40/2011. (VIII. 3.) NFM rendelete a közlekedési hálózat finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabály

40/2011. (VIII. 3.) NFM rendelete a közlekedési hálózat finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályozásáról, valamint az országos közúthálózattal összefüggő egyes feladatok ellátásáról. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § 6. pont m) alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 2. § (3) bekezdése tekintetében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 7. § (1), (2) és (5) bekezdése tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés g) pont 5. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben, a 7. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 21. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 27. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 22. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 4. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet következő fejezeti kezelésű előirányzataira terjed ki: a) Útpénztár (16. cím, 05. alcím, 02. jogcímcsoport); b) Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése (16. cím, 05. alcím, 01. jogcímcsoport); c) Határkikötők működtetése (16. cím, 05. alcím, 16. jogcímcsoport). 2. § (1) Az állami tulajdonba tartozó országos közúthálózat, továbbá az országos közlekedési hálózat fejlesztésének finanszírozási céljait szolgáló, e rendelet hatálya alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok (a továbbiakban: előirányzatok) kezelésével, valamint felhasználásával kapcsolatos, e rendeletben meghatározott feladatokat az Útpénztár és a Határkikötők működtetése előirányzat vonatkozásában a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK), a Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése fejezeti kezelésű előirányzat vonatkozásában a KKK és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.) a 17. § előírásai szerinti megosztásban együttesen látja el. (2) A KKK az Útpénztár és a Határkikötők működtetése előirányzattal kapcsolatos költségvetési gazdálkodás keretében ellátja a kötelezettségvállalással, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésével, a teljesítés igazolásával, az utalványozással, az utalványozás ellenjegyzésével, az érvényesítéssel, a könyvvezetéssel és a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felé történő beszámolással kapcsolatos feladatokat. (3) A KKK az országos közutak vagyonkezelőjeként működteti az országos közúthálózat – kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – vagyonnyilvántartását. (4) Az előirányzatok kezeléséhez és működtetéséhez kapcsolódó költségek mértéke nem lehet több, mint az előirányzatok kiadási előirányzatának 5%-a. 3. § (1) Az előirányzatok terhére visszatérítési kötelezettséggel támogatás (kölcsön) nem nyújtható, előleg nem folyósítható, továbbá az előirányzatokat megillető követelésről lemondani csak jogszabályban meghatározott esetben lehet. (2) Az előirányzatok bevételeit érintő igények érvényesítése tekintetében méltányosság – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – nem gyakorolható. 4. § Az előirányzatok terhére éven túli kötelezettségvállalást a miniszter engedélyezhet az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 12/A. §-ára, 36/B. § (1) bekezdésében szereplő kötelezettségvállalás-korlátozásra és 100/D. §-ára figyelemmel. 5. § (1) A támogatás igénylője és a kedvezményezett (a továbbiakban együtt: kifogást tevő) a miniszterhez kifogást nyújthat be, ha a pályázati eljárásra, a támogatási igény befogadására, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződések megkötésére, a költségvetésből nyújtott támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő. (2) A kifogást a kifogásolt intézkedésről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 8 munkanapon belül, de legkésőbb a kifogásolt intézkedés megtörténtétől vagy a mulasztástól számított 30 munkanapon belül lehet benyújtani. (3) Ha a kifogást tevő a kifogást a kezelő szervhez nyújtja be, a kezelő szerv a kifogást annak kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a kifogás elbírálásához szükséges dokumentumokkal, valamint a kifogással kapcsolatos álláspontjával együtt a miniszter részére továbbítja. (4) Az elkésett, a nem a jogosult által vagy a korábbival azonos tartalommal ismételten benyújtott kifogást annak kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a miniszter elutasítja, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát. (5) Ha a kifogás hiányos, a miniszter a kifogás kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül legalább 3, de legfeljebb 8 munkanapos határidő kitűzésével írásban felhívja a kifogást tevőt a hiány pótlására. Ha a kifogást tevő a hiányt határidőben nem, vagy nem megfelelően pótolja, a miniszter a kifogást elutasítja, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát. (6) A kifogás kivizsgálásában – a miniszter kivételével – nem vehet részt az, aki a kifogással érintett eljárásban közreműködött. 6. § (1) A miniszter a kifogást – ha az 5. § (4) vagy (5) bekezdésben foglaltak alapján nem utasítja el – annak kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül érdemben elbírálja. E határidőbe nem számít be az 5. § (5) bekezdésben meghatározott hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. (2) A miniszter a kifogás elbírálására meghatározott határidőt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 15 munkanappal meghosszabbíthatja, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti. (3) Ha a kifogás nem alapos, a miniszter azt elutasítja, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát. Ha a kifogás alapos, a miniszter az (1) és (2) bekezdés szerinti határidőben elrendeli a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti. (4) Ha a kifogást tevő a kifogásolt jogszabálysértés folytán nem nyert támogatást, a támogató köteles a kifogást tevő támogatási igényét ismételten elbírálni. A kezelő szerv köteles a miniszter által a kifogásolt jogszabálysértés megszüntetésére elrendelt intézkedéseket megtenni a miniszter által meghatározott határidőn belül és arról a minisztert írásban tájékoztatni. 2. Az Útpénztár 7. § (1) Az Útpénztár forrásai: a) a központi költségvetésből a 8. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott célra nyújtott állami támogatás; b) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 33/A. § (1) bekezdésében megjelölt használati díjból és pótdíjból (a továbbiakban: használati díj és pótdíj) származó, valamint egyéb, a használati díjjal és a pótdíjjal összefüggő adminisztratív bevétel; c) a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművek közlekedésének díjából (a továbbiakban: túlsúlydíj) származó, szétosztásra nem kerülő bevétel; d) ha törvény másként nem rendelkezik, az Útpénztárt kezelő, működtető költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú területek – ideértve az országos közutak végleges határain belüli területeket, az országos közutak építése és korszerűsítése céljából állami tulajdonba vett földterületek azon területrészeit, amelyek az országos közutak végleges határain kívül esnek, az építés és korszerűsítés időtartama alatt használt felvonulási területeket, a földművek építéséhez, az útépítési anyagok, keverékek előállításához használt területeket és anyagnyerő helyeket, a nyomvonal-módosítással együtt járó közútépítések és korszerűsítések nyomán az országos közút végleges határain kívülre kerülő területrészeket és felhagyott közútszakaszokat, valamint a kizárólagos állami tulajdonú komplex pihenőket, figyelemmel az állami vagyonról szóló törvényben foglaltakra – hasznosításából származó bevétel; e) az Útpénztár rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszköz, különösen adomány, segély, más önkéntes befizetés, pályázati, nevezési, eljárási díj, késedelmi kamat, kötbér; f) az Útpénztár céljaira teljesített egyéb hozzájárulás és támogatás; g) az Útpénztár fejlesztési céljaira a helyi önkormányzatok, ezek társulásai, gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek által – a velük kötött szerződés alapján – átadott hozzájárulás és támogatás. (2) Az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁAK Zrt.) a használati díjból és pótdíjból, valamint az egyéb eljárási díjból származó tárgyhavi bevételeket a tárgyhónapot követő második hónap 5. munkanapjáig a KKK 10032000-01465488-00000000 számú számlájára fizeti meg. A használati díj és pótdíj beszedésére megkötött szerződés alapján az ÁAK Zrt.-t megillető összegről, valamint a megbízott viszonteladók jutalékairól az ÁAK Zrt. számlát bocsát ki. (3) A túlsúlydíj beszedését a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Magyar Közút Zrt.) a KKK-val kötött írásbeli megállapodás alapján látja el. (4) A Magyar Közút Zrt. a túlsúlydíjból származó és szétosztásra nem kerülő bevételeket negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig a KKK 10032000-01465488-00000000 számú számlájára fizeti meg. A túlsúlydíj beszedésére megkötött szerződés alapján a Magyar Közút Zrt.-t megillető összegről a Magyar Közút Zrt. számlát bocsát ki. (5) A KKK a (2) és (4) bekezdés szerint megfizetett összeget – annak beérkezését követően haladéktalanul – a Magyar Államkincstárnál vezetett „NFM Útpénztár előirányzat felhasználási keretszámla” megnevezésű, 10032000-0029073751000008 számú számla javára utalja át. Ez a számla szolgál az Útpénztár bevételeinek az (1) bekezdés d)–g) pontjában meghatározott jogcímen keletkező pénzeszközök fogadására is. 8. § (1) Az Útpénztár – a koncessziós szerződés keretében vagy a KKK vagyonkezelésében nem álló, magántőke bevonásával megvalósult vagy megvalósuló országos közúthálózat és azok tartozékai kivételével – az országos közúthálózat üzemeltetését, karbantartását, felújítását és fejlesztését szolgálja. (2) Az Útpénztár felhasználható a koncessziós szerződés keretében vagy a KKK vagyonkezelésében nem álló, magántőke bevonásával, valamint egyéb forrásból megvalósult vagy megvalósuló országos közúti hálózati elemek és azok tartozékai, műtárgyai fejlesztéséhez szükséges állami feladatok (területszerzés, minőségvizsgálatok, építtetői tevékenységek) finanszírozására is. (3) Az Útpénztár felhasználható az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatok szükség szerint teljes körű vagy – egyéb, az Útpénztáron kívüli források társfinanszírozása mellett – részleges finanszírozására. (4) Az Útpénztár felhasználása tekintetében az országos közutak üzemeltetésére, karbantartására és felújítására vonatkozó rendelkezések alkalmazandók az Országos Közúti Adatbankban szereplő közúthálózati elemekre, illetve a Magyar Állam tulajdonában álló, az Országos Közúti Adatbankban nem szereplő közutakra is. 9. § (1) Az Útpénztár a működési kiadások körében felhasználható a) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közúthálózattal kapcsolatos – az üzemeltetési, karbantartási és útügyi műszaki-gazdasági szolgáltatások ellátásából adódó – közútkezelői kötelezettségek finanszírozására; b) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közúthálózattal kapcsolatos programszerű, egyéb karbantartási feladatok ellátására; c) a koncessziós szerződés keretében üzemeltetett utak nélküli gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos – az üzemeltetési, karbantartási és útügyi műszaki-gazdasági szolgáltatások ellátásából adódó – közútkezelői kötelezettségek finanszírozására; d) a koncessziós szerződés keretében üzemeltetett utak nélküli gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos programszerű, egyéb karbantartási feladatok ellátására; e) az országos közúthálózattal kapcsolatos központi üzemeltetési feladatok ellátására és költségek viselésére, ideértve ea) a hálózati adatfelvételi feladatokat; eb) a műszaki szabályozási feladatokat; ec) a hálózati adatfelvételi, műszaki szabályozási feladatok lebonyolítási, valamint az egyéb működési lebonyolítási feladatokat; ed) a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek ellenőrzését; ee) az üzemeltetési, karbantartási és felújítási tevékenységekkel kapcsolatos egyéb feladatokat, különösen a KKK-nak a közúthálózattal összefüggő műszaki ellenőrzési, szakmai tevékenységéhez kapcsolódó, illetve külön jogszabályban előírt szakértői feladatok ellátását, továbbá a tervtanács és a tervzsűri működtetésével kapcsolatos költségeket; ef) a hídvizsgálati és hídmosási feladatokat; eg) a közlekedéssel összefüggő szakmai kiadványokkal kapcsolatos tevékenységet; eh) az országos közúthálózaton végzett fejlesztési tevékenységek ellenőrzését; f) a díjpolitika kialakításával, a szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel és a kincstári költségekkel összefüggő kiadások fedezetére; g) a használati díj és pótdíj beszedésének és a használati jogosultság ellenőrzésének költségeire; h) az előirányzatokat kezelő, működtető intézmény ezen feladatával összefüggő, illetve feladatkörébe utalt tevékenységeket finanszírozó, továbbá az előirányzat működtetéséhez kapcsolódóan előre nem tervezhető kiadásokra; i) a NIF Zrt. működési kiadásainak fedezetére. (2) Az Útpénztár a felhalmozási kiadások körében felhasználható a) az országos közúthálózat – kivéve a koncessziós szerződés keretében üzemeltetett, vagy a KKK vagyonkezelésében nem álló, magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – műtárgyai és tartozékai fejlesztésére, ezen belül új út és híd építésére, út- és hídrekonstrukciós munkára; b) az országos közúthálózat fejlesztésével és felújításával kapcsolatos területbiztosítások költségeire, valamint a KKK vagyonkezelésében lévő ingatlanok hasznosításához szükséges területszerzésre, a szükséges közművek átépítésére, kiépítésére, a közlekedési létesítmények megvalósításához szükséges akadálymentesítésre; c) a felújítási és fejlesztési feladatokkal kapcsolatos előkészítési, tervezési, környezetikár-mentesítési, gazdaságossági és minőségvizsgálati feladatokra; d) az európai uniós forrásból megvalósult, az országos közúthálózatot érintő pályázatokkal kapcsolatos, a miniszter által jóváhagyott utólagos szakmai feladatokra; e) az útügyi kutatási, műszaki fejlesztési tevékenységekre; f) a koncessziós szerződés keretében üzemeltetett utak nélküli országos közúthálózattal kapcsolatos úthálózat-védelmi feladatokra; g) a koncessziós szerződés keretében üzemeltetett utak nélküli gyorsforgalmi közúthálózat felújítási, felújítás tervezési feladataira; h) a nem gyorsforgalmi országos közúthálózat felújítási, felújítás tervezési feladataira, valamint a felhalmozási kiadások keretében megvalósult, illetve megvalósuló tevékenység lebonyolítási feladataira; i) az Útpénztár forrásaiból pályázati rendszerben megvalósuló, önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó elemek beruházásainak támogatására. 10. § (1) Az Útpénztár terhére megvalósítandó feladatok közül a Magyar Közút Zrt. a KKK-val kötött szerződésben foglaltak szerint látja el az alábbi feladatokat: a) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közutakon az üzemeltetési, tisztítási és karbantartási feladatokat; b) az útügyi műszaki-gazdasági szolgáltatások közül az útvonal-engedélyezési, ÚTINFORM-mal, az Országos Közúti Adatbankkal, az Önkormányzati Utak Adatbankjával, a közúti szakgyűjtemény működtetésével kapcsolatos, valamint a minőségvizsgálati, a szakmai oktatási, a környezetvédelmi, a közúti járművek súly- és méretellenőrzési tevékenységeket; c) a túlsúlydíjak beszedését; d) a KKK által jóváhagyott gördülő terv alapján a hálózati adatfelvételi feladatokat; e) a jóváhagyott stratégia alapján az úthálózat-védelmi tevékenységet; f) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közúthálózat műtárgyainak KKK által elrendelt hídmosási és hídvizsgálati feladatait; g) a műszaki szabályozási feladatok előkészítését és a KKK által jóváhagyott feladatok elvégzését a műszaki szabályzatok, előírások, útmutatók kidolgozásáért, valamint a bevezetéshez szükséges hatásvizsgálatok elkészítéséért felelős Magyar Útügyi Társaság bevonásával, amely feladat végrehajtása során a kiadásra kerülő útügyi műszaki előírásokról szóló tájékoztatást a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni; h) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közúthálózaton saját kapacitása felhasználásával végzett felújítási feladatokat; i) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közúthálózat felújítási, felújítás tervezési munkáit, valamint a felhalmozási kiadások keretében megvalósult, illetve megvalósuló feladatok lebonyolítását. (2) Az Útpénztár terhére megvalósítandó feladatok közül az ÁAK Zrt. a KKK-val kötött szerződésben foglaltak szerint látja el az alábbi feladatokat: a) a koncessziós szerződés keretében üzemeltetett utak nélküli gyorsforgalmi utak üzemeltetési, tisztítási, karbantartási, valamint a közútkezelői tevékenységéhez kapcsolódó, az útügyi műszaki-gazdasági szolgáltatásokat érintő adatgyűjtési és adatszolgáltatási feladatait; b) a használati díj és pótdíj beszedését, valamint az ahhoz kapcsolódóan a szerződésben rögzített egyéb feladatokat; c) a gyorsforgalmi utak – kivéve a koncessziós szerződés keretében üzemeltetett vagy a KKK vagyonkezelésében nem álló, magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – felújítási, felújítás tervezési munkáit. (3) Az Útpénztár terhére megvalósítandó feladatok közül a NIF Zrt. a KKK-val kötött támogatási szerződésben foglaltak szerint látja el a tervezést, területbiztosítást és előkészítést is magában foglaló fejlesztési feladatokat. (4) Az Útpénztár terhére megvalósítandó feladatok közül a Nemzeti Közlekedési Hatóság a KKK-val kötött szerződésben foglaltak szerint látja el a) a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek mobil ellenőrzését, b) az ÁAK Zrt. bevonásával a díjköteles utak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzését. (5) Az Útpénztár terhére megvalósítandó feladatok közül a KKK látja el a) az üzemeltetési, karbantartási és felújítási tevékenységekkel kapcsolatos egyéb feladatokat, különösen a KKK-nak a közúthálózattal összefüggő műszaki ellenőrzési, szakmai tevékenységéhez kapcsolódó, illetve külön jogszabályban előírt szakértői feladatokat; b) – a Magyar Mérnöki Kamara bevonásával – a tervtanács és a tervzsűri működtetésével kapcsolatos feladatokat; c) a szakmai kiadványokkal, az útügyi nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő tevékenységeket; d) az országos közúthálózaton végzett fejlesztési tevékenységek ellenőrzését; e) a díjpolitika kialakítását, a szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat és a kincstári kötelezettségek teljesítését; f) az előirányzatok kezelésével, működtetésével összefüggő adatgyűjtési, pénzügyi-számviteli, jogi, ellenőrzési, vagyonkezelői és egyéb szakmai feladatokat; g) az országos közúthálózatot érintő befejezett beruházásokhoz kapcsolódó utólagos területrendezést, valamint a KKK vagyonkezelésében lévő ingatlanok hasznosításához szükséges területszerzést; h) a fejlesztési feladatokkal kapcsolatos döntés előkészítési, tervezési, gazdaságossági feladatokat; i) az útügyi kutatással és műszaki fejlesztéssel összefüggő feladatokat a Magyar Közút Zrt. bevonásával; j) – a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. bevonásával – a közlekedésbiztonsággal közvetlenül összefüggő szabályozás előkészítését megalapozó stratégiai vizsgálatok, valamint a közlekedési ágazati stratégiához kapcsolódó szakmai megalapozó vizsgálatok lefolytatásával kapcsolatos feladatokat, továbbá a közforgalmú közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására, felújítására, valamint új eszköz beszerzésére irányuló pályázatok előkészítését, elbírálását és ellenőrzését. 11. § (1) Az Útpénztár terhére megvalósított munkák műszaki ellenőrzését a 10. § (1) bekezdés a), b) és d)–i) pontjában, valamint a 10. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben a KKK látja el. (2) A 10. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatok közül, amelyeknél nem a Magyar Közút Zrt. végzi közvetlenül a feladatokat, a munkák műszaki ellenőrzését a Magyar Közút Zrt. látja el. (3) A 10. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatok esetében, amelyeknél nem az ÁAK Zrt. végzi közvetlenül a feladatokat, a munkák műszaki ellenőrzését az ÁAK Zrt. látja el. (4) A 10. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok műszaki ellenőrzését a Magyar Közút Zrt., a monitoring tevékenységet a KKK látja el. 12. § (1) Az Útpénztár felhasználása során a KKK az állami megrendelői (építtetői) feladatok ellátására – ideértve az előkészítést, a területbiztosítást, a KKK feladatkörébe nem utalt terveztetést, az Útpénztár terhére megvalósuló projektek tanulmányterveinek előkészítését, a közbeszerzési eljárások lefolytatását, a szerződéskötéseket, a szerződések teljesítésének igazolását – a NIF Zrt.-vel támogatási szerződést köt. (2) Az Útpénztár felhasználása során a KKK – a Kkt. 29. § (1) bekezdése szerint – az állami megrendelői (építtetői) feladatok ellátására az építési engedélyhez nem kötött, valamint jogszabályban meghatározott egyéb építési munkák tekintetében – ideértve az előkészítést, a területbiztosítást, a terveztetést, a közbeszerzési eljárás lefolytatását, a szerződéskötést, a szerződés teljesítésének igazolását – a közútkezelővel is szerződést köthet. (3) Az Útpénztár felhasználása során a terveztetés körében az összközlekedési fejlesztési tervek, az ezekhez kapcsolódó stratégiák, megvalósíthatósági tanulmányok, forgalmi tanulmányok, döntés-előkészítő tanulmányok elkészíttetésével, továbbá a NIF Zrt. által az adott projektekre előkészített megvalósíthatósági tanulmányok, forgalmi tanulmányok, döntés-előkészítő tanulmányok, valamint tanulmánytervek véleményezésével és miniszter számára történő felterjesztésével kapcsolatos feladatokat a KKK látja el. 13. § (1) Az Útpénztár terhére támogatás nyújtására – ha e rendelet másként nem rendelkezik –egyedi döntéssel kerül sor. (2) Az Útpénztár terhére kifizetés támogatási szerződés megkötése esetén utólagos elszámolás melletti előfinanszírozás, egyéb esetben kizárólag időszakos vagy záró beszámolást követő utófinanszírozás formájában történhet. (3) Az Útpénztár terhére megkötendő megállapodások esetében – mint a visszafizetést szolgáló biztosítékot – minimálisan a kedvezményezett valamennyi számlájára vonatkozóan az azonnali beszedési megbízásra történő felhatalmazást elő kell írni. (4) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás vagy jogosulatlanul igénybe vett más kifizetés esetében a folyósítást azonnali hatállyal fel kell függeszteni, és a támogatás vagy a kifizetés visszatérítése iránt haladéktalanul intézkedni kell. Ha a kedvezményezett a fizetési felszólítás kézhezvételét követően az abban foglalt határidőn belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a visszafizetési kötelezettség részletfizetés formájában történő engedélyezésére nem kerül sor, a követelést a kedvezményezett által nyújtott biztosíték felhasználásával érvényesíteni kell, illetve ennek eredménytelensége esetén a követelést peres úton kell érvényesíteni. 3. A Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése 14. § (1) A Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: előirányzat) az országos úthálózat fejlesztési feladatainak finanszírozására szolgál, amelynek felhasználása a miniszter által előírt tartalommal elkészített és jóváhagyott felhasználási terv alapján történik. (2) Az előirányzat felhasználható a nem költségvetési forrásból megvalósuló országos közúti beruházások előkészítéséhez, valamint a projektek lezárásához szükséges feladatok finanszírozására is a miniszter által jóváhagyott felhasználási terv szerint. (3) Az előirányzat Kvtv.-ben meghatározott támogatási összegét kiegészítheti az előirányzatból megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódó egyéb forrás. 15. § (1) Az előirányzat felhasználása során az állami megrendelői (építtetői) feladatokat – ideértve az előkészítést, a területbiztosítást, a KKK feladatkörébe nem utalt terveztetést, az előirányzat terhére megvalósuló projektek tanulmányterveinek előkészítését, a közbeszerzési eljárások lefolytatását, a szerződéskötést, valamint a szerződések teljesítésének igazolását – a NIF Zrt. végzi. (2) A NIF Zrt. által az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátására harmadik személlyel megkötött szerződésnek tartalmaznia kell a vállalási összegnek az előirányzatot terhelő részét, projektenkénti és évenkénti megbontásban. 16. § (1) Az előirányzat pénzügyi lebonyolítási feladatait – így különösen a kötelezettségvállalást és annak ellenjegyzését, a teljesítés igazolását, az utalványozást és annak ellenjegyzését, a pénzügyi érvényesítést és a felhasználás ellenőrzését – a NIF Zrt. az e rendeletben és a miniszterrel megkötött megállapodásban foglaltak szerint látja el. (2) Az előirányzat felhasználása a feladatfinanszírozás szabályainak megfelelően történik, az előirányzat tárgyévi kifizetéseinek feltételét képező, a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) 34. számú melléklete szerinti Finanszírozási Alapokmány (a továbbiakban: Alapokmány) és Szerződésbejelentés – a Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése előirányzat felhasználására vonatkozó, miniszter által jóváhagyott projektlista szerkezetének megfelelően történő – elkészítéséről a NIF Zrt., ellenőrzéséről a KKK gondoskodik. (3) A NIF Zrt. az előirányzat felhasználásáról olyan analitikus nyilvántartást köteles vezetni, amely biztosítja a felhasználás miniszter által jóváhagyott szerkezetnek megfelelő projektenkénti nyomon követését. A NIF Zrt. havi gyakorisággal, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig az 1. és 2. melléklet szerinti analitikus kimutatást készít, és azt megküldi a KKK részére. 17. § (1) A KKK felelős – a NIF Zrt. (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatásai alapján – az előirányzattal kapcsolatosan a) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szerinti számviteli feladatok ellátásáért; b) az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet és a PM rendelet szerinti adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettségek miniszter felé történő teljesítéséért; c) a NIF Zrt. által az (1) bekezdés alapján készített analitikus nyilvántartás ellenőrzéséért, egyeztetéséért; d) az Alapokmány és Szerződésbejelentés miniszter által jóváhagyott felhasználási tervvel való összhangjának benyújtás előtti ellenőrzéséért. (2) A NIF Zrt. felelős az előirányzattal kapcsolatosan a) annak biztosításáért, hogy olyan kifizetések és bevételek kerüljenek teljesítésre, amelyekkel összefüggésben a beérkező bizonylatok formailag, tartalmilag és számszakilag megfelelnek az előírásoknak és a szerződésben meghatározottaknak; b) a követelések, a kötelezettségek, a pénzügyi teljesítések bizonylatokkal alátámasztott módon történő nyilvántartásáért és archiválásáért; c) a KKK (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásával kapcsolatban ca) az Alapokmány és a Szerződésbejelentés ellenőrzéséhez, a kötelezettségvállalások nyilvántartásához; cb) az előirányzat eszközeivel és forrásaival kapcsolatos leltározási és leltárkészítési teendők elvégzéséhez; cd) az éves és féléves beszámoló, valamint a negyedéves mérlegjelentés előkészítéséhez, a könyvvizsgálóval történő együttműködéshez; ce) a Magyar Államkincstárral való folyamatos kapcsolattartás keretében a napi és havi kincstári adatszolgáltatások ellenőrzéséhez és egyeztetéséhez; valamint cf) a zárszámadáshoz kapcsolódó feladatok teljesítéséhez szükséges adatok KKK részére történő biztosításáért. (3) A NIF Zrt. és a KKK a felhasználási terv projektenkénti esetleges módosításait, a kötelezettségvállalás és az előirányzat-felhasználás adatait – a Magyar Államkincstár számlakivonata másolatának figyelembevételével – havonta, legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10-éig köteles egyeztetni. 18. § A 14–17. § rendelkezéseit a 2011. évi törvényi előirányzattal nem rendelkező M60 autópálya Pécs-Szentdénes közötti szakasz előkészítési munkálatainak teljes befejezése, valamint az M44-es út Kecskemét-Békéscsaba közötti előkészítési munkálatainak teljes befejezése és az Autópálya EIB hitelből fejezeti kezelésű előirányzatok maradványainak felhasználására is alkalmazni kell. 4. Határkikötők működtetése 19. § (1) A határkikötők működtetése fejezeti kezelésű előirányzat a mohácsi és a drávaszabolcsi határkikötők – a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvényben foglaltaknak megfelelő – működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására szolgál. Az határkikötők működtetése fejezeti kezelésű előirányzat felhasználható a kivitelezői garancia által nem érintett karbantartási, felújítási és hatósági feladatok ellátásának biztosítására is. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásának finanszírozását biztosító támogatási szerződés alapján a KKK az (1) bekezdésben meghatározott feladatot ellátó részére közvetlen kifizetésként teljesíti. 5. A KKK-nak az előirányzatok felhasználásával összefüggő felügyeleti, ellenőrzési jogkörével kapcsolatos feladatai 20. § A KKK helyszíni ellenőrzés és egyeztetés céljából az előirányzatok felhasználásával és elszámolásával kapcsolatos, jogszabály alapján vezetett nyilvántartásba, továbbá az előirányzatból finanszírozott feladatok végrehajtását érintő szerződésbe és egyéb okiratba betekinthet, azokról másolatot készíthet, azokkal kapcsolatosan tájékoztatást kérhet, a vagyonkezelésébe kerülő országos közutak építése során ellenőrzést végezhet. 21. § A miniszter a KKK közreműködésével ellenőrzi a jogszabály alapján díjköteles utak díjfizetés ellenében történő használatához kapcsolódó ellenőrzési és adatszolgáltatási feladatok, valamint a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek mobil ellenőrzésének végrehajtását. 22. § (1) A koncessziós szerződés keretében megvalósult vagy megvalósuló országos közutakkal összefüggésben a KKK a) a koncessziós szerződésben, valamint a miniszter által kiállított megbízólevélben foglaltak szerint ellátja a koncessziós szerződés alapján épített hálózati elemeken a koncesszor által végzett üzemeltetési, valamint karbantartási és felújítási feladatoknak és a koncesszor jelentéseinek ellenőrzését, b) a koncessziós szerződések teljesítéséről készített jelentéseket felülvizsgálja és véleményezi, c) helyszíni szemle és a burkolatállapot adatai alapján ellátja a koncesszor éves felújítási programjának véleményezését. (2) A KKK a kivitelezés minőségének ellenőrzésére a megrendelői és a kivitelezői minőségvizsgálati laboratóriumoktól független, akkreditált útépítési laboratóriumot is bevonhat. 6. Záró rendelkezések 23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a közlekedési hálózat finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályozásáról, valamint az országos közúthálózattal összefüggő feladatok ellátásáról szóló 5/2010. (II. 16.) KHEM rendelet. (3) Az e rendelet hatálybalépése előtt megkötött szerződések esetében a 15. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat – ha azokat a megkötött szerződés nem tartalmazza – a NIF Zrt. a 16. § (2) bekezdése szerinti Szerződésbejelentéshez egyidejűleg külön nyilatkozatban csatolja. Dr. Fellegi Tamás s. k., nemzeti fejlesztési miniszter