214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelete az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról.

214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelete az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról. A Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés k) pontjában, a 24. § tekintetében az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 38. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (a továbbiakban: OBDK) az egészségügyért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. (2) Az OBDK székhelye Budapest. (3) Az OBDK vezetője a főigazgató. (4) A főigazgató általános helyettese a főigazgató-helyettes. (5) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (3) bekezdésében meghatározott hatásköröket az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselők tevékenységével összefüggésben a szociálpolitikáért felelős miniszter gyakorolja. 2. § (1) Az OBDK látja el a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 32. § (1) bekezdése, b) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 94/K. § (3) bekezdése és c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 11/A. § (4) bekezdése szerinti szervezet feladatait, továbbá d) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 30. § (4) bekezdés b) pontja szerinti, egyéb egészségügyi dokumentációt kezelő szerv működésével és e) a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők (e rendelet alkalmazásában a továbbiakban: jogvédelmi képviselők) Nyilvántartásával (a továbbiakban: Nyilvántartás) kapcsolatos feladatokat. (2) Az OBDK ellenőrzi az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségét az egészségügyi ellátórendszer betegellátási kapacitásának szabályozására vonatkozó jogszabályok keretei között, melynek keretében: a) egyedi ügyekben vizsgálhatja az egészségügyi szolgáltatás hozzáférésével – így az ellátásszervezéssel, a beutalási renddel, a betegek tájékoztatásával – kapcsolatos szabályok érvényesülését, b) javaslatot tehet az ellátások hozzáférhetőségére vonatkozó jogszabályok tartalmára vonatkozóan, c) tájékoztatást kérhet az ellátásszervezést végző szervtől, illetve az egészségügyi államigazgatási szervtől egyedi esetekben az ellátások hozzáférhetőségére vonatkozó szabályok érvényesüléséről, d) javaslatot tehet az ellátásszervezést végző szerv, illetve az egészségügyi államigazgatási szerv részére az ellátásszervezéssel összefüggő tapasztalatai alapján intézkedés megtételére. 2. A jogvédelmi képviseletre vonatkozó szabályok 3. § A 2. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt jogkörében eljárva az OBDK a) gondoskodik a betegek, ellátottak és gyermekek külön törvényben meghatározott jogainak érvényesüléséről, védelméről, b) ellátja a jogvédelmi képviselők foglalkoztatásával összefüggő feladatokat, működteti a jogvédelmi képviselők hálózatát, irányítja, szervezi és ellenőrzi a jogvédelmi képviselők szakmai munkáját, c) közzéteszi a jogvédelmi képviselő elérhetőségét, a szolgáltatónál, illetve a területi irodában meghatározott fogadó órájának beosztását, d) az egészségügyi szolgáltatásokat, a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatást, a gyermekjóléti alapellátást, a szakosított szociális ellátást biztosító intézményi elhelyezést, továbbá a gyermekvédelmi gondoskodást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) igénybevevők, illetve törvényes képviselőik, valamint a szolgáltatást nyújtók számára tájékoztatást ad a betegjogokkal, az ellátotti- és gyermekjogokkal összefüggő kérdésekben, e) képzési és továbbképzési feladatokat lát el a jogvédelmi képviselők munkájához kapcsolódóan, f) kidolgozza, és szükség szerint felülvizsgálja a jogvédelmi képviselői tanfolyam és a kötelező továbbképzés tananyagát és vizsgakövetelményeit, g) ellátja a 19. § szerinti jogvédelemmel kapcsolatos módszertani feladatokat, h) a tárgyévet követő év március 31-ig közzéteszi a jogvédelmi képviselők tevékenységéről szóló éves beszámolót. 3. A jogvédelmi képviselő jogállásának szabályai 4. § (1) A jogvédelmi képviselő az OBDK-val a képviselői feladatok ellátására munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. (2) Jogvédelmi képviselő – törvényben meghatározott feltételeken túl – az a (3) bekezdésben meghatározott felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet, a) aki legalább 3 éves, a (4) bekezdés szerinti szakmai gyakorlattal rendelkezik, b) aki az 5. §-ban meghatározott tanfolyam elvégzését követően sikeres vizsgát tett, és c) akivel szemben nem áll fenn kizáró ok. (3) Jogvédelmi képviselő lehet a) jogász, általános orvos, pszichológus, szociális munkás, gyógypedagógus, teológus, illetve kommunikációs szakon szerzett szakképzettségű személy, továbbá az a) pontban foglaltakon túl b) betegjogi képviselő lehet fogorvos, gyógyszerész, egyetemi szintű okleveles ápoló, főiskolai szintű diplomás ápoló, egészségügyi intézetvezető vagy szakoktató, védőnő, egyéb egészségügyi felsőoktatásban szakképzettséget szerzett személy, c) ellátottjogi képviselő lehet szociológus, szociálpolitikus, szociális szervező, szociálpedagógus, államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettségű, egészségügyi felsőoktatásban szerzett szakképzettségű személy, hittan tanár, hittanár, bölcsész, andragógus, d) gyermekjogi képviselő lehet pedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi szakokleveles vagy jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező védőnő, pszichopedagógus, bölcsész, szociológus, szociálpolitikus, szociálpedagógus, szociális szervező szakképzettségű személy, hittan tanár és hittanár. (4) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában szakmai gyakorlaton a) a betegjogi képviselő esetében az egészségügyi szolgáltatások szervezésében és nyújtásában, az egészségügyi igazgatási területen, az egészségügy területén működő egyházi jogi személynél, civil szervezetnél, alapítványnál, közalapítványnál, közhasznú társaságnál, egyéni vagy társas vállalkozásnál, illetve az ellátottjogi vagy gyermekjogi képviselőként végzett tevékenységet, b) az ellátottjogi képviselő esetében a szociális szolgáltatások szervezésében és nyújtásában, a szociális igazgatási területen, a szociális területen működő egyházi jogi személynél, civil szervezetnél, alapítványnál, közalapítványnál, közhasznú társaságnál, egyéni vagy társas vállalkozásnál, illetve a betegjogi vagy gyermekjogi képviselőként végzett tevékenységet, c) a gyermekjogi képviselő esetében a gyermekjóléti alapellátási és gyermekvédelmi szakellátási, illetőleg a gyermekvédelmi vagy gyámügyi igazgatási területen, a gyermekvédelem területén működő egyházi jogi személynél, civil szervezetnél, alapítványnál, közalapítványnál, közhasznú társaságnál, egyéni vagy társas vállalkozásnál, illetve a betegjogi vagy ellátottjogi képviselőként végzett tevékenységet kell érteni. (5) Ügyvéd – az ügyvédekről szóló törvény szerint az ügyvédi tevékenységét szüneteltető ügyvéden kívül – nem lehet jogvédelmi képviselő. (6) A jogvédelmi képviselői feladatok ellátására az OBDK pályázatot ír ki. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a) a munkakör megnevezését, b) az ellátási terület meghatározását, c) a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt, d) a bérezésre, megbízási díjra és egyéb juttatásokra vonatkozó tájékoztatást, e) a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, f) a pályázati eljárásra, a pályázat elbírálásának módjára és határidejére vonatkozó tájékoztatást, g) a pályázathoz csatolandó dokumentumok felsorolását. (7) Az OBDK a pályázati felhívást az egészségügyért felelős miniszter, valamint a szociálpolitikáért felelős miniszter hivatalos lapjában közzéteszi. 5. § (1) A jogvédelmi képviselő foglalkoztatásának feltétele a legalább 120 órás jogvédelmi képviselői tanfolyam elvégzése, és ezt követően a vizsga eredményes letétele. (2) Az OBDK az (1) bekezdés szerinti tanfolyam megszervezésére olyan egészségügyi, szociális, illetve gyermekvédelmi szakképzést folytató intézményt (a továbbiakban: tanfolyamot szervező) választ ki pályázat útján, amely szerepel a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában. Az OBDK a tanfolyamot szervezővel megállapodást köt. (3) A jogvédelmi képviselői tanfolyamon részt vevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről a tanfolyamot szervező által kiadott tanúsítványt kapnak. A tanúsítványban szereplő tanfolyami képzettség megnevezése a szakterülettől függően: betegjogi képviselő, ellátottjogi képviselő vagy gyermekjogi képviselő. (4) A jogvédelmi képviselői tanfolyamra történő jelentkezésről és elvégzésének feltételeiről az OBDK évente közleményt tesz közzé az egészségügyi, valamint a szociális ágazati feladatokat ellátó minisztérium hivatalos lapjában és az OBDK honlapján. (5) Az OBDK-val munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló jogvédelmi képviselő évente legalább egyszer továbbképzésen vesz részt, melynek időtartama legalább 14 óra. A továbbképzést az OBDK vagy a (2) bekezdés szerinti szakképző intézmény végzi. A továbbképzés a munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló jogvédelmi képviselő számára térítésmentes. 6. § (1) A jogvédelmi képviselő képviselői tevékenysége alatt, és e tevékenység megszűnésétől számított egy éven belül a) azt az egészségügyi szolgáltatót, azt a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményt és azt a gyermekvédelmi gondoskodást biztosító intézményt (a továbbiakban együtt: szolgáltató), ahol képviselői tevékenységet fejtett ki, hatóság vagy egyéb szervezet előtt, illetve permegelőző eljárásban nem képviselheti, részükre jogi szolgáltatást nem nyújthat és tőlük ügyvédi megbízást nem fogadhat el, b) azoktól a személyektől, illetve törvényes képviselőjüktől, akiknek ügyével jogvédelmi képviselőként foglalkozott, ügyvédi megbízást nem fogadhat el. (2) A jogvédelmi képviselő nem láthat el jogvédelmi képviselői feladatokat annál a szolgáltatónál, amelynek felelősségét – egyéb feladatkörében eljárva, vagy általános ellenőrzési, felügyeleti jogkör gyakorlása során – egy éven belül vizsgálta, illetve amelynek működését egy éven belül ellenőrizte. (3) A jogvédelmi képviselő nem járhat el olyan ügyben, a) amelyben ő vagy közeli hozzátartozója érdekelt vagy ellenérdekű fél, b) amely azt a szolgáltatót érinti, amellyel ba) munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve amelyben más, szakképző intézmény oktatójaként szakmai gyakorlatot szervez, irányít vagy bb) a képviselői tevékenységét megelőző egy éven belül munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állt, c) amelyben tőle egyéb ok miatt elfogulatlan eljárás nem várható. (4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott kizáró okok bármelyikének fennállását a képviselő haladéktalanul köteles munkáltatójának bejelenteni. 4. A jogvédelmi képviselők feladatának ellátására vonatkozó szabályok 7. § (1) A betegjogi képviselő az Eütv.-ben meghatározott feladatainak ellátása során a) a beteg számára az egészségügyi dokumentáció kezelésével kapcsolatos jogairól az érintett szolgáltatónál alkalmazott gyakorlatra figyelemmel nyújt tájékoztatást, b) az érintett szolgáltatónál alkalmazott gyakorlat figyelembevételével tájékoztatja a beteget a megtett panasz tartalmáról, folyamatosan tájékoztatást nyújt a beteg részére továbbá az eljárási cselekmények helyzetéről, a válasz tartalmáról és az azzal szembeni esetleges jogorvoslat, vagy további eljárások kezdeményezésének lehetőségéről, c) az egészségügyi dolgozók tájékoztatását az egészségügyi szolgáltató vezetőjének előzetes tájékoztatása mellett végzi, d) az Eütv. 30. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az érintett betegek jogainak védelme érdekében figyelemmel kíséri különösen a fizikai és infókommunikációs akadálymentesítés helyzetét az érintett szolgáltatónál, az érintett betegekkel kapcsolatosan meghatározott és indokolt speciális követelmények alkalmazásával összefüggő szolgáltatói gyakorlatot, szükség esetén kezdeményezi az érintett betegek speciális jogvédelmével összefüggő szervezet bevonását konkrét, egyedi jogok gyakorlásával összefüggő módszerek, technikák alkalmazása érdekében. (2) Az ellátottjogi képviselő az Szt.-ben meghatározott feladatainak ellátása során a) az általános tájékoztatási kötelezettségen túlmenően további tájékoztatást nyújt az ellátott részére az érintett szolgáltatónál alkalmazott gyakorlatról, b) tájékoztatja az ellátottat, törvényes képviselőjét, hogy panaszát mely személy vagy szerv részére továbbíthatja, továbbá a kialakult konfliktus rendezése érdekében az érintettek bevonásával egyeztetést tarthat, c) folyamatosan tájékoztatást nyújt az ellátott, valamint a törvényes képviselője részére a meghatalmazás alapján megtett intézkedésekről, eljárási cselekményekről, a kivizsgálás aktuális helyzetéről, a lehetséges jogorvoslati, illetve egyéb panasztételi lehetőségekről, d) tájékoztatást kérhet a szolgáltató képviselőjétől az ellátással összefüggésben alkalmazott gyakorlatról, tájékozódik arról, hogy a szakmai feladatok ellátása megfelel-e a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, e) tájékoztatást kérhet az alkalmazott korlátozó intézkedések okairól, előzményeiről, és szükség esetén javaslatot tehet a korlátozó intézkedéssel összefüggő szolgáltatói gyakorlat szakmai tartalmára vonatkozóan. (3) A gyermekjogi képviselő a Gyvt.-ben meghatározott feladatainak ellátása során a) érthető tájékoztatást nyújt a gyermek részére – figyelembe véve korát, érettségét, a felmerült panasz jellegét, súlyát – a panaszával kapcsolatos ismeretekről, segíti, hogy mely személy vagy szerv részére fogalmazhatja meg panaszát, személyesen keresi meg az intézmény vezetőjét, vagy az érdekképviseleti fórum képviselőjét a panasz megválaszolása érdekében, valamint – a hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében – az érdekképviseleti fórum megkeresésére haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a gyermekkel, b) a megfelelő szolgáltatásnyújtáshoz való hozzájutás segítésében lehetőség szerint személyes részvétel mellett fogalmazza meg észrevételeit, megjegyzéseit, c) a gyámhivatal kirendelésében foglaltak figyelembevételével személyesen képviseli a gyermeket, megismeri az eljárás során keletkezett dokumentáció tartalmát és folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek jogainak az eljárás során történő érvényesítését, d) a gyermekvédelmi bírság kiszabására irányuló javaslattétele során figyelembe veszi a jogsértés jellegét, súlyát, az érintettek létszámának nagyságát a szolgáltatás jellegének arányában, javaslatát megfelelően indokolja. (4) A jogvédelmi képviselő feladatellátása során a betegek, az ellátottak és a gyermekek jogainak érvényesítésével összefüggésben felmerült és a részére megfogalmazott panaszok kezelése során elsődlegesen a beteg, az ellátott, a gyermek valamint a szolgáltató közötti megegyezés létrehozására törekszik, amely – ha a panasz megalapozott –, a) a jog gyakorlásának nem megfelelő biztosításakor a jogszabályokban megfogalmazott követelményeknek a szolgáltató részéről – a szolgáltatás, vagy a jog gyakorlásának jellegére figyelemmel – annak megfelelő biztosítását, b) valamely jog gyakorlásának elmaradása, vagy a jog gyakorlásához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásának elmulasztásakor annak haladéktalan teljesítését, c) az ellátott vagy a gyermek jogai gyakorlásának súlyos megsértésekor a jogviszony megszüntetését és másik, megfelelő ellátást nyújtó szolgáltatóhoz történő áthelyezés kezdeményezését eredményezi. (5) Feladat- és hatáskörének gyakorlása során a jogvédelmi képviselő a) együttműködik a szolgáltatást nyújtókkal, azok fenntartóival és a szolgáltatást igénybe vevőkkel, b) a 9. § (1) bekezdésben és a 10. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakon túl meghatározott rendszerességgel és időpontban fogadóórát tart az OBDK által működtetett területi irodákban, c) a megkereséseket, valamint eljárását és intézkedéseit írásban dokumentálja, tevékenysége során az adatvédelemre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően jár el, d) eljárásáról és annak eredményéről írásban tájékoztatja a jogosultat, illetve a panaszost, a szolgáltatót, szükség esetén a fenntartót, e) munkájáról, eljárásának tapasztalatairól, valamint a jogok gyakorlásával és a szolgáltatásnyújtással kapcsolatos tapasztalatairól – az OBDK által meghatározott formában – évente beszámolót készít. 8. § (1) A szolgáltató gondoskodik arról, hogy a jogvédelmi képviselő a) neve, elérhetősége, fogadóóráinak helye és időpontja a szolgáltató területén jól látható helyen kifüggesztésre kerüljön, b) a szolgáltató területére beléphessen, munkáját zavartalanul végezhesse, c) látogatása során a szolgáltató területén belül könnyen megközelíthető és négyszemközti beszélgetés lefolytatására alkalmas helyiség álljon rendelkezésre, d) a vonatkozó iratokba, dokumentációba – a szolgáltató munkaidejét is figyelembe véve – betekinthessen, e) a helyszínen tájékozódhasson, az alkalmazottakhoz és a szolgáltatást igénybe vevőkhöz kérdést intézhessen, velük megbeszélést, egyeztetést kezdeményezhessen és folytathasson, f) értesüljön az érdekképviseleti fórum ülésének időpontjáról, amennyiben a szolgáltatónál működik ilyen fórum. (2) A szolgáltató köteles együttműködni a jogvédelmi képviselővel. (3) Az egészségügyi szolgáltató vezetője a betegjogi képviselőtől, a szociális szolgáltató vezetője az ellátottjogi képviselőtől érkező, a) panasz kivizsgálására irányuló megkeresésre 30 napon belül, ha a panasz kivizsgálásához, orvoslásához más szerv, hatóság megkeresése szükséges, 60 napon belül érdemben válaszol, b) a szolgáltató működésével kapcsolatos észrevételre 15 napon belül érdemben válaszol, c) a szolgáltatást igénybe vevővel kapcsolatos dokumentáció megtekintésére, illetve a dokumentációról való másolat készítésére vonatkozó megkeresést, amennyiben a dokumentáció helyben rendelkezésre áll azonnal, egyéb esetben 5 munkanapon belül teljesíti. 5. Betegjogi képviselőkre vonatkozó külön szabályok 9. § (1) A betegjogi képviselő az OBDK által meghatározott időtartamban fogadóórát tart a 100 ágyasnál nagyobb kapacitású fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatóknál. Amennyiben a betegjogi képviselő feladatának ellátásához szükséges, a panaszok kezelésének, illetve a jogok gyakorlásának figyelemmel kísérése érdekében intézménylátogatást végez. (2) A betegjogi képviselő szükség szerint ismerteti a panaszossal és az egészségügyi szolgáltatóval a panasz tárgyában, a betegjogi képviselő közvetítésével történő egyezségkötés lehetőségét, illetve tájékoztatja a feleket a külön jogszabály szerinti egészségügyi közvetítői eljárásról, és az abban való részvételhez segítséget nyújthat. (3) A betegjogi képviselő működési területén kapcsolatot tart az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal és fenntartóikkal, a térségi egészségszervezési központokkal, az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervével és egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervével, a területi igazságügyi szakértői kamarákkal, az ellátási területét illetően az egészségügyi közvetítői névjegyzéken szereplőkkel, egyházakkal és az egészségügy területén működő civil szervezetekkel és köztestületekkel, valamint a Nemzeti Betegfórummal. 6. Az ellátottjogi képviselőre vonatkozó külön szabályok 10. § (1) Az ellátottak jogérvényesítésének elősegítése érdekében az ellátottjogi képviselő a) évente legalább egy alkalommal részt vesz az ellátási területén lévő tartós bentlakásos szociális intézményben rendezett érdekképviseleti fórum ülésén, ahol tájékoztatja az ellátottakat a jogaikról, azok érvényesítésének módjáról, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről és a segítő szervezetekről, továbbá válaszol az ellátottak kérdéseire; b) az OBDK által meghatározott időtartamban fogadóórát tart a bentlakásos szociális intézményben; c) működési területén kapcsolatot tart a megyei (fővárosi) módszertani intézménnyel, valamint a szociális hatósággal; d) szükség szerint, az intézmény működésének zavarása nélkül közvetlenül felkeresheti az ellátottakat a lakószobákban; e) felveszi a kapcsolatot az intézményben működő ellátotti önkormányzattal. (2) Ha az intézmény vezetője az Szt. 94/G. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján korlátozó intézkedés alkalmazásáról értesíti, az ellátottjogi képviselő tájékozódik az ügyben, megvizsgálja a korlátozás szükségességét és az eljárás jogszerűségét. A korlátozó intézkedés jogszerűségének vizsgálatáról az ellátottjogi képviselő dokumentációt vezet és éves beszámolójában összegzi a korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos tapasztalatait. 7. A gyermekjogi képviselőre vonatkozó külön szabályok 11. § A gyermekjogi képviselő működési területén kapcsolatot tart a) a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző személyekkel, illetve szervezetek vezetőivel, b) a közoktatási intézmény vezetőivel, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseivel, a diákönkormányzat működését segítő tanárral, valamint a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat munkatársával, c) a fővárosi és megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatala gyermekjóléti alapellátási és gyermekvédelmi szakellátási referensével, d) a városi gyámhivatal vezetőjével, annak hiányában a gyámügyi ügyintézővel. 12. § Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek jogérvényesítésének elősegítése érdekében a gyermekjogi képviselő a) vizsgálja a gyermek elhelyezésének megfelelőségét a Gyvt.-ben szabályozott fokozatosság figyelembevételével, b) a gyermekotthonban vagy a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek számára elérhetővé teszi telefon-, e-mail, illetve elektronikus felületű elérhetőségét, c) évente legalább egy alkalommal részt vesz a gyermekotthonban működő gyermek-önkormányzat ülésén, vagy ennek hiányában az intézményben elhelyezett valamennyi gyermek részvételével megtartott fórumon, ahol tájékoztatja a gyermekeket a jogaikról, azok érvényesítésének módjáról, a segítő szervezetekről. 8. Az OBDK dokumentációs feladatai 13. § (1) Az OBDK a) nyilvántartást vezet a jogutód nélkül megszűnt egészségügyi intézményekről, b) az adatkezelése alá tartozó egészségügyi dokumentációból – az előírt megőrzési időn belül – az érintett kérelmére, vagy jogszabályban feljogosított szerv vagy személy indítványa alapján betekintést engedélyez, adatot szolgáltat, másolatot ad ki. (2) Az OBDK őrzi a) a jogvédelmi képviselők lezárt ügyeinek irattárba helyezett dokumentációját, b) az Irányított Betegellátási Rendszer működtetése során keletkezett betegdokumentációt, c) a külön jogszabály szerinti klinikai vizsgálati törzsdossziékat, és rendelkezik azok archiválásáról. (3) Az OBDK gondoskodik arról, hogy a kezelésében lévő, illetve általa feldolgozott dokumentáció olvashatósága a törvényben előírtak szerint fennmaradjon. (4) Az OBDK az (1) és (3) bekezdés szerinti dokumentáció elhelyezésére szerződést köt az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézettel. 9. A Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Képviselők Nyilvántartásával kapcsolatos feladatok 14. § (1) A Nyilvántartás a jogvédelmi képviselői tevékenység folytatására jogosult személyekre vonatkozó adatokat tartalmazza. (2) A Nyilvántartás szakterületei: a) betegjogi képviselők b) ellátottjogi képviselők c) gyermekjogi képviselők nyilvántartása. (3) A nyilvántartásba vételt a 22. § (9) bekezdésében foglaltak kivételével a jogvédelmi képviselő kezdeményezi. 15. § (1) Az OBDK nyilvántartásba veszi azt a kérelmezőt, aki megfelel a jogvédelmi képviselői tevékenység ellátására vonatkozó feltételeknek. (2) A nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek teljesülése esetén a jogvédelmi képviselő a Nyilvántartás több szakterületén is nyilvántartásba vehető. (3) A 14. § (3) bekezdés szerinti esetben a jogvédelmi képviselő a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét a 1. melléklet szerinti adattartalommal, az OBDK honlapján, valamint a kormányzati portálon közzétett űrlap szerinti formátumban nyújtja be. (4) A jogvédelmi képviselő a feltételek teljesülését a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolt okiratokkal igazolja. A kérelemhez mellékelni kell a) a szakképesítési feltételeknek való megfelelést tanúsító okiratok másolatát, külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél esetén annak hiteles magyar fordítását, az elismerésről, valamint a honosításáról szóló iratot, b) a szakmai gyakorlat meglétét igazoló dokumentumot, és c) a jogvédelmi képviselői tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítványt. (5) Az OBDK a nyilvántartásba vételi eljárás során beszerzi a büntetlen előéletet igazoló okiratot. 16. § (1) Az OBDK a 2. melléklet szerinti tartalommal vezeti a Nyilvántartást. (2) A nyilvántartásba vétel esetén az OBDK gondoskodik a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló jogvédelmi képviselői nyilvántartási igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) kiállításáról. (3) Az igazolvány személyazonosító igazolvánnyal együtt érvényes. (4) A nyilvántartásba vett jogvédelmi képviselő 14. § (2) bekezdése szerinti szakterületének megjelölése mellett használhatja a „regisztrált” jelzőt. (5) Az elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült igazolvány pótlásáról, illetve cseréjéről az OBDK gondoskodik. (6) A nyilvántartásban szereplő jogvédelmi képviselő – az 5. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével – legalább évi 6 óra, az OBDK vagy az 5. § (2) bekezdésében meghatározott szakképző intézmény által szervezett, térítésköteles továbbképzést köteles teljesíteni. A továbbképzések időpontját az OBDK a honlapján közzéteszi. A kötelező továbbképzés óraszáma töredékévben sem csökken, azt minden megkezdett naptári évben teljesíteni kell. (7) A jogvédelmi képviselő a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást köteles 30 napon belül az OBDK-nak bejelenteni, amely a változást a Nyilvántartáson átvezeti, és szükség szerint gondoskodik a (2) bekezdés szerinti igazolvány újólagos kiadásáról. A változás kérelemre történő átvezetése esetén a kérelemhez mellékelni kell a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározottak kivételével az adatváltozást igazoló eredeti okiratot vagy annak hiteles másolatát. 17. § (1) A jogvédelmi képviselő kérheti a nyilvántartás szüneteltetését a kezdőnap és az időtartam megjelölésével. A szünetelés tényét az OBDK a Nyilvántartáson átvezeti. (2) A szünetelés ideje alatt a jogvédelmi képviselő továbbképzési kötelezettsége nem áll fenn. (3) A jogvédelmi képviselő nyilvántartása szünetel továbbá, ha a tárgyévre vonatkozó továbbképzési kötelezettségének – a tárgyévet követő év március 31. napjáig – nem tett eleget. 18. § (1) A jogvédelmi képviselőt a Nyilvántartásból törölni kell a) a jogvédelmi képviselő kérelmére, b) a jogvédelmi képviselő halála esetén, c) ha a képviselő nem felel meg a Nyilvántartásba vétel feltételeinek. (2) A Nyilvántartásból történő törlés esetén az OBDK a törlés tényét, okát és időpontját a Nyilvántartásban feltünteti és a kiállított igazolványt – lehetőség szerint – érvényteleníti. (3) Az igazolvány érvénytelenségének tényét a szakterület szerint illetékes miniszter hivatalos lapjában közzé kell tenni. 10. Az OBDK módszertani feladatai 19. § (1) Az OBDK módszertani fejlesztési tevékenységet végez, módszertani útmutatókat dolgoz ki az egészségügyi szolgáltatók adatkezelésével kapcsolatban. Ennek keretében a) folyamatosan figyelemmel kíséri az új, adatkezeléssel összefüggő fejlesztéseket, nemzetközi irányvonalakat, b) közreműködik az új technológiák, az egészségügyben alkalmazható új elektronikus eljárások, megoldások (e-health) elterjesztésében, módszertani segítséget nyújt azok alkalmazásában, c) továbbképzést szervez a szolgáltatók adatvédelmi felelősei számára. (2) Az OBDK a) módszertani útmutatókat dolgoz ki a jogvédelmi képviselők tevékenységével, a beteg-, az ellátotti és a gyermekjogok védelmével, e jogok érvényesítésével, az egységes jogértelmezéssel és joggyakorlattal kapcsolatban, részt vesz az ezen jogokkal kapcsolatos tudományos kutatásokban, b) összegzi a jogvédelmi képviselők működésének gyakorlati tapasztalatait, a jogvédelmi képviselők éves beszámolója alapján az egészségügyi, szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó szakembereknek szakmai segítséget, módszertani útmutatást nyújt, szakmai műhelyt és továbbképzési programot szervez a betegek, ellátottak, gyermekek jogainak érvényesülésével, illetve sérelmével kapcsolatos tapasztalatok alapján, c) felkérésre előzetesen véleményezi a szolgáltatók panaszkezelésre vonatkozó, illetve a beteg-, az ellátotti és a gyermekjogokat érintő előírásait, szabályzatait. 11. Nemzetközi és európai uniós tevékenységek 20. § (1) Az OBDK feladat- és hatáskörében eljárva ellátja a két- és többoldalú kormányközi nemzetközi kapcsolatokból és az európai uniós tagságból eredő feladatokat, együttműködve az illetékes magyar szervekkel. (2) Az Európai Unión belüli határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való jogok érvényesítése érdekében az OBDK tájékoztatást nyújt a betegek és az egészségügyi szakemberek számára a) a határon átnyúló egészségügyi ellátás igénybevételével kapcsolatos jogaikról és jogosultságaikról, a panasztételi eljárásokról és jogorvoslati mechanizmusokról, valamint a vitarendezésre szolgáló jogi és közigazgatási lehetőségekről, beleértve a határon átnyúló egészségügyi ellátásokból eredő károk esetét is, b) a magyar egészségügyi szolgáltatókról, egy adott szolgáltató szolgáltatásnyújtáshoz való jogáról vagy működésének korlátozásáról, c) a Magyarországon érvényes minőségi és biztonsági előírásokról és iránymutatásokról, beleértve a felügyeletre vonatkozó rendelkezéseket, az egészségügyi szolgáltatók értékelését és a fogyatékkal élők számára akadálymentesített kórházakról szóló tájékoztatást, d) a más tagállamban levő nemzeti kapcsolattartó pont vagy pontok elérhetőségéről. (3) Az OBDK a (2) bekezdésben írt jogkörében eljárva együttműködik más nemzeti kapcsolattartó pontokkal, az Európai Bizottsággal, betegszervezetekkel, egészségügyi szolgáltatókkal és egészségbiztosítókkal, az európai uniós szabályokkal összhangban. 12. Működéssel kapcsolatos szabályok 21. § (1) Az OBDK ellátja a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők foglalkoztatása vonatkozásában a jogszabályban meghatározott feladatokat, a jogvédelmi képviselővel a képviselői feladatok ellátására munkavégzésre irányuló szerződést köt. (2) Az OBDK alaptevékenységének teljes körű ellátása mellett – az alapító okiratában meghatározott arányban – vállalkozói tevékenységet végezhet. (3) Az OBDK ellátja a jogszabályban, valamint az alapító okiratában, Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott egyéb feladatokat. 13. Záró rendelkezések 22. § (1) E rendelet 2012. augusztus 1-jén lép hatályba. (2) Az OBDK alapításának időpontja 2012. szeptember 1. (3) A 4. § (3) bekezdésében szereplő képesítési előírásokat a rendelet hatálybalépését követően meghirdetett foglalkoztatásra irányuló pályázat esetén kell alkalmazni. (4) Az 5. § (1) bekezdésében írt 120 órás tanfolyami végzettséget a 2014. január 1-jét követően kiírt pályázatoknál kell a foglalkoztatás feltételeként kikötni. Az ezen időpontot megelőzően közzétett pályázatok esetében a jogvédelmi képviselő foglalkoztatásának feltétele az e rendelet hatálybalépését megelőzően előírt tanfolyam és vizsga. (5) Az e rendelet hatálybalépésének napján a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal (a továbbiakban: NRSZH) munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló jogvédelmi képviselők az egy szakterületen általuk teljesített jogvédelmi képviselői tanfolyami óraszám és az 5. § (1) bekezdésében szereplő tanfolyami óraszám különbözetét és az azt követő vizsgát 2014. június 30-ig kötelesek teljesíteni. (6) Mentesül a tanfolyami óraszám különbözet és vizsga letétele alól a jogi szakokleveles betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi jogvédői képesítéssel rendelkező személy. (7) A (6) bekezdés szerinti eset kivételével 120 órás tanfolyami végzettség hiányában 2014. július 1-jét követően jogvédelmi képviselő nem foglalkoztatható. (8) Az OBDK a) a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről szóló 1/2004. (I. 5.) ESZCSM rendeletben meghatározott feladatai, az azok ellátásához kapcsolódó jogviszonyok, a jogvédelmi képviselők foglalkoztatása tekintetében, valamint b) a TÁMOP 5.5.7. „Betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése” kiemelt projekt tekintetében az NRSZH jogutódja. (9) Az OBDK a jogosultsági feltételek egyidejű vizsgálata mellett hivatalból intézkedik az NRSZH-tól a (8) bekezdés a) pontja szerinti jogutódlás keretében átvett jogvédelmi képviselők nyilvántartásba vételéről. 23. § E rendelet a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 24. § Az egészségügyi dokumentációt kezelő jogutód nélküli megszűnése esetén adatkezelési feladatokat ellátó szerv kijelöléséről szóló 44/2008. (II. 29.) Korm. rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § A Kormány az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 30. § (4) bekezdés b) pontja szerinti adatkezelőként a költségvetési szervek esetében az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot, egyéb intézmények esetében a fővárosi, megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét jelöli ki.” 25. § Hatályát veszti a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet 8. §-a. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök