21/2012. (III. 9.) VM rendelete a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdések

21/2012. (III. 9.) VM rendelete a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés j) pontjában, – a 4. § és az 1–2. melléklet tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b) pontjában, – az 5–6. § és a 3–7. melléklet tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés a) pontjában, – a 7. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés c) pontjában, – a 8–9. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés d) és k) pontjában, – a 10. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés d) pontjában, – a 11. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b) pontjában, – a 12. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés d) pontjában, – a 16. § tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdésében, – a 17. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: 1. A kárenyhítési rendszerbe történő bejelentkezés 1. § (1) A kárenyhítési rendszerbe a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) 6. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági termelő az egységes kérelmének a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: agrárkár-enyhítési szerv) történő benyújtásával jelentkezhet be. (2) Az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági termelő a kárenyhítési rendszerbe az egységes kérelmében megtett csatlakozási nyilatkozattal jelentkezhet be. (3) E rendelet alkalmazásában mezőgazdasági termelőnek minősül az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termelő. 2. A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása 2. § (1) A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettséget az agrárkár-enyhítési szerv minden évben a tárgyévet megelőző november 1-től tárgyév október 30-ig terjedő kárenyhítési év vonatkozásában állapítja meg. (2) Az agrárkár-enyhítési szerv tárgyév július 15-éig értesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegéről. (3) A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összege az egységes kérelemben bejelentett terület alapján – a 3. §-ban foglaltak figyelembevételével – kerül meghatározásra. (4) Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség mezőgazdasági termelőnkénti adatait elektronikus adathordozón a tárgyév július 31-éig eljuttatja a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: mezőgazdasági igazgatási szerv) részére. (5) Az agrárkár-enyhítési szerv az Mkk. tv. 18. § (2) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott adattartalommal július 15-éig összefoglaló jelentést küld az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére. 3. § A benyújtott egységes kérelemben feltüntetett, a mezőgazdasági termelő által bejelentett termőföldterület-adatok alapján megállapított kárenyhítési hozzájárulás összegének tárgyévi módosítására – az egységes kérelemre vonatkozó uniós jogi aktusban foglalt késedelmes benyújtási határidőn túl – nincs lehetőség. 3. A mezőgazdasági káresemény által okozott kár bejelentése és igazolása 4. § (1) A mezőgazdasági termelő a használatában lévő termőföldön a tárgyévben bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt, valamint az okozott kár becsült mértékét az 1. melléklet szerinti adattartalmú, a mezőgazdasági igazgatási szerv által a honlapján közzétett bejelentőlapon köteles bejelenteni a kárt szenvedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához (a továbbiakban: agrárkár-megállapító szerv) a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül. Az Mkk. Tv. 2. § 21. pontjában foglalt mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a növénykultúra vonatkozásában a mezőgazdasági káresemény első alkalommal érzékelhetővé válik. (2) A 2011. november 1. és e rendelet hatálybalépése közötti időszakban bekövetkezett mezőgazdasági káreseményeket a mezőgazdasági termelő e rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül jelentheti be a károsodással érintett terület szerint illetékes agrárkár-megállapító szervhez. (3) Amennyiben a mezőgazdasági termelő a kárral érintett termőföldre és a bejelentett kárra vonatkozó kockázatra rendelkezik mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, úgy annak tényét az első kárbejelentés alkalmával a 2. melléklet szerinti adattartalmú, a mezőgazdasági igazgatási szerv által a honlapján közzétett bejelentőlap kitöltésével és a biztosítóval kötött szerződés egy másolati példányának csatolásával köteles közölni az agrárkár-megállapító szervvel. (4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti határidőben történő bejelentés elmulasztása esetén a mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmét az adott mezőgazdasági káresemény vonatkozásában az agrárkár-enyhítési szerv a – 7. § (5) bekezdés szerinti határozat alapján – elutasítja. (5) Az agrárkár-megállapító szerv – az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kárbejelentést követően – a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését és a hozamcsökkenés tényét az adott mezőgazdasági káresemény és a károsodással érintett terület vonatkozásában az Mkk. tv. 14. § (3)–(4) bekezdésében foglaltak alapján állapítja meg azzal, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat (a továbbiakban: OMSZ), az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF), a Nemzeti Környezetügyi Intézet (a továbbiakban: NeKI) vagy a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) által kiállított igazolásokat is figyelembe veszi. A mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének ténye és a hozamcsökkenés mértéke az agrárkár-megállapító szerv, vagy az agrárkár-megállapító szerv által megkeresett megyei kormányhivatal kerületi állat-egészségügyi és élelmiszerellenőrző hivatalának falugazdásza közreműködésével lefolytatott helyszíni szemle során kerül megállapításra. (6) Az (5) bekezdés szerinti igazolások az Mkk. tv. 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatásnak felelnek meg. 4. A hozamérték-csökkenés megállapítása 5. § (1) Az Mkk. tv. 2. § 31. pontja szerinti tárgyévi hozamértéket – a 6. melléklet szerinti táblázat kitöltésével – a tárgyévben ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzétett, tárgyévre vonatkozó referenciaárakon kell figyelembe venni. (2) A tárgyév november 30-ig még be nem takarított, 50%-os betakarítási készültségi állapotot meghaladó növénykultúrák termésmennyiségének kiszámításánál a már betakarított területek termésmennyiségének átlagát, az 50%-os betakarítási készültségi állapotot meg nem haladó növénykultúrák termésmennyiségének kiszámításánál az agrárkár-megállapító szerv által megadott megyei vagy országos átlag termésmennyiségeket kell alapul venni. (3) Az Mkk. tv. 2. § 27. pontja szerinti referenciahozam-értéket a referencia-időszakban ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével az 5. melléklet szerint kiszámított referencia-átlagár felhasználásával kell megállapítani. Azon termékeknél, amelyekre referenciaár közzétételére nem került sor, a mezőgazdasági termelő a tárgyévi hozamérték vonatkozásában a tárgyévet megelőző egy év, a referenciahozam-érték vonatkozásában pedig a tárgyévet megelőző öt év értékesítéseinek számlával igazolt adatait kell felhasználnia. Ennek hiányában a mezőgazdasági termelő a szükséges információk beszerzése céljából az agrárkár-megállapító szervhez fordulhat. Amennyiben a mezőgazdasági termelő az adott növénykultúrára vonatkozó számításokat a hozamérték-csökkenés megállapításánál mellőzi, úgy az adott növénykultúra után kárenyhítő juttatás iránti igényt nem érvényesíthet. (4) Azon esetekben, amikor a referenciahozam-érték és a hozamérték-csökkenés megállapításához csak a tárgyévben áll rendelkezésre adat, vagy a mezőgazdasági termelő adott termékből nem rendelkezik a referencia-időszak adataival, a szükséges információk beszerzése céljából az agrárkár-megállapító szervhez fordulhat, amely az adott növénykultúrára és az adott évre vonatkozó megyei vagy országos átlagtermés-adatok alapján képezi a bázisadatokat. Ezen bázisadatok szolgálnak az adott mezőgazdasági termelő esetében a hozamérték-csökkenés kiszámításához szükséges referenciahozam-értékek alapjául. (5) A mezőgazdasági termelőnek a referencia- és tárgyévi hozamérték megállapításához szükséges évenkénti termelési adatokat tartalmazó, 2–7. melléklet szerinti nyilvántartásait az agrárkár-enyhítési szerv kárenyhítő juttatás iránti kérelemről hozott döntésének kézhezvételétől számított nyolc évig meg kell őriznie. (6) Az igényelhető kárenyhítő juttatás összegét a mezőgazdasági káresemények folytán lecsökkent termés betakarításához kapcsolódó ráfordítás-csökkenés, a mezőgazdasági káresemények után a biztosító által kifizetett kártérítési összeg, az Mkk. tv. 22. §-ában meghatározott haszonbér-mérséklésből eredő bérleti díjcsökkenés összegének, valamint a referencia időszak hozamértékéhez képest többlet-hozamértéket produkáló növénykultúrák figyelembevételével kell meghatározni. (7) A hozamérték-csökkenés kiszámításánál kizárólag az Mkk. tv. 2. § 21. pontjában meghatározott mezőgazdasági káresemény által okozott kár vehető figyelembe. (8) A hozamérték-csökkenés megállapítása során azon növénykultúrák tárgyévi hozamait, amelyek károsodásáról az agrárkár-megállapító szerv nem állított ki hatósági bizonyítványt a) a tárgyévi hozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam nagyobb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama, b) a referenciahozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam kisebb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama. 6. § (1) Amennyiben egy kárenyhítési év vonatkozásában a mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra termőföldterületének mezőgazdasági termelő által igazolt újravetésére, újratelepítésére kerül sor, úgy a mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra, valamint az újravetett, újratelepített növénykultúra vonatkozásában is az e rendeletben meghatározott feltételek szerint kell eljárni, különös tekintettel az Mkk. tv. 11. § (4) bekezdésére és az 5. § (6) bekezdésben foglalt, hozamérték-csökkenésből levonásra kerülő tételekre. (2) Az (1) bekezdésben említett újravetett, újratelepített növénykultúrához tartozó adatokat elkülönítetten kell szerepeltetni a 7. § (2) bekezdés szerinti kérelemben azzal, hogy ezen kérelemben az újravetett, újratelepített növénykultúrához tartozó adatoknál legfeljebb a korábban mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúránál feltüntetett termőföldterület nagyságot kell figyelembe venni. (3) A 4. § (2) bekezdésben meghatározott időpontban bekövetkezett mezőgazdasági káresemény ténye az agrárkár-megállapító szerv által lefolytatott helyszíni ellenőrzés során kerül megállapításra. A mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi a kipusztulás mértékét, amelyhez felhasználja a mezőgazdasági termelő által az agrárkár-megállapító szerv részére tárgyév november 30-ig – a kárenyhítő juttatás iránti kérelemmel egyidejűleg – továbbított, a tárgyévre vonatkozóan benyújtott egységes kérelmének 5. pontja szerinti táblaadatokat is. A kipusztulás mértékének ellenőrzését az agrárkár-megállapító szerv a falugazdász közreműködésével is elvégezheti. 5. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem 7. § (1) Kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha a 2. § (1) bekezdése szerinti kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági káresemények üzemi szinten több mint 30%-os hozamérték-csökkenést okoztak. (2) A mezőgazdasági termelő az igényelt kárenyhítő juttatás összegét a mezőgazdasági igazgatási szerv által annak honlapján, a 2–7. melléklet alapján közzétett táblázatok felhasználásával számítja ki. Ezen kitöltött mellékleteket a mezőgazdasági termelő három eredeti példányban személyesen vagy postai úton tárgyév november 30-áig nyújthatja be az agrárkár-megállapító szervhez. A benyújtott dokumentumok együttesen alkotják a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet. (3) Ha a hozamérték-csökkenést több mezőgazdasági káresemény okozta, az igényelhető kárenyhítő juttatás növénykultúránkénti összegének meghatározásánál mezőgazdasági kárt kiváltó okként azt a kárfajtát kell megadni, amely az adott termék esetében a legnagyobb mértékű károsodást okozta. (4) Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatait, a mezőgazdasági termelő által számított hozamérték-csökkenés összegét és – az Mkk. tv. 11. § (2)–(3) bekezdésére is figyelemmel – az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdése szerinti adattartalommal a mezőgazdasági termelő kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki. Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzése kiterjed a 4. § (3) bekezdés szerinti mezőgazdasági biztosítás meglétére. (5) Az agrárkár-megállapító szerv a hatósági bizonyítvány kiadását kizárólag a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 83. § (8) bekezdésében foglalt indokok alapján – az indokkal vagy indokokkal érintett adat, tény, állapot vonatkozásában – tagadhatja meg. Az agrárkár-megállapító szerv a hatósági bizonyítvány kiadásának megtagadásáról határozatot hoz. (6) Az agrárkár-megállapító szerv a 2–7. melléklet, a (4) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány, valamint az (5) bekezdés szerinti határozat tekintetében az Mkk. tv. 14. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint jár el. Az (5) bekezdés szerinti határozat ellen benyújtott fellebbezés másolatát, annak beérkezését követő 5 munkanapon belül, majd az eljárás lezárásáról szóló döntés egy példányát a mezőgazdasági termelő részére történő közléssel egyidejűleg az agrárkár-megállapító szerv megküldi az agrárkár-enyhítési szerv részére. (7) Az agrárkár-megállapító szerv a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek ellenőrzött adatait a tárgyévet követő év január 15-éig elküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére, amely ezen adatokból adatállományt készít, és azt a (6) bekezdésben foglalt dokumentumokkal együtt január 31-éig megküldi az agrárkár-enyhítési szerv részére, valamint ezen adatállományból megyeszintű és mezőgazdasági káreseményenkénti bontásban, a tárgyévet követő év február 15-éig összefoglaló jelentést készít, amelyet elektronikus úton elküld a miniszter részére. (8) Ha a mezőgazdasági termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét nem a (2) bekezdésben meghatározottak szerint nyújtja be, akkor a kérelmet az agrárkár-enyhítési szerv – az (5) bekezdés szerinti határozat alapján – elutasítja. (9) Az agrárkár-megállapító szerv az általa ellenőrzött kérelem és a kérelemhez kapcsolódóan kiállított hatósági bizonyítvány egy példányát a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi a mezőgazdasági termelő részére. 6. A kárenyhítő juttatás összegének megállapítása 8. § (1) A kárenyhítő juttatás összegének 7. melléklet szerinti megállapítása során kizárólag azon kultúrák hozamérték-csökkenése vehető figyelembe, amelyeket mezőgazdasági kár ért és ennek tényéről az agrárkár-megállapító szerv hatósági bizonyítványt állított ki. Azon növénykultúrák vonatkozásában, amelyeknél az agrárkár-megállapító szerv nem állított ki hatósági bizonyítványt, a 7. melléklet szerinti táblázat kitöltésekor a „számított kárenyhítő juttatás összege” mezőben nulla értéket kell megadni. (2) Az egyes mezőgazdasági termelőknél a kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során az agrárkár-enyhítési szerv az Mkk. tv. 18. § (1) bekezdése szerinti adatbázist használja fel azzal, hogy az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított bármely egyéb – állami vagy uniós társfinanszírozású – támogatás és az e rendelet alapján megállapított kárenyhítő juttatás összege együttesen nem haladhatja meg a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott 80%-os mértéket. (3) A (2) bekezdés szerinti támogatási intenzitás maximumának túllépése esetén a mezőgazdasági termelőt a túllépés összegével megegyező visszafizetési kötelezettség terheli. A túllépés összegét és a visszafizetési kötelezettségre történő felszólítást az agrárkár-enyhítési szerv határozatban közli a mezőgazdasági termelővel. 7. A kifizetési terv és a kárenyhítő juttatás kifizetése 9. § (1) Az agrárkár-enyhítési szerv adatbázisában rögzíti a kárenyhítési hozzájárulás befizetésére vonatkozó kötelezettségeket, a befizetési kötelezettségek teljesítését, valamint – az agrárkár-megállapító szerv által kiállított dokumentumok figyelembevételével – vizsgálja a hozzá a tárgyévet követő év január 31-ig beérkezett kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmek jogosságát, a jogos kérelmek adatait feldolgozza, azokról adatállományt készít. (2) Az agrárkár-enyhítési szerv az (1) bekezdés szerinti adatállomány alapján a jogos kárenyhítési igények teljesítésére kifizetési tervet készít, amelyet a tárgyévet követő év február 28-ig a miniszterhez jóváhagyásra megküld. (3) A kifizetési tervnek tartalmaznia kell a) a mezőgazdasági termelőknél a mezőgazdasági káresemények miatt bekövetkezett hozamérték-csökkenés agrárkár-megállapító szerv által ellenőrzött és igazolt, országosan összesített összegét, b) a mezőgazdasági termelőknél a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben feltüntetett károk után a biztosítók által megállapított kártérítés országosan összesített összegét, c) a mezőgazdasági termelők által igényelt kárenyhítő juttatás agrárkár-megállapító szerv által ellenőrzött, és az agrárkár-enyhítési szerv által jogosnak megítélt országosan összesített összegét, d) a kárenyhítési hozzájárulásként megállapított befizetési kötelezettség országosan összesített összegét, az agrárkár-enyhítési szerv által vezetett 10032000-00281629-00000017 Kárenyhítési lebonyolítási számlára a mezőgazdasági termelők által tárgyév december 31-ig befizetett összeget, valamint költségvetési támogatás összegét, e) az Mkk. tv. 15. § (4) bekezdése szerinti összeget, f) a rendelkezésre álló forrást meghaladó kárenyhítési igény esetén a forráshiány összegét és ennek alapján a kárenyhítő juttatás arányos csökkentésének javasolt mértékét, g) a mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összegét az egyes mezőgazdasági kárfajták szerinti bontásban, a kifizetéssel érintett termelők számát és művelési ág, valamint a mezőgazdasági termelők Mkk. tv. 6. § (1)–(2) bekezdése szerinti megoszlását. (4) A miniszter az egyetértése esetén a (3) bekezdésben foglaltak szerint összeállított és a (2) bekezdésben meghatározott időpontig előterjesztett kifizetési tervet jóváhagyja, és a kifizetési terv jóváhagyásáról tájékoztatja az agrárkár-enyhítési szervet, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervet. (5) Az agrárkár-enyhítési szerv a kifizetési terv jóváhagyásáról szóló döntés kézhezvételét követően, a tárgyévet követő év március 31-éig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési igénye kielégítésének – az 5. § (6) bekezdésben és az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – mértékéről és teljesíti a kifizetéseket. (6) Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési igények kifizetését követően megmaradt összeget a kifizetések lezárását követően átutalja a minisztérium 10032000-01220191-50000005 számú Fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára. (7) Kárenyhítő juttatás kifizetésére mezőgazdasági árvízkár és aszálykár vonatkozásában az Mkk. tv. 12. § (5)–(6) bekezdésében meghatározottak alapján van lehetőség. 8. Adatszolgáltatás 10. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelését ellátó intézményrendszer keretében keletkezett adatállományok feldolgozását, elemzését, új kockázatkezelési modellek kidolgozását, az Mkk. tv. által szabályozott intézkedések elemeinek fejlesztését, a nemzetközi kockázatkezelés tapasztalatainak hasznosítását – a kárenyhítő juttatás megállapítására vonatkozó feltételek felülvizsgálata és meghatározása érdekében – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott korlátozások figyelembevételével az Agrárgazdasági Kutató Intézet (a továbbiakban: AKI) végzi. Az AKI-t ezirányú tevékenységében a kockázatkezelésben résztvevő intézmények, szervezetek – az adatbázisukban rendelkezésre álló adatok tekintetében – adatszolgáltatással kötelesek támogatni, és az AKI által kért adatokat rendelkezésre bocsájtani. 11. § (1) Mezőgazdasági árvízkár felmerülését követő 25 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv a (4) bekezdés szerinti szakvéleménye alapján adatot szolgáltat a miniszter részére a károsodott termelők számának becsült nagyságáról, a hozamcsökkenés várt mértékéről és a mezőgazdasági árvízhelyzet területi megoszlásáról. A miniszter ezen adatok alapján nyújt tájékoztatást a Bizottság részére. (2) E rendelet alapján az Európai Bizottság 2006/C 319/01 számú, az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló 2007–2013 időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások (a továbbiakban: agrár- és erdészeti iránymutatás) 122. pontjában meghatározott rendkívüli esemény – így különösen a természeti jelenségekből eredő tűz – által okozott károkra csak a Bizottság jóváhagyását követően nyújtható támogatás. (3) A (2) bekezdésben foglalt esetben kárenyhítő juttatásra a mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz Mkk. tv. 7. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti összegei nem használhatók fel. (4) A miniszter az Mkk. tv. 12. § (5)–(6) bekezdése szerinti közleményt vagy közleményeket a mezőgazdasági igazgatási szerv szakvéleményének kézhezvételét követően adja ki. (5) A (4) bekezdésben hivatkozott szakvélemények elkészítéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv az OMSZ-től, az OVF-től, a NeKI-től, a FÖMI-től, és az agrárkár-megállapító szervtől a szükséges adatokat hivatalból bekéri. A szakvéleményt az érintett területek településsoros bontásával, az aszály vagy az árvíz mértékének részletes bemutatásával kell elkészíteni. 9. Ellenőrzés, jogkövetkezmények 12. § (1) A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos rendelkezéseknek a mezőgazdasági termelő által történő megsértése, illetve a mezőgazdasági termelő részéről valótlan adatok szolgáltatása a kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonását eredményezi. A jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás tényét az agrárkár-megállapító szerv által készített jegyzőkönyv alapján vagy saját jogkörénél fogva az agrárkár-enyhítési szerv állapítja meg, és határozatban felszólítja a mezőgazdasági termelőt a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére. (2) A kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonása, a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése nem mentesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól. 10. Záró rendelkezések 13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 14. § Az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet rendelkezéseit a 2011 májusában fagykárt szenvedett mezőgazdasági termelők hitelhez jutási lehetőségéről szóló 133/2011. (XII. 22.) VM rendelet szerinti eljárásokban alkalmazni kell. 11. Az Európai Unió jogának való megfelelés 15. § Ez a rendelet a) az agrár- és erdészeti iránymutatás V.B.2. és V.B.3. alfejezetei, valamint b) a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmaz. 12. Módosító rendelkezések 16. § A 2011 májusában fagykárt szenvedett mezőgazdasági termelők hitelhez jutási lehetőségéről szóló 133/2011. (XII. 22.) VM rendelet 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az MVH az (1) bekezdés szerinti kérelemről, annak beérkezését követő harminc napon belül döntést hoz. A forrás rendelkezésre állása esetén az MVH a döntést követően tizenöt napon belül, ellenkező esetben a forrás rendelkezésre állását követő harminc napon belül folyósítja a hitelösszeghez kapcsolódó 4. § (2) bekezdés szerinti támogatást a pénzügyi intézmény részére. Amennyiben az MVH – a forrás rendelkezésre állásának hiánya okán – a döntést követő 15 napon belül nem folyósítja a hitelösszeghez kapcsolódó 4. § (2) bekezdés szerinti támogatást, úgy a miniszternek ezen összeg erejéig lejárt tartozása keletkezik a pénzügyi intézménnyel szemben.” 17. § (1) A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről szóló 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet [a továbbiakban: 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet] 3. § (1) bekezdés a) pont af) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Mezőgazdasági biztosítás díjához támogatás csak olyan mezőgazdasági biztosítási szerződéshez vehető igénybe a) amely tartalmazza] „af) az adó nélkül számított biztosítási díjat, és – amennyiben a szerződés ezt tartalmazza – a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díjat,” (2) A 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet 3. § (1) bekezdés a) pont ai) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Mezőgazdasági biztosítás díjához támogatás csak olyan mezőgazdasági biztosítási szerződéshez vehető igénybe a) amely tartalmazza] „ai) az eljárási törvény szerinti regisztrációval rendelkező biztosító arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy „A”, „B” és „C” típusú biztosítási konstrukció szerinti bontásban tárgyév november 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sorszámát is tartalmazó, az af) pont szerinti biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást állít ki, az MVH honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető, az MVH honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen,” (3) A 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet 3. § (1) bekezdés i) pont ib) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Mezőgazdasági biztosítás díjához támogatás csak olyan mezőgazdasági biztosítási szerződéshez vehető igénybe i) amely szerint a biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a biztosítási eseményt kiváltó időjárási jelenség bekövetkeztét] „ib) elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár, homokverés kár és mezőgazdasági káresemény vonatkozásában pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendelkezésére álló adatok alapján, az Mkk tv. 14. § (4) bekezdése szerint, vagy külön eljárásban igazolja, indokolt esetben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Környezetügyi Intézet, valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal bevonásával;” (4) A 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Amennyiben a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik az (1) bekezdés a) pont aj) alpontjában meghatározott adatokkal, úgy a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves, a biztosítási szerződéssel lefedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál elérhető, az adott növénykultúrára és az adott évekre vonatkozó megyei vagy országos átlagtermés-adatokat kell figyelembe venni.” (5) A 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítás keretében a biztosított növényi kultúra vonatkozásában értelmezhető alábbi kárnemek mindegyikére együttesen kötendő mezőgazdasági biztosítás: a) jégesőkár, b) aszálykár, c) elemi kár okozta mezőgazdasági árvízkár, d) téli fagykár, e) tavaszi fagykár, f) felhőszakadás kár, g) viharkár, h) tűzkár.” (6) A 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet 7. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) A 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendelet 18. cikkében foglaltakra figyelemmel a mezőgazdasági termelőnek a megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződés másolatát legkésőbb a tárgyév július 30-áig kell benyújtania az MVH részére. Ezen határidő jogvesztő, amelyet követően módosításra nincs lehetőség. (3) Amennyiben a 3. § szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződésben a szerződő fél nem a mezőgazdasági termelő, úgy a mezőgazdasági biztosítási szerződés után e rendelet szerinti támogatás csak abban az esetben vehető igénybe, ha a biztosított mezőgazdasági termelő a) az MVH által közleményben rendszeresített nyomtatványon meghatalmazza a szerződő felet az általa kiválasztott biztosítási konstrukció megkötésére, b) a meghatalmazást a mezőgazdasági biztosítási szerződéshez egyidejűleg csatolva tárgyév július 30-áig megküldi az MVH részére, és c) a biztosítási díjat a szerződő félnek megfizeti, és a szerződő fél a 3. § (1) bekezdés a) pont af) alpontja szerinti biztosítási díj megfizetését tárgyév november 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton az MVH honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető, az MVH honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen díjfizetésről szóló igazolás kiállításával igazolja. (4) A szerződő fél a (3) bekezdés szerinti meghatalmazásban rögzített nyilatkozatában kötelezettséget vállalhat arra, hogy a biztosítási szerződés egy másolati példányát a meghatalmazás egyidejű csatolásával tárgyév július 30-áig megküldi az MVH részére. (5) A mezőgazdasági biztosítás 3. § (1) bekezdés a) pont af) alpontja szerinti díjához nyújtott támogatás iránti kérelmet az (1)–(4) bekezdésben meghatározott dokumentumok alapján – figyelemmel az Mkk tv. 16. § (4) bekezdésére – az MVH bírálja el.” (7) A 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Magyar Biztosítók Szövetsége a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 16. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás során a miniszter és a biztosítók közötti egyeztetés elősegítése érdekében koordinációs feladatokat lát el.” (8) A 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet 11. § (1) bekezdés b)–c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [A biztosító az Mkk tv. 17. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítve az egyes, mezőgazdasági biztosítási díjtámogatást igénybe vevő mezőgazdasági termelőkről elektronikus úton – az MVH-val kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint – az alábbi adatokat szolgáltatja az MVH részére:] „b) a biztosított növények neve, területe, hozama, c) a b) pont szerinti növényekhez tartozó éves adó- és járulékmentes díjelőírás.” 18. § (1) Hatályát veszti az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet. (2) Hatályát veszti a 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet 3. § (1) bekezdés d) pontja. 19. § (1) E rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti a 16–18. §. (2) Ez a § az (1) bekezdésben meghatározott időpontot követő napon hatályát veszti. Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter