📄 Jogszabály szövege
428/2016. (XII. 15.) Korm. rendelete az előadó-művészeti szervezetek támogatásának részletes szabályairól.
A Kormány az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
47. § (1) bekezdés e)–n), valamint p) és q) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében
meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 2. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek működésére és
támogatására terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. bábelőadás: jellemző módon bábművészek közreműködésével, bábművészeti eszközök és megoldások
felhasználásával előadott színházi alkotás,
2. gyermek- és ifjúsági előadás: a 0–18 éves korosztály életkori, értelmi-érzelmi sajátosságainak megfelelő és
e korosztály színházi igényeinek kielégítését célzó előadás,
3. hangfelvétel: zenekari (énekkari) műnek közönség részvétele nélkül, stúdiókörülmények között készült,
a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett rögzítése,
4. ifjúsági hangverseny: speciálisan a gyermek- és ifjúsági korosztály számára rendezett, esetenként zenei
ismeretterjesztéssel is összekötött hangverseny, amelyen a közönség szervezett formában vesz részt, vagy
a jegyeket az általánostól eltérő, kedvezményes helyáron értékesítik,
5. koprodukciós bemutató: az olyan előadás, amelyet két vagy több, nyilvántartásba vett előadó-művészeti
szervezet költségvetési forrásából hoztak létre, s amelyet valamennyi létrehozó előadó-művészeti szervezet
– amennyiben rendelkezik az alapító okiratában feltüntetett állandó játszóhellyel – valamely játszóhelyén
bemutattak (a koprodukciós bemutatót a létrehozó valamennyi előadó-művészeti szervezet saját
bemutatónak tekintheti).
2. A Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács tagjai és működése
3. § (1) A Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: NEÉT) tagjai
a) a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek által delegált 11 fő, amelyből 4 főt a színházművészet,
2 főt a báb- és cirkuszművészet, 1 főt a független színházművészet, 2 főt a táncművészet, 2 főt
a zeneművészet területéről kell jelölni,
b) a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szakmai érdekképviseleti szervezetek által delegált 3 fő,
c) a Magyar Művészeti Akadémia által delegált 1 fő,
d) a megyei jogú városi önkormányzatok által delegált 2 fő, Budapest Főváros Önkormányzata által delegált 1 fő,
az országos nemzetiségi önkormányzatok által delegált 1 fő,
e) az előadó-művészeti felsőoktatási intézmények által delegált 3 fő, valamint
f ) az országosan reprezentatív művészeti szakszervezetek által delegált 2 fő.
(2) A NEÉT ülésein állandó meghívottként vesz részt a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), továbbá
tanácskozási joggal részt vehetnek a határon túli magyar előadó-művészeti szervezetek képviselői és az Emtv. 5/A. §
szerinti bizottságok 1-1 képviselője.
(3) Ha az (1) bekezdés szerint több szervezet együttesen jogosult delegálásra, azt a személyt kell delegáltnak tekinteni,
akit az együttes delegálásra jogosult szervezetek többsége jelölt (többségi jelölés). Ha nincs ilyen jelölt, vagy
egyenlő számú jelölés esetén a delegált személyét sorsolással kell meghatározni.
(4) A NEÉT ülést a miniszter hívja össze.
(5) A NEÉT ülésének összehívását a NEÉT legalább nyolc tagja az ok és a napirendi javaslat megjelölésével, írásban is
kezdeményezheti.
(6) Az (5) bekezdés szerinti kezdeményes esetén a NEÉT ülését a miniszter a kezdeményezés átvételét követő 15 napon
belüli időpontra hívja össze.
(7) A NEÉT üléseinek jegyzőkönyvei, továbbá a NEÉT állásfoglalásai, javaslatai nyilvánosak.
3. A nyilvántartásba vételi eljárás 4. § (1) Az Emtv. 7. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást az Emtv. 6. § (1) bekezdése szerint kijelölt, az előadó-művészeti
szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv
(a továbbiakban: kijelölt szerv) vezeti.
(2) Az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában az előadó-művészeti szervezet képviselője
a nyilvántartásba vételi kérelmét az 1. melléklet szerinti adattartalommal nyújtja be a kijelölt szerv részére.
(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételi kérelem adatai az alábbi okiratokkal igazolhatók:
a) az előadó-művészeti szervezet módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesítő okirata,
b) költségvetési szerv esetén a költségvetési szervekről vezetett törzskönyvi nyilvántartásból származó,
a törzskönyvi nyilvántartási szám igazolására vonatkozó hiteles kivonat,
c) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
törvény szerinti civil szervezet esetén a bírósági nyilvántartásba bejegyzett, hatályos adatairól – a szervezet
képviselőjének kérelmére – kiadott, 30 napnál nem régebbi kivonat,
d) nonprofit gazdasági társaság esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonat.
(4) A (3) bekezdésben felsorolt okiratokat – amennyiben azt a kérelmező nem csatolja – a kijelölt szerv szerzi be
az illetékes szervhez történő adatszolgáltatási kérelem benyújtásával. 5. § (1) Az előadó-művészeti szakmai érdekképviseleti szervezet képviselője a nyilvántartásba vételi kérelmet a 2. melléklet
szerinti adattartalommal nyújtja be a kijelölt szervnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételi kérelem adatai az alábbi okiratokkal igazolhatók:
a) az előadó-művészeti szakmai érdekképviseleti szervezet módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt,
hatályos létesítő okirata,
b) az előadó-művészeti szakmai érdekképviseleti szervezet bírósági nyilvántartásba bejegyzett, hatályos
adatairól – a szervezet képviselőjének kérelmére – kiadott, az igazságügyért felelős miniszter rendeletében
meghatározott tartalmú, 30 napnál nem régebbi kivonat.
(3) A (2) bekezdésében felsorolt okiratokat – amennyiben azt a kérelmező nem csatolja – a kijelölt szerv szerzi be
az illetékes szervhez történő adatszolgáltatási kérelem benyújtásával.
6. § (1) A kijelölt szerv az előadó-művészeti szervezetet a 4. § (1) bekezdése, az előadó-művészeti szakmai érdekképviseleti
szervezetet az 5. § (1) bekezdése szerint szolgáltatott adatok alapján nyilvántartásba veszi.
(2) A kijelölt szerv a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek, továbbá az előadó-művészeti érdekképviseleti
szervezetek jegyzékét havonta frissíti, és a frissítést követő hónap 10-ig teszi közzé a honlapján.
7. § (1) Ha a költségvetési szervként működő előadó-művészeti szervezet a nyilvántartásba vételi eljárás során vagy
az eljárás jogerős befejezését követően megszűnik és közfeladatainak ellátására nonprofit gazdasági társaság jön
létre, a fenntartó, ennek hiányában a szervezet képviselője a nonprofit gazdasági társaság közhasznú jogállásának
bejegyzésétől számított 15 napon belül – a nyilvántartás érintett adatainak módosítására irányuló kérelemmel
együtt – köteles a kijelölt szervnél a változást bejelenteni, és az utódszervezet nyilvántartásba vételét kérni.
(2) A fenntartó, ennek hiányában a szervezet képviselője az (1) bekezdés szerinti kérelemmel együtt megküldi a kijelölt
szervnek
a) a megszüntető jogszabály megjelölését vagy a költségvetési szervet megszüntető hatályos okirat másolatát,
b) a törzskönyvi nyilvántartásból való törlési határozat másolatát,
c) a cégbírósági bejegyző végzés másolatát,
d) a hatályos létesítő okirat másolatát,
e) a 30 napnál nem régebbi cégkivonatot,
f ) a nyilatkozatát a szakmai utódlás tényéről.
(3) Ha a gazdasági társaságként működő előadó-művészeti szervezet a nyilvántartásba vételi eljárás során vagy
az eljárás jogerős befejezését követően jogutód nélkül megszűnik és közfeladatainak ellátására költségvetési szerv
jön létre, a fenntartó, ennek hiányában a szervezet képviselője a költségvetési szerv nyilvántartásba vételétől
számított 15 napon belül – a nyilvántartás érintett adatainak módosítására irányuló kérelemmel együtt – köteles
a kijelölt szervnél a változást bejelenteni, valamint az utódszervezet nyilvántartásba vételét kérni.
(4) A fenntartó, ennek hiányában a szervezet képviselője a (3) bekezdés szerinti kérelemmel együtt megküldi a kijelölt
szervnek
a) a megszűnt gazdasági társaság cégnyilvántartásból való törlésére vonatkozó cégbírósági végzést,
b) a költségvetési szerv létesítéséről rendelkező jogszabály megjelölését vagy a költségvetési szerv létesítéséről
rendelkező hatályos okirat másolatát,
c) a törzskönyvi nyilvántartásba vételről szóló határozat másolatát,
d) a nyilatkozatát a szakmai utódlás tényéről.
(5) Amennyiben a kérelmező nem csatolja a (2) és (4) bekezdésben felsorolt okiratokat, azokat a kijelölt szerv szerzi be
az illetékes szervhez történő adatszolgáltatási kérelem benyújtásával.
(6) A működési forma (1) és (3) bekezdés szerinti megváltozása esetén a fenntartó vagy ennek hiányában a szervezet
képviselője által a nyilvántartásban rögzített adatok kivételével a 3–9. mellékletekben szolgáltatott, működésre és
szakmai feladatellátásra vonatkozó adatok az újonnan létrejött előadó-művészeti szervezetre vonatkozó adatoknak
tekintendők.
8. § (1) Ha a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezet előadó-művészeti alaptevékenységét vagy annak egy részét
– az érintett előadó-művészeti szervezetek fenntartói, ezek hiányában legfőbb szervének döntése alapján – a továbbiakban
egy újonnan létrejött előadó-művészeti szervezet látja el – ideértve a korábban létező, de nyilvántartásban
nem szereplő szervezetet is –, a feladatot átvevő előadó-művészeti szervezet fenntartójának, ennek hiányában
képviselőjének az újonnan létrejött előadó-művészeti szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelmet kell
benyújtania a változástól, vagy annak ismertté válásától számított 15 napon belül.
(2) Ha a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezet előadó-művészeti alaptevékenységét vagy annak egy
részét – az érintett előadó-művészeti szervezetek fenntartói, ezek hiányában legfőbb szervének döntése alapján –
a továbbiakban egy nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezet látja el, a feladatot átvevő előadó-művészeti
szervezet fenntartója, ennek hiányában képviselője a változást köteles bejelenteni a kijelölt szervnek a változástól,
vagy annak ismertté válásától számított 15 napon belül.
(3) A fenntartó, ennek hiányában a legfőbb szervnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatátadásra
vonatkozó döntését – a működési-szervezeti formához igazodóan – a feladatátadással érintett előadó-művészeti
szervezetek megszüntető, létesítő okiratával, továbbá a feladat átadását rögzítő egyéb okirattal kell igazolnia.
(4) Amennyiben a kérelmező nem csatolja a (3) bekezdésben felsorolt okiratokat, azokat a kijelölt szerv szerzi be
az illetékes szervhez történő adatszolgáltatási kérelem benyújtásával.
(5) Az előadó-művészeti alaptevékenységnek az (1) és (2) bekezdés szerinti teljes körű átadása esetén a feladatot átadó
előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában a képviselője által a nyilvántartásban rögzített adatok
kivételével a 3–9. mellékletekben szolgáltatott, működésre és szakmai feladatellátásra vonatkozó adatok az újonnan
létrejött előadó-művészeti szervezetre vonatkozó adatoknak tekintendők.
(6) Az előadó-művészeti alaptevékenységnek az (1) és (2) bekezdés szerinti részleges átadása esetén, amennyiben
az átadó előadó-művészeti szervezet minősített szervezet volt, mind a feladatot átadó, mind az átvevő
előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában képviselője a minősítésre vonatkozóan a 3. melléklet
szerinti adattartalommal köteles adatot szolgáltatni az (1) és (2) bekezdés szerinti határidőn belül.
4. A minősítéshez szükséges adatszolgáltatás 9. § (1) A minősített előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában képviselője a 3. melléklet szerinti
adattartalommal köteles adatot szolgáltatni a kijelölt szervnek.
(2) Az előadó-művészeti szervezet minősítésének megalapozása érdekében a nyilvántartásba vett, nem minősített
előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában képviselője a 3. melléklet, valamint
a) színház, balett- és táncegyüttes esetében a 6. melléklet,
b) zenekar, énekkar esetében a 7. melléklet
szerinti adattartalommal nyújthatja be a minősítéshez szükséges adatokat a kijelölt szerv részére.
(3) Zenekar, énekkar akkor minősíthető, ha az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően nyilatkozik a 4. melléklet szerinti
tárgyi feltételek meglétéről és az 5. melléklet szerinti fizetőnéző-szám teljesítéséről.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás határideje minden év október 31. napja. Az adatszolgáltatás
a benyújtás évét követő második költségvetési év minősítésének megalapozására szolgál.
(5) A nemzeti minősítéshez szükséges adatszolgáltatás során a nem állami fenntartású előadó-művészeti szervezet
esetében be kell nyújtani a kijelölt szervnek a benyújtáskor hatályos, az állammal kötött, Emtv. szerinti
közszolgáltatási szerződés másolatát.
(6) A kiemelt minősítéshez szükséges adatszolgáltatás során a nem önkormányzati fenntartású előadó-művészeti
szervezet esetében be kell nyújtani a kijelölt szervnek a benyújtáskor hatályos, az önkormányzattal kötött,
Emtv. szerinti közszolgáltatási szerződés mindkét fél által hitelesített másolatát.
(7) A kijelölt szerv az előadó-művészeti szervezetekről beérkezett adatlapokat minden év november 30. napjáig küldi
meg az érintett előadó-művészeti bizottságok és a miniszter részére.
5. A közszolgáltatási szerződés és a fenntartói megállapodás
10. § (1) Az Emtv. 13. § szerinti közszolgáltatási szerződés tartalmazza
a) az előadó-művészeti szervezet nevét, székhelyét, képviselőjének nevét, bírósági nyilvántartási vagy
cégjegyzékszámát és adószámát,
b) a szolgáltatások részletes leírását, helyének meghatározását és a 14. § (2)–(3) bekezdés szerinti művészeti
tevékenység mutatószámait, elemeit, továbbá a kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat,
c) a szolgáltatások ellátását biztosító személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket,
d) a szolgáltatások folyamatos nyújtását biztosító feltételeket,
e) a szolgáltatások teljesítéséhez elengedhetetlen, lényeges vagyoni eszközök tulajdonviszonyait, a szervezet
birtokába adott vagy más módon rendelkezésére bocsátott eszközök használatára, karbantartására és
visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat,
f ) a szervezet vállalt szolgáltatásaival összefüggő jogait és kötelezettségeit,
g) a szervezet tevékenységére vonatkozó adatok szolgáltatására és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat,
h) a gyermek- és ifjúsági korosztály védelmét szolgáló nézőtájékoztatási, továbbá a jegyrendszerre vonatkozó
előírásokat,
i) a közszolgáltatási szerződés módosításának, felmondásának feltételeit,
j) a közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetére vonatkozó
jogkövetkezményeket (így különösen a kötbérfizetési kötelezettséget), valamint a közszolgáltatási szerződés
teljesítésével kapcsolatos esetleges jogviták rendezésének módját és
k) az előadó-művészeti közszolgáltatás megkezdésének időpontját és a szerződés időbeli hatályát.
(2) Az állam és az önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet közötti közszolgáltatási szerződés
megkötéséhez a fenntartó önkormányzat előzetes egyetértése szükséges. Az önkormányzat és az állami fenntartású
előadó-művészeti szervezet közötti közszolgáltatási szerződés megkötéséhez az állami fenntartó előzetes
egyetértése szükséges.
(3) A nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek esetében – az (1) bekezdésben
foglaltakon túl – a közszolgáltatási szerződés tartalmazza a 14. § (3) bekezdés f ) pontja szerinti szolgáltatásokra
vonatkozó rendelkezéseket is.
11. § (1) A fenntartói megállapodásban a 14. § (2)–(3) bekezdés szerinti művészeti tevékenységgel, az előadó-művészeti
szervezet létesítő okiratában meghatározott egyéb tevékenységgel és a gazdálkodással (pénzügyi egyensúly
fenntartása, illetve megteremtése, kapacitások kihasználtsága, eszköz- és erőforrás-gazdálkodás hatékonysága)
összefüggésben az előadó-művészeti szervezettől elvárt teljesítményt az adott területre jellemző mutatókkal, illetve
megfelelő követelményleírással kell meghatározni.
(2) A fenntartói megállapodásban költségnemenként fel kell tüntetni a feladatteljesítéshez rendelt forrást, több forrás
esetén azok egymáshoz viszonyított arányát.
(3) A fenntartó köteles az általa megkötött fenntartói megállapodásokat a kijelölt szerv részére megküldeni,
az esetleges adatváltozást pedig 30 napon belül bejelenteni. A fenntartói megállapodást a tárgyévet megelőző év
október 31-éig kell benyújtani a kijelölt szerv részére.
6. A központi költségvetésből folyósított támogatás mértékének megállapításánál irányadó szabályok,
az ahhoz szükséges adatszolgáltatás
12. § A nem állami fenntartású, nemzeti minősítésű és kiemelt minősítésű szervezetek esetén a központi költségvetési
támogatás megállapítása az Emtv. 5. § (3) bekezdése és 5/B. § (1) bekezdés d) pontja szerinti eljárásrend szerint
kialakított felosztási szabályzatokon alapul.
13. § A színházak, balett- és táncegyüttesek vonatkozásában a felosztási szabályzat tartalmazza
a) a nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek tevékenységének
értékelési rendjét, a nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek
művészeti támogatásainak a művészeti támogatási keretösszegen belüli, egymáshoz viszonyított arányát,
b) a 14. § (2) bekezdésben meghatározott szempontok szerinti adatok súlyozási értékeit és a támogatások
felosztásának számítási módját,
c) a 14. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott szempontok szerint felosztandó támogatások művészeti
támogatási keretösszegen belüli, egymáshoz viszonyított arányát,
d) az évente az előző költségvetési év teljesítési adatai és a 17. § (2) bekezdése szerinti évadbeszámolók
ismeretében elvégzett tevékenységértékelés alapján elkészített, következő költségvetési évre vonatkozó
felosztási javaslatot.
14. § (1) A művészeti támogatást súlyozási értékek és arányszámok alkalmazásával, a felosztási szabályzatban rögzített
számítási mód szerint úgy kell megállapítani, hogy figyelembevételre kerüljenek a nemzeti előadó-művészeti
szervezetnek, illetve kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített színházak, balett- és táncegyüttesek
tevékenységével, szolgáltatásával kapcsolatos általános támogatási szempontok.
(2) A művészeti támogatás mértékének megállapításakor általános támogatási szempontként vizsgálni kell a nemzeti
előadó-művészeti szervezetnek, illetve kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített színházak, balett- és
táncegyüttesek
a) által teljesített bemutatók számát, azon belül a kortárs és klasszikus magyar szerzők műveinek a számát,
b) által teljesített előadások számát, ennek keretében
ba) a saját előadások arányát,
bb) a balett- és táncelőadások számát,
bc) az opera-előadások számát,
bd) a klasszikus operett-előadások számát,
be) a zenés színpadimű-előadások, illetve ezen belül az élő zenekarral, énekkarral teljesített előadások
számát,
bf ) a stúdió-előadások számát, c) által teljesített előadások fizetőnéző-számát, az össznézőszámát és jegyár-bevételének összegét,
d) által teljesített előadások fizető átlag-nézőszám arányát az állandó játszóhelyeinek a tényleges
előadásszámmal súlyozott befogadóképességéhez,
e) által teljesített gyermek- és ifjúsági bemutatók és előadások számát,
f ) az állandó játszóhelyen kívüli helyi, a megyei, az országos vendég-, illetve tájelőadások és nemzetközi
vendégelőadások számát, ezen belül
fa) a belföldi előadások tekintetében a kulturális szolgáltatásokkal kevésbé ellátott régiókban,
fb) a külföldi előadások esetében a Kárpát-medencei magyarlakta területeken tartott előadások számát.
(3) A művészeti támogatás mértékének megállapításakor értékelni kell továbbá a nemzeti előadó-művészeti
szervezetnek, illetve kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített színházak, balett- és táncegyüttesek
a) társulati művészeti-szakmai közösségépítő tevékenységét,
b) hazai és nemzetközi szakmai és művészeti kapcsolatépítési és együttműködési gyakorlatát,
c) a repertoár-játszáshoz és a többtagozatos művészeti struktúrához kapcsolódó művészeti gyakorlatát,
d) közönségkapcsolati rendszerét, a nézőszám növelésének gyakorlatát, valamint médiakapcsolati
tevékenységét, a gyermek- és ifjúsági korosztály védelmét szolgáló nézőtájékoztatási, továbbá
a jegyértékesítési rendszerét,
e) saját előadásaihoz kapcsolódó jegyár-bevételeken túli, egyéb bevételi források feltárásával összefüggő
tevékenységét és annak eredményességét,
f ) helyi művészeti, közoktatási, közművelődési és társadalmi, közösségi szervezetekkel való kapcsolatépítési,
továbbá az óvodai és iskolarendszeren belüli és azon kívüli oktatási-nevelési, művészetpedagógiai
programhoz, a tantervi oktatáshoz, helyi és országos turisztikai célokhoz való kapcsolódás, a gyermek-, illetve
ifjúsági korosztály igényes színházra nevelésének gyakorlatát,
g) vezetőjének vezetői pályázatában rögzített, a művészeti tevékenységgel összefüggő vállalások teljesülését.
15. § (1) A működési támogatás feltétele, hogy az előadó-művészeti szervezet a létesítő okiratában meghatározott,
az előadó-művészeti szervezet tulajdonában vagy tartós használatában álló, állandó játszóhelyül szolgáló
ingatlannal rendelkezzen. Az ingatlan rendeltetésszerű használatának biztosítása a fenntartó feladata, ezzel
összefüggésben az ingatlan lényeges műszaki adatairól, állapotáról, valamint a színpadtechnikai eszközökről
nyilvántartást vezet. Fenntartó hiányában az e bekezdésben foglalt feladatok kötelezettje az előadó-művészeti
szervezet.
(2) A működési támogatás megállapításakor figyelembe kell venni a fenntartó vagy az előadó-művészeti szervezettel
közszolgáltatási szerződést kötött önkormányzat által az előadó-művészeti tevékenységhez kapcsolódóan nyújtott
támogatás összegét a felújítási és beruházási jellegű kiadások, valamint az ingatlan használatáért bármilyen
jogcímen kért térítés összegének kivételével.
16. § (1) Zenekarok és énekkarok tekintetében a felosztási szabályzat tartalmazza a (2) bekezdésben meghatározott
szempontok szerinti adatok súlyozási értékeit, a támogatások felosztásának számítási módját és a következő
költségvetési évi támogatásokra vonatkozó – a zenekarra és az énekkarra külön-külön meghatározott – felosztási
javaslatot.
(2) A zenekar, énekkar esetében támogatási szempontként vizsgálni kell
a) a zenekar, énekkar létszámát,
b) opera-előadásokon történő közreműködések számát,
c) a hangversenyek számát,
d) az ifjúsági hangversenyek száma és az azokon közreműködők létszámát,
e) a bemutatott kortárs magyar zeneművek számát,
f ) a fizető nézők számát,
g) a kereskedelmi forgalomba hozott hangfelvételek, képfelvételek számát és
h) a fenntartó (támogató) által biztosított támogatás mértékét.
(3) A (2) bekezdés szerinti zenekar, énekkar létszámának megállapításához a tárgyévet megelőző évben
az előadó-művészeti szervezetnél teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló vehető figyelembe. Művészi
munkakörben, részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót a részmunkaidő arányában kell figyelembe venni.
17. § (1) A nem állami fenntartású, nemzeti minősítésű és kiemelt minősítésű előadó-művészeti szervezet fenntartója,
ennek hiányában képviselője köteles adatokat szolgáltatni a kijelölt szervnek a központi költségvetésből folyósított
támogatásnak az adatszolgáltatást követő költségvetési évre meghatározott mértékének megállapítása érdekében.
Az évadbeszámolókat az adatszolgáltatás évében záruló évadról kell a kijelölt szervnek benyújtani.
(2) Színház, balett- és táncegyüttes vonatkozásában
a) a 14. § (2) és (3) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó művészeti évadbeszámolót a 6. melléklet szerinti
adattartalommal,
b) a 15. § szerinti létesítménygazdálkodási célú működési támogatás mértékének megállapításához szükséges
adatokat a 8. melléklet szerinti adattartalommal
kell benyújtani.
(3) Zenekar, énekkar vonatkozásában az évadbeszámolót a 7. melléklet szerinti adattartalommal kell benyújtani.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben részletezett adatszolgáltatás határideje az évad lezárulta, legkésőbb tárgyév augusztus
10. napja. 18. § A 17. § szerinti, 6–8. mellékletben szereplő összesített adatokat színház, táncegyüttes, zenekar, valamint énekkar
szerinti bontásban a kijelölt szerv tárgyév szeptember 10-éig megküldi a miniszter és az érintett előadó-művészeti
bizottságok részére.
19. § (1) Az évadbeszámolóban szereplő vendég- és tájelőadások fizetőnéző-számát a vendég előadó-művészeti szervezet és
a fogadó előadó-művészeti szervezet a fizetőnéző-szám megosztásáról szóló, az előadó-művészeti szervezetek által
külön megállapodásban rögzítettek szerint számolhatja el.
(2) Az évadbeszámolóban szereplő vendég- és tájelőadások előadásszámát – az előadásszámok megosztására
vonatkozó külön megállapodás hiányában – a vendég előadó-művészeti szervezet és a fogadó előadó-művészeti
szervezet is elszámolhatja.
(3) Az évadbeszámolóban szereplő, koprodukcióban létrejött előadások fizetőnéző-számát – a koprodukciót
létrehozó előadó-művészeti szervezetek egymás játszóhelyein tartandó előadások esetén – a létrehozó felek
a fizetőnéző-szám megosztásáról szóló, a létrehozó előadó-művészeti szervezetek által külön megállapodásban
rögzítettek szerint számolhatják el.
(4) Az évadbeszámolóban szereplő, koprodukcióban létrejött előadások előadásszámát a koprodukciót létrehozó
előadó-művészeti szervezetek egymás játszóhelyein tartandó előadások esetén – az erre vonatkozó külön
megállapodás hiányában – mindegyik létrehozó előadó-művészeti szervezet elszámolhatja.
20. § (1) A fizetőnéző-szám megállapításakor zenekar, énekkar élő közreműködése nélkül játszott zenés színpadi műnek kell
tekinteni valamennyi olyan zenés színpadi művet, ahol a zenekart vagy énekkart hangfelvétel helyettesíti (playback,
fél-playback).
(2) A zenekar, énekkar élő közreműködésével tartott színházi előadások fizetőnéző-számát kizárólag a színház
számolhatja el.
(3) Ha a zenekar, énekkar egy kortárs magyar művet többször is műsorára tűzött, annyiszor kell figyelembe venni,
ahány alkalommal azt a tárgyévben előadták.
7. Az előadó-művészeti szervezetek pályázati támogatása 21. § (1) A nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek nem minősített szervezetek
az Emtv. 19. § szerinti, szakmai programmegvalósítás és működés támogatására irányuló pályázatokról történő
döntés megalapozásához a miniszter az érintett előadó-művészei bizottság – az érintett előadó-művészeti
szervezetek szakmai érdekképviseleti szervezetei által véleményezett – javaslata figyelembevételével szakmai
kuratóriumot kér fel.
(2) A döntésre a szakmai kuratórium – a részletes bírálati szempontrendszer szerinti értékelésen alapuló – előterjesztése
alapján az érintett bizottság tesz javaslatot.
(3) A javaslattól eltérő döntését a miniszter köteles megindokolni.
(4) A pályázati felhívás az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben rögzítetteken túl
tartalmazza a pályázat elbírálásának részletes szempontrendszerét is. 22. § (1) A miniszter az általa felügyelt költségvetési fejezetből kiemelt művészeti célok megvalósítása érdekében pályázatot
ír ki
a) gyermek- és ifjúsági előadások bemutatásának támogatására,
b) színházi nevelési programok támogatására,
c) új magyar nyelvű, illetve hazai nemzetiségi nyelvű színpadi művek és zeneművek, valamint kortárs magyar,
illetve magyarországi drámák új bemutató keretében történő bemutatására,
d) a tárgyévet megelőző évadban kiemelkedő művészeti teljesítményt nyújtó és az Emtv.-ben meghatározott
célok megvalósítása érdekében többletfeladatokat vállaló előadó-művészeti szervezetek támogatására,
e) a kimagasló színvonalú és az Emtv.-ben meghatározott célok megvalósítását előmozdító előadások országos
és határon túli megjelenésére,
f ) a határon túli, Kárpát-medencei magyar előadó-művészeti szervezetek támogatására,
g) jelentős nemzetközi színházi, táncművészeti és zeneművészeti fesztiválokon, vendégjátékokon való
részvételre,
h) szakmai dokumentációs és kutatási tevékenység támogatására,
i) feladatkörét érintő egyéb tevékenység támogatására.
(2) Az (1) bekezdés alapján kiírandó pályázatokról szóló döntései megalapozásához a miniszter az érintett bizottság
javaslata figyelembevételével szakmai kuratóriumot kér fel. A döntésekre a szakmai kuratórium előterjesztése
alapján az érintett bizottság tesz javaslatot. A javaslattól eltérő döntéseit a miniszter köteles megindokolni.
8. Az előadó-művészeti szervezeteknek nyújtott támogatások pénzügyi, beszámolási és ellenőrzési
szabályai
23. § Az Emtv. alapján nyilvántartásba vett és a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó
támogatásokat tartalmazó fejezetből támogatásban részesülő előadó-művészeti szervezetet fenntartó, vagy
az előadó-művészeti szervezettel közszolgáltatási szerződést kötött önkormányzat (a továbbiakban: Fenntartó),
ennek hiányában az előadó-művészeti szervezet (a továbbiakban együtt: Támogatott) az Emtv. szerinti központi
költségvetési támogatás (a továbbiakban: támogatás) rendeltetésszerű felhasználásáról a 9. és 10. melléklet szerinti
beszámoló alapján számol el a kijelölt szerv részére.
24. § (1) Az 1. § szerinti beszámolásra kötelezett a tárgyévre vonatkozó, e rendelet szerinti beszámolót a tárgyévet követő év
június 30-ig köteles megküldeni a kijelölt szervnek. A kijelölt szerv a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvény szabályai szerinti eljárás keretében dönt a beszámoló elfogadásáról, illetve
állapítja meg a támogatás jogosulatlan igénybevételét és írja elő a visszafizetési kötelezettséget.
(2) A kijelölt szerv a beszámolókat összegzi, és azt legkésőbb a tárgyévet követő év augusztus 31-ig megküldi
a miniszternek, a kincstárnak és az érintett előadó-művészeti bizottságnak, továbbá a honlapján gondoskodik annak
nyilvánosságra hozataláról.
(3) A kijelölt szerv a (2) bekezdésben szereplő adatszolgáltatást az (1) bekezdésben szereplő határidőre be nem érkezett
beszámolók beérkezése és elfogadása után, azok adattartalmával kiegészíti és a kiegészített adatszolgáltatásról
a beszámolók elfogadását követő 30 napon belül a (2) bekezdésben meghatározott módon intézkedik.
25. § (1) A támogatás felhasználása során kizárólag a támogatás időtartama (tárgyév) alatt, az Emtv.-ben meghatározott
támogatási célok megvalósítása során felmerült költségek számolhatók el.
(2) A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó támogatásokat tartalmazó fejezetből
kifizetésre kerülő az Emtv. 17. § (2) bekezdése szerinti művészeti támogatás összegével az előadó-művészeti
tevékenységhez kapcsolódó kiadások között kell elszámolni. Az Emtv. 17. § (3) bekezdés szerinti működési
támogatás összegével az üzemeltetéshez kapcsolódó kiadások között kell elszámolni.
(3) A támogatás felhasználása során nem számolhatók el az alábbi költségek:
a) az Emtv.-ben, a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott előadó-művészeti tevékenységgel össze nem
függő kiadások (az üzemeltetéshez kapcsolódó kiadások között elszámolt kiadások kivételével),
b) más pályázati forrásból finanszírozott kiadások,
c) az előadó-művészeti szervezet – amennyiben a nyilvántartásba vételi eljárásban megjelölt előadó-művészeti
tevékenységen mint alaptevékenységen kívül más tevékenységet is folytat – központi irányítása általános
költségeinek a számviteli politikában meghatározott módon arányosított, nem előadó-művészeti
tevékenységre jutó hányada, továbbá a nem előadó-művészeti tevékenységek kiadásai,
d) ingatlanon végzett felújítás, beruházás költségei, ingatlanon elszámolt értékcsökkenés,
e) visszaigényelhető vagy nem a kedvezményezettet terhelő adók,
f ) társasági adó, helyi adó, vámköltség, illeték, különadó,
g) bírság, kötbér, perköltség, hatósági díjak,
h) kamattartozás kiegyenlítése, hitel költségei,
i) árfolyamveszteségek, árfolyamkockázat-biztosítással kapcsolatban felmerült költségek,
j) társasági részesedések (üzletrész, részvény) vásárlásával összefüggő költségek,
k) föld-, telek-, ingatlanvásárlás költségei,
l) természetbeni hozzájárulások (ideértve a reprezentáció költségeit is).
(4) A támogatott előadó-művészeti szervezet köteles a támogatás felhasználásáról elkülönített, naprakész
nyilvántartást vezetni és azt a felhasználást követő tíz évig megőrizni.
26. § A kijelölt szerv az előadó-művészeti szervezet támogatását követő 5 éven belül hatósági ellenőrzést folytat le,
amelynek során vizsgálja különösen
a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló,
b) a 23. § szerinti beszámolókban foglaltakat alátámasztó
dokumentumok megfelelőségét, megalapozottságát és törvényességét.
9. Záró rendelkezések 27. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
28. § (1) E rendelet nem érinti az Emtv. alapján létrehozott Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács és az abba
delegált tagok jogállását.
(2) A rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott adatszolgáltatások és vezetett nyilvántartások hatályát
a rendelet hatályba lépése nem érinti.
29. § Hatályát veszti a) az előadó-művészeti szervezetek és az előadó-művészeti érdekképviseleti szervezetek működésével
kapcsolatos hatósági eljárások és adatszolgáltatások részletes szabályairól szóló 14/2012. (III. 6.)
NEFMI rendelet,
b) az előadó-művészeti szervezeteknek nyújtott támogatások pénzügyi és beszámolási szabályairól szóló
34/2013. (V. 14.) EMMI rendelet.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.