8/2013. (VIII. 9.) HM rendelete a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek elidegenítésének feltételeiről.

8/2013. (VIII. 9.) HM rendelete a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek elidegenítésének feltételeiről. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az  elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87.  § (1)  bekezdés l) és m)  pontjában, valamint a  honvédek jogállásáról szóló 2012. CCV. törvény 238.  § (2)  bekezdés 23.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el. I. FEjEZEt ÁltAlÁNoS rENDElKEZéSEK 1. § (1) E rendelet alkalmazásában a) HM rendelkezésű aa) az állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) vagyonkezelésében lévő (a továbbiakban: HM vagyonkezelésű), vagy ab) önkormányzati tulajdonban lévő és HM bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogú (a továbbiakban együtt: önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű) lakás, lakóépületben lévő vagy ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség (a  továbbiakban: nem lakáscélú helyiség), személygépkocsi tárolására szolgáló helyiség, beálló vagy állóhely (a továbbiakban: gépkocsi tároló), b) lakás juttatása: a  HM vagyonkezelésű lakás bérbeadása, valamint a  bérlő kijelölése vagy kiválasztása az önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakásra, c) HM rendelkezésű törzslakás: ca) az  állami vezetők juttatásairól szóló jogszabályban megjelölt állami vezető részére a  honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a  továbbiakban: Hjt.) 2.  § 13.  pontja szerinti honvédségi szervezetnél és a  Katonai Biztonsági Szolgálatnál (a  továbbiakban együtt: honvédelmi szerv) betöltött tisztség, beosztás ellátásának időtartama alatt juttatott HM rendelkezésű lakás, cb) az országos parancsnoki beosztáshoz rendelt HM rendelkezésű lakás, cc) a  helyőrségparancsnoki megbízatással együtt járó parancsnoki beosztáshoz rendelt HM rendelkezésű lakás, cd) a  Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet (a  továbbiakban: R.) vagy azt megelőzően hatályos HM rendelet alapján a  HM főosztályvezetői, valamint a  velük azonos vagy magasabb besorolású vezetői vagy parancsnoki beosztást ellátó személyek, továbbá a  HM Központi Lakásbizottság elnöke, titkára és a  Magyar Honvédség (a  továbbiakban: MH) vezénylő zászlósa részére a  beosztás ellátása alatt juttatott olyan lakás, amelynek nagysága az R. 10. § (1) bekezdése szerinti jogos lakásigény mérték felső határát a bérbeadáskor több, mint egy lakószobával meghaladta, ce) a 100 m2 hasznos alapterületet meghaladó nagyságú HM rendelkezésű lakás, cf ) a legfeljebb hatlakásos, önálló kerttel rendelkező lakóépületben lévő HM rendelkezésű lakás, cg) az  R. szerint garzonlakásként, helyőrségi szállóként vagy egyéb, rendeltetésétől eltérően hasznosított lakás, és ch) a honvédelmi szerv intézményi területén lévő lakás. (2) Az e rendeletben meghatározott a) HM központi lakásgazdálkodási szerv, b) helyi lakásgazdálkodási szerv, c) HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv, és d) helyi lakóházkezelő szerv feladatait ellátó szerveket honvédelmi miniszteri utasítás határozza meg. II. FEjEZEt A HM VAgyoNKEZEléSű lAKÁS ElIDEgENítéSéNEK rENDjE 1. Az elidegenítés előkészítése 2. § (1) A  helyi lakásgazdálkodási szerv az  MH Összhaderőnemi Parancsnokság, valamint a  HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv és a  HM központi lakásgazdálkodási szerv útján, az  e  célra honvédelmi miniszteri utasításban meghatározottak szerint rendszeresített adatlapon kezdeményezheti a  honvédelemért felelős miniszternél (a  továbbiakban: miniszter) a  HM vagyonkezelésű lakás elidegenítését. A  budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv a  HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv és a  HM központi lakásgazdálkodási szerv útján kezdeményezheti a HM vagyonkezelésű lakás elidegenítését. (2) Nem kezdeményezhető az elidegenítés, ha a) a lakás a HM rendelkezésű törzslakás állományba tartozik, b) a lakás HM vagyonkezelésbe kerülésétől vagy a lakóépület egészére kiterjedő felújítás évétől számított 5 év még nem telt el, vagy c) a lakást helyi településrendezési eszközökben meghatározott cél érdekében elbontásra jelölték ki. (3) A (2) bekezdés a) és b) pontját nem kell alkalmazni, ha a településen honvédelmi szerv vagy annak szervezeti eleme nem működik, és az ott lévő lakások más településen lévő honvédelmi szerv ellátását sem szolgálják. (4) Az  elidegenítési kezdeményezésben szereplő lakás ingatlanjogi helyzetét a  HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv vizsgálja. A  vizsgálatot követően a  helyi lakásgazdálkodási szerv elidegenítési kezdeményezését az  abban közölt adatok szükség szerinti pontosításával, valamint az elidegenítéshez esetlegesen szükséges ingatlanrendezési feladatok tételes megjelölésével a  HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a  HM központi lakásgazdálkodási szervnek küldi meg a miniszteri előterjesztés elkészítése érdekében. (5) A  HM vagyonkezelésű lakások elidegenítésre történő előkészítéséről a  Honvéd Vezérkar főnöke véleményének kikérését követően a miniszter dönt. 3. § (1) A  HM vagyonkezelésű lakás elidegenítésének előkészítéséről a  HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv gondoskodik. (2) A HM vagyonkezelésű lakások elidegenítésének előkészítésére a közbeszerzésre vonatkozó szabályok betartásával, a miniszter előzetes hozzájárulásával, gazdálkodó szervezettel megbízási szerződés is köthető. (3) Az elidegenítés előkészítése magában foglalja a) a lakóépület műszaki felmérését, b) a lakások forgalmi értékének megállapítását, c) az  elidegenítéshez szükséges ingatlanrendezési feladatok elvégzését és az  ahhoz kapcsolódó ingatlan nyilvántartási változások átvezetése iránti intézkedések megtételét, d) a társasház alapító okirat tervezetének elkészítését, valamint e) az  elidegenítés Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a  továbbiakban: tulajdonosi joggyakorló) általi engedélyezése iránti, a  nemzeti vagyonról és az  állami vagyonról szóló jogszabályoknak megfelelő tartalmú javaslat elkészítését. 4. § (1) Az elidegenítésre előkészített HM vagyonkezelésű lakások értékesítésére vonatkozó javaslatot a) a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a HM központi lakásgazdálkodási szerv útján, vagy b) megbízási szerződés alapján történő előkészítés esetén a megbízott a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv és a HM központi lakásgazdálkodási szerv útján terjeszti elő a miniszternek. (2) Az elidegenítésre előkészített lakások értékesítésének engedélyezésére vonatkozó javaslatot a miniszter küldi meg a tulajdonosi joggyakorlónak. 2. A HM vagyonkezelésű lakások elidegenítésének lebonyolítása 5. § (1) Az  elidegenítés lebonyolítását csak olyan HM vagyonkezelésű lakás esetében lehet megkezdeni, amelynek értékesítéséhez a tulajdonosi joggyakorló hozzájárult (a továbbiakban: elidegenítésre kijelölt lakás). (2) Az  elidegenítésre kijelölt lakás értékesítése az  (1)  bekezdés szerinti döntéstől függően a  tulajdonosi joggyakorló saját hatáskörében vagy a HM-mel kötött megállapodás alapján, a honvédelmi szerv által (a továbbiakban: HM általi értékesítés) történik. (3) HM általi értékesítés esetén az  elidegenítés teljes körű lebonyolításáról és az  adásvételi szerződés megkötéséről a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv gondoskodik. (4) A HM általi értékesítés teljes körű lebonyolítására a közbeszerzésre vonatkozó szabályok betartásával, gazdálkodó szervezettel megbízási szerződés is köthető, ha ahhoz a  miniszter és a  tulajdonosi joggyakorló előzetesen hozzájárult. (5) Az elidegenítés teljes körű lebonyolítása magában foglalja a) a társasház alapítását és annak ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetését, b) a vételár e rendelet szerint megállapítását, c) a vételi ajánlatok megtételét, d) az adásvételi szerződések és a tulajdonjog változáshoz kapcsolódó egyéb nyilatkozatok előkészítését, e) az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz kapcsolódó intézkedések megtételét, valamint f ) az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben előírt energetikai tanúsítvány elkészítését. 3. A HM vagyonkezelésű lakás megvásárlása 6. § (1) Az elidegenítésre kijelölt lakás megvásárlására a bérlő jogosult, ha azt a) határozatlan időtartamra bérli, vagy b) valamely feltétel bekövetkezéséig szólóan bérli, és – ha a bérbeadásra lakásjuttatást kizáró ok alóli felmentés vagy mentesülés (a  továbbiakban együtt: felmentés) alapján került sor – a  (2) és a  (3)  bekezdésben megállapított feltételek fennállnak [az a) és a b) pont a továbbiakban együtt: lakásvásárlásra jogosult bérlő]. (2) Ha a  lakás valamely feltétel bekövetkezéséig szóló bérbeadására lakásjuttatást kizáró ok alóli felmentés alapján került sor, a  lakás csak akkor idegeníthető el, ha a  felmentés nem az R. 9. § (1) bekezdés a), c), vagy d) pontjában meghatározott kizáró ok alól történt. (3) Az R. 9. § (1) bekezdés a), e) és f ) pontjában vagy (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok alól történt felmentés esetén a lakás csak akkor idegeníthető el, ha a) a vissza nem térítendő juttatás, b) a munkáltatói kölcsönből még fennálló tartozás, és a kölcsönből addig nyújtott engedmények, c) a lakásbérleti jogról történt lemondás címén kapott térítés, továbbá kiürítési térítés, d) másik HM rendelkezésű lakás juttatásával összefüggésben kapott cseretérítés vagy a  korábbi lakás-használatbavételi díjkülönbözet teljes egészében történt visszafizetésére igazolt módon sor került. (4) Az  (1)–(3)  bekezdésben meghatározott feltételekkel nem rendelkező bérlő, valamint a  jogcím nélküli használó részére az arra kijelölt HM vagyonkezelésű lakás elidegenítését – kérelemre – a miniszter engedélyezheti. (5) A miniszter a döntése során mérlegeli különösen a) a lakás megtartásához fűződő vagyongazdálkodási érdeket, b) a jogcím nélküli használat keletkezésének okát és módját, c) a bérlő, jogcím nélküli használó egyéni, családi körülményeit, szociális helyzetét, d) a  helyi lakásgazdálkodási szervnek a  jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetése érdekében tett korábbi intézkedéseit, e) azt, hogy a  jogcím nélkül használt lakás a  megfelelő elhelyezés R.-ben meghatározott mértékét mennyivel haladja meg, f ) azt, hogy a  jogcím nélküli használó a  honvédelmi szervvel korábban szolgálati, kormányzati szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonyban (a  továbbiakban együtt: alkalmazotti jogviszony) állt-e. 7. § (1) Az  elidegenítésre kijelölt HM vagyonkezelésű lakás vételárát a  beköltözhető forgalmi érték (a  továbbiakban: forgalmi érték) alapján kell megállapítani. A forgalmi értékből, ha az nem tartozik a bérlői kötelezettségek körébe, le kell vonni a bérlő, használó lakásra fordított és meg nem térített, számlával igazolt, értéknövelő beruházásának összegét. (2) Ha a  forgalmi érték alapján készített vételi ajánlat megtételétől számított 1 év eltelt, új ingatlan-értékbecslést kell készíttetni és a vételi ajánlatot az alapján kell megtenni. (3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a lakás megvásárlására jogosult személy a vételi ajánlatra az abban megállapított határidőn belül nem vagy nemlegesen nyilatkozott, azonban később a lakás elidegenítését kéri. (4) Az  ingatlannak a  (2) és a  (3)  bekezdés alapján elkészített új értékbecslési költsége a  vételi szándékát utólagosan bejelentő személyt terheli. 8. § (1) Ha a lakásvásárlásra jogosult bérlő a vételárat a) az adásvételi szerződés megkötésekor egyösszegben fizeti meg, a vételár a forgalmi érték 60%-ának, b) részletekben fizeti meg, a vételár a forgalmi érték 75%-ának a (2)–(6) bekezdés szerint korrigált összege (a továbbiakban: vételár). (2) A  lakásvásárlásra jogosult bérlőt a  honvédelmi szervnél folyamatosan fennálló alkalmazotti jogviszonyban ténylegesen eltöltött szolgálati idő (a  továbbiakban: szolgálati idő) után a  vételárból szolgálati idő elismerés illeti meg, ha a) legalább két év szolgálati idővel rendelkezik, és b) a  HM vagyonkezelésű lakás tulajdonjogát kizárólag saját javára szerzi meg vagy házastársával, élettársával, egyenesági rokonával, örökbe fogadott gyermekével történő közös tulajdonszerzés esetén legalább 50%-ban megszerzi. (3) A  szolgálati idő elismerés mértéke az  alkalmazotti jogviszonyban ténylegesen eltöltött szolgálati évenként 120 000 Ft. A szolgálati idő elismerést legfeljebb 30 év figyelembevételével lehet megállapítani abban az esetben is, ha az alkalmazotti jogviszonyban eltöltött szolgálati idő azt meghaladja. (4) Ha a szolgálati idő nem éri el a tíz évet, a szolgálati idő elismerést a lakásvásárlásra jogosult bérlő kérelmére ebben az esetben is tíz év figyelembevételével kell megállapítani, ha az adásvételi szerződésben vállalja, hogy alkalmazotti jogviszonyának tíz éven belüli megszűnése esetén a  szolgálati idő elismerés időarányos részét visszafizeti. Visszafizetési kötelezettség vállalásának hiányában a szolgálati idő elismerést a tényleges szolgálati idő alapján kell megállapítani. (5) A  honvédelmi szervnél különböző alkalmazotti jogviszonyokban folyamatosan eltöltött, egymást megszakítás nélkül követő időtartamot egybe kell számítani. Több egymást megszakítással követő alkalmazotti jogviszony esetén a  szolgálati idő elismerést a  leghosszabb időtartamú jogviszony figyelembevételével kell megállapítani. Az  időtartam megállapítása során jogszabályban, így különösen a  Hjt. szabályai szerint számított kedvezményes szolgálati időt, továbbá a  nyugdíjba, nyugállományba vonulást követően a  honvédelmi szervnél létesített jogviszonyban eltöltött időt nem lehet figyelembe venni. Ha a  hivatásos katonai szolgálati viszony áthelyezéssel jött létre, a  szolgálati elismerés során be kell számítani a  fegyveres rendvédelmi szerv hivatásos állományában ténylegesen eltöltött szolgálati jogviszony időtartamát is. (6) A lakás vételára a szolgálati idő elismeréssel sem lehet kevesebb a forgalmi érték 40%-ánál. 9. § (1) A  6.  § (4)  bekezdése szerint megadott miniszteri engedéllyel rendelkező, megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli használó a  lakásvásárlásra jogosult bérlővel megegyező vételáron és feltételekkel vásárolhatja meg a  HM vagyonkezelésű lakást. (2) A  HM vagyonkezelésű lakás 6.  § (4)  bekezdése szerint megadott miniszteri engedéllyel rendelkező bérlő általi megvásárlása esetén a vételár a forgalmi érték 100%-a. (3) A  HM vagyonkezelésű lakás 6.  § (4)  bekezdése szerint megadott miniszteri engedéllyel rendelkező, megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli használó általi megvásárlása esetén a  vételár a  forgalmi érték 100%-a, amelyet a vevő az adásvételi szerződés megkötésekor egyösszegben köteles megfizetni. 10. § (1) Ha a  vevő a  lakás vételárát részletekben teljesíti (a  továbbiakban: részletvétel), a  vételár fennmaradó részét évi 3%-os kamattal terhelten kell megfizetni. (2) A részletfizetés futamidejét a vevő kérelmének megfelelően, de legfeljebb 15 év időtartamban lehet megállapítani. (3) Részletvétel esetén a vevő a vételár 15%-át az adásvételi szerződés megkötésekor egyösszegben köteles megfizetni. A vételár fennmaradó részét a törlesztés időtartama alatt havi egyenlő részletekben kell megállapítani. (4) A havi törlesztő részletet meghaladó törlesztés esetén a vevő választása szerint a) a futamidő változatlanul hagyása mellett a havi törlesztő részlet összege, vagy b) a havi törlesztő részlet összegének változatlanul hagyása mellett a futamidő csökkenthető. (5) Ha a  vevő a  befizetéstől számított 15 napon belül nem nyilatkozik a  csökkentés általa választott módjáról, a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a (4) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően jár el. (6) A vételár fennmaradó részének az adásvételi szerződésben vállalt határidő előtt történő egyösszegű kiegyenlítése esetén a fennálló tartozást a) a szerződés megkötésétől számított öt éven belül 10%-kal, b) a szerződés megkötésétől számított tíz éven belül 5%-kal csökkenteni kell. (7) A  HM vagyonkezelésű lakás 6.  § (1)–(3)  bekezdésében meghatározott feltételekkel nem rendelkező bérlő általi megvásárlása esetén a (6) bekezdést nem lehet alkalmazni. 11. § (1) HM általi elidegenítés esetén a vételár teljes kiegyenlítéséig az  ingatlan-nyilvántartásba a HM javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. A  vételár fennmaradó részének kiegyenlítésekor a biztosítékokat töröltetni kell. (2) A  HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv hozzájárulhat az  olyan, elidegenített lakóingatlan további megterheléséhez, amelyen a  HM javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom áll fent. Követelés biztosítékának a HM-et megelőző ranghelyen történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez hozzájárulni csak akkor lehet, ha azt jogszabály kifejezetten elrendeli. Nem adható hozzájárulás, ha a  bejegyezni kívánt újabb teher nem lakáscélú támogatásnyújtás biztosítékául szolgálna, vagy a  lakóingatlanra bejegyzett és bejegyezni kívánt terhek együttes összege meghaladná az aktuális forgalmi érték 70%-át. (3) A  HM javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a  lakás tulajdonjogának átruházásához – a  házasság felbontásával és az  örökléssel összefüggő tulajdonközösség megszüntetése kivételével – a  HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv csak a  HM javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom HM vagyonkezelésű lakás megvásárlását követően szerzett lakásra történő átterhelése esetén járulhat hozzá. Nem adható hozzájárulás, ha a  lakóingatlanra bejegyzett és bejegyezni kívánt terhek együttes összege meghaladná az aktuális forgalmi érték 70%-át. 12. § (1) A  törlesztési határidő elmulasztása esetén a  vevőt fizetési kötelezettségének teljesítésére legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével, írásban kell felszólítani. (2) Ha az  adós felszólítás ellenére sem teljesít, a  részletfizetési kedvezményt meg kell vonni, és a  vételárhátralék azonnali, egyösszegű megfizetése válik esedékessé. A  kötelezett az  elmulasztott törlesztő részletek után a késedelembe esés időpontjától számított, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott késedelmi kamatot köteles fizetni. A  vételárhátralék részletfizetési kedvezmény megvonása miatti egyösszegű megfizetése esetén a 10. § (6) bekezdését nem lehet alkalmazni. 13. § (1) A HM vagyonkezelésű lakás elidegenítése során a bérlőtársra a bérlőre irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (2) Ha a  lakást a  lakásvásárlásra jogosult bérlő hozzájárulásával annak egyenesági rokona vagy örökbefogadott gyermeke vásárolja meg, a  szolgálati idő elismerés megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha az  egyenesági rokon vagy az örökbefogadott gyermek saját maga rendelkezik a 8. § (2) bekezdés a) és b) pontjában megállapított feltételekkel. A  szolgálati idő elismerésére ebben az  esetben az  egyenesági rokon vagy örökbefogadott gyermek alkalmazotti jogviszonyának időtartama alapján kerülhet sor. (3) A  (2)  bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a  lakásvásárlásra jogosult bérlő bérleti jog folytatása címén vagy az  elhunyt bérlő arra jogosult hozzátartozójaként került a  HM vagyonkezelésű lakás határozatlan időtartamú bérletébe. 14. § (1) A  lakott HM vagyonkezelésű lakás megvásárlására való jogosultságot, vagy az  elidegenítés miniszter általi engedélyezését a  helyi lakásgazdálkodási szerv igazolja. Az  igazolásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a HM vagyonkezelésű lakás elidegenítésére a) a 8. §-ban és a 10. § (1)–(6) bekezdésében, b) a 9. § (2) bekezdésében és a 10. § (1)–(4) bekezdésében, vagy c) a 9. § (3) bekezdésében megállapított feltételekkel kerülhet sor. (2) Szolgálati idő elismerésre való jogosultság esetén az  annak alapjául szolgáló alkalmazotti jogviszony időtartamát a  helyi lakásgazdálkodási szerv az  illetékes személyügyi szerv által kiállított, és a  bérlő, használó által benyújtott igazolás alapján állapítja meg. (3) A  tulajdonosi joggyakorló általi elidegenítés esetén a helyi lakásgazdálkodási szerv az általa kiállított igazolásokat a HM központi lakásgazdálkodási szerv részére küldi meg továbbítás céljából. 4. A HM vagyonkezelésű házfelügyelői lakás elidegenítése 15. § (1) A  HM vagyonkezelésű lakóépület társasházzá alakítása során a  házfelügyelői lakást önálló ingatlanként kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni, és annak munkaköri jellegét a lakóépület HM kezelésének megszűnését követően haladéktalanul meg kell szüntetni. (2) Ha a házfelügyelő a  lakás munkaköri jellegének megszüntetését követően a honvédelmi szervtől az arra irányadó szabályok szerint megfelelő elhelyezésre tarthat igényt, és kérelmére a  miniszter az  elidegenítést előzetesen engedélyezi, a házfelügyelő a lakást a lakásvásárlásra jogosult bérlővel megegyező feltételekkel vásárolhatja meg. (3) Ha a  házfelügyelői lakás a  munkaköri jelleg megszüntetését követően megüresedik, és bérbeadás útján történő hasznosítása nem lehetséges, üres lakásként kell elidegeníteni. 5. Az üres HM vagyonkezelésű lakás elidegenítése 16. § (1) Az  elidegenítésre kijelölt, üres HM vagyonkezelésű lakást a  nemzeti vagyonról és az  állami vagyonról szóló jogszabályoknak megfelelően lehet elidegeníteni. (2) Ha a tulajdonosi joggyakorló megbízása alapján a lakás a HM által kiírt nyilvános pályázat útján kerül értékesítésre, a nyertes ajánlatot a következő sorrendiség alapján kell megállapítani: a) az előtörlesztés és részletfizetés útján teljesítendő vételár együttes összege, b) azonos összegű vételár esetén a magasabb összegű előtörlesztés, c) azonos összegű vételár és előtörlesztés esetén a rövidebb idejű részletfizetés. (3) Azonos összegű vételár, előtörlesztés és azonos időtartamú részletfizetést tartalmazó ajánlatok benyújtása esetén az ajánlattevők között ártárgyalást kell tartani. Az ártárgyalás során tett ajánlatokat a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak szerint kell értékelni. (4) Ha házfelügyelői lakás kerül üres lakásként, a HM által kiírt nyilvános pályázat útján elidegenítésre, azonos ajánlatok benyújtása esetén a társasház ajánlata elsőbbséget élvez. (5) Az üres HM vagyonkezelésű lakás elidegenítése esetén a 8. § (2) bekezdését nem lehet alkalmazni. (6) Az  üres HM vagyonkezelésű lakás részletvétel útján történő értékesítése esetén a  részletfizetés időtartama nem haladhatja meg az egy évet. A vételár fennmaradó részének egyösszegű, határidő előtti kiegyenlítése esetén a 10. § (6) bekezdését nem lehet alkalmazni. (7) Az üresen álló HM vagyonkezelésű lakóépület egyben, társasház-alapítás nélkül is elidegeníthető. 6. Az adásvételi szerződés megkötése 17. § (1) A  lakásvásárlásra jogosult bérlő részére a  vételi ajánlatot a  társasházi alapító okirat ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől számított 60 napon belül kell írásban megtenni. Ha a  HM vagyonkezelésű lakás elidegenítéséhez társasház alapítása nem szükséges, a  vételi ajánlat megtételére vonatkozó határidőt a  tulajdonosi joggyakorló engedélyének megadásától kell számítani. Miniszteri engedély alapján történő elidegenítés esetén a vételi ajánlatot az engedély megadásától számított 60 napon belül kell írásban megtenni. (2) A  vételi ajánlatban fel kell hívni a  bérlőt, használót arra, hogy a  kézhezvételt követő 60 napon belül írásban nyilatkozzon a HM vagyonkezelői feladatot ellátó szervnél, megbízási szerződés alapján történő lebonyolítás esetén a megbízottnál, az ajánlat elfogadásáról vagy visszautasításáról. (3) A vevőt nyilatkoztatni kell arról is, hogy a  lakás vételárát egyösszegben vagy részletekben fizeti meg. Részletvételi szándék esetén a  vevővel – a  10.  § (2)  bekezdésében foglaltak figyelembevételével – meg kell jelöltetni a  vállalt futamidő hosszát is. 18. § Ha a  vevő a  lakás vételárát egyösszegben, de pénzintézeti kölcsön igénybevételével kívánja teljesíteni, és hitelkérelmének elbírálásához a pénzintézet igazolása szerint az szükséges, előszerződés is köthető. 19. § (1) A  szerződéskötés időpontjáról az  elidegenítést lebonyolító szerv a  vételi ajánlatra tett nyilatkozat kézhezvételétől számított 30 napon belül értesíti a vevőt. Az értesítésben ki kell kötni azt, hogy ha a vevő az adásvételi szerződést az  értesítés kézhezvételét követő 60 napon belül nem köti meg, a  vételi ajánlatra tett elfogadó nyilatkozat hatályát veszti. Ha a vevő írásban jelzi, hogy az egyösszegű vételárat pénzintézeti kölcsön révén kívánja teljesíteni, a szerződés megkötésének határideje a kölcsönigény elbírálásának a vevő által jelzett időtartamával, de legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. (2) Adásvételi szerződés köthető a) a lakásvásárlásra jogosult vagy az elidegenítéshez szükséges engedéllyel rendelkező bérlővel, b) a lakásvásárlásra jogosult bérlőtársakkal, egyenlő arányban, c) az  a) és b)  pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes ági rokonával, valamint örökbe fogadott gyermekével, d) a  jogcím nélküli használóval, ha részére az arra kijelölt HM vagyonkezelésű lakás elidegenítését a miniszter engedélyezte, e) a 16. §-ban foglalt feltételek szerinti vásárlóval. (3) Az adásvételi szerződés a vevővel csak akkor köthető meg, ha a) a lakás forgalmi értékbecslésének jóváhagyása megtörtént, b) a 16. § szerinti vásárló kivételével a vevő vételi jogosultságát a helyi lakásgazdálkodási szerv igazolta, c) a honvédelmi szervvel alkalmazotti jogviszonyban álló bérlő vagy jogcím nélküli lakáshasználó igazolta azt, hogy nem áll fegyelmi, méltatlansági vagy büntető eljárás hatálya alatt. (4) Ha a bérlőnek vagy használónak lakbér, lakáshasználati díj, egyéb szolgáltatási vagy közüzemi díj tartozása áll fenn, az adásvételi szerződést a tartozások kiegyenlítéséig nem lehet megkötni. (5) Ha a  honvédelmi szerv állományába tartozó bérlő fegyelmi, méltatlansági vagy büntetőeljárás hatálya alatt áll, a lakást elidegeníteni és az adásvételi szerződést megkötni csak akkor lehet, ha az eljárás a jogviszony megszűnése vagy megszüntetése nélkül fejeződik be. 20. § (1) Az adásvételi szerződésben – ha a 19. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában felsorolt személy a lakást házastársával vagy élettársával közösen kívánja megvásárolni – a tulajdonszerzés arányát a tulajdonszerző felek közös nyilatkozata alapján kell megállapítani. (2) A  szolgálati idő elismerésnek a  8.  § (4)  bekezdése szerinti esetében az  adásvételi szerződés a  visszafizetési kötelezettség vállalásának feltételével köthető meg. A  visszafizetési kötelezettség a  vevőket egyetemlegesen, tulajdonszerzésük arányában terheli. 21. § (1) Az  elidegenítési eljárás megbízott általi lebonyolítása esetén a  megbízott által előkészített adásvételi szerződést a HM részéről a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv köti meg. (2) Az adásvételi szerződést a kötésétől számított 30 napon belül meg kell küldeni a) a vevőnek, b) a  (3)  bekezdésben felsorolt jogok és tények bejegyzése érdekében a  lakás fekvése szerint illetékes földhivatalnak, c) a lakás fekvése szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási és helyi lakóházkezelő szervnek, valamint d) a tulajdonosi joggyakorlónak. (3) Az adásvételi szerződés alapján az elidegenített lakásra az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni a) a vevő tulajdonjogát, b) a haszonélvezeti jogot, ha a tulajdonjog átruházással egyidejűleg a vevő haszonélvezeti jogot is alapított, c) a  HM javára a  követelést biztosító jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat, ha a tulajdonjog-átruházásra részletvétel útján került sor, vagy a szolgálati idő elismerés megelőlegezése a 8. § (4) bekezdésében meghatározott módon történt. 7. Az elidegenített HM vagyonkezelésű lakás birtokba adása 22. § (1) Az elidegenített HM vagyonkezelésű lakást az adásvételi szerződés megkötésétől számított 30 napon belül a vevő birtokába kell adni. A  birtokbaadást követően a  vevőt illetik meg a  tulajdonosi jogok és terhelik a  tulajdonosi kötelezettségek. (2) A  birtokbaadás napjával megszűnik a  lakbér vagy lakáshasználati díj fizetési kötelezettség, továbbá a  helyi lakásgazdálkodási szerv bérbeadói kötelezettsége. (3) A  birtokbaadással egyidejűleg az  épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően, az abban meghatározott energetikai tanúsítványt a vevő részére át kell adni. (4) A  társasházzá alakított, korábban HM vagyonkezelésű lakóépületet a  társasház részére kezelésbe adni csak akkor lehet, ha a  társasházban lévő önálló ingatlanok tulajdoni hányad szerint számított többségének elidegenítése megtörtént. (5) A  HM társasház kezelési kötelezettsége a  (4)  bekezdés szerinti átadást követő hónap első napján megszűnik. A  társasház megalapítása és a  társasház kezelésébe adása közötti időtartamra eső társasházi bevételekkel és kiadásokkal a  helyi lakóházkezelő szerv a  kezelői kötelezettség megszűnését követően 60 napon belül írásban elszámol a társasházi közösséggel. (6) A  társasházban lévő állami tulajdonú HM vagyonkezelésű lakás képviseletét a  társasházi közgyűlésen a  helyi lakóházkezelő szerv látja el. 8. A HM vagyonkezelésű közműrendszerekről üzemeltetett lakóépület társasházzá alakításának különös feltételei 23. § (1) A lakásokkal együtt el kell idegeníteni az üzemeltetésüket és közműellátásukat biztosító, a HM vagyonkezelésében lévő közműrendszereket is. (2) A  honvédelmi szervek, létesítmények közműellátását is biztosító közműrendszereknek csak olyan elemei adhatók társasházi tulajdonba, amelyek kizárólag a  lakóépületek közműellátását szolgálják, és a  honvédelmi rendeltetésű létesítményen, ingatlanon kívül helyezkednek el. (3) A  közműrendszerek tulajdonosi megosztásáról a  társasház alapító okiratban kell rendelkezni. Közös tulajdonba kell adni a  közműrendszereknek azt a  részét, elemét, amelynek a  fenntartása és üzemeltetése a  lakások és helyiségek bérletére, valamint az  elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) szerint a bérbeadó feladata. (4) A  társasházi tulajdonba a  (2)  bekezdés szerint nem adható közműrendszerek üzemeltetése és a  folyamatos közműszolgáltatás a honvédelmi szervek feladata. A honvédelmi szervek szolgáltatási kötelezettségét az adásvételi szerződésben rögzíteni kell. (5) A  honvédelmi szerv akkor mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha az  ingatlan honvédelmi célú használata végleg megszűnt, és az ingatlan új tulajdonosa, vagyonkezelője, használója a lakóépület közműellátására vonatkozó kötelezettséget átvette. III. FEjEZEt A HM VAgyoNKEZEléSű géPKocSI tÁroló éS NEM lAKÁScélú HElyISég ElIDEgENítéSéNEK FEltétElEI 24. § A HM vagyonkezelésű lakóépületben lévő vagy ahhoz tartozó gépkocsi tároló, valamint nem lakáscélú helyiség elidegenítésére a  HM vagyonkezelésű lakásra vonatkozó szabályokat az  E fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 25. § (1) A gépkocsi tároló vételára a) a  forgalmi érték 85%-a, ha azt a  6.  § (1) és (2)  bekezdésében meghatározott feltételekkel rendelkező bérlő vásárolja meg, és a vételárat az adásvételi szerződés megkötésekor egyösszegben megfizeti, b) minden más esetben a forgalmi érték 100%-a. (2) A gépkocsi tároló elidegenítése esetén a szolgálati idő elismerésre vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni. 26. § (1) A HM vagyonkezelésű lakóépületben lévő vagy ahhoz tartozó egyéb, nem lakáscélú helyiséget a bérlő vásárolhatja meg. (2) A nem lakáscélú helyiség vételára a  forgalmi érték 100%-a. Részletvétel esetén a vételárat az adásvételi szerződés megkötésekor hatályos jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamattal terhelten kell megfizetni. (3) A  nem lakáscélú helyiség elidegenítése során a  szolgálati idő elismerésre és részletvétel esetén a  vételár fennmaradó részének egyösszegű kiegyenlítésére vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni. IV. FEjEZEt HoZZÁjÁrulÁS AZ öNKorMÁNyZAtI tulAjDoNú, HM rENDElKEZéSű lAKÁS, géPKocSI tÁroló éS NEM lAKÁScélú HElyISég ElIDEgENítéSéHEZ 27. § (1) Az  önkormányzati tulajdonban lévő HM rendelkezésű lakás, gépkocsi tároló és nem lakáscélú helyiség elidegenítéséhez a Lakástörvény 55. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulást a) lakás és gépkocsi tároló vonatkozásában a helyi lakásgazdálkodási szerv, b) nem lakáscélú helyiség vonatkozásában a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv adhatja meg. (2) A hozzájárulás iránti kérelem elbírálása során a 19. § (5) bekezdése mellett a) lakás és gépkocsi tároló vonatkozásában a 6. §, b) egyéb, nem lakáscélú helyiség vonatkozásában a 26. § (1) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (3) Az  önkormányzat által elidegenítésre kijelölt, HM bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú lakás, gépkocsi tároló és nem lakáscélú helyiség megvásárlásához adott hozzájárulásban az önkormányzattal közölni kell az  önkormányzattal kötött megállapodásban, ennek hiányában az  egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 43.  §-ában meghatározott, HM-et megillető vételárhányadra vonatkozó igényt is. V. FEjEZEt ZÁró rENDElKEZéSEK 9. Hatályba léptető rendelkezés 28. § Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. 10. Átmeneti rendelkezések 29. § (1) A  HM vagyonkezelésű lakóépület, lakás, gépkocsi tároló és nem lakáscélú helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről az e rendelet hatálybalépése előtt hozott döntések változatlanul hatályban maradnak. (2) Az (1) bekezdésben foglalt döntésekkel érintett lakóépület, lakás, gépkocsi tároló, valamint nem lakáscélú helyiség csak a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulásával, az e rendeletben foglalt feltételekkel idegeníthető el. 11. Hatályon kívül helyező rendelkezések 30. § Hatályát veszti az R. VIII. fejezete. Dr. Hende csaba s. k., honvédelmi miniszter