385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelete a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellát

385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelete a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről. A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI.  törvény 15. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a  fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a  területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010.  évi CXXVI.  törvény 21.  § c) és d)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A kormányhivatal és a járási hivatal szakmai irányításának szabályai 1. § (1) A  népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a  továbbiakban: kormányhivatal) népegészségügyi feladatköreivel összefüggésben az  államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény (a  továbbiakban: Áht.) 9.  § f )–i)  pontjában meghatározott, valamint a  törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket az  egészségügyért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) gyakorolja. A  miniszter hatáskörei gyakorlásához szükséges döntések szakmai előkészítésében az országos tisztifőorvos közreműködik. (2) A  kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben ellátott munkaegészségügyi feladatai tekintetében − a munkavédelmi hatósági hatáskörben gyakorolt munkaegészségügyi feladat- és hatáskörök kivételével – az Áht. 9. § h) és i) pontja szerinti hatáskörök gyakorlására a miniszter jogosult. A  miniszter hatáskörei gyakorlásához szükséges döntések szakmai előkészítésében az  országos tisztifőorvos közreműködik. (3) A miniszter szakmai irányítása keretében a kormányhivatalok és a kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalai (a továbbiakban: járási hivatal) a) végrehajtják a miniszter által kiadott ellenőrzési és mintavételi terveket, b) közreműködnek a szakmai sajtómegjelenéssel kapcsolatos feladatok ellátásában, c) az  elvégzett feladataikról közvetlenül – a  járási hivatal esetében a  kormánymegbízott útján – tájékoztatják a minisztert. (4) A kormányhivatalok és a járási hivatalok a) részt vesznek az országos tisztifőorvos által szervezett képzéseken, valamint az ahhoz kapcsolódó vizsgákon, b) az országos adatbázisok kialakítása és fenntartása érdekében adatgyűjtést végeznek, nyilvántartást vezetnek, c) a  hatáskörükbe tartozó feladatokat a  miniszter által vezett minisztérium szakmai informatikai rendszerein keresztül látják el, d) a szakmai feladatellátás során az országos tisztifőorvos által kiadott szakmai eljárásrendeknek, útmutatóknak és elvi állásfoglalásoknak megfelelően, valamint a  kiadott iratminták alapján végzik az  ellenőrzéseiket és szakmai tevékenységüket, e) részt vesznek az  országos tisztifőorvos által szervezett értekezleteken, működtetett szakmai munkacsoportokban. 2. A kormányhivatal népegészségügyi feladatai 2. § (1) A kormányhivatal népegészségügyi feladatai keretében a) a  népegészségügyi feladatok tekintetében ellátja a  járási hivatalok szakmai tevékenységének irányítását, koordinálását, szakmai felügyeletét, b) jogszabályban meghatározott ügyekben elsőfokú hatósági jogkört gyakorol, c) ellátja az alapító okiratban, illetve jogszabályokban számára meghatározott feladatokat ca) a  közegészségügy (élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, környezet- és településegészségügy, sugáregészségügy, kozmetikai termékek egészségügyi megfelelősége, kémiai biztonság, gyermek- és ifjúság-egészségügy) területén, mely feladatok ellátásához kémiai, sugáregészségügyi, bakteriológiai és aerobiológiai vizsgálólaboratóriumot üzemeltethet, cb) a járványügy területén, mely feladatok ellátásához vizsgálólaboratóriumot üzemeltethet, cc) az egészségfejlesztés (egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegőrzés, népegészségügyi szűrések szervezése és koordinálása, egészségmonitorozás, beleértve a  nem fertőző betegségek epidemiológiáját, az egészséghatás-értékelést) területén, cd) az egészségügyi igazgatás és koordináció területén, d) ellátja a  jogszabályban a  feladatkörébe utalt, az  egészségügyi szolgáltatók feletti szakfelügyelet működtetésével összefüggő feladatokat. (2) A  kormányhivatal részt vesz a  lakosság egészségének megőrzését célzó népegészségügyi programok kidolgozásában, irányítja, szervezi és koordinálja a programok végrehajtását. 3. § (1) Budapest Főváros Kormányhivatala a  népegészségügyi feladatait Budapest és Pest megye területére kiterjedő illetékességgel látja el. (2) A  kormányhivatal kormányrendeletben meghatározottak szerint, valamint az  1.  mellékletben meghatározott esetekben – figyelemmel a (3) bekezdésben és a 2. mellékletben foglaltakra is – egyes hatósági ügyekben különös illetékességgel jár el. (3) Az egyes, jogszabályban meghatározott sugáregészségügyi feladatokat a kormányhivatalok a 2. melléklet 2. pontja szerinti illetékességi területen látják el. (4) A  közegészségügyi-járványügyi kockázatok feltárása és a  hatósági feladatok ellátása a  határkikötő, a  nemzetközi áru- vagy személyforgalmat lebonyolító kikötő és a  nemzetközi kereskedelmi repülőtér vonatkozásában a népegészségügyi feladatkörében eljáró kormányhivatal feladata. (5) A (4) bekezdés szerinti repülőtereken és kikötőkben a kormányhivatal látja el a járási hivatal számára jogszabályban meghatározott népegészségügyi feladat- és hatásköröket. 3. A járási hivatal népegészségügyi feladatai 4. § (1) A  járási hivatal illetékességi területén ellátja az  egészségügyi államigazgatási szerv mindazon népegészségügyi, hatósági, szakmai felügyeleti feladatait, amelyet jogszabály nem utal az  országos tisztifőorvos vagy a kormányhivatal feladatkörébe. (2) A  nemdohányzók védelméről és a  dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999.  évi XLII.  törvény (a  továbbiakban: Nvt.) 7.  § (1)  bekezdése szerinti feladatok tekintetében a  járási hivatal országos illetékességgel jár el. 5. § A járási hivatalok illetékességi területét a 2. melléklet tartalmazza. 4. Az Országos Közegészségügyi Intézet népegészségügyi feladatai 6. § Az Országos Közegészségügyi Intézet 1. klinikai mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálatot végez, speciális, járványügyi jelentőséggel rendelkező területeken diagnosztikai hátteret biztosít, 2. a  baktériumok, vírusok és paraziták okozta zoonózisok és vektorok által terjesztett megbetegedéseket azonosítja, 3. végzi a  kórokozók molekuláris epidemiológiai vizsgálatát és az  antibiotikum rezisztencia surveillance tevékenységet, 4. minőségellenőrző országos körvizsgálatot szervez, 5. nemzeti kórokozó törzsbankot, valamint tipizáló, referencia savóbankot tart fenn, 6. országos járványügyi referencia és BSL 3-4 laboratóriumot működtet, különös tekintettel a járványt okozó és bioterrorizmusra alkalmas veszélyes kórokozókra, ezen kórokozók diagnosztikai képességének fenntartására, 7. végzi a  kórokozók kimutatásához szükséges módszerek, tesztek, vészhelyzeti oltóanyagok fejlesztését, oltóanyag-ellenőrzéssel kapcsolatos laboratóriumi feladatok ellátását, immunbiológiai készítmények forgalomba hozatal előtti laboratóriumi bevizsgálását, 8. hazai járványügyi surveillance központként nemzetközi képviseletet lát el, 9. vizsgálja a környezettoxikológiai szempontból jelentős kockázatú környezeti szennyezőket, 10. vizsgálja az  egészségkockázatot jelentő bel- és kültéri kémiai és biológiai levegő szennyezőket, irányítja az aerobiológiai hálózatot, levegő mintavevő egységeket tart fenn és üzemeltet, 11. méri, vizsgálja az  ivóvizet, az  ivóvízzel érintkező anyagokat, fürdővizet, minden szennyezőre kiterjedő közegészségügyi biztonsági laboratóriumot üzemeltet, 12. talajhigiénés tevékenységet lát el, vizsgálja és méri a talajszennyezőket, méri a talajkezelő anyagok hatását, egészségügyi szempontból vizsgálja a  hulladékokat, különös tekintettel az  egészségügyben keletkező hulladékokra, 13. vizsgálatokat végez a  radioaktív hulladékok biztonságos tárolásának és elhelyezésének érdekében, honvédelmi és polgári védelmi feladatok végrehajtásában közreműködik, 14. vizsgálja és méri a  lakossági, foglalkozási, orvosi, civilizációs és környezeti sugárterhelést és ésszerű csökkentésének lehetőségeit, vizsgálja és nyomon követi a  természetben található radioaktív anyagok felhasználását, továbbá azok bedúsulását eredményező ipari folyamatokat; ellenőrző méréseket végez a  felszíni vizek magyarországi szakaszain, ha azok lakossági ivóvízként vagy az  élelmiszergyártás során technológiai vízként kerülnek hasznosításra, 15. az ország egész területén végzi a nem-ionizáló sugárzás lakossági és munkahelyi expozícióinak mérését, 16. nyomon követi a  szabadban a  természetes külső sugárterhelés alakulását és ennek érdekében országos lefedettségű környezeti termolumineszcens dozimetriai (TLD) hálózatot működtet, 17. foglalkozás-egészségügyi alap- és szakellátási tevékenységet végez, melynek keretében járóbeteg szakrendeléseket működtet, 18. végzi a  behívott, illetve foglalkozási betegség gyanújával beutalt betegek szakvizsgálatát és ellátását, bejelenti a  foglalkozási megbetegedéseket és elbírálja a  megbetegedések foglalkozási eredetét, valamint a fokozott expozíciós eseteket, végzi a bejelentésekkel kapcsolatos adminisztratív feladatokat, a foglalkozási betegségeket véleményező bizottságokat működteti, 19. végzi a  jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az  ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat, továbbá ellátja a  szakmai és személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatával és véleményezésével kapcsolatosan a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat és elbírálja az  egészségügyi dolgozók egészségi alkalmasságát első és másodfokon, továbbá végzi másodfokon a tanulók beiskolázás előtti szakmai orvosi alkalmassági vizsgálatát, 20. II. fokú és soron kívüli munkapszichológiai alkalmassági vizsgálatokat végez, 21. ellátja a  kézi lőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági elbírálásával kapcsolatos foglalkozás-egészségügyi orvosi feladatokat, 22. ellátja a  munkahigiéné és foglalkozás-egészségügy területén a  munkahelyi expozíciós vizsgálatokhoz tartozó referencialaboratóriumi funkciókat (kémiai vizsgálatok, mérések végzése, véleményezése, minőségbiztosítása), 23. ellátja a  túlnyomásos munkahelyen foglalkoztatottak orvosi alkalmassági vizsgálatával kapcsolatosan jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat, 24. az  egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak foglalkozási betegsége, fokozott expocíciós esete szolgálattal összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez jogszabály alapján véleményt ad, 25. működteti a hajózási egészségi alkalmasság másodfokú vizsgálatát végző bizottságot, 26. végzi a dolgozók, munkahelyek, munkafolyamatok zaj- és rezgésterhelésének mérését, kockázatbecslését, 27. végzi a környezeti és közlekedési zaj és környezeti rezgés vizsgálatát, 28. végzi a környezeti és munkahelyi infra- és ultrahangméréseket, 29. végzi a munkahelyek és a szabadtéri megvilágítás vizsgálatát, 30. vizsgáló laboratóriumot működtet, melynek keretében monitorozza a munkahelyi és környezeti tényezőket, a vegyi anyagok és metabolitjaik minőségi azonosítását és mennyiségi meghatározását végzi, 31. ellátja a  munkaegészségügyi ellátásban előforduló analitikai kémiai vizsgálatokra vonatkozó ellenőrző és módszertani kutató-fejlesztő tevékenységet, 32. ellátja az azbeszt- és rostmérési és szakvéleményezési feladatokat, 33. végzi a  célzott vastagbélszűrés székletvér kimutatását, melynek érdekében központi laboratóriumot működtet, 34. bio-dozimetriai eljárásokkal felméri a sugársérült személyek által elszenvedett sugárdózisokat, 35. elvégzi az új orvosi röntgenberendezések alkalmazás előtti átvételi vizsgálatát, valamint a radioaktív anyagot tartalmazó, vagy ionizáló és nem-ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések, készülékek és védőeszközök vizsgálatát, 36. az európai uniós projektekkel kapcsolatos feladatok ellátásában részt vesz, 37. ellátja az egészségügyi alapellátás és egészségfejlesztés – ennek részeként a szervezett lakossági szűrések – területi szintű tervezési, monitoring, koordinációs és szervezési feladatait, melynek keretében biztosítja a lakosság egyenlő hozzáférését az ellátásokhoz és egészségfejlesztő szolgáltatásokhoz, 38. ellátja a  populációs szintű primer prevenciós szolgáltatásokat, monitorozza és elemzi a  lakosság egészségi állapotának és az  azt befolyásoló kockázati tényezőknek az  alakulását, valamint javaslatot tesz az egészségkockázatok csökkentésére irányuló intézkedésekre, programokra, 39. végzi a  felnőtt és gyermek lakosság számára az  egészségfejlesztési és közegészségügyi kommunikációt, felkészíti a  lakosságot az  egészséget veszélyeztető ártalmakra, felhívja a  figyelmet az  egészséget fejlesztő öngondoskodásra, elősegíti az egészséges és biztonságos életkörülmények, életmód kialakítását. 5. Az egészségügyi államigazgatási szerv kijelölése 7. § (1) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként – ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik – a járási hivatalt jelöli ki. (2) A  Kormány a  járási hivatalt jelöli ki a  magzati élet védelméről szóló 1992.  évi LXXIX.  törvényben meghatározott állami családvédelmi szolgálat működtetésére. (3) A  Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az  egészségügyi és a  hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 15. § (1)–(3a), (7) és (8a) bekezdése alkalmazásában az érintett lakóhelye, tartózkodási helye, munkahelye vagy a megbetegedés helye szerint illetékes járási hivatalt jelöli ki. (4) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként a tevékenység végzésének helye szerint illetékes járási hivatalt jelöli ki a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) a) 29. § (1) bekezdése, b) 32. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában. (5) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 23. § (1) bekezdésének alkalmazása során egészségügyi államigazgatási szervként az  egészségügyi dolgozó lakóhelye vagy az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes járási hivatal jár el. (6) A  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009.  évi LXXVI.  törvény szerinti, a  szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a  járási hivatal és a  kormányhivatal jár el a  gyógyászati segédeszköz-forgalmazási tevékenység tekintetében. 8. § (1) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az országos tisztifőorvost jelöli ki a) az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.) aa) 4. § (1) bekezdés k), l) és o) pontja, ab) 6. § (1) bekezdés p) pontja, b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) ba) 56. § (6) bekezdése, bb) 159. § (5) bekezdés c) pontja, bc) 159. § (6) bekezdése, bd) 161. § (4) bekezdése, be) 180. § (1) bekezdése, bf ) 215. § (4) bekezdése, bg) 243. § (7) bekezdése, c) az Eüak. ca) 15. § (3b) bekezdése, cb) 19/B. §-a, d) a Kbtv. da) 6. § (1) és (2) bekezdése, db) 7. §-a, dc) 8. § (5) bekezdése, dd) 10. § (3) bekezdése, de) 20. § (2) bekezdése, df ) 23. §-a, dg) 25. § (5) bekezdése, dh) 26/A. §-a, di) 32. § (2) és bekezdése, e) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény ea) 1/A. § (3)–(5) bekezdése, eb) 1/I. § (8) bekezdése, ec) 1/J. § (3) bekezdése, ed) 2. § (7) és (8) bekezdése, ee) 2/E. § (2) és (10) bekezdése, ef ) 2/F. § (2) és (3) bekezdése, eg) 4. § (2)–(4) bekezdése, eh) 5. § (2), (3) és (5) bekezdése, ei) 5/A. § (1), (7), (8a), (10) és (11) bekezdése, ej) 5/B. § (1), (4) és (5) bekezdése, ek) 7. § (7) és (11) bekezdése, el) 10. § (2) bekezdése, em) 11/A. § (4) bekezdése, en) 11/B. § (1)–(3) bekezdése, eo) 14. § (17) bekezdése, f ) a  humángenetikai adatok védelméről, a  humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a  biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény fa) 12. § (2) bekezdése, fb) 22. § (1) bekezdése, fc) 25. § (3) bekezdés d) pontja és (4) bekezdése, fd) 26. § (2a), (6) és (7) bekezdése, fe) 27. § (5) bekezdése, ff) 28. § (5) bekezdése, g) az  iskolai egészségfejlesztési programok tekintetében a  népegészségügyi termékadóról szóló 2011.  évi CIII. törvény 1. § 19. pontja, h) az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 14. §-a szerinti feladatok ellátására. (2) Az  országos tisztifőorvos kijelöli a  mikrobiológiai referencia laboratóriumokat, valamint a  járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumokat. Ha a kijelölés érinti a kormányhivatalt, a kijelöléshez a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter egyetértése szükséges. (3) Az országos tisztifőorvos munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervként részt vesz a) a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi tevékenységgel összefüggő kormányzati döntések, stratégiák megalapozásában, ezzel kapcsolatos felmérésekben, b) a környezeti (munkakörnyezeti) és biológiai monitorozás módszertanának kialakításában és fejlesztésében, c) az  európai uniós tagállami működéssel kapcsolatos, jogharmonizációs, továbbá az  Európai Unió döntéshozatali folyamataiban a munkahigiéne, valamint a foglalkozás-egészségügy területén, d) a munkaegészségügyi vonatkozású hazai és európai uniós programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok megoldásában, e) a munkaegészségüggyel foglalkozó hazai és nemzetközi szervezetek tevékenységében. (4) A  Kormány alapnyilvántartást vezető szervként az  országos tisztifőorvost jelöli ki az  Eütv. 111.  § (6)  bekezdése szerinti feladat ellátására. (5) A  Kormány működési nyilvántartást vezető szervként az  országos tisztifőorvost jelöli ki az  Eütv. 112.  § (7a) bekezdése szerinti feladat ellátására. (6) A Kormány nemzeti koordinációs fókuszpontként az országos tisztifőorvost jelöli ki az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének kihirdetéséről szóló 2005.  évi III.  törvénnyel kihirdetett, az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 5. Cikk 2. pont a) alpontja szerinti feladat ellátására. 9. § (1) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként a kormányhivatalt jelöli ki a) az Ehi. 4/A. § (1) bekezdése, b) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény ba) 45. § (1) bekezdése, bb) 47. § (1) bekezdése, c) a  kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.  évi LXXXIII.  törvény (a  továbbiakban: Ebtv.) 20.  § (7) bekezdése, d) az Eütv. da) 228. § (4) bekezdése, db) 229. § (3) bekezdése, dc) 232/B. § (2) bekezdése, e) az Eüak. ea) 15. § (1) és (2) bekezdése, eb) 16/A. § (2)–(4) bekezdése, f ) a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az Nvt. 7. § (9) bekezdése, g) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 25. § (4) bekezdés f ) pontja, h) az  egészségügyi államigazgatási feladatok tekintetében az  egyes közszolgáltatások ellátásáról és az  ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény 2. §-a szerinti feladatok ellátására. (2) A  Kormány egészségügyi államigazgatási szervként a  Magyar Honvédség, a  Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a  honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok és a  rendvédelmi szervek, valamint az  Országgyűlési Őrség – ide nem értve a  büntetés-végrehajtási szervezetnek a  fogvatartottak elhelyezésére és foglalkoztatására létrehozott büntetés-végrehajtási szerveit – vonatkozásában a  rendvédelmi szervek, a  Magyar Honvédség, a  Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az  Országgyűlési Őrség, valamint a  honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok közegészségügyijárványügyi feladatait ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott elsőfokú közegészségügyi-járványügyi hatósági jogkör gyakorlóját jelöli ki az  Nvt. 2.  § (9)  bekezdése és 7.  §-a szerinti feladatok ellátására. (3) A  Kormány hatóságként a  kormányhivatalt jelöli ki az  Eütv. 110.  § (4)  bekezdése, valamint 238.  § (3)  bekezdése szerinti feladatok ellátására. 10. § (1) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az országos tisztifőorvost és a kormányhivatalt jelöli ki a) a  társadalombiztosítás ellátásaira és a  magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e  szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 43. § (1) bekezdés g) pontja, b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (3) bekezdés g) pontja, c) az Ebtv. 10. § (4) bekezdése, d) az Eütv. da) 123. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése, db) 143. §-a, e) az Eüak. ea) 15. § (2a)–(3b) és (8a) bekezdése, eb) 16/A. § (1) bekezdése, ec) 19. § (1) és (2) bekezdése, ed) 20. § (3a) bekezdése, f ) a Kbtv. 33. § (3) bekezdése, g) a  katasztrófavédelemről és a  hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.  évi CXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdése és 34. § (2) bekezdése szerinti feladatok ellátására. (2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 6. §-a szerinti feladatokat a miniszter jogszabály szerint, az országos tisztifőorvos és a kormányhivatal útján látja el. (3) Az Eütv. 48. § c) pontja szerinti feladatokat az országos tisztifőorvos és a kormányhivatal látja el. 11. § A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az országos tisztifőorvost, a kormányhivatalt és a járási hivatalt jelöli ki a) az Eüak. 5. § (3) bekezdése, b) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 37. § (4) bekezdés b) pontja, c) a  személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az  azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény ca) 23. § d) pontja, cb) 24. § e) és f ) pontja szerinti feladatok ellátására. 12. § A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki a) a  biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII.  törvény 18/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti feladatok ellátására, valamint b) az Ehi. 6. § (1) bekezdés g) pontja szerinti feladatok ellátására, c) az Eütv. 217. § (7) bekezdése szerinti halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzéket vezető szervként, d) az Eütv. 234/A. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi szakértői nyilvántartást vezető szervként. 6. Hatósági eljárás, illetékesség 13. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a népegészségügyi feladatkörbe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben az elsőfokú eljárás a járási hivatal hatáskörébe tartozik. (2) A másodfokú eljárás a) ha első fokon a járási hivatal járt el, a kormányhivatal, b) ha első fokon a kormányhivatal vagy – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – országos intézet járt el, és törvény az elsőfokú döntéssel szemben fellebbezés benyújtását lehetővé teszi, az országos tisztifőorvos hatáskörébe tartozik. 14. § Helyszíni ellenőrzésre fényképes igazolvánnyal ellátott kormánytisztviselő, állami tisztviselő jogosult. 15. § A közigazgatási hatósági eljárásban felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az  eljárás során a  tényállás tisztázásakor felmerült személyi és dologi költségek – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – egyéb eljárási költségnek minősülnek. A  felszámítható költségek mértékét jogszabály határozza meg. 7. A közigazgatási hatósági eljárásokban vizsgálandó szakkérdések köre és közreműködő szakhatóságok kijelölése 16. § (1) A Kormány a természetes fürdővízzé nyilvánítási eljárásban a) belső határon és a  magyar–horvát határszakaszon lévő határvízen – az  államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében – elsőfokú eljárásban a  fürdővíz helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, b) a  külső határon lévő határvízen – az  államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében – elsőfokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes határrendészeti kirendeltséget, másodfokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, c) dunai, tiszai, balatoni, valamint velencei tavi fürdőhely esetén – annak elbírálása kérdésében, hogy a vízterületen nem tilos-e fürdeni, milyen feltételek esetén szabad fürdeni, a vízterületen történő fürdés nem veszélyezteti-e a  hajók közlekedését – elsőfokú eljárásban az  illetékes vízirendészeti rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban az illetékes rendőr-főkapitányságot, d) dunai és tiszai fürdőhely esetén – annak elbírálása kérdésében, hogy a fürdővíz használatának engedélyezése során a  Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e – elsőfokú eljárásban a honvédelemért felelős minisztert, e) a természetes vizek minőségének védelme érdekében a vizek állapota, valamint a  lehetséges szennyezések megállapításának kérdésében elsőfokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes vízvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot (a  továbbiakban: megyei katasztrófavédelmi igazgatóság), másodfokú eljárásban a  vízvédelmi feladatkörében eljáró Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot szakhatóságként jelöli ki. (2) A  fürdővíz használatának engedélyezésére irányuló eljárásban hozott határozatot a  fürdővíz helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a  főváros területén a  Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell. (3) A Kormány a fürdőhely kijelölésére irányuló eljárásban a) belső határszakaszon és a  magyar–horvát határszakaszon lévő határvízen – az  államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében – elsőfokú eljárásban a  fürdővíz helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, b) a  külső határon lévő határvízen – az  államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében – elsőfokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes határrendészeti kirendeltséget, másodfokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, c) dunai, tiszai, valamint balatoni fürdőhely esetén – annak elbírálása kérdésében, hogy a  vízterületen nem tilos-e fürdeni, milyen feltételek esetén szabad fürdeni, a  vízterületen történő fürdés nem veszélyezteti-e a  hajók közlekedését – elsőfokú eljárásban az  illetékes vízirendészeti rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban az illetékes rendőr-főkapitányságot, d) dunai és tiszai fürdőhely esetén – annak elbírálása kérdésében, hogy a  fürdőhely kijelölése során a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatók-e – elsőfokú eljárásban a  honvédelemért felelős minisztert, e) a természetes vizek minőségének védelme érdekében a vizek állapota, valamint a  lehetséges szennyezések megállapításának kérdésében elsőfokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes vízvédelmi feladatkörében eljáró megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, másodfokú eljárásban a  vízvédelmi feladatkörében eljáró Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot szakhatóságként jelöli ki. (4) A  fürdőhely kijelölésére irányuló eljárásban a  vízi út 50 méteres körzetében és a  kikötő, átkelőhely, hajózási létesítmény környezetében található kijelölendő fürdőhely esetén a  biztonságos hajózás feltételei érvényesíthetősége megállapítását szakkérdésként elsőfokú eljárásban Budapest Főváros Kormányhivatala vizsgálja. (5) A  fürdőhely kijelölésével kapcsolatos másodfokú eljárásban szakértőként a  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendelhető ki. A  fürdőhely kijelölésére irányuló eljárásban hozott határozatot a  fürdőhely helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a  főváros területén a  Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell. (6) A Kormány a fürdővízprofil megállapítására, felülvizsgálatára és frissítésére irányuló, valamint a vízminőség romlása esetén lefolytatott eljárásban – a szennyező anyagok kibocsátási határértékeinek megállapítása, a természetes vizek minőségének védelme érdekében a vizek állapota, valamint a lehetséges szennyezések megállapítása kérdésében – elsőfokú eljárásban a  vízvédelmi feladatkörében eljáró megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, másodfokú eljárásban a  vízvédelmi feladatkörében eljáró Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot szakhatóságként jelöli ki. (7) A gyógyhellyé nyilvánítással kapcsolatos eljárásban a földtani környezet és az ásványvagyon védelme szakkérdését az  elsőfokú eljárásban a  gyógyhely helye szerint illetékes bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal vizsgálja. A  gyógyhellyé nyilvánítással kapcsolatos másodfokú eljárásban szakértőként a  Magyar Bányászati és Földtani Hivatal rendelhető ki. (8) A  Kormány a  természetes vizek minőségének védelme érdekében a  vizek állapota, valamint a  lehetséges szennyezések megállapításának kérdésében elsőfokú eljárásban a  vízvédelmi feladatkörében eljáró megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, másodfokú eljárásban a  vízvédelmi feladatkörében eljáró Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot szakhatóságként jelöli ki. (9) A Kormány a) a  biocid termék forgalomba hozatalához és felhasználásához szükséges engedély kiadása iránti és regisztrációs eljárásban, b) a biocid termék forgalomba hozatalához és felhasználásához szükséges engedély és a regisztráció megújítása és elismerése iránti eljárásban, c) a  biocid termék korlátozott és ellenőrzött felhasználás céljára történő forgalomba hozatalának ideiglenes engedélyezése iránti eljárásban, d) az  engedélyezett, illetve a  regisztrált biocid termék további forgalmazásának megtiltására, valamint a módosított engedély és regisztráció kiadására, elvégzésére irányuló eljárásban, valamint e) a  biocid termék vagy biocid termékben való felhasználásra szánt hatóanyag kísérlet vagy vizsgálat céljára történő forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezése iránti eljárásban a  biocid termék és hatóanyaga, valamint a  nem hatóanyag anyagainak a  nem cél élő szervezetekre gyakorolt ökotoxikológiai hatásának vizsgálata, továbbá az anyagok környezeti sorsának és viselkedésének vizsgálata kérdésében a Pest Megyei Kormányhivatalt szakhatóságként jelöli ki. (10) A  Kormány a  sírhely hamvasztáshoz szükséges megnyitására vonatkozó engedélyezési eljárásban, jogszabályban meghatározott rendkívüli halálesetkor és az  eltemetéstől számított 25 éven belül – annak elbírálására, hogy a  rendkívüli halálesethez kapcsolódó nyomozási feladatok a  hamvasztást követően biztosíthatók-e – elsőfokú eljárásban az  elhalálozás helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban az  elhalálozás helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki. (11) A Kormány az emberen végzett orvostudományi kutatások (Eütv. 157. §-a) engedélyezésére irányuló eljárásban a) a  Magyarországon még nem elfogadott, új megelőző, terápiás vagy diagnosztikus eljárás, módszer alkalmazása esetén, ha azzal összefüggésben a betegen invazív beavatkozást végeznek, b) a  genetikailag determinált betegség kialakulásával, jellegzetességeivel foglalkozó, a  populációs genetika, szomatikus genetika, genetikai epidemiológiai kérdéskörre irányuló kutatás esetén, c) az a) és b) pont alá nem tartozó, több központban végzett kutatás esetén, d) az Eütv. 161. § (1) és (3) bekezdése szerinti kutatás esetén az Egészségügyi Tudományos Tanács (a  továbbiakban: ETT) Tudományos és Kutatásetikai Bizottságát szakhatóságként jelöli ki. (12) A  Kormány az  emberen végzett orvostudományi kutatások (Eütv. 157.  §-a) engedélyezésére irányuló eljárásban az  emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokkal, az  embriókkal, ivarsejtekkel, őssejtekkel végzendő beavatkozásokkal és kutatásokkal, a  gén- és sejtterápiával végzett beavatkozásokkal, továbbá az  emberi génállományt érintő beavatkozásokkal és kutatásokkal kapcsolatos kutatás esetén az  ETT Humán Reprodukciós Bizottságát szakhatóságként jelöli ki. 8. Záró rendelkezések 17. § Ez a rendelet 2017. április 1-jén lép hatályba. 18. § Ez a rendelet a) az  egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv 2. és 4. cikkének, valamint II. és III. mellékletének, b) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a  nyilvánosság részvétele és az  igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a  85/337/EGK és a  96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének való megfelelést szolgálja. 19. § Hatályát veszti az  Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálatról, a  népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök