📄 Jogszabály szövege
66/2011. (XII. 30.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 3., 4. és
11. pontjában, valamint 245/R. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető
államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d), e), n) és q) pontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva – a 41. § vonatkozásában az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat
és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 114. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró, a polgári hírszerzés
irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel kiterjed:
a) a rendőrségre, b) a büntetés-végrehajtási szervezetre, c) a hivatásos katasztrófavédelmi szervre,
d) az a)–c) pontban meghatározott szervekkel hivatásos és – ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik – szerződéses
szolgálati viszonyban állókra (a továbbiakban együtt: hivatásos állomány),
e) az a)–c) pontban meghatározott szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állót foglalkoztató, a belügyminiszter
által irányított szervnél [az a)–c) és e) pontban felsorolt szervek a továbbiakban együtt: belügyi szervek]
szolgálatot teljesítő hivatásos állományra, valamint f) a belügyminiszter által irányított polgári nemzetbiztonsági szolgálattal szolgálati viszonyban álló hivatásos
állomány kivételével a Belügyminisztériumban szolgálatot teljesítő hivatásos állományra.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a belügyminiszter által irányított polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra és azok
hivatásos állományára. 2. Az illetmény és egyéb juttatások megállapítása, folyósítása
[A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban:
Hszt.) 43. § (2) bekezdéséhez] 2. § A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja részére rendfokozati illetménynek megfelelő mértékű pótlékként
a ténylegesen viselt rendfokozatnak megfelelő rendfokozati illetmény összege jár.
(A Hszt. 43/B. §-ához) 3. § (1) A hivatásos állomány tagjának a Hszt. 43/B. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Miniszterelnökséghez történő
berendelése esetén a fegyveres szerv a berendelt rendelkezési állományba helyezését megelőző beosztásának
megfelelő illetményt és annak járulékait, valamint az esedékes jubileumi jutalom összegét a Miniszterelnökségnek
folyósításra átadja. (2) A hivatásos állomány tagjának a Hszt. 43/B. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Belügyminisztériumba történő
berendelése esetén a fegyveres szerv a berendelt rendelkezési állományba helyezését megelőző beosztásának
megfelelő illetményt és annak járulékait, valamint az esedékes jubileumi jutalom összegét a Belügyminisztérium
részére átadja. A Belügyminisztériumban betöltött beosztásra megállapított illetmény és járulékai, valamint
a fegyveres szervtől átvett illetmény és járulékai közötti különbség, továbbá a Belügyminisztériumban betöltött
beosztás alapján járó jubileumi jutalom és a fegyveres szervtől átvett jubileumi jutalom közötti különbség
a Belügyminisztérium költségvetését terheli. (3) A (2) bekezdéstől eltérően az illetmény és járulékai teljes fedezetét a Belügyminisztérium költségvetéséből kell
biztosítani, ha azt a költségvetésen kívüli külső forrásból finanszírozzák, vagy a miniszter a (2) bekezdéstől eltérően
rendelkezik. (4) A Hszt. 43/B. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott berendelés esetén az illetmény és egyéb juttatások, valamint
a foglalkoztatással felmerülő egyéb költségek a foglalkoztató szervet terhelik.
(5) Az eredeti szolgálati hely szerinti fegyveres szerv folyósítja
a) a Belügyminisztériumba, valamint b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv kivételével
a belügyi szervekhez berendelt hivatásos állomány tagjának ruházati költségtérítését. A ruházati költségtérítéssel a berendelt az eredeti
szolgálati hely szerinti fegyveres szerv felé köteles elszámolni.
4. § A belügyminiszter évenként, a költségvetés jóváhagyásakor meghatározza a Hszt. 43/B. § (1) bekezdés b) pontja
alapján történő berendeléssel a Belügyminisztériumban foglalkoztatható hivatásos szolgálati viszonyban állók
számát. (A Hszt. 44. §-ához) 5. § (1) A Hszt. 44. § (1) bekezdés b), f) vagy i) pontja alapján rendelkezési állományba helyezett hivatásos állomány tagjának
az eredeti beosztása szerinti, a beosztás ellátásához kötött rendszeres pótlékok nélkül számított illetményt kell
folyósítani. Az illetmény megállapításakor a rendelkezési állományba helyezés előtt elrendelt illetmény-eltérítést
a szakmai munka tárgyévet követő értékeléséig figyelembe kell venni.
(2) A hivatásos állomány Hszt. 44. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja alapján rendelkezési állományba helyezett azon tagja,
aki tanulmányai megkezdése előtt szolgálati beosztást töltött be és akinek a részére az oktatási intézményben
folytatott tanulmányai befejezése után felkészültségének megfelelő beosztás a pályakezdőkre vonatkozó szabályok
szerint nem biztosítható, eredeti beosztása figyelembevételével jogosult illetményre.
(3) A Hszt. 44. § (1) bekezdés d) pontja alapján történő rendelkezési állományba helyezés esetén a hivatásos állomány
tagja illetményét a fegyveres szerv folyósítja. (4) A rendvédelmi felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató, a Hszt. 44. § (1) bekezdés d) pontja alapján
rendelkezési állományba helyezett hallgató részére járó illetmény és illetményjellegű juttatások fedezetéről az adott
fegyveres szervnél központilag kell gondoskodni. (A Hszt. 50. §-ához)
6. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának a Hszt. 50. § (1) bekezdése szerinti szolgálati beosztások ellátásával, vagy
helyettesítéssel történő megbízása az eredeti beosztás ellátása mellett történik, a megbízás alapján járó díjazás
mértékét az állományilletékes parancsnok a feladattal, valamint a feladat ellátására beosztottak számával arányosan
állapítja meg. (2) Amennyiben a hivatásos állomány tagja közalkalmazottat, kormányzati ügykezelőt, köztisztviselőt vagy
kormánytisztviselőt helyettesít, az (1) bekezdés szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(3) Ha a hivatásos állomány helyettesítést ellátó tagja a megbízás alapján díjazásban részesül, a helyettesítés során
végzett tevékenysége nem minősül túlszolgálatnak, a tevékenységért csak a Hszt. 50. § (4) bekezdése szerinti
többletszolgálatért járó díjazás jár. (A Hszt. 62. §-ához)
7. § (1) A Hszt. 62. §-ában foglalt, a tanulmányokhoz nyújtott támogatások megtérítésére – a Hszt. 306/B. §-ában foglaltak
alapján megtérítésre kötelezetteken kívül – a hivatásos állomány azon tagja kötelezhető, aki tanulmányi szerződés
alapján iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatásban, képzésben vesz részt.
(2) Nem kötelezhető a támogatás visszatérítésére az, aki a fegyveres szerv által elrendelt szakmai továbbképzésen vagy
átképzésen vesz részt. (3) Tanulmányi támogatásnak minősülő pénzbeli juttatás különösen:
a) a beosztásuk alól mentesítettek, vagy az állományba vételt megelőzően nappali képzésben résztvevők esetében
a tanulmányok idejére folyósított illetmény, külön juttatás, b) a beosztásuk ellátása mellett levelező vagy esti tagozaton tanulók esetében a tanulmányi munkaidő-kedvezmény
tartamára járó távolléti díj, c) a külföldi tanulmányokat folytatók esetében az a) pontban meghatározott juttatások, valamint a külföldi napidíjat
illetően a devizaellátmánynak a visszafizetés esedékessé válásának napján érvényes MNB középárfolyamon
forintra átszámított összege, d) a fegyveres szerv által biztosított tandíjkedvezmény, a polgári oktatási intézményben tanulók részére fizetett
tandíj, tanszer-hozzájárulás, valamint az átvállalt oktatási (tanulmányi) költségek,
e) a tanulmányi szerződésben rögzített egyéb pénzbeli juttatások (különösen az utazási költségtérítés,
szállásköltség). (4) A természetbeni élelmezés értékének visszatérítésénél figyelembe kell venni az élelmezés nyersanyagértékét
(nyersanyagnormát), valamint a természetbeni élelmezés pénzbeli megváltását. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti juttatások közül az illetményjellegű juttatásoknál a személyi jövedelemadó, a nyugdíj-,
az egészségbiztosítási és a munkavállalói járulék levonása utáni nettó összeget, a természetbeni juttatásoknál pedig
a felhasználáskor érvényes norma szerinti összeget kell figyelembe venni.
(6) A tandíjtartozás összegét a tanintézet által a tandíjakról kiállított számlákra teljesített kifizetések alapján kell
megállapítani. (7) A tanulmányi támogatás visszatérítésére az állományilletékes parancsnoknak írásban kell a hivatásos állomány tagját
felszólítania, aki a felszólítás ellen – a kézhezvételtől számított 15 napon belül – az elöljáró parancsnokhoz szolgálati
panaszt nyújthat be. (A Hszt. 87. § (2) bekezdéséhez)
8. § Az elrendelhető túlszolgálat tartama naptári évenként 450 óra.
(A Hszt. 88. §-ához ) 9. § (1) Az elrendelt túlszolgálatra eső időarányos távolléti díjat 174 órás havi osztószámmal kiszámított egy órára eső távolléti
díj alapulvételével kell megállapítani. (2) A Hszt. 88. § (2) bekezdése alapján szabadidőben megváltandó, évi 150 óráig terjedő túlszolgálat mértékébe nem
számítható be az a túlszolgálat, amelyet az önkormányzat, vagy egyéb külső szervezet finanszíroz.
(3) A hivatásos állomány tagja részére távolléti díj kifizetésére csak a Hszt. 88. § (1) bekezdése alapján arra jogosult által
elrendelt és nyilvántartott túlszolgálat után kerülhet sor. (4) A túlszolgálatért járó díjazást a túlszolgálat napját követő naptári hónapra esedékes illetmény kifizetésével együtt kell
folyósítani. (A Hszt. 97. §-hoz) 10. § A szabadság pénzbeni megváltása címén a hivatásos állomány tagjának a ki nem adott szabadság mértékével arányos
összegű, a kifizetés esedékességekor számított távolléti díj jár.
3. Az illetmény (A Hszt. 100–103. §-ához) 11. § (1) A Belügyminisztériumba, valamint a belügyi szervekhez berendelt hivatásos állomány tagjának besorolását és ennek
figyelembevételével az illetményét a hivatásos állományra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.
(2) A hivatásos állomány fegyveres szervnél közalkalmazotti, kormányzati ügykezelői vagy kormánytisztviselői
álláshelyen foglalkoztatott tagjának rendszeres pótlékok nélkül számított illetménye nem lehet kevesebb, mint
az ellátott munkakörbe megállapítható közalkalmazotti, kormányzati ügykezelői vagy kormánytisztviselői illetménye
lenne. Ha a közalkalmazotti, kormányzati ügykezelői vagy kormánytisztviselői illetmény a magasabb, akkor a hivatásos
állomány tagjának illetményét annak megfelelően kell újra megállapítani.
(3) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztását közalkalmazotti, kormányzati ügykezelői vagy
kormánytisztviselői munkakörré minősítettek át, továbbra is a munkakör átminősítés előtti besorolása alapján kell
az illetményét megállapítani. (4) A Hszt. 102. § (1) bekezdése alapján a magasabb fizetési fokozatba való előresorolást annak a hónapnak az első
napjától kell végrehajtani, amelyik hónapban a várakozási idő letelik.
(5) Az egyes szerveknél megállapítható illetménykiegészítések részletezését az 1. melléklet tartalmazza.
(A Hszt. 245/H. §-ához) 12. § A Hszt. 245/H. § (2) bekezdésében meghatározott vezetők illetményét az illetmény elemekre való bontása nélkül, egy
összegben kell megállapítani. Az így megállapított illetmény magába foglalja valamennyi illetményelemet, beleértve
az érintett részére megállapítható pótlékokat is, a nyelvtudási pótlék kivételével.
(A Hszt. 104. §-ához) 13. § (1) Azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges – így a hivatásos állomány
tagjának nyelvtudási pótlék fizethető –, valamint amelyekben az idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó
feladat, az állománytáblázatok tartalmazzák. (2) A harmadik és további nyelv, továbbá a ritka nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértéke megegyezik
a Hszt. 104. § (4) bekezdése szerint adható nyelvtudási pótlék mértékével. A ritka nyelvek felsorolását a 2. melléklet
tartalmazza. (3) A Hszt. 104. § (2) bekezdése alapján az állami nyelvvizsga bizonyítvány eredményét igazoló bizonyítvánnyal
egyenértékű okirat vonatkozásában kétség esetén szolgálati úton az oktatásért felelős miniszter által kijelölt szervtől
kell állásfoglalást kérni a nyelvtudási szint elismeréséről. (A Hszt. 245/R. §-ához)
14. § A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állománya vonatkozásában a 3. melléklet tartalmazza azon idegen
nyelvek körét, amelyekből szerzett középfokú, vagy felsőfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén a Hszt. 104. §
(5) bekezdése szerinti mértékű nyelvtudási pótlék folyósítható. 4. Jubileumi jutalom
(A Hszt. 110. §-ához) 15. § (1) A Hszt. 110. §-ának (2) bekezdése alapján a jubileumi jutalom esedékességének megállapítása szempontjából
a szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napját úgy kell megállapítani, hogy az számánál fogva megfeleljen
a szolgálati viszony kezdő napjának. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja a szolgálati
viszonyban töltött idő elérésének napja. (2) A jubileumi jutalmat – a Hszt. 110. § (3) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – az esedékesség napján kell
kifizetni. (3) Ha a jubileumi jutalomra a hivatásos állomány tagja a Hszt. 110. § (3) bekezdése alapján jogosult, azt a szolgálati
viszony utolsó napján kell kifizetni. (4) A jubileumi jutalmat a Hszt. 107. §-a alapján csökkentett illetményben részesülőnek is a teljes illetmény alapulvételével
kell megállapítani. (5) A jubileumi jutalom, vagy annak különbözete utólagos kifizetése esetén a jutalom összegét az eredeti esedékességkor
érvényes távolléti díj alapulvételével kell megállapítani (6) A (5) bekezdés alapján megállapított jubileumi jutalom késedelmes kifizetése esetén késedelmi kamat jár.
5. Kiküldetési költségtérítés (A Hszt. 111. §-ához) 16. § A belföldi szolgálati kiküldetés szolgálati jellegének megállapítására és a kiküldetés „menetlevélen” történő
elrendelésére az állományilletékes parancsnok, vagy az általa megbízott vezető jogosult.
17. § (1) A hivatásos állomány tagja belföldi szolgálati kiküldetése esetén az ezzel összefüggésben felmerülő többletkiadásai
megtérítésére jogosult. (2) Kiküldetési költségtérítés a) utazási költség,
b) szállásköltség, c) napidíj (élelmezési többletköltség) címén állapítható meg.
18. § (1) A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni a kiküldetés teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült
utazási költségeit. (2) Az utazás során igénybe vehető közlekedési eszközt – gazdaságossági és célszerűségi szempontok
figyelembevételével – az állományilletékes parancsnok határozza meg. 19. § (1) A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni a kiküldetés teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült
szállásköltségét. Szállásköltség címén a kötelező reggeli ára és a gépkocsi esetleges parkolási, őrzési költsége is
elszámolható. (2) Nem számolható el külön szállásköltség arra az éjszakákra, amelyre a hivatásos állomány tagja a fegyveres szerv
szálláshelyét térítésmentesen veszi igénybe. 20. § (1) Amennyiben a hivatásos állomány tagja szállásköltség címén a kötelező reggeli árát elszámolja, a napidíj összegét
25%-kal csökkenteni kell. (2) Nem illeti meg napidíj azt,
a) akit állandó lakóhelyére vagy tartózkodási helyére küldenek ki,
b) aki a kiküldetés időtartama alatt térítés nélkül természetbeni élelmezési ellátásban részesül.
6. Távolléti díj (A Hszt. 112. §-ához) 21. § (1) Távolléti díj számítása szempontjából rendszeres illetménypótléknak minősül:
a) a szolgálati időpótlék, b) az idegennyelv-tudási pótlék,
c) a fokozottan veszélyes beosztás pótléka, d) a közterületi pótlék,
e) a határrendészeti pótlék, f) a veszélyes katasztrófavédelmi és tűzoltó beosztás pótléka,
g) a gépjárművezetői pótlék, h) a különleges gépjárművezetői pótlék,
i) a díszelgési pótlék, j) a zenekari pótlék,
k) a különleges bevetési pótlék, l) a lovasjárőri pótlék,
m) a kutyavezetői pótlék, n) a hajóvezetői pótlék,
o) a nyomozói pótlék, p) a tanácsosi címpótlék,
r) a főtanácsosi címpótlék, s) a vezetői illetménypótlék,
t) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv állománya belső ellenőrzési pótléka,
u) a terrorizmust elhárító szerv állományának pótléka. (2) A távolléti díj összegének megállapításánál az esedékesség időpontjában érvényes alapilletmény,
illetménykiegészítés és rendszeres illetménypótlékok együttes összege az irányadó.
(3) A rendőrség különleges foglalkoztatási állományába tartozók esetében a távolléti díj megállapítása során a Hszt.
264/C. § (4) bekezdése alapján folyósított, az esedékesség időpontjában érvényes illetményt kell figyelembe venni.
7. Költségtérítések (A Hszt. 113. §-ához) 22. § (1) A szolgálati érdekből az egyik szolgálati helyről a másikra történő áthelyezéssel kapcsolatos átköltözési költség, ha
a hivatásos állomány tagja az új szolgálatteljesítési helyére költözik:
a) az utazási költség, b) az ingóságok szállítási költsége,
c) az átköltözési átalány. (2) A szolgálati érdekből az egyik szolgálati helyről a másikra történő áthelyezéssel kapcsolatos költség, ha a hivatásos
állomány tagja új szolgálatteljesítési helyére nem költözik át és a szolgálatteljesítés helye lakóhelyétől eltér:
a) az utazási költség, b) a különélési díj.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt költségek megtérítése a fegyveres szerv próbaidőt töltő tagját nem illeti meg.
23. § (1) Az áthelyezett saját személye, a vele együtt költöző házastársa, élettársa, valamint az általa eltartott, vele közös
háztartásban élő családtagjai után jogosult ténylegesen felmerült utazási költségeinek megtérítésére.
(2) Az utazás alkalmával igénybe vehető közlekedési eszközt – gazdaságossági és célszerűségi szempontok
figyelembevételével – az állományilletékes parancsnok határozza meg. (3) Ha az áthelyezett személy új szolgálatteljesítési helyére a szolgálattételre való jelentkezéssel egyidőben átköltözni
nem tud, részére az átköltözés későbbi időpontban való lebonyolítása végett a lakóhelyére történő egyszeri oda- és
visszautazás költségét is meg kell téríteni. (4) A költségtérítésre jogosult a hivatásos állomány tagja akkor is, ha áthelyezésére fegyelmi büntetésből eredő
alacsonyabb beosztásba helyezése miatt került sor. (5) Költségtérítésként a számlával igazolt költségek számolhatók el.
(6) Vasúti utazás esetén a hivatalos díjszabás szerinti másodosztályú menetjegy ára téríthető.
24. § (1) Az ingóságok átszállításával kapcsolatban a számlával igazolt költségeket kell megtéríteni.
(2) Szállítási költség különösen a fuvarozási, rakodási költség, valamint a fuvarozás és rakodás biztosítási költsége.
(3) Szállítási költségként felszámítható az üres csomagolóeszközök és az igénybe vett szállítóeszközök régi
szolgálatteljesítési helyre történő visszaszállításának igazolt költsége is. 25. § (1) Átköltözési átalányként számolható el a költözéssel kapcsolatos egyéb, nem vagy nehezen számszerűsíthető kiadás,
így különösen a csomagolási és tisztítási költség. (2) Az áthelyezett személy átköltözési átalányra akkor jogosult, ha
a) nős, férjezett, vagy olyan gyermeke van, akinek eltartására kötelezett és akit saját háztartásában tart el, feltéve,
hogy ingóságait régi szolgálatteljesítési helyéről az újra átszállította, vagy
b) egyedülálló és igazolja, hogy az új szolgálatteljesítési helyére legalább a lakhatás alapvető feltételeit biztosító
bútort átszállította. (3) Az átköltözési átalány összege az illetményalap
a) 130%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása legalább három és fél szobás,
b) 120%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása három szobás,
c) 110%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása két és fél szobás,
d) 95%, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása két szobás,
e) 80%, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása másfél szobás,
f) 65%, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása egy szobás
volt. 26. § (1) A hivatásos állomány újonnan kinevezett, valamint a tiszti kinevezés után az első szolgálati beosztásba kerülő tagja
átköltözés esetén az átköltözéssel kapcsolatos szállítási és utazási költség megtérítésére, valamint átköltözési
átalányra jogosult. (2) Ugyanazon önálló állománytáblával rendelkező szolgálati helyen szolgálatot teljesítő házastársak, élettársak együttes
áthelyezése esetén az átköltözési költségeket csak az egyik fél számolhatja el.
27. § (1) Különélési díjra jogosult a más helységbe áthelyezett nős, férjezett, vagy családfenntartónak minősülő személy,
a) akinek az új szolgálatteljesítési helyen lakóingatlana nincs, és
b) aki az új szolgálatteljesítési helyére nem költözik át, de a szolgálatteljesítési idő végeztével rendszeresen nem tér
haza családjához, hanem a fegyveres szerv által részére biztosított ideiglenes szálláshelyre tér haza,
így emiatt családjától külön élni kényszerül. (2) A családtól való külön élésnek minősül az élettárstól való külön élés is, amennyiben a jogosult az áthelyezést
megelőzően legalább 6 hónapon át élet- és vagyonközösségben együtt élt élettársával. Ennek igazolására el kell
fogadni a közös nyilatkozatot. (3) A különélési díj szempontjából az áthelyezett eltartási kötelezettségét csak a saját háztartásában eltartott gyermeket
illetően lehet megállapítani. (4) Különélési díj illeti meg azt az egyedülálló személyt is, aki igazolja, hogy keresőképtelen és jövedelem nélküli szülőjét
vagy szüleit, továbbá más eltartó nélküli kiskorú testvérét vagy testvéreit áthelyezése előtt saját háztartásában tartotta
el, feltéve, hogy azok eltartására kötelezhető és keresőképes más hozzátartozójuk nincs és a hivatásos állomány tagja
új szolgálatteljesítés helyére lakás hiányában őket elköltöztetni nem tudja.
(5) A különélési díj a hivatásos állomány tagjának az áthelyezés időpontjától számított egy évig folyósítható. Az egy év
elteltét követően a különélési díj folyósítását az állományilletékes parancsnok évente meghosszabbíthatja, ha fontos
szolgálati érdek miatt a különélés nem szüntethető meg.
(6) A különélési díj egy napra eső összege a belföldi szolgálati kiküldetést teljesítő részére járó – számla nélkül adható –
napidíj összegével egyezik meg. 28. § (1) A különélési díjra jogosult részére a különélési díj fele jár
a) a kórházban töltött napokra, b) az egészségügyi szabadság idejére, függetlenül attól, ha ezalatt családjának lakóhelyére egy hétnél hosszabb
időre hazatér. (2) Szabadság idejére különélési díj nem jár.
(3) A külön élőnek havonta négy alkalommal az állandó lakóhelyére vagy családjához történő utazás és onnan
a szolgálatteljesítési helyére történő visszautazás költségét az utazási költségtérítésre vonatkozó szabályok szerint kell
megtéríteni. 29. § (1) Ha az áthelyezett az új szolgálatteljesítési helyéről naponta családjához úgy vissza tud térni, hogy lakóhelyén legalább
10 órát eltölthet, különélési díj helyett utazási költségtérítésre jogosult.
(2) Az utazáshoz igénybe vehető és a költségtérítés szempontjából irányadó közlekedési eszközt – gazdaságossági
szempontok és a szolgálati érdek figyelembevételével – az állományilletékes parancsnok határozza meg.
(3) Nem folyósítható különélési díj vagy utazási költségtérítés, ha az áthelyezett az új szolgálatteljesítési helyén
a felajánlott lakható és a külön jogszabályban meghatározott jogos lakásszükségletnek megfelelő lakást nem fogadja
el. A jogos lakásszükségletet kielégítőnek minősül az a lakás is, amely a régi szolgálatteljesítési helyen lévő lakással
megegyező nagyságú és komfortfokozatú. 30. § A hivatásos állomány tagjának áthelyezése esetén vele együtt költöző házastársa kereset-, valamint jövedelem
kiesésének átmeneti pótlására szolgáló jövedelem-kiegészítés megállapításáról és folyósításáról külön jogszabály
rendelkezik. 31. § Az áthelyezéssel kapcsolatosan felmerült költségek azt a fegyveres szervet terhelik, akinek a kezdeményezésére
a hivatásos állomány tagjának áthelyezése történt. 32. § A Hszt. 49. § (1) és (2) bekezdése alapján más helységbe vezényelt hivatásos állomány tagjának költségtérítéseire
a belföldi szolgálati kiküldetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy amennyiben a 28. és
29. §-ban foglaltak teljesülnek, a hivatásos állomány tagja napidíj helyett különélési díjra jogosult.
33. § A szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel kapcsolatos költség különösen
a) az utazási költség, b) az előre kifizetett és a visszarendelés miatt igénybe nem vett szolgáltatások vissza nem térített ellenértéke.
34. § (1) A helyközi vagy távolsági utazással járó munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről külön jogszabály
rendelkezik.
(2) A hivatásos állomány tagja részére a munkába járáshoz helyi közlekedési bérlet csak a Hszt. 116/A. §-ában
meghatározott választható juttatások rendszerében biztosítható.
8. Kedvezmények és támogatások (A Hszt. 114. §-ához)
35. § A hivatásos állomány tagja és családtagja külön rendelkezésben meghatározott feltételek szerint és az ott
meghatározott térítési díj ellenében kedvezményes üdülésben részesíthető a fegyveres szerv, valamint a fegyveres
szervet irányító minisztérium kezelésében levő üdülőkben, hétvégi pihenőházakban.
36. § (1) Visszatérítendő kamatmentes családalapítási támogatás adható a 35 évesnél nem idősebb, házas vagy élettársi
viszonyban élő hivatásos állomány tagjának, ha a támogatást anyagi körülményei indokolják.
(2) Nem részesíthető támogatásban az,
a) akinél a szolgálati viszony megszüntetése folyamatban van,
b) aki ellen büntető- vagy fegyelmi eljárás van folyamatban,
c) akinek illetményét – a fennálló tartozásai miatt – további levonásokkal terhelni már nem lehet.
(3) A támogatás kizárólag a családi otthon kialakításával összefüggő berendezési és felszerelési tárgyak beszerzésére
fordítható.
(4) A támogatás a szolgálati viszony fennállása alatt egy alkalommal – házastársak és élettársak esetében csak az egyik fél
részére – engedélyezhető.
(5) A támogatás legfeljebb négy éves futamidőre adható, felső határa nem haladhatja meg a mindenkori illetményalap
összegének tizenötszörösét.
(6) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a törlesztés ideje alatt önhibájából szűnik meg, a vissza nem
fizetett támogatás a szolgálati viszony megszűnésének napján egy összegben esedékessé válik.
(7) A vissza nem térített családalapítási támogatás-tartozást hivatalból törölni kell, ha a kedvezményezett szolgálati
kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhalálozott.
(8) Az állományilletékes parancsnok kivételesen, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti a tartozás
törlését. A vissza nem fizetett támogatás adóköteles jövedelemnek minősül.
37. § (1) A fegyveres szerv részére jóváhagyott éves költségvetési kiadási előirányzat terhére illetményelőleg-keretet kell
képezni. Az éves keret a költségvetésben jóváhagyott rendszeres és nem rendszeres személyi juttatás eredeti
előirányzatának legfeljebb 5%-áig terjedhet.
(2) Az illetményelőleg törlesztéséből visszafolyó összeg az illetményelőleg-keretet nem növeli.
38. § (1) A hivatásos állomány tagja részére családi, egészségügyi vagy más szociális ok figyelembevételével kamatmentes
illetményelőleg kifizetését az arra irányuló indoklással alátámasztott kérelem alapján az állományilletékes parancsnok
engedélyezheti.
(2) A kérelmezőnek legfeljebb a besorolása szerinti, személyi jövedelemadó-előleggel, egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulékkal csökkentett havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű illetményelőleg kifizetése
engedélyezhető, amely azonban nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének
ötszörösét.
(3) Az illetményelőleg havi részletekben legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett engedélyezhető, azzal, hogy
a visszafizetési kötelezettségnek tárgyév december 31-éig eleget kell tenni.
(4) Az illetményelőleg törlésére a 36. § (7) és (8) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.
9. Pótlékok [A Hszt. 254. és 306. §-ához és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. XLIII.
törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 37/A–54. §-ához]
39. § A Hszt. 254. § (2) bekezdésében meghatározott, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv
állománya belső ellenőrzési pótlékára, valamint a terrorizmust elhárító szerv állományának pótlékára jogosultak körét
és a pótlék mértékét a 4. melléklet tartalmazza.
40. § (1) A Vhr. 36. §-ában meghatározott fokozottan veszélyes beosztás pótlékát megállapítani és folyósítani csak akkor lehet,
ha a tárgyhavi pótlékra jogosultságot a nyilvántartás alapján a szolgálati elöljáró igazolta.
(2) A Vhr. 37/A. §-ában meghatározott veszélyes katasztrófavédelmi és tűzoltói beosztás pótlékra jogosító beosztásokat
a 5. melléklet tartalmazza.
(3) A Vhr. 37/B. §-ában meghatározott, egyéb veszélyességi pótlékokra jogosító munkaköröket a 6. melléklet tartalmazza.
Az egyéb veszélyességi pótlékot 24 órás szolgálatra kell számítani. Ha a szolgálat ennél rövidebb tartamú, de legalább
– a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél egyéb veszélyességi pótlékra jogosító munkakörök kivételével – a nyolc órát
eléri, a pótlékot arányosan csökkentve kell megállapítani.
(4) A Vhr. 38. §-ában meghatározott közterületi pótlékra jogosító szolgálati beosztásokat az 7. melléklet tartalmazza.
(5) A Vhr. 38/A. §-ában meghatározott határrendészeti pótlékra jogosító szolgálati beosztásokat a 8. melléklet
tartalmazza.
(6) A Vhr. 38/B. §-ában szabályozott őrzési pótlékra jogosító szolgálati beosztásokat a 9. melléklet tartalmazza.
(7) A Vhr. 39. §-ában meghatározott ügyeleti pótlék mértéke
a) 8 órás ügyeleti szolgálat esetén az illetményalap 3,8%-a,
b) 12 órás ügyeleti szolgálat esetén az illetményalap 5,0%-a,
c) 24 órás ügyeleti szolgálat esetén az illetményalap 7,4%-a.
(8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, ügyeleti pótlékra jogosult az az orvos is, aki a hivatásos állomány tagjai
szolgálatteljesítése idején, annak érdekében orvosi ügyeletet lát el.
(9) A Vhr. 39. §-ában meghatározott ügyeleti díj mértéke az illetményalap 7,4%-a. A büntetés-végrehajtási szervezet
hivatásos állományának tagja ügyeleti szolgálatot teljesít, ha részére a hivatali munkaidőnek vagy saját
munkaidejének végétől a következő munkanap kezdetéig szolgálati helyén ügyeleti szolgálatot rendeltek el.
(10) A Vhr. 42. § (2) bekezdésében meghatározott különleges gépjárművezetői pótlék folyósítása szempontjából
különleges gépjárműnek minősülő járművek felsorolását a 10. melléklet tartalmazza.
(11) A Vhr. 45. §-ában meghatározott díszelgési pótlékra jogosult az Országos Rendőr-főkapitányságon a Köztársasági
Őrezred díszőri feladatokat ellátó hivatásos állomány tagja, valamint a Magyarország Lovas Díszegységébe beosztott
lovasrend őrök.
(12) A Vhr. 50. §-ában meghatározott különleges bevetési pótlékra jogosultakat a 11. melléklet tartalmazza.
(13) A Vhr. 52. §-ában meghatározott kutyavezetői pótlékra jogosult
a) az, aki a szolgálati kutyával való foglalkozást (kiképzést, gondozást, ápolást és etetést) napi rendszerességgel,
munkaköri feladatként végzi, vagy a szolgálati idejének több mint felét kutyával látja el, valamint
b) a kutyás kiképzést végző szakoktató (kiképző, tanár) és a kutyavezető parancsnoka, amennyiben beosztásukhoz
szolgálati állatot ténylegesen rendszeresítettek.
(14) A kutyavezetői pótlék megállapítása szempontjából szolgálati kutyának minősül az az eb is, amely magántulajdonban
van, de a szolgálati elöljáró engedélyével szolgálatellátásra használnak, vagy szolgálati célokra kiképeznek.
(15) A Vhr. 54. §-ában meghatározott nyomozói pótlékra jogosító beosztásokat a 12. melléklet tartalmazza.
10. Módosuló rendelkezések 41. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak illetményéről, valamint egyéb pénzbeli és
természetbeni ellátásáról szóló 4/1997. (II. 28.) TNM rendelet (a továbbiakban: TNM rendelet) 28. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„28. § A Hszt. 113. § (1) bekezdés b) pontja alapján a ht. állomány tagjának a nemzetbiztonsági feladat ellátásával
kapcsolatban indokoltan felmerült költsége megtérítése érdekében a helyi, szolgálati célú utazásai lebonyolításához
a szolgálati feladat teljesítésének helye szerinti helyi közlekedési szolgáltató által kibocsátott bérletszelvényt vagy
menetjegyet kell biztosítani. A bérletszelvény vagy menetjegy a ht. állomány tagjának munkába járásához nem
használható.” (2) A TNM rendelet 59. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bérletszelvény és menetjegy kiadására, felhasználására és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat
a Hivatal belső rendelkezése állapítja meg.” (3) Hatályát veszti a TNM rendelet 23. §-a.
42. § A belügyi szervek szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatairól szóló 39/1997. (VII. 18.) BM
rendelet 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendelet hatálya kiterjed a rendőrségre, a büntetés-végrehajtási szervezetre és a hivatásos katasztrófavédelmi
szervre (a továbbiakban együtt: belügyi szervek).” 11. Záró rendelkezések
43. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti: a) a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak egyes illetményen kívüli járandóságairól,
szociális juttatásairól és támogatásáról szóló 6/1997. (III. 26.) IM rendelet,
b) a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai részére járó egyes költségtérítésekről szóló 7/1997.
(III. 26.) IM rendelet, c) a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai illetményének és illetményjellegű juttatásainak
megállapításáról és folyósításáról szóló 15/1997. (IV. 22.) IM rendelet,
d) a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb
juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997. (III. 19.) BM rendelet 1–18. §-a,
19–57. §-a, valamint 1. és 2. számú melléklete, továbbá
e) a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai fogpótlással kapcsolatos
költségtérítéséről és a szemüvegtérítés egyes kérdéseiről szóló 1/1998. (I. 16.) BM rendelet.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.