213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelete az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támog

213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelete az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról. A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés s) és t) pontjában kapott felhatalmazás, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli: Általános rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában a) normatíva: a feladatnormatíva és a képzési támogatás, b) feladatnormatíva: az ellátotti létszám, a férőhelyszám vagy a fenntartott szolgálatok, központok száma alapján járó normatív állami hozzájárulás és az egyházi kiegészítő támogatás, c) képzési támogatás: a szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása jogcímen igénybe vehető normatív, kötött felhasználású állami támogatás, d) igazgatóság: a Magyar Államkincstár regionális igazgatósága, e) fenntartó: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továb biak ban: Szt.) 4. § (1) bekezdés mb) alpontja, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továb biak ban: Gyvt.) 5. § sb) alpontja szerinti egyházi fenntartó, valamint az Szt. 4. § (1) bekezdés mc)–me) alpontja, illetve a Gyvt. 5. § sc)–se) alpontja szerinti nem állami fenntartók közül a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, az országos kisebbségi önkormányzat, a nonprofit gazdasági társaság, a gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, f) szolgáltatás: az Szt. szerinti szociális szolgáltatás, valamint a Gyvt. szerinti gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység, g) szolgáltató: az Szt. szerinti szociális szolgáltatást működési engedéllyel nyújtó szociális szolgáltató, intézmény, valamint a Gyvt. szerinti gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet működési engedéllyel végző szolgáltató, intézmény, hálózat, h) tárgyév: az a naptári év, amelyre tekintettel a normatívát megállapítják, illetve folyósítják, i) új fenntartó: az a fenntartó, amely a tárgyévet megelőző évben egy szolgáltatóra sem rendelkezett jogerős működési engedéllyel, j) megszűnt fenntartó: az a fenntartó, amely valamennyi szolgáltatóját más személy vagy szervezet fenntartásába adta, illetve valamennyi szolgáltatójának működési engedélyét visszavonták, k) jegybanki alapkamat: a tárgyév átlagos jegybanki alapkamata, a tárgyévben megszűnt fenntartó esetén a megszűnés napjáig érvényes átlagos jegybanki alapkamat, l) korrekció: a tárgyévi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény alapján az egyházi fenntartót megillető vagy az egyházi fenntartó által visszafizetendő egyházi kiegészítő támogatás összege. 2. § (1) Az e rendelet szerinti eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásával kapcsolatos, e rendelet szerinti hatósági ügyekben első fokon a fenntartó székhelye szerint ille té kes igazgatóság, magyarországi székhellyel nem rendelkező fenntartó esetén a Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága jár el. Ha a fenntartó székhelye a tárgyévi normatíva megállapítását köve tően megváltozik, továbbra is a korábbi székhely szerint ille té kes igazgatóság jár el a tárgyévi normatívával kapcsolatos ügyekben, és folyósítja a tárgyévi normatívát. (3) A fenntartó a normatíva iránti kérelmet – ide értve a kérelem 5. § (1) bekezdés szerinti módosítását, a pótigényt és a lemondást –, valamint az elszámolást a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített a) és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továb biak ban: minisztérium), valamint a Magyar Államkincstár honlapján közzétett adatlapon vagy b) elektronikus formanyomtatványon nyújthatja be. Az adatlap és az elektronikus formanyomtatvány adattartalmát a melléklet határozza meg. A tárgyévi normatívára vonatkozó adatlapokat és elektronikus formanyomtatványokat a tárgyévi költségvetési törvényjavaslat benyújtását követő tíz munkanapon belül kell elérhetővé tenni. (4) Az igazgatóság a normatíva ügyében hozott jogerős határozat és a lefolytatott ellenőrzésről készített jegyzőkönyv másolatát elektronikus levélben megküldi az első fokú működést engedélyező szervnek, valamint szociális szolgáltató, intézmény esetén a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak. (5) Ha a fenntartó év közben új szolgáltatóra vagy szolgáltatásra kap jogerős működési engedélyt, illetve valamely szolgáltatójának vagy szolgáltatásának működési engedélyét év közben visszavonják, e szolgáltatók, illetve szolgáltatások után a normatíva időarányosan illeti meg, amennyiben az igénybevétel egyéb feltételeinek megfelel. (6) A költségvetési törvény alkalmazása során utcai szociális munka esetén egy szolgálatnak egy jogerős működési engedéllyel rendelkező szolgáltató minősül. Telephellyel rendelkező szolgáltató esetén külön szolgálatnak az az ellátást nyújtó székhely, illetve telephely minősül, amelynek működési engedélyében az utcai szociális munka szerepel. (7) Az e rendelet szerinti eljárásokban a fenntartó számára hiánypótlásra nyitva álló határidő a felhívás közlését követő öt munkanap. (8) Ha a fenntartó a normatíva iránti kérelmet – ide értve a kérelem 5. § (1) bekezdés szerinti módosítását, a pótigényt és a lemondást –, illetve az elszámolást hibásan nyújtja be, az igazgatóság a felhívás közlését követő öt munkanapos határidővel nyilatkozattételre hívja fel. (9) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az e rendelet szerinti, hivatalból indult eljárásokban a fenntartó és a szolgáltató köteles átadni, illetve megküldeni az érdemi döntéshez szükséges adatokat és iratokat az igazgatóságnak. Igénylés 3. § (1) A fenntartó a normatíva iránti kérelmet – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével – a 2. § (3) bekezdése szerinti adatlap, illetve elektronikus formanyomtatvány elérhetővé tételét köve tően, a tárgyévet megelőző év november 30-áig nyújthatja be. (2) A tárgyévet megelőző év november 15-ét megelőzően jogerős működési engedéllyel nem rendelkező fenntartó a normatíva iránti kérelmet a működési engedély jogerőre emelkedését követő egy hónapon belül nyújthatja be. (3) A fenntartó bázis-szállás után feladatnormatívát az elszámolás során igényelhet. Ha a bázis-szállás működési engedélye iránti kérelmet jogerősen elutasítják, normatíva a működés megkezdése és a kérelem elutasítása közötti időre sem vehető igénybe. (4) Normatíva iránti kérelem a tárgyév végéig az igénylési határidő elmulasztása esetén is benyújtható. (5) A fenntartó a) feladatnormatívát olyan szolgáltató, illetve szolgáltatás után igényelhet, amelyre a tárgyévben jogerős működési engedéllyel rendelkezik; b) képzési támogatást olyan szolgáltató után igényelhet, amelyre ba) a tárgyévben jogerős működési engedéllyel rendelkezik, és bb) a tárgyévet megelőző év szeptember 1-jén – maga vagy fenntartóváltozás esetén a korábbi fenntartó – jogerős működési engedéllyel rendelkezett, amennyiben az igénybevétel egyéb feltételeinek megfelel. (6) A tárgyévet megelőző évben normatívában nem részesülő fenntartónak a normatíva iránti kérelemhez csatolnia kell a) az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatait igazoló közokiratot, ha a nem állami fenntartó egyéni vállalkozó; b) a fenntartó három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, ha a nem állami fenntartó cég; c) a fenntartó bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot, ha a nem állami fenntartó társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány; d) egyházi fenntartó esetén da) az egyházat nyilvántartásba vevő bírósági végzés hiteles másolatát a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 22. §-a szerint nyilvántartásba vett egyházak kivételével, és db) az egyház bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot, valamint dc) – ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett szervezeti egysége, a da)–db) alpontban foglaltakon túl – a nyilvántartásba vett egyház, egyházi jogi személy képviselőjének a nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, valamint arról, hogy a fenntartó az általa képviselt egyház, egyházi jogi személy szervezeti egysége, és az egyház alapszabálya alapján jogi személyiséggel rendelkezik; e) – ha a fenntartó gazdasági társaság – a fenntartó képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírás-mintáját; f) az e) pontban nem említett fenntartó esetén a fenntartó írásbeli képviseletére jogosult személy, illetve az egyéni vállalkozó közjegyző által hitelesített aláírás-mintáját; g) a magyarországi vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltató igazolását a fenntartó nevére szóló azon fizetési számla számáról, amelyre a fenntartó a normatíva folyósítását kéri. (7) Ha a fenntartó a (6) bekezdés a)–c) pontja vagy da)–db) alpontja szerinti iratokat nem csatolja, azokat az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervtől, illetve a bíróságtól az igazgatóság szerzi be. (8) Az adatváltozást – a változást követő tizenöt munkanapon belül – az adatváltozással érintett, (6) bekezdés szerinti iratokat mellékelve be kell jelenteni az igazgatóságnak. Ha a fenntartó az adatváltozás bejelentése során a (6) bekezdés a)–c) pontja vagy db) alpontja szerinti iratokat nem csatolja, azokat az igazgatóság a (7) bekezdésben foglaltak szerint szerzi be. 4. § (1) Az igazgatóság a normatíva iránti kérelemről a) a tárgyévet megelőző évben benyújtott kérelem esetén tárgyév január 16-áig, b) a tárgyévben benyújtott kérelem esetén a kérelem benyújtását követő huszonkét munkanapon belül, c) az igénylési határidő elmulasztása esetén a kérelem benyújtását követő negyvenöt munkanapon belül határoz. (2) Az igazgatóság a normatívát – ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy a kérelemben más nem szerepel – nem új fenntartó esetén tárgyév január 1-jétől, új fenntartó esetén a szolgáltató működésének a jogerős működési engedélyben meghatározott kezdő időpontjától állapítja meg. (3) A normatívát megállapító határozat tartalmazza a) a fenntartó nevét, székhelyét és adószámát, b) a szolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét és ágazati azonosítóját, c) a normatíva jogcímét, d) a jogosultság alapját, e) a fenntartónak megállapított normatíva teljes, valamint az egyes jogcímekre meghatározott összegét, f) a folyósítás ütemét, g) a normatíva elszámolásának határidejét és módját, h) a normatíva felhasználásáról való elszámolás és ellenőrzés rendjéről, a köztartozás esetén követendő eljárásról, valamint a visszafizetésről és a kamatfizetésről szóló tájékoztatást. 5. § (1) Ha az elfogadott költségvetési törvény az igényelt normatíva jogosultsági feltételében eltér a benyújtott költségvetési törvényjavaslattól, vagy a fenntartó a normatíva iránti kérelem benyújtását köve tően új szolgáltatóra, illetve új szolgáltatásra kap jogerős működési engedélyt, vagy valamely szolgáltatójának működési engedélyében más, a normatíva igénylését befolyásoló változás következik be, a fenntartó erre hivatkozva a normatíva iránti kérelmét tárgyév január 6-áig módosíthatja, ezt köve tően a változást a (2) bekezdésben foglaltak szerint érvényesítheti. (2) A fenntartó a támogatási igény évközi változását – ideértve azt az esetet is, ha év közben új szolgáltatót hoz létre vagy egyes szolgáltatóit megszünteti – pótigény vagy lemondás benyújtásával érvényesítheti. Pótigény vagy lemondás naptári negyedévenként egyszer nyújtható be. A pótigényről és a lemondásról az igazgatóság határoz. Folyósítás 6. § (1) Az igazgatóságok az összesített igényeket a minisztérium által meghatározott módon a tárgyhónapot megelőző hónap 23-áig, januárban 12-éig küldik meg a minisztériumnak. A minisztérium az igényelt normatívát minden hónap 5-éig, januárban 16-áig utalja át az igazgatóságoknak. (2) A normatíva megállapítására ille té kes igazgatóság a normatívát a fenntartónak havi ütemezésben, a tárgyhó 10-éig, januárban 20-áig, a kérelemben megjelölt, a fenntartó nevére szóló magyarországi vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára folyósítja. (3) Pótigény, illetve lemondás esetén a módosított összeg folyósítására a kérelem benyújtását követő hónaptól akkor kerülhet sor, ha a fenntartó a pótigényt, illetve a lemondást a megelőző hónap 10-éig benyújtja. A korábban folyósított és a módosított normatíva különbségének – a módosítás alapján történő folyósítás idejét megelőző hónapokra számított – összegét egy összegben kell folyósítani, illetve levonni. A fenntartó a lemondással egyidejűleg a fizetési kedvezményre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kérheti a tartozás több részletben történő levonását azzal, hogy a levonásnak a tárgyévben meg kell történnie. Ha a levonásra a tárgyévben folyósítandó normatíva nem nyújt fedezetet, a fenntartó köteles a különbözetet a lemondás ügyében hozott határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt munkanapon belül visszafizetni. A visszafizetésről a lemondás ügyében hozott határozatban rendelkezni kell. (4) Az elszámolás, illetve az ellenőrzés során megállapított többlettámogatást a forrás – (1) bekezdésben meghatározottak szerint történő – biztosítását követő nyolc munkanapon belül kell átutalni a fenntartónak. Ha az elszámolás, illetve az ellenőrzés során megállapított többlettámogatás nem éri el az ezer forintot, azt nem kell folyósítani. (5) A fenntartó a normatíva felhasználását, nem önállóan gazdálkodó szolgáltatók esetén a fenntartó és az egyes szolgáltatók gazdálkodását, továbbá a szolgáltató a normatíva és a térítési díj felhasználását a számviteli rendjében feladatonkénti bontásban elkülönítetten köteles kezelni. Az egyházi kiegészítő támogatást a számviteli rendben a többi normatívától elkülönítetten kell kezelni. (6) Az igazgatóságok a fel nem használt vagy a fenntartók által visszafizetett normatívát, valamint a megfizetett kamatot és késedelmi pótlékot – a felfüggesztés alapján visszatartott normatíva kivételével – december 31-éig utalják át a minisztériumnak. 7. § (1) Ha az állami adóhatóság nyilvántartása szerint a fenntartónak vagy a szolgáltatónak 20 000 forintot meghaladó összegű köztartozása van, az igazgatóság a soron következő folyósítás alkalmával a köztartozás összegét, de legfeljebb a folyósítandó normatíva húsz százalékát visszatartja. (2) Ha a fenntartó a felhívás közlését követő öt munkanapon belül igazolja, hogy a köztartozás megszűnt vagy a visszatartott normatívánál kisebb összegben áll fenn, vagy az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a fenntartó köztartozása időközben megszűnt, az igazgatóság a visszatartott összeget, illetve annak a köztartozást meghaladó részét a fenntartó részére öt munkanapon belül kiutalja. A visszatartott normatíva fennmaradó részét, illetve a határidő eredménytelen leteltét köve tően a visszatartott normatíva teljes összegét az igazgatóság átutalja az állami adóhatóságnak. (3) Ha a visszatartott összeg nem fedezi a köztartozás teljes összegét, a visszatartást a következő hónapokban addig kell ismételni, amíg a köztartozás kiegyenlítésre nem kerül, vagy más módon meg nem szűnik. (4) Ha a visszatartandó összeg a folyósítandó normatíva havi összegének tíz százalékát meghaladja, és a fenntartó írásban nyilatkozik, hogy a visszatartás a szolgáltató működőképességét veszélyezteti – így különösen, ha a visszatartás valószínűleg azt eredményezné, hogy a szolgáltató megszűnik, vagy nem tud megfelelni a jogszabályban előírt működési feltételeknek, illetve az ellátottaknak nem tudja nyújtani a jogszabályban előírt szolgáltatásokat –, a köztartozás több, a folyósítandó normatíva húsz százalékánál alacsony összegű részletben is visszatartható. A nyilatkozatot indokolni kell, és csatolni kell hozzá a tárgyévi bevételek és kiadások részletes tervét, valamint a nyilatkozatban foglaltakat alátámasztó más iratokat. (5) A folyósítandó normatíva húsz százalékánál magasabb összeg is visszatartható, ha a) ahhoz a fenntartó írásban hozzájárul, vagy b) a folyósítandó normatíva húsz százalékát meghaladó összegű, korábban keletkezett köztartozás miatt a tárgyévben vagy az azt megelőző két naptári évben a fenntartónak folyósítandó normatívát vagy annak egy részét már visszatartották. Elszámolás 8. § (1) A fenntartó az igénybe vett normatíváról a szolgáltató beszámolója és dokumentációja segítségével, a teljesített feladatmutatók alapján – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a tárgyévet követő év január 31-éig számol el. (2) A megszűnt fenntartó a fenntartóváltozásról, illetve a működési engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül számol el. Ha az egyéni vállalkozó fenntartó meghal, az elszámolást az örökös köteles – legkésőbb a hagyaték jogerős átadását követő tizenöt napon belül – benyújtani, az elszámolás és az ellenőrzés során az örökösre a fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell meg fele lően alkalmazni. Ha eljárás indul a fenntartó jogutód nélküli megszűnése iránt, az elszámolást az eljárás megindítását követő öt napon belül be kell nyújtani. Ha az özvegy vagy az örökös az elhunyt egyéni vállalkozó fenntartó helyébe lépett, illetve az új fenntartó a korábbi fenntartó jogutódlással történő megszűnése révén jött létre, évközi elszámolást nem kell benyújtani. (3) A költségvetési törvény szerint könyvvizsgálatra köteles fenntartó az elszámoláshoz köteles csatolni a független könyvvizsgálónak az elszámolás jogszerűségéről szóló nyilatkozatát. (4) Ha a fenntartó az elszámolást határidőben nem nyújtja be, vagy a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, illetve az elszámolás hibás benyújtása esetén határidőben nem tesz nyilatkozatot, és a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat hiányában a rendelkezésre álló adatok alapján az elszámolásról nem lehet dönteni, az igazgatóság a) a normatíva folyósítását – a kötelezettség teljesítéséig, illetve az elszámolási kötelezettséggel érintett időszakban igénybe vett normatívának a 11. § (2) bekezdése alapján történő visszafizetésére kötelező határozat jogerőre emelkedéséig – felfüggeszti, és b) írásban felhívja a fenntartót, hogy kötelezettségének a felhívás közlését követő tizenöt munkanapon belül tegyen eleget. (5) A fenntartó a határidőben benyújtott elszámolásában többlettámogatási igényt olyan jogcím után is érvényesíthet, amely után normatívát a tárgyévben nem igényelt, feltéve, hogy a normatívára a tárgyévben jogosult volt. (6) Az elszámolás elfogadásáról, a többlettámogatási igényről, a normatíva visszavonásáról, a visszafizetésről és a kamatfizetésről az igazgatóság a tárgyévet követő év március 31-éig, megszűnt fenntartó esetén az elszámolás beérkezését követő huszonkét munkanapon belül határoz. (7) Az igazgatóság az elszámolásokat a minisztérium által meghatározott módon összesíti, és a tárgyévet követő év április 15-éig megküldi a minisztériumnak. Ellenőrzés 9. § (1) A normatíva igénylésének jogszerűségét és elszámolásának szabályszerűségét az igazgatóságok ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjed a normatívára való jogosultság jogszabályi feltételei teljesítésének, a normatívaigénylés alapját jelentő feladatmutatók – ideértve a képzési támogatás igénybevételének alapját jelentő létszámot is – teljesítésének, megalapozottságának, továbbá a normatívafelhasználás jogszerűségének a vizsgálatára. (2) Az adott évben ellenőrizendő fenntartókat és az ellenőrizendő időszakot az előző évi normatíva ügyében ille té kes igazgatóság (a továb biak ban: ellenőrzést elrendelő igazgatóság) kockázatelemzéssel választja ki. Az ellenőrzést elrendelő igazgatóság soron kívüli ellenőrzés lefolytatását is elrendelheti. (3) Minden fenntartót kétévente legalább egyszer ellenőrizni kell. A 8. § (2) bekezdése alapján benyújtott elszámolás esetén az ellenőrzést az elszámolás benyújtását követő huszonkét munkanapon belül kell lefolytatni. (4) A fenntartó szolgáltatóinak székhelye, telephelye szerint ille té kes igazgatóságok a kiválasztott fenntartó valamennyi szolgáltatójának székhelyén, telephelyén, valamint szükség szerint a fenntartó székhelye szerint ille té kes igazgatóság a fenntartó székhelyén helyszíni ellenőrzést folytat le (a helyszíni ellenőrzést lefolytató igazgatóságok a továb biak ban együtt: ellenőrző igazgatóság). (5) Ha a fenntartó vagy a szolgáltató az ellenőrzést akadályozza, az igazgatóság a normatíva folyósítását az arra okot adó körülmény fennállásáig felfüggeszti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. (6) Az ellenőrző igazgatóság az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet az általa ellenőrzött – a fenntartóhoz tartozó – valamennyi szolgáltató ellenőrzésének lezárását követő tizenöt munkanapon belül megküldi a fenntartónak. A fenntartó a jegyzőkönyvben foglaltakra a kézhezvételtől számított tizenöt munkanapon belül észrevételeket tehet. Ha az ellenőrző igazgatóság a fenntartó észrevételeivel egyetért, a jegyzőkönyvet nyolc munkanapon belül módosítja és megküldi a fenntartó részére. Az ellenőrző igazgatóság a végleges jegyzőkönyvet a fenntartó észrevételeivel és – el nem fogadott észrevételek esetén – az elutasítás indokaival együtt három munkanapon belül megküldi az ellenőrzést elrendelő igazgatóságnak. (7) Az ellenőrizendő időszak az ellenőrzés során tapasztaltak alapján kiterjeszthető. Az ellenőrizendő időszakot az ellenőrző igazgatóság értesítése alapján az ellenőrzést elrendelő igazgatóság terjeszti ki, és erről értesíti az ellenőrző igazgatóságokat. (8) A fenntartónak az ellenőrzés során többlettámogatás olyan jogcím után is megállapítható, amely után normatívát a tárgyévben nem igényelt, feltéve, hogy a normatívára a tárgyévben jogosult volt. (9) Az ellenőrzés során megállapított többlettámogatásról, a visszafizetésről és a kamatfizetésről az ellenőrzést elrendelő igazgatóság határoz. Visszafizetés és kamatfizetés 10. § (1) Ha a fenntartó a normatívát vagy annak egy részét jogtalanul vette igénybe, köteles azt visszafizetni. (2) Jogtalan igénybevételnek minősül a) az utcai szociális munka után igénybe vehető normatíva arányos része, ha az igazolt munkaórák száma nem éri el az ezret, illetve törtévi működés esetén annak időarányos részét, b) a falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás után igénybe vehető normatíva arányos része, ha az igazolt munkaórák száma nem éri el a kétezret, illetve törtévi működés esetén annak időarányos részét, c) ha a normatívára való jogosultság jogszabályi feltételei az a)–b) pontban foglalt eseteken túl nem teljesülnek, vagy azok teljesülése a jogszabályban meghatározott módon nem igazolható. (3) Ha az igényelt tárgyévi normatíva teljes összege legalább három százalékkal meghaladja a fenntartót a tárgyévben ténylegesen megillető normatíva összegét, a fenntartó a jogtalanul igénybe vett normatíva teljes összege után igénybevételi kamatot is köteles fizetni. (4) Az igénybevételi kamatot az elszámolás során, illetve – ha a kamatfizetési kötelezettség az ellenőrzés során keletkezik – az ellenőrzés során kell felszámítani. (5) Az igénybevételi kamat mértéke, ha a fenntartó az igényelt normatíváról tárgyév a) április 30-áig lemond, a jegybanki alapkamat huszonöt százaléka, b) július 31-éig lemond, a jegybanki alapkamat ötven százaléka, c) október 15-éig lemond, a jegybanki alapkamat. (6) Az igénybevételi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese, ha a) a fenntartó a normatíváról tárgyév október 15-ét köve tően mond le, b) a visszafizetési kötelezettség az elszámolás során keletkezik, c) a jogtalan igénybevételt az igazgatóság ellenőrzés során állapítja meg. (7) Új fenntartó esetén az igénybevételi kamat mértéke az (5)–(6) bekezdésben meghatározott kamatmértéknek a tárgyévi finanszírozás időtartamának figye lembe véte lével számított időarányos része. Megszűnt fenntartó esetén az igénybevételi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszeresének a tárgyévi finanszírozás időtartamának figye lembe véte lével számított időarányos része, ha a visszafizetési kötelezettség az elszámolás során keletkezik, vagy a jogtalan igénybevételt az igazgatóság ellenőrzés során állapítja meg. (8) Ha a jogtalanul igénybe vett normatíva összege nem haladja meg az ötszázezer forintot, az igénybevételi kamat mértéke az (5)–(7) bekezdésben meghatározott kamatmérték ötven százaléka. 11. § (1) Ha a fenntartó a normatíva teljes összegét vagy annak egy részét nem alapfeladatának ellátására vagy nem működési, fenntartási kiadásaira fordította, illetve az egyházi kiegészítő támogatás vagy a képzési támogatás teljes összegét vagy annak egy részét nem a költségvetési törvény ben meghatározottak szerint használta fel, köteles ennek az összegnek a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszafizetni. (2) Ha a fenntartó a 8. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, köteles a tárgyévi normatívának a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszafizetni. 12. § (1) A fenntartó az elszámolás, illetve az ellenőrzés során keletkezett visszafizetési kötelezettségének és a kamatfizetési kötelezettségének – ha az igazgatóság fizetési kedvezményt nem engedélyezett – az azt előíró határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt munkanapon belül köteles eleget tenni. (2) Ha a fenntartó a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a visszafizetendő összeg után késedelmi pótlékot kell fizetnie, és tartozását a késedelmi pótlékkal együtt a fizetési határidő lejártát köve tően folyósítandó normatívából le kell vonni. (3) Ha a visszafizetendő normatíva és a fizetendő kamat együttes összege nem éri el az ezer forintot, vagy a fenntartónak kizárólag ezer forintot el nem érő összegű késedelmipótlék-tartozása áll fenn, a tartozást nem kell nyilvántartani és megfizetni. (4) Fizetési kedvezmény úgy engedélyezhető, hogy a visszafizetés és a kamatfizetés az engedélyezés évében megtörténjen. Fizetési kedvezmény engedélyezése esetén annak időtartamára a tartozás után késedelmi pótlékot nem kell fizetni. Amennyiben a fenntartó a fizetési kedvezményben engedélyezett feltételeknek nem tesz eleget, a fennmaradó tartozást – a visszafizetendő összeg után az eredeti esedékességtől felszámított késedelmi pótlékkal együtt – a folyósítandó normatívából le kell vonni. (5) Fenntartóváltozás esetén a korábbi fenntartó által visszafizetendő normatíva megfizetésére a szolgáltatót átvevő fenntartó is kötelezhető, ha a korábbi fenntartót megillető, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt pénzösszegre vezetett végrehajtás részben vagy egészben eredménytelen volt. A szolgáltatót átvevő fenntartó fizetési kötelezettségének teljesítésére az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat kell meg fele lően alkalmazni. Az egyházi kiegészítő támogatás korrekciója 13. § (1) A korrekcióra, illetve – ha a korrekció mértéke negatív – a korrekció megfizetésére a tárgyévben egyházi kiegészítő támogatásban részesült egyházi fenntartó jogosult, illetve köteles. Ha a szolgáltató fenntartását másik egyházi fenntartó vette át, a korrekcióra, illetve a korrekció megfizetésére a szolgáltatót átvevő egyházi fenntartó jogosult, illetve köteles. Amennyiben a szolgáltató működési engedélyét visszavonták vagy a szolgáltató fenntartását nem egyházi fenntartó vette át, a korrekció nem utalható ki, de – ha a korrekció mértéke negatív – a korábbi egyházi fenntartó köteles a korrekció megfizetésére. (2) A korrekciónak az egyházi fenntartót megillető, illetve terhelő összegét az igazgatóság a tárgyévi feladatmutató alapján járó egyházi kiegészítő támogatás arányában hivatalból állapítja meg. (3) Negatív mértékű korrekció esetén az egyházi fenntartó fizetési kötelezettségének teljesítésére a 12. § (1)–(4) bekezdésében foglaltakat kell meg fele lően alkalmazni. (4) A korrekcióról elszámolást nem kell benyújtani, a korrekció felhasználásának jogszerűségét az igazgatóság a 9. § szerinti ellenőrzés során ellenőrzi. Az egyházi kiegészítő támogatás megtérítése 14. § (1) A Gyvt. 145/A. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti feltételek fennállását a működést engedélyező szerv a működési engedélynek az egyházi fenntartó részére történő kiadása során hivatalból állapítja meg. (2) Ha az ellátottak azonossága a működési engedélynek az egyházi fenntartó részére történő kiadása során nem állapítható meg, de legalább részben azonos ellátási területen hasonló szolgáltatásokat nyújtó, helyi önkormányzat vagy társulás által fenntartott, intézmény esetén ugyanabban az ingatlanban működő szolgáltató három hónapnál nem régebben szűnt meg, a működést engedélyező szerv a működési engedély kiadását követő negyvenöt munkanapon belül ellenőrzést tart, és amennyiben a Gyvt. 145/A. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti feltételek fennállnak, azt határozatban állapítja meg. (3) A (1)–(2) bekezdés szerinti határozatot a korábbi állami és a szolgáltatót átvevő egyházi fenntartóval, a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel, valamint a korábbi állami és a szolgáltatót átvevő egyházi fenntartó normatívája ügyében ille té kes igazgatósággal közölni kell. A megtérítendő egyházi kiegészítő támogatás összegéről, és annak esetleges változásáról a szolgáltatót átvevő egyházi fenntartó normatívája ügyében ille té kes igazgatóság dönt, amely a határozatát közli a működést engedélyező szervvel, a szolgáltatót átvevő állami fenntartó normatívája ügyében ille té kes igazgatósággal és a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel. Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet szabályait – a (3)–(6) bekezdésben foglaltak kivételével – először a 2010. évi normatíva igénylésére, folyósítására és elszámolására, a 2009. évi normatíva ellenőrzésére, továbbá a 2008. évi egyházi kiegészítő támogatás korrekciójára kell alkalmazni. A 2010. évi normatívára vonatkozó adatlapokat és elektronikus formanyomtatványokat 2009. október 10-éig kell elérhetővé tenni. A 2009. évi normatíva igénylésére, folyósítására és elszámolására a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet (a továb biak ban: Szmr.) 2009. szeptember 30-án hatályos szabályait kell alkalmazni. (3) E rendelet 14. §-át a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (4) Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatása ügyében a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a Magyar Államkincstár központi szerve, ha az első fokú döntést 2009. október 31-ét köve tően hozzák. (5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti gondozási napló vezetése a támogató szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltatóktól, intézményektől a folyamatban lévő ellenőrzések során sem követelhető meg. (6) Az Szmr. 2/B. § (3) bekezdésének – e rendelettel megállapított – szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (7) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének aa) címében az „ , illetve támogató szolgáltatásban” szövegrész, ab) 3. pontjában a ,,(támogató szolgáltatásnál 10 percre)” szövegrész; b) az Szmr. ba) 1. § o) és p) pontja, bb) 8/A. § (8) bekezdése, bc) 8/B. § (1) bekezdésének második mondatában a ,, , normatív állami hozzájárulás a kérelem benyújtása és elutasítása közötti időre nem vehető igénybe” szövegrész, bd) 21–22/C. § és 22/E. §-a, a 21. §-t megelőző alcím, be) 2–3. és 7–9. számú melléklete; c) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet ca) 12. § (1) bekezdés b) pontja, cb) 17. §-a és az azt megelőző alcím. (8) 2009. november 1-jén hatályát veszti az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés b) pontja. (9) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet aa) 78. § (3) bekezdésének első mondatában a ,,92. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe „92. § (7) bekezdésében, illetve a külön jogszabályban” szöveg, ab) 92. § (7) bekezdésének első mondatában a ,,humánszolgáltatók” szövegrész helyébe a ,,közoktatási humánszolgáltatók” szöveg; b) az Szmr. 2/B. § (3) bekezdésében „A szociális szolgáltató ellátási területe” szövegrész helyébe a ,,Szociális szolgáltató esetén az ellátási terület” szöveg lép. (10) Az egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 56. §-a (1) bekezdésének a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 4. § (6) bekezdését megállapító része a c)–j) pont, valamint az fa)–fb) és ia)–ib) alpont jelölés helyett az a)–h) pont, illetve a da)–db) és ga)–gb) alpont jelöléssel lép hatályba. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök