6/2010. (III. 12.) SZMM rendelete a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról.

6/2010. (III. 12.) SZMM rendelete a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § 6. pont p) alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya a) a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 1. számú melléklet XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium (a továb biak ban: minisztérium) fejezet 16. címe alatti fejezeti kezelésű előirányzatokra, b) az előző évekről áthúzódó, a szociális és munkaügyi miniszter (a továb biak ban: miniszter) irányítása alá rendelt fejezeti kezelésű előirányzatok maradványára, továbbá c) a minisztérium fejezet 16. címében az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendeletben (a továb biak ban: Ámr.) foglaltak szerint megállapított évközi új előirányzatokra terjed ki. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti előirányzatok bármelyikének támogatási célú felhasználásáról jogszabály rendelkezik, e rendeletet az abban nem szabályozott kérdésekben alkalmazni kell. 2. § E rendelet alkalmazásában 1. bírálati bizottság: a pályázatok és a pályázati rendszeren kívüli támogatási kérelmek (a továb biak ban együtt: támogatási igény) bírálatára, az azokkal kapcsolatos elő ze tes állásfoglalás kialakítására felkért vagy kijelölt bizottság, továbbá – pályázati eljárás esetén – a pályázatokat elbíráló kuratórium, kollégium, tanács; 2. előfinanszírozás: a megítélt támogatás teljes összegének utólagos elszámolási kötelezettség melletti, előlegként történő folyósítása; 3. kedvezményezett: az előirányzatból részesülő kérelmező, pályázó vagy egyéb – a kötelezettségvállalás alapján – jogosult természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; 4. kezelő szervezet: az 1. mellékletben felsorolt előirányzatok tekintetében a kötelezettségvállalásra, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, a szakmai teljesítés igazolására, az utalványozásra, érvényesítésre, az utalvány ellenjegyzésére, a támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a támogatási szerződéstől történő elállásra vagy a támogatási szerződés felmondására feljogosított szervezet; 5. kötelezettségvállaló: a miniszter, továbbá az általa az Ámr. 109. § (7) bekezdése szerinti szabályzatban a támogatási szerződés aláírására feljogosított személy, ideértve a kezelő vagy lebonyolító szervezet képviseletét ellátó személyt is; 6. lebonyolító szervezet: a 2. mellékletben felsorolt előirányzatok tekintetében a támogatás továbbadására jogosult szervezet, amely ellátja az előirányzat felhasználásával összefüggő, külön megállapodásban rögzített feladatokat; 7. támogatási előleg: az Ámr. 124. § (5) bekezdése szerinti forrás; 8. végső kedvezményezett: az előirányzat terhére folyósított támogatás végső felhasználója. 2. Az előirányzatok támogatási célú felhasználásának általános szabályai 3. § (1) A támogatási szerződés kedvezményezettje – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel, illetve a támogatási szerződés kifejezett rendelkezése hiányában – a támogatás továbbadására nem jogosult. (2) A lebonyolító szervezetek a végső kedvezményezettek felé a támogatás továbbadására a lebonyolításra kötött szerződésben foglaltak szerint jogosultak. 4. § A fejezeti kezelésű előirányzatok tartalmazzák a működtetésükkel járó valamennyi kezelési és lebonyolítási költséget, amelyek mértéke együttesen sem haladhatja meg az előirányzat 6%-át, azzal, hogy ezen belül a lebonyolítás céljából átadott előirányzat esetében a lebonyolító szervezetnél a feladat ellátásával kapcsolatos kiadásai fedezetére elkülönített hányad az Ámr. 111. § (3) bekezdés b) pontja szerinti mértéket nem haladhatja meg. 5. § (1) A 16/51/5 „Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs programja” előirányzat, valamint a 16/17 „Képzéssel támogatott közmunkaprogram” előirányzat esetében a tárgyévet követő év december 31-éig történő pénzügyi teljesítéssel vállalható kötelezettség. (2) Visszafizetési kötelezettség elő írása mellett vállalható kötelezettség – az előirányzatok céljának meg fele lően – az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatással meg valósuló kiemelt projekteknek az európai uniós forrás lehívásáig felmerülő kiadásai megelőlegezése céljából. A visszafizetési kötelezettséget az európai uniós forrás beérkezésének üteme szerint kell teljesíteni. A kedvezményezett a támogatást akkor is köteles visszatéríteni, ha azt az európai uniós forrásból részére nem folyósítják. 3. A támogatási igény 6. § (1) Pályázat alapján igényelhető támogatás meghívásos vagy nyílt pályázati eljárás keretében folyósítható. Meghívásos pályázat esetében pályázati hirdetmény közzétételére nem kerül sor, azonban a kiírás tényéről, a pályázat tárgyáról és a meghívottak köréről a minisztérium honlapján tájékoztatást kell adni. (2) Nyílt pályázat esetén pályázati hirdetmény tehető közzé azzal, hogy a teljes pályázati felhívást a minisztérium, továbbá a kezelő vagy lebonyolító szervezet által lefolytatott pályázati eljárás esetén a kezelő vagy lebonyolító szervezet honlapján közzé kell tenni. A pályázati hirdetmény a) a pályázat címét vagy megnevezését, b) a támogató megnevezését, c) a pályázat célját, d) a pályázat nyílt vagy meghívásos jellegét, e) a pályázat benyújtására jogosult vagy – szükség szerint – a pályázatból kizárt természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek meghatározását, f) a pályázat benyújtásának határidejét, g) az esetleges rendszerhasználati vagy regisztrációs (pályázati) díjat, h) a teljes pályázati dokumentáció hozzáférésének helyét és módját, valamint i) a rendelkezésre álló keretösszeget tartalmazza. (3) A pályázati felhívásban a pályázatra vonatkozóan megadott, illetve a hiánypótlás benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén a pályázatot nem lehet befogadni. (4) A rendszerhasználati vagy regisztrációs (pályázati) díj összegét a miniszter állapítja meg azzal, hogy a díj összege pályázatonként nem haladhatja meg a 10 ezer forintot. 7. § (1) A pályázatban csak egy támogatási cél jelölhető meg. A pályázati rendszerben támogatható programokhoz egyéb központi költségvetési forrásokból is igényelhető támogatás, erről azonban a pályázat benyújtójának külön nyilatkoznia kell, továbbá annak elnyeréséről a kedvezményezett köteles tájékoztatni a pályázat kiíróját. (2) A pályázati felhívásban kiköthető, hogy a pályázatot és valamennyi, a pályázati eljárás során keletkező dokumentumot elektronikus úton, a pályázati felhívásban meghatározottak szerint kell benyújtani. 8. § A pályázati feltételek teljesítése nem jelent jogosultságot a pályázatban megjelölt összegű költségvetési támogatás igénybevételére. 9. § (1) A pályázat elbírálása bírálati bizottság javaslatára, a jogszabályokban rögzített, valamint a pályázati felhívásban közzétett szempontrendszer alapján történik. Ha a bírálati bizottság összetételét jogszabály nem állapítja meg vagy a miniszter ettől eltérően nem rendelkezik, a bírálati bizottság tagjait a kötelezettségvállaló jelöli ki, illetve kéri fel. A beérkezett pályázatokat a döntési javaslat megtétele céljából a bírálati bizottság részére a kötelezettségvállaló készíti elő, a pályázat benyújtási határidejét – hiánypótlás esetén a hiánypótlásra megállapított határidő leteltét – követő 10 napon belül. (2) A bírálati bizottság a pályázatokkal kapcsolatosan kialakított szakmai álláspontjára figyelemmel köteles a döntési javaslatát a pályázat benyújtási határidejétől – hiánypótlás esetén a hiánypótlásra megállapított határidő lejártának napjától – számított 30 napon belül elkészíteni. 10. § (1) A pályázati rendszer kezelő vagy lebonyolító szervezettel történő működtetése esetén a bírálati bizottság javaslatát – annak megtételétől számított 10 napon belül, a miniszter által a támogatási szerződés megkötésére felhatalmazó engedélyező okirat kiállítása céljából – a kezelő vagy lebonyolító szervezet terjeszti fel a miniszternek. (2) A miniszter a bírálati bizottság javaslatáról annak felterjesztésétől számított 10 napon belül dönt. A pályázati rendszer kezelő vagy lebonyolító szervezettel történő működtetése esetén a miniszter – a támogatási szerződés megkötésére történő felhatalmazás céljából – engedélyező okiratot ad ki, melyet a döntésétől számított 5 napon belül megküld a kezelő vagy lebonyolító szervezetnek. (3) A kezelő vagy lebonyolító szervezet az engedélyező okirat alapján megköti a támogatási szerződést vagy értesíti a pályázót a pályázata elutasításáról. 11. § A pályázati keretet meghaladó igény esetén a) a pályázati felhívásnak megfelelő pályázatok versenyeztethetők, rangsorolhatók, elbírálásuk felfüggeszthető, benyújtójuknak szükség szerint kiegészítő adatszolgáltatás rendelhető el, továbbá a versenyeztetés, rangsorolás eredményeként a forráshiány miatt már nem finanszírozható pályázatok – esetleges tartaléklista képzése mellett – elutasíthatók, vagy b) a befogadott, de még el nem bírált pályázatok arányosan is teljesíthetők. 12. § (1) A pályázati rendszeren kívüli támogatási kérelmet (a továb biak ban: támogatási kérelem) az Ámr. 109. § (7) bekezdése szerinti szabályzatban meghatározott formában, a miniszternek címezve kell benyújtani. A szabályzat támogatási kérelmekre vonatkozó rendelkezéseit a minisztérium a honlapján közzéteszi. (2) A támogatási kérelem elbírálása bírálati bizottság javaslatára, a támogatási kérelemben meghatározott támogatási cél, valamint a szakmai feladatleírásban és költségtervben foglaltak figye lembe véte lével történik. (3) A támogatási kérelmekkel kapcsolatos elő ze tes állásfoglalás kialakítására kijelölt vagy felkért bírálati bizottság legalább havonta ülésezik. A beérkezett támogatási kérelmeket a döntési javaslat megtétele céljából a bírálati bizottság részére a kötelezettségvállaló előkészíti. 4. A támogatási szerződés 13. § (1) A támogatási igény benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani a) az igény benyújtójának az Ámr. 113. § (2) bekezdés c)–d) pontjában foglaltak szerinti, 30 napnál nem régebbi írásbeli nyilatkozatát, b) saját forrás meglétének elő írása esetén az annak rendelkezésre állásának igazolására az Ámr. 113. § (3) bekezdé sében előírtak szerint alkalmas, 30 napnál nem régebbi igazolást, nyilatkozatot vagy egyéb dokumentumot, c) pályázat esetén a pályázati felhívásban, támogatási kérelem esetén a 12. § (1) bekezdés szerinti szabályzatban a kérelem benyújtásával egyidejűleg benyújtandóként meghatározott egyéb iratot, illetve dokumentumot, ideértve az esetleges rendszerhasználati vagy regisztrációs (pályázati) díj megfizetéséről szóló igazoló szelvény vagy számlakivonat másolatát. (2) Legkésőbb a támogatási szerződés megkötésének napjáig be kell nyújtani a) az Ámr. 113. § (2) bekezdés a)–b) és e)–k) pontjában foglaltak szerinti írásbeli nyilatkozatokat, feltéve, hogy a nyilatkozatok megtételére a támogatási szerződés szövegébe foglalva nem kerül sor; b) a támogatni kért tevékenység jogszerű folytatására vonatkozó, illetve a támogatási igény benyújtójának jogosult ságát igazoló alábbi iratokat: ba) egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozói igazolványnak a kiállító hatóság vagy közjegyző által hitelesített másolata, vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, bb) a ba) alpont alá nem tartozó természetes személy esetén a tevékenység végzéséhez szükséges szakirányú végzettséget igazoló bizonyítvány, oklevél, egyéb okirat vagy a támogatásra való jogosultságot igazoló egyéb okirat közjegyző által hitelesített másolata, bc) gazdasági társaság esetén közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta, vagy eredeti vagy a bank által hitelesített banki aláírás-bejelentő karton, bd) társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, egyház, egyházi jogi személy esetén 60 napnál nem régebbi, a bíróság által kiadott, hatályos adatokat tartalmazó kivonat, továbbá közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány, vagy eredeti vagy a bank által hitelesített banki aláírás-bejelentő karton, be) egyházi jogi személy külön bírósági nyilvántartásba nem vett, jogi személyiséggel csak az egyház alapszabályából eredően rendelkező szervezeti egysége esetén az egyházi jogi személy képviselőjének nyilatkozata a támogatási igény benyújtója képviseleti jogosultságának fennállásáról, továbbá közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány, vagy eredeti vagy a bank által hitelesített banki aláírás-bejelentő karton, bf) települési önkormányzat vagy önkormányzati fenntartású intézmény esetén a szerződés megkötésére jogosult személy képviseleti jogosultságát igazoló irat, továbbá közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány, vagy eredeti vagy a bank által hitelesített banki aláírás-bejelentő karton; c) meghatalmazott aláíró esetén a szerződés aláírására feljogosító, közjegyző által hitelesített, ügyvéd által ellenjegyzett vagy két tanú által hitelesített meghatalmazást; d) a feladat meg valósításának részletes, költségnemekre bontott, és a kötelezettségvállaló által előre meghatározott formában elkészített tételes költségtervét és felhasználási ütemtervét; e) a kedvezményezett nyilatkozatát az elszámolás alapjául szolgáló dokumentumok fellelhetőségéről, illetve – a fellelhetőség megváltozása esetére – a változás-bejelentési kötelezettség elfogadásáról; f) előleg, előfinanszírozás és működési támogatás, valamint több részletben történő utófinanszírozás esetén a kötelezettségvállalót a támogatás igénylőjének valamennyi fizetési számlájára vonatkozóan beszedési megbízás benyújtására felhatalmazó – és csak a kötelezettségvállaló hozzájárulásával visszavonható – levelet, pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legalább harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt, a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató befogadásával; g) építési engedély-köteles beruházás támogatására benyújtott pályázat, kérelem esetén az építéssel, bővítéssel érintett ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi másolatát, valamint a jogerős elvi építési engedélyt az ingatlan tulajdoni lapon bejegyzett tulajdonosától származó hozzájáruló nyilatkozatával vagy a jogerős építési engedélyt; h) egyéb engedélyköteles tevékenység támogatására benyújtott pályázat, kérelem esetén a jogerős hatósági engedélyeket, igazolásokat; i) tanfolyam, előadássorozat, felkészítő és oktatási jellegű rendezvény (a továb biak ban együtt: rendezvény) megszervezésének támogatására benyújtott pályázat, kérelem esetén a rendezvény helyének és tematikájának, az előadások (órák) számának, valamint az óradíjnak a bemutatását; j) a 14. § (3) bekezdése szerinti esetben a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy a támogatással megvásárolt, létrehozott vagy felújított ingatlannak vagy járműnek a működtetési kötelezettség időtartama alatt történő elidegenítésére, bérbeadására vagy megterhelésére vonatkozó rendelkezéseket megismerte és elfogadja; k) pályázat esetén a pályázati felhívásban, támogatási kérelem esetén a 12. § (1) bekezdés szerinti szabályzatban a támogatási szerződés megkötése napjáig benyújtandóként meghatározott egyéb iratot, illetve dokumentumot. 14. § (1) Támogatás csak akkor nyújtható, ha a pályázónak, egyedi kérelmet benyújtónak a minisztérium felé korábbi támogatásból származó, lejárt határidejű elszámolási vagy visszafizetési kötelezettsége nincs. (2) Ugyanazon kedvezményezettnek ugyanazon célra a tárgyéven belül csak egy kötelezettségvállalással nyújtható támogatás. (3) Támogatással megvásárolt, létrehozott vagy felújított ingatlan vagy jármű a működtetési kötelezettség időtartama alatt csak a támogatás nyújtójának elő ze tes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, a szolgáltatási, illetve az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe vagy terhelhető meg. A működtetési kötelezettség időtartama a) két év, ha a támogatás összege nem éri el az 5 millió forintot, b) három év, ha a támogatás összege eléri az 5 millió forintot, de nem éri el a 10 millió forintot, c) öt év, ha a támogatás összege 10 millió forint vagy azt meghaladó összeg. 15. § Az Ámr. 114. §-ában meghatározottakon túl nem köthető támogatási szerződés a pályázóval vagy az egyedi támogatási kérelem benyújtójával, ha a) a 13. § (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokat, iratokat és dokumentumokat a pályázat, kérelem benyújtásával egyidejűleg elmulasztja benyújtani és ezt a hiánypótlásra nyitva álló határidőben, de legkésőbb a támogatási döntés meghozatalának napjáig nem pótolja, b) a 13. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, iratokat és dokumentumokat a támogatási szerződés megkötésének napjáig nem nyújtja be. 5. A támogatás folyósításának keretszabályai 16. § Pénzügyi teljesítésre kizárólag pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott pénzforgalmi számlára történő átutalással, valamint központi költségvetési szerv kedvezményezett esetében előirányzat-átcsoportosítással vagy átutalással kerülhet sor. A pénzügyi teljesítés feltétele – a működési támogatás, a támogatási előleg és az előfinanszírozás kivételével – a támogatási cél teljesülését igazoló hiteles bizonylatok, valamint a szerződésben meghatározott egyéb teljesítésigazolás. 17. § (1) Támogatás utófinanszírozással, támogatási előleggel és előfinanszírozással, valamint működési támogatásként nyújtható. (2) Utófinanszírozás esetén a támogatás idő- és teljesítésarányosan, a szerződésben meghatározott ütemezés szerint, a benyújtott részszámlák és részelszámolások elfogadását köve tően, vagy egy összegben, a végelszámolás elfogadását köve tően vehető igénybe. (3) Támogatási előleg folyósítására a támogatási szerződés vagy jogszabály kifejezett rendelkezése alapján kerülhet sor. Különösen indokolt esetben, az előleg elszámolását köve tően és a támogatási szerződésben rögzített ütemezésben és feltételek szerint további előlegek folyósítására is sor kerülhet. (4) Előfinanszírozás esetén a kedvezményezett a szerződésben meghatározott teljesítési határidőt követő harminc napon belül köteles benyújtani az elszámolást. (5) Az elszámolás maradványösszegét előfinanszírozás és támogatási előleg esetén a kedvezményezett köteles a végső elszámolás benyújtásával egyidejűleg – a támogatási szerződés számára történő hivatkozással – visszautalni az előirányzat javára. A keletkezett maradvány visszautalásáról az elszámolás során a kedvezményezett nyilatkozni köteles. 18. § (1) A központi költségvetésben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatokból címzetten külön-külön vagy összevontan megtervezett, társadalmi szervezetek és alapítványok működési támogatásának folyósítása időarányosan történik. (2) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek a támogatás felhasználásáról a miniszter részére július 10-éig évközi, a tárgyévet követő év február 10-éig éves szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást nyújtanak be. Az évközi szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás benyújtásának elmulasztása esetén annak pótlásáig a támogatás további részének folyósítása felfüggesztésre kerül. (3) A kötelezettségvállaló a támogatási szerződésben a kedvezményezett részletes indokolással alátámasztott írásbeli kérelme alapján az időarányostól eltérő folyósítást engedélyezhet. Ha az eltérő finanszírozást megalapozó indok a szerződés megkötését köve tően merül fel, a szerződést módosítani kell. (4) Amennyiben a működési támogatás kedvezményezettje a tárgyévet megelőző évben is részesült működési támogatásban, a tárgyévi támogatási szerződés megkötésére és a kifizetések megkezdésére az előző évi szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás benyújtása és annak elfogadása után kerülhet sor. 6. A támogatás felhasználásának ellenőrzése 19. § (1) A kedvezményezett a támogatás felhasználásáról a támogatási szerződésben rögzített határidőre köteles beszámolni. A beszámoló szakmai beszámolóból és pénzügyi elszámolásból áll. A pénzügyi elszámolást a támogatási szerződés mellékletét képező költségtervvel összehasonlítható módon kell elkészíteni. (2) A pénzügyi elszámolás számlaösszesítőből és a támogatás felhasználását igazoló számviteli bizonylatoknak, kifizetést igazoló bizonylatoknak, valamint a támogatás jogszerű és a céljának megfelelő felhasználását igazoló egyéb dokumentumoknak a kedvezményezett hivatalos képviselője által hitelesített másolatából áll. A költségek felmerülését igazoló, eredeti számviteli bizonylatokat a kedvezményezett köteles záradékkal ellátni, melyben jeleznie kell, hogy a számviteli bizonylaton szereplő összegből mennyit számolt el a szerződésszámmal hivatkozott támogatási szerződés terhére. (3) A kedvezményezett köteles az eredeti számviteli bizonylatokat, kifizetést igazoló bizonylatokat és egyéb dokumentumokat az elszámolás elfogadását követő 10 évig megőrizni és a támogatás felhasználásának ellenőrzésére jogszabályban feljogosított szervek, valamint a támogató vagy meghatalmazottja részére a helyszíni ellenőrzés során bemutatni. A kedvezményezett a támogatás felhasználásáról elkülönített analitikus nyilvántartást vezet. (4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Nemzeti Civil Alapprogram terhére folyósított támogatások esetében a kötelezettségvállaló – a támogatási szerződésben rögzített módon, a teljes jóváhagyott támogatási összeg legfeljebb húsz százalékának mértékéig – eltekinthet az egyenként tízezer forint bruttó összeget meg nem haladó támogatás tartalmú számviteli bizonylatok, az ahhoz kapcsolódó kifizetést igazoló bizonylatok és dokumentumok másolatának becsatolásától. Ez a rendelkezés nem érinti az eredeti számviteli bizonylatok, kifizetést igazoló bizonylatok, dokumentumok (2)–(3) bekezdés szerinti záradékolási és megőrzési kötelezettségét. (5) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a költségvetési törvény ben nevesített, százmillió forintot meghaladó összegű éves támogatásban részesülő kedvezményezettek esetében a kötelezettségvállaló a szerződésben rögzített módon eltekinthet a számviteli bizonylatok, kifizetést igazoló bizonylatok és dokumentumok becsatolásától, amennyiben a számlaösszesítőn feltüntetett adatok valódiságát, az eredeti bizonylatokkal való egyezőségét és az eredeti bizonylatok (2) bekezdésben előírt záradékolásának megtörténtét könyvvizsgáló igazolja. (6) A kedvezményezettnek a támogatás felhasználásával összefüggő személyi jellegű kifizetései és a kettőszázezer forint egyedi értéket meghaladó dologi és felhalmozási kiadásai csak a vonatkozó szerződések, megállapodások kedvezményezett hivatalos képviselője által hitelesített és a pénzügyi elszámoláshoz csatolt másolatai alapján támogathatóak. A pályázó szervezet hivatalos képviselője, vagy a hivatalos képviselő által képviselt más szervezet részére a támogatás terhére – akár megbízási vagy vállalkozási szerződés, akár munkaszerződés útján – nyújtott kifizetés nem haladhatja meg a támogatás teljes összegének 20 százalékát. 20. § (1) A kötelezettségvállaló vagy az általa felhatalmazott szervezet vagy személy a beszámolót szakmai és pénzügyi szempontból ellenőrzi. A megítélt támogatás felhasználása során a kedvezményezett a támogatási szerződés mellékletét képező költségterv egyes költségvetési fősorain rögzített összegtől lefelé – a különbözetről szóló lemondó nyilatkozat egyidejű csatolásával – korlátlan mértékben eltérhet. (2) Amennyiben a támogatási szerződés lehetővé teszi, a kedvezményezett írásbeli indokolási kötelezettsége mellett a költségterv fősorain rögzített összegek a támogatás főösszegén belül túlléphetők, azonban a húsz százalékot meghaladó eltérés elfogadására csak szerződésmódosítás keretében kerülhet sor. A kedvezményezett a támogatási szerződés módosítását legkésőbb a támogatási szerződésben rögzített, hiánypótlás keretében sem túlléphető időpontig kezdeményezheti. (3) A kötelezettségvállaló a beszámoló, részbeszámoló elfogadásáról, illetve az esetleges visszafizetési kötelezettségről a támogatási szerződésben rögzített határidőn belül írásban értesíti a kedvezményezettet. (4) A (rész)beszámoló benyújtási határidejének mulasztása esetén a kötelezettségvállaló írásban, határidő tűzésével felszólítja a kedvezményezettet kötelezettsége teljesítésére, amelynek mulasztása esetén a kötelezettségvállaló jogosult a szerződéstől elállni és a már folyósított támogatás összegét az elállásra vonatkozó szabályok szerint visszakövetelni. 7. Az elállás, a felmondás és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszatérítése 21. § (1) A kötelezettségvállaló eláll a támogatási szerződéstől, ha a) a szerződésben meghatározott meg valósítási időszak kezdő időpontjától számított három hónapon belül a támogatott tevékenység nem kezdődik meg, vagy a kedvezményezett a támogatás igénybevételét neki felróható okból nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idő alatt – írásban – nem menti ki; b) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy a pályázat, egyedi támogatási kérelem benyújtásakor ilyen nyilatkozatot tett; c) a kötelezettségvállaló tudomására jut, hogy ca) a kedvezményezett a támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedélyekkel nem rendelkezik, vagy cb) a támogatási szerződésben előírt saját forrás nem áll a kedvezményezett rendelkezésére, vagy cc) a kedvezményezett a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továb biak ban: Közpénztv.) 6. §-a alapján nem részesülhetett volna támogatásban, vagy a Közpénztv. 8. §-ában foglaltak szerinti érintettségét nem jelentette be, vagy cd) a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötésének időpontjában nem felelt meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok jogszabályi követelményeinek; d) a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötésének feltételeként előírt bármely nyilatkozatát visszavonja; e) a támogatott tevékenység meg valósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a támogatási szerződésben foglalt ütemezéshez képest jelentős, a támogatási szerződés módosításával nem orvosolható késedelmet szenved; f) a kedvezményezett a támogatási szerződésben foglalt, vagy jogszabályban előírt kötelezettségeit neki felróhatóan megszegi, különösen, ha nem tesz eleget ellenőrzés-tűrési kötelezettségének, és ennek következtében a támogatott tevékenység szabályszerű meg valósítását nem lehet ellenőrizni; vagy g) a kedvezményezett a támogatást a szerződéstől eltérően rendeltetésellenesen vagy nem jogszerűen használta fel. (2) A kötelezettségvállaló elállhat a támogatási szerződéstől, illetve a támogatási szerződést felmondhatja, ha a) tudomására jut, hogy a kedvezményezett csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy egyéb – a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás, illetve külön törvény szerinti adósságrendezési eljárás alatt áll és csődegyezség jóváhagyására nem kerül sor, a felszámolási, végelszámolási vagy a végrehajtási eljárás eredményeként megszűnik a támogatott tevékenység, illetve a szerződés teljesítése lehetetlenné vált, b) a támogatással létrehozott, megvásárolt, vagy felújított ingatlant, járművet a működtetési kötelezettség 14. § (3) bekezdésében meghatározott időtartama alatt a kötelezettségvállaló elő ze tes jóváhagyása nélkül elidegenítette, megterhelte vagy bérbe adta, c) a kedvezményezett a bejelentési, beszámolási és elszámolási kötelezettségének a támogatási szerződésben meghatározott határidőben nem tett eleget, vagy d) a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának a támogatási szerződésben meghatározott egyéb feltétele bekövetkezik. 22. § (1) Jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén a támogatás további folyósítását a kötelezettségvállaló azonnali hatállyal felfüggeszti és intézkedik a már folyósított támogatás visszafizetése iránt. (2) A támogatás visszaköveteléséről szóló értesítésben a kedvezményezettet tájékoztatni kell arról, hogy ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás nem vagy csak részben kerül visszafizetésre vagy ha az értesítés kézbesítését követő 30 napon belül a visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a) a 13. § (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben beszedési megbízás alkalmazásának, b) egyéb esetekben, valamint az a) pont szerinti eljárás eredménytelensége esetén a támogatás kamattal növelt összege iránti követelés bírósági úton való érvényesítése kötelezettségvállaló általi kezdeményezésének van helye. (3) A (2) bekezdés szerinti értesítésben meg kell határozni – a számlatulajdonos nevének egyidejű feltüntetésével – azt a számlaszámot, amelyre a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást visszafizetni köteles. (4) A kötelezettségvállaló a visszafizetésre kötelezettnek a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott, részletes indokolást tartalmazó kérelmére részletfizetési kedvezményt adhat. A részletekben történő visszafizetés időtartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. A visszafizetéstől eltekinteni nem lehet. 23. § A miniszter az Ámr. 120. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a kedvezményezettet az érintett fejezeti kezelésű előirányzat támogatási rendszeréből írásban, legfeljebb öt évre – a kötelezettségvállalónak az Ámr. 120. § (3) bekezdése szerinti értesítéssel egyidejűleg megtett javaslatára is figyelemmel – kizárhatja, az Ámr. 120. § (2) bekezdés c)–d), valamint f)–g) pontjában meghatározott esetekben kizárja. 8. A kifogás és az észrevétel 24. § (1) Ha a támogatás igénylője vagy a kedvezményezett kifogást nyújt be, annak tartalmaznia kell legalább a) a kifogással érintett pályázat, támogatási igény, támogatás azonosítására szolgáló adatokat (így különösen a pályázati azonosítót, a szerződés- vagy iktatószámot), b) a kifogás benyújtójának nevét vagy megnevezését, c) a kifogásolt vagy elmaradt intézkedés, döntés meghatározását, d) a kifogás alapjául szolgáló tényeket és a kifogásolt vagy elmaradt intézkedéssel, döntéssel megsértett jogszabályhely pontos megjelölését, valamint e) az elektronikusan működtetett és naplózott pályázati rendszeren keresztül lefolytatott pályázati eljárások kivételével a kifogás határidőben történő benyújtásának igazolására alkalmas dokumentumot vagy iratot. (2) A kifogást a kifogásolt intézkedés, döntés kézhez vételétől vagy – valamely döntés, intézkedés elmaradásával kapcsolatos kifogás esetén – az intézkedés, döntés elmaradásáról való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül írásban, a miniszternek címezve lehet benyújtani. (3) Egy intézkedéssel, döntéssel összefüggésben kifogás egyazon igénylő vagy kedvezményezett részéről csak egy alkalommal nyújtható be. (4) A kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha a) a kifogás az (1)–(3) bekezdésben foglalt alaki és tartalmi követelményeknek nem tesz eleget, b) a kifogást határidőn túl nyújtották be, vagy c) a kifogást nem a benyújtására jogosult nyújtotta be, feltéve, hogy az a)–c) pontban foglaltak megállapítása a 25. §-ban foglalt eljárás lefolytatását nem teszi szükségessé. (5) A kifogásról a miniszter a kifogás benyújtását követő 30 napon belül dönt. A miniszter a kifogás tárgyában hozott, indokolással ellátott döntéséről a kifogás benyújtóját, továbbá – a 25. § szerinti eljárás esetén – az érintett közreműködő vagy lebonyolító szervezetet értesíti. (6) A kifogás kivizsgálásában, illetve elbírálásában nem vehet részt az, aki a kifogással érintett pályázati eljárásban, döntés meghozatalában részt vett, vagy a kifogással érintett intézkedést elrendelte vagy annak megtételét elmulasztotta. 25. § (1) A kezelő vagy lebonyolító szervezet által lefolytatott pályázati eljárással vagy az általuk meghozott intézkedéssel, döntéssel kapcsolatos kifogást a miniszter a benyújtást követő 5 munkanapon belül továbbítja a kezelő vagy lebonyolító szervezetnek. (2) A kezelő vagy lebonyolító szervezet az (1) bekezdés szerinti kifogással kapcsolatos szakmai álláspontjáról írásban, a kifogás elbírálásával kapcsolatos döntés meghozatalához szükséges iratok másolatának csatolásával a kézhez vételt követő 5 munkanapon belül tájékoztatja a minisztert. 26. § (1) A pályázó a támogatási igény befogadásával kapcsolatos adminisztratív hiba miatt a kezelő vagy lebonyolító szervezethez a pályázat befogadásáról szóló értesítés kézhezvételét követő 3 munkanapon belül egy alkalommal – a pályázati azonosítónak, a pályázó szervezet, vagy személy megnevezésének és a benyújtás okának megjelölésével – rövid úton (fax, e-mail) észrevételt nyújthat be. (2) A kezelő vagy közreműködő szervezet az (1) bekezdés szerinti észrevételt 3 munkanapon belül elbírálja és annak eredményéről haladéktalanul, a pályázó által használt úton értesíti az észrevétel benyújtóját. (3) A (2) bekezdés szerinti válaszadási határidő mulasztása, illetve jogszabálysértő válasz esetén az észrevétel benyújtója a 24. §-ban foglaltak szerint kifogást nyújthat be. 9. A 16/42 fogyasztóvédelmi intézmények rendszeres támogatása felhasználására vonatkozó különös rendelkezések 27. § Az előirányzatból a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek pályázati úton vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek. A pályázatokat tárcaközi bírálati bizottság értékeli a pályázat beérkezésétől számított 60 napon belül. A bírálati bizottság a) a miniszter, b) az egészségügyért felelős miniszter, c) az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, d) a környezetvédelemért felelős miniszter, e) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, és f) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter egy-egy képviselőjéből áll, azzal, hogy a bizottság elnöke a miniszter képviseletét ellátó személy. 10. Záró rendelkezések 28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) Az e rendelet 19. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a Nemzeti Civil Alapprogram terhére a 2009-ben folyósított támogatások 2010-ben esedékes elszámolásai során is alkalmazni kell. 29. § Hatályát veszti a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló 7/2009. (III. 18.) SZMM rendelet. 30. § (1) Az e rendelet kihirdetését követő negyedik napon hatályát veszti a 29. §. (2) Ez a § az (1) bekezdésben meghatározott napot követő napon hatályát veszti. Dr. Herczog László s. k., szociális és munkaügyi miniszter