20/2014. (XII. 23.) LÜ utasítása a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi tevékenységről.

20/2014. (XII. 23.) LÜ utasítása a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi tevékenységről. A büntetés-végrehajtással kapcsolatos törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi feladatok ellátására az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 8.  § (3)  bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – figyelemmel az  Ütv. 2.  § (2) bekezdésére – a következő utasítást adom ki: I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Hatáskör és illetékesség 1. § (1) A Legfőbb Ügyészség Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztálya (a továbbiakban: Önálló Osztály) látja el a törvényességi felügyeletet a) a büntetés-végrehajtási tevékenység tekintetében aa) a Belügyminisztérium, ab) az Igazságügyi Hivatal, ac) a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala (a továbbiakban: BÁH), ad) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, ae) az Országos Rendőr-főkapitányság, af ) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, b) az Emberi Erőforrások Minisztériuma Aszódi Javítóintézete, c) a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) hatálya alá tartozó nyilvántartások, d) a szabálysértési nyilvántartás, valamint e) a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa felett. (2) Az illetékes főügyészségek látják el a törvényességi felügyeletet az illetékességi területükön működő, törvényességi felügyelet alá tartozó feladatot ellátó szervek büntetés-végrehajtási tevékenysége felett. (3) Az  Önálló Osztály a  főügyészségek hatáskörében és illetékességi területén is eljárhat, vagy az  eljárásra más ügyészséget, illetve ügyészt jelölhet ki. A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyelet által érintett főbb területek 2. § Az ügyész törvényességi felügyeletet gyakorol különösen a) a  Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben szabályozott elfogás és előállítás, elővezetés és idegenrendészeti intézkedés végrehajtása, b) a bűnügyi, a szabálysértési, a közbiztonsági, a büntetés-végrehajtási, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt és a menekültügyi őrizet, az előzetes letartóztatás és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása, c) a szabálysértési és a pénzbírságot, rendbírságot helyettesítő elzárás végrehajtása, d) a BÁH közösségi szállásán és befogadó állomásán a kijelölt kötelező tartózkodás foganatosítása, e) a  büntetések, a  közügyektől eltiltás mellékbüntetés és az  intézkedések végrehajtása, valamint a  2012. évi CLXXX. törvény alapján az  Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében más tagállamoktól átvett végrehajtási jogsegélyek végrehajtása, f ) a házi őrizet végrehajtása, g) a Bnytv. hatálya alá tartozó nyilvántartások, a körözési, a szabálysértés nyilvántartás és a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa, h) az utógondozás végrehajtása, valamint i) a kitoloncolás végrehajtása felett. A bánásmód törvényességének vizsgálata 3. § (1) Az ügyész – a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzésére létrehozott Európai Bizottság ügyészségre vonatkozó ajánlásaira is figyelemmel – valamennyi fogva tartási helyen kiemelt feladatként vizsgálja a fogvatartottakkal való bánásmód törvényességét. (2) A főügyészségek a fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének megyei, illetve fővárosi helyzetéről vizsgálati tapasztalataik alapján évente írásban jelentést tesznek az Önálló Osztálynak. Az ügyész kizárása 4. § (1) A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti ügy intézésében – a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 31.  § (1)  bekezdésében meghatározott eseteken kívül – nem vehet részt az  az ügyész sem, aki vagy akinek hozzátartozója a) a kérelmet, panaszt vagy bejelentést (a továbbiakban együtt: kérelem) előterjesztette, illetve megtette, b) az ügyészi intézkedés vagy annak elmaradása következtében jogot szerezne vagy kötelezettségétől részben vagy egészben mentesülne, c) az ügyész tevékenységével érintett döntés meghozatalában részt vett, vagy a döntés meghozatalára jogosult vagy köteles lett volna. (2) A  büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti ügy intézésében nem vehet részt az  az ügyész, akitől az  ügy elfogulatlan megítélése bármely egyéb okból nem várható el. (3) Az ügyben nem járhat el azon ügyészi szervhez beosztott ügyész, amelynek vezetője – a legfőbb ügyészt kivéve – az (1)–(2) bekezdés szerint kizárt az ügy intézéséből. (4) A  főügyészségen, illetve a  főügyészség alá rendelt járási ügyészségen szolgálatot teljesítő ügyész a  főügyésznek, a főügyész és az Önálló Osztályon szolgálatot teljesítő ügyész az Önálló Osztály vezetőjének, az Önálló Osztály vezetője a legfőbb ügyésznek köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn, vagy erre a kérelmező, panaszos vagy bejelentő (a továbbiakban együtt: kérelmező) hivatkozik. (5) E § alkalmazása során hozzátartozó: a Büntető Törvénykönyvben hozzátartozóként megjelölt személy. 5. § (1) A kizárási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem jelöli meg azt a 4. § (1)–(3) bekezdés szerinti kizárási okot, amely a kérelmező szerint az ügyész, a szervezeti egységet vezető ügyész vagy az ügyészség vezetője személyével összefüggésben fennáll. (2) A  kizárásra irányuló kérelem elbírálása előtt be kell szerezni az  érintett ügyésznek a  kérelemmel kapcsolatos nyilatkozatát. (3) Ha az ügyészi intézkedés iránti kérelmet és a kizárási kérelmet együtt nyújtották be, először a kizárási kérelmet kell elbírálni. (4) A kizárási kérelemnek az ügyészséghez való érkezésétől a kérelem elbírálásáig az ügyintézési határidő nyugszik. (5) A főügyészségen, illetve a főügyészség illetékességi területén működő járási ügyészségen szolgálatot teljesítő ügyész kizárása tárgyában a főügyész, a  főügyész, illetve az Önálló Osztályon szolgálatot teljesítő ügyész vonatkozásában a legfőbb ügyész dönt. Az ügyész kizárása esetén az eljárásra más ügyészt, a járási ügyészség vezetőjének kizárása esetén más járási ügyészséget, a főügyész kizárása esetén más főügyészséget kell kijelölni. (6) A kizárás tárgyában hozott döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. A kizárási kérelem benyújtóját a döntésben erről tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak azt is tartalmaznia kell, hogy az esetleges felülvizsgálati kérelmet az ügyészség válaszadás nélkül irattárba helyezi. II. Fejezet ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSSAL KAPCSOLATOS BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN A büntetés-végrehajtási bíró eljárása és az azzal kapcsolatos másodfokú eljárás 6. § (1) Az  ügyész a  büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró) által tartott meghallgatáson lehetőség szerint, az  életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt meghallgatásán, továbbá a  bv. bírói tárgyaláson minden alkalommal részt vesz. (2) Ha a  bv. bíró hatáskörének vagy illetékességének hiányát észleli, és emiatt az  ügyet más bírósághoz teszi át, az ügyészségen maradt iratanyagot a továbbiakban eljáró ügyészségnek kell megküldeni. (3) A (2) bekezdés irányadó akkor is, ha az iratok megküldését más bíróság kijelölése indokolja. (4) Ha az  ügyész a  bv. bírói eljárásban benyújtott indítványát visszavonja, azt köteles megindokolni. Ha az  ügyész indítványát a bv. bíró által tartott meghallgatáson vagy tárgyaláson vonja vissza, a visszavonás okát rövid feljegyzésben rögzíti. 7. § (1) Ha az  ügyész a  kihirdetett vagy kézbesítéssel közölt határozatot törvénysértőnek vagy megalapozatlannak tartja, fellebbezést jelent be. Ezt minden esetben írásban is, a fellebbezésre nyitva álló határidőt megtartva terjeszti elő. (2) Amennyiben az ügyész annak ellenére nem kíván jogorvoslatot bejelenteni, hogy a bv. bíró határozata indítványával ellentétes, ennek okát rövid feljegyzésben rögzíti. (3) A fellebbezésben félre nem érthető módon kell kifejteni, hogy az ügyész a határozat mely rendelkezését milyen okból támadja. 8. § Az ügyésznek egybe kell vetnie a másodfokú tárgyaláson képviselt álláspontját a másodfokú bíróság határozatával. A lényeges eltérést közvetlen felettesének jelenti. Jogorvoslat a törvényesség érdekében 9. § (1) A  jogorvoslati indítvány benyújtására irányuló kérelmet a  főügyészségnek az  Önálló Osztályhoz kell felterjeszteni. A felterjesztéshez mellékelni kell a beszerzett bírósági iratokat és a főügyészségnek a kérelem megalapozottságával kapcsolatos véleményét. (2) Amennyiben a főügyészség jogorvoslati indítvánnyal támadható törvénysértést hivatalból észlel, jogorvoslati indítvány benyújtásának megfontolása végett előterjesztést tesz, amelyhez csatolja a  bírósági iratokat. Az  előterjesztésben ki kell fejteni, hogy a  bíróság határozatát miért tartja törvénysértőnek, és milyen határozat indítványozását tarja célszerűnek. (3) A  kérelem, illetve az  előterjesztés elbírálásáról, valamint a  jogorvoslati indítvány eredményéről az  Önálló Osztály tájékoztatja a főügyészséget. Jogegységi eljárás 10. § (1) A 2011. évi CLXI. törvény 32. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok fennállása esetén a főügyészség jogegységi indítvány megfontolása céljából előterjesztést tesz, amelyhez bírósági iratokat is csatol. Az előterjesztést részletesen indokolni kell. (2) A  kezdeményezés elbírálásáról, valamint a  jogegységi indítvány eredményéről az  Önálló Osztály tájékoztatja a főügyészséget. III. Fejezet A FOGVATARTOTTAK MEGHALLGATÁSA, A KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSA 11. § (1) Az  ügyész törvényességi felügyeleti és jogvédelmi tevékenysége során a  büntetés-végrehajtási intézetben (a továbbiakban: bv. intézet), a javítóintézetben, a rendőrségi fogdában, az őrzött szálláson, a menekültügyi őrzött befogadó központban, az  előállító helyiségben, a  közösségi szálláson és a  befogadó állomáson erre irányuló kérelem alapján meghallgatja a fogvatartottakat. A meghallgatásról minden esetben külön feljegyzést készít, amely tartalmazza a meghallgatott nevét, a meghallgatás helyét és időpontját, valamint az előterjesztett kérelmet. (2) A  fogvatartottakkal való bánásmód törvényessége tárgyában végzett vizsgálata alkalmával a  kérelem alapján meghallgatott fogvatartottak mellett szúrópróbaszerűen kiválasztott fogvatartottakat is meghallgat. Amennyiben a  szúrópróbaszerűen kiválasztott fogvatartott kérelmet terjeszt elő, az  ügyész a  meghallgatásról szintén külön feljegyzést készít. (3) Amennyiben a  meghallgatott fogvatartott által elmondottak bűncselekmény gyanúját keltik, az  ügyész a meghallgatásról készített feljegyzést a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak küldi meg. (4) A nem ügyészi hatáskörbe, valamint a más ügyészség hatáskörébe vagy illetékességébe tartozó kérelmet a  lehető legrövidebb idő alatt, de legfeljebb nyolc napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez, illetve az eljárásra jogosult ügyészséghez (ügyészségi szervezeti egységhez) kell áttenni, illetve felterjeszteni. (5) A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi hatáskörbe tartozó kérelmet az érkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni. Ha a  kérelem elbírálása annak érkezésétől számított harminc napon belül nem lehetséges, erről a  kérelmezőt írásban tájékoztatni kell. Abban az  esetben, ha a  kérelem elbírálásához iratok vagy adatok beszerzésére, illetve a végrehajtásra illetékes szerv vizsgálatára van szükség, az ügyész ezek iránt a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedik. Ilyen esetben a harmincnapos határidőt az  iratok vagy az adatok, illetve a vizsgálat eredményének a beérkezésétől kell számítani. (6) Ha a  kérelmet az  ügyész alaptalannak találja, indokolt állásfoglalásával elutasítja. A  kérelmező – az  állásfoglalás kézbesítésétől számított – nyolc napon belül felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő az  állásfoglalást hozó ügyészségnél. Ennek lehetőségéről a  kérelmezőt tájékoztatni kell. A  felülvizsgálati kérelmet, ideértve az  elkésett felülvizsgálati kérelmet is – ha annak az  ügyész saját hatáskörben nyolc napon belül nem ad helyt – az  ügyben keletkezett valamennyi irattal és véleményes jelentéssel együtt elbírálásra a felettes ügyészséghez kell felterjeszteni. A felettes ügyészség a felülvizsgálati kérelem elbírálásának eredményéről, illetve az ügyben megtett intézkedéséről állásfoglalásában tájékoztatja a kérelmezőt, valamint állásfoglalását a kérelmet elbíráló ügyészségnek is megküldi. A  felettes ügyészség állásfoglalása ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Erről, valamint arról, hogy a  felettes ügyészség állásfoglalása ellen előterjesztett esetleges újabb felülvizsgálati kérelmet az ügyészség válaszadás nélkül irattárba helyezi, a kérelmezőt a felettes ügyészség tájékoztatja. (7) A fogvatartott hozzátartozója, illetve jogi képviselője vagy a fogvatartott érdekében más személy részéről előterjesztett kérelem intézése az általános szabályok szerint történik. (8) A fogvatartott jogi képviselőjeként jogszabály által erre feljogosított személy járhat el. 12. § (1) Amennyiben a bv. intézetben, a javítóintézetben, a rendőrségi fogdában vagy az előállító helyiségben fogva tartott a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Tvdtv.) 1. § 1. pontjában meghatározott Védelmi Programba való felvétele iránti kérelmét az ügyésznél szóban terjeszti elő, ezt jegyzőkönyvbe kell foglalni. (2) A  jegyzőkönyv tartalmazza, hogy a  fogvatartott a  büntetőeljárásnak a  Tvdtv. 1.  § 4.  pontjában meghatározott mely résztvevője, a  kérelmező milyen bűncselekmény miatti eljárásban vesz vagy vett részt, továbbá miért és ki a fenyegetett helyzetben lévő személy. (3) Amennyiben az  előzetesen letartóztatott vagy elítélt fogvatartott kérelme büntetőeljáráshoz kapcsolódik, azt az ügyész annak a nyomozó hatóságnak, ügyésznek vagy bíróságnak küldi meg, ahol a büntetőeljárás folyamatban van. (4) Ha a  kérelemmel érintett büntetőeljárás jogerősen befejeződött, a  kérelmet annak a  nyomozó hatóságnak kell megküldeni, amely az ügyben a nyomozást végezte. (5) Az ügyész a (3)–(4) bekezdés szerinti intézkedéséről a kérelmet előterjesztő fogvatartottat értesíti. (6) A (3)–(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell eljárni akkor is, ha a fogvatartott a kérelmet az ügyésznél írásban terjeszti elő. (7) Amennyiben a fogvatartott nem járul hozzá a kérelem jegyzőkönyvben történő rögzítéséhez, az ügyész a kérelemről feljegyzést készít, és azt küldi meg az illetékes szervnek. IV. Fejezet A SZEMÉLYES SZABADSÁGOT KORLÁTOZÓ KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE A kitoloncolás végrehajtásának törvényességi felügyelete 13. § A  kitoloncolás végrehajtásának törvényességi felügyelete során az  ügyész a  kitoloncolás foganatosítását havonta legalább két alkalommal megvizsgálja. A  vizsgálat az  intézkedés alapját képező határozatok meglétének és a kitoloncolás végrehajtásának helyszíni vizsgálatára terjedhet ki. A házi őrizet végrehajtásának törvényességi felügyelete 14. § A házi őrizet végrehajtásának törvényességi felügyelete során az ügyész a) tájékoztatást kérhet az  illetékes végrehajtó szervtől a  házi őrizet hatálya alatt álló személyekről, az  őrizet végrehajtásának módjáról, b) megtekintheti a házi őrizet végrehajtásával kapcsolatos iratokat, c) megvizsgálhatja a házi őrizet foganatosítását. Egyéb kényszerintézkedések végrehajtásának törvényességi felügyelete 15. § (1) Az  ügyész köteles az  őrizet, az  előzetes letartóztatás, az  ideiglenes kényszergyógykezelés, az  idegenrendészeti eljárásban elrendelt és a menekültügyi őrizet törvényességét valamennyi fogva tartási helyen (bv. intézet esetében annak valamennyi objektumában) havonta legalább kétszer megvizsgálni. Az  ügyész az  előállító helyiségben végrehajtott fogva tartás törvényessége tárgyában minden fogva tartási helyen havonta legalább egyszer köteles vizsgálatot tartani. Az  Önálló Osztály vezetője indokolt esetben engedélyezheti, hogy az  előállító helyiségben végrehajtott vizsgálatra az  előírtnál ritkábban kerülhessen sor, illetve hogy ezt a  vizsgálatot az  illetékes járási ügyészség ügyésze végezze el. (2) Az  ügyész az  (1)  bekezdésben megjelölt vizsgálata során a  bánásmód törvényességét, a  fogva tartás alapjául szolgáló iratok meglétét és szabályszerűségét, a fogva tartási határidők betartását, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazásának törvényességét minden egyes alkalommal ellenőrzi. (3) Az ügyész a rendőrségi fogdában és a bv. intézetben tartott vizsgálatai során minden alkalommal különös figyelmet fordít a fiatalkorú előzetesen letartóztatottakra vonatkozó speciális végrehajtási szabályok érvényesülésének ellenőrzésére. V. Fejezet A BÜNTETÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE A szabadságvesztés végrehajtásának törvényességi felügyelete 16. § (1) A  szabadságvesztés végrehajtása törvényességének felügyelete során az  ügyész minden bv. intézetben havonta legalább egyszer köteles ellenőrizni a) a befogadás, a szabadítás, a kényszerítő eszközök alkalmazásának és a fiatalkorú elítéltekre vonatkozó speciális végrehajtási szabályok érvényesülésének törvényességét, valamint b) választása szerint ba) a végrehajtás rendjére, bb) a biztonsági intézkedések végrehajtására, bc) az elítéltek elhelyezésére, bd) az elítéltek külvilággal való kapcsolattartására, be) az elítéltek anyagi ellátására, bf ) az elítéltek egészségügyi ellátására, bg) az elítéltek jutalmazására, bh) az elítéltek fegyelmezésére, bi) az elítéltek munkáltatására, bj) az elítéltek oktatására, képzésére, szakképzésére, bk) az elítéltek jogorvoslati jogának gyakorlására vagy bl) a nem magyar állampolgárságú elítéltekre vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések megtartását. (2) Az ügyész a bv. intézet valamennyi objektumában az elítéltekkel való bánásmód törvényességét havonta legalább kétszer ellenőrzi. 17. § (1) Az  ügyész évenként megvizsgálja, hogy a  félbeszakítás, az  eltávozás, a  kimaradás, valamint az  átmeneti részleg, a  társadalmi kötődési program szabályainak, továbbá az  enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása során engedélyezett intézet elhagyásának lejárta után intézkedtek-e a  jogellenessé vált távollét megszüntetése és a szabadságvesztés büntetés hátralévő részének végrehajtása érdekében. (2) Az ügyész évente köteles megvizsgálni, hogy az általa indítványozott feltételes szabadság megszüntetését követően foganatba vették-e a szabadságvesztés büntetést. 18. § A  reintegrációs őrizet végrehajtásának törvényességi felügyelete során a  14.  §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Az elzárás végrehajtásának törvényességi felügyelete 19. § Az  ügyész az  elzárás törvényességét minden végrehajtó intézetben havonta legalább egyszer megvizsgálja. E  vizsgálatok során különös figyelmet fordít a  fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének, a  fogva tartás alapjául szolgáló iratok meglétének és szabályszerűségének, a  fogva tartási határidők betartásának, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazásának az ellenőrzésére. A közérdekű munka végrehajtásának törvényességi felügyelete 20. § Az  ügyész négyévenként legalább egyszer megvizsgálja a  közérdekű munka végrehajtásának törvényességét. A vizsgálat során a) megtekinti a büntetés végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatos iratokat a pártfogó felügyelői szolgálatnál, b) ellenőrizheti a közérdekű munka végrehajtását a munkahelyeken, c) meghallgathatja a  közérdekű munkára ítéltet, a  munkahely képviselőjét, a  pártfogó felügyelőt, valamint az elítélt munkáját, munkahelyi magatartását ellenőrző egyéb személyeket. A pénzbüntetés végrehajtásának törvényességi felügyelete 21. § Az  ügyész – négyévenként legalább egyszer – a  bv. intézetben megvizsgálja a  pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés foganatosításának törvényességét. A járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, valamint a kitiltás végrehajtásának törvényességi felügyelete 22. § (1) Az  ügyész négyévenként legalább egyszer megvizsgálja a  járművezetéstől eltiltás, a  kiutasítás, a  közügyektől eltiltás, a  foglalkozástól eltiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, valamint a kitiltás végrehajtásának törvényességét. (2) A vizsgálat során az ügyész különös figyelmet fordít a büntetések és a mellékbüntetés tartamába beszámítható és be nem számítható időtartamok vizsgálatára. VI. Fejezet AZ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE A jóvátételi munka végrehajtásának törvényességi felügyelete 23. § Az  ügyész négyévenként legalább egyszer megvizsgálja a  jóvátételi munka végrehajtásának törvényességét. A vizsgálat során a 20. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A kényszergyógykezelés végrehajtásának törvényességi felügyelete 24. § Az  ügyész az  Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben legalább havonta kétszer ellenőrzi a  kényszergyógykezeltekkel való bánásmód, valamint a  velük szemben alkalmazott korlátozó intézkedések és kényszerintézkedések törvényességét. 25. § A kényszergyógykezelés végrehajtása feletti törvényességi felügyelet körében az ügyész legalább havonta egyszer ellenőrzi a  befogadás és a  szabadítás törvényességét, valamint az  intézkedés végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések érvényesülését. Az elkobzás és a vagyonelkobzás végrehajtásának törvényességi felügyelete 26. § Az ügyész – négyévenként legalább egyszer – megvizsgálja az elkobzás, valamint a vagyonelkobzás végrehajtásának törvényességét. A pártfogó felügyelet végrehajtásának törvényességi felügyelete 27. § (1) A pártfogó felügyelet törvényességi felügyelete során az ügyész a) tevékenységével kapcsolatban tájékoztatást kérhet a (büntetés-végrehajtási) pártfogó felügyelőtől, b) megtekintheti a pártfogó felügyelet végrehajtásával kapcsolatos iratokat, illetve c) a pártfogolt meghallgatásával is tájékozódhat a magatartási szabályok megtartásáról. (2) Az ügyész évente szúrópróbaszerűen megvizsgálja a feltételes szabadsághoz, valamint az ideiglenes elbocsátáshoz kapcsolódó pártfogó felügyelet végrehajtásának törvényességét. A javítóintézeti nevelés végrehajtásának törvényességi felügyelete 28. § Az  ügyész a  javítóintézetben havonta legalább kétszer megvizsgálja a  javítóintézeti nevelés végrehajtásának törvényességét, különösen a befogadás alapjául szolgáló iratok szabályszerűségét, a fogva tartási határidők betartását, a fogva tartás körülményeit, a bánásmódot, valamint a fiatalkorú fogvatartottak jogainak biztosítását. VII. Fejezet A SZABÁLYSÉRTÉSI ÉS A RENDBÍRSÁG HELYÉBE LÉPŐ ELZÁRÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE 29. § Az ügyész a szabálysértési elzárás, továbbá a pénzbírság, a helyszíni bírság, valamint a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás (a továbbiakban együtt: szabálysértési elzárás) és a  rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának törvényességét minden végrehajtó intézetben havonta legalább egyszer megvizsgálja. A vizsgálat során a 19. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. VIII. Fejezet RENDKÍVÜLI ESEMÉNNYEL KAPCSOLATOS ÜGYÉSZI FELADATOK 30. § (1) Ha az ügyész az érintett szervtől a rendőri intézkedés során vagy a fogva tartási helyen (bv. intézetben, javítóintézetben, rendőrségi fogdában, előállító helyiségben, menekültügyi őrzött befogadó központban, őrzött szálláson), közösségi szálláson, illetve befogadó állomáson bekövetkezett rendkívüli eseményről értesül, meg kell vizsgálnia a rendkívüli esemény bekövetkezésének okát és körülményeit. Az  erről készült feljegyzésben értékelni kell az  érintett szerv vizsgálatának megállapításait, valamint a rendkívüli eseménnyel kapcsolatban tett intézkedéseit is. Bűncselekmény gyanúja esetén – ha arra még nem került sor – a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál soron kívül büntetőeljárást kell kezdeményezni. (2) Ha a rendkívüli eseménnyel vagy annak kivizsgálásával kapcsolatban az érintett szerv dolgozójának felelőssége merül fel, az ügyész a 40. § szerint jár el. (3) Az  ügyész a  kapott tájékoztatás alapján a  rendkívüli eseményről – külön irányító intézkedésben meghatározottak szerint – jelentést tesz a felettes ügyészségnek. (4) A rendkívüli eseményről szóló jelentés tartalmazza a) az eseményben szereplő személy adatait és büntetés-végrehajtási adatait, b) az esemény bekövetkezésének időpontját, c) az esemény rövid leírását és d) amennyiben a (2) bekezdés szerinti intézkedésre került sor, az erre történő utalást. (5) A  Legfőbb Ügyészség utasítására fel kell terjeszteni az  Önálló Osztályra a  fogvatartott által elkövetett rendkívüli esemény miatt benyújtott vádirat, illetve az azzal kapcsolatos bíróság elé állításról készített feljegyzés, feljelentést elutasító vagy nyomozást megszüntető határozat egy másolati példányát. 31. § (1) A fogvatartott halála, súlyos balesete vagy mérgezése esetén a 30. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fogvatartott halála esetén, továbbá ha a baleset vagy mérgezés a fogvatartott életveszélyes sérülését vagy megbetegedését eredményezi, az  ügyész az  értesüléstől számított lehető legrövidebb időn belül, a  fogvatartott súlyos munkabalesete esetén az  értesüléstől számított öt napon belül köteles megjelenni és vizsgálatot végezni a helyszínen. (2) A fogvatartott halálát okozó bűncselekmény gyanújának hiányában az ügyész a holttest hatósági boncolást követő eltemetéséhez (elhamvasztásához) hozzájárul. Ha a  fogvatartott halála miatt büntetőeljárás indult, az  ügyész a holttest boncolást követő eltemetéséhez (elhamvasztásához) a nyomozás felett törvényességi felügyeletet gyakorló ügyész egyetértésével járul hozzá. Az ügyész hozzájáruló nyilatkozatát megküldi a rendkívüli halálesettel kapcsolatos vizsgálatot lefolytató rendőri szervnek. (3) Fogvatartott halála esetén a boncolásáról készült jegyzőkönyvet, valamint az ügyész hozzájáruló nyilatkozatának egy másolati példányát fel kell terjeszteni az Önálló Osztályra. 32. § (1) Ha az ügyész a fogvatartottal vagy a rendőri intézkedés alá vont személlyel szemben alkalmazott lőfegyverhasználatról értesül, ellenőrzi, hogy megvizsgálták-e a  kényszerítő eszköz használatának jogszerűségét. A  vizsgálatról készült jelentést, valamint az annak alapján hozott határozatot az ügyész az ellenőrzésről készült feljegyzésében értékeli. (2) Ha a  lőfegyverhasználattal vagy annak kivizsgálásával kapcsolatban a  fogva tartó szerv dolgozójának felelőssége merül fel, az ügyész további eljárására a 40. §-ban foglaltak irányadók. IX. Fejezet NYILVÁNTARTÁSOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE 33. § (1) Az ügyész törvényességi felügyeleti tevékenysége során folyamatosan figyelemmel kíséri a bűnügyi nyilvántartási rendszer, valamint az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásának a  törvényességét. Ha felügyeleti tevékenysége során jogszabálysértést észlel, haladéktalanul intézkedik annak megszüntetése érdekében. (2) A  Bnytv. hatálya alá tartozó nyilvántartások törvényességi felügyeletét az  ügyész külön irányító intézkedésben meghatározottak szerint látja el. (3) Az  ügyész hivatalból, szúrópróbaszerűen ellenőrzi a  bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásának, a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisának, valamint a szabálysértési és a körözési nyilvántartás törvényességét, továbbá kivizsgálja e nyilvántartások törvényes működéséhez kapcsolódó állampolgári kérelmeket. X. Fejezet AZ UTÓGONDOZÁS TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE 34. § Az utógondozás felett gyakorolt törvényességi felügyelet keretében az ügyész a) megvizsgálhatja a bv. intézetben a szabadulás előkészítésére vonatkozó jogszabályok megtartását, b) megvizsgálhatja az utógondozást végző pártfogó felügyelő tevékenységének törvényességét, c) az  utógondozásban közreműködő személyek, illetve szervezetek felett ellenőrzési vagy felügyeleti joggal rendelkező szerveket vizsgálat tartására kérheti fel, d) meghallgathatja a szabadultat. XI. Fejezet TÖRVÉNYESSÉGI VIZSGÁLATOK 35. § (1) A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi tevékenység során a) a jelen utasításban meghatározott, b) a Legfőbb Ügyészség által külön előírt és c) a főügyészségek által kezdeményezett helyi törvényességi vizsgálatok elvégzésére kerül sor. (2) A  törvényességi vizsgálatokról vizsgált szervenként külön-külön feljegyzést, ezen felül a  főügyészség egész illetékességi területére kiterjedő vizsgálatról egy összefoglaló feljegyzést kell készíteni. (3) Az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti vizsgálat esetén a  főügyészségnek az  összefoglaló feljegyzés egy példányát – a vizsgálat alapján tett írásbeli intézkedések másolatával együtt – fel kell terjesztenie az Önálló Osztályra. 36. § A törvényességi vizsgálatról készített feljegyzés tartalmazza a) az ellenőrzés helyét és idejét, b) a törvényességi vizsgálat tárgyát, c) a vizsgálathoz kapcsolódó megállapításokat, d) a megállapítások alapját képező adatokat, tényeket és e) a törvénysértés okait. XII. Fejezet ÜGYÉSZI INTÉZKEDÉSEK 37. § A  törvényességi vizsgálatról készített feljegyzés egy példányát az  ügyész – tizenöt napon belül – külön átirattal megküldi a  vizsgált szerv vezetőjének. Az  átiratban kell a  szükséges intézkedést kérni a  bíróságtól, más szervek esetében pedig rendelkezéssel vagy felhívással élni. Rendelkezés 38. § (1) Rendelkezéssel él az ügyész, ha jogszabálysértést észlel, és az Ütv. alapján felhívásnak nincs helye. (2) A rendelkezés tartalmazza a) a pontos tényállást, b) a megsértett jogszabályi rendelkezés megjelölését, c) a jogszabálysértés azonnali megszüntetésére irányuló utasítást, d) a  jogorvoslat (felettes ügyészséghez fordulás) törvényben biztosított lehetőségére, valamint az  arra való utalást, hogy a felettes ügyészhez fordulásnak a rendelkezés végrehajtására nincs halasztó hatálya, továbbá e) a felhívást arra, hogy az ellenőrzéssel érintett szerv vezetője a rendelkezés végrehajtásáról tizenöt napon belül adjon írásbeli tájékoztatást. (3) A  rendelkezés végrehajtásának elmulasztását, késedelmes végrehajtását, illetve a  végrehajtására vonatkozó tájékoztatás elmaradását vagy késedelmét az ügyész az Önálló Osztálynak soron kívül jelenti. (4) Az  ügyész haladéktalanul szabadlábra helyezi azt, akit törvényes határozat nélkül vagy a  határozatban megjelölt időponton túl tartanak fogva. Felhívás 39. § (1) Felhívással él az  ügyész az  illetékes vezetőhöz, ha jogszabálysértő gyakorlatot vagy mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértést észlel. (2) A felhívás tartalmára a 38. § (2) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felettes ügyészhez fordulásnak a felhívásban foglaltak végrehajtására halasztó hatálya van, továbbá hogy az ellenőrzéssel érintett szerv vezetőjének a felhívásban foglaltakkal kapcsolatos álláspontjáról, illetve azzal összefüggésben tett intézkedéséről kell tizenöt napon belül írásbeli tájékoztatást adnia. Eljárás kezdeményezése 40. § (1) Ha az  ügyész a  felügyeleti tevékenysége során olyan jogsértést vagy jogszabálysértő mulasztást (a továbbiakban: jogsértés) észlel, amely szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúját kelti, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál kezdeményezi a megfelelő eljárást. (2) Amennyiben a jogsértés fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, az illetékes szerv vezetőjénél fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. (3) Az ügyész a jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén kártérítési eljárást akkor kezdeményez, ha azt állami vagy társadalmi érdek indokolja, illetve a károsult nem képes jogainak védelmére. 41. § Amennyiben a főügyészség az Ütv.-ben meghatározott jogkörében eljárva a jogszabályi rendelkezés érvényesülésének biztosítása érdekében kezdeményezi az  illetékes bíróság elnökének intézkedését, ezt – a kezdeményezés egyidejű felterjesztésével – az Önálló Osztálynak jelenti. XIII. Fejezet EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG 42. § (1) Az ügyész együttműködik más szakterületek ügyészeivel. A birtokába jutott, más szakterületeket érintő információkat haladéktalanul továbbítja, a más szakterületektől kapott jelzés alapján az indokoltnak látszó intézkedést megteszi. (2) Ha az ügyész olyan törvénysértést észlel, amellyel kapcsolatban másik szakterület intézkedése indokolt, az illetékes szakterület részére a tényállás rövid összefoglalását is tartalmazó feljegyzést készít. XIV. Fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 43. § (1) A Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetének katonai fogdakörlet részén a  területileg illetékes katonai ügyészi feladatokat ellátó ügyész – az általános szabályok szerint – gyakorolja a törvényességi felügyeletet, és ez az ügyész látja el a katonák pártfogó felügyelete végrehajtásának a törvényességi felügyeletét is. (2) A katonai ügyészi feladatokat ellátó ügyész legalább négyévenként ellenőrzi a katonai mellékbüntetések végrehajtását. 44. § (1) Az utasítás alkalmazásában a) ügyész alatt a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi feladatok ellátásával megbízott ügyészt, b) fogvatartott alatt a  szabadságvesztést, az  elzárást, a  szabálysértési elzárást és a  javítóintézeti nevelést töltő, az  őrizetben (a bűnügyi, az  idegenrendészeti eljárásban elrendelt, a  közbiztonsági, a  menekültügyi, a  szabálysértési és büntetés-végrehajtási őrizetben) lévő személyt, az  előzetesen letartóztatottat, az ideiglenesen kényszergyógykezeltet, a kényszergyógykezeltet, a közösségi szálláson, a befogadó állomáson, valamint az előállító helyiségben elhelyezett személyt, c) rendkívüli esemény alatt a  fogva tartás rendjét súlyosan sértő vagy veszélyeztető cselekményt, mulasztást, illetve történést kell érteni. (2) Az újonnan kinevezett vagy korábban más szakágban (szakterületen) foglalkoztatott ügyésznek büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi feladatokkal történő megbízása előtt be kell szerezni az  Önálló Osztály vezetőjének előzetes hozzájárulását. 45. § (1) Ez az utasítás 2015. január 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a büntetés-végrehajtás törvényességének ügyészi felügyeletéről szóló 5/2012. (I. 27.) LÜ utasítás. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész