📄 Jogszabály szövege
445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről.
A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 5., 7., 10. és 13. pontjában,
a 25. § (5) és (6) bekezdése tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés h) pontjában,
a 13. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 4. pontjában,
valamint a 31. § (2) bekezdése tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket
rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya
a) az elemre és az akkumulátorra, b) a hulladékká vált elemre és akkumulátorra,
c) az elem- és akkumulátorhulladék átvételére, gyűjtésére, szállítására, valamint
d) az elem- és akkumulátorhulladék kezelésére terjed ki.
(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya az olyan elemre és akkumulátorra, amely Magyarország alapvető biztonsági
érdekeinek védelmével kapcsolatos, továbbá a fegyverekre, lőszerekre, hadianyagokra, valamint a világűrben való
felhasználásra gyártott berendezésekre, ide nem értve a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékekben használt
elemet és akkumulátort. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában:
1. átvételi hely: a gyártó vagy a forgalmazó által fenntartott, a lakosság számára könnyen megközelíthető,
közforgalmú helyen kialakított gyűjtőhely, amely az e rendeletben meghatározott gyártói kötelezettséggel
érintett hulladék átvételére szolgál; 2. elektromos, elektronikus berendezés: az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos
hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, teljesen vagy részben
elemről, akkumulátorról működtethető elektromos vagy elektronikus berendezés; 3. elem, akkumulátor: elektromos áramforrás, amely kémiai energiát közvetlenül elektromos energiává alakít át, és
egy vagy több elsődleges (nem újratölthető), illetve másodlagos (újratölthető) részegységből (cellából) áll;
4. elem-, akkumulátorcsomag: összekapcsolt, illetve külső borítással ellátott, a fogyasztó által szét nem bontható
vagy fel nem nyitható, oszthatatlan egységet alkotó elemek, akkumulátorok csoportja;
5. elem-, akkumulátor-forgalmazó: bárki, aki vagy amely a fogyasztó részére üzletszerűen biztosít elemet,
akkumulátort; 6. forgalmazás: elem, akkumulátor – ellenérték fejében vagy ingyenesen – üzletszerű gazdasági tevékenység
keretében történő rendelkezésre bocsátása, ideértve az e célból való felkínálást is, továbbá az import;
7. gépjárműelem vagy akkumulátor: a gépjármű indításához, világításához, gyújtásához használt elem, akkumulátor;
8. gombelem: különleges célokra, így különösen hallókészülékekben, karórákban, kisméretű, hordozható
berendezésekben, valamint tartalék áramforrásként felhasznált, kisméretű és köralakú hordozható elem,
akkumulátor, amelynek nagyobb az átmérője, mint a vastagsága;
9. gyártó: az elem, akkumulátor előállítója, valamint az, aki vagy amely az értékesítési módszertől függetlenül
(beleértve a távollevők között kötött szerződést is) elemet, akkumulátort – akár gépjármű, elektromos vagy
elektronikus berendezés alkotórészeként vagy tartozékaként – Magyarország területén elsőként forgalomba hoz;
10. gyűjtési arány: a tárgyévben hulladékként átvett hordozható elem, akkumulátor, és a tárgyévben, valamint
a tárgyévet megelőző 2 évben forgalmazott hordozható elem, akkumulátor átlagos tömegének hányadosa;
11. hordozható elem vagy akkumulátor: zárt burkolattal ellátott, kézben szállítható elem, akkumulátor, kivéve az ipari
elemet, akkumulátort, valamint a gépjárműelemet, akkumulátort; 12. import: a nem európai uniós helyzetű, e rendelet hatálya alá tartozó terméknek a vámjogszabályok szerinti,
az Európai Unió vámterületén kívülről történő behozatala; 13. ipari elem vagy akkumulátor: kizárólag ipari vagy szakirányú célra, valamint elektromos meghajtású gépjárműben
használt elem, akkumulátor; 14. közvetítő szervezet: az a gyártók vagy forgalmazók által létrehozott és a környezetvédelmi hatóság által
nyilvántartásba vett nonprofit gazdasági társaság, amely törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott
hulladékgazdálkodási feladatokat lát el, kivéve azokat a feladatokat, amelyek a környezetvédelmi termékdíjról
szóló törvény (a továbbiakban: Ktdt.) hatálya alá tartozó termékdíjköteles termékekre vonatkoznak;
15. speciális gyűjtőhely: az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól
szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladékgyűjtő pont; 16. tárgyév: szeptember 27-től a következő naptári év szeptember 26-ig terjedő időszak;
17. vezeték nélküli elektromos kézi szerszám: elemről, akkumulátorról működő, karbantartási, építési vagy kertészeti
tevékenységre szolgáló, elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási
tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti kézi elektromos vagy elektronikus berendezés.
3. Az elem, az akkumulátor forgalmazására és jelölésére vonatkozó szabályok
3. § (1) A (2)–(4) bekezdés szerinti kivétellel
a) a 0,0005 tömegszázalékot meghaladó higanyt tartalmazó elem és akkumulátor, valamint
b) a 0,002 tömegszázalékot meghaladó kadmiumot tartalmazó hordozható elem és akkumulátor
nem forgalmazható, beleértve az elektromos és elektronikus berendezés alkotórészeit, tartozékait is.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tilalom a 2 tömegszázalékot meg nem haladó higanytartalmú gombelemre, valamint
az ilyen gombelemből álló elemcsomagra nem vonatkozik. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tilalom
a) a vészjelző- és riasztórendszerben (beleértve a vészvilágítást is),
b) az orvosi felszerelésben, vagy c) a vezeték nélküli elektromos kézi szerszámban
használt hordozható elemre és akkumulátorra nem vonatkozik. (4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tilalmat a 2008. szeptember 26-át megelőzően az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes államok területén forgalomba hozott hordozható elemre, akkumulátorra nem kell
alkalmazni. 4. § A gyártó gondoskodik arról, hogy az elemen, az akkumulátoron, valamint az elem- és akkumulátorcsomagon
az 1. mellékletben foglalt követelményeknek megfelelő ábra, vegyjel és adat jól látható, felismerhető (olvasható) és
letörölhetetlen legyen. 4. A gyártó átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettsége
5. § (1) A gyártó az elem- és akkumulátorhulladékot az általa vagy a forgalmazó által fenntartott átvételi helyen
a hulladékbirtokostól átveszi és gyűjti (átvételi és gyűjtési kötelezettség).
(2) A gyártó az átvett és hulladékká vált hordozható elem, akkumulátor gyűjtéséről legalább a 2. melléklet szerinti
mértékben gondoskodik. (3) A gyártó az átvételi és gyűjtési kötelezettsége alapján az elem- vagy akkumulátor-forgalmazótól (a továbbiakban:
forgalmazó), valamint a hulladékbirtokostól az elem- és akkumulátorhulladékot átveszi. A gyártó az átvételért
ellenszolgáltatást nem követelhet, azonban a hulladék átadásának ösztönzése érdekében díjat fizethet.
(4) A gyártó – a (6) bekezdés szerinti eltérésekkel – gondoskodik arról, hogy lakott területen (a népsűrűséget is figyelembe
véve), a fogyasztók mindennapi élete során használt területen, gyalogosan és gépjárművel könnyen megközelíthető
speciális gyűjtőhelyek legyenek elhelyezve, ideértve azt az esetet is, amikor e kötelezettségét a forgalmazó vagy
a gyártó a megbízottja közreműködésével teljesíti. A gyártó e kötelezettségének más gyártóval együttműködve,
szakmai szövetség vagy közvetítő szervezet útján is eleget tehet.
(5) A speciális gyűjtőhelyre elem- és akkumulátorgyűjtő edényt vagy konténert kell telepíteni.
(6) A gyártó gondoskodik arról, hogy a hulladékká vált hordozható elem, akkumulátor elkülönített gyűjtése céljából
azokon a településeken, ahol a lakosság száma a 100 főt meghaladja, legalább 1 speciális gyűjtőhely a lakosság
rendelkezésére álljon. 6. § (1) A gyártó gondoskodik az átvett és gyűjtött hulladék kezeléséről (kezelési kötelezettség).
(2) Az előkezelési, valamint újrafeldolgozási kötelezettség teljesítésének minősül az elem- és akkumulátorhulladék
az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendelet szerinti kísérő dokumentummal igazolt kezelése is.
(3) Az elem- és akkumulátorhulladék újrafeldolgozási célú exportja abban az esetben tekinthető az e rendelet szerinti
újrafeldolgozási kötelezettség teljesítésének, ha az exportot végző az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló
kormányrendelet alapján kísérődokumentumokkal igazolja, hogy az adott országban az újrafeldolgozás
az e rendeletben foglaltakkal egyenértékű feltételekkel történik. 5. A gyártó tájékoztatási kötelezettsége
7. § (1) A gyártó gondoskodik arról, hogy a (2) bekezdés szerinti tájékoztató a fogyasztó és a forgalmazó rendelkezésére álljon
(tájékoztatási kötelezettség). (2) Az (1) bekezdés szerinti fogyasztói tájékoztató legalább a következőkre terjed ki:
a) az elemben, akkumulátorban felhasznált anyagok környezetre és emberi egészségre gyakorolt lehetséges
hatásaira; b) az elem- és akkumulátorhulladék települési hulladékkal együtt történő ártalmatlanításának káros hatásaira;
c) az elem- és akkumulátorhulladék elkülönítetten történő gyűjtésének fontosságára, annak érdekében, hogy
az elem- és akkumulátorhulladék megfelelő kezelését biztosítsák, előmozdítsák és megkönnyítsék;
d) a közvetítő szervezet által szervezett és működtetett átvételi, gyűjtési és újrafeldolgozási rendszerekre;
e) a gyártó és a forgalmazó ingyenes visszavételi, átvételi és gyűjtési kötelezettségére;
f) a fogyasztó hozzájárulására az elem- és akkumulátorhulladék újrafeldolgozásához; valamint
g) az elemre és akkumulátorra vonatkozó, 1. melléklet szerinti jelölési szabályok szerint feltüntetett ábra, vegyjel és
adat jelentésének ismertetésére. (3) A gyártó az elem- és akkumulátorhulladék átvételéről, gyűjtéséről és kezeléséről – a gyártó részére történő átadás
ösztönzése érdekében – évente legalább 2 alkalommal, országosan – így különösen országos napilapban, országosan
sugárzott televízióban vagy rádióban –, általános tájékoztató közleményt tesz közzé. A gyártó e kötelezettségének
más gyártóval együttműködve, szakmai szövetség vagy közvetítő szervezet útján is eleget tehet.
(4) A gyártó viseli az átvételi, gyűjtési, kezelési és tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatban felmerült költségeket.
6. A gyártó gyűjtési és kezelési kötelezettségének átruházása
8. § (1) A gyártó a gyűjtési és kezelési kötelezettségének teljesítését – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével –
a) megállapodás alapján részben vagy együttesen a 9. § szerinti átvevőre (a továbbiakban: átvevő),
b) közvetítő szervezetre, vagy c) az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségre (a továbbiakban: OHÜ)
átruházhatja. (2) A gyártó a gyűjtési és kezelési hányadra vonatkozó kötelezettségének a termékdíjköteles akkumulátorból képződött
hulladék tekintetében a Ktdt. szerinti a) egyéni hulladékkezelés,
b) OHÜ-n keresztül történő kollektív teljesítés, vagy c) termékdíjátalány-fizetés
útján tehet eleget. (3) A (2) bekezdés b) pontja a gyártó akkumulátorhulladék átvételére vonatkozó kötelezettségét nem érinti.
(4) A gyártó átvételi kötelezettsége másra nem ruházható át.
9. § (1) Átvevő – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – lehet bárki, aki az átruházni kívánt hulladékgazdálkodási tevékenység
végzésére hulladékgazdálkodási engedélye folytán jogosult. (2) Nem lehet átvevő az, aki vagy amely gazdasági tevékenységével vagy gazdasági tevékenysége körében a környezet
védelmének általános szabályairól vagy a hulladékról szóló törvény előírásainak megsértésével kapcsolatban a gyártóval
a gyűjtési és kezelési kötelezettség átruházása céljából megkötött megállapodástól számított 3 évnél nem régebben
meghozott jogerős hatósági határozatban vagy bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el.
(3) Az átvevőre, valamint a közvetítő szervezetre az átruházott kötelezettség tekintetében – a biztosítékadási
kötelezettség kivételével – a gyártóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
10. § (1) Ha a gyártó a gyűjtési és kezelési kötelezettségének teljesítését az átvevőre átruházza, a gyártó és az átvevő között
létrejött megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia: a) az átvállalt kötelezettségek megjelölését,
b) a kötelezettség teljesítésének módját, c) a megállapodás szerinti hulladék típusát, fajtáját, jellegét és mennyiségét, valamint
d) az átvevőre átruházott kötelezettség ellátásához kapcsolódó tevékenységének leírását.
(2) A gyártó az átvevővel kötött megállapodást a megállapodás létrejöttét követő 15 napon belül az Országos
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek (a továbbiakban: OKTVF) megküldi.
(3) A gyártó a megállapodás módosítását vagy megszűnését – a módosítást vagy megszűnést követő 15 napon belül –
az OKTVF-nek bejelenti. (4) Az OKTVF a megállapodást vagy annak módosítását határozatban jóváhagyja, ha a megállapodás vagy a módosítás
tartalma megfelel az (1) bekezdésben előírt követelményeknek. 7. A gyártók és a közvetítő szervezetek nyilvántartásba vétele
11. § (1) A gyártó a 3. melléklet szerinti adatok OKTVF részére történő megküldésével kezdeményezi nyilvántartásba vételét.
A nyilvántartásba vételt legkésőbb az elem vagy az akkumulátor forgalomba hozatalának megkezdéséig kell
kezdeményezni. (2) Ha a gyártó a gyűjtési és kezelési kötelezettségének teljesítését az átvevőre vagy a közvetítő szervezetre átruházza,
a gyártó a nyilvántartásba vételét úgy kezdeményezi, hogy az átvevővel vagy a közvetítő szervezettel kötött
megállapodást a 3. melléklet szerinti adatokhoz csatolja. (3) Az OKTVF a gyártó nyilvántartásba vételével egyidejűleg a gyártónak nyilvántartási számot ad.
(4) A gyártó a nyilvántartásba vételt követően az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokban vagy körülményekben
bekövetkezett változásokat a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül az OKTVF-nek – a változás tényét
igazoló dokumentum csatolásával egyidejűleg – bejelenti. (5) A gyártó e rendelet szerinti tevékenysége megszüntetését az OKTVF-nek bejelenti. A bejelentés alapján az OKTVF
a gyártót a nyilvántartásból haladéktalanul törli. 12. § (1) Az elem- és az akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek közvetítését végző
közvetítő szervezetnek a tevékenysége megkezdéséhez, folytatásához szükséges nyilvántartásba vétel iránti kérelmét
az OKTVF részére kell benyújtania. (2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a következő adatokat és dokumentumokat kell tartalmaznia:
a) a gyártó és a közvetítő szervezet cégjegyzékszáma;
b) a kötelezettség teljesítésének módja; c) az üzletszabályzat tervezete, ideértve az általános szerződési feltételeket is;
d) a közvetítő szervezettel szerződésben álló gyártók és forgalmazók listája; valamint
e) igazolás a (3) bekezdésben foglaltakról. (3) Nyilvántartásba az a nonprofit gazdasági társaságként bejegyzett közvetítő szervezet vehető,
a) amelynek szolgáltatásait bárki igénybe veheti az alapszabályában vagy az alapító okiratában meghatározott
feltételek teljesítése esetén, b) amely az alaptevékenységéhez szükséges mértékű – legalább 30 millió forint összegű – alaptőkével rendelkezik,
valamint c) amely gazdasági tevékenységével vagy a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény előírásainak
megsértésével kapcsolatban 3 évnél nem régebben meghozott jogerős hatósági határozatban vagy bírósági
ítéletben megállapított jogszabálysértést nem követett el. (4) Ha a kérelmező a (3) bekezdés szerint csatolandó, bíróság vagy más hatóság által nyilvántartott jogosultságot igazoló
okiratot nem csatolja, az OKTVF a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz
adatszolgáltatási kérelemmel fordul. (5) Az OKTVF a közvetítő szervezet nyilvántartásba vételével egyidejűleg a közvetítő szervezetnek nyilvántartási számot ad.
(6) A közvetítő szervezet a nyilvántartásba vételt követően a (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatokban vagy
körülményekben bekövetkezett változásokat – a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül – az OKTVF-nek
a változás tényét igazoló dokumentum csatolásával egyidejűleg bejelenti. A bejelentés tényéről az OKTVF
a bejelentéstől számított 30 napon belül a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségeket
(a továbbiakban: felügyelőség) tájékoztatja. (7) Az OKTVF a közvetítő szervezetet törli a nyilvántartásból, ha a nyilvántartás feltételei már nem állnak fenn.
(8) A nyilvántartásba vételi, az adatmódosítási és a törlés iránti bejelentést formanyomtatványon vagy elektronikus
űrlapon kell benyújtani. A formanyomtatványt és az elektronikus űrlapot az OKTVF honlapján és a kormányzati
portálon kell közzétenni, valamint azt a gyártó rendelkezésére bocsátani.
8. A gyártó biztosítékadási kötelezettsége 13. § (1) A gyártó az elem- és az akkumulátorhulladék átvételére, gyűjtésére és kezelésére vonatkozó kötelezettsége
ellátásának biztosítására – a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – vagyoni biztosítékot képez.
(2) A vagyoni biztosíték mértéke a tárgyévet megelőző évben forgalmazott elem és akkumulátor kilogrammban kifejezett
mennyiségének és az egységnyi tömegre vetített biztosítékösszegnek a szorzata. Az egységnyi tömegre vetített
biztosítékösszeg értéke 1000 forint kilogrammonként. (3) A gyártónak, ha a tárgyévet megelőző év december 31. napján e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytat,
a tárgyév február 20. napjáig a tárgyévre vonatkozó vagyoni biztosítékot kell képeznie. A biztosíték létrehozására
vonatkozó igazolást a gyártó az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével egyidejűleg az OKTVF részére megküldi.
(4) Ha a gyártó a tevékenységét a tárgyévben kezdi meg, a tárgyév végéig a tárgyévre tervezett termékforgalom
mennyiségével arányos mértékű vagyoni biztosítékot hoz létre. (5) A biztosíték formája a következő lehet:
a) hitelintézet vagy biztosító által vállalt garancia, ezzel egyenértékű bankári kötelezettségvállalás;
b) biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény;
c) hitelintézetnél biztosíték céljából elhelyezett, elkülönítetten kezelt és zárolt pénzösszeg, vagy
d) biztosítási szerződés. (6) A tárgyévi biztosíték feletti rendelkezés engedélyezését a gyártó a tárgyévet követő év adatszolgáltatási
kötelezettségének teljesítésével egyidejűleg kezdeményezheti. (7) A tárgyévi biztosítékkal a gyártó az OKTVF jóváhagyását követően szabadon rendelkezhet.
(8) A tárgyévi biztosíték feletti rendelkezés jogának megadására vonatkozó kezdeményezést az OKTVF a tárgyévet követő
év szeptember 1-jéig akkor hagyja jóvá, ha a gyártó
a) a tárgyévi átvételi, gyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási, valamint
b) az éves adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette. (9) A gyártónak nem kell biztosítékot képeznie a Ktdt. hatálya alá tartozó termékdíjköteles termékek esetén, továbbá
akkor, ha gyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségének az OHÜ-n keresztül történő kollektív teljesítés
vagy közvetítő szervezet útján tesz eleget. 9. A gyártó, az átvevő és a közvetítő szervezet nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége
14. § (1) A gyártó, a közvetítő szervezet és az átvevő a 4. melléklet szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet, és arról
a 4. mellékletben meghatározott határidőn belül az OKTVF részére adatot szolgáltat. Ha a gyártó az OHÜ-n keresztül
történő kollektív teljesítés útján tesz eleget a kezelésre vonatkozó kötelezettségének, kizárólag a forgalomba
hozatallal kapcsolatos adatokról szolgáltat adatot. (2) Az adatszolgáltatási kötelezettséget formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell teljesíteni.
A formanyomtatványt és az elektronikus űrlapot az OKTVF honlapján és a kormányzati portálon kell közzétenni,
valamint a gyártó rendelkezésére bocsátani. (3) Ha a gyártó az OHÜ-n keresztül történő kollektív teljesítés útján tesz eleget a kezelésre vonatkozó kötelezettségének,
az OKTVF részére az OHÜ a 4. melléklet 1. pont f) és i) alpontjában meghatározott adattartalommal és határidőkkel
adatot szolgáltat. 15. § (1) Az átvevő és a közvetítő szervezet az OKTVF részére adatot szolgáltat:
a) a tárgyév február 20. napjáig a tárgyévet megelőző évben az általa kötött megállapodások alapján átvett és
gyűjtött hulladék tömegéről, b) tárgyév február 20. napjáig arról, hogy mely gyártókkal, forgalmazókkal, gazdálkodó szervezetekkel kötött
megállapodást elem- és akkumulátorhulladék átvételére, gyűjtésére és kezelésére.
(2) Az átvevő és a közvetítő szervezet az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét a 4. mellékletben
meghatározott tartalommal az OKTVF felé teljesíti. Az átvevő és közvetítő szervezet a vele szerződésben álló gyártók
4. melléklet 1. pontjában meghatározott adatairól összesített adatot szolgáltat.
(3) A gyártó, az átvevő és a közvetítő szervezet a nyilvántartást legalább 5 éven keresztül megőrzi.
16. § (1) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, az adatszolgáltatásra kötelezettre vonatkozó számviteli
szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint a saját nyilvántartási rendszereivel, mérési megfigyelési adataival való
egyezésért az adatszolgáltatásra kötelezett felel. (2) Az adatszolgáltatás nyomtatványon vagy elektronikus úton, az elektronikus aláírásról szóló törvényben
meghatározottak szerinti minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat útján is teljesíthető.
17. § (1) Az OKTVF minden év szeptember 1-jéig az e rendelet alapján teljesített adatszolgáltatások adatait feldolgozza.
Az adatszolgáltatásból származó, feldolgozott adatok nyilvánosak és az interneten keresztül folyamatosan,
térítésmentesen hozzáférhetők. (2) Az e rendeletben foglaltaknak nem megfelelő adatot szolgáltató kötelezettet az OKTVF az adatszolgáltatás legfeljebb
30 napon belüli helyesbítésére szólítja fel. 10. A forgalmazó kötelezettségei
18. § (1) Az elem, az akkumulátor forgalmazója a hulladékbirtokostól a hulladékká vált
a) hordozható elemet vagy akkumulátort, b) a gépjárműelemet vagy akkumulátort, valamint
c) az ipari elemet vagy akkumulátort átveszi. (2) Az (1) bekezdés szerinti hulladék elkülönített gyűjtése céljából a gyártó vagy a közvetítő szervezet a forgalmazó
részére gyűjtőedényt biztosít. (3) A hordozható elem, akkumulátor forgalmazója a gyártó vagy a közvetítő szervezet által biztosított gyűjtőedényt
a forgalmazás helyszínén a hulladékgyűjtés céljára kialakított speciális gyűjtőhelyre telepíti.
(4) A gépjárműelem vagy akkumulátor, ipari elem vagy akkumulátor forgalmazója a gyártó által biztosított,
akkumulátorsavnak ellenálló – nagy kapacitású lúgos akkumulátorok átvétele esetén lúgálló –, zárható konténert
a forgalmazás helyszínén a hulladékgyűjtés céljára kialakított speciális gyűjtőhelyre telepíti.
(5) Az elkülönített hulladékgyűjtés céljából kialakított speciális gyűjtőhelyen elhelyezett gyűjtőedényben, konténerben
gyűjtött hulladék a gyártó, a forgalmazó, az átvevő, a közvetítő szervezet vagy a gyűjtőedény fenntartója közötti eltérő
megállapodás hiányában a gyűjtőedény, konténer fenntartójának tulajdona. 19. § (1) A forgalmazó az átvételi és gyűjtési kötelezettségének teljesítéséért a hulladékbirtokostól ellenértéket nem
követelhet, továbbá nem kötheti az elem- vagy az akkumulátorhulladék átvételét, gyűjtését új termék vásárlásához,
azonban a hulladék átadásának ösztönzése érdekében a hulladékbirtokos részére díjat fizethet.
(2) A forgalmazó a közte és a gyártó között létrejött értékesítési szerződésben (a továbbiakban: értékesítési szerződés)
meghatározott elem- és akkumulátorhulladék mennyiséget a gyártónak vagy a gyártó megbízottjának átadja.
(3) A forgalmazó és a gyártó az értékesítési szerződésben megállapodik arról, hogy a gyártó a forgalmazó által
a hulladékbirtokostól átvett elem- és akkumulátorhulladék gyűjtésének és elszállításának megszervezéséről
gondoskodjon. (4) A forgalmazó a 7. § (2) bekezdése szerinti fogyasztói tájékoztató elérhetőségét az elem, az akkumulátor
forgalmazásakor a fogyasztók rendelkezésére bocsátja. 11. A hulladékbirtokos kötelezettségei
20. § (1) A hulladékbirtokos az elem- és az akkumulátorhulladékot elkülönítetten gyűjti, és azt az átvételére szolgáló átvételi
helyen vagy speciális gyűjtőhelyen a hulladék kezelése céljából gyűjtőedényben, konténerben elhelyezi, vagy
a jogosultnak átadja. (2) A gyűjtőedényben hordozható elem, gombelem, valamint kisméretű hordozható akkumulátor – így különösen
tölthető elemméretű akkumulátor, mobiltelefon akkumulátor, hordozható számítógépben használt akkumulátor –
gyűjthető. A hulladékká vált hordozható elem, akkumulátor közös gyűjtőedényben is gyűjthető, a hulladék típusától
függetlenül. A gyűjtőedény csak a hulladék átvételére és elszállítására jogosult által nyitható fel.
(3) Konténerben ipari elem vagy akkumulátor, gépjárműelem vagy akkumulátor, valamint olyan szünetmentes
áramforrás akkumulátora gyűjthető, amely méreténél fogva hulladékgyűjtő edényben nem helyezhető el. A konténer
csak a hulladék átvételére és elszállítására jogosult által nyitható fel.
(4) Hulladékká vált hordozható elem vagy akkumulátor, gépjárműelem vagy akkumulátor, valamint ipari elem vagy
akkumulátor közterületen elhelyezett gyűjtőedényben, konténerben nem gyűjthető. 12. Az elem- és az akkumulátorhulladék kezelésével kapcsolatos szabályok
21. § (1) A gyártó az átvett hulladékká vált
a) hordozható, b) gépjármű- és c) ipari elem vagy akkumulátor újrafeldolgozásra történő előkészítését a hulladék besorolása szerint, az elérhető legjobb
technika alkalmazásával végzi. (2) A gyártó – saját maga vagy megbízottja révén – gondoskodik az átvett hulladékká vált
a) hordozható, b) gépjármű- és c) ipari elem vagy akkumulátor újrafeldolgozásáról, az 5. mellékletben előírt hatékonysági mutatók figyelembevételével.
(3) A hulladékká vált gépjárműelemet vagy -akkumulátort, az ipari elemet vagy akkumulátort, valamint a kémiai
összetétele alapján azonosítható, hulladékká vált hordozható elemet és akkumulátort hulladéklerakóban lerakni,
valamint termikus módon ártalmatlanítani – az 5. melléklet szerinti hatékonysági mutatóval végzett újrafeldolgozási
eljárás alkalmazása során képződő maradékhulladék kivételével – tilos.
22. § (1) Az elem- és az akkumulátorhulladék hasznosítása során a folyadékot – különösen a savat és lúgot – az elemből,
akkumulátorból el kell távolítani. (2) Az elem- és az akkumulátorhulladék gyűjtésére, tárolására, valamint a kezelésére szolgáló helyet sav- és lúgálló
bevonattal ellátott felülettel kell felszerelni. (3) Az elem- és az akkumulátorhulladék hasznosítását zárt helyiségekben kell elvégezni.
13. Hatósági ellenőrzés 23. § (1) A gyártó 5. és 6. §-ban meghatározott kötelezettségeinek teljesítését, valamint az e kötelezettségek átvállalása alapján
tevékenységét végző átvevőt és közvetítő szervezetet az OKTVF ellenőrzi.
(2) Az OKTVF az adatszolgáltatásban foglaltakat ellenőrzi. A helyszíni ellenőrzés során az adatszolgáltatás alapjául
szolgáló dokumentációkat a gyártó, az átvevő, a közvetítő szervezet az OKTVF képviselőjének bemutatja.
24. § (1) Az elem- és az akkumulátorhulladék átvételére, gyűjtésére és kezelésére, valamint a nyilvántartásra és
adatszolgáltatásra vonatkozó előírások betartását az OKTVF ellenőrzi. (2) Az elem- és az akkumulátorhulladék behozatala és importja esetén a veszélyes anyag összetételre vonatkozó előírások
betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve ellenőrzi.
14. Jogkövetkezmények 25. § (1) Ha a gyártó az átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettségét nem vagy nem jogszabályszerűen teljesíti, a kötelezettség
ellátásáról az OKTVF a gyártó vagyoni biztosítékának terhére vagy a közvetítő szervezet költségére, az arra feljogosított
kezelő útján gondoskodik. (2) Ha a gyártó és a közvetítő szervezet az e rendeletben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, az OKTVF
a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló
kormányrendeletben (a továbbiakban: Hbr.) meghatározott mértékű hulladékgazdálkodási bírságot szab ki.
(3) Az OKTVF a gyártót a nyilvántartásból törli, ha a gyártó az elem, az akkumulátor gyártását vagy forgalmazását
megszünteti. Az OKTVF a közvetítő szervezetet a nyilvántartásból törli, ha közvetítői tevékenységét megszünteti.
(4) Az OKTVF a kötelezettet a Hbr.-ben megállapított hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére
a) kötelezi, ha a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti,
b) kötelezheti, ha a kötelezett nem az e rendeletben foglaltaknak megfelelő adatot szolgáltat.
(5) A 7. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá a 20. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén
a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben
(a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az Fttv. 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót
érint. A hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.
(6) A 4. §-ban, a 7. § (3) bekezdésében, valamint a 19. §-ban és a 20. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése
esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, ha a jogsértés a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
(a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv.
szabályai szerint jár el. (7) Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
26. § (1) Ha a közvetítő szervezet vagy a gyártó az e rendeletben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, az OKTVF
a gyártót, a közvetítő szervezetet a Hbr.-ben meghatározottak szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére
kötelezheti. (2) Ha az ismételten kiszabott bírság nem vezet eredményre, az OKTVF az eredménytelenség megállapítását követő
90. napon a közvetítő szervezetet a nyilvántartásból törli. A nyilvántartásból történő törlésről rendelkező határozat
közlése és jogerőre emelkedése közötti időszakban a közvetítő szervezet a tevékenységével összefüggő, új szerződést
már nem köthet. 15. Tájékoztatás és jelentés az Európai Bizottság felé
27. § A 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk (3) bekezdésében, 12. cikk (1) és (5) bekezdésében,
22. cikkében, valamint 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettség
végrehajtásáról a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik. 16. Záró rendelkezések
28. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(3) Az e rendelet szerinti tevékenységét tárgyévben megkezdő gyártó átvételi és gyűjtési kötelezettségének
megállapításához a 2. melléklet szerinti számítási képletben a gyűjtési arányt a tevékenység megkezdésének évében
forgalmazott mennyiséggel kell megszorozni, az ezt követő évben pedig csak a tevékenység megkezdésének évében
és az azt követő évben forgalmazott mennyiség átlagával.
(4) Az e rendelet szerinti tevékenységét tárgyévben megkezdő gyártó adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése során
a) a 4. melléklet 1. pont a), e) és f) alpontja szerinti adatokat első alkalommal a tevékenység megkezdését követő
évben, b) a 4. melléklet 1. pont b) alpontja szerinti adatokat első alkalommal a tevékenység megkezdését követő második
évben, c) a 4. melléklet 1. pont c) alpontja szerinti adatokat első alkalommal a tevékenység megkezdését követő harmadik
évben nyújtja be. 29. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor működő közvetítő szervezet, amely az elem- és az akkumulátorhulladékkal
kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek közvetítését nyilvántartásba vételi határozat birtokában jogszerűen
végzi, tevékenységét a határozatban meghatározott időpontig végezheti. (2) Az e rendelet hatálybelépésekor működő gyártóra, átvevőre és közvetítő szervezetre a 11. § szerinti nyilvántartásba
vételi kötelezettség nem vonatkozik. 30. § (1) Ez a rendelet
a) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/66/EK európai parlament és tanácsi
irányelvnek; b) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló 2006/66/EK
irányelvnek az elemek és akkumulátorok forgalomba hozatala tekintetében történő módosításáról szóló,
2008. november 19-i 2008/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
c) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek; d) a 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban az elemek és akkumulátorok gyártóinak
nyilvántartásba vételére vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 2009. augusztus 5-i 2009/603/EK
bizottsági határozatnak; e) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja. (2) E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
31. § (1) Hatályát veszti az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet.
(2) Hatályát veszti az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről szóló 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelet.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.