21/
- (III. 9.) VM rendelete a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló
- évi CLXVIII. törvény
- §
(2)bekezdés j) pontjában, – a
- § és az 1–
- melléklet tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló
- évi CLXVIII. törvény
- §
(2)bekezdés b) pontjában, – az 5–
- § és a 3–
- melléklet tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló
- évi CLXVIII. törvény
- §
(2)bekezdés a) pontjában, – a
- § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló
- évi CLXVIII. törvény
- §
(2)bekezdés c) pontjában, – a 8–
- § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló
- évi CLXVIII. törvény
- §
(2)bekezdés
- d)és
- k)pontjában, – a 10. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. §
(2)bekezdés d) pontjában, – a
- § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló
- évi CLXVIII. törvény
- §
(2)bekezdés b) pontjában, – a
- § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló
- évi CLXVIII. törvény
- §
(2)bekezdés d) pontjában, – a
- § tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény
- §
(4)bekezdésében, – a
- § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló
- évi CLXVIII. törvény
- §
(2)bekezdés
- f)pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. §
- a)pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: 1. A kárenyhítési rendszerbe történő bejelentkezés 1. §
(1)A kárenyhítési rendszerbe a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) 6. §
(1)bekezdése szerinti mezőgazdasági termelő az egységes kérelmének a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: agrárkár-enyhítési szerv) történő benyújtásával jelentkezhet be.
(2)Az Mkk. tv. 6. §
(2)bekezdése szerinti mezőgazdasági termelő a kárenyhítési rendszerbe az egységes kérelmében megtett csatlakozási nyilatkozattal jelentkezhet be.
(3)E rendelet alkalmazásában mezőgazdasági termelőnek minősül az
(1)és a
(2)bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termelő.
- A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása
- §
(1)A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettséget az agrárkár-enyhítési szerv minden évben a tárgyévet megelőző november 1-től tárgyév október 30-ig terjedő kárenyhítési év vonatkozásában állapítja meg.
(2)Az agrárkár-enyhítési szerv tárgyév július 15-éig értesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegéről.
(3)A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összege az egységes kérelemben bejelentett terület alapján – a 3. §-ban foglaltak figyelembevételével – kerül meghatározásra.
(4)Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség mezőgazdasági termelőnkénti adatait elektronikus adathordozón a tárgyév július 31-éig eljuttatja a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: mezőgazdasági igazgatási szerv) részére.
(5)Az agrárkár-enyhítési szerv az Mkk. tv. 18. §
(2)bekezdés a),
- b)és
- e)pontjában meghatározott adattartalommal július 15-éig összefoglaló jelentést küld az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére. 3. § A benyújtott egységes kérelemben feltüntetett, a mezőgazdasági termelő által bejelentett termőföldterület-adatok alapján megállapított kárenyhítési hozzájárulás összegének tárgyévi módosítására – az egységes kérelemre vonatkozó uniós jogi aktusban foglalt késedelmes benyújtási határidőn túl – nincs lehetőség. 3. A mezőgazdasági káresemény által okozott kár bejelentése és igazolása 4. §
(1)A mezőgazdasági termelő a használatában lévő termőföldön a tárgyévben bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt, valamint az okozott kár becsült mértékét az
- melléklet szerinti adattartalmú, a mezőgazdasági igazgatási szerv által a honlapján közzétett bejelentőlapon köteles bejelenteni a kárt szenvedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához (a továbbiakban: agrárkár-megállapító szerv) a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül. Az Mkk. Tv.
- §
- pontjában foglalt mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a növénykultúra vonatkozásában a mezőgazdasági káresemény első alkalommal érzékelhetővé válik.
(2)A
- november
- és e rendelet hatálybalépése közötti időszakban bekövetkezett mezőgazdasági káreseményeket a mezőgazdasági termelő e rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül jelentheti be a károsodással érintett terület szerint illetékes agrárkár-megállapító szervhez.
(3)Amennyiben a mezőgazdasági termelő a kárral érintett termőföldre és a bejelentett kárra vonatkozó kockázatra rendelkezik mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, úgy annak tényét az első kárbejelentés alkalmával a 2. melléklet szerinti adattartalmú, a mezőgazdasági igazgatási szerv által a honlapján közzétett bejelentőlap kitöltésével és a biztosítóval kötött szerződés egy másolati példányának csatolásával köteles közölni az agrárkár-megállapító szervvel.
(4)Az
(1)–
(2)bekezdés szerinti határidőben történő bejelentés elmulasztása esetén a mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmét az adott mezőgazdasági káresemény vonatkozásában az agrárkár-enyhítési szerv a – 7. §
(5)bekezdés szerinti határozat alapján – elutasítja.
(5)Az agrárkár-megállapító szerv – az
(1)–
(2)bekezdésben meghatározott kárbejelentést követően – a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését és a hozamcsökkenés tényét az adott mezőgazdasági káresemény és a károsodással érintett terület vonatkozásában az Mkk. tv. 14. §
(3)–
(4)bekezdésében foglaltak alapján állapítja meg azzal, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat (a továbbiakban: OMSZ), az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF), a Nemzeti Környezetügyi Intézet (a továbbiakban: NeKI) vagy a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) által kiállított igazolásokat is figyelembe veszi. A mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének ténye és a hozamcsökkenés mértéke az agrárkár-megállapító szerv, vagy az agrárkár-megállapító szerv által megkeresett megyei kormányhivatal kerületi állat-egészségügyi és élelmiszerellenőrző hivatalának falugazdásza közreműködésével lefolytatott helyszíni szemle során kerül megállapításra.
(6)Az
(5)bekezdés szerinti igazolások az Mkk. tv. 14. §
(4)bekezdése szerinti tájékoztatásnak felelnek meg.
- A hozamérték-csökkenés megállapítása
- §
(1)Az Mkk. tv.
- §
- pontja szerinti tárgyévi hozamértéket – a
- melléklet szerinti táblázat kitöltésével – a tárgyévben ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzétett, tárgyévre vonatkozó referenciaárakon kell figyelembe venni.
(2)A tárgyév november 30-ig még be nem takarított, 50%-os betakarítási készültségi állapotot meghaladó növénykultúrák termésmennyiségének kiszámításánál a már betakarított területek termésmennyiségének átlagát, az 50%-os betakarítási készültségi állapotot meg nem haladó növénykultúrák termésmennyiségének kiszámításánál az agrárkár-megállapító szerv által megadott megyei vagy országos átlag termésmennyiségeket kell alapul venni.
(3)Az Mkk. tv.
- §
- pontja szerinti referenciahozam-értéket a referencia-időszakban ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével az
- melléklet szerint kiszámított referencia-átlagár felhasználásával kell megállapítani. Azon termékeknél, amelyekre referenciaár közzétételére nem került sor, a mezőgazdasági termelő a tárgyévi hozamérték vonatkozásában a tárgyévet megelőző egy év, a referenciahozam-érték vonatkozásában pedig a tárgyévet megelőző öt év értékesítéseinek számlával igazolt adatait kell felhasználnia. Ennek hiányában a mezőgazdasági termelő a szükséges információk beszerzése céljából az agrárkár-megállapító szervhez fordulhat. Amennyiben a mezőgazdasági termelő az adott növénykultúrára vonatkozó számításokat a hozamérték-csökkenés megállapításánál mellőzi, úgy az adott növénykultúra után kárenyhítő juttatás iránti igényt nem érvényesíthet.
(4)Azon esetekben, amikor a referenciahozam-érték és a hozamérték-csökkenés megállapításához csak a tárgyévben áll rendelkezésre adat, vagy a mezőgazdasági termelő adott termékből nem rendelkezik a referencia-időszak adataival, a szükséges információk beszerzése céljából az agrárkár-megállapító szervhez fordulhat, amely az adott növénykultúrára és az adott évre vonatkozó megyei vagy országos átlagtermés-adatok alapján képezi a bázisadatokat. Ezen bázisadatok szolgálnak az adott mezőgazdasági termelő esetében a hozamérték-csökkenés kiszámításához szükséges referenciahozam-értékek alapjául.
(5)A mezőgazdasági termelőnek a referencia- és tárgyévi hozamérték megállapításához szükséges évenkénti termelési adatokat tartalmazó, 2–7. melléklet szerinti nyilvántartásait az agrárkár-enyhítési szerv kárenyhítő juttatás iránti kérelemről hozott döntésének kézhezvételétől számított nyolc évig meg kell őriznie.
(6)Az igényelhető kárenyhítő juttatás összegét a mezőgazdasági káresemények folytán lecsökkent termés betakarításához kapcsolódó ráfordítás-csökkenés, a mezőgazdasági káresemények után a biztosító által kifizetett kártérítési összeg, az Mkk. tv. 22. §-ában meghatározott haszonbér-mérséklésből eredő bérleti díjcsökkenés összegének, valamint a referencia időszak hozamértékéhez képest többlet-hozamértéket produkáló növénykultúrák figyelembevételével kell meghatározni.
(7)A hozamérték-csökkenés kiszámításánál kizárólag az Mkk. tv.
- §
- pontjában meghatározott mezőgazdasági káresemény által okozott kár vehető figyelembe.
(8)A hozamérték-csökkenés megállapítása során azon növénykultúrák tárgyévi hozamait, amelyek károsodásáról az agrárkár-megállapító szerv nem állított ki hatósági bizonyítványt
- a)a tárgyévi hozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam nagyobb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama,
- b)a referenciahozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam kisebb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama. 6. §
(1)Amennyiben egy kárenyhítési év vonatkozásában a mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra termőföldterületének mezőgazdasági termelő által igazolt újravetésére, újratelepítésére kerül sor, úgy a mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra, valamint az újravetett, újratelepített növénykultúra vonatkozásában is az e rendeletben meghatározott feltételek szerint kell eljárni, különös tekintettel az Mkk. tv. 11. §
(4)bekezdésére és az 5. §
(6)bekezdésben foglalt, hozamérték-csökkenésből levonásra kerülő tételekre.
(2)Az
(1)bekezdésben említett újravetett, újratelepített növénykultúrához tartozó adatokat elkülönítetten kell szerepeltetni a 7. §
(2)bekezdés szerinti kérelemben azzal, hogy ezen kérelemben az újravetett, újratelepített növénykultúrához tartozó adatoknál legfeljebb a korábban mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúránál feltüntetett termőföldterület nagyságot kell figyelembe venni.
(3)A 4. §
(2)bekezdésben meghatározott időpontban bekövetkezett mezőgazdasági káresemény ténye az agrárkár-megállapító szerv által lefolytatott helyszíni ellenőrzés során kerül megállapításra. A mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi a kipusztulás mértékét, amelyhez felhasználja a mezőgazdasági termelő által az agrárkár-megállapító szerv részére tárgyév november 30-ig – a kárenyhítő juttatás iránti kérelemmel egyidejűleg – továbbított, a tárgyévre vonatkozóan benyújtott egységes kérelmének 5. pontja szerinti táblaadatokat is. A kipusztulás mértékének ellenőrzését az agrárkár-megállapító szerv a falugazdász közreműködésével is elvégezheti. 5. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem 7. §
(1)Kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha a 2. §
(1)bekezdése szerinti kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági káresemények üzemi szinten több mint 30%-os hozamérték-csökkenést okoztak.
(2)A mezőgazdasági termelő az igényelt kárenyhítő juttatás összegét a mezőgazdasági igazgatási szerv által annak honlapján, a 2–7. melléklet alapján közzétett táblázatok felhasználásával számítja ki. Ezen kitöltött mellékleteket a mezőgazdasági termelő három eredeti példányban személyesen vagy postai úton tárgyév november 30-áig nyújthatja be az agrárkár-megállapító szervhez. A benyújtott dokumentumok együttesen alkotják a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet.
(3)Ha a hozamérték-csökkenést több mezőgazdasági káresemény okozta, az igényelhető kárenyhítő juttatás növénykultúránkénti összegének meghatározásánál mezőgazdasági kárt kiváltó okként azt a kárfajtát kell megadni, amely az adott termék esetében a legnagyobb mértékű károsodást okozta.
(4)Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatait, a mezőgazdasági termelő által számított hozamérték-csökkenés összegét és – az Mkk. tv. 11. §
(2)–
(3)bekezdésére is figyelemmel – az Mkk. tv. 14. §
(1)bekezdése szerinti adattartalommal a mezőgazdasági termelő kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki. Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzése kiterjed a 4. §
(3)bekezdés szerinti mezőgazdasági biztosítás meglétére.
(5)Az agrárkár-megállapító szerv a hatósági bizonyítvány kiadását kizárólag a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 83. §
(8)bekezdésében foglalt indokok alapján – az indokkal vagy indokokkal érintett adat, tény, állapot vonatkozásában – tagadhatja meg. Az agrárkár-megállapító szerv a hatósági bizonyítvány kiadásának megtagadásáról határozatot hoz.
(6)Az agrárkár-megállapító szerv a 2–7. melléklet, a
(4)bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány, valamint az
(5)bekezdés szerinti határozat tekintetében az Mkk. tv. 14. §
(7)bekezdésében meghatározottak szerint jár el. Az
(5)bekezdés szerinti határozat ellen benyújtott fellebbezés másolatát, annak beérkezését követő 5 munkanapon belül, majd az eljárás lezárásáról szóló döntés egy példányát a mezőgazdasági termelő részére történő közléssel egyidejűleg az agrárkár-megállapító szerv megküldi az agrárkár-enyhítési szerv részére.
(7)Az agrárkár-megállapító szerv a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek ellenőrzött adatait a tárgyévet követő év január 15-éig elküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére, amely ezen adatokból adatállományt készít, és azt a
(6)bekezdésben foglalt dokumentumokkal együtt január 31-éig megküldi az agrárkár-enyhítési szerv részére, valamint ezen adatállományból megyeszintű és mezőgazdasági káreseményenkénti bontásban, a tárgyévet követő év február 15-éig összefoglaló jelentést készít, amelyet elektronikus úton elküld a miniszter részére.
(8)Ha a mezőgazdasági termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét nem a
(2)bekezdésben meghatározottak szerint nyújtja be, akkor a kérelmet az agrárkár-enyhítési szerv – az
(5)bekezdés szerinti határozat alapján – elutasítja.
(9)Az agrárkár-megállapító szerv az általa ellenőrzött kérelem és a kérelemhez kapcsolódóan kiállított hatósági bizonyítvány egy példányát a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi a mezőgazdasági termelő részére. 6. A kárenyhítő juttatás összegének megállapítása 8. §
(1)A kárenyhítő juttatás összegének
- melléklet szerinti megállapítása során kizárólag azon kultúrák hozamérték-csökkenése vehető figyelembe, amelyeket mezőgazdasági kár ért és ennek tényéről az agrárkár-megállapító szerv hatósági bizonyítványt állított ki. Azon növénykultúrák vonatkozásában, amelyeknél az agrárkár-megállapító szerv nem állított ki hatósági bizonyítványt, a
- melléklet szerinti táblázat kitöltésekor a „számított kárenyhítő juttatás összege” mezőben nulla értéket kell megadni.
(2)Az egyes mezőgazdasági termelőknél a kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során az agrárkár-enyhítési szerv az Mkk. tv. 18. §
(1)bekezdése szerinti adatbázist használja fel azzal, hogy az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított bármely egyéb – állami vagy uniós társfinanszírozású – támogatás és az e rendelet alapján megállapított kárenyhítő juttatás összege együttesen nem haladhatja meg a Szerződés
- és
- cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló,
- december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet
- cikk
(2)bekezdésében meghatározott 80%-os mértéket.
(3)A
(2)bekezdés szerinti támogatási intenzitás maximumának túllépése esetén a mezőgazdasági termelőt a túllépés összegével megegyező visszafizetési kötelezettség terheli. A túllépés összegét és a visszafizetési kötelezettségre történő felszólítást az agrárkár-enyhítési szerv határozatban közli a mezőgazdasági termelővel. 7. A kifizetési terv és a kárenyhítő juttatás kifizetése 9. §
(1)Az agrárkár-enyhítési szerv adatbázisában rögzíti a kárenyhítési hozzájárulás befizetésére vonatkozó kötelezettségeket, a befizetési kötelezettségek teljesítését, valamint – az agrárkár-megállapító szerv által kiállított dokumentumok figyelembevételével – vizsgálja a hozzá a tárgyévet követő év január 31-ig beérkezett kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmek jogosságát, a jogos kérelmek adatait feldolgozza, azokról adatállományt készít.
(2)Az agrárkár-enyhítési szerv az
(1)bekezdés szerinti adatállomány alapján a jogos kárenyhítési igények teljesítésére kifizetési tervet készít, amelyet a tárgyévet követő év február 28-ig a miniszterhez jóváhagyásra megküld.
(3)A kifizetési tervnek tartalmaznia kell
- a)a mezőgazdasági termelőknél a mezőgazdasági káresemények miatt bekövetkezett hozamérték-csökkenés agrárkár-megállapító szerv által ellenőrzött és igazolt, országosan összesített összegét,
- b)a mezőgazdasági termelőknél a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben feltüntetett károk után a biztosítók által megállapított kártérítés országosan összesített összegét,
- c)a mezőgazdasági termelők által igényelt kárenyhítő juttatás agrárkár-megállapító szerv által ellenőrzött, és az agrárkár-enyhítési szerv által jogosnak megítélt országosan összesített összegét,
- d)a kárenyhítési hozzájárulásként megállapított befizetési kötelezettség országosan összesített összegét, az agrárkár-enyhítési szerv által vezetett 10032000-00281629-00000017 Kárenyhítési lebonyolítási számlára a mezőgazdasági termelők által tárgyév december 31-ig befizetett összeget, valamint költségvetési támogatás összegét,
- e)az Mkk. tv. 15. §
(4)bekezdése szerinti összeget,
- f)a rendelkezésre álló forrást meghaladó kárenyhítési igény esetén a forráshiány összegét és ennek alapján a kárenyhítő juttatás arányos csökkentésének javasolt mértékét,
- g)a mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összegét az egyes mezőgazdasági kárfajták szerinti bontásban, a kifizetéssel érintett termelők számát és művelési ág, valamint a mezőgazdasági termelők Mkk. tv. 6. §
(1)–
(2)bekezdése szerinti megoszlását.
(4)A miniszter az egyetértése esetén a
(3)bekezdésben foglaltak szerint összeállított és a
(2)bekezdésben meghatározott időpontig előterjesztett kifizetési tervet jóváhagyja, és a kifizetési terv jóváhagyásáról tájékoztatja az agrárkár-enyhítési szervet, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervet.
(5)Az agrárkár-enyhítési szerv a kifizetési terv jóváhagyásáról szóló döntés kézhezvételét követően, a tárgyévet követő év március 31-éig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési igénye kielégítésének – az 5. §
(6)bekezdésben és az Mkk. tv. 11. §
(5)bekezdésében foglaltak figyelembevételével – mértékéről és teljesíti a kifizetéseket.
(6)Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési igények kifizetését követően megmaradt összeget a kifizetések lezárását követően átutalja a minisztérium 10032000-01220191-50000005 számú Fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára.
(7)Kárenyhítő juttatás kifizetésére mezőgazdasági árvízkár és aszálykár vonatkozásában az Mkk. tv. 12. §
(5)–
(6)bekezdésében meghatározottak alapján van lehetőség.
- Adatszolgáltatás
- § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelését ellátó intézményrendszer keretében keletkezett adatállományok feldolgozását, elemzését, új kockázatkezelési modellek kidolgozását, az Mkk. tv. által szabályozott intézkedések elemeinek fejlesztését, a nemzetközi kockázatkezelés tapasztalatainak hasznosítását – a kárenyhítő juttatás megállapítására vonatkozó feltételek felülvizsgálata és meghatározása érdekében – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvényben meghatározott korlátozások figyelembevételével az Agrárgazdasági Kutató Intézet (a továbbiakban: AKI) végzi. Az AKI-t ezirányú tevékenységében a kockázatkezelésben résztvevő intézmények, szervezetek – az adatbázisukban rendelkezésre álló adatok tekintetében – adatszolgáltatással kötelesek támogatni, és az AKI által kért adatokat rendelkezésre bocsájtani.
- §
(1)Mezőgazdasági árvízkár felmerülését követő 25 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv a
(4)bekezdés szerinti szakvéleménye alapján adatot szolgáltat a miniszter részére a károsodott termelők számának becsült nagyságáról, a hozamcsökkenés várt mértékéről és a mezőgazdasági árvízhelyzet területi megoszlásáról. A miniszter ezen adatok alapján nyújt tájékoztatást a Bizottság részére.
(2)E rendelet alapján az Európai Bizottság 2006/C 319/01 számú, az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló 2007–2013 időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások (a továbbiakban: agrár- és erdészeti iránymutatás) 122. pontjában meghatározott rendkívüli esemény – így különösen a természeti jelenségekből eredő tűz – által okozott károkra csak a Bizottság jóváhagyását követően nyújtható támogatás.
(3)A
(2)bekezdésben foglalt esetben kárenyhítő juttatásra a mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz Mkk. tv. 7. §
(1)bekezdés a)–c) pontja szerinti összegei nem használhatók fel.
(4)A miniszter az Mkk. tv. 12. §
(5)–
(6)bekezdése szerinti közleményt vagy közleményeket a mezőgazdasági igazgatási szerv szakvéleményének kézhezvételét követően adja ki.
(5)A
(4)bekezdésben hivatkozott szakvélemények elkészítéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv az OMSZ-től, az OVF-től, a NeKI-től, a FÖMI-től, és az agrárkár-megállapító szervtől a szükséges adatokat hivatalból bekéri. A szakvéleményt az érintett területek településsoros bontásával, az aszály vagy az árvíz mértékének részletes bemutatásával kell elkészíteni. 9. Ellenőrzés, jogkövetkezmények 12. §
(1)A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos rendelkezéseknek a mezőgazdasági termelő által történő megsértése, illetve a mezőgazdasági termelő részéről valótlan adatok szolgáltatása a kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonását eredményezi. A jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás tényét az agrárkár-megállapító szerv által készített jegyzőkönyv alapján vagy saját jogkörénél fogva az agrárkár-enyhítési szerv állapítja meg, és határozatban felszólítja a mezőgazdasági termelőt a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére.
(2)A kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonása, a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése nem mentesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól. 10. Záró rendelkezések 13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 14. § Az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet rendelkezéseit a 2011 májusában fagykárt szenvedett mezőgazdasági termelők hitelhez jutási lehetőségéről szóló 133/2011. (XII. 22.) VM rendelet szerinti eljárásokban alkalmazni kell. 11. Az Európai Unió jogának való megfelelés 15. § Ez a rendelet
- a)az agrár- és erdészeti iránymutatás V.B.2. és V.B.3. alfejezetei, valamint
- b)a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmaz. 12. Módosító rendelkezések 16. § A 2011 májusában fagykárt szenvedett mezőgazdasági termelők hitelhez jutási lehetőségéről szóló 133/2011. (XII. 22.) VM rendelet 7. §
(2)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(2)Az MVH az
(1)bekezdés szerinti kérelemről, annak beérkezését követő harminc napon belül döntést hoz. A forrás rendelkezésre állása esetén az MVH a döntést követően tizenöt napon belül, ellenkező esetben a forrás rendelkezésre állását követő harminc napon belül folyósítja a hitelösszeghez kapcsolódó 4. §
(2)bekezdés szerinti támogatást a pénzügyi intézmény részére. Amennyiben az MVH – a forrás rendelkezésre állásának hiánya okán – a döntést követő 15 napon belül nem folyósítja a hitelösszeghez kapcsolódó 4. §
(2)bekezdés szerinti támogatást, úgy a miniszternek ezen összeg erejéig lejárt tartozása keletkezik a pénzügyi intézménnyel szemben.” 17. §
(1)A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről szóló 143/
- (XII. 23.) VM rendelet [a továbbiakban: 143/
- (XII. 23.) VM rendelet]
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- af)alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Mezőgazdasági biztosítás díjához támogatás csak olyan mezőgazdasági biztosítási szerződéshez vehető igénybe
- a)amely tartalmazza] „
- af)az adó nélkül számított biztosítási díjat, és – amennyiben a szerződés ezt tartalmazza – a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díjat,”
(2)A 143/
- (XII. 23.) VM rendelet
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- ai)alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Mezőgazdasági biztosítás díjához támogatás csak olyan mezőgazdasági biztosítási szerződéshez vehető igénybe
- a)amely tartalmazza] „
- ai)az eljárási törvény szerinti regisztrációval rendelkező biztosító arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy „A”, „B” és „C” típusú biztosítási konstrukció szerinti bontásban tárgyév november 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sorszámát is tartalmazó, az
- af)pont szerinti biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást állít ki, az MVH honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető, az MVH honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen,”
(3)A 143/
- (XII. 23.) VM rendelet
- §
(1)bekezdés
- i)pont
- ib)alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Mezőgazdasági biztosítás díjához támogatás csak olyan mezőgazdasági biztosítási szerződéshez vehető igénybe
- i)amely szerint a biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a biztosítási eseményt kiváltó időjárási jelenség bekövetkeztét] „
- ib)elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár, homokverés kár és mezőgazdasági káresemény vonatkozásában pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendelkezésére álló adatok alapján, az Mkk tv. 14. §
(4)bekezdése szerint, vagy külön eljárásban igazolja, indokolt esetben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Környezetügyi Intézet, valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal bevonásával;”
(4)A 143/
- (XII. 23.) VM rendelet
- §
(7)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(7)Amennyiben a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik az
(1)bekezdés
- a)pont
- aj)alpontjában meghatározott adatokkal, úgy a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves, a biztosítási szerződéssel lefedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál elérhető, az adott növénykultúrára és az adott évekre vonatkozó megyei vagy országos átlagtermés-adatokat kell figyelembe venni.”
(5)A 143/
- (XII. 23.) VM rendelet
- §
(2)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(2)Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítás keretében a biztosított növényi kultúra vonatkozásában értelmezhető alábbi kárnemek mindegyikére együttesen kötendő mezőgazdasági biztosítás:
- a)jégesőkár,
- b)aszálykár,
- c)elemi kár okozta mezőgazdasági árvízkár,
- d)téli fagykár,
- e)tavaszi fagykár,
- f)felhőszakadás kár,
- g)viharkár,
- h)tűzkár.”
(6)A 143/
- (XII. 23.) VM rendelet
- §
(2)–
(5)bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „
(2)A 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendelet 18. cikkében foglaltakra figyelemmel a mezőgazdasági termelőnek a megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződés másolatát legkésőbb a tárgyév július 30-áig kell benyújtania az MVH részére. Ezen határidő jogvesztő, amelyet követően módosításra nincs lehetőség.
(3)Amennyiben a 3. § szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződésben a szerződő fél nem a mezőgazdasági termelő, úgy a mezőgazdasági biztosítási szerződés után e rendelet szerinti támogatás csak abban az esetben vehető igénybe, ha a biztosított mezőgazdasági termelő
- a)az MVH által közleményben rendszeresített nyomtatványon meghatalmazza a szerződő felet az általa kiválasztott biztosítási konstrukció megkötésére,
- b)a meghatalmazást a mezőgazdasági biztosítási szerződéshez egyidejűleg csatolva tárgyév július 30-áig megküldi az MVH részére, és
- c)a biztosítási díjat a szerződő félnek megfizeti, és a szerződő fél a 3. §
(1)bekezdés
- a)pont
- af)alpontja szerinti biztosítási díj megfizetését tárgyév november 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton az MVH honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető, az MVH honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen díjfizetésről szóló igazolás kiállításával igazolja.
(4)A szerződő fél a
(3)bekezdés szerinti meghatalmazásban rögzített nyilatkozatában kötelezettséget vállalhat arra, hogy a biztosítási szerződés egy másolati példányát a meghatalmazás egyidejű csatolásával tárgyév július 30-áig megküldi az MVH részére.
(5)A mezőgazdasági biztosítás 3. §
(1)bekezdés
- a)pont
- af)alpontja szerinti díjához nyújtott támogatás iránti kérelmet az
(1)–
(4)bekezdésben meghatározott dokumentumok alapján – figyelemmel az Mkk tv. 16. §
(4)bekezdésére – az MVH bírálja el.”
(7)A 143/
- (XII. 23.) VM rendelet
- §-a a következő
(4)bekezdéssel egészül ki: „
(4)A Magyar Biztosítók Szövetsége a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 16. §
(2)bekezdésében meghatározott eljárás során a miniszter és a biztosítók közötti egyeztetés elősegítése érdekében koordinációs feladatokat lát el.”
(8)A 143/
- (XII. 23.) VM rendelet
- §
(1)bekezdés b)–
- c)pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [A biztosító az Mkk tv. 17. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítve az egyes, mezőgazdasági biztosítási díjtámogatást igénybe vevő mezőgazdasági termelőkről elektronikus úton – az MVH-val kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint – az alábbi adatokat szolgáltatja az MVH részére:] „
- b)a biztosított növények neve, területe, hozama,
- c)a
- b)pont szerinti növényekhez tartozó éves adó- és járulékmentes díjelőírás.” 18. §
(1)Hatályát veszti az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet.
(2)Hatályát veszti a 143/
- (XII. 23.) VM rendelet
- §
(1)bekezdés d) pontja. 19. §
(1)E rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti a 16–18. §.
(2)Ez a § az
(1)bekezdésben meghatározott időpontot követő napon hatályát veszti. Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter