5/2017. (VI. 1.) NMHH rendelete az építési munkák összehangolásával és a fizikai infrastruktúra közös használatával kapcsolatos jogvitás eljárások rés

5/2017. (VI. 1.) NMHH rendelete az építési munkák összehangolásával és a fizikai infrastruktúra közös használatával kapcsolatos jogvitás eljárások részletes szabályairól. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182.  § (3)  bekezdés 35.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya a) az elektronikus hírközlési szolgáltatóra, b) a hálózatüzemeltetőre és c) az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személyre terjed ki. 2. Az építési munkák összehangolásával kapcsolatos jogvita 2. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 83/A. § (1) bekezdése szerinti ajánlatnak tartalmaznia kell a) az ajánlat címzettje által tervezett építési munka földrajzi helyét, b) az  ajánlattevő által tervezett építési munka földrajzi helyét, továbbá – amennyiben az  ajánlattevő elektronikus hírközlési szolgáltató – a  kiépíteni tervezett nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózati elemek meghatározását, az  elvégezni kívánt építési munka típusának meghatározását, valamint az alkalmazni kívánt technológiát, c) az  összehangolt építési munka kivitelezésére – így különösen a  földmunkálatok összehangolására – vonatkozó javaslatot, az összehangolt építési munka megkezdésének tervezett időpontját és a megvalósítás ütemtervét, d) a közműegyeztetéshez készült tervet, e) a kapcsolattartó személy elérhetőségét és f ) a megkeresett félnek az ajánlat megválaszolására nyitva álló, az Eht. 83/A. § (2) bekezdésében meghatározott határidejét. (2) A  hálózatüzemeltető az  Eht. 83/A.  § (4)  bekezdés a)  pontja alapján kizárólag abban az  esetben utasíthatja el az (1) bekezdés szerinti ajánlatot, ha az ajánlatban foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában vagy az ajánlatot tevővel folytatott egyeztetés során bizonyítékkal alátámasztva megjelölte az ajánlat elfogadásával létrejövő megállapodás megkötése esetén felmerülő többletköltségét, és e  többletköltség viselését az  ajánlattevő nem vállalja. E többletköltségről a felek kötelesek jóhiszeműen, a tisztességesség követelményének megfelelően együttműködve – a szerződés létrehozása érdekében – érdemben tárgyalni, egyeztetni. 3. § (1) Az  Eht. 83/B.  § (1)  bekezdése szerinti jogvitás eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolni kell a  jogvitás eljárás tárgyát képező, a  kérelem benyújtását megelőzően az  üggyel kapcsolatban a  felek által egymásnak megküldött, valamint az  egyeztetésekről készült dokumentumokat, így különösen jegyzőkönyveket, kép- vagy hangfelvételeket vagy emlékeztetőket. (2) Ha a kérelmező megállapodás létrehozását kéri a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) jogvitás ügyben eljáró tanácsától (a továbbiakban: eljáró tanács), akkor a  kérelemhez csatolt, a  megállapodásra vonatkozó szövegszerű javaslatnak tartalmaznia kell az ajánlat 2. § (1) bekezdése szerinti tartalmi elemeit. 4. § A kérelem megalapozottsága esetén az eljáró tanács – az építési munkák összehangolása érdekében alkalmazandó tisztességes és megkülönböztetéstől mentes feltételek meghatározása körében – döntésében megállapíthatja a) az építési munkák összehangolása során a feleket terhelő kötelezettségeket, feladatokat, b) a hálózatüzemeltető által benyújtott tervek módosítását és a módosítással összefüggésben szükségessé váló, a feleket terhelő további feladatokat, továbbá c) az  építési munkák összehangolásából eredő, a  felek által figyelembe vehető többletköltség mértékét, az alkalmazható díjakat és az elszámolás módját vagy d) amennyiben az  ügy sajátosságai indokolják, az  építési munkák összehangolásából eredő, a  felek által figyelembe vehető többletköltség tartalmát, az  elszámolási elveket, a  díjképzés elveit és az  elszámolás módját. 5. § (1) Az  eljáró tanács a  feleket terhelő méltányos árak és költségek meghatározása során vizsgálja az  építési munkák összehangolásából eredő többletköltségek (e § alkalmazásában a  továbbiakban: többletköltség) mértékét és indokoltságát. (2) Ha a  többletköltség a  kérelmező oldalán merül fel, a  kérelmező a  kérelméhez csatolja a  tételes költségszámítását és ennek igazolására a  felmerülő többletköltséggel összefüggésben rendelkezésre álló összes releváns pénzügyi információját, így különösen: a) a felmerülő többletköltséget igazoló saját pénzügyi bizonylatait és dokumentumait, b) szállítói ajánlatait, valamint c) amennyiben értelmezhető, a korábbi, hasonló jellegű tevékenységekhez kapcsolódó költségelszámolásait és az azokat alátámasztó pénzügyi bizonylatokat és dokumentumokat. (3) Ha a  többletköltség az  ellenérdekű ügyfél oldalán merül fel, az  eljáró tanács az  ellenérdekű ügyfelet a (2) bekezdésben foglalt dokumentumok, információk, adatok benyújtására kötelezi. (4) Az  eljáró tanács a  többletköltséget az  egyes költségtételek indokoltsága tekintetében egyedileg vizsgálja. A többletköltségek számítása során az eljáró tanács csak azon költségeket veszi figyelembe, amelyek elkerülhetőek lennének, ha az építési munkák összehangolására nem kerülne sor. (5) A méltányos árak és költségek meghatározása során az eljáró tanács – ha rendelkezésre állnak – figyelembe veheti és mérlegelheti a  jogvitában érintett felekkel hasonló helyzetben lévő hálózatüzemeltetők összehasonlításra alkalmas egyéb adatait is. 6. § A  3–5.  § szerinti eljárásban a  Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályait kell alkalmazni. A  kérelemhez az  eljárásban érintett szakhatóságok – a  kérelem benyújtása időpontjában még felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalása becsatolható. 3. Helymegosztással, valamint a hálózati elemek és kapcsolódó eszközök megosztásával kapcsolatos jogvita 7. § (1) Az Eht. 90. § (7) bekezdése szerinti jogvitás eljárás megindítására irányuló kérelemhez – ha rendelkezésre állnak – csatolni kell a jogvitás eljárás tárgyát képező, a kérelem benyújtását megelőzően az üggyel kapcsolatban a felek által egymásnak megküldött, valamint az  egyeztetésekről készült dokumentumokat, így különösen jegyzőkönyveket, kép- vagy hangfelvételeket vagy emlékeztetőket. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem megalapozottsága esetén az eljáró tanács megállapíthatja: a) a  helymegosztással, hálózati elemek és kapcsolódó eszközök megosztásával érintett elektronikus hírközlési építmény átalakításával és közös használatával kapcsolatos, a  feleket terhelő kötelezettségeket és feladatokat, b) a  helymegosztással, hálózati elemek és kapcsolódó eszközök megosztásával érintett elektronikus hírközlési építmény felhasználásának feltételeit, c) a helymegosztással, a hálózati elemek és kapcsolódó eszközök megosztásával kapcsolatos műszaki és egyéb követelményeket, továbbá d) a helymegosztással, a hálózati elemek és kapcsolódó eszközök megosztásával érintett elektronikus hírközlési építmény átalakításával, illetve közös használatával kapcsolatban a  felek által figyelembe vehető költség mértékét, az alkalmazható díjakat és az elszámolás módját vagy e) ha az  ügy sajátosságai indokolják, a  felek által figyelembe vehető költségek tartalmát és az  elszámolási elveket, a díjképzés elveit és az elszámolás módját. 8. § (1) Az eljáró tanács az Eht. 90. § (5) és (6) bekezdése szerinti elektronikus hírközlési építmény átalakításával, illetve közös használatra való alkalmassá tételével összefüggésben felmerülő költségek (e § alkalmazásában a  továbbiakban: költség) tekintetében a költségek mértékét és indokoltságát vizsgálja. (2) A  kérelmező – ha az  elektronikus hírközlési építmény tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltató – köteles a  kérelméhez csatolni a  tételes költségszámítását és ennek igazolásául szolgáló, a  felmerülő költségekkel összefüggésben rendelkezésre álló összes releváns pénzügyi információját, így különösen: a) a felmerülő költségeket igazoló saját pénzügyi bizonylatait és dokumentumait, b) a szállítói ajánlatait, valamint c) a  korábbi, hasonló jellegű átalakításokhoz kapcsolódó költségelszámolásait és az  azokat alátámasztó pénzügyi bizonylatokat és dokumentumokat. (3) Ha a  költség az  ellenérdekű ügyfél oldalán merül fel, az  eljáró tanács az  ellenérdekű ügyfelet a  (2)  bekezdésben foglalt dokumentumok, információk, adatok benyújtására kötelezi. (4) Az  eljáró tanács a  költséget az  egyes költségtételek indokoltsága tekintetében egyedileg vizsgálja. A  költségek számítása során az  eljáró tanács csak azon költségeket veszi figyelembe, amelyek elkerülhetőek lennének, ha az elektronikus hírközlési építmény átalakítására, illetve közös használatra való alkalmassá tételére nem kerülne sor. (5) Az  eljáró tanács az  átalakítás vonatkozásában az  elektronikus hírközlési építmény tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltató által alkalmazható költségek mértékét úgy állapítja meg, hogy csak a  tevékenység gyakorlásához vagy szolgáltatásfajta nyújtásához szükséges és indokoltan felmerült költségeket veszi figyelembe (a továbbiakban: legkisebb költség elve). (6) Az eljáró tanács a költségek megállapítása során – ha az átalakításhoz, közös használatra való alkalmassá tételhez indokolt felújítás is kapcsolódik – az  átalakítással, közös használatra való alkalmassá tétellel összefüggésben az  új használót terhelő költségeket az indokolt felújítás költségével csökkentett mértékben határozza meg. (7) A  költségek meghatározása során az  eljáró tanács – ha rendelkezésre állnak – figyelembe veheti és mérlegelheti a  jogvitában érintett felekkel hasonló helyzetben lévő elektronikus hírközlési szolgáltatók összehasonlításra alkalmas egyéb adatait is. 9. § (1) Az  eljáró tanács az  elektronikus hírközlési építmény közös használatával összefüggésben a  figyelembe vehető költségek (e § alkalmazásában a  továbbiakban: költség) tekintetében a  költségek mértékét és indokoltságát vizsgálja. (2) A  kérelmező a  kérelmében köteles nyilatkozni arról, hogy a  költségek viselése tekintetében mi az  ellenérdekű ügyfél és a  kérelmező érdekeltségének aránya, valamint köteles ezt megindokolni az  elektronikus hírközlési építmény közös használatához kapcsolódó, természetes mértékegységgel kifejezhető volumen vagy kapacitás felek közötti megoszlása mértékének figyelembevételével. A  költség mértékének vizsgálata és a  költségviselés érdekeltségi arányának megállapíthatósága érdekében a  kérelmező – ha rendelkezik az  elektronikus hírközlési építmény tulajdon- vagy használati jogával – köteles a  kérelméhez csatolni a  tételes költségszámítását és ennek igazolásául szolgáló, a  közös használattal érintett eszközökre vonatkozó analitikus nyilvántartásait, valamint – ha az  érintett építmény tekintetében használati joggal rendelkezik – a  használati jogát megalapozó megállapodást, megállapodásokat. (3) Ha a  költség az  ellenérdekű ügyfél oldalán merül fel, az  eljáró tanács az  ellenérdekű ügyfelet a  (2)  bekezdésben foglalt dokumentumok, információk, adatok benyújtására kötelezi. (4) Az  eljáró tanács a  költséget az  egyes költségtételek indokoltsága tekintetében egyedileg vizsgálja. Az  eljáró tanács a  költségek vizsgálata – illetve az  indokolt költségek mértékének megállapítása – során a  közös használattal érintett eszközhöz kapcsolódóan az  elektronikus hírközlési építmény tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltatónál felmerülő, az  érintett eszközzel közvetlen ok-okozati kapcsolatba hozható költségeket (a továbbiakban: közvetlen költség), így különösen az amortizációt, a tőkeköltséget vagy bérleti díjat és az építményhez kapcsolódó üzemeltetési-fenntartási tevékenység költségét, továbbá a közvetlen költségnek nem minősülő általános költségek (a továbbiakban: általános költségek) arányos részét veszi figyelembe. (5) Az alkalmazott tőkeköltségszorzó vizsgálata, illetve a tőkeköltség megállapítása során az eljáró tanács mérlegelheti a közös használathoz kapcsolódó üzleti kockázatokat. (6) Ha a közös használat olyan szolgáltató hálózati infrastruktúrájára vonatkozik, amely a hálózati infrastruktúrájának, illetve valamely infrastruktúraelemnek az  átengedésére a  Hatóság jelentős piaci erejű szolgáltatók azonosításával kapcsolatos határozata alapján kötelezett, és a  közös eszközhasználatra vonatkozó igénnyel érintett infrastruktúraelemhez való hozzáférésre vonatkozóan szabályozott díj van érvényben, az eljáró tanács az  indokolt költségek mértékének megállapítása során a szabályozott díjat, valamint az annak alapjául szolgáló költségelemeket is figyelembe veheti. (7) Az eljáró tanács az eljárás során vizsgálja, hogy a költségek térítése megfelel-e a költségfelmerülés időbeliségének, és az  egyszer felmerülő tevékenységek költségeit egyszeri díjjal, a  folyamatos tevékenységek és az  eszközök költségeit havi díjjal állapítja meg. (8) Ha az elektronikus hírközlési építmény közös használatának érdekében átalakításra, alkalmassá tételre is sor került, és ennek költségei az átalakítással, közös használatra alkalmassá tétellel összefüggő költségek között elszámolásra kerültek, akkor az  eljáró tanács a  költségek megállapítása során az  átalakítás következtében bekövetkező értéknövekedést nem veszi figyelembe. (9) Az  eljáró tanács az  elektronikus hírközlési építmény közös használatával kapcsolatos költségek felek közötti, érdekeltség szerinti megosztásának megállapítása során elsősorban az  elektronikus hírközlési építmény közös használatához kapcsolódó, természetes mértékegységgel kifejezhető volumen vagy kapacitás felek közötti megoszlásának mértékét veszi figyelembe. (10) A  költségek meghatározása során az  eljáró tanács – ha rendelkezésre állnak – figyelembe veheti és értékelheti a  jogvitában érintett felekkel hasonló helyzetben lévő elektronikus hírközlési szolgáltatók összehasonlításra alkalmas egyéb adatait is. 4. A fizikai infrastruktúrával kapcsolatos átláthatóság biztosításával összefüggő jogvita 10. § (1) Az  Eht. 93/A.  § (8)  bekezdése szerinti jogvitás eljárás lefolytatására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a  fizikai infrastruktúra az  Eht. 94.  § (2a)  bekezdése szerinti felhasználásával kiépíteni kívánt nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózati elemek meghatározását és azok jellemzőit, így különösen az építési munka típusát, az alkalmazott technológiát és az  érintett földrajzi helyet. A  kérelemhez csatolni kell a  jogvitás eljárás tárgyát képező, a  kérelem benyújtását megelőzően az üggyel kapcsolatban a felek által egymásnak megküldött, valamint az egyeztetésekről készült dokumentumokat, így különösen jegyzőkönyveket, kép- vagy hangfelvételeket vagy emlékeztetőket. (2) A  jogvitás eljárás során a  hálózatüzemeltetőnek kell bizonyítania az  Eht. 93/A.  § (3a)  bekezdése szerinti valamely megtagadási ok fennállását. 11. § (1) Az  Eht. 93/A.  § (8)  bekezdése szerinti, a  hálózatüzemeltetőt adatszolgáltatásra kötelező határozatában az  eljáró tanács meghatározza a  hálózatüzemeltető által az  elektronikus hírközlési szolgáltató részére szolgáltatni rendelt adatok körét, az adatszolgáltatás teljesítésének formáját és határidejét. (2) Az  Eht. 93/A.  § (8)  bekezdése szerinti, a  hálózatüzemeltetőt a  helyszíni vizsgálat lefolytatása lehetőségének biztosítására kötelező határozatában az  eljáró tanács – amennyiben a  helyszíni vizsgálat megtartásával összefüggésben a  hálózatüzemeltetőnek indokolt és igazolható költsége merül fel – rendelkezik a  helyszíni vizsgálattal összefüggésben felmerülő költségek viseléséről. 5. A tervezett építési munkák átláthatóságával kapcsolatos jogvita 12. § (1) Az  Eht. 93/B.  § (6)  bekezdése szerinti, a  tervezett építési munkák átláthatóságával kapcsolatos jogvitás eljárás lefolytatására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell az  Eht. 83/A. és 83/B.  §-a szerinti összehangolt építési munka keretében kiépíteni kívánt nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózati elemek meghatározását és azok jellemzőit, így különösen az építési munka típusát, az alkalmazott technológiát és a földrajzi helyet, a munkavégzés tervezett kezdési időpontját és ütemezését. A kérelemhez csatolni kell a jogvitás eljárás tárgyát képező, a kérelem benyújtását megelőzően az  üggyel kapcsolatban a  felek által egymásnak megküldött, valamint az  egyeztetésekről készült dokumentumokat, így különösen jegyzőkönyveket, kép- vagy hangfelvételeket vagy emlékeztetőket. (2) A  jogvitás eljárás során a  hálózatüzemeltetőnek kell bizonyítania az  Eht. 93/B.  § (4)  bekezdése szerinti valamely megtagadási ok fennállását. 6. A fizikai infrastruktúra átalakításával, közös használatra alkalmassá tételével kapcsolatos jogvita 13. § (1) Az  Eht. 94.  § (2f )  bekezdése szerinti jogvitás eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolni kell – ha rendelkezésre állnak – a  jogvitás eljárás tárgyát képező, a  kérelem benyújtását megelőzően az  üggyel kapcsolatban a  felek által egymásnak megküldött, valamint az  egyeztetésekről készült dokumentumokat, így különösen jegyzőkönyveket, kép- vagy hangfelvételeket vagy emlékeztetőket. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem megalapozottsága esetén az eljáró tanács az Eht. 94. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak körében megállapíthatja: a) a  fizikai infrastruktúra átalakításával, illetve közös használatra való alkalmassá tételével, valamint közös használatával összefüggésben figyelembe vehető költség mértékét, az alkalmazható díjakat és az elszámolás módját vagy b) ha az  ügy sajátosságai indokolják, a  fizikai infrastruktúra átalakításával, illetve közös használatra való alkalmassá tételével, valamint közös használatával összefüggésben figyelembe vehető költségek tartalmát, az elszámolási elveket, a díjképzés elveit és az elszámolás módját. (3) A  jogvitás eljárás során a  hálózatüzemeltetőnek kell bizonyítania az  Eht. 94.  § (2d)  bekezdése szerinti valamely megtagadási ok fennállását. (4) Az Eht. 94. § (2d) bekezdés f ) pontja szerint felajánlott más fizikai infrastruktúra akkor tekinthető alkalmasnak, ha az átengedésre felajánlott fizikai infrastruktúrában a hírközlési építmények elhelyezésére lényegét tekintve azonos körülmények között és feltételek mellett van lehetőség, mint az Eht. 94. § (2b) bekezdése szerinti ajánlatban igényelt fizikai infrastruktúrában, és az  alternatív infrastruktúra felhasználása lehetővé teszi az  eredeti igénybejelentésben foglaltaknak megfelelő műszaki tartalom megvalósítását. (5) Az Eht. 94. § (2d) bekezdés f ) pontja szerint felajánlott más fizikai infrastruktúrához való hozzáférés feltételei akkor tekinthetők tisztességesnek és észszerűnek, ha a  szolgáltató a  hozzáféréshez lényegét tekintve azonos műszaki, közgazdasági és jogi feltételekkel jut hozzá, mint az Eht. 94. § (2b) bekezdése szerinti ajánlat alapján. 14. § (1) Az  Eht. 94.  § (2f )  bekezdése szerinti jogvitás eljárásban az  eljáró tanács a  fizikai infrastruktúra átalakításával, illetve közös használatra való alkalmassá tételével összefüggésben felmerülő költségek (e § alkalmazásában a továbbiakban: költség) tekintetében a költségek mértékét és indokoltságát vizsgálja. (2) A  költségek mértékének vizsgálata érdekében a  kérelmező – ha a  kérelmező rendelkezik a  fizikai infrastruktúra tulajdon- vagy használati jogával – köteles a kérelméhez csatolni a  tételes költségszámítását és ennek igazolásául szolgáló, a  felmerülő költségekkel összefüggésben rendelkezésre álló összes releváns pénzügyi információját, így különösen: a) a felmerülő költségeket igazoló saját pénzügyi bizonylatait és dokumentumait, b) szállítói ajánlatait, valamint c) korábbi, hasonló jellegű átalakításokhoz kapcsolódó költségelszámolásait, egyéb adatait. (3) Ha a  költség az  ellenérdekű ügyfél oldalán merül fel, az  eljáró tanács az  ellenérdekű ügyfelet a  (2)  bekezdésben foglalt dokumentumok, információk, adatok benyújtására kötelezi. (4) Az  eljáró tanács a  költséget az  egyes költségtételek indokoltsága tekintetében egyedileg vizsgálja. A  költségek számítása során az  eljáró tanács csak azon költségeket veszi figyelembe, amelyek elkerülhetőek lennének, ha a fizikai infrastruktúra átalakítására, illetve közös használatra való alkalmassá tételére nem kerülne sor. (5) Az eljáró tanács a fizikai infrastruktúra átalakítása vonatkozásában a fizikai infrastruktúra tulajdon- vagy használati jogával rendelkező hálózatüzemeltető által alkalmazható költségek mértékét a  legkisebb költség elvének megfelelően állapítja meg. (6) Az eljáró tanács a költségek megállapítása során – ha az átalakításhoz, közös használatra való alkalmassá tételhez indokolt felújítás is kapcsolódik – a fizikai infrastruktúra átalakításának, közös használatra való alkalmassá tételével összefüggésben az  új használót terhelő költségeket az  indokolt felújítás költségével csökkentett mértékben határozza meg. (7) A  költségek meghatározása során az  eljáró tanács – ha rendelkezésre állnak – figyelembe veheti és értékelheti a jogvitában érintett felekkel hasonló helyzetben lévő hálózatüzemeltetők összehasonlításra alkalmas egyéb adatait is. 15. § (1) Az  eljáró tanács a  fizikai infrastruktúra közös használatával összefüggésben a  figyelembe vehető költségek (e § alkalmazásában a továbbiakban: költség) tekintetében a költségek mértékét és indokoltságát vizsgálja. (2) A  kérelmező a  kérelmében köteles nyilatkozni arról, hogy a  költségek viselése tekintetében mi az  ellenérdekű ügyfél és a  kérelmező érdekeltségének aránya, valamint köteles ezt megindokolni a  fizikai infrastruktúra közös használatához kapcsolódó, természetes mértékegységgel kifejezhető volumen vagy kapacitás felek közötti megoszlása mértékének figyelembevételével. A  költség mértékének vizsgálata és a  költségviselés érdekeltségi arányának megállapíthatósága érdekében a  kérelmező – amennyiben a  kérelmező rendelkezik a  fizikai infrastruktúra tulajdon- vagy használati jogával – köteles a kérelméhez csatolni tételes költségszámítását és ennek igazolásául szolgáló, a  közös használattal érintett eszközökre vonatkozó analitikus nyilvántartásait, valamint – ha az  érintett infrastruktúraelem tekintetében használati joggal rendelkezik – a  használati jogát megalapozó megállapodást, megállapodásokat. (3) Az  eljáró tanács a  költséget az  egyes költségtételek indokoltsága tekintetében egyedileg vizsgálja. Az  eljáró tanács a  költségek vizsgálata, illetve az  indokolt költségek mértékének megállapítása során az  érintett infrastruktúraelemhez kapcsolódóan a  hálózatüzemeltetőnél felmerülő közvetlen költségeket, így különösen az  amortizációt, tőkeköltséget vagy bérleti díjat és az  infrastruktúraelemhez kapcsolódó üzemeltetési-fenntartási tevékenység költségét, továbbá az általános költségek arányos részét veszi figyelembe. (4) Ha a  közös használat olyan szolgáltató fizikai infrastruktúrájára vonatkozik, amely a  hálózati infrastruktúrájának, illetve valamely infrastruktúraelemének az átengedésére a Hatóság jelentős piaci erejű szolgáltatók azonosításával kapcsolatos határozata alapján kötelezett, és a közös használatra vonatkozó igénnyel érintett infrastruktúraelemhez való hozzáférésre vonatkozóan szabályozott díj van érvényben, az eljáró tanács az  indokolt költségek mértékének megállapítása során a szabályozott díjat, valamint az annak alapjául szolgáló költségelemeket is figyelembe veheti. (5) Az eljáró tanács az eljárás során vizsgálja, hogy a költségek térítése megfelel-e a költségfelmerülés időbeliségének, és az  egyszer felmerülő tevékenységek költségeit egyszeri díjjal, a  folyamatos tevékenységek és az  eszközök költségeit havi díjjal állapítja meg. (6) Ha a  fizikai infrastruktúra közös használatának érdekében átalakításra, alkalmassá tételre is sor került, és ennek költségei az átalakítással, közös használatra alkalmassá tétellel összefüggő költségek között elszámolásra kerültek, akkor az  eljáró tanács a  költségek megállapítása során az  átalakítás következtében bekövetkező értéknövekedést nem veszi figyelembe. (7) Az eljáró tanács a hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrájának elektronikus hírközlési szolgáltató általi használatával kapcsolatos költségek felek közötti, érdekeltség szerinti megosztásának megállapítása során elsősorban a  fizikai infrastruktúra közös használatához kapcsolódó, természetes mértékegységgel kifejezhető volumen vagy kapacitás felek közötti megoszlásának mértékét veszi figyelembe. (8) Hozzáférési díj megállapítására irányuló kérelem esetén a  hálózatüzemeltető kérelmében köteles hitelt érdemlő módon, adatokkal, bizonyítékokkal alátámasztani az  infrastruktúra megosztásnak a  hálózatüzemeltető piaci helyzetére, üzleti tervére, gazdálkodására, várható pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásait, és köteles mellékelni az ezt alátámasztó üzleti adatokat és számításokat. (9) A költségek meghatározása során az eljáró tanács – amennyiben rendelkezésre áll – figyelembe veheti és értékelheti a jogvitában érintett felekkel hasonló helyzetben lévő hálózatüzemeltetők összehasonlításra alkalmas egyéb adatait is. 16. § A  13–15.  § szerinti eljárásban a  Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni. A  kérelemhez az  eljárásban érintett szakhatóságok – a  kérelem benyújtása időpontjában még felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalása becsatolható. 7. Az épületen belüli fizikai infrastruktúrához való hozzáférés biztosításával kapcsolatos jogvita 17. § (1) Az Eht. 99/C. § (1) bekezdés szerinti jogvitás eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolni kell – amennyiben rendelkezésre állnak – a jogvitás eljárás tárgyát képező, a kérelem benyújtását megelőzően az üggyel kapcsolatban a  felek által egymásnak megküldött, valamint az  egyeztetésekről készült dokumentumokat, így különösen jegyzőkönyveket, kép- vagy hangfelvételeket vagy emlékeztetőket. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem megalapozottsága esetén az eljáró tanács határozatában megállapíthatja: a) az épületen belüli fizikai infrastruktúra, valamint az épületen belüli hozzáférési pont helyét, a közös használat módját, b) az épületen belüli fizikai infrastruktúra környezetének helyreállításához szükséges és elégséges feltételeket, c) az épületen belüli fizikai infrastruktúra felhasználásával elhelyezhető elektronikus hírközlési hálózati elemek műszaki jellemzőit, továbbá d) az  épületen belüli fizikai infrastruktúra átalakításával, illetve közös használatra való alkalmassá tételével, valamint közös használatával összefüggésben figyelembe vehető költség mértékét, az alkalmazható díjakat és az elszámolás módját vagy e) amennyiben az  ügy sajátosságai indokolják, a  fizikai infrastruktúra átalakításával, illetve közös használatra való alkalmassá tételével, valamint közös használatával összefüggésben figyelembe vehető költségek tartalmát, az elszámolási elveket, a díjképzés elveit és az elszámolás módját. (3) A jogvitás eljárás során az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személynek kell bizonyítania az Eht. 90. § (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti valamely megtagadási ok fennállását. 18. § (1) Az  Eht. 99/C.  § (1)  bekezdése szerinti, az  épületen belüli fizikai infrastruktúrához való hozzáférés biztosításával kapcsolatos jogvitás eljárásban az  eljáró tanács az  épületen belüli fizikai infrastruktúra átalakításával összefüggésben felmerülő költségek (e § alkalmazásában a  továbbiakban: költség) tekintetében a  költségek mértékét és indokoltságát vizsgálja. (2) A költségek mértékének vizsgálata érdekében a kérelmező – ha a kérelmező az épületen belüli fizikai infrastruktúra tulajdon- vagy használati jogával rendelkezni jogosult személy – köteles a  kérelméhez csatolni a  tételes költségszámítását és ennek igazolásául szolgáló, a felmerülő költségekkel összefüggésben rendelkezésre álló összes releváns pénzügyi információját, így különösen: a) a felmerülő költségeket igazoló saját pénzügyi bizonylatait és dokumentumait, b) szállítói, vállalkozói ajánlatait, valamint c) korábbi, hasonló jellegű átalakításokhoz kapcsolódó költségelszámolásait, egyéb adatait. (3) Ha a  költség az  ellenérdekű ügyfél oldalán merül fel, az  eljáró tanács az  ellenérdekű ügyfelet a  (2)  bekezdésben foglalt dokumentumok, információk, adatok benyújtására kötelezi. (4) Az eljáró tanács a költséget az egyes költségtételek indokoltsága tekintetében egyedileg vizsgálja. (5) A  költségek számítása során az  eljáró tanács csak azon költségeket veszi figyelembe, amelyek elkerülhetőek lennének, ha az épületen belüli fizikai infrastruktúra átalakítására nem kerülne sor. (6) Az  eljáró tanács az  átalakítás vonatkozásában az  épületen belüli fizikai infrastruktúra tulajdon- vagy használati jogával rendelkezni jogosult személy által alkalmazható költségek mértékét a  legkisebb költség elvének megfelelően állapítja meg. (7) Az eljáró tanács a költségek megállapítása során – amennyiben az átalakításhoz indokolt felújítás is kapcsolódik – az átalakítás költségét az indokolt felújítás költségével csökkentett mértékben határozza meg. (8) A  költségek meghatározása során az  eljáró tanács – ha rendelkezésre állnak – figyelembe veheti és értékelheti a  jogvitában érintett felekkel hasonló helyzetben lévő elektronikus hírközlési szolgáltatók összehasonlításra alkalmas egyéb adatait is. 19. § (1) Az  eljáró tanács az  épületen belüli fizikai infrastruktúra elektronikus hírközlési szolgáltató általi használatával összefüggésben a  figyelembe vehető költségek (e § alkalmazásában a  továbbiakban: költség) tekintetében a költségek mértékét és indokoltságát vizsgálja. (2) Az  épületen belüli fizikai infrastruktúra kérelmező és az  ellenérdekű ügyfél általi közös használata esetén a  kérelmező a  kérelmében köteles nyilatkozni arról, hogy a  költségek viselése tekintetében mi az  ellenérdekű ügyfél és a  kérelmező érdekeltségének aránya, valamint köteles ezt megindokolni a  közös használathoz kapcsolódó, természetes mértékegységgel kifejezhető volumen vagy kapacitás felek közötti megoszlása mértékének figyelembevételével. A  költség mértékének vizsgálata és a  költségviselés érdekeltségi arányának megállapíthatósága érdekében a  kérelmező – ha a  kérelmező szolgáltató rendelkezik az  épületen belüli fizikai infrastruktúra tulajdon- vagy használati jogával – köteles a kérelméhez csatolni tételes költségszámítását és ennek igazolásául szolgáló, az érintett eszközökre vonatkozó analitikus nyilvántartásait, valamint – ha az érintett építmény tekintetében használati joggal rendelkezik – a használati jogát megalapozó megállapodást, megállapodásokat. (3) Ha a  költség az  ellenérdekű ügyfél oldalán merül fel, az  eljáró tanács az  ellenérdekű ügyfelet a  (2)  bekezdésben foglalt dokumentumok, információk, adatok benyújtására kötelezi. (4) Az eljáró tanács a költséget az egyes költségtételek indokoltsága tekintetében egyedileg vizsgálja. (5) Az eljáró tanács a költségek vizsgálata, illetve az  indokolt költségek mértékének megállapítása során, az épületen belüli fizikai infrastruktúra tekintetében rendelkezni jogosult elektronikus hírközlési szolgáltató esetében az  érintett infrastruktúraelemhez kapcsolódóan felmerülő közvetlen költségeket, így különösen az  amortizációt, a  tőkeköltséget vagy bérleti díjat és az  infrastruktúraelemhez kapcsolódó üzemeltetési-fenntartási tevékenység költségét, továbbá az általános költségek arányos részét veszi figyelembe. (6) Az  épületen belüli fizikai infrastruktúra tekintetében rendelkezni jogosult elektronikus hírközlési szolgáltató esetében alkalmazott tőkeköltségszorzó vizsgálata, illetve a  tőkeköltség megállapítása során az  eljáró tanács mérlegelheti az infrastruktúra megosztásához kapcsolódó üzleti kockázatokat. (7) Ha a  közös használat olyan elektronikus hírközlési szolgáltató épületen belüli fizikai infrastruktúrájára vonatkozik, amely az  épületen belüli fizikai infrastruktúrájának, illetve valamely infrastruktúraelemének az  átengedésére a  Hatóság jelentős piaci erejű szolgáltatók azonosításával kapcsolatos határozata alapján kötelezett, és a  közös eszközhasználatra vonatkozó igénnyel érintett infrastruktúraelemhez való hozzáférésre vonatkozóan szabályozott díj van érvényben, az  eljáró tanács az  indokolt költségek mértékének megállapítása során a  szabályozott díjat, valamint az annak alapjául szolgáló költségelemeket is figyelembe veheti. (8) Amennyiben az  épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy nem elektronikus hírközlési szolgáltató, az eljáró tanács a költségek indokoltságát egyedileg, a benyújtott költségszámítások alapján vizsgálja. (9) Az eljáró tanács megvizsgálja továbbá, hogy a költségek térítése megfelel-e a költségfelmerülés időbeliségének, és az egyszer felmerülő tevékenységek költségeit egyszeri díjjal, a folyamatos tevékenységek és az eszközök költségeit havi díjjal állapítja meg. (10) Ha az  épületen belüli fizikai infrastruktúra használatának érdekében átalakításra is sor került, és ennek költségei az átalakítással összefüggő költségek között elszámolásra kerültek, akkor az eljáró tanács a közös eszközhasználat költségeinek megállapítása során az átalakítás következtében bekövetkező értéknövekedést nem veszi figyelembe. (11) Az eljáró tanács az elektronikus hírközlési szolgáltató épületen belüli fizikai infrastruktúrájának másik elektronikus hírközlési szolgáltató általi használatával kapcsolatos költségek felek közötti, érdekeltség szerinti megosztásának megállapítása során elsősorban az  épületen belüli fizikai infrastruktúra közös használatához kapcsolódó, természetes mértékegységgel kifejezhető volumen vagy kapacitás felek közötti megoszlásának mértékét veszi figyelembe. (12) A  költségek meghatározása során az  eljáró tanács – ha rendelkezésre állnak – figyelembe veheti és értékelheti a  jogvitában érintett felekkel hasonló helyzetben lévő elektronikus hírközlési szolgáltatók összehasonlításra alkalmas egyéb adatait is. 8. Záró rendelkezések 20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Dr. Karas Monika s. k., a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke