21/2012. (III. 9.) VM rendelete a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a rendelet a mezőgazdasági termelőket érintő időjárási és természeti kockázatok kezelésével kapcsolatos kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének és a kárenyhítő juttatás igénylésének részleteit szabályozza.
Kire vonatkozik: Mezőgazdasági termelőkre.
Határidők:
- A mezőgazdasági termelőnek a káreseményt annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül be kell jelentenie.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Energia- és hálózatos ágazati jog
- Szakaszok
- 11
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A kárenyhítési rendszerbe való bejelentkezés módját.
- A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítását és összegét.
- A mezőgazdasági káresemények bejelentését és igazolását.
- A hozamérték-csökkenés megállapításának módját és a kárenyhítő juttatás igénylésének feltételeit.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Mezőgazdasági termelőkre.
Melyek a főbb pontok?
- A kárenyhítési rendszerbe az egységes kérelem benyújtásával lehet bejelentkezni.
- A mezőgazdasági termelőnek a káreseményt annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül be kell jelentenie.
- Kárenyhítő juttatás csak akkor igényelhető, ha a káresemények üzemi szinten több mint 30%-os hozamérték-csökkenést okoztak.
- A kárenyhítő juttatás iránti kérelmet a mezőgazdasági termelőnek tárgyév november 30-áig kell benyújtania.
Energia- és hálózatos ágazati jog
8
Energia- és hálózatos ágazati jog
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (11)
- 2. § (1) A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettséget az agrárkár-e
- 3. § A benyújtott egységes kérelemben feltüntetett, a mezőgazdasági termelő
- 4. § (1) A mezőgazdasági termelő a használatában lévő termőföldön a tárgyév
- 11. § (4) bekezdésére és az 5. § (6) bekezdésben foglalt, hozamérték-csökken
- 9. § (1) Az agrárkár-enyhítési szerv adatbázisában rögzíti a kárenyhítési h
- 10. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázato
- 14. § Az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendele
- 15. § Ez a rendelet a) az agrár- és erdészeti iránymutatás V.B.2. és V.B.3.
- 17. § (1) A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevétel
- 18. § (1) Hatályát veszti az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló 32/2009. (I
- 19. § (1) E rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti a 16–18. §
21/2012. (III. 9.) VM rendelete a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről.
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. §
(2)bekezdés j) pontjában, – a 4. § és az 1–2. melléklet tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b) pontjában,
–az 5–6. § és a 3–7. melléklet tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés a) pontjában,
–a 7. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés c) pontjában,
–a 8–9. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés d) és k) pontjában,
–a 10. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés d) pontjában,
–a 11. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b) pontjában,
–a 12. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés d) pontjában,
–a 16. § tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdésében,
–a 17. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:
1.A kárenyhítési rendszerbe történő bejelentkezés 1. § (1) A kárenyhítési rendszerbe a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) 6. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági termelő az egységes kérelmének a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: agrárkár-enyhítési szerv) történő benyújtásával jelentkezhet be. (2) Az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági termelő a kárenyhítési rendszerbe az egységes kérelmében megtett csatlakozási nyilatkozattal jelentkezhet be. (3) E rendelet alkalmazásában mezőgazdasági termelőnek minősül az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termelő. 2. A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása
2. §(1) A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettséget az agrárkár-enyhítési szerv minden évben a tárgyévet megelőző
november 1-től tárgyév október 30-ig terjedő kárenyhítési év vonatkozásában állapítja meg.
(2)Az agrárkár-enyhítési szerv tárgyév július 15-éig értesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegéről. (3) A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összege az egységes kérelemben bejelentett terület alapján
–a 3. §-ban foglaltak figyelembevételével – kerül meghatározásra.
(4)Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség mezőgazdasági termelőnkénti adatait elektronikus adathordozón a tárgyév július 31-éig eljuttatja a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: mezőgazdasági igazgatási szerv) részére. (5) Az agrárkár-enyhítési szerv az Mkk. tv. 18. § (2) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott adattartalommal július 15-éig összefoglaló jelentést küld az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére.
3. §A benyújtott egységes kérelemben feltüntetett, a mezőgazdasági termelő által bejelentett termőföldterület-adatok
alapján megállapított kárenyhítési hozzájárulás összegének tárgyévi módosítására – az egységes kérelemre vonatkozó uniós jogi aktusban foglalt késedelmes benyújtási határidőn túl – nincs lehetőség.
3.A mezőgazdasági káresemény által okozott kár bejelentése és igazolása
4. §(1) A mezőgazdasági termelő a használatában lévő termőföldön a tárgyévben bekövetkezett mezőgazdasági
káreseményt, valamint az okozott kár becsült mértékét az 1. melléklet szerinti adattartalmú, a mezőgazdasági igazgatási szerv által a honlapján közzétett bejelentőlapon köteles bejelenteni a kárt szenvedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához (a továbbiakban: agrárkár-megállapító szerv) a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül. Az Mkk. Tv. 2. § 21. pontjában foglalt mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a növénykultúra vonatkozásában a mezőgazdasági káresemény első alkalommal érzékelhetővé válik.
(2)A 2011. november 1. és e rendelet hatálybalépése közötti időszakban bekövetkezett mezőgazdasági káreseményeket a mezőgazdasági termelő e rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül jelentheti be a károsodással érintett terület szerint illetékes agrárkár-megállapító szervhez. (3) Amennyiben a mezőgazdasági termelő a kárral érintett termőföldre és a bejelentett kárra vonatkozó kockázatra rendelkezik mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, úgy annak tényét az első kárbejelentés alkalmával a 2. melléklet szerinti adattartalmú, a mezőgazdasági igazgatási szerv által a honlapján közzétett bejelentőlap kitöltésével és a biztosítóval kötött szerződés egy másolati példányának csatolásával köteles közölni az agrárkár-megállapító szervvel. (4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti határidőben történő bejelentés elmulasztása esetén a mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmét az adott mezőgazdasági káresemény vonatkozásában az agrárkár-enyhítési szerv a – 7. § (5) bekezdés szerinti határozat alapján – elutasítja.
(5)Az agrárkár-megállapító szerv – az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kárbejelentést követően – a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését és a hozamcsökkenés tényét az adott mezőgazdasági káresemény és a károsodással érintett terület vonatkozásában az Mkk. tv. 14. § (3)–(4) bekezdésében foglaltak alapján állapítja meg azzal, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat (a továbbiakban: OMSZ), az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF), a Nemzeti Környezetügyi Intézet (a továbbiakban: NeKI) vagy a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban:
FÖMI) által kiállított igazolásokat is figyelembe veszi. A mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének ténye és a hozamcsökkenés mértéke az agrárkár-megállapító szerv, vagy az agrárkár-megállapító szerv által megkeresett megyei kormányhivatal kerületi állat-egészségügyi és élelmiszerellenőrző hivatalának falugazdásza közreműködésével lefolytatott helyszíni szemle során kerül megállapításra. (6) Az (5) bekezdés szerinti igazolások az Mkk. tv. 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatásnak felelnek meg.
4.A hozamérték-csökkenés megállapítása 5. § (1) Az Mkk. tv. 2. § 31. pontja szerinti tárgyévi hozamértéket – a 6. melléklet szerinti táblázat kitöltésével – a tárgyévben ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzétett, tárgyévre vonatkozó referenciaárakon kell figyelembe venni. (2) A tárgyév november 30-ig még be nem takarított, 50%-os betakarítási készültségi állapotot meghaladó növénykultúrák termésmennyiségének kiszámításánál a már betakarított területek termésmennyiségének átlagát, az 50%-os betakarítási készültségi állapotot meg nem haladó növénykultúrák termésmennyiségének kiszámításánál az agrárkár-megállapító szerv által megadott megyei vagy országos átlag termésmennyiségeket kell alapul venni.
(3)Az Mkk. tv. 2. § 27. pontja szerinti referenciahozam-értéket a referencia-időszakban ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével az 5. melléklet szerint kiszámított referencia-átlagár felhasználásával kell megállapítani. Azon termékeknél, amelyekre referenciaár közzétételére nem került sor, a mezőgazdasági termelő a tárgyévi hozamérték vonatkozásában a tárgyévet megelőző egy év, a referenciahozam-érték vonatkozásában pedig a tárgyévet megelőző öt év értékesítéseinek számlával igazolt adatait kell felhasználnia. Ennek hiányában a mezőgazdasági termelő a szükséges információk beszerzése céljából az agrárkár-megállapító szervhez fordulhat. Amennyiben a mezőgazdasági termelő az adott növénykultúrára vonatkozó számításokat a hozamérték-csökkenés megállapításánál mellőzi, úgy az adott növénykultúra után kárenyhítő juttatás iránti igényt nem érvényesíthet. (4) Azon esetekben, amikor a referenciahozam-érték és a hozamérték-csökkenés megállapításához csak a tárgyévben áll rendelkezésre adat, vagy a mezőgazdasági termelő adott termékből nem rendelkezik a referencia-időszak adataival, a szükséges információk beszerzése céljából az agrárkár-megállapító szervhez fordulhat, amely az adott növénykultúrára és az adott évre vonatkozó megyei vagy országos átlagtermés-adatok alapján képezi a bázisadatokat.
Ezen bázisadatok szolgálnak az adott mezőgazdasági termelő esetében a hozamérték-csökkenés kiszámításához szükséges referenciahozam-értékek alapjául. (5) A mezőgazdasági termelőnek a referencia- és tárgyévi hozamérték megállapításához szükséges évenkénti termelési adatokat tartalmazó, 2–7. melléklet szerinti nyilvántartásait az agrárkár-enyhítési szerv kárenyhítő juttatás iránti kérelemről hozott döntésének kézhezvételétől számított nyolc évig meg kell őriznie.
(6)Az igényelhető kárenyhítő juttatás összegét a mezőgazdasági káresemények folytán lecsökkent termés betakarításához kapcsolódó ráfordítás-csökkenés, a mezőgazdasági káresemények után a biztosító által kifizetett kártérítési összeg, az Mkk. tv. 22. §-ában meghatározott haszonbér-mérséklésből eredő bérleti díjcsökkenés összegének, valamint a referencia időszak hozamértékéhez képest többlet-hozamértéket produkáló növénykultúrák figyelembevételével kell meghatározni. (7) A hozamérték-csökkenés kiszámításánál kizárólag az Mkk. tv. 2. § 21. pontjában meghatározott mezőgazdasági káresemény által okozott kár vehető figyelembe. (8) A hozamérték-csökkenés megállapítása során azon növénykultúrák tárgyévi hozamait, amelyek károsodásáról az agrárkár-megállapító szerv nem állított ki hatósági bizonyítványt
a)a tárgyévi hozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam nagyobb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama, b) a referenciahozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam kisebb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama. 6. § (1) Amennyiben egy kárenyhítési év vonatkozásában a mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra termőföldterületének mezőgazdasági termelő által igazolt újravetésére, újratelepítésére kerül sor, úgy a mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra, valamint az újravetett, újratelepített növénykultúra vonatkozásában is az e rendeletben meghatározott feltételek szerint kell eljárni, különös tekintettel az Mkk. tv.
11. §(4) bekezdésére és az 5. § (6) bekezdésben foglalt, hozamérték-csökkenésből levonásra kerülő tételekre
(2)Az (1) bekezdésben említett újravetett, újratelepített növénykultúrához tartozó adatokat elkülönítetten kell szerepeltetni a 7. § (2) bekezdés szerinti kérelemben azzal, hogy ezen kérelemben az újravetett, újratelepített növénykultúrához tartozó adatoknál legfeljebb a korábban mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúránál feltüntetett termőföldterület nagyságot kell figyelembe venni. (3) A 4. § (2) bekezdésben meghatározott időpontban bekövetkezett mezőgazdasági káresemény ténye az agrárkár-megállapító szerv által lefolytatott helyszíni ellenőrzés során kerül megállapításra. A mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi a kipusztulás mértékét, amelyhez felhasználja a mezőgazdasági termelő által az agrárkár-megállapító szerv részére tárgyév november 30-ig – a kárenyhítő juttatás iránti kérelemmel egyidejűleg – továbbított, a tárgyévre vonatkozóan benyújtott egységes kérelmének 5. pontja szerinti táblaadatokat is. A kipusztulás mértékének ellenőrzését az agrárkár-megállapító szerv a falugazdász közreműködésével is elvégezheti.
5.A kárenyhítő juttatás iránti kérelem 7. § (1) Kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha a 2. §
(1)bekezdése szerinti kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági káresemények üzemi szinten több mint 30%-os hozamérték-csökkenést okoztak. (2) A mezőgazdasági termelő az igényelt kárenyhítő juttatás összegét a mezőgazdasági igazgatási szerv által annak honlapján, a 2–7. melléklet alapján közzétett táblázatok felhasználásával számítja ki. Ezen kitöltött mellékleteket a mezőgazdasági termelő három eredeti példányban személyesen vagy postai úton tárgyév november 30-áig nyújthatja be az agrárkár-megállapító szervhez. A benyújtott dokumentumok együttesen alkotják a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet. (3) Ha a hozamérték-csökkenést több mezőgazdasági káresemény okozta, az igényelhető kárenyhítő juttatás növénykultúránkénti összegének meghatározásánál mezőgazdasági kárt kiváltó okként azt a kárfajtát kell megadni, amely az adott termék esetében a legnagyobb mértékű károsodást okozta.
(4)Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatait, a mezőgazdasági termelő által számított hozamérték-csökkenés összegét és – az Mkk. tv. 11. § (2)–(3) bekezdésére is figyelemmel – az Mkk. tv. 14. §
(1)bekezdése szerinti adattartalommal a mezőgazdasági termelő kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki.
Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzése kiterjed a 4. § (3) bekezdés szerinti mezőgazdasági biztosítás meglétére.
(5)Az agrárkár-megállapító szerv a hatósági bizonyítvány kiadását kizárólag a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 83. § (8) bekezdésében foglalt indokok alapján
–az indokkal vagy indokokkal érintett adat, tény, állapot vonatkozásában – tagadhatja meg. Az agrárkár-megállapító szerv a hatósági bizonyítvány kiadásának megtagadásáról határozatot hoz.
(6)Az agrárkár-megállapító szerv a 2–7. melléklet, a (4) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány, valamint az (5) bekezdés szerinti határozat tekintetében az Mkk. tv. 14. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint jár el. Az (5) bekezdés szerinti határozat ellen benyújtott fellebbezés másolatát, annak beérkezését követő 5 munkanapon belül, majd az eljárás lezárásáról szóló döntés egy példányát a mezőgazdasági termelő részére történő közléssel egyidejűleg az agrárkár-megállapító szerv megküldi az agrárkár-enyhítési szerv részére.
(7)Az agrárkár-megállapító szerv a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek ellenőrzött adatait a tárgyévet követő év január 15-éig elküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére, amely ezen adatokból adatállományt készít, és azt a (6) bekezdésben foglalt dokumentumokkal együtt január 31-éig megküldi az agrárkár-enyhítési szerv részére, valamint ezen adatállományból megyeszintű és mezőgazdasági káreseményenkénti bontásban, a tárgyévet követő év február 15-éig összefoglaló jelentést készít, amelyet elektronikus úton elküld a miniszter részére.
(8)Ha a mezőgazdasági termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét nem a (2) bekezdésben meghatározottak szerint nyújtja be, akkor a kérelmet az agrárkár-enyhítési szerv – az (5) bekezdés szerinti határozat alapján – elutasítja.
(9)Az agrárkár-megállapító szerv az általa ellenőrzött kérelem és a kérelemhez kapcsolódóan kiállított hatósági bizonyítvány egy példányát a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi a mezőgazdasági termelő részére.
6.A kárenyhítő juttatás összegének megállapítása 8. § (1) A kárenyhítő juttatás összegének 7. melléklet szerinti megállapítása során kizárólag azon kultúrák hozamérték-csökkenése vehető figyelembe, amelyeket mezőgazdasági kár ért és ennek tényéről az agrárkár-megállapító szerv hatósági bizonyítványt állított ki. Azon növénykultúrák vonatkozásában, amelyeknél az agrárkár-megállapító szerv nem állított ki hatósági bizonyítványt, a 7. melléklet szerinti táblázat kitöltésekor a „számított kárenyhítő juttatás összege” mezőben nulla értéket kell megadni.
(2)Az egyes mezőgazdasági termelőknél a kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során az agrárkár-enyhítési szerv az Mkk. tv. 18. § (1) bekezdése szerinti adatbázist használja fel azzal, hogy az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított bármely egyéb – állami vagy uniós társfinanszírozású – támogatás és az e rendelet alapján megállapított kárenyhítő juttatás összege együttesen nem haladhatja meg a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott 80%-os mértéket.
(3)A (2) bekezdés szerinti támogatási intenzitás maximumának túllépése esetén a mezőgazdasági termelőt a túllépés összegével megegyező visszafizetési kötelezettség terheli. A túllépés összegét és a visszafizetési kötelezettségre történő felszólítást az agrárkár-enyhítési szerv határozatban közli a mezőgazdasági termelővel.
7.A kifizetési terv és a kárenyhítő juttatás kifizetése
9. §(1) Az agrárkár-enyhítési szerv adatbázisában rögzíti a kárenyhítési hozzájárulás befizetésére vonatkozó
kötelezettségeket, a befizetési kötelezettségek teljesítését, valamint – az agrárkár-megállapító szerv által kiállított dokumentumok figyelembevételével – vizsgálja a hozzá a tárgyévet követő év január 31-ig beérkezett kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmek jogosságát, a jogos kérelmek adatait feldolgozza, azokról adatállományt készít.
(2)Az agrárkár-enyhítési szerv az (1) bekezdés szerinti adatállomány alapján a jogos kárenyhítési igények teljesítésére kifizetési tervet készít, amelyet a tárgyévet követő év február 28-ig a miniszterhez jóváhagyásra megküld.
(3)A kifizetési tervnek tartalmaznia kell a) a mezőgazdasági termelőknél a mezőgazdasági káresemények miatt bekövetkezett hozamérték-csökkenés agrárkár-megállapító szerv által ellenőrzött és igazolt, országosan összesített összegét,
b)a mezőgazdasági termelőknél a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben feltüntetett károk után a biztosítók által megállapított kártérítés országosan összesített összegét, c) a mezőgazdasági termelők által igényelt kárenyhítő juttatás agrárkár-megállapító szerv által ellenőrzött, és az agrárkár-enyhítési szerv által jogosnak megítélt országosan összesített összegét,
d)a kárenyhítési hozzájárulásként megállapított befizetési kötelezettség országosan összesített összegét, az agrárkár-enyhítési szerv által vezetett 10032000-00281629-00000017 Kárenyhítési lebonyolítási számlára a mezőgazdasági termelők által tárgyév december 31-ig befizetett összeget, valamint költségvetési támogatás összegét, e) az Mkk. tv. 15. § (4) bekezdése szerinti összeget,
f)a rendelkezésre álló forrást meghaladó kárenyhítési igény esetén a forráshiány összegét és ennek alapján a kárenyhítő juttatás arányos csökkentésének javasolt mértékét, g) a mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összegét az egyes mezőgazdasági kárfajták szerinti bontásban, a kifizetéssel érintett termelők számát és művelési ág, valamint a mezőgazdasági termelők Mkk. tv. 6. § (1)–(2) bekezdése szerinti megoszlását.
(4)A miniszter az egyetértése esetén a (3) bekezdésben foglaltak szerint összeállított és a (2) bekezdésben meghatározott időpontig előterjesztett kifizetési tervet jóváhagyja, és a kifizetési terv jóváhagyásáról tájékoztatja az agrárkár-enyhítési szervet, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervet. (5) Az agrárkár-enyhítési szerv a kifizetési terv jóváhagyásáról szóló döntés kézhezvételét követően, a tárgyévet követő év március 31-éig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési igénye kielégítésének – az 5. §
(6)bekezdésben és az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – mértékéről és teljesíti a kifizetéseket. (6) Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési igények kifizetését követően megmaradt összeget a kifizetések lezárását követően átutalja a minisztérium 10032000-01220191-50000005 számú Fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára. (7) Kárenyhítő juttatás kifizetésére mezőgazdasági árvízkár és aszálykár vonatkozásában az Mkk. tv. 12. §
(5)–(6) bekezdésében meghatározottak alapján van lehetőség. 8. Adatszolgáltatás
10. §A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelését ellátó intézményrendszer
keretében keletkezett adatállományok feldolgozását, elemzését, új kockázatkezelési modellek kidolgozását, az Mkk. tv. által szabályozott intézkedések elemeinek fejlesztését, a nemzetközi kockázatkezelés tapasztalatainak hasznosítását – a kárenyhítő juttatás megállapítására vonatkozó feltételek felülvizsgálata és meghatározása érdekében – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott korlátozások figyelembevételével az Agrárgazdasági Kutató Intézet (a továbbiakban: AKI) végzi.
Az AKI-t ezirányú tevékenységében a kockázatkezelésben résztvevő intézmények, szervezetek – az adatbázisukban rendelkezésre álló adatok tekintetében – adatszolgáltatással kötelesek támogatni, és az AKI által kért adatokat rendelkezésre bocsájtani. 11. § (1) Mezőgazdasági árvízkár felmerülését követő 25 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv a (4) bekezdés szerinti szakvéleménye alapján adatot szolgáltat a miniszter részére a károsodott termelők számának becsült nagyságáról, a hozamcsökkenés várt mértékéről és a mezőgazdasági árvízhelyzet területi megoszlásáról. A miniszter ezen adatok alapján nyújt tájékoztatást a Bizottság részére. (2) E rendelet alapján az Európai Bizottság 2006/C 319/01 számú, az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló 2007–2013 időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások (a továbbiakban: agrár- és erdészeti iránymutatás) 122. pontjában meghatározott rendkívüli esemény – így különösen a természeti jelenségekből eredő tűz – által okozott károkra csak a Bizottság jóváhagyását követően nyújtható támogatás.
(3)A (2) bekezdésben foglalt esetben kárenyhítő juttatásra a mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz Mkk. tv. 7. §
(1)bekezdés a)–c) pontja szerinti összegei nem használhatók fel.
(4)A miniszter az Mkk. tv. 12. § (5)–(6) bekezdése szerinti közleményt vagy közleményeket a mezőgazdasági igazgatási szerv szakvéleményének kézhezvételét követően adja ki. (5) A (4) bekezdésben hivatkozott szakvélemények elkészítéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv az OMSZ-től, az OVF-től, a NeKI-től, a FÖMI-től, és az agrárkár-megállapító szervtől a szükséges adatokat hivatalból bekéri.
A szakvéleményt az érintett területek településsoros bontásával, az aszály vagy az árvíz mértékének részletes bemutatásával kell elkészíteni. 9. Ellenőrzés, jogkövetkezmények 12. § (1) A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos rendelkezéseknek a mezőgazdasági termelő által történő megsértése, illetve a mezőgazdasági termelő részéről valótlan adatok szolgáltatása a kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonását eredményezi. A jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás tényét az agrárkár-megállapító szerv által készített jegyzőkönyv alapján vagy saját jogkörénél fogva az agrárkár-enyhítési szerv állapítja meg, és határozatban felszólítja a mezőgazdasági termelőt a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére. (2) A kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonása, a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése nem mentesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól. 10. Záró rendelkezések 13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
14. §Az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet rendelkezéseit a 2011 májusában fagykárt
szenvedett mezőgazdasági termelők hitelhez jutási lehetőségéről szóló 133/2011. (XII. 22.) VM rendelet szerinti eljárásokban alkalmazni kell. 11. Az Európai Unió jogának való megfelelés
15. §Ez a rendelet a) az agrár- és erdészeti iránymutatás V.B.2. és V.B.3. alfejezetei, valamint
b)a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmaz. 12. Módosító rendelkezések 16. § A 2011 májusában fagykárt szenvedett mezőgazdasági termelők hitelhez jutási lehetőségéről szóló 133/2011. (XII. 22.) VM rendelet 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az MVH az (1) bekezdés szerinti kérelemről, annak beérkezését követő harminc napon belül döntést hoz. A forrás rendelkezésre állása esetén az MVH a döntést követően tizenöt napon belül, ellenkező esetben a forrás rendelkezésre állását követő harminc napon belül folyósítja a hitelösszeghez kapcsolódó 4. § (2) bekezdés szerinti támogatást a pénzügyi intézmény részére. Amennyiben az MVH – a forrás rendelkezésre állásának hiánya okán – a döntést követő 15 napon belül nem folyósítja a hitelösszeghez kapcsolódó 4. § (2) bekezdés szerinti támogatást, úgy a miniszternek ezen összeg erejéig lejárt tartozása keletkezik a pénzügyi intézménnyel szemben.”
17. §(1) A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről szóló 143/2011. (XII. 23.) VM
rendelet [a továbbiakban: 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet] 3. § (1) bekezdés a) pont af) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Mezőgazdasági biztosítás díjához támogatás csak olyan mezőgazdasági biztosítási szerződéshez vehető igénybe
a)amely tartalmazza] „af) az adó nélkül számított biztosítási díjat, és – amennyiben a szerződés ezt tartalmazza – a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díjat,” (2) A 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet 3. § (1) bekezdés a) pont ai) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Mezőgazdasági biztosítás díjához támogatás csak olyan mezőgazdasági biztosítási szerződéshez vehető igénybe
a)amely tartalmazza] „ai) az eljárási törvény szerinti regisztrációval rendelkező biztosító arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy „A”, „B” és „C” típusú biztosítási konstrukció szerinti bontásban tárgyév november 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sorszámát is tartalmazó, az af) pont szerinti biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást állít ki, az MVH honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető, az MVH honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen,”
(3)A 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet 3. § (1) bekezdés i) pont ib) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Mezőgazdasági biztosítás díjához támogatás csak olyan mezőgazdasági biztosítási szerződéshez vehető igénybe
i)amely szerint a biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a biztosítási eseményt kiváltó időjárási jelenség bekövetkeztét] „ib) elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár, homokverés kár és mezőgazdasági káresemény vonatkozásában pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendelkezésére álló adatok alapján, az Mkk tv. 14. §
(4)bekezdése szerint, vagy külön eljárásban igazolja, indokolt esetben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Környezetügyi Intézet, valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal bevonásával;”
(4)A 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Amennyiben a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik az (1) bekezdés a) pont aj) alpontjában meghatározott adatokkal, úgy a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves, a biztosítási szerződéssel lefedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál elérhető, az adott növénykultúrára és az adott évekre vonatkozó megyei vagy országos átlagtermés-adatokat kell figyelembe venni.” (5) A 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítás keretében a biztosított növényi kultúra vonatkozásában értelmezhető alábbi kárnemek mindegyikére együttesen kötendő mezőgazdasági biztosítás: a) jégesőkár,
b)aszálykár, c) elemi kár okozta mezőgazdasági árvízkár,
d)téli fagykár, e) tavaszi fagykár, f) felhőszakadás kár,
g)viharkár, h) tűzkár.” (6) A 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet 7. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) A 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendelet 18. cikkében foglaltakra figyelemmel a mezőgazdasági termelőnek a megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződés másolatát legkésőbb a tárgyév július 30-áig kell benyújtania az MVH részére. Ezen határidő jogvesztő, amelyet követően módosításra nincs lehetőség.
(3)Amennyiben a 3. § szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződésben a szerződő fél nem a mezőgazdasági termelő, úgy a mezőgazdasági biztosítási szerződés után e rendelet szerinti támogatás csak abban az esetben vehető igénybe, ha a biztosított mezőgazdasági termelő a) az MVH által közleményben rendszeresített nyomtatványon meghatalmazza a szerződő felet az általa kiválasztott biztosítási konstrukció megkötésére, b) a meghatalmazást a mezőgazdasági biztosítási szerződéshez egyidejűleg csatolva tárgyév július 30-áig megküldi az MVH részére, és c) a biztosítási díjat a szerződő félnek megfizeti, és a szerződő fél a 3. § (1) bekezdés a) pont af) alpontja szerinti biztosítási díj megfizetését tárgyév november 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton az MVH honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető, az MVH honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen díjfizetésről szóló igazolás kiállításával igazolja.
(4)A szerződő fél a (3) bekezdés szerinti meghatalmazásban rögzített nyilatkozatában kötelezettséget vállalhat arra, hogy a biztosítási szerződés egy másolati példányát a meghatalmazás egyidejű csatolásával tárgyév július 30-áig megküldi az MVH részére. (5) A mezőgazdasági biztosítás 3. § (1) bekezdés a) pont af) alpontja szerinti díjához nyújtott támogatás iránti kérelmet az (1)–(4) bekezdésben meghatározott dokumentumok alapján – figyelemmel az Mkk tv. 16. § (4) bekezdésére – az MVH bírálja el.” (7) A 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Magyar Biztosítók Szövetsége a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 16. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás során a miniszter és a biztosítók közötti egyeztetés elősegítése érdekében koordinációs feladatokat lát el.”
(8)A 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet 11. § (1) bekezdés b)–c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [A biztosító az Mkk tv. 17. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítve az egyes, mezőgazdasági biztosítási díjtámogatást igénybe vevő mezőgazdasági termelőkről elektronikus úton – az MVH-val kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint – az alábbi adatokat szolgáltatja az MVH részére:] „b) a biztosított növények neve, területe, hozama, c) a b) pont szerinti növényekhez tartozó éves adó- és járulékmentes díjelőírás.”
18. §(1) Hatályát veszti az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet
(2)Hatályát veszti a 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet 3. § (1) bekezdés d) pontja.
19. §(1) E rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti a 16–18. §
(2)Ez a § az (1) bekezdésben meghatározott időpontot követő napon hatályát veszti.
Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter