210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelete a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről.

210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelete a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről. A Kormány a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a), b), c), d), h), i) és f) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § E rendelet a kereskedelmi tevékenység bejelentésének és az üzletek működési engedélye kiadásának, a kereskedők és az üzletek nyilvántartásának, valamint a kereskedelmi tevékenység egyes kereskedési formákban való folytatásának részletes szabályait állapítja meg. 2. § A Kormány kereskedelmi hatóságként és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továb biak ban: Szolgtv.) szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként – a nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazása kivételével, továbbá a 26. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – a) a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, valamint az üzleten kívüli kereskedelem esetében a 6. § (1), (2) és (4)–(7) bekezdése, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továb biak ban: Kertv.) 3. § (1) és (5) bekezdése, 6/G. § a) pontja, valamint e rendelkezésekkel összefüggésben a Kertv. 9. § (1), (4) és (5) bekezdése tekintetében a kereskedő székhelye szerinti település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét, b) az a) pontban nem említett kereskedelmi tevékenységek esetében e rendelet, a Kertv. 3. § (1) és (5)–(8) bekezdése, 5. § (5) bekezdése, 6. § (2) bekezdés a) pontja, 6. § (5) bekezdése, 6/G. § a) és b) pontja, valamint e rendelkezésekkel összefüggésben a Kertv. 9. § (1), (4) és (5) bekezdése tekintetében a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. Közreműködő hatóságok a kereskedelmi tevékenységek bejelentésével, engedélyezésével összefüggő eljárásokban 3. § (1) Ha meghatározott termék kereskedelmi tevékenység keretében való forgalmazásához a Kertv. 3. § (3) bekezdése szerint külön hatóság engedélye (a továb biak ban: külön engedély) szükséges, és az ügyfél – a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenységre vonatkozó bejelentésének, illetve az üzlet működési engedélye iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg – a külön engedély iránti kérelmét a 2. § szerint meghatározott kereskedelmi hatósághoz nyújtja be, a kereskedelmi hatóság a külön engedély kiadására irányuló eljárásban közreműködő hatóságként jár el. (2) A közreműködő hatóság a kérelmet – ha a külön engedély iránti kérelem a 3. mellékletben meghatározott termékre vonatkozik, e termék tekintetében a működési engedélyről szóló jogerős határozatával együtt – továbbítja a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező ille té kes hatósághoz. (3) A közreműködő hatóság az ügyfelet a külön engedély kiadása iránti kérelem tárgyában hiánypótlásra – az igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték megfizetésének pótlására való felhívás kivételével – nem hívhatja fel. A közreműködő hatóság az eljárást akkor is megszünteti, ha az eljárásra okot adó körülmény már nem áll fenn. (4) Az ügyfél – a külön engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg – a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező ille té kes hatóságnál is teljesítheti a kereskedelmi tevékenység bejelentését és a bejelentésért fizetendő illeték megfizetését. A külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező ille té kes hatóság a bejelentést– a Szolgtv. 23. §-a szerinti intézkedések megtétele érdekében – haladéktalanul továbbítja a 2. § szerint az egyes kereskedelmi formák szerint meghatározott kereskedelmi hatóságnak. 4. § (1) Ha az ügyfél az üzlet működési engedélye iránti kérelmét a 2. § a) pontja szerinti kereskedelmi hatósághoz nyújtja be, az a kérelmet közreműködő hatóságként haladéktalanul továbbítja a 2. § b) pontja szerint hatáskörrel és ille té kességgel rendelkező kereskedelmi hatósághoz. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a közreműködő hatóság az ügyfelet a működési engedély kiadása iránti kérelem tárgyában hiánypótlásra – az illeték megfizetésének pótlására való felhívás kivételével – nem hívhatja fel. A közreműködő hatóság a működési engedélyezési eljárást akkor is megszünteti, ha az eljárásra okot adó körülmény már nem áll fenn. (3) Az ügyfél a 2. § a) pontja szerinti kereskedelmi hatóságnál is teljesítheti a 2. § a) pontjában meghatározott kereskedelmi formákon kívüli kereskedelmi formákra vonatkozó bejelentését és a bejelentésért fizetendő illeték megfizetését. A 2. § a) pontja szerinti kereskedelmi hatóság a bejelentést – a Szolgtv. 23. §-a szerinti intézkedések megtétele érdekében – haladéktalanul továbbítja a 2. § b) pontja szerint hatáskörrel és ille té kességgel rendelkező kereskedelmi hatóságnak. (4) Az ügyfél a 2. § b) pontja szerinti kereskedelmi hatóságnál is teljesítheti a 2. § b) pontjában meghatározott kereskedelmi formákon kívüli kereskedelmi formákra vonatkozó bejelentését és a bejelentésért fizetendő illeték megfizetését. A 2. § b) pontja szerinti kereskedelmi hatóság a bejelentést – a Szolgtv. 23. §-a szerinti intézkedések megtétele érdekében – haladéktalanul továbbítja a 2. § a) pontja szerint hatáskörrel és ille té kességgel rendelkező kereskedelmi hatóságnak. 5. § (1) Ha az ügyfél – az e rendelet szerinti bejelentéssel vagy működési engedély iránti kérelemmel egyidejűleg – a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, a környezeti zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmét a 2. § szerinti kereskedelmi hatósághoz nyújtja be, az a kérelmet – közreműködő hatóságként – haladéktalanul továbbítja az annak elbírálására hatáskörrel és ille té kességgel rendelkező környezetvédelmi hatóságnak. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a közreműködő hatóság az ügyfelet a kérelem tárgyában hiánypótlásra – az illeték megfizetésének pótlására való felhívás kivételével – nem hívhatja fel. A közreműködő hatóság a működési engedélyezési eljárást akkor is megszünteti, ha az eljárásra okot adó körülmény már nem áll fenn. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az (1) bekezdésben meghatározott hatósági ügyekben ugyanazon jegyző jár el. A kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárás 6. § (1) A kereskedő a Kertv. 3. § (1) bekezdése szerinti bejelentésének az 1. melléklet A) pontjában meghatározott adatokat kell tartalmaznia. A bejelentésről a jegyző a 2. melléklet A) pontjában meghatározott adattartalommal nyilvántartást vezet. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. (2) A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt köve tően a nyilvántartási számmal együtt megküldi a) a 7. § (4) bekezdés a), b) és d)–e) pontjában meghatározott ille té kes hatóságoknak, b) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak, c) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ille té kes területi szerveinek, d) az ille té kes rend őrkapitányságnak, e) jövedéki termék esetében az ille té kes vámhatóságnak (a továb biak ban: vámhatóság), valamint f) élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítménynek nem minősülő állatgyógyászati termék vagy termésnövelő anyag forgalmazása esetén a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (a továb biak ban: MgSzH), g) a Kertv. 2. §-ának 30. pontja szerinti vendéglátás folytatása esetén – az 5. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével – az 5. § (1) bekezdése szerinti környezetvédelmi hatóságnak. (3) Ha a kereskedelmi tevékenység a 7. § (4) bekezdés a), b) és d)–e) pontjában meghatározott hatóságok feladat- és hatáskörét az ott megjelölt szempontok szerint érinti, az érintett hatóság, továbbá – élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítménynek nem minősülő állatgyógyászati termék vagy termésnövelő anyag forgalmazása esetén – az MgSzH a bejelentés kézhezvételétől számított huszonkét munkanapon belül hatósági ellenőrzést folytat le. (4) A (3) bekezdés szerint lefolytatott ellenőrzés eredményéről a hatóságok az ellenőrzést követő öt munkanapon belül tájékoztatják a jegyzőt. (5) A kereskedő az 1. melléklet A) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változását az azt megelőző öt munkanapon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek. (6) A jegyző a nyilvántartásban foglalt adatokban bekövetkezett változásról haladéktalanul tájékoztatja a (2) és (3) bekezdésben megjelölteket. (7) A kereskedelmi tevékenység végzésével kapcsolatos – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 97. § (2) bekezdésében meghatározott – figyelemfelhívás esetében az ille té kes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szükség szerint megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, illetve megkeresi a jegyzőt. A kizárólag üzletben forgalmazható termékekre, valamint az ilyen termékeket forgalmazó üzletek működési engedélyezésére vonatkozó szabályok 7. § (1) A 3. mellékletben meghatározott termékek kizárólag üzletben forgalmazhatók. (2) A kereskedőnek a kizárólag üzletben forgalmazható termék (a továb biak ban: üzletköteles termék) forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedély (a továb biak ban: működési engedély) iránti kérelmet az 1. melléklet B.) pontjában meghatározott adattartalommal az üzlet helye szerint ille té kes jegyzőnél kell benyújtania. (3) Amennyiben a kereskedő az üzletköteles termékek mellett az üzletben bejelentés alapján forgalmazható terméket is forgalmazni kíván, az e termékek forgalmazására vonatkozó bejelentését a működési engedély iránti kérelemben is megteheti. (4) A Kormány a működési engedéllyel kapcsolatos eljárásban szakhatóságként jelöli ki a) a higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi elő írások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben aa) a Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése esetén első fokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továb biak ban: ÁNTSZ) kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét, ab) a Magyar Honvédség létesítményeinek területén működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése esetén első- és másodfokú eljárásban a honvédelmi miniszter által létrehozott, a szakkérdés elbírálására jogosult hatóságot, b) állatgyógyászati készítmény vagy annak hatóanyaga, továbbá növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén – az állatgyógyászati készítmények és azok hatóanyagának, valamint a növényvédő szerek és hatóanyagaik forgalmazására vonatkozó követelményeknek való megfelelés kérdésében ba) állatgyógyászati készítmény nagykereskedelme, valamint állatgyógyászati készítmény hatóanyagainak forgalmazása vonatkozásában első fokú eljárásban az MgSzH Központját, bb) állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme, valamint növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén első fokú eljárásban az MgSzH területi szervét, másodfokú eljárásban az MgSzH Központját, c) ha nem veszélyes hulladékot forgalmaznak, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély nem szükséges, annak elbírálása kérdésében, hogy a hulladékgyűjtés és -tárolás eszközei, valamint a hulladékkezelés módja megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek, okoz-e a hulladékkezelés környezetterhelést, biztosított-e az üzlet hulladékszállítási szempontból történő megközelíthetősége – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, d) olyan üzlet esetében, amelyben „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és „C” tűzveszélyességi osztályú építőanyagot, járművet vagy üzemanyagot forgalmaznak da) a Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése esetén első- és másodfokú eljárásban az első- és másodfokú tűzvédelmi szakhatóságot, db) a Magyar Honvédség létesítményeinek területén működtetni kívánt üzlet esetében első- és másodfokú eljárásban a honvédelmi miniszter által létrehozott, a szakkérdés elbírálására jogosult hatóságot, valamint e) ha arra az építményre, amelyben az üzletet működtetni kívánják, ugyanarra a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki – a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban az építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét. (5) A működési engedélyezési eljárásban külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az üzlet, valamint – a külön jogszabály szerinti vásáron és piacon, valamint a bevásárlóközpontban lévő üzlet kivételével – az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetében az elnök. 8. § (1) A jegyző a kereskedő kérelmére a szakhatóságokkal közös helyszíni szemle megtartásáról intézkedik. (2) A jegyző a helyszíni szemléről szóló értesítést a működési engedély iránti kérelemben megjelölt, az 1. melléklet B) I. pontja szerinti adatokkal együtt küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti. (3) A jegyző az eljárás során a 7. § (5) bekezdésében megjelölt ügyfelek adatait, és az üzlet tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján, vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be. (4) A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe mondhatják. 9. § (1) A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a 2. melléklet B) pontja szerint vezetett nyilvántartásba veszi és a 4. melléklet szerinti igazolást ad ki. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. (2) A jegyző a működési engedély tárgyában hozott határozatot közli a) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal; b) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ille té kes területi szervével; c) az ille té kes rend őrkapitánysággal; d) jövedéki termék esetében a vámhatósággal; élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítménynek nem minősülő állatgyógyászati termék vagy termésnövelő anyag forgalmazása esetén az MgSzH-val. 10. § (1) A kereskedő a működési engedély megadását köve tően az 1. melléklet B) pontjában megjelölt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változása esetén az azt megelőző öt munkanapon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek. (2) A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi. (3) A működési engedélyről szóló igazolás tartalmát is érintő adatokban történő változás esetén a jegyző a nyilvántartásba történt bejegyzést köve tően – a korábban kiadott működési engedély igazolásának bevonásával egyidejűleg – a módosított adatoknak megfelelő működési engedélyről szóló igazolást ad ki. (4) Az üzlet használatára jogosult személyében történő változás esetén – amennyiben az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott üzletköteles termékkört nem érinti – a (3) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni azzal, hogy a változást – annak megfelelő igazolása mellett – az új jogosult köteles bejelenteni. (5) Az üzlet megszűnését a megszűnést követő 5 munkanapon belül – a 2. melléklet szerinti igazolás leadásával egyidejűleg – be kell jelenteni a jegyzőnek. A jegyző a bejelentést köve tően haladéktalanul visszavonja a működési engedélyt, és az üzletet törli a nyilvántartásból. (6) A jegyző a nyilvántartásban foglalt adatokban bekövetkezett változást, illetve az adatváltozás tárgyában hozott határozatot haladéktalanul közli a 7. § (4) bekezdésében és a 9. § (2) bekezdésében megjelöltekkel. Külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenység nyilvántartása 11. § A kizárólag külön engedély birtokában folytatható kereskedelmi tevékenységet a jegyző a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező ille té kes hatóságnak a Kertv. 3. § (5) bekezdése szerinti értesítése alapján veszi nyilvántartásba. Az egyes kereskedelmi formákra vonatkozó rendelkezések 12. § (1) Közterületi értékesítés keretében – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az 5. mellékletben meghatározott termékek forgalmazhatóak. (2) Közterületi értékesítés keretében a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri ünnepeken, valamint évente egy alkalommal, kizárólag az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban, az 5. mellékletben meghatározott termékeken túl az adott ünneppel, illetve az adott alkalomhoz kapcsolódó helyi hagyománnyal összefüggő termékek, továbbá nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazhatók. (3) Közterületi értékesítést a kereskedő a termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában, továbbá a nevének és székhelyének feltüntetésével folytathat. 13. § (1) Automatából nem értékesíthető nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy, szeszes ital, valamint szexuális termék. (2) Automatából történő értékesítés a forgalmazott termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában folytatható. A kereskedő köteles az automatán nevét és székhelyét feltüntetni. 14. § (1) Mozgóbolt útján nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy nem forgalmazható. (2) Mozgóbolt útján kereskedelmi tevékenység a termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában, továbbá a jövedéki termék forgalmazása esetén a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény ben (a továb biak ban: Jöt.) meghatározott feltételek teljesítése mellett, valamint a kereskedő nevének és székhelyének feltüntetésével végezhető. 15. § (1) Az alkalmi rendezvényen történő árusítás során a kereskedőnek rendelkeznie kell a termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyekkel, továbbá köteles feltüntetni nevét, székhelyét. (2) Szeszes ital alkalmi rendezvényen, valamint közterületi értékesítés keretében a Jöt. 110. § (11) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítése mellett árusítható. 16. § (1) A közút területének közlekedésre szolgáló részén a járda kivételével kereskedelmi tevékenység nem folytatható. A közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát érintő kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelőjének hozzájárulása esetén végezhető. (2) A kereskedő az üzlete homlokzatával érintkező területen az üzletben való forgalmazás szabályai szerint – a terület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása birtokában – forgalmazhatja az üzletben jogszerűen forgalmazott, a bejelentésben vagy a működési engedélyben meghatározott termékeket. 17. § Ha a csomagküldő kereskedőnek a személyes adatok védelméről, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény értelmében az adatvédelmi nyilvántartásba be kell jelentkeznie, a csomagküldő kereskedő – a külön jogszabályban előírt tájékoztatási követelményekben előírtakon túl – köteles a termék ismertetőjében, illetve a termékről szóló tájékoztatóban feltüntetni az adatvédelmi nyilvántartási számát. 18. § (1) Nem forgalmazható üzleten kívüli (házaló) kereskedelem útján a) kábítószer és pszichotróp anyag, illetve annak minősülő termék, b) gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag vagy készítmény, gyógyászati segédeszköz, veszélyesnek minősülő anyag és készítmény, növényvédő szer, növényvédelmi célú és termelésnövelő anyag, valamint állatgyógyászati termék, c) élelmiszer (ideértve a gombát is), a zöldség és a gyümölcs kivételével, d) növényi szaporítóanyag, e) fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, illetve tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag, f) veszélyes hulladék, veszélyes komponenseket tartalmazó maradvány és leválasztott anyag, g) drágakő, nemesfém, nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy, h) jövedéki termék, valamint i) olyan egyéb termék, amelynek forgalmazását külön jogszabály elő ze tes engedélyhez köti. (2) Üzleten kívüli kereskedés céljából a fogyasztó a lakásán 19 és 9 óra között nem kereshető fel, kivéve, ha ehhez elő ze tesen hozzájárult. (3) A fogyasztót a lakásán, munkahelyén, átmeneti tartózkodási helyén felkereső személy köteles személyazonosságát, és ha nem a saját nevében jár el, képviseleti jogosultságát a fogyasztónak igazolni. Egyes termékek forgalmazására vonatkozó elő írások 19. § Vegyipari termék, háztartási vegyipari készítmény – a komputeres színkeverővel felszerelt speciális festékszaküzletben történő festék kiszerelés kivételével –, valamint gépjármű üzemeltetési segédanyag csak előre kiszerelt formában, egyedi, zárt, használati útmutatóval ellátott csomagolásban forgalmazható. A nem iparilag kiszerelt és csomagolt kozmetikai készítmények zárt csomagolásban forgalmazhatóak. 20. § (1) Szexuális terméket kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos. (2) Nevelési-oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, valamint vallás gyakorlására szolgáló egyházi létesítmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szexuális termék nem forgalmazható. (3) Szexuális termék – a szexuális termék forgalmazására szakosodott üzletek kivételével – csak zárt csomagolásban, a többi terméktől elkülönítve forgalmazható. 21. § (1) Tilos szeszes italt forgalmazni a diáksport egyesület és a nevelési-oktatási intézmény sportlétesítményeiben, kivéve azokat a rendezvényeket, amelyeken 18 éven aluliak nem vesznek részt. Tilos 5%-nál magasabb alkoholtartalmú italok forgalmazása a versenyrendszerben szervezett, illetve a sportág versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvény kezdetét megelőző két órától a sportrendezvény befejezését követő egy óráig terjedő időszakban a sportlétesítmények területén. (2) A melegkonyhás vendéglátó üzlet kivételével tilos szeszes italt kimérni nevelési-oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül. (3) A (2) bekezdésben megjelölt intézmények napi működési idejének lejárta után történő szeszes ital kimérést a jegyző – a kimérés helye szerint ille té kes rend őrkapitányság, valamint a vámhatóság elő ze tes írásbeli véleményének figye lembe véte lével – engedélyezheti. 22. § (1) Vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás nyújtható, műsoros előadás, tánc rendezhető, továbbá a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény ben (a továb biak ban: Szt.) foglaltak alapján szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék folytatható. Az üzletben az Szt. alapján szerencsejátéknak minősülő játék csak az Szt.-ben meghatározott feltételekkel működtethető, illetve folytatható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység akkor folytatható, ha a vendéglátó üzlet megfelel a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt követelményeknek. A forgalmazást és kiszolgálást érintő rendelkezések 23. § (1) A kereskedő köteles – a helyben fogyasztott termék kivételével – a megvásárolt terméket jellegének megfelelő módon, élelmiszereknél a külön jogszabályban foglaltak figye lembe véte lével becsomagolni. (2) A vásárló részére tömeg, térfogat vagy egyéb mérték szerint forgalmazott terméket – a nettó tömeget, térfogatot vagy egyéb mértéket feltüntető eredeti csomagolásban forgalmazott termék kivételével – csak hatóságilag hitelesített mérőeszközzel történő lemérés után szabad kiszolgálni. Súlypótló eszközök használata tilos. (3) A használt, minőséghibás, valamint a kölcsönzésre szánt terméket az új terméktől el kell különíteni. 24. § (1) A kereskedő, illetve alkalmazottja ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy másolattal köteles igazolni, hogy eleget tett a kereskedelmi tevékenység bejelentési kötelezettségének, illetve rendelkezik működési engedéllyel, továbbá megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét a kereskedő nem teljesíti, e miatt vele szemben nem alkalmazható jogkövetkezmény, ha a kereskedő az ellenőrzés időpontjában tevékenységét ténylegesen a szükséges engedély birtokában vagy bejelentés alapján folytatta. (3) Az üzletben működő biztonsági szolgálat nevéről és székhelyéről, működésének vásárlókat érintő szabályairól a vásárlókat jól láthatóan tájékoztatni kell. 25. § (1) A vásárlók könyveként nyomdai úton előállított, legalább tíz A/4-es vagy A/5-ös méretű lapot tartalmazó nyomtatvány alkalmazható. (2) A vásárlók könyve tartalmazza a kereskedő nevét, címét és székhelyét, valamint cégjegyzékszámát, továbbá az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát és a vásárlók könyve használatba vételének időpontját. (3) A vásárlók könyvét a jegyző a kereskedő kérelmére aláírásával és bélyegzőlenyomatával haladéktalanul hitelesíti, ha az megfelel az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak. (4) A (3) bekezdéstől eltérően a bejelentésköteles vagy külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenység esetén a kereskedő ilyen irányú – a bejelentéssel egyidejűleg megtett – kérelmére a jegyző a kereskedő által használni kívánt első vásárlók könyvét az üzlet nyilvántartásba vételével a vásárlók könyve használatba vételének bejelentett időpontjától, mint használatba vételi időponttól hitelesíti. Ebben az esetben a használatba vétel időpontját az üzletet üzemeltető kereskedő cégszerű aláírásával és bélyegzőlenyomatával igazolja. (5) A kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságok két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát. A kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére vonatkozó eljárások, szankciók 26. § (1) A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el a) a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továb biak ban: Fgytv.) szabályai szerint a 18. § (1) bekezdés a)–f) és h)–i) pontja, (2) és (3) bekezdése, a 19. §, a 20. §, valamint a 23. § szerinti rendelkezések megsértése esetén, valamint b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény ben meghatározott szabályok szerint a 17. §-ban, a 24. § (3) bekezdésében, továbbá a 12. § (3) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, valamint a 15. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatási szabályok megsértése esetén. (2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. 27. § (1) Ha a kereskedő a tevékenységére, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására vonatkozó jogszabályi elő írásoknak nem tesz eleget, vagy a hatályos jogszabályi feltételeknek nem felel meg, és a jogsértés másként nem orvosolható, illetve a jogszabályi feltételeknek való megfelelés más módon nem biztosítható, a jegyző – a (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés szerinti eset kivételével – az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra a tevékenységet megtilthatja, vagy az üzletet ideiglenesen bezárathatja. (2) A jegyző a működési engedélyt visszavonja, illetve tevékenység folytatását megtiltja és a kereskedőt, illetve az üzletet a nyilvántartásból törli és az üzletet bezáratja, ha a) a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, b) a kereskedő az (1) bekezdés szerinti jegyzői határozatban meghatározott időtartam alatt nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, c) a kereskedő a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zaj esetén, a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében, a jogsértő állapot megszüntetéséig elrendelt kötelező éjszakai zárva tartási időszak alatt továbbra is nyitva tart, d) a kereskedő a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zaj esetén a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatásokat okozó eszközt használatának megtiltása ellenére tovább használja. (3) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kereskedő működési engedéllyel nem rendelkező üzletben folytat kizárólag üzlethez kötött kereskedelmi tevékenységet, a jegyző köteles az üzletet azonnal bezáratni. (4) A jegyző az (1)–(3) bekezdés alapján hozott határozatát közli a 6. § (2) bekezdésében és a 7. § (4) bekezdésének c) pontjában megjelölt hatóságokkal, valamint a külön engedélyt kiadó hatósággal, továbbá az egyéni vállalkozót nyilvántartásba vevő körzetközponti jegyzővel, gazdasági társaság esetén az ille té kes cégbírósággal. Fogalommeghatározások 28. § E rendelet alkalmazása szempontjából: a) alkalmi rendezvény: olyan nem rendszeres, hanem bizonyos ünnepi vagy más alkalmakból szervezett rendezvény – ide nem értve a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló kormányrendelet szerinti alkalmi és ünnepi vásárokat –, amelyen nem a kiskereskedelmi tevékenység a fő cél, de az a rendezvényhez szolgáltatásként kapcsolódik, és ott a rendezvény jellegéhez kapcsolódó termékeket forgalmaznak, ideértve a megrendelő által meghatározott helyen eseti alkalommal végzett étkeztetést, illetve italszolgáltatást; b) büfétermékek: a forgalmazás helyén előállított ba) grillezett húsok, frissen sültek, sült és főtt kolbász, hurka, virsli, füstölt vagy sült hal, bb) lángos-, palacsintafélék, bc) meleg és hideg szendvicsfélék, valamint az ezek fogyasztásához közvetlenül kapcsolódó termékek, és gyárilag előre csomagolt élelmiszerek, valamint az italok; c) dohánytermék: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 1. § a) pontjában meghatározott termék; d) melegkonyhás vendéglátóhely: meleg- és hideg ételeket, cukrászati készítményeket, sütő- és édesipari termékeket, kávét, szeszesitalt és szeszmentes italokat forgalmazó üzlet, ahol az ételeket meghatározóan a helyszínen készítik; e) szeszes ital: minden alkoholtartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát és az ezek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2%-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítőitalokat; f) szexuális termék: az Fgytv. 2. § v) pontjában meghatározott termék. Záró rendelkezések 29. § (1) E rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. (3) Az e rendelet hatálybalépésekor már működő és hatályos működési engedéllyel rendelkező üzlet esetében a kereskedőnek csak az 1. melléklet szerinti adatokban bekövetkezett változás esetén kell az e rendelet szerinti új működési engedély iránti kérelmet vagy bejelentést benyújtania. A jegyző a 6. § (6) bekezdése, illetve a 10. § szerint jár el. (4) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján az üzletekről vezetett nyilvántartás adatait 2009. december 31-ig kell átvezetni a 2. melléklet szerint. 30. § A 19. §-ban és a 20. § (3) bekezdésében meghatározott technikai jellegű elő írásoknak nem kell megfelelnie az olyan terméknek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő az ott irányadó elő írásoknak meg fele lően, feltéve, hogy az irányadó elő írások a közerkölcs, a közbiztonság, az emberi egészség és élet védelme, illetve a fogyasztók védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak. 31. § (1) Hatályát veszti a) az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet, b) az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 307/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet, c) a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése, d) az egyes kormány- és miniszteri rendeleti szintű jogszabályok és jogszabályi rendelkezések technikai deregulációjáról szóló 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 78. pontja. (2) E § 2009. október 2-án hatályát veszti. 32. § A 13. § (1) bekezdése, a 19. §, a 20. § (3) bekezdése tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént. 33. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és a tanácsi irányelv 8., 9. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a társadalompolitika összehangolásáért felelős