tárgya sem átruházásnak, sem ideiglenes átengedésnek, csak a nemzeti tartalék ezen célra fenntartott részébe adható vissza. 10. § (1) A gazdaság vagy a gazdaság egy termelőegységének állatállománnyal együtt történő eladásakor, bérbeadásakor, illetve örökösödés útján történő átszállásakor a termelőegységre jutó teljes kvótamennyiség felett az a tejtermelő gyakorolja a rendelkezési jogot, aki a tejtermelő gazdaságot átveszi. (2) Az átírás iránti kérelmet az (1) bekezdésben foglaltak alátámasztására szolgáló dokumentumokkal együtt a szerződéskötés dátumát, illetve a jogerős hagyatékátadó végzés közlését követő tíz napon belül, de legkésőbb a szerződés dátuma szerinti kvótaév utolsó napjáig kell benyújtania a gazdaságot átvevőnek az együttműködő szervezethez. A kérelem – az örökösödés esetét kivéve – március 31-ig nyújtható be. Az átírásról az MVH dönt, egyúttal gondoskodik a tejtermelő rendelkezésére álló kvótamennyiségben bekövetkezett változás tejkvóta nyilvántartásban történő átvezetéséről. A döntési határidő az adott kvótaév kezdete és július 15-ike között beadott kérelmek esetén a 3. § (3) bekezdése szerinti határozat közlésétől számítandó. A bérlet a szerződéskötés szerinti kvótaév kezdetétől hatályos, amely esetében a jóváhagyás iránti kérelmet a szerződésben meghatározott időtartam során, minden kvótaévre vonatkozóan az együttműködő szervezethez kell benyújtani. A bérleti idő lejárta után a tejkvóta visszakerül a bérbeadó használatába. (3) Az (1) bekezdés alapján szerzett kvóta a szerződés megkötésének kvótaévében nem engedhető át más tejtermelőnek és ezen időszak alatt csak az (1) bekezdés szerinti átruházás tárgya lehet. Ezen előírás nem vonatkozik arra, aki a gazdasághoz és a kvótához öröklés útján jutott hozzá. Szövetkezet, tejszövetkezet 11. § (1) A tejszövetkezet, amennyiben az MVH által kiadott felvásárlói elismeréssel rendelkezik, kérelemmel fordulhat az MVH-hoz annak érdekében, hogy a tagjai tulajdonát képező egyéni beszállítási kvótát a kvótanyilvántartásban a tejszövetkezet neve alatt, a tulajdonjog változása nélkül egységesen kezelje. A közös kezelés iránti kérelmet a kvótaév végét követően, április 1. és április 30. között kell megküldeni az együttműködő szervezetnek és minden évben meg kell ismételni. A bejelentés elmulasztása esetén a közös kezelés nem alkalmazható. Az MVH a 3. § (3) bekezdés szerinti határozatában rendelkezik a szövetkezeti közös kezelésről. (2) A (1) bekezdés szerint egységesen kezelt kvóta kompenzáció utáni túllépése esetén a felvásárló a 7. § (2) bekezdésben foglalt eljárás szerint gondoskodik a fizetési kötelezettség tejtermelőktől történő levonásáról. (3) Tejszövetkezeti közös kezelés esetén, amennyiben a közös kezelésben lévő kvóta kompenzáció után 70% alatt kerül teljesítésre, akkor az alulteljesítés mértékének megfelelően minden kvótáját közös kezelésbe adó szövetkezeti tag kvótája arányosan csökken. (4) Amennyiben a tejszövetkezeti tag nem értékesített tejet, úgy a 8. § (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. Lemondás a nemzeti kvótatartalék javára, igénylés a nemzeti kvótatartalékból 12. § (1) Az a tejtermelő, aki a tejtermeléssel egészben vagy részben, végleges jelleggel felhagy, kvótamennyiségéről vagy annak egy részéről a nemzeti kvótatartalék javára ellenszolgáltatás nélkül lemondhat. (2) A kvótamennyiségről történő lemondásról szóló nyilatkozatot az együttműködő szervezetnek kell megküldeni. (3) A nemzeti kvótatartalékból a külön pályázati kiírásban meghatározott feltételek szerint igényelhető kvóta. A pályázati kiírást a Tej, Tejtermék Termékpálya Bizottság javaslatainak figyelembevételével és a miniszter jóváhagyásával az MVH hivatalos internetes honlapján teszi közzé. Átcsoportosítás 13. § (1) A tejtermelő a beszállítási és közvetlen értékesítési kvótája közötti végleges átcsoportosításra irányuló kérelmét az adott kvótaév november 30-áig, míg az ideiglenes átcsoportosításra irányuló kérelmét az adott kvótaév február 28-áig nyújthatja be az együttműködő szervezethez. A határidőben benyújtott kérelem az adott kvótaévre vonatkozik. (2) Az MVH dönt az átcsoportosításról, egyúttal gondoskodik a tejtermelő rendelkezésére álló kvótamennyiségben bekövetkezett változás tejkvóta nyilvántartásban történő átvezetéséről. A döntési határidő az adott kvótaév július 15-e előtt beadott kérelmek esetében a 3. § (3) bekezdése szerinti határozat közlésétől számítandó. (3) A kvótaátcsoportosítás iránti kérelmet röviden meg kell indokolni, ennek hiányában a kérelem nem hagyható jóvá. Beszállítási kvótára történő átcsoportosítás esetén a kérelemhez mellékelni kell annak a felvásárlónak az előzetes szándéknyilatkozatát, aki a többlet tejmennyiséget a tejtermelőtől átveszi. Jelentések 14. § (1) A felvásárló köteles az adott kvótaévre vonatkozó, a beszállított tej mennyiségéről és a felvásárolt tej tényleges zsírtartalmáról tejtermelőnkénti, illetve besszállítónkénti kimutatást a tárgyhót követő hónap 28-áig, illetve az adott kvótaévre vonatkozó összesített kimutatást a kvótaévet követő május 14-éig elkészíteni és az együttműködő szervezethez benyújtani. (2) A felvásárló az (1) bekezdés szerinti havi és éves kimutatást a tejtermelővel történt elszámolásnak megfelelően köteles elkészíteni. A felvásárló jelentési kötelezettsége akkor is fennáll, ha érvényes szerződéssel rendelkező beszállítójától nem vett át tejet, vagy a termelő felvásárlói szerződése megszűnt, vagy kvótaév során felvásárlót váltott. (3) Közvetlen értékesítés esetén a tejtermelő köteles az adott kvótaévre vonatkozó, az értékesített tej, illetve más tejtermék (annak pontos megnevezésével) mennyiségéről összesített kimutatást készíteni és azt a kvótaévet követő május 14-éig az együttműködő szervezethez benyújtani. (4) Amennyiben a közvetlen értékesítési kvótával rendelkező tejtermelő az adott kvótaévben nem értékesített közvetlenül tejet vagy más tejterméket, akkor az erről szóló nyilatkozatot a tárgy kvótaévet követő május 14-éig kell az együttműködő szervezetnek megküldenie. (5) Amennyiben a felvásárló az adott kvótaévre vonatkozó összesített kimutatást az (1) bekezdésben meghatározott határidőig nem nyújtja be vagy az a havi kimutatásokhoz viszonyítottan mennyiségi eltérést mutat, úgy a határidő lejártát követően az általa felvásárolt tejmennyiség 0,01 százalékos túllépése esetére számított fizetési kötelezettségnek megfelelő összeget köteles naponta megfizetni. Amennyiben a felvásárolt tej mennyisége adatszolgáltatás hiányában nem megállapítható, úgy azt az MVH a tejtermelők beszállítási kvótájának, a havi jelentéseknek, valamint a becsült termelésnek az alapulvételével állapítja meg, majd ez alapján határozza meg az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség késedelmes teljesítése miatt fizetendő összeget, amelynek mértéke legalább száz euró, de legfeljebb százezer euró lehet. (6) Ha a felvásárló az (1) bekezdésben meghatározott összesített adatszolgáltatási kötelezettségét június 15-éig nem teljesíti, vagy az a havi kimutatásokhoz viszonyítottan mennyiségi eltérést mutat, akkor az MVH tizenöt munkanapon belül a felvásárlót tíz munkanapos határidő tűzésével teljesítésre szólítja fel. (7) Ha a közvetlen értékesítést végző tejtermelő az adott kvótaévre vonatkozó (3) bekezdésben meghatározott összesített kimutatást, illetve a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot határidőig nem készíti el, a határidő lejártát követően késedelmes naponként a közvetlen értékesítési referenciamennyiség 0,01 százalékos túllépése esetére számított fizetési kötelezettségnek megfelelő összeget köteles naponta megfizetni, amelynek teljes összege legalább száz euró, de legfeljebb ezer euró lehet. (8) Ha a közvetlen értékesítést végző tejtermelő a (3) bekezdésben meghatározott összesített kimutatást, illetve a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot június 15-éig nem nyújtja be vagy benyújtja, de hiánypótlásra kötelezték és ennek a kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, vagy újból hiányosan nyújtja be, akkor az MVH tizenöt munkanapon belül a tejtermelőt tizenöt napos határidő kitűzésével teljesítésre szólítja fel, amelynek eredménytelen eltelte után a közvetlen értékesítési referenciamennyisége a nemzeti kvótatartalék javára megvonásra kerül. (9) Ha a közvetlen értékesítést végző tejtermelő nem a valóságnak megfelelő összesített kimutatást, illetve nyilatkozatot nyújt be, köteles az MVH határozata alapján az érintett tej mennyiségével és a szabálytalanság súlyával arányos összeget megfizetni, amelynek maximális összege ötszázezer forintig terjedhet. Nyilvántartás, kimutatás 15. § (1) A felvásárlónak a telephelyein tejtermelőnkénti naprakész kimutatást és nyilvántartást kell vezetnie az egyes beszállításokról, a felvásárolt tej mennyiségéről, valamint a felvásárolt nyers tej tényleges zsírtartalmáról az akkreditált laboratóriumok által mért adatok alapján. (2) A tejtermelőnek a telephelyein az MVH által rendszeresített formanyomtatvány tartalmával azonos napi kimutatást és nyilvántartást kell vezetnie a megtermelt és közvetlenül, illetve beszállítás útján értékesített tej és tejtermékek mennyiségéről. Az ötezer kilogrammot meghaladó közvetlen értékesítési kvótával rendelkező tejtermelőnek a megtermelt és nem értékesített vagy ingyenesen átruházott tej és tejtermékek mennyiségéről is nyilvántartást kell vezetnie. A beszállítás útján értékesített tej esetén fel kell tüntetni a felvásárló nevét is. (3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő dokumentumokat a kiállítás évének végétől számított három évig meg kell őrizni. Záró rendelkezések 16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Európai Unió jogának való megfelelés 17. § Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a Bizottság 595/2004/EK rendelete (2004. március 30.) a tej és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló 1788/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, b) a Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”). 18. § (1) Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet [a továbbiakban: 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet] 3. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozatban foglaltak szerinti és a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal állatbetegségeket felsoroló jegyzékben szereplő immunizálások, illetve az e tevékenységek elvégzéséhez szükséges állat-egészségügyi szolgáltatások költségeihez,] „b) amelyek az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. XLVI. törvény 28. § d) pontja, a 34. § (3) bekezdése, valamint a 42. § (4) bekezdés c) pontja alapján kerülnek elrendelésre, vagy” (2) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Támogatott állat-egészségügyi szolgáltatás nyújtásának eljárásrendjében részvételre az az állat-egészségügyi szolgáltatást végző természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban: engedélyes) jogosult, aki külön jogszabály alapján rendelkezik az MgSzH és/vagy a Magyar Állatorvosi Kamara engedélyével, laboratóriumok esetében akkreditációval vagy jogszabályi felhatalmazással, valamint nyilatkozik a támogatott állat-egészségügyi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos szakmai, eljárásrendi és tájékoztatási kötelezettségek vállalásáról.” 19. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 43/2008. (IV. 4.) FVM rendelet, azzal hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szeszesital-piac ellátását szolgáló bor lepárlásához a 2009/2010. borpiaci évben nyújtott támogatás feltételeiről szóló 9/2010. (II. 4.) FVM rendelet 4. § (7) bekezdés d) pontja azzal, hogy e rendelkezést a 2010. február 5-től benyújtott hatósági bizonyítvány iránti kérelmek alapján indult eljárásokban is alkalmazni kell. (3) A 18. §-ban foglalt rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 20. § (1) A 18. § e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. (2) Ez a § az (1) bekezdésben meghatározott napot követő napon hatályát veszti. Gráf József s. k., földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter