122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelete az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről.

122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelete az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről. A Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) E rendelet hatálya az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben (a továbbiakban: szakképzés) részt vevő, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § s) pontja szerinti magyar állampolgárokra (a továbbiakban: magyar állampolgár), az – e rendeletben meghatározott esetekben – a nem magyar állampolgárokra, illetve a hontalanként elismert személyekre (a továbbiakban együtt: jelölt), az őket a szakképzésük ideje alatt foglalkoztatókra (a továbbiakban: munkáltató), valamint az Eütv. 116. § (3) bekezdése szerinti felsőoktatási intézményekre (a továbbiakban: felsőoktatási intézmény) terjed ki. (2) A szakképzési rendszerben jelöltként az a személy vehet részt, aki a) hazai felsőoktatási intézmény által kiadott vagy honosított, vagy a külön jogszabály szerint elismert, a szakképesítés megszerzéséhez megfelelő végzettséget igazoló oklevéllel rendelkezik, és b) az oklevele szerinti alapnyilvántartásba történt felvételét igazolja. (3) Nem magyar állampolgárok az államilag finanszírozott szakképzésben (a továbbiakban: támogatott szakképzés) a 14. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben vehetnek részt. (4) A költségtérítéses szakképzésben a magyar és a nem magyar állampolgárok, valamint a hontalanként elismert személyek egyenlő feltételek mellett vehetnek részt. 2. § (1) A szakképzés a külön jogszabály alapján a szakképzés egész időtartamára és valamennyi elemének teljesítésére megfelelő szakképző hellyé minősített egészségügyi szolgáltatónál vagy felsőfokú szakirányú egészségügyi szakképzést végző intézménynél (a továbbiakban: teljesen akkreditált egészségügyi szolgáltató), illetve a szakképzés egyes elemeinek teljesítésére megfelelő szakképző hellyé minősített egészségügyi szolgáltatónál (a továbbiakban: részben akkreditált egészségügyi szolgáltató) munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött, az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által megha tározott időtartamú törzsképzési és szakgyakorlati időből áll. (2) A szakképesítés megszerzése támogatott szakképzés, illetve költségtérítéses szakképzés keretében történik. (3) A szakképzési rendszerben a támogatott szakképzésben részt vevő jelölt (a továbbiakban: támogatott jelölt) központi gyakornokként vagy rezidensként vesz részt. (4) A központi gyakornoki rendszerben az e rendelet szerint meghatározott keretszám erejéig felsőoktatási intézmény által közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott, szakképesítéssel még nem rendelkező a) háziorvostan szakképzésben részt vevő jelöltek vehetnek részt, vagy b) olyan jelöltek vehetnek részt, akik a miniszter által az egészségpolitika szempontjai alapján ba) egyes egészségügyi szolgáltatók, bb) egyes régiók, vagy bc) egyes szakterületek vonatkozásában hiányszakmának minősített szakképzésben vesznek részt [az a)–b) pont szerinti jelölt a továbbiakban együtt: központi gyakornok]. (5) A rezidensi rendszerben azok az egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatott, támogatott szakképzésben részt vevő jelöltek (a továbbiakban: rezidens) vesznek részt, akik nem tartoznak a központi gyakornoki rendszer hatálya alá, ide értve az 5. § (4) bekezdése alapján támogatást elnyert jelölteket is az e rendelet szerint meghatározott keretszám erejéig. (6) A költségtérítéses szakképzés kiterjed minden olyan szakterületre, amelyre központi gyakornoki vagy rezidensi képzés szervezhető, ide értve az 5. § (4) bekezdésében foglalt szakképzéseket is, a miniszter által az e rendelet szerint meghatározott keretszám erejéig. (7) A támogatott szakképzésben legfeljebb a külön jogszabályban az adott szakképesítésre meghatározott szakképzési ideig lehet részt venni. 3. § (1) Az Egészségügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a támogatott szakképzés során a szakképesítés megszerzéséhez a) az egészségügyi szolgáltató által – az 5. §-ban foglaltak szerint – megpályázható, illetve b) a 6. §-ban foglaltak szerint pályázat nélkül, központilag odaítélt támogatási keret alapján nyújt támogatást. (2) Az e rendeletben meghatározott támogatások a közterheket is tartalmazó mértékben kerülnek kifizetésre. 4. § (1) A rezidens és a központi gyakornok szakképzésének képzési költségéhez az állam a szakképzés normatív képzési költségével járul hozzá, amely a) a törzsképzés ideje alatt a 10. § (2) bekezdése szerint meghatározott képzési normatívát (a továbbiakban: képzési normatíva) és a képzést irányító és végző személyek (mentor és tutor) díjazását, b) a szakgyakorlati idő alatt a képzési normatíva összegét foglalja magában. (2) Az 5. § (4) bekezdésében foglalt esetben a szakképzés képzési költségéhez nyújtott állami támogatás mind a törzsképzési, mind a szakgyakorlati idő alatt a képzési normatíva összege. (3) A törzsképzés és a szakgyakorlat képzési költségének az állam által támogatott mértékét a miniszter a szakképzésre rendelkezésre álló források alapján határozza meg. 5. § (1) A minisztérium az egészségügyi szolgáltató által megpályázható támogatást biztosít a felsőoktatási intézményeknek az általános orvos szakon végzett, szakképesítéssel még nem rendelkező, szakirányú szakképzésben részt vevő rezidensek után, melynek célja a rezidens szakképzése normatív képzési költségének megtérítése. (2) Az az egészségügyi szolgáltató, amely az (1) bekezdés szerinti rezidens után járó támogatást elnyerte, a rezidens munkavégzési helyének szakképzés céljára történő – 8. § szerinti – ideiglenes megváltoztatása esetén, annak igazolása alapján rezidensenként a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) H fizetési osztály 1. fizetési fokozatának megfelelő összegű támogatásra jogosult, mely a munkavégzés helyének szakképzés céljára történő ideiglenes megváltoztatásának időszakára, de a) teljesen akkreditált egészségügyi szolgáltató esetében legfeljebb hat hónap időtartamra, ezen belül a törzsképzési időszakban legfeljebb három hónap időtartamra, b) részben akkreditált egészségügyi szolgáltató esetében legfeljebb tizenkét hónap időtartamra, ezen belül a törzsképzési időszakban legfeljebb hat hónap időtartamra adható. (3) Az az egészségügyi szolgáltató, amely az (1) bekezdés szerinti támogatást elnyerte, a (2) bekezdésben meghatározott támogatáson kívül a miniszter egészségpolitikai indokok alapján hozott döntése értelmében a rezidens után a 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott hiányszakmák esetében a Kjt. H fizetési osztály 1. fizetési fokozata 50%-ának megfelelő összegű, a szakképzés teljes időtartamára szóló támogatást kaphat, melyet a munkáltató a rezidens számára az őt külön jogszabály alapján megillető munkabérén felül havonta köteles megfizetni. (4) Az egészségügyi szolgáltató a) a szakorvosi szakképesítéssel rendelkező jelöltek második, illetve további szakképzése, b) a szakorvosi szakképesítéssel rendelkező jelöltek ráépített szakképzése, c) a fogorvos szakon végzett jelöltek első szakképzése, d) a gyógyszerész szakon végzett jelöltek első szakkép zése képzési költségének a képzési normatíva erejéig történő megtérítésére irányuló támogatásra is pályázhat, amennyiben erre az adott évre a miniszter által a 10. § (2) bekezdése alapján kiírt pályázati felhívás egészségpolitikai indokok alapján lehetőséget biztosít. 6. § (1) A minisztérium az egészségpolitika által meghatározott célok megvalósítása érdekében központi gyakornoki helyek létesítésére a felsőoktatási intézmény számára támogatást nyújt, melynek keretében a központi gyakornok szakképzésének teljes időtartamára kifizetésre kerül (kerülnek): a) a szakképzés normatív képzési költsége, b) a Kjt. besorolása alapján a központi gyakornok ré szére kötelezően járó illetmény és az illetménnyel összefüggő járulékok, c) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az ott meghatározott támogatás. (2) A miniszter döntése alapján a központi gyakornok után a minisztérium a 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott hiányszakmák esetében a Kjt. H fizetési osztály 1. fizetési fokozata 50%-ának megfelelő összegű, a szakképzés teljes időtartamára szóló támogatást nyújthat, amelyet a felsőoktatási intézmény a központi gyakornok számára az őt külön jogszabály alapján megillető munkabérén felül havonta köteles megfizetni. 7. § Az e rendeletben foglalt támogatások közül a minisztérium a) a szakképzés normatív képzési költsége megtérítésére irányuló támogatást annak a felsőoktatási intézménynek biztosítja, amelynél a támogatott jelölt a képzését folytatja, b) az egyéb jogcímen odaítélt támogatást annak a munkáltatónak folyósítja, amellyel a támogatott jelölt a 15. § (1) bekezdése alapján munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. 8. § (1) A szakképzés képzési idejének egy részét a jelölt munkáltatójától eltérő helyen – a munkavégzés helyének szakképzés céljára történő ideiglenes megváltoztatása keretében – csak abban az esetben töltheti, ha a munkáltatója az adott szakgyakorlati elem teljesítésére nincs szakképző hellyé minősítve. (2) A munkáltató a jelölt a munkavégzési helyének szakképzés céljára történő ideiglenes megváltoztatását a képzés által megkívánt időtartamra biztosítja azzal, hogy az 5. § (2) bekezdésében foglalt támogatás legfeljebb csak az ott meghatározott időtartamra igényelhető. 9. § (1) Minden év október 15-éig a 10. § (1) bekezdése szerinti hiányszakmákra és keretszámokra, valamint a 11. § (3) bekezdése szerint benyújtott pályázatok elbírálására javaslatot tevő bizottság (a továbbiakban: bíráló bizottság) alakul. (2) A bíráló bizottság 13 tagból áll, melyek közül az egyik tag ellátja a bizottság elnökének feladatait. Az elnököt a miniszter bízza meg az egészségügyi képzés és ellátás területén kiemelkedő ismeretekkel rendelkező, illetve a humánerőforrás-monitoring területén jártas szakemberek közül. A bíráló bizottság működésének feltételeiről a minisztérium gondoskodik. (3) A bíráló bizottság tagjai: a) a Magyar Kórházszövetség 1 delegált képviselője, b) a Kollégiumi Elnökök Testületének 1 delegált kép viselője, c) az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Ta nács 1 képviselője, d) a szakképzésben részt vevő felsőoktatási intézmé nyek 1-1 képviselője, e) a miniszter által delegált 3 személy, f) a külön jogszabály alapján a humánerőforrás-moni toring rendszert működtető szerv 2 képviselője, g) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató ja által delegált 1 személy. (4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott szervek a delegálási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó tagok megbízásáról a miniszter gondoskodik a (2) bekezdésben meghatározott szempontok alapján. (5) A bíráló bizottság tagjainak megbízatása a következő képzési évre létrehozott bizottság tagjainak megbízásáig, de legkésőbb a megbízást követő év október 31-éig tart azzal, hogy az új bíráló bizottság megalakulásáig feladataikat a megbízásuk lejártát követően is ellátják. A bíráló bizottság tagjai ismételten megbízhatóak. (6) A bíráló bizottságban viselt tagság megszűnik, ha a tag a) megbízása lejár, b) meghal, c) tagságáról lemond, d) megbízását visszavonják, vagy e) képviseleti jogosultsága megszűnik az általa képvi selt intézménynél, szervezetnél. (7) A (6) bekezdés b)–e) pontjában foglalt esetekben a (3) bekezdésben meghatározott szervek a tagság megszűnésétől számított 30 napon belül kötelesek az új tag delegálásáról gondoskodni. (8) A bíráló bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt tag helyettesíti teljes jogkörrel. Az ülés határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. A bizottsági tagságból adódó szavazati jogosultság és a tagsággal járó kötelezettség személyre szól. A bizottsági ülésen való részvétel és a szavazati jog a tagot helyettesítő személyre vagy más tagra nem ruházható át. (9) A bíráló bizottság működésének szabályait maga alakítja ki a megalakulását követő 15 napon belül, és azokat a miniszter hagyja jóvá. 10. § (1) A bíráló bizottság a pályakövetési rendszer tapasztalatai, a munkaerő-piaci előrejelzések, a diplomás munkanélküliség helyzetének értékelése és a megelőző évben benyújtott jelölti jelentkezések száma alapján minden év november 15-éig javaslatot tesz a miniszternek azoknak a szakképesítéseknek a körére, amely szakképesítések hiányszakmának való minősítése indokolt, emellett adott évre vonatkozóan, valamint 3 évre előre a rezidensek szakmákra lebontott keretszámaira, és az egyes felsőoktatási intézmények vonatkozásában az általuk költségtérítéses képzésbe felvehető jelöltek keretszámára. (2) A miniszter minden év december 31-éig közzéteszi az (1) bekezdésben meghatározott, adott évre vonatkozó keretszámokat, a hiányszakmák körét, továbbá az 5. § (1), (3) és (4) bekezdésében foglalt támogatások igénylésére vonatkozó pályázati felhívását, valamint a képzési normatíva adott évre vonatkozó mértékét. (3) A miniszter az (1) bekezdésben foglaltakra, valamint a humánerőforrás-monitoring rendszer által szolgáltatott adatokra tekintettel évente közzéteszi az adott évet követő harmadik évre vonatkozó keretszámot. A miniszter az előre megállapított keretszámot adott évben indokolt esetben +/–10% eltéréssel módosíthatja. 11. § (1) Az 5. § (1), (3) és (4) bekezdésében foglalt támogatások igénylésére vonatkozó pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a pályázóval szemben e rendeletben támasztott követelményeket, b) a pályázat tartalmi és formai követelményeit, c) a pályázat benyújtásának határidejét, d) az elbírálás értékelési szempontjait, az értékelés módszerét, e) az elbírálás határidejét, valamint f) a pályázó értesítésének a módját. (2) A támogatott szakképzés keretében jelöltet foglalkoztatni szándékozó egészségügyi szolgáltató vagy felsőoktatási intézmény (a továbbiakban együtt: támogatást igénylő pályázó) minden év február 1-jéig nyújthatja be az 5. § (1), (3) és (4) bekezdésében foglalt támogatás igénylésére vonatkozó pályázatát (a továbbiakban: támogatás igénylési pályázat). (3) A támogatás igénylési pályázatnak tartalmaznia kell: a) annak a szakképzésnek a megjelölését és számát, amelyre a támogatást igénylő pályázó a támogatás igénylési pályázatát benyújtja, b) a támogatást igénylő pályázó szakképző hellyé minősítését igazoló iratot, c) a támogatás igénylési pályázat benyújtásának az indokait, tekintettel a 12. § (1) bekezdésében foglaltakra. (4) Az 5. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott támogatást igénylő pályázó támogatás igénylési pályázatának a (3) bekezdésben felsoroltakon kívül tartalmaznia kell: a) nyilatkozatot arra nézve, hogy a megpályázott szakképzési hely tekintetében legalább a Kjt. H fizetési osztálya 1. fizetési fokozatának megfelelő munkabér pénzügyi fedezete a támogatást igénylő pályázó rendelkezésére áll, és kötelezettségvállalást arra nézve, hogy azt a jelölt részére a szakképzés teljes időtartamára megfizeti, b) kötelezettségvállalást arra nézve, hogy a támogatást igénylő pályázó a jelölttel a 17. § (2) bekezdése szerinti tartalommal szerződést köt. (5) Amennyiben a támogatást igénylő pályázó az 5. § (3) bekezdésében foglalt támogatásra is pályázni kíván, ezt a támogatás igénylési pályázatban külön meg kell jelölnie. (6) A 6. §-ban meghatározott támogatást a miniszter a bíráló bizottságnak a humánerőforrás-monitoring rendszer által szolgáltatott adatok figyelembevételével kialakított javaslatára tekintettel, támogatás igénylési pályázat nélkül ítéli oda a felsőoktatási intézményeknek. 12. § (1) A bíráló bizottság minden év március 1-jéig a pályázati felhívásban közölt szempontok alapján – figyelemmel a munkaerő-piaci előrejelzésekre, a pályakövetési rendszer tapasztalataira, a diplomás munkanélküliség helyzetének értékelésére és a pályázat kiírásának évét megelőző évben benyújtott jelölti jelentkezések számára – értékeli és rangsorolja a beérkezett támogatás igénylési pályázatokat, és javaslatot tesz a miniszternek a nyertes pályázatokra. A rangsorolásnál előnyben kell részesíteni azokat az egészségügyi szolgáltatókat, amelyek a) a régióban a támogatott jelölt alkalmazásával érik el az adott szakma vonatkozásában az orvos-beteg arány országos átlagát, b) igazoltan 1 évnél hosszabb ideje nem tudták az állást betölteni, vagy c) a támogatott jelölt alkalmazásával teszik lehetővé egyes állami kötelezettségvállalásból származó feladatok teljesítését. (2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti szempontok alapján minden év március 10-éig dönt a nyertes támogatás igénylési pályázatokról és a további támogatás igénylési pályázatok rangsoráról. (3) A támogatást igénylő pályázókat minden év március 31-éig értesíteni kell a támogatás igénylési pályázatok eredményéről. (4) A támogatást igénylő nyertes pályázónak (a továbbiakban: nyertes pályázó) a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő 5. munkanap végéig, legkésőbb azonban minden év április 15-éig nyilatkoznia kell a bíráló bizottság felé arról, hogy az elnyert feltételekkel az állást meg kívánja-e hirdetni. Amennyiben a nyertes pályázó a nyilatkozattételi kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, vagy az elnyert állást nem kívánja meghirdetni, a támogatást a (2) bekezdés szerinti rangsorban következő pályázó számára kell felajánlani. (5) A minisztérium haladéktalanul tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket a nyertes támogatás igénylési pályázatokról és a (6) bekezdés alapján meghatározott, a felsőoktatási intézmények által meghirdethető központi gyakornoki állásokról. (6) A miniszter által megállapított, meghirdethető központi gyakornoki állások száma nem haladhatja meg az adott évre vonatkozóan meghatározott rezidensi keretszám 10%-át. 13. § (1) A felsőoktatási intézmények minden év április 20-áig közzéteszik a jelöltek által pályázat (a továbbiakban: rezidensi pályázat) útján betölthető, az 5. § (1) és (4) bekezdése szerinti rezidensi, valamint a 6. § (1) bekezdése szerinti központi gyakornoki állásokat az ezeket meghirdető egészségügyi szolgáltatók és azon felsőoktatási intézmények egyidejű megjelölésével, amelynek régiójába az adott állást meghirdető egészségügyi szolgáltató tartozik. (2) Egy jelölt adott évben legfeljebb öt meghirdetett állásra pályázhat, oly módon, hogy a rezidensi pályázatában meg kell jelölnie, milyen sorrendben kéri jelentkezéseinek elbírálását. (3) A rezidensi pályázatokat a jelöltek augusztus 1-jéig nyújthatják be két példányban a központi gyakornoki állást meghirdető felsőoktatási intézményhez, illetve ahhoz a felsőoktatási intézményhez, amelynek régiójába a meghirdetett állásra támogatást elnyert egészségügyi szolgáltató tartozik. A rezidensi pályázatok egy-egy példányát a felsőoktatási intézmény legkésőbb augusztus 10-éig továbbítja a 22. § szerinti szervhez. (4) A rezidensi pályázatok elbírálására külön jogszabályban meghatározott rendszerbevételi eljárás keretében kerül sor, amelyben az adott állásra támogatást elnyert egészségügyi szolgáltató képviseletét biztosítani kell. (5) A felsőoktatási intézmény – a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően meghirdetett kritériumok alapján – szeptember 15-éig dönt a rezidensi pályázatot benyújtott jelöltek alkalmasságáról, és elkészíti az egyes állások vonatkozásában a jelöltek rangsorát. (6) A támogatott állást elnyert egészségügyi szolgáltató, illetve a központi gyakornoki állást meghirdető felsőoktatási intézmény minden év október 1-jéig az (5) bekezdésben meghatározott rangsor figyelembevételével, a legmagasabb pontszámot elért öt jelölt közül dönt az általa alkalmazni kívánt jelölt személyéről. A támogatott állást elnyert egészségügyi szolgáltató döntéséről haladéktalanul értesíti a felsőoktatási intézményt. (7) A központi gyakornoki állások esetében – a háziorvosi állásokra jelentkező jelöltek kivételével – a jelentkezők közül előnyben kell részesíteni azt, aki olyan előszerződéssel rendelkezik, amelyben valamely egészségügyi szolgáltató vállalja a szakképzési időszak utáni alkalmazását. (8) A rezidensi pályázat eredményéről a felsőoktatási intézmény a jelölteket postai úton és – ha a jelölt az elektronikus úton történő értesítéshez hozzájárult – elektronikus úton értesíti. A jelölt a pályázat eredményéről a (6) bekezdés szerinti időpontot követően személyesen is felvilágosítást kérhet. (9) A rezidensi pályázat eredményeként a valamely egészségügyi szolgáltató vagy felsőoktatási intézmény által alkalmazni kívánt jelölt október 15-éig köteles írásban értesíteni a felsőoktatási intézményt, hogy az elnyert állást be kívánja-e tölteni. Amennyiben a jelölt az értesítési kötelezettségét határidőben nem teljesíti vagy az állást nem kívánja betölteni, az állás ismét betölthetővé válik. 14. § (1) A felsőoktatási intézmények minden év november 1-jéig közzéteszik azon állások körét, a) amelyeket nem pályáztak meg, b) amelyek a 13. § (9) bekezdése alapján ismét betölt hetővé váltak. (2) Az (1) bekezdés szerint közzétett állásokra a 13. § (1) bekezdése szerinti, rezidensi pályázatot benyújtott személyek jelentkezhetnek. Az állások betöltésére a munkáltatóval történő megállapodás alapján kerül sor. Erről a munkáltató a felsőoktatási intézményt a megállapodást követő 15 napon belül értesíti. (3) Azon állásokat, amelyeket december 31-éig nem töltöttek be, a jelöltek a munkáltatóval történő megállapodás alapján töltik be. Erről a munkáltató a felsőoktatási intézményt a megállapodást követő 15 napon belül értesíti. (4) Az adott évben meghirdetett állásokat legkésőbb a következő év január 31-éig lehet betölteni. 15. § (1) A szakképzés idejére a rezidens – az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdés a)–h) pontjai szerinti – munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít a munkáltatóval. (2) A központi gyakornok a szakképzés idejére a felsőoktatási intézménnyel létesít közalkalmazotti jogviszonyt. (3) A jelöltnek teljesítenie kell a törzsképzési idő előírt programját és a részvizsgákat, illetve a jogszabály által előírt szakgyakorlatokat. (4) A szakképzés ideje a doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről szóló 33/2007. (III. 7.) Korm. rendeletben szabályozott, illetve más, ösztöndíjjal támogatott tudományos munka, szülés, baleset vagy tartós betegség, továbbá a 10 éven aluli gyermek, illetőleg tartósan gondozásra szoruló hozzátartozó otthoni ápolása, gondozása, rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet esetén a sorkatonai szolgálat és a polgári szolgálat teljesítése, valamint a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatot teljesítő katona beleegyezése nélkül történő vezénylésének teljes időtartamára, de legfeljebb összesen 3 évre szakítható meg, amely időszak alatt a támogatott jelölt után járó támogatás folyósítása szünetel. Ezekben az esetekben a megszakítást a jelölt erre vonatkozó bejelentése alapján a felsőoktatási intézmény köteles tudomásul venni. (5) A szakképzés ideje a (4) bekezdésben foglaltakon túl csak méltányolható okból, a – rezidens esetében a 16. § (1) bekezdése szerinti, központi gyakornok esetében a munkáltató – felsőoktatási intézmény által meghatározott időtartamra szakítható meg. Rezidens esetében a méltányolható ok elfogadásáról a felsőoktatási intézmény a jelölt munkáltatójának egyetértésével dönt. (6) Ha a támogatott jelölt a törzsképzés feltételeit méltányolható ok miatt csak részben teljesíti, a felsőoktatási intézmény egy részképzési elemnek a szakgyakorlat ideje alatt történő teljesítését engedélyezheti. A méltányolható ok elfogadásáról az (5) bekezdésben meghatározott felsőoktatási intézmény dönt. 16. § (1) A támogatott jelölt által meghatározott felsőoktatási intézmény a jelölttel a képzésben való részvételéről megállapodást köt, amely megállapodás szakképzési jogviszonyt keletkeztet a felsőoktatási intézmény és a jelölt között. (2) A szakképzési jogviszony keretében a felsőoktatási intézmény felelős a szakképzés elméleti és gyakorlati programjának végrehajtásáért, továbbá kérelemre biztosítja a gyakorlati képzési program végrehajtásának az egészségügyi szolgáltató által nem biztosítható feltételeit, a képzés során mentori tevékenységet lát el, és felügyeli a képzőhelyek szakképzési tevékenységét. A felsőoktatási intézmény a szakképzés befejeztével igazolja a szakképzés jogszabálynak megfelelő teljesítését. (3) A szakképzési jogviszony keretében a jelölt a szakképzésért felelős felsőoktatási intézménybe szakképzésre bejelentkezik, részt vesz az elméleti program végrehajtására biztosított képzésben és bemutatja a szakképzés jogszabálynak megfelelő teljesítését igazoló dokumentumait. 17. § (1) A támogatott szakképzési helyet elnyert munkáltató megállapodást köt a minisztériummal, amelyben kötelezettséget vállal arra, hogy a) a szakképzés teljes idejére a jelölttel munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, b) a szakképzés ideje alatt biztosítja a jelölt számára a munkáltatónál el nem sajátítható gyakorlati részképzés tekintetében a képzésnek – a felsőoktatási intézmény által kijelölt – e részképzésre szakképző hellyé minősített egészségügyi szolgáltatónál történő letöltésének a lehetőségét, c) a jelöltnek a b) pont szerinti kijelölt képzőhelyen töltött szakgyakorlati idejére is megfizeti a munkabérét. (2) A támogatott jelölttel a munkáltató a 15. § (1) bekezdése alapján szerződést köt, amelyben a munkáltató vállalja a törzsképzési és a szakgyakorlati idő alatt a szakképzés teljesítéséhez szükséges, a munkavégzés helyének szakképzés céljára történő ideiglenes megváltoztatása engedélyezését és – amennyiben ezt a minisztérium biztosítja – az 5. § (3) bekezdése szerinti támogatás megfizetését. A munkáltató egyéb, saját költségvetéséből biztosított kedvezmény nyújtását is vállalhatja a szerződésben. (3) A (2) bekezdés szerinti szerződésben foglalt kötelezettségvállalás alól a munkáltató mentesül, ha a szakképzés képzési költségéhez nyújtott állami támogatás megvonására a jelölt hibájából kerül sor. (4) A rezidens a szakképzése képzési költségéhez nyújtott állami támogatás ellentételezéseként vállalja, hogy a szakképzési időszak alatt, valamint a szakképesítés megszerzése után legalább további 4 évig a munkáltatóval a szakképesítésének megfelelő, egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban áll. (5) A központi gyakornok a szakképzése képzési költségéhez nyújtott állami támogatás ellentételezéseként vállalja, hogy a szakképesítés megszerzése után legalább 4 évig a Magyar Köztársaság területén, államilag finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál a szakképesítésének megfele lő, egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban áll. (6) A (4) bekezdés szerinti kötelezettségnek a szakképzési időszak alatt történő megszegése esetén a rezidens a szakképzése képzési költségéhez nyújtott állami támogatás minisztérium részére történő megtérítésére akkor nem köteles, ha új munkáltatója vállalja a (4) bekezdés szerinti időtartam alatt a rezidens e rendeletben meghatározott feltételekkel történő foglalkoztatását. 18. § (1) A munkáltató és a felsőoktatási intézmény a részére az adott jelölt után a 7. §-ban foglaltak alapján folyósított támogatás megtérítésére köteles, ha olyan magatartást tanúsít, amely a jelölt szakképzése lezárásaként a szakvizsgára bocsáthatóságát ellehetetleníti, azt késlelteti vagy más módon korlátozza. (2) Ha a támogatott jelölt szakképzésére külön jogszabályban meghatározott képzési idő letelt, támogatott jelöltként tovább nem vehet részt a szakképzési rendszerben. Ha a jelölt nem vállalja, hogy a külön jogszabályban meghatározott képzési idő leteltét követő három éven belül szakvizsgát szerez, illetőleg ezt a vállalását nem teljesíti, a képzési időre folyósított támogatás minisztérium részére történő megtérítésére köteles. (3) Ha a támogatott jelölt a szakvizsgára bocsáthatóságát önhibájából a) előreláthatólag késlelteti, vagy b) ellehetetleníti, támogatott jelöltként a szakképzését nem folytathatja és a szakképzésére tekintettel folyósított támogatás minisztérium részére történő megtérítésére köteles. 19. § (1) A 17. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségnek a szakképesítés megszerzését követő megszegése esetén a szakképesítést szerzett személy a szakirányú szakképzéséhez nyújtott állami támogatás teljes összegének minisztérium részére történő megtérítésére köteles, kivéve, ha a) igazolja, hogy a (4) bekezdés szerinti időtartamban a Magyar Köztársaság területén államilag finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban áll, vagy b) a munkáltatójánál munkavégzésre irányuló jogviszonyának megszűnésére a munkáltató érdekkörében felmerülő okból kerül sor, vagy c) a szakképesítés megszerzését követően egészségügyi tevékenység végzésére alkalmatlanná válik. (2) A szakképesítést szerzett személy a 17. § (5) bekezdése szerinti kötelezettség megszegése esetén a szakirányú szakképzéséhez a 6. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerint nyújtott állami támogatás teljes összegének minisztérium részére történő megtérítésére köteles, kivéve, ha a szakké pesítés megszerzését követően egészségügyi tevékenység végzésére alkalmatlanná válik. (3) A 17. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségnek a szakképesítés megszerzését követő megszegése esetén a szakképesítést szerzett személy a szakirányú szakképzéséhez az 5. § (3) bekezdése alapján részére a szakképzésének teljes időtartama alatt folyósított támogatási összeg minisztérium részére történő megtérítésére köteles, ha az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel teljesül, de a kötelezettség megszegésének évében a szakképesítést szerzett személy foglalkoztatása a korábbi munkáltatójánál olyan szakképesítése szerinti munkakörben történt, amely új munkáltatójánál az adott évben nem hiányszakma. 20. § (1) A 2. § (2) bekezdése szerinti költségtérítéses szakképzésben részt vevő jelölt a felsőoktatási intézménnyel a képzésben való részvételről megállapodást köt, amely megállapodás szakképzési jogviszonyt keletkeztet a felsőoktatási intézmény és a jelölt között. (2) A felsőoktatási intézmény minden év január 15-éig tájékoztatja a 22. § szerinti szervet arról, hogy az adott egyetemmel létrejött szakképzési jogviszony alapján a megelőző évben hányan kezdték meg költségtérítéses képzés keretében a szakképzésüket. 21. § (1) A szakképző helyről a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó jelölt szakképző hellyé nem minősített képzőhelyre is kirendelhető felügyelet mellett végzett ügyeleti tevékenység ellátására. (2) Ha a jelölt a törzsképzési idő alatt a kötelezettségeit – a 15. § (6) bekezdésében meghatározottak kivételével – nem teljesíti, azok pótlásáig a szakgyakorlat további feltételeinek teljesítését nem kezdheti meg. (3) A szakképzés megkezdése előtt folytatott orvosi tevékenység a szakgyakorlati időbe a felsőoktatási intézmény döntése alapján beszámítható. (4) A támogatott jelölt a szakképzés külön jogszabályban meghatározott képzési feltételei teljesítéséhez szükséges egészségügyi tevékenységet önkéntes segítői jogviszonyban nem végezhet. 22. § A szakképzéssel kapcsolatos pályáztatás lebonyolításával és a szakképzés költségvetési forrásának a kezelésével kapcsolatos feladatokat az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal végzi. 23. § A felsőoktatási intézmény a szakvizsgával már rendelkező, és második, illetve további vagy ráépített szakképzésben részt vevő jelölttől havonta legfeljebb a Kjt. szerinti közalkalmazotti J1 fizetési osztály garantált illetménye 15%-ának megfelelő mértékű szakképzési díjat szedhet. 24. § Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalról szóló 295/2004. (X. 28.) Korm. rendelet 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Külön jogszabályban foglaltak szerint a Hivatal feladatkörébe tartozik különösen] „b) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzéssel kapcsolatos pályáztatás lebonyolításával és a szakképzés költségvetési forrásának a kezelésével kapcsolatos feladatok ellátása,” 25. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első alkalommal a 2010-ben kezdődő szakképzésekre kell alkalmazni. A szakképesítés megszerzését az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevők számára szervezett központi gyakornoki rendszerről szóló 125/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szerint megkezdők az R.-ben meghatározott kötelezettségeiknek az R. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint, legkésőbb 2011. december 31-éig tehetnek eleget. (2) A 10. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a miniszter e rendelet hatálybalépését követően első alkalommal a 10. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel teszi közzé az e rendelet hatálybalépését követő hároméves időszakra vonatkozó várható keretszámokat. (3) A 11. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően a bíráló bizottság e rendelet hatálybalépését követően első alkalommal a 10. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel teszi meg javaslatát a miniszter részére. (4) A 12. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően az e rendelet hatálybalépését követő első két évre meghirdethető központi gyakornoki állások száma az adott évre vonatkozóan meghatározott rezidensi keretszám 50%-át nem haladhatja meg. (5) Hatályát veszti az R. (6) A (2)–(4) bekezdés 2010. szeptember 1-jén hatályát veszti. (7) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási enge déllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés b) pontja és 21. cikk; b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök