25/2014. (VII. 22.) AB határozata a Kúria Pfv.IV.20.015/2012/4. számú ítélete, valamint a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 1.Pf.20.361/2011/4. számú j

25/2014. (VII. 22.) AB határozata a Kúria Pfv.IV.20.015/2012/4. számú ítélete, valamint a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 1.Pf.20.361/2011/4. számú jogerős ítélete alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről. Az Alkotmánybíróság teljes ülése bírói döntés alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában – Dr. Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következő Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a  Kúria Pfv.IV.20.015/2012/4. számú ítélete a  Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 1.Pf.20.361/2011/4. számú jogerős ítéletére is kiterjedő hatállyal alaptörvény-ellenes, ezért azokat megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. I. [1] Az indítványozó az  Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a  továbbiakban: Abtv.) 27.  §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Az  indítványozó a  2012. szeptember 14-én érkeztetett alkotmányjogi panaszában a  Kúria Pfv.IV.20.015/2012/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. [2] Alkotmányjogi panaszában az  indítványozó előadta, hogy 2010. szeptember 27-én közérdekű adatigényléssel fordult a Vértesi Erőmű Zrt.-hez. Az  indítványozó adatkérése a Vértesi Erőmű Zrt.-nek a System Consulting Zrt.-vel kötött ügyleteire vonatkozott. (A közérdekű adatigénylés a következő adatok kiadására irányult: 1. A Vértesi Erőmű Zrt. és a System Consulting Zrt. között 2008-ban aláírt szerződések; 2. A Vértesi Erőmű Zrt. által 2008-ban megkötött áramvásárlási szerződések; 3. A  Vértesi Erőmű Zrt. 2009 tavaszán indított kártérítési perei és büntetőfeljelentést megalapozó, a System Consulting Zrt. privatizációs és áramvásárlási ügyében lezajlott belső vizsgálat során született dokumentumok, és a belső vizsgálat költsége.) [3] A Vértesi Erőmű Zrt. az  adatok kiadását megtagadta, ezért az  indítványozó keresetet nyújtott be a  Tatabányai Városi Bírósághoz. Az  elsőfokú bíróság 2011. február 8-án kelt ítéletében – a  személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 19. § (1) bekezdése és 2. § 5. pontja, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (2) bekezdése és 5. § (1)–(2)  bekezdése alapján – kötelezte az  alperest a  felperes által kért adatok kiadására. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Vértesi Erőmű Zrt. részvényeinek 98,53%-a a Magyar Villamos Művek Zrt. (a  továbbiakban: MVM Zrt.) tulajdonában áll, s az MVM Zrt.-ben a magyar államnak legalább 75% +1 szavazatnyi tartós részesedése van. Ezt figyelembe véve az  elsőfokú bíróság az  Avtv. és a  Vtv. szabályai alapján közérdekből nyilvános adatoknak minősítette a  kiadni kért adatokat. Kifejtette továbbá, hogy a  Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 81. §-ában az üzleti titokra vonatkozó rendelkezések nem adnak alapot „a szerződésekre mint közérdekből nyilvános adatokra vonatkozó adatközlés megtagadására”. [4] Fellebbezés alapján a  Komárom-Esztergom Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság az  elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Vtv. tárgyi hatályáról rendelkező 1.  § (1) és (2)  bekezdését szűken kell értelmezni. A  másodfokú bíróság szerint a  Vértesi Erőmű Zrt. nem tartozhat a Vtv. 1. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá, s ezért „nem mondható ki, hogy az alperes [Vértesi Erőmű Zrt.] olyan állami vagyonnal gazdálkodó szervezet, amely közfeladatot ellátó szervként állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő közérdekből nyilvános adatok kiadására köteles.” A  másodfokú bíróság szerint tehát a  Vértesi Erőmű Zrt. a  Vtv. szerinti „egyéb közfeladatot ellátó szervnek nem minősíthető”, az Avtv. 19. § (1) bekezdése alapján „nem minősül közérdekű adatkezelőnek”. [5] A jogerős ítélettel szemben az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a  jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Kifejtette, hogy a  Legfelsőbb Bíróság, illetve a  Kúria korábbi ítéletei értelmében (Pfv.IV.21.048/2009/6., Pfv.IV.20.197./2012/4.) az  MVM Zrt. cégcsoportjába tartozó, attól azonban társasági jogilag elkülönülő Vértesi Erőmű Zrt. az Avtv. 19. § (1) bekezdése és a Vtv. 5. § (2) bekezdése alapján nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, ezért a „kért adatok kiadását […] jogszerűen tagadhatta meg”. [6] Az indítványozó ezt követően fordult az  Alkotmánybírósághoz a  Kúria felülvizsgálati ítéletével szemben. Álláspontja szerint az  ítélet ellentétes az  Alaptörvény VI.  cikk (2)  bekezdésével. Kifogásolta ugyanis, hogy a  Kúria az  Avtv. 19.  § (1)  bekezdésében foglaltakat (közfeladat; közfeladatot ellátó szerv) szűken értelmezte, s ezáltal az  információszabadság érvényesülését korlátozottan biztosította. Az  indítványozó hivatkozott a  32/1992. (V. 29.) AB határozatra, illetve a 34/1994. (VI. 24.) AB határozatra, amelyek értelmében az „információszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni”. Szerinte az Avtv.-t, valamint az Avtv. hatályon kívül helyezését követően az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt (a  továbbiakban: Infotv.) ennek megfelelően kellett volna, illetve kell értelmezni. [7] Az indítványozó azzal is érvelt továbbá, hogy az  ún. közvetett és a  közvetlen állami vagyonnal gazdálkodó szervezetek egyaránt közfeladatot ellátó szerveknek minősülnek. A  Kúria szűk jogértelmezése végső soron azt eredményezi, hogy még a közvetlen állami tulajdonban álló vagyonnal való gazdálkodásra, azzal való rendelkezésre vonatkozó adatok sem minősülnének nyilvánosnak. Az indítványozó szerint a Vtv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti társasági részesedés is vagyonelemnek tekintendő, a gazdasági társaság az egységes vagyonával gazdálkodik, nincs tehát olyan vagyona, amely ne képezné a társasági részesedéssel bíró tulajdonos vagy tulajdonosok vagyonát. [8] Az indítványozó hivatkozott még az  Alaptörvény 38.  cikk (1)  bekezdésére és 39.  cikk (2)  bekezdésére is. Az  indítványozó e  rendelkezések alapján kifogásolta, hogy a Kúria nem minden állami tulajdonú és közpénzekkel gazdálkodó szervezetet minősít a közpénzek gazdálkodásával összefüggésben közérdekű adat kiadására kötelesnek. [9] Az indítványozó a Kúria által hatályában fenntartott jogerős ítélet kapcsán kifogásolta azt a  jogértelmezést, amely szerint a jogalkotó az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/K. §-ának hatályon kívül helyezésével azt a szándékát juttatta volna kifejezésre, hogy „a Vtv.-ben nem nevesített állami és önkormányzati tulajdonú vállalatok átláthatatlanul és ellenőrizhetetlenül működhetnek tovább”. Az  indítványozó egyebekben hivatkozott a  régi Ptk. 81. § (3) bekezdésére is, annak alátámasztásaként, hogy az állami vagy önkormányzati költségvetést érintő vagyon bármilyen jellegű felhasználása, megterhelése nem minősül üzleti titoknak. II. [10] 1. Az Alaptörvénynek az alkotmányjogi panaszban hivatkozott rendelkezései: „VI. cikk (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.” „38.  cikk (1) Az  állam és a  helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A  nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a  közérdek szolgálata, a  közös szükségletek kielégítése és a  természeti erőforrások megóvása, valamint a  jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.” „39.  cikk (2) A  közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a  nyilvánosság előtt elszámolni a  közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A  közpénzeket és a  nemzeti vagyont az  átláthatóság és a  közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.” [11] 2. Az Avtv. vonatkozó, az adatigényléskor hatályos rendelkezései: „2. § E törvény alkalmazása során: […] 4. közérdekű adat: az  állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a  tevékenységére vonatkozó, a  személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől; 5. közérdekből nyilvános adat: a  közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;” „19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a  továbbiakban együtt: szerv) a  feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik, továbbá erre irányuló igény esetén a  20.  § rendelkezései szerint hozzáférhetővé teszik a  tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb – így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a  birtokukban lévő adatfajtákra és a  működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó – adatokat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja. (3) Az  (1)  bekezdésben említetteknek lehetővé kell tenniük, hogy a  kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az  adatot törvény alapján az  arra jogosult szerv minősítette, illetve ha az  nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot – az adatfajták meghatározásával – törvény a) honvédelmi; b) nemzetbiztonsági; c) bűnüldözési vagy bűnmegelőzési; d) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből; e) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra; f ) bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozza. (4) Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat az  (1)  bekezdésben meghatározott szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata. Ezen adatok megismerésére e törvénynek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat a  jogszabály vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati szervvel kötött szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek kezelésében levő, e  tevékenységükre vonatkozó, személyes adatnak nem minősülő adat.” [12] 3. A Vtv. érintett rendelkezései: „1.  § (1) E  törvény szabályozza a  Magyar Állam tulajdonában álló vagyon (a  továbbiakban: állami vagyon) feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyonnal való gazdálkodást. (2) E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül: a) az állam tulajdonában lévő dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő, b) az  a)  pont hatálya alá nem tartozó mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az  állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti, c) az  állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az  államot megillető egyéb társasági részesedés, d) az  államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít, e) az állam tulajdonában lévő pénzügyi eszközök.” „5.  § (1) Közérdekből nyilvános minden, az  állami vagyonnal való gazdálkodásra és az  azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. Külön törvény az adat megismerhetőségét korlátozhatja. (2) Az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül.” III. [13] Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz befogadható-e, vagyis megfelel-e az Abtv.-ben foglalt, a panaszok befogadhatóságára vonatkozó kritériumoknak. [14] 1. Az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai követelményeinek az alábbiak szerint eleget tesz. [15] Az Abtv. 30.  § (1)  bekezdése értelmében az  Abtv. 27.  §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panaszt a  sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani. Az Abtv. 53. § (2) bekezdése alapján az Abtv. 27.  §-a szerinti alkotmányjogi panaszt az  ügyben első fokon eljárt bírósághoz címezve kell benyújtani. A  Kúria Pfv.IV.20.015/2012/4. számú ítéletét az  indítványozónak 2012. július 18-án kézbesítették. Alkotmányjogi panasza 2012. szeptember 14-én, tehát az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül érkezett az elsőfokú bíróságra. [16] Az indítványozó hivatkozott az Abtv. hatáskörét megjelölő 27. §-ára [Abtv. 52. § (1b) bekezdés a) pontja]. [17] Az indítványozó megjelölte az  eljárás megindításának okait, kifejtette az  Alaptörvényben biztosított jogai sérelmének lényegét [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont]. [18] Az indítványozó megjelölte a támadott bírói döntést (a Kúria Pfv.IV.20.015/2012/4. számú ítéletét) és az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezését [VI.  cikk (2)  bekezdését], illetve indokolta az  alaptörvény-ellenesség mibenlétét [Abtv. 52. § (1b) bekezdés c)–e) pontjai]. [19] Az indítványozó határozott kérelmet terjesztett elő a  bírói ítélet megsemmisítése iránt [Abtv. 52.  § (1b)  bekezdés f ) pontja]. [20] 2. Az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság tartalmi feltételeinek is eleget tesz. [21] Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a  27.  § szerinti érintettséget, a  jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti tartalmi követelményeket. Az Abtv. 27. §-a alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és b) az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. [22] Az indítványozó az  Abtv. 27.  §-a és az  51. § (1)  bekezdése szerinti jogosultnak tekinthető, nyilvánvalóan érintett, hiszen a jelen ügyre okot adó jogvitában félként szerepel. [23] Az indítványozó a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget kimerítette. [24] Az Abtv. 29.  §-a alapján az  Alkotmánybíróság az  alkotmányjogi panaszt a  bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. A jelen ügy befogadását mindkét szempont alátámasztja. Az alkotmányjogi panasz ugyanis annak vizsgálatára irányul, hogy az eljáró bíróság a  támadott ítéletben olyan jogértelmezést követett-e, amellyel az  indítványozó információszabadsághoz való alapjogát korlátozta. Az  indítvány ezáltal alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vet fel, ami egyúttal a  bírói döntést érdemben befolyásolta. IV. [25] Az alkotmányjogi panasz megalapozott. [26] 1. Az  Alaptörvény indítvánnyal érintett VI.  cikk (2)  bekezdése szerint mindenkinek joga van a  közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Ezen túlmenően az  Alaptörvény „A közpénzek” című fejezetben a  nemzeti vagyonra, a közpénzekre kiterjedően rögzíti az átlátható gazdálkodás követelményét [38. cikk (4) bekezdés, 39. cikk]. Külön meghatározza továbbá, hogy a  közpénzekre és a  nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok [39. cikk (2) bekezdés]. [27] Az Alaptörvénynek ezek a  részben új, a  közérdekű adatok nyilvánosságát nyomatékosabban biztosító rendelkezései az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban lefektetett elvek megfelelő alkalmazására adnak alapot. Az  Alkotmánybíróság – Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása (2013. március 25.) hatálybalépését követően, az  Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezések 5.  pontja kapcsán 13/2013. (VI. 17.) AB határozatában rögzített szempontokat figyelembe véve – már több határozatában megállapította: az Alaptörvény az alapjog szinte változtatás nélküli átvételével a korábbi alkotmánybírósági gyakorlat által kimunkált elvi tételek fenntartása mellett döntött {21/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [38]; 2/2014. (I. 21.) AB határozat, Indokolás [16]; 5/2014. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [26]}. [28] 2. A közérdekű adatok megismeréséhez való jogot az Alkotmánybíróság kezdettől fogva információszabadságként fogta fel {2/2014. (I. 21.) AB határozat, Indokolás [24]}. [29] Az információszabadság alapján a közérdekű adatok (hozzáférés biztosítása, illetve részben közzétételük nyomán) nyilvánosak, azokat bárki megismerheti és terjesztheti {2/2014. (I. 21.) AB határozat, Indokolás [25]}. [30] Kötelezettek az  alapjog alapján általában az  állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint egyéb közfeladatot ellátó szervek és személyek. Figyelembe véve azonban az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdését is, nem kétséges, hogy a  közérdekű adatokhoz való hozzáférést – különösen erre irányuló igény esetén – az  ilyen adatot kezelő szervezetnek is biztosítania kell {21/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [35]}. Az  Alaptörvény 39.  cikk (2)  bekezdése kinyilvánítja ugyanis, hogy a  „közpénzekre és a  nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok”, ezeket tehát „az átláthatóság és a  közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni”, s a  nyilvánosság előtti elszámolást a „közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet” kötelességévé teszi. [31] 3. Az  Alaptörvény VI.  cikk (3)  bekezdése alapján az  információszabadság érvényesülését sarkalatos törvény, jelenleg az  Infotv. biztosítja, illetve az  alkotmányjogi panasz tárgyát képező eljárás adatigénylés útján történő megindításakor az alapjog érvényesüléséhez szükséges alapvető törvényi szabályokat az Avtv. tartalmazta. [32] Az Infotv.-t az Országgyűlés az  információszabadság (és az  információs önrendelkezési jog) biztosítása érdekében, az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény VI. cikke alapján alkotta. Sem az Alaptörvénynek, sem az Infotv.-nek nincs olyan szabálya, amely az  információszabadság eddigi értelmezésének megváltoztatását eredményezhetnék a jelen ügyben; mind az Avtv.-ben, mind az Infotv.-ben jelentős részben a 2012. január 1-je előtt született, az előző Alkotmány megfelelő rendelkezésein alapuló, korábbi határozatokban kifejtett elvek jelennek meg {2/2014. (I. 21.) AB határozat, Indokolás [16]}. [33] 4. Jelen eljárásában az  Alkotmánybíróság a  bírói döntés felülvizsgálata során figyelemmel volt az  Alaptörvény 28.  cikkére, amely szerint a  bíróságok a  jogalkalmazás során a  jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az  Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Ezért az  Alkotmánybíróság az  Abtv. 27.  §-a szerinti jelen eljárásban a  bírói döntésnek, s az  abban foglalt bírói jogértelmezésnek az  Alaptörvénnyel való összhangját – a  fentiekben kifejtetteket figyelembe véve – vizsgálta. [34] 5. Az alapügyben a Vértesi Erőmű Zrt. által kezelt iratok megismeréséről volt szó. Az Avtv. 20–21. §-ai alapján arról kellett dönteni, hogy a  Vértesi Erőmű Zrt. megfelelően járt-e el az  adatigénylés teljesítésének megtagadásakor. Ennek keretében elsődlegesen eldöntendő kérdésként az  merült fel, hogy a  Vértesi Erőmű Zrt. az  Avtv. 19.  § (1) bekezdés hatálya alá tartozó szervezetnek minősül-e, s ilyen módon köteles volt-e az adatigénylést teljesíteni. [35] A Kúria a  jelen ügy tárgyát képező Pfv.IV.20.015/2012/4. számú ítéletében úgy foglalt állást, hogy bár az MVM Zrt. jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervként köteles az  általa kezelt közérdekű adatokat megismerhetővé tenni, a  közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt álló Vértesi Erőmű Zrt.-t azonban ilyen kötelezettség nem terheli. A Kúria ezt az alábbiak szerint indokolta: „A Magyar Villamos Művek Zrt. cégcsoportjába tartozó, attól társasági jogilag elkülönülő alperes nem minősül az  Avtv. 19.  § (1)  bekezdésében meghatározott jogszabály szerinti egyéb közfeladatot ellátó szervnek, az  általa kezelt adatok közérdekű adatoknak nem minősíthetők, mert állami vagyonnal a  Vtv. vonatkozó szabályai szerint nem gazdálkodik. Ha az  állami vagyon körét, jogszabály, nevezetesen a  Vtv. 1.  § (2)  bekezdésének c.  pontja határozza meg, mely szerint a  törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az  államot megillető egyéb társasági részesedés, illetve a  törvény melléklete kifejezetten felsorolja azokat a  gazdasági társaságokat, amelyek tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működnek, akkor jogszabály maga a  jogalkalmazó ellentétes értelmezésének lehetősége nélkül határozza meg az  állami vagyon fogalmát és ezzel az állami vagyonnal gazdálkodók körét. Fentieknek megfelelően téves a  felülvizsgálati kérelem azon álláspontja, miszerint a  jogerős ítélet az  Alkotmánybíróság 34/1994. (VI. 24.) AB határozatához képest az  információszabadságot, a  közérdekű adatok megismerését biztosító jogszabályokat indokolatlanul szűkítően értelmezi. A Kúria jogi álláspontja szerint az állami vagyon fogalma nem a  jogerős ítélet jogszabály értelmezésével szűkül, hanem maga a  jogalkotó döntött úgy, hogy csak a Vtv. állami vagyonra vonatkozó szabályai alkalmazhatók a Vtv. 5. § és az Avtv.-nek a közérdekű adatok nyilvánosságra vonatkozó rendelkezései vonatkozásában. Következésképpen az állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek között nem nevesített alperes, a  Vtv. 5.  § (2)  bekezdésében foglaltaknak megfelelően az  Avtv. 19.  § (1) bekezdése alkalmazásában jogszabály rendelkezésénél fogva nem minősül egyéb közfeladatot ellátó szervnek.” [36] 6. Az  Alaptörvény VI.  cikk (2)  bekezdése szerint mindenkinek joga van a  közérdekű adatok megismeréséhez. A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos alapjog érvényesülése nem válhat annak függvényévé, hogy a  megismerés lehetőségét más jogszabály is biztosítja-e az  Avtv.-n, az  alapjoghoz kapcsolódó alapvető törvényi szabályozáson kívül, illetve külön jogszabály kifejezetten előírja-e az  adatkezelőnek a  nyilvánosságra hozatal kötelezettségét. Tartalmazhat természetesen más jogszabály is olyan rendelkezést, amelynek alapján valamely konkrétan meghatározott jogalany adatnyilvánosság biztosítására kötelezett. Így az  alapügyben alkalmazott Vtv. rendelkezik az  5.  § (2)  bekezdésében arról, hogy az  állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a  közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül, s ennek megfelelően adatnyilvánosság biztosítására kötelezett. Vizsgálandó azonban az  Alaptörvény alapján, hogy az  alapjog érvényesülése érdekében ki minősül az  adatnyilvánosság biztosítására köteles közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek. Ennek alapján állapítható meg, hogy az alapügyben érintett Vértesi Erőmű Zrt. is e körbe tartozik-e. [37] 7. A jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Vtv. alkalmazott rendelkezéseinek az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésével és 39. cikk (2) bekezdésével összhangban álló értelmezésével vizsgálta, hogy a Vértesi Erőmű Zrt. állami feladatot, vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek, illetve személynek minősül-e, s ekként vonatkozik-e rá az Avtv. 19. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség. [38] 7.1. A Vtv. 1. § (1) bekezdése értelmében e  törvény szabályozza a Magyar Állam tulajdonában álló vagyon (állami vagyon) feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyonnal való gazdálkodást. A Vtv. 1. § (2)  bekezdés c)  pontja alapján e  törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül az  állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az államot megillető egyéb társasági részesedés. [39] Az alapügyben eljáró bíróságok megállapították, hogy az  MVM Zrt. legkevesebb 75% +1 szavazat tartós állami tulajdonban álló gazdasági társaság. [40] A Vtv. 3.  § (1)  bekezdése alapján az  állami vagyon felett a  Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként alapvetően az  MNV Zrt. gyakorolja. A  Vtv. 29.  § (3)  bekezdése alapján gazdálkodó szervezet alapítására, illetve abban tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogok gyakorlására – ha törvény, illetőleg a  miniszter a  3.  § (2)  bekezdése szerint eltérően nem rendelkezik – a  Magyar Állam nevében az  MNV Zrt. jogosult. A  MVM Zrt.-ben tehát az  MNV Zrt. a  Magyar Államot megillető 75%-ot meghaladó társasági részesedéssel rendelkezik. [41] A felhívott jogszabályi rendelkezések alapján az MVM Zrt. vonatkozásában – a Vtv. 5. § (2) bekezdésében foglaltakkal is összevetésben (ami szerint az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül) – a  Kúria fenntartotta a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.21.148/2009/6. számú és a Kúria Pfv.IV.20.197/2012/4. számú határozatában foglalt korábbi álláspontját, amely szerint az MVM Zrt., mint tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaság „jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervként köteles az  általa kezelt közérdekű adatokat megismerhetővé tenni”. Az  MVM Zrt. közfeladatot ellátó szervnek minősül tehát függetlenül attól, hogy tevékenységét versenykörülmények között végzi. [42] 7.2. Az  alapügyben eljáró bíróságok egybehangzóan megállapították, hogy a  Vértesi Erőmű Zrt. részvényeinek valamivel több, mint 98%-a az MVM Zrt. tulajdonában áll. Ennek kapcsán az alapügyben eljáró bíróságok kiemelték ugyanakkor, hogy az  elismert vállalatcsoportban részvevő gazdasági társaság jogi értelemben megtartja önálló jogalanyiságát. [43] Az alapügyben kérdéses volt, hogy egy olyan gazdasági társaság, mint amilyen az  alperes Vértesi Erőmű Zrt., amelyben az  MVM Zrt. 98%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel bír, az  MVM Zrt.-hez hasonlóan szintén állami vagyont kezelő, közfeladatot ellátó jogalanynak minősül-e, a Vtv. 5. § (2) bekezdésére is figyelemmel. [44] Önmagában abból, hogy a  Vtv.-nek az  alapügyben hivatkozott melléklete (jelenleg a  nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú melléklete) a Vértesi Erőmű Zrt.-t nem sorolja a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok közé, nem lehet arra a  következtetésre jutni, hogy a  Vtv. 5.  § (2) bekezdése értelmében ne lenne közfeladatot ellátó személy. Maga a Vtv. 5. § (2) bekezdése is, figyelemmel a Vtv. 1. § (2) bekezdés c) pontjára, a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok körénél szélesebben határozza meg a közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősített jogalanyok körét. [45] A közérdekű adatok megismerhetővé tételére kötelezett közfeladatot ellátó szerv vagy személy megállapításakor lényeges szempont, hogy az  alapügyben közfeladatot ellátó szervként kezelt MVM Zrt. a  tulajdoni részesedése révén az  adatigénylés időpontjában hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a  továbbiakban: régi Ptk.) 685/B.  §-a értelmében meghatározó befolyással rendelkezett a  Vértesi Erőmű Zrt.-ben. A  régi Ptk. 685/B.  § (3)  bekezdése szerint a  meghatározó befolyás a  közvetett részesedés esetén révén is fennáll. Az  MVM Zrt. meghatározó befolyása a  számvitelről szóló 2000. évi C.  törvény (a  továbbiakban: Számv. tv.) alapján is megállapítható. A Számv. tv. 3. § (2) bekezdésének 1. pont a) pontja értelmében anyavállalat „az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a  továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni”, konkrétan azért, mert „a tulajdonosok (a  részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik”. A  Számv. tv. 3.  § (2) bekezdés 2. pontja szerint pedig leányvállalat „az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni”. Ehhez hasonló rendelkezést tartalmaz a  köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a  továbbiakban: Kgttv.) is. A  Kgttv. 1.  § a) pontja alapján köztulajdonban álló gazdasági társaságnak minősül „az a gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam, helyi önkormányzat, a  helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik”. Többségi befolyás pedig a  Kgttv. 1.  § b)  pontja értelmében „az olyan kapcsolat, amelynek révén a  befolyással rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával – közvetlenül vagy a  jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személy (köztes vállalkozás) szavazati jogán keresztül – rendelkezik, azzal, hogy a közvetett módon való rendelkezés meghatározása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazati hányadot meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazati hányadával, ha azonban a köztes vállalkozásban fennálló szavazatainak hányada az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. A befolyás számításánál nem kell figyelembe venni a huszonöt százalékot el nem érő közvetett befolyást”. [46] Társasági részesedése alapján az  MVM Zrt. a  Vértesi Erőmű Zrt.-ben az  adatigénylés időpontjában hatályos régi Ptk., továbbá a  Számv. tv., illetve a  Kgttv. szerinti meghatározó befolyással rendelkezik. A  Vértesi Erőmű Zrt. így lényegében a vállalatcsoport uralkodó tagjának számító anyavállalat irányított leányvállalataként működik. Az MVM Zrt., mint ahogy azt az alapügyben eljáró bíróságok elismerték, jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervként az általa kezelt közérdekű adatok megismerhetővé tételére köteles; e kötelezettsége mindazonáltal csak korlátozottan érvényesülne, ha a meghatározó befolyása alatt álló, általa stratégiailag irányított leányvállalatára kiterjedően a  nyilvánosságot, az  átláthatóságot nem kellene biztosítani. A Vtv. 5.  § (2)  bekezdésének a  közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos alapjog érvényesülésére figyelemmel történő értelmezéséből következik tehát, hogy a  közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása szempontjából a  tartós állami tulajdonban lévő anyavállalat 98%-os mértékű tulajdonában álló, s ennélfogva az  anyavállalat meghatározó befolyása alatt álló leányvállalatot is olyan gazdasági társaságnak kell tekinteni, amely közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó személynek minősül. Ezért az olyan gazdasági társaság, mint a Vértesi Erőmű Zrt. – a Vtv. 5.  § (2)  bekezdésének a  közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos alapjoggal összhangban történő értelmezése szerint – közfeladatot ellátó jogi személyként az adatnyilvánosság biztosítására köteles. [47] 7.3. Az  Alkotmánybíróság már a  34/1994. (VI. 24.) AB határozatában hangsúlyozta, hogy az  információszabadság korlátozása csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése kényszerítően indokolja. [48] Az Alkotmánybíróság a fentiekben megállapította, hogy a Kúria ítéletében a Vtv. 5. § (2) bekezdésében foglaltakat (közfeladatot ellátó szerv, személy) indokolatlanul szűken értelmezte. Ezáltal nem alkalmazta az  Avtv. 19.  § (1)  bekezdését az  olyan gazdasági társaságra, mint amilyen a  Vértesi Erőmű Zrt., amelyben közfeladatot ellátó szervként az általa kezelt közérdekű adatok megismerhetővé tételére köteles MVM Zrt. 98%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel bír, s így az  adatigénylés időpontjában hatályos régi Ptk., továbbá a  Számv. tv., illetve a  Kgttv. értelmében meghatározó befolyással rendelkezik. Ezzel pedig az  Alaptörvény VI.  cikk (2)  bekezdésében foglalt alapjogot az  I.  cikk (3)  bekezdésével ellentétes, az  információszabadság érvényesülését indokolatlan korlátozó értelmezését érvényesítette. Ezért az  Alkotmánybíróság megállapította, hogy a  Kúria Pfv.IV.20.015/2012/4. számú ítélete a  Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 1.Pf.20.361/2011/4. számú jogerős ítéletére is kiterjedő hatállyal e vonatkozásban alaptörvény-ellenes, s így azokat megsemmisítette. [49] Az Alkotmánybíróság e  határozatának a  Magyar Közlönyben történő közzétételét az  Abtv. 44.  § (1)  bekezdés második mondata alapján rendelte el. Budapest, 2014. július 14. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke