493/2017. (HK 7.) HVK SZCSF szakutasítása a honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos személyügyi szakfeladatok végrehajtásáról.

493/2017. (HK 7.) HVK SZCSF szakutasítása a honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos személyügyi szakfeladatok végrehajtásáról. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 52. § (2) bekezdése alapján – figyelemmel a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 68/A–J. §-aira, a honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos eljárásrendről szóló 24/2016. (XII. 22.) HM rendeletre – a következő szakutasítást adom ki: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szakutasítás hatálya 1. A szakutasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra, a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: állományilletékes szervezetek) terjed ki. Felkérem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatóját, hogy a szakutasításban foglaltak tekintetében a személyügyi szakállomány felé intézkedni szíveskedjen. 2. A szakutasításban alkalmazott fogalmak tekintetében a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvényben (a továbbiakban: Hjt.), és a honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos eljárásrendről szóló 24/2016. (XII. 22.) HM rendeletben (a továbbiakban: EKÁR rendelet) meghatározott fogalommeghatározásokat kell érteni. II. Fejezet A TÖRVÉNYI FELTÉTELEK FENNÁLLÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ELJÁRÁST MEGELŐZŐEN ÉS ANNAK SORÁN 2. A vizsgálati kötelezettség 3. Az állományilletékes személyügyi szerv a felülvizsgáló bizottságnak a katonai szolgálatra vagy a szolgálati beosztása ellátására való egészségi alkalmatlanságot megállapító – meg nem fellebbezett vagy fellebbezés esetén másodfokon elbírált – döntése (a továbbiakban: a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntése) kézhezvételekor haladéktalanul megvizsgálja, hogy fennállnak-e a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapításához szükséges törvényi feltételek (a továbbiakban: vizsgálati kötelezettség). 4. Az eljárás megindításához a repülőorvosi bizottság (a továbbiakban: ROB) által kiadott alkalmassági igazolás önmagában nem elégséges. Ha a ROB az állomány tagja által betöltött beosztásra való alkalmatlanságot állapítja meg, az állományilletékes szervezet személyügyi szerve 5 munkanapon belül előkészíti az érintett a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendeletre (a továbbiakban: Alkalmassági rendelet) 57. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálatára vonatkozó állományilletékes parancsnoki kezdeményezést. 3. A szolgálati viszony jellegének vizsgálata 5. Az állományilletékes személyügyi szervnek meg kell vizsgálnia a vizsgálati kötelezettsége keretében, hogy a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntése a hivatásos és a szerződéses állomány tagjára (a továbbiakban együtt: állomány tagja), önkéntes tartalékos katonára, honvéd tisztjelöltre vagy honvéd altisztjelöltre vonatkozik-e. 6. Amennyiben a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntése önkéntes tartalékos katonára, honvéd tisztjelöltre vagy honvéd altiszt-jelöltre vonatkozik, haladéktalanul elő kell készíteni az EKÁR rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti, az önkéntes tartalékos katonának, a honvéd tisztjelöltnek vagy honvéd altiszt-jelöltnek szóló írásbeli parancsnoki tájékoztatást. Az ehhez alkalmazandó mintaokmányt az 1. melléklet határozza meg. 7. Az 6. pont szerinti esetben az egészségkárosodási ellátás megállapításához hiányzó objektív feltételként a Hjt. 68/A. § (1) bekezdése szerinti, a szolgálati viszony jellegéhez kötött törvényi előírásnak való meg nem felelést kell megjelölni, indokolásként pedig azt, hogy pontosan mit tartalmaz a Hjt. 68/A. § (1) bekezdése, és figyelemmel arra, hogy a Hjt. 1. § (1) bekezdése szerint az állomány tagjának kizárólag a hivatásos és a szerződéses állományú katonák minősülnek, így az egészségkárosodási ellátás megállapítását az érintett szolgálati viszonyának jellege kizárja. 4. A felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntése időpontjának vizsgálata 8. Az állományilletékes személyügyi szervnek a vizsgálati kötelezettsége keretében meg kell győződnie arról, hogy a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntését 2016. december 31-ét követően hozta. 9. Amennyiben a 8. pont szerinti feltételnek a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntése nem felel meg, haladéktalanul elő kell készíteni az EKÁR rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti, az állomány tagjának szóló írásbeli parancsnoki tájékoztatást. Az ehhez alkalmazandó mintaokmányt a 2. melléklet határozza meg. 10. A 9. pont szerinti esetben az egészségkárosodási ellátás megállapításához hiányzó objektív feltételként a Hjt. 247/N. § szerinti törvényi előírásnak való meg nem felelést kell megjelölni, indokolásként pedig azt, hogy pontosan mit tartalmaz e rendelkezés és a konkrét ügyben mikor történt meg az alkalmatlanság megállapítása, amely így az egészségkárosodási ellátás megállapítását kizárja. 5. Saját jogú nyugellátásra és szolgálati járandóságra való jogosultság vizsgálata 11. Az állományilletékes személyügyi szervnek a vizsgálati kötelezettsége keretében meg kell vizsgálnia, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az állomány érintett tagja részére megállapított szolgálati járandóság szüneteltetésre került-e. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az állomány tagja szolgálati járandóságra jogosultsága már megállapításra került, haladéktalanul elő kell készíteni az EKÁR rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti, az állomány tagjának szóló írásbeli parancsnoki tájékoztatást. Az ehhez alkalmazandó mintaokmányt a 3. melléklet határozza meg. 12. A 11. pont szerinti esetben az egészségkárosodási ellátás megállapításához hiányzó objektív feltételként a Hjt. 68/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti törvényi feltételnek való meg nem felelést kell megjelölni, indokolásként pedig azt, hogy pontosan mit tartalmaz e rendelkezés és a konkrét ügyben a szolgálati járandóságra való jogosultság zárja ki az egészségkárosodási ellátás megállapítását. 13. Nem kell vizsgálni az állományilletékes személyügyi szervnek a nők 40 éve után megállapítható nyugellátásra, a korábban meg nem állapított szolgálati járandóságra, valamint a korkedvezmény figyelembevételével megállapított korhatár előtti ellátásra való jogosultságot. 6. A szolgálati kötelmekkel való összefüggés vizsgálatával kapcsolatos feladatok 14. A honvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapításával kapcsolatos további személyügyi feladatok attól függnek, hogy az állomány tagjának egészségi alkalmatlansága szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető-e vissza vagy sem. Ennek megállapításához a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntését kell használni, mert annak tartalmaznia kell az egészségi alkalmatlanságot megalapozó betegség, baleset szolgálati kötelmekkel való összefüggésére vonatkozó adatot, valamint az állomány tagja egészségi állapotának rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti mértékét. 15. Amennyiben a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntése a jogszabályi előírás ellenére nem tartalmazza ezeket az adatokat, e körülményt haladéktalanul jelenteni kell az állományilletékes parancsnoknak a szükséges egyeztetések lefolytatása érdekében. 16. Amennyiben az állomány tagjának egészségi alkalmatlansága szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, akkor nem kell vizsgálni azt, hogy az állomány tagja hány év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik, mert ebben az esetben az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság független a szolgálati időtől. Ebben az esetben az állomány tagja egészségi állapotának rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti mértékét csak abból a szempontból kell megvizsgálni, hogy az 50%-os vagy ennél kisebb mértékű-e. Amennyiben igen, az állomány tagja kérheti a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítését, ezért haladéktalanul végre kell hajtani a III. Fejezet szerinti feladatokat. 17. Ha az egészségi alkalmatlanság nem szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, meg kell vizsgálni, hogy az állomány tagja rendelkezik-e legalább tíz év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel. Tényleges szolgálati időként a szolgálati viszony kezdetétől annak megszűnéséig tartó, megszakítások nélküli, egyszeresen (kedvezményes szorzók nélkül) számított szolgálati időt kell figyelembe venni, ideértve a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött tényleges szolgálati időt is, feltéve, hogy a Honvédségnél a szolgálati viszony áthelyezéssel létesült. Megszakításokkal egymást követően létesített szolgálati viszonyok esetén az ezekhez tartozó szolgálati idők nem adhatók össze. Ha az állomány tagja nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, akkor haladéktalanul elő kell készíteni az EKÁR rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti, az állomány tagjának szóló írásbeli parancsnoki tájékoztatást. Az ehhez alkalmazandó mintaokmányt a 4. melléklet határozza meg. Ebben az esetben az egész ségkárosodási ellátás megállapításához hiányzó objektív feltételként a Hjt. 68/A. § (1) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerinti törvényi feltételnek való meg nem felelést kell megjelölni, indokolásként pedig azt, hogy pontosan mit tartalmaz e rendelkezés és a konkrét ügyben a szükséges szolgálati idővel való rendelkezés hiánya zárja ki az egészségkárosodási ellátás megállapítását. 18. Ha az egészségi alkalmatlanság nem szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, meg kell vizsgálni azt is, hogy az állomány tagjának egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 80%-os mértékű vagy annál kevesebb. Ha az állomány tagjának egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján meghaladja a 80%-ot, haladéktalanul elő kell készíteni az EKÁR rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti, az állomány tagjának szóló írásbeli parancsnoki tájékoztatást. Az ehhez alkalmazandó mintaokmányt a 5. melléklet határozza meg. Ebben az esetben az egészségkárosodási ellátás megállapításához hiányzó objektív feltételként a Hjt. 68/A. § (1) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerinti törvényi feltételeknek való meg nem felelést kell megjelölni, indokolásként pedig azt, hogy pontosan mit tartalmaz e rendelkezés és a konkrét ügyben az állomány tagja egészségi állapotának a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti mértéke zárja ki az egészségkárosodási ellátás megállapítását. 19. Ha az egészségi alkalmatlanság nem szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza és az állomány tagjának egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 80%-os mértékű vagy annál kevesebb, a további eljárás annak függvényében alakul, hogy az 50%-os vagy ennél kisebb mértékű-e. Amennyiben igen, az állomány tagja kérheti a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítését, ezért haladéktalanul végre kell hajtani a III. Fejezet szerinti feladatokat. 7. Közrehatás vizsgálata 20. Az állományilletékes személyügyi szervnek a vizsgálati kötelezettsége keretében meg kell vizsgálnia, hogy a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntését tartalmaz-e az állomány tagjának a közrehatásra vagy annak hiányára vonatkozó adatot. 21. Ha a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntése megállapította, hogy az állomány tagja egészségi alkalmatlansága bekövetkezésében vagy kialakulásában szándékosan vagy súlyosan gondatlanul közrehatott, haladéktalanul elő kell készíteni az EKÁR rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti, az állomány tagjának szóló írásbeli parancsnoki tájékoztatást. Az ehhez alkalmazandó mintaokmányt az 6. melléklet határozza meg. Ebben az esetben az egészségkárosodási ellátás megállapításához hiányzó objektív feltételként a Hjt. 68/A. § (1) bekezdés d) pontja és (4) bekezdése szerinti törvényi kizáró okok fennállását kell megjelölni, indokolásként pedig azt, hogy pontosan mit tartalmaznak e rendelkezések és a konkrét ügyben milyen körülmény(ek) zárja(k) ki az egészségkárosodási ellátás megállapítását. 22. Amennyiben a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntése a jogszabályi előírás ellenére nem tartalmazza a közrehatásra vagy hiányára vonatkozó adatot, meg kell vizsgálni, hogy alkalmazható-e az EKÁR rendelet 22. § (1) bekezdése. Amennyiben igen, mert az alkalmatlanságot megállapító döntést 2017. január 1-jén folyamatban lévő ügyben hozták, haladéktalanul meg kell vizsgálni az állomány tagjának közrehatásával kapcsolatban rendelkezésre álló adatokat. A vizsgálatot – szakértő igénybevétele esetén is – a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntésének parancsnok általi kézhezvételét követő 5 munkanapon be kell fejezni. A vizsgálat alapján elő kell készíteni az állományilletékes parancsnok az EKÁR rendelet 22. § (2) bekezdése szerinti írásbeli véleményét. Amennyiben a vizsgálat során a rendelkezésre álló adatok alapján az állomány tagja közrehatása kétséget kizáróan nem állapítható meg, az írásbeli véleményben utalni kell arra, hogy az EKÁR rendelet 22. § (3) bekezdése szerint úgy kell tekinteni, hogy az állomány tagja nem hatott közre egészségi alkalmatlansága bekövetkezésében vagy kialakulásában. 23. Amennyiben a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntése nem tartalmaz a közrehatásra vonatkozó adatot, és nem alkalmazható az EKÁR rendelet 22. § (1) bekezdése, mert az alkalmatlanságot megállapító döntést 2017. január 1-jét követően indított ügyben hozták, akkor az Alkalmassági rendelet 60. § (6c) bekezdése szerinti vélelem alapján a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra megállapítására irányuló eljárást folytatni kell. 8. Nyugdíj előtti rendelkezési állományba tartozás vizsgálata 24. Ha az állomány tagja az egészségi alkalmatlansága megállapításának időpontjában nyugdíj előtti rendelkezési állományba tartozik, haladéktalanul elő kell készíteni az EKÁR rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti, az állomány tagjának szóló írásbeli parancsnoki tájékoztatást. Az ehhez alkalmazandó mintaokmányt a 7. melléklet határozza meg. 25. A 24. pont szerinti esetben az egészségkárosodási ellátás megállapításához hiányzó objektív feltételként a Hjt. 68/A. § (1) bekezdés d) pontja és (5) bekezdése szerinti törvényi kizáró okot kell megjelölni, indokolásként pedig azt, hogy pontosan mit tartalmaznak e rendelkezések és a konkrét ügyben az állomány tagja mikortól és milyen munkáltatói döntéssel került nyugdíj előtti rendelkezési állományba áthelyezésre. 9. Felmentés iránti kérelem 26. Ha az állomány tagja a Hjt. 68/A. § (6) bekezdés szerinti kérelmet nyújt be, az állományilletékes személyügyi szerv a kérelem másolatát megküldi a központi személyügyi szerv és a központi pénzügyi szervezet részére, majd az egészségkárosodási ellátás megállapítására irányuló eljárás lefolytatásának mellőzésével, a szolgálati viszony felmentéssel való megszüntetésére vonatkozó eljárást hajtja végre azzal, hogy a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó személyi javaslati lapon rögzíti, hogy a felmentésre az állomány tagjának kérelmére kerül sor. A kérelmet a személyügyi anyaggyűjtőben kell elhelyezni. A kérelem mintáját a 8. számú melléklet tartalmazza. III. Fejezet MINISZTERI MENTESÍTÉS A TOVÁBBFOGLALKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL 10. A mentesítés iránti kérelem benyújtására vonatkozó írásbeli parancsnoki tájékoztatás 27. Amennyiben a II. Fejezetben foglaltak szerint lefolytatott vizsgálat alapján fennállnak a honvédelmi egészségkárosodási ellátáshoz szükséges törvényi feltételek, és az állomány tagjának egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50%-os mértékű vagy annál kevesebb, függetlenül attól, hogy az állomány tagjának az egészségi alkalmatlanság az szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető-e vissza vagy sem, elő kell készíteni az EKÁR rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti, az állomány tagjának szóló írásbeli parancsnoki tájékoztatást. Az ehhez alkalmazandó mintaokmányt a 9. melléklet határozza meg. 28. Annak megállapítására, hogy meghatározható-e olyan feladatkör, amelyet az állomány tagja nem katonai munkakörben egészségi állapota alapján elláthat, valamint egészségi állapota alapján elvárható-e tőle a mindennapos rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség az írásbeli tájékoztatásban a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntését kell figyelembe venni. Amennyiben a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntése a jogszabályi előírás ellenére nem tartalmazza ezt az adatot, e körülményt haladéktalanul jelenteni kell az állományilletékes parancsnoknak a szükséges egyeztetések lefolytatása érdekében. 11. A mentesítés iránti kérelem 29. Ha az állomány tagja a 27. pont szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 5 munkanapon belül nem nyújt be a mentesítés iránt kérelmet, haladéktalanul meg kell kezdeni IV. Fejezet szerinti feladatok végrehajtását. 30. Ha az állomány tagja határidőn belül a Hjt. 68/C. § (1) bekezdése szerinti mentesítés iránt kérelmet (a továbbiakban: mentesítési iránti kérelem) nyújt be, a kérelmet és a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntéssel együtt fel kell terjeszteni a központi személyügyi szerv részére. 31. A kérelem benyújtása esetén az EKÁR rendelet 3. § (3) bekezdése, illetve a 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti, a továbbfoglalkoztatással kapcsolatos nyilatkozatokat kizárólag akkor kell beszerezni, ha a mentesítés megadása az eset összes körülménye alapján kétséges. Ilyen körülmény elsődlegesen az állomány tagja egészségi állapotának a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti mértéke, illetve az, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján meghatározható-e olyan feladatkör, amelyet az állomány tagja nem katonai munkakörben egészségi állapota alapján elláthat, valamint egészségi állapota alapján elvárható-e tőle a mindennapos rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség. 32. Ha az állomány mentesítés iránti kérelmet benyújtó tagjának egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján meghaladja az 50%-os mértéket, az állományilletékes parancsnok haladéktalanul írásban tájékoztatja az állomány tagját, hogy a kérelme objektív törvényi feltétel hiányában nem terjeszthető fel a miniszter részére. Ebben az esetben a mentesítés megállapításának objektív törvényi akadályaként a Hjt. 68/C. § (1) bekezdését kell megjelölni, indokolásként pedig azt, hogy pontosan mit tartalmaznak e rendelkezések és a konkrét ügyben milyen körülmény(ek) zárja(k) ki a mentesítés megállapítását. Ezzel egyidejűleg meg kell kezdeni a IV. fejezet szerinti feladatok végrehajtását. 12. A mentesítés iránti kérelem elbírálása 33. A Honvéd Vezérkar főnökének és a miniszternek a hatáskörébe tartozó döntéseket a központi személyügyi szerv készíti elő. 34. Ha a miniszter mentesíti az állomány tagját a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól, a központi személyügyi szerv kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a mentesítést az állományilletékes személyügyi szerv útján az állomány mentesítés iránti kérelmet benyújtó tagja részére. Az állományilletékes személyügyi szerv a mentesítés kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedik az állomány tagja szolgálati viszonyának megszűnésével kapcsolatos teendőkről, és a honvédelmi egészségkárosodási járadék megállapításához szükséges, az EKÁR rendelet 9. § (2) bekezdése szerinti iratokat soron kívül előkészíti, majd megküldi – a központi személyügyi szerv egyidejű tájékoztatása mellett – a központi pénzügyi szervezet részére. 35. Ha a honvédelmi egészségkárosodási járadék megállapítása esetén felmentés helyett a törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya, akkor az állományilletékes személyügyi szerv állapítja meg az állomány tagját szolgálati viszony megszűnésével összefüggésben megillető járandóságokat, és készíti el a járandósági parancsot. A parancsnak a járandóságok megállapításán túl tartalmaznia kell, hogy a szolgálati viszony a Hjt. 68. § (1) bekezdés n) pontja alapján, a Hjtvhr. 58. § (3) bekezdése szerint, egészségkárosodási járadék megállapítása miatt szűnik meg. A személyügyi szerv a továbbiakban a Hjt. 70. § (2) bekezdése szerint jár el azzal, hogy az utolsó munkában töltött napnak a szolgálati viszony megszűnését megelőző utolsó nap minősül. 36. Ha a miniszter a mentesítés iránti kérelmet elutasítja, a miniszteri döntést a kézhezvételét követően a központi személyügyi szerv haladéktalanul megküldi az állományilletékes parancsnok útján az állomány mentesítési iránti kérelmet benyújtó tagja részére. Az állományilletékes személyügyi szerv a miniszteri döntés kézhezvételét követően haladéktalanul megkezdi IV. Fejezet szerinti feladatok végrehajtását. IV. Fejezet ÁLLÁSFELAJÁNLÁS TOVÁBBFOGLALKOZTATÁS ÉRDEKÉBEN 13. Felajánlható szolgálati beosztás, munkakör keresése 37. A törvényi feltételek fennállása esetén meg kell vizsgálni, hogy az állomány tagja részére az egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztás vagy nem katonai munkakör felajánlható-e. Ennek első lépéseként, a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntése alapján meg kell állapítani, hogy az állomány tagja a szolgálati beosztására, vagy katonai szolgálatra alkalmatlan-e. Szolgálati beosztásra való alkalmatlanság esetén a 38–41. és 46., katonai szolgálatra való alkalmatlanság esetén a 42–46. pont szerinti feladatokat kell végrehajtani. 38. Ha az állomány tagja szolgálati beosztás ellátására alkalmatlan, meg kell vizsgálni, hogy a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntése milyen kizáró korlátozásokat tartalmaz a betölthető beosztásokra vonatkozóan. 39. Ha az állományilletékes szervezetnél van olyan szolgálati beosztás, amely a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntése alapján az állomány tagja által ellátható, és az abba való áthelyezésnek jogszabályi akadálya nincs, az érintett részére a beosztás felajánlható. A beosztás megtervezése során a képesítési és egyéb munkaköri követelmények figyelembevétele mellett szükség szerint alkalmazni kell a beosztás ellátásához szükséges feltételek, különösen az idegennyelv-ismereti követelmény alóli mentesítést, illetve be kell szerezni a szakmai felelős szervezet hozzájárulását. 40. Ha az állományilletékes szervezetnél nincs olyan szolgálati beosztás, mely az állomány tagja részére felajánlható, az egészségkárosodási eljárás megindulásától, vagy a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítést elutasító határozat ügyviteli érkeztetésétől számított 3 munkanapon belül, minden esetben személyi javaslati lapot kell felterjeszteni a központi személyügyi szerv részére a szolgálati beosztás keresésére vonatkozóan. A személyi javaslati lapon fel kell tüntetni az egészségkárosodási eljárás megindulásának dátumát, az eddig megtett intézkedéseket és azok időpontját, a felfüggesztések okát és időtartamát, valamint minden olyan információt, mely a beosztás tervezése során releváns lehet. A javaslati laphoz csatolni kell a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntésének másolatát. 41. A személyi javaslati lapon az állományilletékes személyügyi szervnek rögzíteni kell azt, ha az állományilletékes parancsnok új szolgálati beosztás, vagy nem katonai munkakör létrehozásával, vagy meglévő nem katonai munkakör felajánlásával biztosítani tudja-e az állomány tagjának továbbfoglalkoztatását. 42. Ha az állomány tagja katonai szolgálatra alkalmatlan, végre kell hajtani az EKÁR rendelet 4. § (1)–(2) bekezdés szerinti nyilatkoztatást. A nyilatkoztatásra használt dokumentum mintáját a 10. melléklet tartalmazza. A nyilatkozattételre történő felhívás átadását követően meg kell vizsgálni, hogy a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntése milyen kizáró korlátozásokat tartalmaz a betölthető munkakörökre vonatkozóan. 43. Az EKÁR rendelet 4. § (1)–(2) bekezdése szerinti nyilatkozattételre felhívással egyidejűleg az állomány tagjának át kell adni a honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítására irányuló eljárásnak az EKÁR rendelet 5. § (3) bekezdése szerinti okból történő felfüggesztéséről szóló írásbeli állományilletékes parancsnoki tájékoztatást. Az eljárás felfüggesztéséről szóló írásbeli parancsnoki tájékoztatásnak tartalmaznia kell különösen a) a felfüggesztés tényét, b) a felfüggesztés jogalapjaként az EKÁR rendelet 5. § (3) bekezdésére történő hivatkozást, c) a felfüggesztés kezdő időpontjaként a nyilatkozattételre való felhívás közlésének pontos naptári napját, d) a felfüggesztés befejező időpontjaként azt, hogy az az EKÁR rendelet 4. § (1)–(2) bekezdése szerinti nyilatkozattétel napja, vagy – nyilatkozattétel hiányában – az EKÁR rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti öt munkanapos határidő utolsó napja, e) az EKÁR rendelet 20. § (4) bekezdésének megfelelően azt, hogy az eljárás felfüggesztéséről szóló döntés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az egészségkárosodási ellátást megállapító vagy elutasító határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 44. Ha az állományilletékes szervezetnél van olyan nem katonai munkakör, amely a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntése alapján az állomány tagja által ellátható, az érintett részére a munkakör felajánlható. Amennyiben nem állapítható meg biztonsággal, hogy a felajánlani tervezett nem katonai munkakör ellátására az érintett egészségi állapota alapján alkalmas, a munkakör felajánlását megelőzően a személyügyi szerv – szükség esetén a központi személyügyi szerv bevonásával – egyeztetést kezdeményezhet a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntésének kiadmányozójával. Az egyeztetés során törekedni kell arra, hogy az információáramlás a lehető leggyorsabb legyen, figyelembe véve azt, hogy az egészségi állapotra vonatkozó adatok a felülvizsgáló bizottságnál rendelkezésre állnak. Az egyeztetés célja az, hogy a személyügyi szerv előzetesen információt kapjon arról, hogy az állomány tagja a tervezett munkakör betöltésére várhatóan alkalmas-e. 45. Ha az állományilletékes szervezetnél nincs olyan nem katonai munkakör, mely az állomány tagja részére felajánlható, és az utazási időre vonatkozó szabálynak megfelel, az EKÁR rendelet 4. § (1)–(2) bekezdés szerinti nyilatkozat kézhezvételét, vagy az EKÁR rendelet 4. § (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követően haladéktalanul, minden esetben személyi javaslati lapot kell felterjeszteni a központi személyügyi szerv részére megfelelő nem katonai munkakör keresése céljából. A személyi javaslati lapon fel kell tüntetni a 40–41. pontban foglalt információkat. A javaslati laphoz csatolni kell a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanság tárgyában hozott döntését és az állomány tagjának utazási időre, illetve az előnyben részesített helyőrségekre vonatkozó nyilatkozatát. Ha az állomány tagja nem tett az utazási időre vonatkozóan nyilatkozatot, ennek tényét is rögzíteni kell a személyi javaslati lapon. 46. Mivel az állománytábla, munkaköri jegyzék módosítását a szolgálati érdek és a felajánlható, meglévő beosztások figyelembevételével a központi személyügyi szerv kezdeményezi, az állományilletékes személyügyi szervnek e tekintetben feladata nincs. A 39. és 44. pont szerinti eljárásban elsősorban olyan szolgálati beosztásokat, illetve nem katonai munkaköröket kell felajánlani, melyben az állomány tagjának szakmai tapasztalata a leginkább érvényesül. 14. Személyi beszélgetés 47. Az EKÁR rendelet 6. § (1) bekezdés szerinti személyi beszélgetést akkor kell lefolytatni, ha a) az érintett részére a 39. vagy a 44. pont szerint az állományilletékes szervezetnél szolgálati beosztás, vagy munkakör kerül felajánlásra, b) a központi személyügyi szerv a 40. vagy a 45. pont szerinti felterjesztést követően az állományilletékes személyügyi szervet ba) az állományilletékes honvédségi szervezet a munkaköri jegyzéke vagy az állománytáblája módosításának kezdeményezése érdekében felhívja, vagy bb) az állományilletékes honvédségi szervezetnél, vagy más honvédségi szervezetnél meglévő szolgálati beosztás, vagy nem katonai munkakör kijelölésekor erről értesíti. A személyi beszélgetésen a továbbfoglalkoztatásra tervezett szolgálati beosztás vagy nem katonai munkakör szerinti, valamint az állományilletékes személyügyi szerv vezetője is részt vesz. 48. A 47. pont szerinti személyi beszélgetésről a beszélgetés során jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek elkészítéséért az állományilletékes személyügyi szerv jelen lévő képviselője felelős. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a személyi beszélgetésen részt vevő személyek nevét, a beszélgetés helyszínét és időpontját, azt, hogy az állomány tagja az egészségkárosodási ellátás szabályairól a személyi beszélgetésen tájékoztatást kapott. Rögzíteni kell továbbá, hogy ismertetésre kerültek a felajánlott szolgálati beosztás vagy nem katonai munkakör el nem fogadásának és a nyilatkozattétel elmulasztásának jogkövetkezményei, valamint az egészségkárosodási ellátás megállapításával összefüggésben a szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének vagy módosításának jogkövetkezményei. A tájékoztatás során tételesen ki kell fejteni azt, hogy az állomány tagja a jogviszony megszűnésének, valamint az egészségkárosodási ellátás megállapításának mely eseteiben milyen járandóságokra jogosult. A szolgálati beosztás vagy nem katonai munkakör felajánlását ezt követően kell megtenni, azzal, hogy az állomány tagja figyelmét fel kell hívni arra, hogy a beosztás vagy munkakör elfogadásáról a Hjt. 68/B. § értelmében 5 munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni, amennyiben ezt nem teszi meg, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott beosztást vagy nem katonai munkakört elutasította volna. 49. Az állomány tagjának lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felajánlott beosztás vagy nem katonai munkakör elfogadására vonatkozó döntését a személyi beszélgetést követően a Hjt. 68/B. § (6) bekezdés szerinti határidőben meghozhassa. Ha a döntés már a személyi beszélgetésen megszületik, az állomány tagjának nyilatkozatát külön írásba kell foglalni és az állomány tagjával alá kell íratni. Amennyiben a döntés meghozatalára nem kerül sor a személyi beszélgetésen, úgy az állomány tagja részére át kell adni a 11. melléklet szerinti tájékoztatást. 15. Az állománytábla, munkaköri jegyzék módosítása 50. A 47. b) pont ba) alpont szerinti személyi beszélgetést követően a tervezett beosztás vagy nem katonai munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról az állományilletékes személyügyi szerv soron kívül jelentést terjeszt fel a központi személyügyi szerv részére. Az állománytábla vagy munkaköri jegyzék módosításával kapcsolatos további teendőket a központi személyügyi szerv végzi. 16. Beosztásba vagy nem katonai munkakörbe helyezés 51. A személyi beszélgetés lefolytatását követően a felajánlott beosztásnak, vagy nem katonai munkakörnek megfelelően a más szolgálati beosztásba történő áthelyezés, vagy a szolgálati viszony Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti áthelyezéssel történő megszüntetése általános szabályainak megfelelően kell eljárni azzal, hogy amennyiben a szolgálati viszony módosítására, megszüntetésére nem az állományilletékes parancsnok jogosult, az erre vonatkozó személyi javaslati lap felterjesztésétől kezdve a honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítására irányuló eljárást fel kell függeszteni. A felfüggesztésről szóló tájékoztatásnak tartalmaznia kell különösen a) a felfüggesztés tényét, b) a felfüggesztés jogalapjaként az EKÁR rendelet 5. § (4) bekezdésére történő hivatkozást, c) a felfüggesztés kezdő időpontjaként a szolgálati vi szony megszüntetésére, vagy módosítására vonatkozó javaslat felterjesztésének pontos naptári napját, d) a felfüggesztés befejező időpontjaként azt, hogy az az EKÁR rendelet 5. § (4) bekezdése szerint döntés kiadmányozásának napja, e) az EKÁR rendelet 20. § (4) bekezdésének megfelelően azt, hogy az eljárás felfüggesztéséről szóló döntés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az egészségkárosodási ellátást megállapító vagy elutasító határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 52. A 51. pontban foglaltaktól eltérően, a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva szűnik meg, ha az állomány tagjának továbbfoglalkoztatására munkaviszony keretében kerül sor. A munkaviszonyban történő továbbfoglalkoztatás céljából az állomány tagjával munkaszerződést kell kötni, melyben a munkaviszony kezdőnapjaként a munkaszerződés megkötésétől számított 31. napot kell megjelölni. A szolgálati viszony megszűnésének napja a munkaszerződés megkötését követő 30. nap. 17. Felajánlott szolgálati beosztás, nem katonai munkakör elutasítására tett jognyilatkozat visszavonása 53. Az állomány tagjának a felajánlott szolgálati beosztás, vagy nem katonai munkakör elfogadásáról, illetve elutasításáról tett nyilatkozata csak addig vonható vissza, amíg az nem került az állományilletékes parancsnok részére érkeztetésre. Sikeresen visszavont jognyilatkozat esetén a felajánlott beosztást, vagy nem katonai munkakört elfogadottnak kell tekinteni. VI. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 54. Ez a szakutasítás a közzétételt követő napon lép hatályba. 55. Az állományilletékes szervezet személyügyi vezetője a szakutasítás hatálybalépését követően jelentést tesz az állományilletékes parancsnoknak a szakutasítás megjelenéséről, az egészségkárosodási ellátás megállapításával, folyósításával kapcsolatos, a honvédségi szervezetnél jelentkező feladatokról és határidőkről, valamint kéri az állományilletékes parancsnok feladatszabását a honvédségi szervezet ügyviteli szerve felé az e tárgyban érkezett dokumentumok soron kívüli feldolgozására vonatkozóan. 56. Az állományilletékes szervezet személyügyi vezetője a szakutasítás hatálybalépését követő 30 napon belül állománygyűlés keretében tájékoztatja az állományilletékes szervezet szolgálati viszonyban álló állományát az egészségkárosodási ellátás megállapításának feltételeiről és szabályairól. Zsiga Tamás ezredes s. k., csoportfőnök