17/2012. (IV. 5.) BM rendelete a szabálysértési elzárás végrehajtásának részletes szabályairól.

17/2012. (IV. 5.) BM rendelete a szabálysértési elzárás végrehajtásának részletes szabályairól. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d) és o) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével a következőket rendelem el: 1. Az elzárást foganatosító szervek 1. § (1) Az elzárást a szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító intézetek kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. (2) Ha az elkövető előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztést tölt, az elzárást ugyanabban a büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. 2. A büntetésként kiszabott elzárás végrehajtása 2. § (1) Ha az elkövető az elzárást kiszabó határozat jogerőre emelkedésekor szabálysértési őrizetben van, őt a rendőrség a bíróság jogerős, végrehajthatósági záradékkal, valamint eredeti bírói aláírással ellátott határozatával (a továbbiakban: bírósági határozat) adja át a büntetés-végrehajtási intézetnek, egyidejűleg közli az elzárás végrehajthatósága elévülésének időpontját. (2) Ha a szabálysértési hatóságnak tudomása van arról, hogy az elkövető előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, illetve más ügyben kiszabott elzárását tölti, a bírósági határozatot, illetve az elzárás végrehajthatósága elévülésének időpontjára vonatkozó közlést annak az előzetes letartóztatást foganatosító büntetés-végrehajtási intézetnek, javítóintézetnek vagy rendőrségi fogdának küldi meg, ahol az előzetes letartóztatást foganatosítják vagy a szabadságvesztést, illetve a más ügyben kiszabott elzárást végrehajtják. (3) Ha az elkövetőt az előzetes letartóztatásból szabadlábra helyezték, illetve a szabadságvesztésből vagy az elzárásból szabadították, a büntetés-végrehajtási intézet, a javító intézet, vagy a rendőrségi fogda a bírósági határozatot – a szabadulás napjának megjelölésével – haladéktalanul visszaküldi az azt megküldő szabálysértési hatóságnak. 3. § (1) Ha az elkövető az elzárást kiszabó határozat jogerőre emelkedésekor nincs őrizetben, a szabálysértési hatóság a bírósági határozat egyidejű megküldésével (átadásával) felhívja, hogy az elzárás végrehajtása végett a megjelölt napon, a felhívásban meghatározott büntetés-végrehajtási intézetben jelentkezzék. Egyidejűleg a bírósági határozat egy példányát megküldi a büntetés-végrehajtási intézetnek, a fiatalkorú elkövető esetén az elkövető törvényes képviselőjének és a lakóhely szerint illetékes gyámhatóságnak, továbbá közli az elzárás megkezdésének és végrehajthatósága elévülésének időpontját. (2) A felhívást úgy kell kiadni, hogy azt az elkövető a büntetés-végrehajtási intézetben való jelentkezésre meghatározott időpont előtt legalább nyolc nappal megkapja. (3) Az elkövetőt figyelmeztetni kell, hogy a) egynapi élelmet és tisztasági csomagot (tisztálkodó szerek, egy váltás fehérnemű) hozhat magával, b) hozzátartozója vagy az elkövető által megjelölt más személy csomagot küldhet az elkövető részére, c) a jelentkezés elmulasztása esetén elővezetését rendelik el, és ennek költségét meg kell térítenie. (4) Az elkövetőt tájékoztatni kell, hogy a) a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ számot) igazoló hatósági igazolványát, b) aktuálisan fennálló megbetegedéseire kezelőorvosa által rendelt, folyamatosan alkalmazott gyógyszeres kezelésére, gyógyászati segédeszközeire vonatkozó, rendelkezésére álló dokumentumokat (házi/szakorvosi ambuláns vizsgálati lap, lelet, kórházi zárójelentés, szakorvosi javaslat támogatással történő gyógyszerrendeléshez, előjegyzés járóbeteg szakvizsgálatokra, fekvőbeteg intézeti gyógykezelésre stb.), illetve aktuális egészségi állapotának megfelelő, dokumentummal igazoltan a kezelőorvos által rendelt gyógyszereit, gyógyászati segédeszközeit hozza magával. 4. § (1) A szabálysértési hatóság a 3. § (1) bekezdésében megjelölt felhívást az elkövető jelentkezésére meghatározott napot követő nyolc napig nyilvántartja. Ha szabályszerűen kézbesített felhívás esetén e határidő elteltéig az elzárás foganatba vételéről értesítés nem érkezett, az elkövető elővezetését rendeli el. Az elrendelt elővezetésről az ügyészt elektronikus úton kell értesíteni. (2) Az elővezetést elrendelő határozat tartalmazza: a) a szabálysértési hatóság, valamint az elzárást kiszabó bíróság megnevezését, a határozatok számát és keltét, b) az elkövető nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét, illetve ismert tartózkodási helyét, ahonnan elővezethető, valamint a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjének nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét, illetve ismert tartózkodási helyét, c) a szabálysértés megnevezését, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) szerinti minősítését, valamint a kiszabott elzárás tartamát, a Szabs. tv. 9. § (3) bekezdésének figyelembevételével, d) annak a büntetés-végrehajtási intézetnek a megnevezését, ahová az elkövetőt elő kell vezetni, valamint azt, hogy az elkövetőt melyik napon kell a büntetés-végrehajtási intézetbe elővezetni, továbbá, hogy ha az elővezetés megkísérlése nem vezet eredményre, azt meddig lehet újból megkísérelni, e) az ügyintéző aláírását, és a szabálysértési hatóság körbélyegzőjét. (3) Sikertelen elővezetés esetén az elővezetés újabb határnapjaként az elővezetésre meghatározott naptól számított nyolcadik napot kell megjelölni, kivéve, ha az elzárás elévülése ennél rövidebb idő alatt következik be. (4) Az elővezetést foganatosító rendőr az elővezetési határozat egy példányát átadja az elkövetőnek. A rendőr az elkövetőt az elővezetési határozat két példányával adja át a büntetés-végrehajtási intézetnek. A határozat egy példányát a büntetés-végrehajtási intézet visszatartja, egy példányon az elkövető átvételét igazolja, és azt a rendőrnek visszaadja. 3. Pénzbírság, helyszíni bírság, illetve közérdekű munka helyébe lépő elzárás végrehajtása 5. § (1) A szabálysértési hatóság a meg nem fizetett pénzbírságot, a meg nem fizetett helyszíni bírságot, valamint a nem teljesített közérdekű munkát elzárásra átváltoztató bírósági határozatot megküldi az elkövetőnek, a fiatalkorú elkövető esetén a fiatalkorú törvényes képviselőjének és a lakóhely szerint illetékes gyámhatóságnak, valamint a büntetés-végrehajtási intézetnek. Az átváltoztató bírósági határozat büntetés-végrehajtási intézetnek megküldött példányához csatolja a pénzbírságról rendelkező határozatot, a helyszíni bírság kiszabásáról szóló nyomtatványt vagy a közérdekű munkáról rendelkező határozatot, valamint közli az elzárás megkezdésének és végrehajthatósága elévülésének időpontját. (2) Az átváltoztató bírósági határozat elkövetőnek megküldött példányához felhívást csatol, amely tartalmazza: a) a pénzbírság, a helyszíni bírság, illetve a közérdekű munka helyébe lépő elzárás tartamát, a Szabs. tv. 9. § (3) bekezdésének figyelembevételével, b) azt a felhívást, hogy az elkövető melyik napon, melyik büntetés-végrehajtási intézetben jelentkezzék, c) a 3. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott figyelmeztetést illetve tájékoztatást, d) azt a figyelmeztetést, hogy a pénzbírság illetve helyszíni bírság az elzárás megkezdése előtt, illetve annak tartama alatt is megfizethető, és ez esetben az elkövető az elzárás végrehajtása (további végrehajtása) alól mentesül, e) az ügyintéző aláírását és a szabálysértési hatóság körbélyegzőjét. (3) A közérdekű munka átváltoztatása esetét kivéve a felhíváshoz kitöltött készpénzátutalási megbízást – amely tartalmazza a határozat egyedi azonosítására alkalmas ügyszámát, a pénzbírságot, illetve a helyszíni bírságot kiszabó hatóság vagy bíróság megnevezését, a célszámla nemzetközi fizetési számlaszámát (IBAN), a nemzetközi banki azonosító (BIC) kódját és a pénzbírság összegét – kell mellékelni. (4) A felhívást úgy kell kiadni, hogy azt az elkövető a büntetés-végrehajtási intézetben való jelentkezésre meghatározott időpont előtt legalább nyolc nappal megkapja. 6. § (1) A szabálysértési hatóság a bírósági határozatot az elkövető jelentkezésére meghatározott napot követő nyolc napig megőrzi. Az elkövető elővezetését kell elrendelni, ha a szabályszerűen kézbesített felhívás esetén e határidő elteltéig az elzárás foganatosításának végrehajtásáról értesítés nem érkezett, illetve a pénzbírságot, helyszíni bírságot nem fizették meg. (2) Az elővezetést elrendelő határozat tartalmazza: a) a 4. § (2) bekezdésében felsoroltakat, továbbá b) a közérdekű munka átváltoztatása esetét kivéve azt a figyelmeztetést, hogy ha az elkövető vagy helyette más a pénzbírságot, illetve a helyszíni bírságot az elővezetés megkezdéséig, vagy annak foganatosítása alatt megfizeti és ezt igazolja az elővezetést mellőzni kell. (3) Az elővezetés újabb határnapjaként az elővezetésre meghatározott naptól számított nyolcadik napot kell megjelölni, kivéve, ha a büntetés elévülése ennél rövidebb idő alatt következik be. (4) Az elővezetési határozatot a szabálysértési hatóság állítja ki, és annak négy példányát – a kitöltött készpénzátutalási megbízással együtt, amely tartalmazza a határozat egyedi azonosítására alkalmas ügyszámát, a pénzbírságot, illetve a helyszíni bírságot kiszabó hatóság vagy bíróság megnevezését, a célszámla nemzetközi fizetési számlaszámát (IBAN), a nemzetközi banki azonosító (BIC) kódját és a pénzbírság összegét – az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőri szervnek küldi meg, kivéve, ha az ügyész az elővezetési határozatot hatályon kívül helyezi. 7. § (1) Az elővezetést foganatosító rendőr az elővezetési határozatot az elkövetőnek – a készpénzátutalási megbízással együtt átadja. Ha az elkövető az elővezetés foganatosítása közben a pénzbírságot, illetve a helyszíni bírságot meg kívánja fizetni, erre a rendőrnek a helyszínen lehetőséget kell biztosítania vagy az elkövetőt a legközelebbi készpénzbefizetésre alkalmas helyre kell kísérnie. (2) Ha az elkövető a pénzbírságot, helyszíni bírságot teljesen megfizette, a rendőr az elővezetést mellőzi, és az elővezetési határozat két példányára rávezeti, hogy a pénzbírság, helyszíni bírság megfizetése megtörtént. A rendőri szerv a határozat egy példányát az elővezetést elrendelőnek visszaküldi. (3) Ha az elkövető a pénzbírságot, helyszíni bírságot nem fizette meg, őt a rendőr az elővezetési határozat három példányával a büntetés-végrehajtási intézetnek átadja. A határozat egy példányát a büntetés-végrehajtási intézet visszatartja, két példányon az elkövető átvételét igazolja, és azokat a rendőrnek visszaadja. A rendőri szerv az átvétel igazolását tartalmazó elővezetési határozat egy példányát az elővezetést elrendelő szervnek visszaküldi. (4) Az elővezetés költségét az elővezetési határozat visszaküldött példányán fel kell tüntetni. 8. § Ha a pénzbírságnak, valamint a helyszíni bírságnak csak egy részét fizették meg az elzárás megkezdése után, úgy a meg nem fizetett összegnek megfelelő tartamú elzárást kell végrehajtani. 4. Értesítés befogadásról, illetve az elzárás kitöltéséről 9. § A büntetés-végrehajtási intézet az elzárás foganatba vételéről, az elzárás kitöltéséről, illetve az elkövetőnek a pénzbírság, helyszíni bírság megfizetése folytán történt szabadon bocsátásáról haladéktalanul értesíti a) a szabálysértési hatóságot, b) a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjét, valamint a lakóhely szerint illetékes gyámhatóságot. 5. Halasztás, félbeszakítás 10. § (1) Az elzárás elhalasztása iránti kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál lehet előterjeszteni, illetve jegyzőkönyvbe mondani. A kérelem előterjesztésének nincs halasztó hatálya. (2) A szabálysértési hatóság a nála előterjesztett kérelmet továbbítja a bíróság részére. Ha az elkövető elővezetése iránt már intézkedett, erről a bíróságot tájékoztatja. (3) Az elzárás félbeszakításáról – okának, tartamának, illetve a letöltött napok számának megjelölésével – a büntetés-végrehajtási intézet értesíti a szabálysértési hatóságot, valamint a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjét. A büntetés-végrehajtási intézet felhívja az elkövetőt, hogy a félbeszakításra engedélyezett határidő utolsó napját követő napon jelentkezzék az elzárás további folytatására. (4) Ha a félbeszakításra engedélyezett határidő eltelt, és az elkövető nem jelentkezett az elzárás folytatására, a büntetés-végrehajtási intézet erről értesíti a szabálysértési hatóságot, valamint a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjét. A szabálysértési hatóság ilyenkor a 4. §, illetve a 6. § rendelkezéseinek alkalmazásával intézkedik az elkövető személy elővezetésére. Ebben az esetben az elkövető csak a szabálysértési hatóság újabb intézkedésére fogadható be. 6. Intézkedés az ismeretlen helyen tartózkodó elkövető személy felkutatására 11. § Ha az elkövető ismeretlen helyen tartózkodik és ezért az elzárásról szóló határozat nem kézbesíthető, illetve az elővezetés nem foganatosítható, a szabálysértési hatóság az elkövető lakóhelyét, illetve tartózkodási helyét annak megállapítása céljából ellenőrzi a központi személyi adat- és lakcímnyilvántartásban, vagy az elkövető utolsó lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes helyi szervét keresi meg. Ezek a szervek a szükséges tájékoztatást kötelesek haladéktalanul megadni. 7. Elzárás végrehajtása szabadságvesztést töltő, előzetes letartóztatásban lévő, illetve idegenrendészeti őrizetben lévő elkövető személy esetén 12. § (1) Ha az elkövető előzetes letartóztatását rendőrségi fogdában foganatosítják, amennyiben az előzetes letartóztatást megszüntetik, őt az elzárásról rendelkező bírósági határozattal, valamint az elzárás végrehajthatósága elévülésének időpontjára vonatkozó közléssel a büntetés-végrehajtási intézetbe kell átkísértetni. (2) Ha idegenrendészeti őrizet végrehajtása során elzárás végrehajtására érkezik határozat, az őrizetet annak megérkezése napján meg kell szakítani, és a következő naptól az elzárást kell végrehajtani. A megszakításról az idegenrendészeti őrizetet elrendelő hatóságot haladéktalanul értesíteni kell. 8. Befogadás 13. § Az elkövető elzárás végrehajtására a bíróság jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott elzárást kiszabó, illetve meg nem fizetett pénzbírságot, helyszíni bírságot vagy közérdekű munkát elzárásra átváltoztató határozata alapján fogadható be. 14. § (1) A befogadás során az elkövető személyazonosságát meg kell állapítani. A befogadás alapjául szolgáló iratok vizsgálatára és a személyazonosság megállapítására a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 11. §-át kell alkalmazni. (2) Nincs helye befogadásnak, ha a) a bíróság határozata a büntetés-végrehajtási intézethez nem érkezett meg, és azt az elzárás megkezdésére jelentkező elkövető sem hozta magával, valamint ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a jelentkező személy az elkövetővel nem azonos, b) orvosi vizsgálat megállapítja, hogy olyan súlyos betegségben szenved, amely miatt sürgősségi ellátásra, kórházi ápolásra szorul, c) orvosi igazolás bizonyítja azt, hogy az elkövető veszélyeztetett terhes vagy terhessége a negyedik hónapot elérte, d) az elkövető a lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője által kiállított igazolással bizonyítja, hogy felügyeletre, folyamatos ápolásra, illetve kiszolgálásra szoruló hozzátartozója az elzárás végrehajtása esetén felügyelet nélkül maradna. (3) A (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott esetekben az elzárást foganatosító szerv a befogadás akadályáról értesíti a szabálysértési hatóságot. A szabálysértési hatóság az értesítés alapján az elzárás végrehajtására új határnapot állapít meg. (4) Az elkövetőt ideiglenesen kell befogadni, ha a személyazonossága kétségessé válik, az elzárás végrehajtására vonatkozó határozat hiányos vagy kijavításra szorul, illetve, ha az elzárást foganatosító szerv az elzárás végrehajtását kizáró ok gyanúját észleli. (5) Ha az elzárást foganatosító szerv az elkövetőt a (2) bekezdés alapján nem fogadta be, erről haladéktalanul értesíti az elzárás végrehajtásáról gondoskodó szabálysértési hatóságot, valamint a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjét. Ideiglenes befogadás esetén az elzárást foganatosító szerv haladéktalanul megkeresi az illetékes szervet a személyazonosság tisztázása, illetve a szükséges iratok kiegészítése, kijavítása, pótlása iránt. 15. § (1) A befogadott elkövetőt – közösségbe helyezés előtt – egészségügyi szempontból meg kell vizsgálni. Az egészségügyi vizsgálatot a 41. §-ban foglaltak figyelembevételével kell elvégezni. A befogadással kapcsolatos közbeeső intézkedésekre és értesítésekre, valamint az elkövetőnél lévő tárgyak átvételére az R. 17. §-át, 18. §-ának (3)–(5) bekezdését, 19. §-át és 21. §-át kell alkalmazni. (2) A befogadott elkövetőt el kell látni az R. 2. számú mellékletének 1. és 3. pontjában meghatározott étkezési felszereléssel, valamint ágyneművel és ágyfelszereléssel. (3) A nyilvántartásba vett elkövetőt az elhelyezési körletre kell kísérni, és részére a megfelelő körletet, lakóhelyiséget vagy zárkát, továbbá fekvőhelyet kell kijelölni. (4) Az elkövetőt a befogadása után haladéktalanul tájékoztatni kell jogairól és kötelezettségeiről. Az elkövető jogainak és kötelezettségeinek ismertetésére az R. 24. §-át kell alkalmazni. Az elkövetőt írásban nyilatkoztatni kell, hogy részt kíván-e venni a munkáltatásban. (5) A nem magyar állampolgárságú elkövető vonatkozásában az R. 222. §-ának (1) és (2) bekezdését, a 223. §-át, a 224. §-ának (1) és (2) bekezdését, a 225–227. §-át, továbbá a 230. §-át kell alkalmazni. 9. Az elzárás kezdő és utolsó napjának megállapítása 16. § (1) Az elkövető befogadása után haladéktalanul meg kell állapítani az elzárás kezdő és utolsó napját. (2) Az elzárás kezdő napja, ha az elkövető a) felhívásra jelentkezett, vagy elővezették, a büntetés-végrehajtási intézetbe befogadás napja, b) előzetes letartóztatásban volt, vagy szabadságvesztést töltött, az előzetes letartóztatás megszűnését vagy megszüntetését követő nap, a szabadságvesztés utolsó napját követő nap, illetve a feltételes szabadságra bocsátás napja, c) idegenrendészeti őrizetet tölt, és elzárás végrehajtására érkezik bírósági határozat, az idegenrendészeti őrizet megszakítását követő nap, d) elzárást tölt, és újabb elzárás végrehajtására érkezik bírósági határozat, az előző elzárás utolsó napját követő nap. (3) Az elzárás utolsó napját úgy kell megállapítani, hogy az elzárás kezdő napjához naptári napok szerint hozzá kell adni az elzárás kitöltetlen napjainak számát. A számítás eredményéül így kapott napot megelőző nap lesz az elzárás utolsó napja. (4) Az elzárás kitöltetlen tartamának megállapításakor az elzárás tartamából le kell vonni az elzárásba beszámítandó időt. Nem számítható be a félbeszakításon töltött idő, valamint a büntetés-végrehajtási intézettől engedély nélkül távol töltött idő tényleges tartama. (5) Ha a rendőrség az elkövetőt az előállítása napján nem adja át a büntetés-végrehajtási intézetnek, a rendőrségi fogdában töltött időt – a rendőrség igazolása alapján – az elzárás tartamába be kell számítani. (6) Az elzárás megállapított utolsó napjáról az elkövetőt, a szabálysértési hatóságot és a bíróságot a befogadás után haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül írásban tájékoztatni kell. (7) A végrehajtás folyamatosságának megszakadása esetén az elzárás utolsó napját ismételten meg kell állapítani. Az ezzel kapcsolatos tájékoztatásra a (6) bekezdést kell alkalmazni. 17. § (1) Az elzárásokat a bírósági határozatok érkezési sorrendjében kell végrehajtani. (2) Ha egyidejűleg több elzárás végrehajtására érkezik bírósági határozat, először a büntetésként kiszabott elzárást kell végrehajtani. Több büntetésként kiszabott elzárás esetén először azt kell végrehajtani, amelynek a tartama hosszabb. A közérdekű munka, pénzbírság, helyszíni bírság helyébe lépő elzárások közül először a hosszabb tartamút kell végrehajtani. 10. Az elzárás megszakítása 18. § Ha az elzárás végrehajtása alatt előzetes letartóztatás, szabadságvesztés, kényszergyógykezelés vagy javítóintézeti nevelés végrehajtása iránt érkezik értesítés, az elzárást az értesítésnek az intézethez érkezése napjával meg kell szakítani. 11. Felügyelet és ellenőrzés 19. § (1) Az elkövető az elzárást foganatosító szerv területén szabadon mozoghat, kivéve, ahol az elkövetők tartózkodása tilos. (2) Az elkövető biztonsági elkülönítésére az R. 46. §-át, a személymotozásra az R. 49. §-át, a biztonsági ellenőrzésre és a szemlére az R. 50. §-át kell alkalmazni. 12. Házirend 20. § (1) A házirendet az elzárást foganatosító szerv vezetője határozza meg, attól csak a vezető engedélyével, vagy rendkívüli szükség esetén lehet eltérni. (2) A házirendben meg kell határozni minden olyan tevékenységet, amely az elzárást foganatosító szerv életrendjét, az elkövetők jogainak gyakorlását és kötelezettségeinek teljesítését biztosítja, így különösen: a) az ébresztő és a takarodó, b) az étkezés, c) a szabad levegőn tartózkodás, d) a munkavégzés, e) a szabadidő eltöltésének rendjét, továbbá f) a jogorvoslatok előterjesztésének helyét és idejét. (3) A takarodó és az ébresztő között legalább nyolc óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani. (4) Az étkezésre naponta háromszor kell időt biztosítani. Az étkezési idő főétkezésnél harminc perc, egyéb étkezésnél legalább húsz perc. A szabad levegőn tartózkodás tartama naponta legalább egy óra, ezt nem kell külön biztosítani azok részére, akik a szabadban dolgoznak. (5) Ha az elkövető engedély nélkül eltávozott, a szabálysértési hatóságot, valamint a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjét haladéktalanul értesíteni kell, annak közlésével, hogy az elkövető az elzárásból hány napot töltött ki. Az engedély nélküli távollét tartama az elzárás tartamába nem számít be. A közlés alapján a szabálysértési hatóság a 4. §, illetve a 6. § megfelelő rendelkezéseinek alkalmazásával intézkedik az elkövető elővezetésére. Az elkövető csak a szabálysértési hatóság újabb intézkedésére fogadható be. (6) Az elkövető fegyelmi felelősségre vonására, illetve a fogva tartással összefüggő kártérítésre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok tartalmazzák. 13. Panasz, kérelem 21. § (1) Az elkövető és a fiatalkorú elkövető törvényes képviselője panaszt terjeszthet elő, és kérheti egyéni sérelme orvoslását. (2) Az elkövető és a fiatalkorú elkövető törvényes képviselője panaszát és kérelmét – amennyiben elintézése nem tartozik az elzárást foganatosító szerv vezetőjének hatáskörébe – az elzárást foganatosító szerv illetékes szervezeti egységének vezetője az előterjesztéstől számított három napon belül intézi el. Ha az elkövető, vagy a fiatalkorú elkövető törvényes képviselője a döntést, illetve az intézkedést nem tartja kielégítőnek, annak közlésétől számított három napon belül panasszal fordulhat az elzárást foganatosító szerv vezetőjéhez, aki az ügyben nyolc napon belül dönt. (3) Ha a panasz, illetve a kérelem elintézése az elzárást foganatosító szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik, a vezető az előterjesztéstől számított öt napon belül dönt. Ha az elkövető, vagy a fiatalkorú elkövető törvényes képviselője a döntést, illetve az intézkedést nem tartja kielégítőnek, annak közlésétől számított három napon belül az a büntetés-végrehajtás országos parancsnokához (a továbbiakban: országos parancsnok) panasszal fordulhat, aki az ügyben nyolc napon belül dönt. (4) Ha az elkövető ügyében a panasz vagy a kérelem elbírálása közvetlenül az országos parancsnok hatáskörébe tartozik, az országos parancsnok az előterjesztéstől számított öt napon belül dönt. Ha az elkövető, vagy a fiatalkorú elkövető törvényes képviselője a döntést vagy az intézkedést nem tartja kielégítőnek, annak közlésétől számított három napon belül panasszal fordulhat a szabálysértési szabályozásért felelős miniszterhez, aki az ügyben nyolc napon belül dönt. (5) A panasz vagy kérelem tárgyában hozott döntést az elkövetővel közölni kell. (6) Az elkövető, és a fiatalkorú elkövető törvényes képviselője panaszának a sérelmezett intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya. (7) Vizsgálat nélkül el kell utasítani az ugyanazon ügyben ismételten előterjesztett panaszt, ha az új, addig nem ismert tényt nem tartalmaz. 22. § Ha az elkövető panasza, kérelme nem az elzárást foganatosító szerv működésével függ össze, illetve, ha annak elbírálása nem tartozik az elzárást foganatosító szerv hatáskörébe, azt haladéktalanul továbbítani kell annak a szervnek, amelynek az elkövető címezte, vagy amelyik az intézkedésre jogosult. 23. § Ha az elkövető bűncselekménnyel kapcsolatos feljelentést vagy tanúvallomást kíván tenni, a büntetés-végrehajtás törvényessége feletti felügyeletet ellátó ügyészt kell értesíteni. Az elzárást foganatosító szerv dolgozója ellen irányuló bejelentés vagy feljelentés esetén az elzárást foganatosító szerv vezetője azt átteszi az illetékes ügyészséghez. 14. Közérdekű bejelentés 24. § (1) Ha az elkövető olyan közérdekű bejelentést, javaslatot tesz, amely az elzárást foganatosító szerv tevékenységével függ össze, azt a szerv vezetője megvizsgálja, és döntését nyolc napon belül közli az elkövetővel. (2) Ha a közérdekű bejelentés, illetve javaslat nem az elzárást foganatosító szerv hatáskörébe tartozik, azt az előterjesztéstől számított nyolc napon belül az intézkedésre jogosult szervnek kell megküldeni. 15. Az elkövető jogainak gyakorlása 25. § Az elkövető jogainak gyakorlására az R. 2–4. §-át, a 6. §-ának (1) bekezdését, valamint a 7–9. §-át, a vallásgyakorlásra az R. 93–97. §-át kell alkalmazni. 16. Művelődési tevékenység 26. § Az elkövető az elzárást foganatosító szerv könyvtárát használhatja, rádióműsort hallgathat, a televízió műsorát nézheti, filmvetítésen, ismeretterjesztő előadáson részt vehet. 17. Az elkövető jutalmazása 27. § Az elkövetőt az elzárást foganatosító szerv vezetője, illetve helyettese jutalomban részesítheti. A jutalmazásra az R. 80. §-ának (1) bekezdését, 81. §-ának (1) és (4) bekezdését kell alkalmazni. 18. Levelezés és a távbeszélő használata 28. § A levelezésre az R. 85–87. §-át, a távbeszélő használatára az R. 92. §-át kell alkalmazni. 19. Látogatás 29. § A látogatók biztonsági ellenőrzésére az R. 88–90. §-át, a beléptetésére a büntetés-végrehajtási szervek területére be és kilépés, valamint büntetés-végrehajtási szervek területén tartózkodás részletes szabályairól szóló rendelet előírásait kell alkalmazni. 20. Csomagküldés 30. § (1) Az elkövető havonta egy csomagot kaphat. (2) A csomagküldésre egyebekben az R. 91. §-át, továbbá 1. számú mellékletét kell alkalmazni. 21. Munkáltatás 31. § (1) Az elkövető munkáltatásáról – orvosi vélemény alapján – a befogadási és foglalkoztatási bizottság dönt. (2) Az elkövető köteles a kijelölt munkát szakismereteinek és képességeinek megfelelően, fegyelmezetten elvégezni, a munkavédelemmel, a környezetvédelemmel és a tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat megtartani. (3) Az elkövető munkáltatás céljából az elítéltekkel és az előzetesen letartóztatottakkal együtt szállítható. (4) A büntetés-végrehajtási intézeten kívül az elkövető felügyelet vagy ellenőrzés mellett végezhet munkát. 32. § (1) Ha az orvos az elkövetőt betegnek vagy munkavégzésre képtelennek nyilvánítja, munkára beosztani nem szabad. (2) A megváltozott munkaképességű elkövetőt a munkaképességének megfelelő munkával kell foglalkoztatni. 33. § (1) Az elkövető munkáltatására az R. 101–111. §-át, a 113–118. §-át, a 124–129. §-át, a 133. §-át, valamint a 134. §-át kell alkalmazni. (2) Az R. 134. §-a szerinti eljárás során a munkáltató által megbízott személy, valamint a munkáltató szerv vezetője az elkövető panaszát, illetve kérelmét az előterjesztéstől számított 3 napon belül intézi el. A döntése ellen az elkövető annak közlésétől számított 3 napon belül a munkáltató szerv vezetőjéhez, illetve a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter által kijelölt személyhez fordulhat, aki az ügyben 8 napon belül dönt. 34. § Az elkövetőt megillető egészségbiztosítási ellátásokra (egészségügyi szolgáltatásra, baleseti ellátásokra) vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok tartalmazzák. 22. Elhelyezés és anyagi ellátás 35. § (1) Az elkövetőket egyedül, ha azonban ennek feltételei hiányoznak közösen az R. 136. §-a szerinti lakóhelyiségekben kell elhelyezni. (2) A közös elhelyezés során a) az elzárást töltőket a más jogcímen fogva tartottaktól, b) a férfiakat a nőktől, c) fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól, d) a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésről szóló rendelet szerint vagy orvosi javallatra a betegeket az egészségesektől el kell különíteni. Az elkülönítésre az R. 39. §-ának (4) bekezdését, míg az elkövetők elhelyezésére egyebekben az R. 135. §-át, a 137. §-át, a 138. §-át, a 140. §-át, a 143. §-át, továbbá a 144. §-át kell alkalmazni. 36. § Az elkövető élelmezésére az R. 147. §-át kell alkalmazni. 37. § (1) Ha az elkövető saját ruhája használhatatlan, vagy nem az évszaknak megfelelő, az R. 2. számú mellékletének 2. pontja szerinti formaruházattal kell ellátni. A részére kiadott ruházat megóvásáról, valamint saját ruhája tisztán tartásáról az elkövető köteles gondoskodni. (2) A munkával foglalkoztatott elkövető részére munkaruhát és szükség szerint védőruhát kell kiadni. Ennek tisztításáról és javításáról a büntetés-végrehajtási intézet gondoskodik. (3) Az elkövető részére biztosítani kell a tisztálkodáshoz szükséges feltételeket. Erre vonatkozóan az R. 150–152. §-át kell alkalmazni. 38. § A szükségleti cikkek vásárlására az R. 153. §-ának (1) bekezdését, valamint 154–156. §-át kell alkalmazni. 23. A letét kezelése 39. § Az elkövető letétjének kezelésére az R. 157. §-át és a 158. §-át kell alkalmazni. 24. Az elzárás végrehajtásának költsége 40. § A tartási költségekhez való hozzájárulásra az R. 159. §-át, valamint a 160. §-át, a levonások, költségek és egyéb tartozások tekintetében az R. 161. §-át, az elkövetőt terhelő költségek és egyéb tartozások megfizetésére az R. 163. §-át kell alkalmazni. 25. Egészségügyi ellátás 41. § Az elzárás végrehajtása alatt az elkövető részére biztosítandó egészségügyi ellátásra a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendeletet (a továbbiakban: ER.) az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) az ER. 8. §-ában előírt szűrővizsgálatok közül, amennyiben szükséges, a tüdőszűrést kell elvégezni; egyéb, önként igénybe vehető szűrővizsgálat elvégzését az az elkövető kérheti, akinek az elzárás időtartama a vizsgálatot követően még legalább 30 nap; b) az ER. 10. § szerinti gépjárművezetői alkalmasság elbírálására az elkövető csak a munkáltatása érdekében jogosult; c) az ER. 15. §-ában meghatározott fogpótlást és gyógyászati segédeszközt az elzárást foganatosító szerv térítésmentesen csak akkor köteles biztosítani, ha azt munkabaleset vagy az elzárást foganatosító szervnek felróható okból bekövetkezett egészségkárosodás indokolja; az ER. 15. §-ának (5)–(7) bekezdése nem alkalmazható; d) az ER. 18. §-ának (2) bekezdése, 20. §-ának (3) bekezdése, 21–29. §-ai, valamint 30. §-ának (1) bekezdése nem alkalmazható. 26. Előállítás 42. § Az elkövető bírósági ügyben vagy közjegyzői eljárásban történő előállítására – ha nem került sor e célból az elzárás félbeszakítására – az R. 188–191/A. §-át kell alkalmazni. 27. Az elkövető kihallgatása és nyomozás céljából történő kiadása 43. § Az elkövető kihallgatására, valamint nyomozás céljából történő kiadására az R. 192. §-át és a 193. §-át kell alkalmazni. 28. Szabadon bocsátás 44. § (1) Az elkövetőt szabadon kell bocsátani a) az elzárás végrehajtásának utolsó napján, figyelemmel az őrizet és előállítás tartamának a Szabs. tv. 9. § (3) bekezdése szerinti beszámítására, b) ha az elzárás végrehajtását félbeszakítják, c) ha az elzárásra átváltoztatott pénzbírságot, helyszíni bírságot, illetve az elzárásból hátralevő tartamnak megfelelő részét megfizették. (2) Az elkövető szabadon bocsátásáról a szabálysértési hatóságot, a bíróságot, valamint a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjét haladéktalanul értesíteni kell. (3) A szabadítással kapcsolatban egyebekben az R. 205. §-át és a 206. §-át kell alkalmazni. 29. A szabaduló segélyezése 45. § (1) Az elkövetőt a szabadulásakor utazási igazolvánnyal kell ellátni, ha a hazautazáshoz szükséges pénzzel nem rendelkezik, vagy az elzárást nem abban a megyében hajtják végre, ahol az állandó lakóhelye van. (2) A szabaduló elkövető részére ruházati segély csak akkor adható, ha a szabaduláskor az évszaknak megfelelő ruházattal nem rendelkezik. 30. Záró rendelkezések 46. § Ez a rendelet 2012. április 15-én lép hatályba. 47. § Hatályát veszti az elzárás, illetőleg a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2000. (III. 29.) IM–BM együttes rendelet. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter