33/2008. (III. 27.) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások rés

33/2008. (III. 27.) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendelem el: A támogatás célja 1. § A támogatás célja a nem termelő beruházások révén a vidéki táj megőrzése, az egyedi tájérték fenntartása, a növény- és állatvilág fajgazdagságának növelése, a környezeti állapot javítása, az önként vállalt agrár-környezetgazdálkodási előírások betartásának és teljesítésének elősegítése, a Natura 2000 területek közjóléti értékének növelése, valamint a környezetgazdálkodási célok teljesítéséhez való hozzájárulás. Fogalmak 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. első kivitel: a sövény, illetve mezővédő fásítás telepí tésének első évi munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés befejezéséig; 2. MePAR: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendeletben (a továbbiakban: MePAR rendelet) szabályozott rendszer; 3. Natura 2000 terület: az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-ának előírásai szerint a MePAR-ban lehatárolt terület; 4. telepítési engedély: az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 35. §-a alapján jóváhagyott telepítési-kivitelezési tervet engedélyező határozat; 5. áttört szerkezetű fásítás: olyan, legalább három sorban telepített, három szintet alkotó (cserjeszint, alsó és felső lombkoronaszint) fás szárú növényfajokból telepített fasor és fásítás, ahol a tervezett telepítés hosszirányú függőleges síkra vetített záródása lombos állapotban 70–90% között van; 6. füves mezsgye: gyeptelepítéssel létrehozott gondozott gyepsáv; 7. parcella: olyan összefüggő, a környező területektől fizikailag egyértelműen elhatárolható földterület, amelyen egy termelő egy növényfajt vagy növényfajtát termeszt; 8. sérülékeny ivóvízbázisok védőterülete: a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján a MePAR tematikus rétegének megfelelően lehatárolt, az irányító hatóság által közleményben megjelentetett terület; 9. árvíz sújtotta terület: olyan terület, melyet 10 év alatt legalább háromszor sújtott árvíz, és erről az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság hatósági bizonyítványt ad; 10. belvizes terület: olyan terület, amelyen 5 év alatt legalább háromszor fordult elő belvíz, és erről az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság hatósági bizonyítványt ad; 11. Vásárhelyi Terv célterülete: a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény alapján külön jogszabályban meghatározott, a MePAR tematikus rétegének megfelelően lehatárolt, az irányító hatóság által közleményben megjelentetett terület; 12. kedvezőtlen adottságú terület: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról szóló 24/2007. (IV. 17.) FVM rendelet alapján meghatározott, a MePAR tematikus rétegének megfelelően lehatárolt terület; 13. Érzékeny Természeti Területek (a továbbiakban: ÉTT): az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabá lyokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM–FVM együttes rendelet alapján a MePAR-ban fizikai blokk szinten lehatárolt terület; 14. Magas Természeti Értékű Területek (a továbbiakban: MTÉT terület): a Natura 2000 területek, illetve az ÉTT területek együttes, az irányító hatóság által közleményben megjelentetett területe; 15. rovarteleltető bakhát: a ragadozó ízeltlábúak megtelepedését elősegítő és fészkelésre alkalmas rovarteleltető földépítmény; 16. kerítés: olyan létesítmény, amely a rajta történő átjutást biztosító segédberendezéseivel (kapuk, vadrácsok, lépcsős vagy létrás átjárók) együtt képes a legelő háziállatok adott területen történő tartására; 17. gyeptelepítési terv: az irányító hatóság által közleményben kiadott útmutató alapján elkészített tervdokumentum; 18. mesterséges fészekodú: mezőgazdasági területeken előforduló védett madárfajok fészkelési lehetőségeinek bővítésére szolgáló berendezés; 19. mesterséges fészkelősziget: halastavak nyílt vízfelületén elhelyezett, cölöpökre rögzített, a halastavak környezetében előforduló védett madárfajok fészkelési lehetőségeinek bővítésére szolgáló berendezés; 20. mesterséges denevérodú: mezőgazdasági területeken előforduló védett denevérfajok szaporodási lehetőségeinek bővítésére szolgáló berendezés; 21. T-ülőfa: mezőgazdasági területeken vadászó védett vártamadarak (ragadozók, rovarevők) táplálkozási lehetőségeinek bővítésére szolgáló berendezés. A támogatott célterületek, a támogatás jellege 3. § (1) Támogatás vehető igénybe az alábbi földhasználati intézkedésekre: a) első kivitelre: aa) sövénytelepítésre, ab) mezővédő fásításra; b) gyeptelepítésre: ba) füves mezsgye telepítésére, bb) ültetvény sorközgyepesítésére, bc) környezetvédelmi célú gyeptelepítésre, bd) természetvédelmi célú gyeptelepítésre; c) rovarteleltető bakhát létesítésére gyeptelepítéssel. (2) Támogatás vehető igénybe az alábbi eszközbeszerzésekre: a) gyepterület hasznosítása során alkalmazható természetes alapanyagú kerítés kialakítására, b) természetes alapanyagú madárvédelmi berendezések létesítésére. (3) Az (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában meghatározott földhasználati intézkedésre támogatás kizáró lag az (1) bekezdés aa), illetve ab) alpontjában meghatározott földhasználati intézkedés után nyújtott támogatással együtt vehető igénybe. (4) Az (1) bekezdésben szereplő támogatások alapjának a 6. § (1) bekezdés, 7. § (1) bekezdés, 8. § (1) bekezdés, 9. § (1) bekezdés, 10. § (1) bekezdés, 11. § (1) bekezdés, valamint a 12. § (1) bekezdés szerinti jogosultság alapjául szolgáló területen megvalósított földhasználati intézkedések minősülnek. (5) A (2) bekezdésben szereplő támogatások alapjának a 13. § (1) bekezdés és 14. § (1) bekezdés szerinti jogosultság alapjául szolgáló területen megvalósított, illetve a beszerzett eszköz üzembe helyezése minősül. A támogatás mértéke 4. § (1) A támogatás maximális mértéke a földhasználati intézkedéseknél az elszámolható kiadások 100%-a, de legfeljebb: a) sövénytelepítés esetén 300 eurónak megfelelő forintösszeg/100 folyóméter; b) mezővédő fásítás esetén 800 eurónak megfelelő forintösszeg/100 folyóméter; c) füves mezsgye létesítése esetén 30 eurónak megfelelő forintösszeg/100 folyóméter; d) ültetvény sorközgyepesítése esetén 310 eurónak megfelelő forintösszeg/ha; e) környezetvédelmi célú gyeptelepítés esetén 310 eurónak megfelelő forintösszeg/ha; f) természetvédelmi célú gyeptelepítés esetén 310 eurónak megfelelő forintösszeg/ha; g) rovarteleltető bakhát létesítése esetén 30 eurónak megfelelő forintösszeg/100 folyóméter. (2) A támogatás maximális mértéke eszközbeszerzés esetén az elszámolható kiadások 100%-a, de legfeljebb: a) kerítések esetében: 315 eurónak megfelelő forintösszeg/100 folyóméter; b) madárvédelmi berendezések esetében: 60 eurónak megfelelő forintösszeg/berendezés. (3) E rendelet alkalmazásában a földhasználati intézkedésekkel kapcsolatban felmerült elszámolható kiadásnak minősülnek a következő tevékenységek költségei: a) terület-előkészítés; b) tápanyag-utánpótlás; c) szaporítóanyag-beszerzés és -tárolás; d) telepítés. (4) E rendelet alkalmazásában az eszközbeszerzés esetén felmerült elszámolható kiadásnak minősül: a) eszköz bekerülési költsége; b) alapanyag költsége; c) terület-előkészítés költsége; d) létesítés költsége; e) a létesítéshez kapcsolódóan az Európai Mezőgazda sági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: EMVA általános rendelet) 31. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatások költségei, az ott meghatározott mértékig, melyek azonban nem haladhatják meg az összes elszámolható kiadás 12%-át. A támogatás igénybevételének feltételei 5. § (1) A támogatás igénybevételére – a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – a kérelmező akkor jogosult, ha az alábbi támogatási intézkedések valamelyikének keretében a tervezett beruházással érintett területre vonatkozóan jogerős helyt adó vagy részben helyt adó támogatási határozattal rendelkezik: a) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 39. cikke szerinti agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekről szóló külön jogszabály alapján; b) a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet alapján [az a) pontban foglalt intézkedéssel együtt továbbiakban: agrár-környezetgazdálkodási támogatási program]. (2) Támogatást vehetnek továbbá igénybe a Natura 2000 területek földhasználói, akik a művelethez kapcsolódó földterület hasznosításával összefüggésben felmerülő kiadásokat, illetve kockázatokat viselik, ha a területileg érintett nemzeti park igazgatóság igazolja, hogy a tervezett beruházás természetvédelmi értéke az adott területen magas. (3) A 3. § (1) bekezdés b) pontjának bc)–bd) alpontjában meghatározott földhasználati intézkedések esetén támogatást vehetnek igénybe az (1), illetve (2) bekezdés alá nem tartozó egyéb területek földhasználói is, akik a művelethez kapcsolódó földterület hasznosításával összefüggésben felmerülő kiadásokat, illetve kockázatokat viselik. (4) Támogatás igénybevételére nem jogosult a) költségvetési szerv, valamint az a gazdálkodó szer vezet, amelyben a Magyar Állam tulajdoni hányada 50% felett van; b) az a gazdálkodó, aki a támogatási kérelem benyújtását megelőző két naptári évben végleges kizárásra került az (1) bekezdés a) pontja, illetve b) pontja szerinti agrár-környezetgazdálkodási támogatási programból; c) az a gazdálkodó, akinek a támogatási kérelem benyújtását megelőző két naptári évben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet alapján nyújtandó kifizetését az előírások nem teljesítése miatt 100%-kal csökkentették. (5) A 3. § (1) bekezdésében szereplő földhasználati intézkedések esetén a beruházást legkésőbb a támogatási kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedését követő év május 31-ig meg kell valósítani. (6) A 3. § (1) bekezdés b) pontjának bc) alpontjában és bd) alpontjában szereplő intézkedések esetén, amennyiben a kérelmező a beruházással érintett területre vonatkozóan az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerint támogatásban részesül, a beruházás nem kezdhető meg az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás alapján meghatározott kötelezettségek fennállásáig. (7) A 3. § (2) bekezdésében szereplő eszközbeszerzés esetén az eszközbeszerzést legkésőbb a támogatási kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül végre kell hajtani. (8) A kifizetési kérelem benyújtását követően a beruházást: a) legalább 5 évig fenn kell tartani a 3. § (1) bekezdésében szereplő földhasználati intézkedések esetében; b) legalább 3 évig fenn kell tartani a 3. § (2) bekezdésében szereplő eszközbeszerzések esetében. 6. § (1) A 3. § (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontja szerinti sövénytelepítés esetén a kérelmezőnek rendelkeznie kell egybefüggően legalább 1 hektár szántó vagy gyep (rét, legelő) hasznosítású, a) agrár-környezetgazdálkodási támogatási programban részt vevő területtel, vagy b) Natura 2000 területtel, az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel. (2) A telepítés során az 1. számú melléklet A. pontjában felsorolt cserjefajok közül azokat a termőhelyeknek megfelelő, a tájegységben őshonos (termőhely-honos) fajokat lehet felhasználni, melyekről a területileg érintett nemzeti park igazgatóság a kérelmező kérelmére jóváhagyó nyilatkozatot adott. (3) A támogatásra jogosult köteles a sövény telepítését az alábbi követelmények szerint elvégezni: a) a sövény mérete egybefüggően legalább 250 méter hosszú és legalább 1,5 méter, de legfeljebb 3 méter széles, kiterjedését a szélső tövektől számított 0,75 méter távolság (várható koronavetület) alapján kell számítani; b) a 250 méter hosszúságot meghaladó sövényen 250 méterenként 1 db, legalább 2 méter széles átjárót kell hagyni, ahol a kiterjedés az a) pont szerint értendő; c) a sövény kiterjedése nem haladhatja meg az érintett parcella 5%-át; d) a sövényt hosszanti oldalával a parcella szélével érintkezően kell telepíteni; e) 12%-nál nagyobb lejtésű területen a sövénynek a lejtés irányára merőleges vetületi hossza nem lehet kevesebb, mint a tényleges hossz 70%-a; f) telepítésekor az utakat és gyalogösvényeket szabadon kell hagyni; g) a telepítés során igazoltan hazai eredetű szaporítóanyagot kell alkalmazni az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet előírásai szerint; h) a telepítést 2–3 éves, iskolázott, ismételt visszametszéssel többszörösen elágaztatott cserjével kell megvalósítani; i) a sövény telepítésében legalább három cserjefajt kell alkalmazni, és egyik faj részaránya sem haladhatja meg a 70%-ot; j) a sövénytelepítést – az alkalmazott pótlásokat is beleszámítva – úgy kell elvégezni, hogy biztosítva legyen az elültetett cserjék legalább 90%-ának sikeres megmaradása, és azok akadálymentes továbbfejlődése; k) a sövénytelepítés során az alkalmazható sortáv nem haladhatja meg az 1,2 métert, a tőtávolság pedig a 0,75 métert; l) a sövénytelepítésre fagymentes időszakban, a vegetációs időszakon kívül kerülhet sor. (4) A támogatásra jogosult köteles az 5. § (8) bekezdésének a) pontja szerinti időszakban a telepített sövényben megjelenő, az 1. számú melléklet C. pontjában szereplő invazív cserje- és fafajok egyedeit eltávolítani, a telepített sövényben az e fajokból megengedett invazív borítás legfeljebb 1% lehet. 7. § (1) A 3. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontja szerinti mezővédő fásítás esetén a kérelmezőnek rendelkeznie kell: a) legalább 3 hektár egybefüggő szántó vagy gyep (rét, legelő) hasznosítású, aa) az agrár-környezetgazdálkodási támogatási programban részt vevő területtel, vagy ab) Natura 2000 területtel, az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, valamint b) az illetékes erdészeti hatóságnak az ügyfél nevére szóló, az adott területre vonatkozó jogerős telepítési engedélyével. (2) A telepítés során az 1. számú melléklet A. és B. pontjaiban felsorolt cserje- és fafajok közül azokat a termőhelyeknek megfelelő, a tájegységben őshonos (termő hely-honos) fajokat lehet felhasználni, melyekről a területileg érintett nemzeti park igazgatóság a kérelmező kérelmére jóváhagyó nyilatkozatot adott. (3) A támogatásra jogosult köteles a mezővédő fásítást az alábbiakban meghatározott követelmények szerint elvégezni: a) a fásítást legalább 250 m hosszú, legalább 6 m és legfeljebb 15 m széles egybefüggő területen kell megvalósítani; a fásítás szélességét a szélső cserjetövektől számított 0,7 m távolság (1,5 m várható koronavetület) alapján kell számítani; b) a 250 méter hosszúságot meghaladó fásításon 250 méterenként 1 db, legalább 2 méter széles átjárót kell hagyni, ahol a kiterjedés az a) pont szerint értendő; c) a támogatással érintett egybefüggő fásítás kiterjedése a 0,5 ha-t nem érheti el; d) a fásítást áttört szerkezetű, őshonos fa- és cserjefajok alkalmazásával kell megvalósítani; e) a fásítást az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény és a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet előírásaival összhangban, az erdészeti hatóság által jóváhagyott telepítés-kivitelezési tervnek megfelelően kell elvégezni; f) a telepítés során az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet előírásai szerint igazoltan hazai eredetű szaporítóanyag használható fel; g) a fásítást az alábbiak szerint kell elhelyezni: ga) a parcella szélén, gb) a fasornak a vegetációs időszakban mért uralkodó szélirányra vonatkozó teljes merőleges vetülete a fasor tényleges hosszának 70%-át el kell érnie. (4) A támogatásra jogosult köteles az 5. § (8) bekezdésének a) pontja szerinti időszakban a fásításban megjelenő, az 1. számú melléklet C. pontjában felsorolt invazív cserje- és fafajok egyedeit eltávolítani, a telepített fásításban az e fajokból megengedett invazív borítás legfeljebb 1% lehet. 8. § (1) A 3. § (1) bekezdése b) pontjának ba) alpontja szerinti füves mezsgye létesítése földhasználati intézkedés esetén a kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 1 hektár egybefüggő, szántó hasznosítású, a) az agrár-környezetgazdálkodási támogatási programban részt vevő területtel, vagy b) Natura 2000 területtel, az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel. (2) A támogatásra jogosult köteles a) a füves mezsgyét minimum 4 méter szélességben, de a parcella 10%-át meg nem haladó területen úgy kialakítani, hogy a füves mezsgye hossza megegyezzen a sövény vagy a mezővédő fásítás hosszával, b) a füves mezsgyét a 10. § (2) bekezdésében foglalt gyeptelepítési követelmények szerint kialakítani. (3) Az 5. § (8) bekezdésének a) pontja szerinti időszakban a támogatásra jogosult köteles a füves mezsgyét az alábbiak szerint fenntartani: a) a füves mezsgyén gyommentes állapotot kell biztosítani, és b) a füves mezsgye gyepfelszínének maradandó károsítása nem megengedett. 9. § (1) A 3. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerinti ültetvények sorközgyepesítése esetén a kérelmezőnek rendelkeznie kell egybefüggően legalább 0,5 hektár ültetvény hasznosítású, a) agrár-környezetgazdálkodási támogatási programban részt vevő területtel, vagy b) Natura 2000 területtel, az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel. (2) A támogatásra jogosult köteles a sorközgyepesítést a 10. § (2) bekezdésében foglalt gyeptelepítési követelmények szerint elvégezni. (3) A támogatásra jogosult köteles az 5. § (8) bekezdésének a) pontja szerinti időszakban a gyepfelszínt az alábbiak szerint fenntartani: a) a gyepfelszínen gyommentes állapotot kell biztosítani, és b) a gyepfelszín maradandó károsítása nem megengedett. 10. § (1) A 3. § (1) bekezdése b) pontjának bc) alpontja szerinti környezetvédelmi célú gyeptelepítés esetén a kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 1 hektár egybefüggő, szántó hasznosítású területtel, amely a) sérülékeny ivóvízbázisok védőterületén, b) 12%-nál nagyobb lejtésű MePAR-ban lehatárolt te rületen, c) árvíz sújtotta területen, d) belvizes területen, e) a Vásárhelyi Terv célterületén, vagy f) kedvezőtlen adottságú területen helyezkedik el. (2) A támogatásra jogosult köteles a gyeptelepítést az alábbiakban foglalt követelmények szerint elvégezni: a) a gyeptelepítéshez legalább három fajból álló fű magkeverékét kell használni, amely pillangós növény magkeverékével együttesen is alkalmazható; b) a telepítést gyeptelepítési terv alapján kell végrehajtani; c) műtrágya és szervestrágya alkalmazása vetéskor engedélyezett, de a maximálisan a területre kivihető nitrogén hatóanyag-tartalom nem haladhatja meg a 170 kg/hektárt. (3) A támogatásra jogosult köteles az 5. § (8) bekezdésének a) pontjában szereplő időszakban a gyepfelszínt az alábbiak szerint fenntartani: a) a gyepfelszínen gyommentes állapotot kell biztosítani, és b) a gyepfelszín maradandó károsítása nem megengedett. 11. § (1) A 3. § (1) bekezdése b) pontjának bd) alpontja szerinti természetvédelmi célú gyeptelepítés esetén a kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 1 hektár egybefüggő, szántó hasznosítású MTÉT területtel, az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel. (2) A támogatásra jogosult köteles a gyeptelepítést az alábbiakban foglalt követelmények szerint elvégezni: a) a gyeptelepítéshez legalább öt fajból álló fű magkeverékét kell használni, amely pillangós növény magkeverékével együttesen is alkalmazható; b) a telepítést gyeptelepítési terv alapján kell végrehajtani; c) műtrágya és szervestrágya alkalmazása vetéskor engedélyezett, de a maximálisan a területre kivihető nitrogén hatóanyag-tartalom nem haladhatja meg a 90 kg/hektárt. (3) A támogatásra jogosult köteles az 5. § (8) bekezdésének a) pontjában szereplő időszakban a gyepfelszínt az alábbiak szerint fenntartani: a) a gyepfelszínen gyommentes állapotot kell biztosítani, és b) a gyepfelszín maradandó károsítása nem megengedett. 12. § (1) A 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rovarteleltető bakhát létesítése esetén a kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 1 hektár egybefüggő, szántó hasznosítású, a) az agrár-környezetgazdálkodási támogatási programban részt vevő területtel, vagy b) Natura 2000 területtel, az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel. (2) A támogatásra jogosult köteles a bakhátat az alábbiak szerint kialakítani: a) a bakhát mérete egybefüggően legalább 250 méter hosszú és legalább 2 méter széles; b) a bakhát magassága 25–40 centiméter között lehet; c) a bakhátat kétirányú összeszántással kell kialakítani; d) a bakháton a 10. § (2) bekezdésben foglaltak szerint gyeptelepítést kell elvégezni; e) a bakhát kiterjedése nem érheti el az érintett parcella területének 5%-át. (3) A támogatásra jogosult köteles a rovarteleltető bakhátat az 5. § (8) bekezdésének a) pontja szerinti időszakban az alábbiak szerint fenntartani: a) a bakháton gyommentes állapotot kell biztosítani; b) a bakhát gyepfelszínének maradandó károsítása nem megengedett. 13. § (1) A 3. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti gyepterület hasznosítása során alkalmazható természetes alapanyagú kerítés kialakítása esetében a támogatás feltétele, hogy a kérelmezőnek rendelkeznie kell gyep (rét, legelő) hasznosítású, a) agrár-környezetgazdálkodási támogatási programban részt vevő területtel, vagy b) Natura 2000 területtel, az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel. (2) A támogatásra jogosult köteles a kerítés kialakítása során az alábbiakban foglalt követelmények szerint eljárni: a) a kerítés fő szerkezeti elemei fa, nád, illetve vessző alapanyagokból készülhetnek; b) a kerítés magassága legalább 1,2 méter; c) a tartóoszlopokat úgy kell elhelyezni, hogy az egy mástól való távolságuk ne haladja meg az 5 métert; d) a kerítés töréspontjainál és azoknál a tartóoszlopok nál, ahol a talajtani adottságok miatt nem biztosított azok állékonysága (pl. köves talaj, vízmosás), legalább minden tizedik tartóoszlopot legalább két oldaláról kiegészítő támasztékkal kell megerősíteni; e) a kerítéssel körülhatárolt területre a gyalogos és gépjárművel történő bejutást biztosítani kell. 14. § (1) A 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti természetes alapanyagú madárvédelmi berendezések létesítése esetében a támogatás feltétele, hogy a kérelmezőnek rendelkeznie kell gyep (rét, legelő), szántó, nádas, halastó hasznosítású, a) agrár-környezetgazdálkodási támogatási programban részt vevő területtel, vagy b) Natura 2000 területtel kell rendelkeznie, az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel. (2) A természetes alapanyagú, engedélyezett madárvédelmi berendezések létesítése esetén a 2. számú mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően kell eljárni az alábbiak figyelembevételével: a) a 2. számú mellékletben megadott műszaki leírásnak megfelelő berendezések beszerezhetők készen vagy annak megfelelően elkészíthetők saját kivitelezésben; b) madárvédelmi berendezések védett természeti területen, illetve MTÉT területen való kihelyezéséhez a területileg érintett nemzeti park igazgatóság előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges; c) a 2. számú mellékletben meghatározott „D” és „S” típusú fészekodúk, denevérodú, fészkelősziget és T-ülőfa kihelyezéséhez a területileg érintett nemzeti park igazgatóság írásos hozzájárulása szükséges. 15. § A kérelmező nem jogosult támogatásra a) a 3. § (1) bekezdése a) pontjának aa) és ab) alpontja szerinti földhasználati intézkedés esetén azokon a parcellaszegélyeken, amellyel érintkező szomszédos parcellaszegélyen megkezdett vagy befejezett sövénytelepítés, erdősítés, fásítás, illetve ültetvénytelepítés található; b) a 3. § (1) bekezdése b) pontjának ba) alpontja szerinti földhasználati intézkedés esetén, ha a beruházással érintett területre korábban már vettek igénybe támogatást az 5. § (1) bekezdése b) pontja szerinti programban füves mezsgye telepítésére vonatkozóan; c) a 3. § (2) bekezdése b) pontjában szereplő madárvédelmi berendezések beszerzése esetén, ha a beruházással érintett terület ültetvényként hasznosított, és az 5. § (1) bekezdése a) pontja szerinti támogatásban részesült. Támogatási kérelem benyújtása 16. § (1) Támogatási kérelmet egy példányban, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által rendszeresített formanyomtatványon a kérelmező lakhelye, illetve székhelye szerint illetékes megyei MVH kirendeltséghez lehet benyújtani. (2) A támogatási kérelmet évente július 1. és július 31. között lehet benyújtani azzal, hogy a) a kérelmeket csak a tárgyévben május 15-ig benyújtott egységes területalapú támogatás iránti kérelmen feltüntetett parcellákra vonatkozóan lehet benyújtani; b) a 3. § (1) bekezdés b) pontjának bc) alpontjában, illetve bd) alpontjában szereplő intézkedések esetében csak 2009. évben lehet támogatási kérelmet benyújtani. (3) A támogatási kérelemhez mellékelni kell: a) a beruházással érintett ingatlanra vonatkozó 30 nap nál nem régebbi hiteles tulajdonilap-másolatot; b) ha a beruházás nem saját tulajdonú, vagy más sze mély jogával terhelt ingatlanon valósul meg, a használat jogosságát igazoló okiratot, és a tulajdonos nyilatkozatát, amely szerint a kérelmező jogosult a beruházást megvalósítani és az ingatlant az 5. § (8) bekezdésében szereplő időszakok végéig használni; c) sövény létesítése esetén a területileg érintett nemzeti park igazgatóság 6. § (2) bekezdésében szereplő jóváhagyó nyilatkozatát; d) mezővédő fásítás esetén: da) az erdészeti hatóság által kiadott telepítési enge délyt, db) a területileg érintett nemzeti park igazgatóság 7. § (2) bekezdésében szereplő jóváhagyó nyilatkozatát; e) a megvalósítás helyét ábrázoló MePAR egyedi blokktérképet; f) Natura 2000 terület esetén a területileg érintett nem zeti park igazgatóság 5. § (2) bekezdésében szereplő nyilatkozatát; g) környezetvédelmi célú gyeptelepítés esetén, ha az árvíz sújtotta vagy belvizes területet érint, akkor a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság által kiállított hatósági bizonyítványt a terület 2. § 9. pontjában, illetve 10. pontjában foglaltak szerinti állapotára vonatkozóan; h) a 3. § (1) bekezdésének b) és c) pontjai szerinti intézkedések esetében a gyeptelepítési tervet; i) madárvédelmi berendezések beszerzése esetén a 14. § (2) bekezdés b) pontjában, illetve a 14. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott előzetes írásbeli hozzájárulásokat; j) amennyiben az igénylő gazdasági társaság a hatályos társasági szerződés másolatát. (4) A támogatási kérelem nem foglalja magában a kifizetési kérelmet. (5) A kérelmező a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszakonként csak egy támogatási kérelmet nyújthat be. (6) A kérelmező egy támogatási kérelemben a 3. § (1) és (2) bekezdéseiben szereplő intézkedések közül több intézkedésre is igényelhet támogatást. A támogatási kérelem elbírálása 17. § (1) A rendelkezésre álló keretösszegnek a 3. § (1) bekezdésében szereplő földhasználati intézkedések és a 3. § (2) bekezdésében szereplő eszközbeszerzési intézkedések közötti megosztásának arányát az irányító hatóság közleményben teszi közzé. (2) A benyújtott támogatási kérelmek intézkedésenként külön megállapított rangsor alapján kerülnek elbírálásra – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a 3. § (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában szereplő intézkedés kivételével, mivel az a 3. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában vagy ab) alpontjában szereplő intézkedéssel együtt kerül elbírálásra. (3) Amennyiben a támogatási kérelemben szereplő intézkedéshez kapcsolódó egyes parcellák környezeti érzékenysége eltérő, úgy a bírálat során a terület nagyságával súlyozott mérték kerül figyelembevételre. (4) A pontrendszer részletes szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza. Azt a minimális pontszámot, amelytől e rendelet alapján támogatás adható, az irányító hatóság közleményben teszi közzé. Kifizetési kérelem benyújtása 18. § (1) A kifizetési kérelmet egy példányban az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon, a kérelmező lakhelye, illetve székhelye szerint illetékes megyei MVH kirendeltséghez lehet benyújtani. (2) A kifizetési kérelmet be lehet nyújtani: a) a 3. § (1) bekezdésében felsorolt földhasználati in tézkedések esetén minden évben az egységes területalapú támogatás iránti kérelemmel egyidejűleg, legkésőbb a támogatási határozat jogerőre emelkedését követő második naptári évben; b) a 3. § (2) bekezdésében felsorolt eszközbeszerzések esetén évente: ba) április 1.–május 15. között, valamint bb) szeptember 15.–október 30. között, legkésőbb a támogatási határozat jogerőre emelkedését követő naptári évben. (3) A kifizetési kérelemhez mellékelni kell: a) a beruházás megvalósulását igazoló tételes bizony latokról készített számlaösszesítőt, valamint b) a megvalósított beruházást ábrázoló egyedi blokk térképet, az összes, a támogatási kérelemben szereplő parcellának és a megvalósított egyes beruházások helyének megjelölésével, valamint a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti beruházások helyének Egységes Országos Vetületi Rendszerben legalább 3–5 méter pontossággal megadott koordinátáinak feltüntetésével. A támogatás folyósítása 19. § (1) A támogatás a jogcímre vonatkozó helyszíni ellenőrzések lefolytatása után egy összegben kerül folyósításra. (2) Az MVH a 3. § (1) bekezdésében szereplő földhasználati intézkedések esetében a kifizetési kérelem adatait a MePAR rendelet szerinti adatbázis adataival összeveti, és a kimutatott túligénylések esetén az érintett földhasználókat a túligénylés tisztázására szólítja fel. (3) A támogatás elszámolásának alapját a támogatásra jogosult által benyújtott számlaösszesítők képezik. Ellenőrzés 20. § A jogosultsági feltételek és a kötelezettségvállalások teljesítését az MVH külön megállapodás alapján az illetékes szakhatóságok bevonásával évente ellenőrzi. Jogkövetkezmények 21. § (1) Ha a támogatásra jogosult a 6. § (2) és (3) bekezdésében, a 7. § (2) és (3) bekezdésében, a 8. § (2) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdésében, a 10. § (2) bekezdésében, a 11. § (2) bekezdésében, a 12. § (2) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, valamint a 14. § (2) bekezdésében foglaltakat megszegi, akkor: a) részleges teljesítés esetén a támogatás 30%-át köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni; b) nem teljesítés esetén a támogatás egészét köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni. (2) Ha a támogatásra jogosult az 5. § (5) bekezdésében, (6) bekezdésében, illetve (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a támogatást jóváhagyó határozatot vissza kell vonni. (3) Ha a támogatásra jogosult az 5. § (8) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a támogatás 75%-át köteles a jogosulatlannul igénybe vett támogatásokra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni. (4) Amennyiben a támogatásra jogosult az 5. § (8) bekezdése a) pontjában szereplő időszak alatt a 6. § (4) bekezdésében, a 7. § (4) bekezdésében, a 8. § (3) bekezdésében, a 9. § (3) bekezdésében, a 10. § (3) bekezdésében, a 11. § (3) bekezdésében, valamint a 12. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a támogatás 15%-át köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni. (5) Amennyiben a 3. § (1) bekezdésének a) pontja, b) pontjának ba) alpontja és c) pontja szerinti beruházással érintett területek agrár-környezetgazdálkodási támogatási programban is támogatást nyertek, úgy annak a területrésznek, amelyen a beruházás megvalósult, az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra való jogosultsága megszűnik, a támogatásra jogosultat azonban támogatásvisszafizetési kötelezettség nem terheli. Záró rendelkezések 22. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) Külön jogszabályban megállapított, e rendelet 5. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő agrár-környezetgazdálkodási intézkedés „Környezetvédelmi célú földhasználatváltás”, illetve „Természetvédelmi célú földhasználatváltás” célprogramjainak keretein belül támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a kérelmező a támogatással érintett területre vonatkozóan e rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontjának bc) vagy bd) alpontjaiban meghatározott intézkedésekre vonatkozóan támogatási kérelmet nyújtott be. Az Európai Unió jogának való megfelelés 23. § Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 41. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Gráf József s. k., földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter