16/2014. (IV. 14.) NFM utasítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról.

16/2014. (IV. 14.) NFM utasítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényre, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényre, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletre, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletre figyelemmel, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján – a következő utasítást adom ki. 1. Az utasítás hatálya 1. § Jelen utasítás hatálya kiterjed a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetésének tervezésére, teljesítésére, valamint gazdálkodására. 2. Az Igazgatás költségvetésének szerkezete 2. § (1) A  Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1.  melléklet XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 1. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás cím (a továbbiakban: Igazgatás) mint központi költségvetési szerv költségvetése tartalmazza az intézmény működéséhez kötődő kiadásokat és bevételeket, beleértve a  környezeti és energiahatékonyság operatív programokért felelős helyettes államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek, valamint a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek működésének finanszírozása érdekében betervezett vagy év közben átvett bevételeket és kiadásokat mint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési költségvetését (a továbbiakban: Szervezeti és Működési költségvetés), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) közfeladatai ellátásával kapcsolatos kiadásoknak és bevételeknek az  Igazgatás költségvetésében megtervezett előirányzatait (a továbbiakban: Szakmai Programok költségvetése). A  környezeti és energiahatékonyság operatív programokért felelős helyettes államtitkár és az  irányítása alá tartozó szervezeti egységek, valamint a  közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár és az  irányítása alá tartozó szervezeti egységek közfeladatai ellátásával kapcsolatosan betervezett vagy év közben átvett bevételek és a hozzá kapcsolódó kiadások (a továbbiakban: IH és KSZ szakmai feladatok költségvetése) kezelése irányító hatóságonként KÖZOP IH és KSZ szakmai feladatokra, valamint KEOP IH és KSZ szakmai feladatokra megbontva, a  Szervezeti és Működési költségvetéstől és a Szakmai Programok költségvetésétől elkülönítetten történik. (2) A Szervezeti és Működési költségvetés és a Szakmai Programok költségvetése között év közben átcsoportosításra –  a nemzeti fejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által átruházott hatáskörben – a közigazgatási államtitkár jogosult a  gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár (a továbbiakban: gazdasági helyettes államtitkár) javaslatára. (3) A környezeti és energiahatékonyság operatív programokért felelős helyettes államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek, valamint a  közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár és az  irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatellátásához rendelkezésre álló forrásnak az  (1)  bekezdés szerinti működési, valamint IH és KSZ szakmai feladatok költségvetése közötti megosztására, továbbá az IH és KSZ szakmai feladatok részfeladatokra történő megosztására a  Gazdálkodási Főosztály és a  Költségvetési Főosztály a  feladatellátásban érintett szervezeti egységekkel egyeztetett javaslatot készít, amelyet a gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével a feladatkörrel rendelkező operatív programokért felelős helyettes államtitkár hagy jóvá. 3. Az előirányzatok tervezésének feladatai 3. § (1) A költségvetési tervezési irányelvekkel, valamint a szakmai követelményekkel összhangban – az érintett szervezeti egységek bevonásával – az Igazgatás kiemelt előirányzatainak költségvetési javaslatát a  Gazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: GF) állítja össze. (2) A Kvtv. alapján – a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF javaslata alapján – a GF készíti el az Igazgatás kincstári költségvetését. (3) A Kvtv. elfogadását követően – a közigazgatási államtitkár egyetértése mellett – a gazdasági helyettes államtitkár javaslatot terjeszt elő a  miniszter részére az  Igazgatás költségvetésének a  2.  § (1)  bekezdése – azon belül egyes jogcímek, felhasználási célok, feladatok – szerinti felosztására. (4) A  (3)  bekezdés szerinti javaslatra vonatkozó döntésében a  miniszter meghatározza – a GF javaslatára a  Szervezeti és Működési költségvetés, a  KF javaslatára a  Szakmai Programok költségvetése – részletes, felhasználási célok és keretgazdák szerinti felosztását. (5) A (3) bekezdés szerinti felosztásra alapozott és a 2. § (1) bekezdésében foglalt szerkezeti tagolás figyelembevételével az  Igazgatás elemi költségvetését – a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a  KF javaslata alapján – a GF készíti el, melyet – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: Ávr.) 173.  § (1)  bekezdése alapján – a miniszter által átruházott hatáskörben a  közigazgatási államtitkár hagy jóvá. 4. A Szervezeti és Működési költségvetés előirányzatai felhasználásának sajátos szabályai 4. § A Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a kiemelt előirányzatokon belül felhasználási célokra felosztott és jóváhagyott előirányzati keretek felett a  közigazgatási államtitkár rendelkezik, az  Ávr. 53.  § (1)  bekezdésében szabályozott felhasználások esetében a keret felett – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 36. § (2) bekezdése tekintetében összeghatár nélkül, minden egyéb esetben a 9. § (4) bekezdése figyelembevétele mellett – a gazdasági helyettes államtitkár rendelkezik. 5. § (1) A kötelezettségvállalás eljárási rendje az általános előírásoktól eltérően alakul minden olyan előirányzat felhasználása, kezelése esetében, ahol külön miniszteri utasítás jelen utasítás rendelkezéseitől eltérően rendelkezik. Különös eljárási szabályokat tartalmaz: a) a  minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának szabályairól szóló (a továbbiakban: szerződéskötési utasítás), b) az ideiglenes külföldi kiküldetésekről szóló, c) a reprezentációs, valamint a protokoll kiadásokról szóló, d) a fordítási feladatok ellátásáról, valamint a tolmácsolási feladatok ellátásáról szóló, e) a kincstári VIP kártya kiadásáról és használati rendjéről szóló, f ) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelésének és gazdálkodásának szabályairól szóló, g) az  NFM szerződésein kívüli, egyéb fizetési kötelezettségei keletkezésének eljárási szabályairól és nyilvántartásáról szóló utasítás. (2) A  minisztérium létszámának és a  rendszeres személyi juttatások, valamint a  külső személyi juttatások kötelezettségvállalásának analitikus nyilvántartását a  Személyügyi és Igazgatási Főosztály (a továbbiakban: SZIF) közszolgálati nyilvántartási rendszere biztosítja. (3) Az  egyes szervezeti egységeknél a  minisztérium éves személyi juttatás költségvetése terhére szakmai gyakorlatot végzők, ösztöndíjasok foglalkoztatását, megbízási szerződés megkötését a közvetlen szakmai vezető kezdeményezi, és a  SZIF előterjesztése alapján – a felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár egyetértésével – a GF pénzügyi ellenjegyzését követően a  közigazgatási államtitkár engedélyezi. A  szakmai gyakorlatot végzők, ösztöndíjasok szerződését és a megbízási szerződéseket a közigazgatási államtitkár írja alá. (4) A belföldi kiküldetést – az utazás módját is figyelembe véve – a szervezeti egység vezetője mint kiküldő a gazdasági helyettes államtitkárnál kezdeményezi a  „Kiküldetési utasítás, Belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás” elnevezésű szigorú számadású nyomtatvány aláírásával. (5) A gazdasági helyettes államtitkár engedélyezheti a saját személygépkocsi igénybevételét hivatalos külföldi és belföldi út esetén, abban az  esetben, ha a  személygépkocsi érvényes CASCO biztosítással rendelkezik. Ezzel egyidejűleg az  1.  mellékletben foglalt formanyomtatványt kell kitölteni és aláírni, valamint a  gépkocsira és az  útra vonatkozó adatokat megadni. Saját személygépkocsi igénybevételét utólagosan nem lehet engedélyezni. (6) Saját személygépkocsi hivatalos célra csak abban az  esetben vehető igénybe, ha a  Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) hivatali gépkocsit nem tud biztosítani. Hivatali gépkocsi a  Főigazgatóság Ellátási Portálon elérhető „Gépjármű üzemeltetés > Kulcsos személygépkocsi használat” oldalról letölthető, megfelelő formanyomtatvány kitöltésével igényelhető, melyet a Főigazgatósághoz e-mailben vagy faxon kell eljuttatni. (7) Saját személygépkocsi igénybevételével megvalósult belföldi kiküldetés esetén – az 1.  mellékletben foglalt formanyomtatványnak a  kiküldött általi kitöltését és aláírását követően – a  GF végzi el az  üzemanyagköltség kiszámítását. A  költségtérítés folyósítása – a kiküldetéssel járó egyéb költségekkel együtt – a kiküldött egyéni számlájára átutalással történik. 5. A Szakmai Programok költségvetése előirányzatai felhasználásának sajátos szabályai 6. § (1) A Szakmai Programok költségvetése tartalmazza a Szakmai Programok szakmai előirányzatait, amelyek felhasználása felett a felügyeletet gyakorló államtitkár (a továbbiakban: felügyeletet gyakorló felső vezető) rendelkezik, valamint a Szakmai Programok miniszteri keret előirányzatát és a Szakmai Programok évközi tartalékát. A Miniszteri tartalék keret felhasználásáról a miniszter, a Szakmai Programok évközi tartalékának felhasználásáról a 7. § (3)–(4) bekezdése szerinti eljárási rendben a miniszter által átruházott hatáskörben a közigazgatási államtitkár dönt. (2) A  3.  § (3)  bekezdése szerinti döntéshez a  gazdasági helyettes államtitkár bemutatja az  egyes feladatoknak a keretgazdák által elkészített és a felügyeletet gyakorló felső vezetők által jóváhagyott felhasználási tervét. (3) A felhasználási terv tartalmazza a Szakmai Programok előirányzataihoz kapcsolódó feladatok részletes ismertetését, az előirányzatok felhasználási céljait, a feladatok megvalósításának forrásigényét. (4) A felügyeletet gyakorló felső vezető a részére megállapított Szakmai Programok előirányzatai között tárgyév október 20-ig átcsoportosítást hajthat végre feladatváltozás esetén, vagy ha az  adott Szakmai Program előirányzatain megtakarítás keletkezik. Az  átcsoportosítás iránti javaslatot a  gazdasági helyettes államtitkár részére előzetes, pénzügyi szempontú véleményezésre kell megküldeni. A  felügyeletet gyakorló felső vezető a  gazdasági helyettes államtitkár egyetértése esetén dönt az  átcsoportosításról és a  döntésről szóló dokumentáció megküldésével tájékoztatja a gazdasági helyettes államtitkárt. (5) A  Szakmai Programok előirányzatai között tárgyév október 20-ig történő átcsoportosításra feladatváltozás esetén kerülhet sor, vagy ha az adott Szakmai Program előirányzatán megtakarítás keletkezik. Az átcsoportosítás az érintett felügyeletet gyakorló felső vezetők egyetértése alapján történik. Az  átcsoportosítást az  átadó előirányzat szakmai keretgazdája kezdeményezi. Az  átcsoportosításra vonatkozó javaslatot a  gazdasági helyettes államtitkár részére előzetes, pénzügyi szempontú véleményezésre meg kell küldeni. A felügyeletet gyakorló felső vezetők a gazdasági helyettes államtitkár egyetértése esetén jóváhagyják az  átcsoportosításra vonatkozó javaslatot, és erről az  átadó a jóváhagyott dokumentum másolatának megküldésével tájékoztatja a gazdasági helyettes államtitkárt. (6) Ha a  (4)–(5) bekezdés alapján kezdeményezett átcsoportosítással a gazdasági helyettes államtitkár nem ért egyet, akkor az  átcsoportosításról a  gazdasági helyettes államtitkár előterjesztésében – a miniszter által átruházott hatáskörben – a közigazgatási államtitkár dönt. (7) Tárgyév október 31-én a Szakmai Programok kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzatait, illetve az október 31-ét követően meghiúsult kötelezettségvállalások előirányzatait (a továbbiakban: szabad előirányzat) – a Miniszteri tartalék keret előirányzata kivételével – a KF átvezeti a  Szakmai Programok évközi tartaléka előirányzat javára. A szabad előirányzat meghatározása során a 10. § szerinti pénzügyi ellenjegyzéssel rendelkező kötelezettségvállalások állományát nem kell figyelembe venni. (8) A Szakmai Programok költségvetésén belül új előirányzat létrehozását a szakmailag illetékes államtitkár javaslatára a közigazgatási államtitkár – a KF előterjesztése alapján, a gazdasági helyettes államtitkár véleményének ismeretében – engedélyezi. (9) A (4)–(5) és a (7) bekezdés szerinti átcsoportosításokról, valamint a (8) bekezdés szerinti új előirányzat létrehozásáról a KF adatot szolgáltat az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály (a továbbiakban: ISZFO) részére. (10) Ha a (4)–(5) és a (7) bekezdés szerinti átcsoportosítás vagy a (8) bekezdés szerinti új előirányzat létrehozása kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást igényel, akkor az  átcsoportosítást megelőzően a  fejezetet irányító szerv és annak vezetője hatáskörébe utalt egyes jogok gyakorlásáról szóló miniszteri utasításban előírt eljárásrendben kell végrehajtani a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást. 7. § (1) A  Szakmai Programok költségvetése előirányzatainak szabályszerű felhasználásáért, azok kezelésének jelen utasításban meghatározott feladatai ellátásáért az  előirányzat szakmai keretgazdája (a továbbiakban: szakmai keretgazda) felel. A szakmai keretgazdák és a felügyeletet gyakorló vezetők kijelölését a 2. melléklet tartalmazza. (2) A Szakmai Programok költségvetése előirányzatának cél szerinti felhasználásáért az adott előirányzat felett szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár vagy a kabinetfőnök felel. (3) A Szakmai Programok évközi tartaléka előirányzat felhasználására irányuló forrásigényt (a továbbiakban: forrásigény) az igénylő főosztály a KF részére küldi meg. A forrásigényt részletesen indokolni és ahhoz a vonatkozó dokumentációt, valamint a 3. melléklet szerinti igénylőlapot csatolni kell. (4) A megküldött forrásigények alapján a KF – a gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével – a Szakmai Programok évközi tartaléka előirányzat felhasználására irányuló javaslatot – az Ávr. 41. § (4) bekezdése szerinti esetben, az Áht. 37. § szerinti pénzügyi ellenjegyzést követően – a közigazgatási államtitkár elé terjeszti döntésre. (5) A (4) bekezdés szerinti javaslatról a közigazgatási államtitkár dönt. A döntését követően a KF értesíti az igénylőt, és gondoskodik a döntés végrehajtásáról. (6) A  Miniszteri tartalék keret előirányzatának terhére a  miniszter engedélyezhet átcsoportosítást. Az  átcsoportosítás iránti igényhez részletes indokolást és a 3. melléklet szerinti igénylőlapot kell csatolni. Az átcsoportosítás miniszteri döntésre történő előterjesztése és a döntés végrehajtása a (3)–(5) bekezdés szerinti eljárási rendben történik. (7) Az (5)–(6) bekezdés szerinti döntésről és előirányzat-átcsoportosításokról a KF adatot szolgáltat az ISZFO részére. 8. § Az éves költségvetési törvényben az Igazgatás részére megállapított támogatás Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által rendelkezésre bocsátott összegéből a 3. § (3) bekezdése szerinti miniszteri döntés arányában a Szakmai Programok költségvetésére jutó támogatás összegét a  jóváírást követő 5 munkanapon belül a GF átutalja az NFM Szakmai programok előirányzat felhasználási keretszámlájára (a továbbiakban: Szakmai Programok keretszámla). 6. Kötelezettségvállalás 9. § (1) A  minisztérium nevében kötelezettséget vállalni a  (2)  bekezdésben foglaltak kivételével, kizárólag a  10.  § szerinti pénzügyi ellenjegyzést követően és írásban lehet. (2) Előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges az Ávr. 53. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben. Ezeket a kötelezettségvállalásokat a benyújtott számla, kifizetést elrendelő, igazoló dokumentum alapján kell nyilvántartásba venni a (9) bekezdés szerint. (3) Az Igazgatás tekintetében kötelezettségvállalásra jogosult: a) A Szervezeti és Működési költségvetés vonatkozásában: aa) a  nettó 10 millió forintot el nem érő érték esetén – a 4.  § figyelembevétele mellett – a gazdasági helyettes államtitkár, ab) értékhatár nélkül – legfeljebb a rendelkezésre álló előirányzatok összegéig – a gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével a közigazgatási államtitkár, ac) a  környezeti és energiahatékonyság operatív programokért felelős helyettes államtitkár és az  általa irányított szervezeti egységek működésének finanszírozása érdekében megvalósuló kötelezettségvállalások esetén – a fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár tájékoztatása mellett – a környezeti és energiahatékonyság operatív programokért felelős helyettes államtitkár, ad) a  közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár és az  általa irányított szervezeti egységek működésének finanszírozása érdekében megvalósuló kötelezettségvállalások esetén –  a  fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár tájékoztatása mellett – a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár. b) A Szakmai Programok költségvetése előirányzatai vonatkozásában: ba) nettó 25 millió forint értékhatárig a szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár, kabinetfőnök, bb) nettó 100 millió forint értékhatárig a felügyeletet gyakorló felső vezető azzal, hogy a nettó 50 millió forintot meghaladó kötelezettségvállaláshoz a közigazgatási államtitkár egyetértése szükséges, bc) értékhatár nélkül – legfeljebb a rendelkezésre álló előirányzatok erejéig – a miniszter a közigazgatási államtitkár véleményének a kikérésével, bd) a Szakmai feladatok ellátásának támogatása előirányzat terhére a bb) alpont szerinti értékhatárokig és eljárási rendben a felügyeletet gyakorló felső vezető, értékhatár nélkül a miniszter a felügyeletet gyakorló felső vezető és a közigazgatási államtitkár véleményének kikérésével. c) Az IH és KSZ szakmai feladatok költségvetése vonatkozásában: ca) a KEOP IH és KSZ szakmai feladatok ellátásához kapcsolódó tevékenységének finanszírozása érdekében megvalósuló kötelezettségvállalások esetén – a  fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár tájékoztatása mellett – a környezeti és energiahatékonyság operatív programokért felelős helyettes államtitkár, cb) a  KÖZOP IH szakmai feladatok ellátásához kapcsolódó tevékenységének finanszírozása érdekében megvalósuló kötelezettségvállalások esetén – a  fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár tájékoztatása mellett – a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár. (4) A  (3)  bekezdés a)  pont aa)  alpontjában, a  (3)  bekezdés b)  pont ba) és bb)  alpontjaiban rögzített értékhatárhoz kötöttség ügyletenkénti kötelezettségvállalásra vonatkozik. A kötelezettségvállalás összességében nem haladhatja meg az éves költségvetésben jóváhagyott előirányzatot. (5) A  kötelezettségvállaló felel a  közbeszerzésekről szóló törvényben, a  kapcsolódó jogszabályokban, a  minisztérium beszerzéseinek szabályozásáról szóló utasításban, valamint a  szerződéskötési utasításban foglaltak betartásáért, a kötelezettségvállalás tartalmáért, összegéért. (6) A  kötelezettségvállalás ügyviteli folyamatát, továbbá a  folyamat során alkalmazandó formanyomtatványokat a szerződéskötési utasítás tartalmazza. (7) Tárgyévi fizetési kötelezettség az adott célra, jóváhagyott kiadási előirányzatok összegéig – a saját bevételek teljesülési ütemére is figyelemmel – vállalható. (8) Több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra az Áht. 36. § (4) bekezdése, valamint az  Ávr. 46.  § (2)  bekezdése és 48–49.  §-a szerint vállalható kötelezettség. Éven túli kötelezettségvállalást a  kötelezettségvállalásra jogosult vezető kezdeményezésére – az Ávr. 48.  § (2)  bekezdésében foglalt kivételek figyelembevétele mellett – a szakmai felügyeletet gyakorló vezető, valamint a  gazdasági helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár egyetértésével a miniszter engedélyezhet. (9) A kötelezettségvállalást, illetve a követelés-előírást tartalmazó aláírt érvényes okmányok egy példányát – szerződések esetében a  szerződésnek a  minisztériumot illető eredeti példányát a  szerződéskötési utasításban foglaltaknak megfelelően – nyilvántartásba vételre a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF részére öt munkanapon belül, de legkésőbb a kifizetés engedélyezéséig meg kell küldeni. (10) A Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF vezetője integrált gazdálkodási rendszer keretében gondoskodik a  kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartásának naprakész vezetéséről. Az  analitikus kötelezettségvállalási nyilvántartásnak tartalmaznia kell az  államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 14. melléklet 4–6. pontjában előírt adatokon túl az egyes feladatokra vonatkozóan a jóváhagyott előirányzatok összegét évenkénti bontásban, a szabad keretet, a keretgazda megnevezését, a kötelezettségvállaló nevét, a kötelezettség teljesítésének időpontját. (11) A  Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a  GF, a  Szakmai Programok tekintetében a  KF köteles gondoskodni a dologi, felhalmozási kiadásokat, valamint az államháztartáson kívülre átadott pénzeszközöket terhelő kötelezettségvállalásoknak a Kincstárhoz történő egyedi bejelentéséről. (12) A tárgyévben vállalt, de a következő évek előirányzatait terhelő, bruttó 5 millió forintot elérő összegeket 5 napon belül kell a Kincstárhoz bejelenteni. 7. Pénzügyi ellenjegyzés 10. § (1) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére az Áht. 37. §-a, valamint az Ávr. 55. § (1) bekezdése alapján a gazdasági helyettes államtitkár vagy az általa a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF vezetőjének javaslatára, a Szakmai Programok költségvetése és az IH és KSZ szakmai feladatok költségvetése tekintetében a KF vezetőjének javaslatára – az Ávr. 55. § (3) bekezdésére, valamint 60. §-ára figyelemmel – írásban kijelölt személy jogosult. (2) Írásbeli pénzügyi ellenjegyzés nélkül – az Ávr. 53. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – az Igazgatás költségvetését terhelő gazdasági kihatású kötelezettség – ideértve a SZIF által kötött szerződéseket is – nem vállalható, követelés nem teljesíthető. (3) Az éves költségvetési előirányzatok 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti felosztásának jóváhagyását megelőzően, a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a gazdasági helyettes államtitkár egyedi engedélyével kerülhet sor. 8. Szakmai teljesítés igazolása 11. § (1) Kifizetést, valamint az  Ávr. 57.  § (2)  bekezdése alapján bevételt elrendelni csak a  szakmai teljesítés igazolása alapján, az érvényesítést követően lehet. A szakmai teljesítés igazolására jogosult személyt – a kötelezettségvállalás dokumentumában – a kötelezettségvállalásra jogosult vezető jelöli ki. A szakmai teljesítést írásban kell igazolni. (2) A Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletének működtetésével kapcsolatos kifizetések engedélyezésére, valamint teljesítésigazolásra jogosult személyeket egyedi miniszteri kijelölés tartalmazza. (3) A környezeti és energiahatékonyság operatív programokért felelős helyettes államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek, valamint a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek működésével kapcsolatos kifizetések engedélyezésére, valamint teljesítés igazolására történő kijelölést a 4. melléklet tartalmazza. (4) A  Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében – az (1)–(3)  bekezdésben foglalt esetek kivételével – szakmai teljesítésigazolásra a  közigazgatási államtitkár kötelezettségvállalása esetén a  gazdasági helyettes államtitkár, a gazdasági helyettes államtitkár kötelezettségvállalása esetén pedig a GF vezetője jogosult. (5) A  teljesítésigazolás folyamatát, részletes eljárási rendjét – tekintettel az  Ávr. 57–58.  §-ában foglalt előírásokra –, továbbá a folyamat során alkalmazandó formanyomtatványokat a szerződéskötési utasítás tartalmazza. 9. Érvényesítés 12. § (1) Az érvényesítésre jogosult személyek kijelölése a 10. § (1) bekezdése szerint történik. (2) A teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek le kell folytatnia az Ávr. 58. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzést. (3) Az  érvényesítés banki átutalás esetében az  integrált gazdálkodási rendszer által előállított ún. „Kiadási utalványrendelet”-en, pénztár útján teljesített kiadások és bevételek esetében a kiadási és bevételi pénztárbizonylaton történik. (4) Az  Igazgatás pénzforgalmát érintő bevételek, kiadások érvényesítésére a  Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF, a Szakmai Programok költségvetése és az IH és KSZ szakmai feladatok költségvetése tekintetében a  KF vezetője által – a gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével – írásban meghatalmazott, az  Ávr. 55.  § (3) bekezdése szerinti végzettséggel vagy képesítéssel rendelkező személyek jogosultak. 10. Utalványozás 13. § (1) Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolása és az érvényesítés után kerülhet sor. (2) Nem kell külön utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdésében foglalt kiadásokat és bevételeket. (3) Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy az integrált pénzügyi-számviteli rendszer szerinti utalványlap a kötelezettségvállalás azonosítóját, valamint a főkönyvi számla számát tartalmazza-e. (4) Utalványozásra a gazdasági helyettes államtitkár által írásban meghatalmazott személyek jogosultak. 11. Összeférhetetlenségi és nyilvántartási szabályok 14. § (1) Az aláírási jogosultságok alkalmazásánál, ellenőrzésénél figyelembe kell venni az Ávr. 60. § (1) és (2) bekezdésében foglalt, összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat. (2) A  kötelezettségvállalásra, a  pénzügyi ellenjegyzésre, a  szakmai teljesítés igazolására, az  érvényesítésre és az utalványozásra jogosult, kijelölt személyekről a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF által rendelkezésre bocsátott aláírás-minta nyomtatványt kell kitölteni, és annak 1 kitöltött példányát meg kell őrizni, 1 példányát pedig a nyomtatványt rendelkezésre bocsátó Főosztály (GF vagy KF) részére kell megküldeni. 12. Számviteli feladatok 15. § (1) A bizonylatok nyilvántartásba vétele, a pénzforgalom számbavétele (azaz a könyvelés), majd a könyvelésen alapuló külső-belső adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben, illetve az Áhsz.-ben előírtak, továbbá a minisztérium számviteli politikája, számlarendje, számlatükre szerint – ellenőrzött bizonylatok alapján végezhető. (2) Könyvelés után az okmányok, bizonylatok az iratkezelési rend szerint az ISZFO-n rendezetten – bank, pénztár, vegyes bizonylatok szerinti csoportosításban – az adott éven belül keletkezésük sorrendjében, külön jogszabályban előírt megőrzési ideig tárolandók. (3) Az  Igazgatás költségvetési előirányzatairól, azok felhasználásáról szóló éves beszámolót, valamint a  negyedéves mérlegjelentéseket – szervezeti részegységenként, ÁHT-azonosító számonként külön-külön és összesítve is – az ISZFO készíti el. (4) A  (3)  bekezdésben meghatározott szervezeti egység által elkészített éves költségvetési beszámolóját az  ISZFO vezetője írja alá. Az ISZFO vezetője aláírásával igazolja az irányítószervi ellenőrzést. Az éves költségvetési beszámolót a gazdasági helyettes államtitkár mint a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy aláírását követően, az Ávr. 173. § (1) bekezdése szerint a miniszter által átruházott hatáskörben a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá. 13. A számviteli feladatokkal kapcsolatos hatáskörök 16. § (1) A  számviteli politikát, ennek keretében az  eszközök és források értékelési szabályzatát, a  leltározási szabályzatot és a  pénzkezelési szabályzatot, valamint a  számlarendet és a  bizonylati szabályzatot a  KF vezetője, a  GF vezetője, valamint az ISZFO vezetője együttes előterjesztése alapján a gazdasági helyettes államtitkár hagyja jóvá. (2) A  számviteli politika részét képező értékelési szabályzat szerint behajthatatlan, valamint a  kis összegű (értékhatár a  mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés összege) követelések hitelezési veszteségként történő leírását [az Áhsz. 1. § (1) és 43. § (2) bekezdés] az ISZFO vezetőjének egyetértésével – a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF, a Szakmai Programok költségvetése és az IH és KSZ szakmai feladatok költségvetése tekintetében a KF vezetőjének javaslatára – a gazdasági helyettes államtitkár engedélyezi. (3) A  terven felüli értékcsökkenéseket, értékvesztéseket és ezek visszaírását – az ISZFO vezetőjének egyetértésével – a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF, a Szakmai Programok költségvetése és az IH és KSZ szakmai feladatok költségvetése tekintetében a KF vezetőjének javaslatára a gazdasági helyettes államtitkár engedélyezi. (4) A fizetési számlák felett rendelkezésre jogosultak körét a pénzkezelési szabályzat tartalmazza. (5) Az  Igazgatás eseti bevételével összefüggő tényleges kiadások, költségek és a  térítés megállapításának rendjét a számviteli politika tartalmazza. 14. Vegyes rendelkezések 17. § (1) A Szakmai Programok és az IH és KSZ szakmai feladatok költségvetése előirányzatait érintő, a fejezetet irányító szerv és annak vezetője hatáskörébe utalt egyes jogok gyakorlásáról szóló NFM utasítás szerinti előirányzat-módosítások szabályszerű engedélyeztetéséről és a  végrehajtott előirányzat-módosítások – intézményi hatáskörű előirányzatmódosítás esetében a GF útján történő – kincstári adatszolgáltatásáról a KF gondoskodik. (2) Az előirányzat-módosításokról, valamint az előirányzat-átcsoportosításokról a GF és a KF adatot szolgáltat az ISZFO részére. Az Áhsz. 14. melléklet 1–2. pontjában előírt tartalommal a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a  GF, a  Szakmai Programok költségvetése és az  IH és KSZ szakmai feladatok költségvetése tekintetében a  KF előirányzat nyilvántartást vezet, melyet havonta egyeztet az  ISZFO-val. A  KF a  kormányzati és fejezeti hatáskörű előirányzat-módosításokról, -átcsoportosításokról hatáskörönkénti és egységes rovatrend szerinti bontásban vezeti az előirányzat-módosítások analitikus nyilvántartását, melyet havonta egyeztet a GF-fel. (3) Az  Igazgatás maradványelszámolását a GF állítja össze, amelyhez a Szakmai Programokra és az  IH és KSZ szakmai feladatok költségvetésére vonatkozó javaslatot a KF készíti el és küldi meg a GF részére. (4) A miniszter a jelen utasításban átadott hatáskörök gyakorlását bármikor – indokolás nélkül – magához vonhatja, és közvetlenül gyakorolhatja. 15. Záró rendelkezések 18. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról szóló 14/2013. (IV. 24.) NFM utasítás. (3) Ezen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának szabályairól szóló 46/2011. (X. 14.) NFM utasítás 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Jelen utasítást a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezethez rendelt fejezeti kezelésű előirányzatok, központi kezelésű előirányzatok, illetve az NFM Igazgatás kiadási előirányzatai tekintetében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) és a nemzeti fejlesztési miniszter által képviselt Magyar Állam mint jogi személy természetes vagy jogi személlyel, jogi személyiség nélküli szervezettel kötendő valamennyi megállapodására és az  NFM képviseletében teendő valamennyi kötelmi jellegű jognyilatkozatra alkalmazni kell, kivéve: a) az NFM valamely előirányzata terhére, kezelő szerv vagy lebonyolító által kötendő szerződéseket, b) a kormánytisztviselői jogviszonyt rendező, a Személyügyi és Igazgatási Főosztály által kezelt megállapodásokat, c) az NFM, mint az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 549/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti kezelő szerv által megkötendő szerződéseket, d) a  fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a  dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény alapján megkötött koncessziós szerződéseket.” Németh Lászlóné s. k., nemzeti fejlesztési miniszter