📄 Jogszabály szövege
20/2004. (III. 31.) ESZCSM rendelete a szakmai kollégiumokról.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
247. §-a (2) bekezdésének m) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter
(a továbbiakban: miniszter) legmagasabb szintű javaslattevő, véleményező és tanácsadó szakmai testületeként az
adott szakterületen szakmai kollégiumok működnek.
(2) Az orvostudomány területén orvosi szakmai, a
gyógyszerésztudomány és a gyógyszerellátás területén
gyógyszerész szakmai kollégium működik. Az egészségügyi
informatikai, a klinikai szakpszichológiai, valamint az
egészségügyi szakdolgozói területen nem orvosi szakmai
kollégium működik.
(3) A szakmai kollégiumok működtetési költségeit — a
7. § (1) bekezdése, a 12. § (3) bekezdése és a 15. § (1) bekezdése szerinti kötelezően létrehozandó szakcsoportot is
beleértve — az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) biztosítja. A
szakmai kollégiumok működtetése magában foglalja különösen az elhelyezésnek, az adminisztratív munkaerőnek és
minden egyéb — a szakmai kollégiumok tevékenységének
ellátásához szükséges — személyi és tárgyi feltételnek a
folyamatos biztosítását.
(4) A szakmai kollégiumok szakterület szerinti elnevezését és létszámát az adott szakterületen működő szakmai
szervezetek javaslatának figyelembevételével a miniszter
határozza meg. A szakmai kollégiumok szakterület szerinti
elnevezését és létszámát, valamint kötelezően létrehozandó szakcsoportjaikat, az orvosi szakmai kollégiumok tekintetében az 1. számú melléklet, a gyógyszerész szakmai
kollégiumok vonatkozásában a 2. számú melléklet, a nem
orvosi szakmai kollégiumok tekintetében a 3. számú melléklet tartalmazza. A szakmai kollégiumok személyi összetételét a miniszter tájékoztatóban teszi közzé.
2. § (1) Az 1. § (2) bekezdése szerinti szakmai kollégiumok
4 évre választják tagjaikat. A delegált, továbbá a felkért
tagok megbízatása 4 évre szól.
(2) A szakmai kollégium elnökét a kollégium tagjai
közül a miniszter kéri fel. A szakmai kollégium tagjai közül
titkárt választ. A titkár és az elnök olyan személy lehet, aki
a szakmai kollégium tevékenységével elsődlegesen érintett
területen, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban
legalább heti 36 órában dolgozik.
(3) A szakmai kollégium kidolgozza és elfogadja ügyrendjét, továbbá éves munkatervét, és ezeket eljuttatja a
miniszter, és a Kollégiumi Elnökök Testülete (a továbbiakban: KET) részére. A szakmai kollégium ügyrendjét a
miniszter hagyja jóvá.
(4) A szakmai kollégium ülése határozatképes,
amennyiben azon a tagoknak több mint fele jelen van. A
kollégium javaslatait, állásfoglalásait, döntéseit az ülésen
jelenlévő tagok több mint felének egyetértése esetén hozza
meg. Az ügyrend elfogadásához a jelenlevő tagok kétharmadának egyetértése szükséges.
(5) Amennyiben a szakmai kollégiumi ülés összehívására nincs mód, tekintettel az ügy sürgősségére, kivételes
esetben írásbeli szavazás lehetséges. Az írásbeli szavazás
eredményéről az elnök tájékoztatja a tagokat.
(6) A szakmai kollégium üléseiről — az ülést követő
8 napon belül — jegyzőkönyv és emlékeztető készül. Az
emlékeztető egy példányát a kollégium megküldi a miniszter, és a KET részére. Az emlékeztető kötelező tartalma a
szavazásban résztvevők száma, a szavazásra feltett kérdés
és a szavazati arány.
(7) A szakmai kollégium tevékenységéről a miniszternek évente, minden év január 31-éig szakmai beszámolót
készít.
(8) A szakmai kollégium a személyes adatok védelméről
és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi
LXIII. törvényben és az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvényben foglalt rendelkezéseknek
megfelelően jár el minden döntést igénylő ügyben.
Az összeférhetetlenség 3. § (1) Összeférhetetlen a szakmai kollégiumi tagsággal, ha
a tag
a) az egészségügy ágazati irányításában, ellenőrzésében, vagy finanszírozásában közreműködő szerv vezető, vagy magasabb vezető megbízású köztisztviselője,
vagy magasabb beosztású közalkalmazottja, ide nem értve
a szakfelügyelőket, és az országos intézetek szakmai igazgatóit.
b) etikai, vagy etikai-fegyelmi vétséget követett el és
ezért a Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK)
etikai bizottsága, illetve a Magyar Gyógyszerész Kamara
(a továbbiakban: MGYK) etikai-fegyelmi bizottsága, valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara
(a továbbiakban: MESZK) etikai bizottsága jogerősen elmarasztalta, a marasztalás jogerőre emelkedésétől 2 évig,
c) az egészségügyi tevékenységgel összefüggő cselekménye miatt jogerős büntető bírósági ítélet hatálya alatt
áll, vagy egyéb okból egy évet meghaladó végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélték.
(2) Összeférhetetlen az elnöki tisztséggel, ha a tag köztisztviselő, valamint egészségügyi szakmai köztestület elnöke, országos intézet igazgatója vagy országos, megyei
szakfelügyelő.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak fennállása
esetén az érintett megválasztását követő 15 napon belül
megszünteti az összeférhetetlenséget.
(4) Ha a megválasztott kollégiumi tagnál összeférhetetlenséget megvalósító körülmény — a megválasztást követően — áll elő, akkor 15 napon belül köteles az összeférhetetlenség tényét írásban bejelenteni, és kollégiumi tagságáról lemondani, vagy az összeférhetetlenségi okot megszüntetni.
(5) A bejelentést a miniszternek és a szakmai kollégium
elnökének egyidejűleg meg kell küldeni.
(6) Ha az összeférhetetlenségről történő bejelentést követő 15 nap elteltével a tag az összeférhetetlenségi okot
nem szünteti meg, vagy kollégiumi tagságáról nem mond
le, kollégiumi tagsága megszűnik.
(7) A tagnak be kell jelentenie a szakmai kollégium
elnökének, hogy
a) gyógyszert, gyógyhatású terméket, gyógyászati segédeszközt gyártó vagy forgalmazó gazdasági társaság vagy
közhasznú társaság tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője, valamint azzal munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve
b) egészségügyi szolgáltató tulajdonosa, illetve az
egészségügyi szolgáltatót működtető gazdasági társaság tulajdonosa, vezető tisztségviselője.
A szakmai kollégiumi elnök esetében az (a)—(b) pontban foglaltak fennállását a miniszternek kell bejelenteni.
(8) A (7) bekezdésben foglaltak fennállása esetén, valamint ha a tag köztisztviselő vagy közalkalmazott, nem vehet részt olyan ügyre vonatkozó döntés meghozatalában,
amely üzleti érdekeit, illetve köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyát érinti. Ezt a jegyzőkönyvben külön rögzíteni kell.
Az orvosi szakmai kollégium 4. § (1) Az orvosi szakmai kollégium szakterületén
a) kidolgozza, folyamatosan felülvizsgálja a módszerta
ni leveleket, irányelveket, protokollokat és megküldi köz zétételre a minisztériumnak, ha jogszabály másképp nem
rendelkezik,
b) figyelemmel kíséri az irányelvek, protokollok bevezetését, alkalmazását a szakfelügyeleti rendszeren keresztül, jogszabályban meghatározott módon,
c) javaslatot készít az egészségügyi szolgáltatók szakmai minimumfeltételeiről, minőségi követelményeiről, és
az értékelést lehetővé tevő minőségi indikátorokról.
(2) Az orvosi szakmai kollégium szakterületén felkérésre véleményt nyilvánít, különösen
a) az egészségügyi ellátásra vonatkozó szakmai koncepciókról, b) az egészségügyi szolgáltatók létesítésével és fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről,
c) az önkormányzatok által a minisztériumnak benyújtott címzett támogatási igényekhez kapcsolódó egészségügyi beruházási koncepcióról,
d) a szakmai felügyelet szervezeti és működési feltételeiről,
e) az egészségügy finanszírozási rendszeréről,
f) az oktatási kérdésekről,
g) a szakorvos képzés és továbbképzés szakmai követel
ményeiről és rendszeréről, figyelemmel a Magyar Orvosi
Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény 2. § (1) bekezdésének k) pontjában foglaltakra,
h) a szakorvosi vizsgáztatás rendjéről és követelményeiről, i) a szakmai továbbképzés tanfolyamainak kreditértékéről,
j) az oktatóhelyek szakképző hellyé minősítésének feltételeiről, ideértve különösen a szakképzést vezető, valamint a szakképzést végző oktatóhoz rendelhető szakorvos
jelöltek maximális számát, továbbá a szakorvos jelölt által
ellátható betegek maximális számát,
k) az új vizsgálati módszerekről és gyógyító-megelőző
eljárások alkalmazásának feltételeiről.
(3) Az orvosi szakmai kollégium az (1)—(2) bekezdésben foglaltakon túl
a) a miniszter és a minisztérium felkérésére az egészségügy területén bármely szakmai kérdésben — a megadott
határidőben — véleményt nyilvánít, és ellátja a felkérésben
foglalt feladatokat,
b) javaslatot tesz az osztályvezető főorvosi, illetve
— mátrix osztályon — a szakmai vezetői pályázati kiírások
szakmai követelményeire, és véleményezi a pályázó szakmai feltételeknek való megfelelését,
c) feladatának ellátása érdekében együttműködik a
szakterületén működő szakfelügyelő főorvosokkal,
d) javaslatot tesz szakterületének adatgyűjtési rendszerére és annak korszerűsítésére,
e) közreműködik az egészségügyi minőségbiztosítás
feltételeinek kidolgozásában és az ezzel kapcsolatos szakmai állásfoglalások kialakításában,
f) meghatározza az adott orvosi szakmai kollégium elnökének képviselendő álláspontját a KET-ben.
5. § (1) Az orvosi szakmai kollégium — a 4. §-ban foglaltakon túl — az egészségügy területén működő köztestületek
országos szerveinek — a 4. § (3) bekezdésének a) pontja
szerinti kivétellel — felkérésére, valamint az egészségügyi
szolgáltatók, fenntartóik, az országos tisztifőorvos, az Oktatási Minisztérium, továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) főigazgatójának — a minisztérium útján előterjesztett — felkérésére
is eljárhat.
(2) Az orvosi szakmai kollégium feladatai ellátásához az
adott szakterületen működő tanácsadót, illetve szakértőt
igénybe vehet. Ezt a feladatot megfelelő szakmai kompetenciával rendelkező szakmai szervezet is elláthatja.
6. § (1) Az orvosi szakmai kollégium tagjait — a (3)—(4) bekezdésben foglalt kivétellel —
a) a MOK,
b) az adott szakterületen működő tudományos társasá
gok, valamint
c) az orvostudományi képzést folytató egyetemek
által jelölt személyek, mint Választó Szerv választják
maguk közül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti Választó Szervbe kollégiumonként
a) a megyei területi orvosi kamarák 1-1 főt,
b) a fővárosi területi kamara 3 főt,
c) az adott szakterületen működő tudományos társasá
gok 10 főt,
d) az orvostudományi képzést folytató egyetemek
5-5 főt jelölnek. (3) A miniszter — figyelemmel a regionális ellátási érdekre és a területi kiegyensúlyozottságra — az egészségügyi közszolgáltatónál szervezeti egységet vezető főorvosok közül kollégiumonként három főt kér fel az orvosi
szakmai kollégiumba.
(4) A Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban:
MTA) Orvosi Tudományok Osztálya és az orvostudományi képzést folytató egyetemek 1—1 tagot közvetlenül delegálnak az orvosi szakmai kollégiumba.
(5) Orvosi szakmai kollégiumi tagnak az a szakorvos
jelölhető, illetve delegálható, — a (6)—(7) bekezdésekben
foglalt kivételekkel, — aki
a) szerepel az orvosok működési nyilvántartásában, b) az adott szakterületen legalább tíz éve kiemelkedő
szakmai tevékenységet folytat,
c) a 3. § (1) bekezdése szerint nem összeférhetetlen,
d) a 70. életévét még nem töltötte be.
(6) Orvosi szakmai kollégiumi tagnak az az orvos is
jelölhető, illetve delegálható, aki az (5) bekezdés a) pont
szerinti feltételeknek nem felel meg, de legalább tíz éve
— ebből legalább három éve Magyarországon — elméleti
és tudományos tevékenységet folytat, valamint tudományos minősítéssel rendelkezik, továbbá megfelel az (5) bekezdés c)—d) pontjában foglaltaknak.
(7) Az adott orvosi szakmai kollégium szakterületéhez
szorosan kapcsolódó nem orvosi felsőfokú végzettségű személy is jelölhető, illetve delegálható kollégiumi tagnak, ha
megfelel az (5) bekezdés c)—d) pontjaiban foglaltaknak.
A nem orvosi felsőfokú végzettségű személyek száma nem
lehet több kollégiumonként, mint három fő.
(8) Ugyanaz a személy egyidejűleg legfeljebb két orvosi
szakmai kollégiumba jelölhető. A jelöltnek, illetve a közvetlenül delegált tagnak írásban nyilatkoznia kell arról, a
Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége
(a továbbiakban: MOTESZ) részére, hogy
a) az (5)—(7) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel,
b) nem esik a 3. § (1) bekezdésének hatálya alá, illetve
a megválasztása esetén a 3. § (3) bekezdése szerint jár el,
c) a kollégiumi tagsági jelölést elfogadja.
(9) Az orvosi szakmai kollégiumi tagsági választást a
MOTESZ bonyolítja le. Megválasztott kollégiumi tagnak
azok a jelöltek tekinthetők, akik sorrendben a legtöbb
szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az azonos
számú szavazatot kapott jelöltek között a szavazást egyszer
meg kell ismételni.
(10) Amennyiben a 2. § (1) bekezdése szerinti időtartam
alatt a választott kollégiumi tagság megszűnik, a (9) bekezdés szerinti választás során a megválasztott kollégiumi tag
után a legtöbb szavazatot kapott jelölt válik kollégiumi
taggá a megszűnt tagsági viszonyból hátralévő időtartamra.
Delegált tagság megszűnése esetén a (4) bekezdés szerinti
szerv új tagot delegál a kollégiumba a megszűnt tagsági
viszonyból hátralévő időtartamra.
(11) Amennyiben a (9)—(10) bekezdésben meghatározott eljárás alapján az orvosi szakmai kollégium tagjainak
száma nem érné el az 1. számú melléklet szerinti létszámot,
úgy a miniszter — az egészségügyi szakmai szervezetek
javaslatának figyelembevételével — az adott szakterületen
kimagasló eredményt elért személyeket kér fel kollégiumi
tagságra.
(12) Abban az esetben, ha a kollégium elnökének vagy
titkárának tagsági viszonya szűnik meg a 2. § (1) bekezdése
szerinti időtartam alatt, azt a megszűnést követő 30 napon
belül — az elnök esetében a titkár, titkár esetében az
elnök — bejelenti a KET-nek és a miniszternek. Ez esetben a bejelentést követő 30 napon belül a miniszter új
elnököt kér fel, illetve a kollégium tagsága új titkárt választ. Az új elnök, illetve az új titkár megbízatása a megszűnt tagsági viszonyból hátralevő időtartamra szól.
7. § (1) Az orvosi szakmai kollégium mellett az 1. számú
mellékletben meghatározott kötelezően létrehozandó
szakcsoport működik. A szakcsoport létszáma legfeljebb
5 fő.
(2) A szakcsoport nem kollégium tag tagjait az adott
szakterületen működő tudományos társaság javaslatára a
miniszter kéri fel. A szakcsoport elnökét és egy tagját az
adott orvosi szakmai kollégium tagjai közül a kollégium
választja.
(3) Az orvosi szakmai kollégium a kötelezően létrehozandó szakcsoporton túl, egyéb szakcsoportot is működtethet.
(4) Az orvosi szakmai kollégium a szakcsoport által
képviselt szakmát érintő kérdésben a szakcsoport véleményének kikérése nélkül önállóan nem hozhat döntést, és
nem adhat ki állásfoglalást. Ha a kollégium és a mellette
működő szakcsoport véleménye adott ügyben nem egyezik,
akkor mindkét véleményt meg kell küldeni a miniszternek.
(5) A szakcsoportra egyebekben értelemszerűen az
orvosi szakmai kollégiumra vonatkozó rendelkezéseket
kell alkalmazni.
8. § (1) Az orvosi szakmai kollégium az ügyrendjében meghatározott gyakorisággal vagy szükség szerint tartja üléseit;
az ülésekre az érintetteket a napirend közlésével kell meghívni.
(2) Az ülésekre tanácskozási joggal meg kell hívni a
minisztérium, valamint a MOK kijelölt képviselőjét, az
országos tisztifőorvos által meghatározott — az érintett
szakterülettel foglalkozó — szakfelügyelőt és az ülés tárgya
szerint érintett tudományos társaság, egyesület elnökét,
továbbá szükség esetén más érintett személyeket is. Az
Igazságügyi Orvostani és Orvosszakértői szakmai kollégium ülésére az Igazságügyi Minisztérium képviselőjét
meg kell hívni.
A gyógyszerész szakmai kollégium 9. § (1) A gyógyszerész szakmai kollégium szakterületén
a) kidolgozza, folyamatosan felülvizsgálja és közzéteszi
a szakmai ajánlásokat, útmutatásokat és — a külön jogszabályban foglalt kivétellel — a módszertani leveleket,
b) állást foglal a szakmai követelményekről, valamint a
szakmai minőségtanúsításról.
(2) A gyógyszerész szakmai kollégium véleményt nyilvánít
a) a gyógyszerellátásra vonatkozó szakmai koncepciók
ról;
b) a gyógyszerellátási szabályozórendszerről, ideértve
ba) az egészségügyi intézmények gyógyszerellátásának
finanszírozási kérdéseit,
bb) a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatási rendszerét, és
bc) az ellátás közgazdasági feltételrendszerét;
c) a szakmai felügyelet szervezeti és működési feltéte
leiről;
d) az egészségügyi intézmények létesítésével, fejleszté sével és megszüntetésével kapcsolatos kérdésekről, amenynyiben a gyógyszerészet szakmai területét érintik;
e) a gyógyszerészképzés és továbbképzés szakmai követelményeiről és rendszeréről, figyelemmel a Magyar
Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény 2. §-a
(2) bekezdésének j) pontjában foglaltakra;
f) a szakterületét érintő oktatási kérdésekről;
g) a szakgyógyszerészi vizsgáztatás rendjéről és követel
ményeiről;
h) a szakmai továbbképzés tanfolyamainak kreditérté kéről;
i) az oktatóhelyek akkreditációs feltételeiről.
(3) A kollégium szakterületén az (1)—(2) bekezdésben
foglaltakon túl
a) a miniszter, és a minisztérium felkérésére a gyógyszerészet területén bármely szakmai kérdésben — a megadott
határidőben — véleményt nyilvánít és ellátja a felkérésben
foglalt feladatokat;
b) javaslatot tesz az intézeti főgyógyszerészek kinevezésének szakmai követelményeire és véleményezi a pályázó
szakmai feltételeknek való megfelelését;
c) közreműködik
ca) gyógyszerterápiás eljárások szakmai protokolljai nak kidolgozásában,
cb) az egészségügyi szolgáltatások teljesítményfinan
szírozásáról szóló, a gyógyszerfelhasználást érintő javaslatok véleményezésében, cc) az új vizsgálati módszerek és gyógyító-megelőző
eljárások alkalmazási feltételeinek kialakításában.
(4) A gyógyszerész szakmai kollégium meghatározza az
adott kollégium elnökének képviselendő álláspontját a
KET-ben.
(5) A kollégium feladatának ellátása érdekében együttműködik az Országos Gyógyszerészeti Intézettel (a továbbiakban: OGYI) és az országos tisztifőgyógyszerésszel, továbbá az OGYI által kiadott módszertani levelek tekintetében egyetértési jogot gyakorol.
10. § (1) A kollégium — a 9. §-ban foglaltakon túl — a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Oktatási Miniszté
rium, az egészségügy területén működő köztestületek országos szerveinek felkérésére, valamint az egészségügyi
szolgáltatók, fenntartóik, az országos tisztifőgyógyszerész,
az OEP főigazgatója, az OGYI, továbbá a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságnak (a továbbiakban: MGYT)
— a minisztérium útján előterjesztett — felkérésére is
eljárhat.
(2) A kollégium feladatai ellátásához az adott szakterületen működő tanácsadót, illetve szakértőt igénybe vehet.
Ezt a feladatot megfelelő szakmai kompetenciával rendelkező szakmai szervezet is elláthatja.
11. § (1) A kollégium tagjait — a (3) bekezdés szerinti kivétellel —
a) az MGYK,
b) az MGYT, valamint
c) a gyógyszerészképzést folytató egyetemek
által jelölt személyek, mint Választó Szerv választják maguk közül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti Választó Szervbe
a) a megyei területi gyógyszerész kamarák 1-1 főt,
b) a fővárosi területi kamara 4 főt,
c) a gyógyszerészet területén működő tudományos tár
saság(ok), az MGYT által koordinált módon 20 főt,
d) a gyógyszerészképzést folytató egyetemek 5-5 főt
jelölnek. (3) Az MTA, a gyógyszerészképzést folytató egyetemek,
valamint az MGYT egy-egy tagot közvetlenül delegál a
kollégiumba.
(4) Kollégiumi tagnak az a szakgyógyszerész jelölhető,
illetve delegálható, aki
a) szerepel a gyógyszerészek működési nyilvántartásában, b) az adott szakterületen legalább 10 éve kiemelkedő
szakmai tevékenységet folytat,
c) a 3. § (1) bekezdése szerint nem összeférhetetlen.
(5) A gyógyszerész szakmai kollégiumba az a gyógyszerész is jelölhető, illetve delegálható, aki a (4) bekezdés
a) pont szerinti feltételeknek nem felel meg, de legalább
10 éve — ebből legalább 3 éve Magyarországon — elméleti
és tudományos tevékenységet folytat, valamint tudományos minősítéssel rendelkezik, továbbá megfelel a (4) bekezdés c) pontjában foglaltaknak.
(6) Ugyanaz a személy egyszerre csak egy kollégiumba
jelölhető. A jelöltnek, illetve a közvetlenül delegált tagnak
írásban nyilatkoznia kell arról a MOTESZ részére, hogy
a) a (4)—(5) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel,
b) nem esik a 3. § (1) bekezdésének hatálya alá, illetve
a megválasztása esetén a 3. § (3) bekezdése szerint jár el,
c) a kollégiumi tagsági jelölést, illetve a delegálást elfo
gadja. (7) A kollégiumi tagsági választást a MOTESZ, az
MGYT közreműködésével bonyolítja le. Megválasztott
kollégiumi tagnak azok a jelöltek tekinthetők, akik sorrendben a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség
esetén az azonos számú szavazatot kapott jelöltek között a
szavazást egyszer meg kell ismételni.
(8) Amennyiben a 2. § (1) bekezdése szerinti időtartam
alatt a választott kollégiumi tagság megszűnik, a (7) bekezdés szerinti választás során a megválasztott kollégiumi tag
után a legtöbb szavazatot kapott jelölt válik kollégiumi
taggá a megszűnt tagsági viszonyból hátralévő időtartamra.
Delegált tagság megszűnése esetén a (3) bekezdés szerinti
szerv új tagot delegál a kollégiumba a megszűnt tagsági
viszonyból hátralévő időtartamra.
(9) Amennyiben a (3) és a (7) bekezdésben meghatározott eljárás alapján a kollégium tagjainak száma nem érné
el a 2. számú melléklet szerinti létszámot, úgy a miniszter
az MGYK és az MGYT javaslatának figyelembevételével
az adott szakterületen kimagasló eredményt elért személyeket kér fel kollégiumi tagságra.
(10) A gyógyszerész szakmai kollégium tekintetében a
6. § (12) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.
12. § (1) A gyógyszerész szakmai kollégium az ügyrendjében
meghatározott gyakorisággal vagy szükség szerint tartja
üléseit; az ülésekre az érintetteket a napirend közlésével
kell meghívni.
(2) A kollégiumi ülésekre tanácskozási joggal meg kell
hívni a minisztérium, az MGYK, az MGYT, valamint az
OGYI kijelölt képviselőjét, az országos tisztifőgyógyszerészt, és az ülés tárgya szerint érintett tudományos társaság,
egyesület elnökét, valamint szükség esetén más érintett
személyeket is.
(3) A gyógyszerész szakmai kollégium mellett a 2. számú
mellékletben meghatározott kötelezően létrehozandó
szakcsoport működik. A szakcsoport tekintetében az orvosi szakmai kollégiumi szakcsoportokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A NEM ORVOSI SZAKMAI KOLLÉGIUM Szakdolgozói kollégium 13. §
(1) A nem orvosi szakmai kollégiumok közül az ápolási
és a védőnői szakmai kollégium (a továbbiakban: szakdolgozói kollégium) feladatai és eljárása tekintetében a
4—5. § szerinti szabályokat kell alkalmazni, kivéve a 4. §
(2) bekezdése g)—h) pontjában és (3) bekezdése b) pontjában foglaltakat.
(2) A szakdolgozói kollégium felkérésre véleményt nyilvánít az egészségügyi képzés, szakképzés és továbbképzés
szakmai követelményeiről és rendszeréről, figyelemmel a
Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló 2003.
évi LXXXIII. törvény 2. § (2) bekezdésének k) pontjában
foglaltakra, továbbá a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól, eljárási rendjéről és követelményeiről.
(3) A szakdolgozói kollégium javaslatot tesz a szakmai
vezetői pályázati kiírások szakmai követelményeire, és véleményezi a pályázó szakmai feltételeknek való megfelelését az ápolási igazgató és az önálló ápolási intézet szakmai
vezetője vonatkozásában.
(4) A szakdolgozói kollégium feladatának ellátása érdekében együttműködik a szakterületén működő szakfelügyelőkkel.
14. § (1) A szakdolgozói kollégiumi tagsági választást a
MOTESZ, a MESZK-kel egyeztetett módon bonyolítja le.
(2) Az szakdolgozói kollégium tagjait — a (4) bekezdésben foglalt kivétellel —
a) a MESZK,
b) ápolói és védőnői szakmai szervezetek, valamint
c) a felsőfokú egészségügyi képzést folytató oktatási
intézmények által jelölt személyek mint Választó Szerv választják
maguk közül.
(3) Az (1) bekezdés szerinti Választó Szervbe kollégiumonként
a) a MESZK megyei területi szervezetei 1-1 főt,
b) a MESZK fővárosi szervezete 3 főt,
c) az ápolói és védőnői szakmai szervezetek 10 főt,
d) a felsőfokú egészségügyi képzést folytató oktatási
intézmények 5-5 főt
jelölnek. (4) A miniszter a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező megyei egészségügyi szolgáltatók ápolási igazgatói
közül kollégiumonként 3 főt delegál a szakdolgozói kollégiumba.
(5) Szakdolgozói kollégiumi tagnak az a szakdolgozó
jelölhető, illetve delegálható, aki
a) szerepel az egészségügyi szakdolgozók működési
nyilvántartásában, b) az adott szakterületen legalább tíz éve kiemelkedő
szakmai tevékenységet folytat,
c) a 3. § (1) bekezdése szerint nem összeférhetetlen.
(6) A jelöltnek, illetve a közvetlenül delegált tagnak
írásban nyilatkoznia kell arról a MOTESZ részére, hogy
a) az (5) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel, b) nem esik a 3. § (1) bekezdésének hatálya alá, illetve
a megválasztása esetén a 3. § (3) bekezdése szerint jár el,
c) a kollégiumi tagsági jelölést, illetve a delegálást elfogadja.
(7) Megválasztott kollégiumi tagnak azok a jelöltek tekinthetők, akik sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.
Szavazategyenlőség esetén az azonos számú szavazatot kapott jelöltek között a szavazást egyszer meg kell ismételni.
(8) Amennyiben a 2. § (1) bekezdése szerinti időtartam
alatt a választott kollégiumi tagság megszűnik, az (1) bekezdés szerinti választás során a megválasztott kollégiumi
tag után a legtöbb szavazatot kapott jelölt válik kollégiumi
taggá a megszűnt tagsági viszonyból hátralévő időtartamra.
(9) Amennyiben az (7)—(8) bekezdésben meghatározott eljárás alapján a szakdolgozói kollégium tagjainak
száma nem érné el a 3. számú melléklet szerinti létszámot,
úgy a miniszter — a MESZK és a szakmai szervezetek
javaslatának figyelembevételével — az adott szakterületen
kimagasló eredményt elért személyeket kér fel kollégiumi
tagságra.
(10) A szakdolgozói szakmai kollégium tekintetében a
6. § (12) bekezdése szerinti rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.
15. § (1) A szakdolgozói szakmai kollégium mellett a 3. számú mellékletben meghatározott kötelezően létrehozandó
szakcsoport működik.
(2) A szakcsoportokra vonatkozóan a 7. §-ban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell, azzal, hogy a szakcsoport tagjait és elnökét az adott szakterületen működő szakmai szervezetek javaslatára kéri fel a miniszter.
16. § (1) A szakdolgozói szakmai kollégium az ügyrendjében
meghatározott gyakorisággal vagy szükség szerint tartja
üléseit; az ülésekre az érintetteket a napirend közlésével
kell meghívni.
(2) Az ülésekre tanácskozási joggal meg kell hívni a
minisztérium, a MESZK kijelölt képviselőjét és az ülés
tárgya szerint érintett szakmai szervezet, egyesület elnökét,
valamint szükség esetén más érintett személyeket is.
Klinikai szakpszichológusi szakmai kollégium 17. § (1) A klinikai szakpszichológusi szakmai kollégium feladata és eljárása tekintetében a 4—5. § szerinti szabályokat
kell alkalmazni, kivéve a 4. § (2) bekezdésének
g)—h) pontjában, valamint (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakat.
(2) A klinikai szakpszichológusi szakmai kollégium feladatának ellátása érdekében szorosan együttműködik a
pszichiátriai szakmai kollégiummal.
18. § (1) A klinikai szakpszichológusi szakmai kollégium tagjait — a (4) bekezdésben foglaltak kivételével —
a) a szakterület szakmai, tudományos társaságai,
b) a klinikai szakpszichológusi képzést folytató okta
tási intézmények által jelölt személyek mint Választó Szerv választják maguk közül.
A választást a MOTESZ, a szakmai szervezetekkel
egyeztetett módon bonyolítja le.
(2) A Választó Szervbe az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervezetek 10 főt, az (1) bekezdés b) pontja szerinti
oktatási intézmények 5-5 főt jelölnek.
(3) A kollégium tagja olyan személy lehet — a (4) bekezdésben foglaltak kivételével —, aki szerepel a klinikai szakpszichológusok működési nyilvántartásában és az adott
szakterületen legalább 10 éve kiemelkedő szakmai tevékenységet folytat.
(4) A kollégium egy tagja — a 17. § (2) bekezdésében
foglalt rendelkezés megvalósítása érdekében — a Pszichiátriai Szakmai Kollégium tagja.
(5) A tagok összeférhetetlenségére és a választásra vonatkozó szabályok tekintetében az orvosi szakmai kollégiumra vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni
kell.
Egészségügyi Informatikai Szakmai Kollégium 19. § (1) Az egészségügyi informatikai szakmai kollégium feladata
a) az ágazat közép- és hosszú távú informatikai, telematikai koncepciójának megvitatása, a stratégiai és taktikai
elemek kidolgozása,
b) az ágazati informatikai fejlesztések véleményezése,
az egyes szakterületek fejlesztési törekvéseinek informatikai szakmai, műszaki, szabványosítási és megvalósítási lépéseinek összehangolása,
c) az ágazati informatikai és dokumentációs tevékenység szabványosítási és oktatási feladatainak elvi, módszertani koordinálása,
d) az ágazati informatikai és dokumentációs tárgyú
módszertani levelek, szakmai iránymutatások véleményezése,
e) az egészségügyi informatika területén működő hazai
és nemzetközi tudományos társaságokkal és egyesületekkel történő együttműködés.
(2) Az egészségügyi informatikai szakmai kollégium informatikai és telekommunikációs kérdésekben — a miniszter, az országos tisztifőorvos és az OEP főigazgatójának kérésére — véleményt adhat.
(3) Az egészségügyi informatikai szakmai kollégium tagjait a miniszter kéri fel, az ágazati informatikai feladatot
ellátó szervezetek javaslatai alapján. A kollégiumnak tagja
a Magyar Egészségügyi Informatikai Társaság elnöke és
titkára, továbbá a Neumann János Számítógép-tudományi
Társaság orvosi-biológiai szekciójának elnöke és titkára,
valamint az MTA Orvosi Tudományok Osztálya Egészségügyi Informatikai munkabizottságának elnöke.
(4) Nem lehet az egészségügyi informatikai szakmai
kollégium tagja az a személy, aki egészségügyi informatikai
szoftvergyártással, kereskedelemmel és egészségügyi informatikai szolgáltatással foglalkozó gazdasági társaság vagy
közhasznú társaság tulajdonosa, vezető tisztségviselője,
valamint azzal munkaviszonyban, illetve munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban áll. Az összeférhetetlenségre
vonatkozó jelen rendelet szerinti szabályokat a tagra értelemszerűen alkalmazni kell.
20. § (1) A kollégiumok szakmai tevékenységének összehangolásáról a KET gondoskodik. A KET-et az Egészségügyi
Tudományos Tanács (a továbbiakban: ETT) koordinálja.
(2) A KET tagja minden szakmai kollégium elnöke.
(3) A KET vezetője és képviselője az Elnök. Az Elnököt
a KET választja saját tagjai közül.
(4) A KET kidolgozza és elfogadja ügyrendjét, továbbá
éves munkatervét. Az ügyrendet a miniszter az ETT elnöksége javaslatait figyelembe véve hagyja jóvá.
(5) A KET ülése határozatképes, amennyiben azon a
tagoknak több mint fele jelen van. A KET döntéseit az
ülésen jelen lévő tagok több mint felének egyetértése esetén hozza meg. Az ügyrend elfogadásához a jelen lévő
tagok kétharmadának egyetértése szükséges.
(6) A KET az ügyrendnek, illetve munkatervnek megfelelően, de legalább kéthavonta ülésezik. Az Elnök szükség szerint ügyrenden kívüli ülést hívhat össze, illetve a
kollégiumi elnökök 1/3-ának a javaslatára köteles azt
összehívni. Az ülésekre tanácskozási joggal meg kell hívni
a miniszter, az ETT, az MTA, valamint az országos tisztifőorvos által kijelölt személyt, a MOTESZ képviselőjét, az
orvostudományi képzést folytató egyetemek 1-1 képviselőjét, a MOK, az MGYK, továbbá a MESZK országos
elnökségének egy tagját, illetve — az Elnök döntése alap
ján — az ülés tárgya szerint érintett szervezetek képviselőit. A KET tagjait a meghívott szervezet felhatalmazhatja
a képviseletre.
(7) A KET üléseiről — az ülést követő 8 napon belül —
jegyzőkönyv, illetve emlékeztető készül. Az emlékeztető
egy példányát meg kell küldeni a miniszternek, az ETT
elnökségének és a szakmai kollégiumoknak.
(8) A KET saját hatáskörében, a szakmai kollégiumoktól kapott felhatalmazás alapján
a) összehangolja a kollégiumok javaslatait, állásfoglalásait, szakmai ajánlásait, módszertani leveleit, és ha szükségesnek tartja
aa) javaslatot tesz a kollégiumnak a javaslatok, állásfoglalások felülvizsgálatára, azoknak az egységes szakmai
elvekkel való összehangolására,
ab) kollégiumok között egyeztetést kezdeményez;
b) az egységes szakmai elvek érvényesítése érdekében
javaslatokat készít elő, és terjeszt a miniszter elé,
c) megszervezi a szakmák közötti egyeztetést, és szük
ség esetén közreműködik az egységes szakmai álláspont
kialakításában.
(9) A KET a 4. § (3) bekezdésének b) pontja, a 9. §
(3) bekezdése b) pontjának és a 13. § (3) bekezdése tekintetében, az adott kollégiumi véleménytől eltérő kinevezési
döntés esetén írásbeli indokolást kérhet, amelyet számára
15 napon belül meg kell küldeni.
(10) A KET működési költségeit a minisztérium biztosítja.
21. § (1) Ez a rendelet 2004. április 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát
veszti, a) az orvosi szakmai kollégiumokról szóló 52/1999.
(XI. 12.) EüM rendelet, valamint az azt módosító 84/2003.
(XII. 28.) ESZCSM rendelet,
b) a gyógyszerész szakmai kollégiumokról szóló
62/1999. (XII. 7.) EüM rendelet, valamint az azt módosító
85/2003. (XII. 28.) ESZCSM rendelet, és
c) a szakmai kollégiumokról szóló 6/1989. (III. 22.)
SZEM rendelet.
(3) Az ügyrendet és az első munkatervet
a) a szakmai kollégium e rendelet hatálybalépését kö
vető 90,
b) a KET e rendelet hatálybalépését követő 120
napon belül készíti el. (4) Az e rendelet alapján első alkalommal megválasztott
szakmai kollégiumok tagjainak és a kollégiumok elnökeinek megbízatása 2008. április 30. napjáig tart.
Dr. Kökény Mihály s. k.,
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.