27/2003. (VII. 2.) IM rendelete a bíróságon kezelt letétekről.

27/2003. (VII. 2.) IM rendelete a bíróságon kezelt letétekről. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 473. §-ában, az igazságügy-miniszter feladat- és hatásköréről szóló 157/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 604. §-a (2) bekezdésének i) pontjában, a polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1958. évi 5. törvényerejű rendelet 21. §-ában foglalt felhatalmazás alapján — a 7. § tekintetében a nemzeti kulturális örökség miniszterével, a 40. § tekintetében pedig a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben — a következőket rendelem el: I. Fejezet A BÍRÓSÁGI LETÉT A bírósági letét fajtái 1. § Bírósági letétbe helyezésnek a) teljesítés céljából (Ptk. 287. §; a továbbiakban: telje sítési letét), b) bírósági vagy hatósági eljárással összefüggésben va lamely tárgy megőrzése végett (a továbbiakban: őrzési letét), c) elnöki letét vagy d) óvadék céljából van helye. 2. § (1) Teljesítési letétként a) pénz, b) pénzhelyettesítő eszköz (hitelkártya, csekk-kártya, kereskedelmi kártya, váltó, utalvány és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány, betétről kiállított okirat), c) értékpapír, továbbá d) egyéb okirat (közokirat, magánokirat) helyezhető bírósági letétbe. (2) Őrzési letétként a) az (1) bekezdés a)—d) pontjában felsoroltak, továbbá b) bírósági letéti kezelésre alkalmas tárgy (minden olyan dolog, amelynek pénzben kifejezhető értéke van) helyezhető bírósági letétbe. (3) Teljesítési és őrzési letétként kétezer forintot meghaladó összegű pénz, továbbá őrzési letétként ötezer forintot meghaladó értékű tárgy helyezhető bírósági letétbe. (4) Elnöki letétként ötszáz forintot meghaladó értékű pénz helyezhető bírósági letétbe. A letétkezelés és őrzés általános szabályai 3. § Az állam a bírósági letét után kamatot nem fizet, őrzési díjat és kezelési költséget nem számít fel. 4. § (1) A bíróság gazdasági hivatala (a továbbiakban: BGH) a készpénzletétet a bírói letéti számlán kezeli. (2) Az eredetben megőrzendő pénzt és minden egyéb, bírósági letétbe helyezni kívánt tárgyat az ítélőtábla és a megyei bíróság székhelyén a BGH, a megyei bíróság székhelyén kívül működő bíróságoknál pedig a bíróság elnöke által erre a feladatra kijelölt dolgozója (a továbbiakban együtt: letétkezelő) kezeli. 5. § (1) Ha a letétbe helyezendő tárgy annak terjedelme, súlya, jellege vagy egyéb ok miatt a letétkezelő kezelésében nem tartható, — díjazás ellenében — a szakszerű kezelés feltételeivel rendelkező más állami szerv, társadalmi szervezet vagy gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: letéteményes) kezelésébe és őrizetébe adható a 6. és 7. §-ban foglaltak kivételével. Erről a bíróság a letevőt értesíti. (2) A bíróság a letéteményes kezelésébe és őrizetébe adás szükségességéről a letevőt előzetesen értesíti, és felhívja a költségek előlegezésére. A letéteményes díját a letevő viseli és a letétkezelőnek előlegezi, kivéve azokat a hatóságokat, akiknek a letétbe helyezés jogszabályban előírt kötelezettsége. Utóbbi esetben a letéteményes díját a bíróság előlegezi. 6. § A bírósági letétbe helyezett nyereménybetétkönyvet, a nyeremény alapjául szolgáló egyéb okiratot és értékpapírt a bíróság a kibocsátó hitelintézet mint letéteményes kezelésébe (Ptk. 464. §) és őrzésébe adja. A nyereményösszeg felvételéről és bírósági letétbe helyezéséről a letéteményes gondoskodik. 7. § (1) Ha a bírósági letétbe helyezett tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik, a letétkezelő 3 napon belül megkeresi a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (a továbbiakban: KÖH). (2) Ha a kulturális javak körébe tartozó tárgy a kulturális örökség pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű javainak tekinthető és ezért alkalmasnak mutatkozik a védetté nyilvánításra, erről a KÖH-t értesíteni kell, és módot kell adni arra, hogy a tárgyat a KÖH szakértője költségtérítés nélkül megvizsgálja. (3) A KÖH — a nemzeti kulturális örökség miniszterének egyetértésével — az (1) bekezdésben megjelölt, illetve a (2) bekezdés alapján védetté nyilvánított tárgy közgyűjteményben való ideiglenes elhelyezését rendelheti el a letétbe helyezés időtartamára. 8. § A tárgynak a 6. §, valamint a 7. § (3) bekezdés szerinti elhelyezése nem érinti a tárgy kiadása vagy megfelelő ellenérték megfizetése iránti igényt. 9. § (1) A letétkezelő vagy a letéteményes a bírósági letétbe helyezett tárgyat nem használhatja, és más őrizetébe csak jogszabályban meghatározott esetben adhatja. (2) A letéteményes köteles a letétbe helyezett tárgy állagának megóvásáról gondoskodni és a letevőt minden, a tárgy állagával kapcsolatos lényeges körülményről értesíteni. (3) Ha a letétbe helyezett vagy az e célból átadott tárgy elvész, megsemmisül vagy megrongálódik, a letéteményes köteles az ebből eredő kárt a bíróságnak megtéríteni, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kárt alkalmazottainak tevékenységi körén kívül álló elháríthatatlan ok vagy maga a letevő okozta. A letét visszakövetelése 10. § (1) A letevő a teljesítési letétet mindaddig visszakövetelheti, amíg a bíróság a jogosultat a letétbe helyezésről nem értesíti. (2) A jogosult a teljesítési letét kiadását az elévülési időn belül követelheti. A letevő az elévülést követően a teljesítési letét visszaadását 5 éven belül kérheti. 11. § (1) A letevő az őrzési letétet — ha jogszabály vagy bíróság másképp nem rendelkezik — az őrzési idő alatt bármikor visszakövetelheti. (2) Ha az őrzési letétként elhelyezett tárgyat jogszabály rendelkezése folytán vagy azért kell értékesíteni, mert a letéti őrzéssel kapcsolatos költségek a tárgy értékéhez képest aránytalanul magasak és e költségek előlegezését a letevő a bíróság felhívása ellenére sem vállalja, a visszakövetelésre irányuló jog — eltérő rendelkezés hiányában — a tárgy ellenértékének kiadására áll fenn. (3) Az őrzési letétként elhelyezett pénz visszakövetelésére, illetőleg a tárgy vagy a tárgy ellenértékének kiadására irányuló jog az őrzési idő elteltétől számított öt év alatt évül el. II. Fejezet A BÍRÓSÁGI LETÉTI ÜGYBEN ELJÁRÓ BÍRÓSÁG 12. § (1) Bírósági letéti ügyben hivatásos bíró vagy bírósági titkár jár el. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a rendelet nem szabályoz, a Pp. rendelkezései a nemperes eljárások sajátosságaiból adódó eltérésekkel irányadóak. (2) Ha a letétbe helyezés összefügg bíróság előtt folyamatban lévő üggyel, a letét elfogadására az első fokon eljáró bíróság rendelkezik hatáskörrel, egyébként a helyi bíróság jár el. Megyei bírósági végrehajtó által lefolytatott eljárás során letéti ügyben a megyei bíróság jár el. (3) Az önálló bírósági végrehajtó vagy a közjegyző előtt folyamatban lévő eljárással összefüggő letéti ügyben az önálló bírósági végrehajtó vagy a közjegyző székhelye szerinti helyi bíróság jár el, egyébként pedig az a bíróság, amelynek eljárásával a letétbe helyezés összefügg, ha pedig nincs ilyen eljárás, a teljesítés helye vagy a letevő lakóhelye, székhelye szerinti helyi bíróság jár el. 13. § (1) A közjegyző székhelyének és illetékességi területének megállapítására a közjegyzői állások számáról és a közjegyzők székhelyéről szóló 15/1991. (XI. 26.) IM rendeletben foglaltak irányadók. (2) A végrehajtó székhelyének és illetékességi területének megállapítására a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben és a bírósági végrehajtás szervezetéről szóló 16/2001. (X. 26.) IM rendeletben foglaltak irányadók. III. Fejezet A LETÉTBE HELYEZÉSI ELJÁRÁS Pénzletét 14. § (1) A pénzt a bíróság székhelye szerint illetékes letétkezelő bírói letéti számlájára kell befizetni vagy azt a számlára átutalni. (2) A letevőnek a kisajátítási kártalanítási összeget a kártalanítási per lefolytatására illetékes megyei (fővárosi) bíróság székhelyén működő helyi bíróság (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság) letétkezelőjének kell befizetni vagy a bírói letéti számlára átutalni. (3) A befizetési lapon (átutalási nyomtatványon) fel kell tüntetni: a) az összeg rendeltetését, b) a letét fajtáját (teljesítési, őrzési, elnöki letét), c) a letevő és a jogosult nevét (elnevezését), d) a letevő általa megjelölt hitelintézetnél vezetett számlájának a számát, e) a letevő lakóhelyét (székhelyét), f) annak tényét, ha a jogosult személye bizonytalan, vagy az előzőekben felsorolt adatai ismeretlenek, g) annak a bíróságnak a megnevezését, amelyhez a fél a befizetett összegnek bírósági letétként történő elfogadása iránti kérelmet intézi, továbbá h) ha a letétbe helyezés valamely üggyel vagy korábbi letéti kérelemmel van kapcsolatban, az ügy számát is. (4) Elnöki letétbe helyezés esetén az f) pontban megjelölt adatot nem kell feltüntetni. (5) Ha a közjegyző, a végrehajtó vagy a hagyatéki ügyben eljáró leltárelőadó olyan pénznek látszó tárgyat helyez letétbe, amely a bírói letéti számlán nem kezelhető, a tárgy letéti kezelésére a tárgyletét (16—17. §) szabályai irányadóak. 15. § (1) Ha a letétkezelő észleli, hogy a befizetési lapon (átutalási nyomtatványon) az adatok hiányosan kerültek feltüntetésre, 15 napos határidő tűzésével felszólítja a letevőt az adatok pótlására. (2) Ha a letevő a megadott határidőn belül felhívás ellenére sem pótolja a hiányzó adatokat, és azok a letétkezelő rendelkezésére álló adatok alapján sem állapíthatók meg, a letétkezelő a pénzt a letevő részére visszafizeti, vagy részére a megadott címre vagy hitelintézetnél vezetett bankszámlára [a letevő által megjelölt név (elnevezés), számlaszám és jogcím feltüntetésével] visszautalja. A visszafizetéssel vagy a visszautalással kapcsolatos költségeket a bíróság a letétből levonja. (3) Ha a visszautalás vagy visszafizetés sikertelen, a letétkezelő erről értesíti a bíróságot, amely a 25. §-ban foglaltak szerint jár el. Tárgyletét 16. § (1) A bírósági letétbe helyezni kívánt tárgyat a letevő a letétkezelőnek köteles átadni vagy postán megküldeni. (2) A letevőnek postai megküldés esetében a csomagban megküldött letétbehelyező lapon fel kell tüntetni: a) a letevő és a jogosult nevét (elnevezését), b) a letevő lakóhelyét (székhelyét), c) a letét fajtáját (őrzési letét), d) annak a bíróságnak a megnevezését, amelyhez a fél a letétbe helyezni kívánt tárgy bírósági letétként történő elfogadása iránti kérelmet intézi, e) annak tényét, ha a jogosult személye bizonytalan, vagy az előzőekben felsorolt adatai ismeretlenek, továbbá f) a letétbe helyezett tárgy mennyiségét (darabszámot, súlyt stb.), megnevezését, értékét, minőségét és az esetleges ismertetőjeleket, továbbá — ha szükséges — annak rövid leírását. 17. § (1) Ha a letétkezelő észleli, hogy a postai megküldés során a letétbehelyező lapon az adatok hiányosan kerültek feltüntetésre, 15 napos határidő tűzésével felszólítja a letevőt az adatok pótlására. (2) Ha a letevő a hiányzó adatokat felhívás ellenére sem pótolja, illetőleg azok a letétkezelő rendelkezésére álló adatok alapján sem állapíthatók meg, a letétkezelő a tárgyat a letevő részére visszaküldi. Ha a letevő neve (elnevezése) vagy címe nem állapítható meg, illetőleg a visszaküldött tárgy részére nem kézbesíthető, vagy pedig a tárgy letéti kezelésre nem alkalmas, a letétkezelő erről a szükséges intézkedések (őrzés, értékesítés stb.) megtétele végett haladéktalanul értesíti a bíróságot. A letét elfogadása iránti kérelem 18. § (1) A pénz vagy a tárgy bírósági letétként történő elfogadása iránt a bíróságnál kérelmet kell előterjeszteni. (2) A pénz elnöki letétként történő elfogadása iránt kérelmet nem kell benyújtani. 19. § (1) A kérelemben (jegyzőkönyvben) fel kell tüntetni: a) a 14. § (3) és 16. § (2) bekezdésében felsorolt ada tokat, b) a letét kiutalásával kapcsolatos kikötéseket (Ptk. 287. §), c) a letevőnek a letét őrzésére irányuló kérelmét, meg jelölve az őrzés időtartamát, továbbá d) valószínűsíteni kell a letétbe helyezés okát (célját). (2) Ha a letevő a letét elfogadásán kívül annak kiutalását vagy őrzését is kéri, az erre vonatkozó kérelmet kifejezetten elő kell terjesztenie. (3) Magánokirat letétbe helyezése esetében az okirat keltét és a kiállító nevét (elnevezését) is fel kell tüntetni. 20. § A közjegyzőnek és a végrehajtónak a letét elfogadása iránt kérelmet nem kell előterjesztenie. 21. § (1) A letevőnek a tárgy értékét meg kell jelölnie. (2) Ha a letevő nem jelöli meg a tárgy értékét, vagy az általa közölt érték valószínűtlen, a tárgy értékét átvétele előtt hivatalból, becslés útján a letétkezelő állapítja meg. A becslés költsége a bíróságot terheli. (3) A tárgy értékének megállapításához szakértő közreműködését is igénybe lehet venni. A szakértői becslés költségét a letevő előlegezi és viseli. Ha a letevő a költséget nem előlegezi meg, a tárgy értékét a letétkezelő állapítja meg. Szakértőt hivatalból is igénybe lehet venni, ebben az esetben a becslés költsége a bíróságot terheli. (4) A végrehajtó által lefoglalt tárgyat nem kell felbecsülni, a tárgy értékeként a végrehajtási eljárás során megállapított becsérték az irányadó. A letét elfogadása 22. § (1) A letét elfogadásáról a bíróság a befizetést igazoló feladóvevénynek (a tárgy átvételét igazoló elismervénynek) a csatolása esetén a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül, egyébként a pénz beérkezését, illetőleg a tárgy átvételét igazoló értesítést követő 8 munkanapon belül határoz. A bíróság határozatának kézbesítésére és a fellebbezésre a Pp. rendelkezései irányadók. (2) A letétbe helyezés — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — a letétet elfogadó határozat jogerőre emelkedésével, a pénz bírói letéti számlára érkezésének, tárgy esetében pedig a tárgy átvételének időpontjára visszaható hatállyal jön létre. 23. § (1) A bírósági letétbe helyezés a közjegyző, a végrehajtó vagy a hagyatéki ügyben eljáró leltárelőadó megkeresése alapján az általa átadott pénz, illetve tárgy átvételével jön létre, külön elfogadó végzést a bíróság nem hoz. (2) A pénz elnöki letétként történő elfogadásáról külön elfogadó végzést a bíróság nem hoz. 24. § (1) Az elfogadó végzésben meg kell jelölni a letét rendeltetését (teljesítési vagy őrzési letét), a letéti kezelés (őrzés) időtartamát, egyidejűleg feltüntetve a letéti kezelés (őrzés) utolsó napját. (2) A letéti kezelés (őrzés) időtartama — eltérő kérelem hiányában — a letétbe helyezéstől számított egy év. 25. § Ha a bíróság a pénzt vagy a tárgyat teljesítési letétként elfogadja, egyidejűleg intézkedik a kiutalása iránt is. Ha a kiutalásnak akadálya van (pl. a jogosult személye bizonytalan, vagy egyéb adatai ismeretlenek, a jogosultság vitás) a letétkezelő a letétet a bíróság további rendelkezéséig őrzési letétként köteles kezelni. A letétbe helyezéssel kapcsolatos költségek megállapítása 26. § (1) A letevő kérheti a bíróságtól — akár az elfogadás iránti kérelemben, akár utóbb előterjesztett kérelem alap ján — a teljesítési letétként történő letétbe helyezéssel felmerült költségeinek (pl. letéteményes díja) megállapítását, kivéve, ha a felek a bírósági letétbe helyezéssel történő teljesítésben és egyidejűleg a költségviselésre vonatkozóan is megállapodtak. (2) A bíróság a kérelemről annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül határoz. A bíróság határozatának kézbesítésére és a fellebbezésre a Pp. rendelkezései irányadók. 27. § (1) Ha a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti teljesítési letétet a bíróság kiutalja, a letevő részére megállapított költségeket a letétbe helyezett összegből levonja. A levont összeget a letétkezelő a letevő részére visszafizeti, vagy részére a megadott címre vagy hitelintézetnél vezetett bankszámlára [a letevő által megjelölt név (elnevezés), számlaszám és jogcím feltüntetésével] visszautalja. (2) A 2. § (1) bekezdés b)—d) pontja szerinti teljesítési letétet a bíróság kiutalja, és a 26. § (1) bekezdése szerint megállapítja a költségeket a letevő részére. A letét elfogadásának megtagadása 28. § Ha a bíróság a letét elfogadását megtagadja, a letétkezelőt a megtagadó végzés jogerőre emelkedése után utasítja a pénznek a letevő részére történő megküldésére, átutalására vagy a tárgynak a letevő részére történő visszaküldésére. Ha ez bármely okból nem lehetséges, a bíróság az őrzési letétként történő kezelést egy évi időtartamra elrendeli. A bíróság határozatának kézbesítésére és a fellebbezésre a Pp. rendelkezései irányadók. A letétbe helyezett tárgy előzetes értékesítése 29. § (1) Ha a tárgy letéti kezelésre nem alkalmas, a bíróság a tárgy értékesítését és az értékesítésből befolyt ellenérték letéti kezelését (őrzését) rendeli el. Az előzetes értékesítésre csak akkor kerülhet sor, ha az 5. §-ban foglaltak alkalmazására nincs lehetőség. (2) A letétbe helyezett tárgyak értékesítésére a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM—BM—PM együttes rendelet szabályait kell alkalmazni. (3) Az értékesítésből befolyt összegnek a költségek levonása után fennmaradó részét a letétkezelő bírói letéti számlájára kell átutalni. A letétből történő végrehajtás 30. § A letétbe helyezett pénzt vagy tárgyat, amíg a letevő azzal rendelkezhet, a letevő, egyébként pedig a jogosult tartozása fejében lehet végrehajtás alá vonni. IV. Fejezet A LETÉT KIUTALÁSA A letét kiadása és a bírói letéti számlán kezelt pénz kifizetésére (kiutalására) irányuló kérelem 31. § (1) A pénz vagy az értékesítésből befolyt összeg kiutalása, valamint a tárgy kiadása iránti kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál, ha pedig bíróság nem járt el, a letétkezelő szerint illetékes bíróságnál lehet előterjeszteni. A bíróság a kérelemről a letét kiutalására vonatkozó általános szabályok szerint határoz. (2) Ha a letét elfogadására közjegyző vagy végrehajtó előtt folyamatban volt eljárással összefüggésben került sor, a bíróság a letét kiutalása vagy kiadása tárgyában külön határozatot nem hoz, hanem a közjegyző vagy a végrehajtó megkeresését teljesíti. A kiutaló határozat 32. § (1) A letét kifizetéséről (átutalásáról) és kiadásáról (a továbbiakban együtt: kiutalásról) az a bíróság dönt, amely a letét elfogadásáról határozott, vagy amelyik a közjegyzőtől, végrehajtótól a letétet átvette. A bíróság határozatának kézbesítésére és a fellebbezésre a Pp. rendelkezései irányadók. (2) Ha a teljesítési letét elhelyezésére azért kerül sor, mert a jogosult személye, illetőleg a részesedés mértéke vitás, a bíróság felhívja az igénylőként fellépő személyt, hogy jogosultságát jogerős (előzetesen végrehajtható) bírósági vagy más hatósági határozattal, egyidejűleg személyazonosságát az annak igazolására szolgáló okmánnyal igazolja. Az igazolás megtörténtéig nem lehet kiutaló határozatot hozni. A bíróság további intézkedést nem tesz. 33. § (1) A kiutaló határozatnak a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a letétet kiutaló bíróság megnevezése, b) a határozat ügyszáma, c) a letét nyilvántartási tételszáma, a bevételezés idő pontjának (év, hó, nap) megjelölésével, d) a letevő neve (elnevezése), e) a kiutalt letét felvételére (átvételére) jogosult sze mély vagy szerv (meghatalmazott) neve, születési ideje, anyja neve, lakóhelye (székhelye), bankszámla száma és elnevezése, f) a kiutalt összeg megjelölése számmal és betűvel, illetve a letéti tárgy pontos leírása, g) a kiutalt összeg rendeltetése, illetve a letéti tárgy kiadásának jogcíme. (2) A kiutaló határozatra — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — rá kell vezetni a jogerőre emelkedést tanúsító záradékot. 34. § (1) A kiutaló határozatot teljesítés végett az illetékes letétkezelőnek kell megküldeni. Ha a letétet csak a kiutaló határozat jogerőre emelkedése után lehet kiadni, a határozatot csak a jogerőre emelkedés után lehet a letétkezelőnek megküldeni. (2) A letétkezelő a kiutaló határozatot számszerűség szempontjából megvizsgálja, és — ha nincs akadálya — a kiutalás iránt 8 napon belül intézkedik. Ha a kiutaló határozat a számszerűség szempontjából téves, vagy nem felel meg a 33. § (1) bekezdésében foglaltaknak, azt kijavítás, illetve kiegészítés végett haladéktalanul visszaküldi az eljáró bíróságnak. A bíróság a kijavításról végzéssel határoz. A letét kiadása 35. § A letétet — a letevő eltérő nyilatkozata vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — csak a kiutaló határozat jogerőre emelkedése után lehet kiadni (kifizetni, átutalni, stb.). 36. § (1) Az 50 000 forintot meg nem haladó értékű pénzt a jogosult (meghatalmazottja) a letétkezelőnél személyesen átveheti. (2) Postán kell megküldeni vagy hitelintézetnél vezetett bankszámlára [a jogosult által megjelölt név (elnevezés), számlaszám és jogcím feltüntetésével] kell átutalni a 100 forintot meghaladó kifizetendő összeget az (1) bekezdésben megjelölt értékhatár alatt, ha azt a jogosult kérelmezi, továbbá ha a kifizetendő pénz összege az (1) bekezdésben megjelölt értékhatárt meghaladja. 37. § (1) A tárgyat a jogosult a letétkezelőnél személyesen veheti át. Ha a pénzt vagy tárgyat a jogosult személyesen kívánja átvenni, a személyazonosságát az annak igazolására szolgáló okmánnyal igazolnia kell. (2) Ha a jogosult a pénzt vagy a tárgyat meghatalmazott útján kívánja átvenni, a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. (3) Ha a jogosult a tárgy postán való elküldését kéri, kérelmét közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A postán való elküldés költségei a jogosultat terhelik. Ha a jogosult a kérelmével együtt nem előlegezi meg a postaköltséget, a postai elküldés utánvéttel történik. (4) A letét kiadása, jogosultnak történő kifizetése után fennmaradó összeg (maradványösszeg) a letevőt illeti. A letétkezelő a letevő kérelmére a 100 forintot meg nem haladó maradványösszeget csak pénztári kifizetéssel teljesíti, abban az esetben is, ha a letevő kérelme egyéb kifizetési módra irányult. Ha a letevő a maradványösszeget a megjelölt határnapot követően az elévülési időn belül nem veszi át, a letétkezelő az összeget a bíróság előirányzat-felhasználási keretszámlájára utalja át. Ez a rendelkezés a tárgyletétként eredeti pénznemekben (érmékben) őrzött pénzre nem vonatkozik. (5) A maradványösszeg postai megküldésével, átutalásával kapcsolatos költségek a letevőt terhelik. A letétkezelő a maradványösszegből a költségeket a kifizetés (átutalás) előtt jogosult levonni. Ha a levonást követően a visszafizetendő összeg a 100 forintot nem éri el, a (2) bekezdésben írtak szerint kell eljárni. 38. § Letétbe helyezett lakbér (lakáshasználati díj, albérleti díj stb.) kiutalását megelőzően, ha a jogosult ugyanannak a bérleménynek a bére fejében a korábban letétbe helyezett lakbér átvételét megtagadta, a bíróság a letétet elfogadó végzésben nyilatkozatra hívja fel, hogy hajlandó-e az összeget átvenni. A letét kiadására csak akkor kerül sor, ha a jogosult kéri a kiutalást. A bíróság mindaddig a jogosult átvétellel kapcsolatos nyilatkozata alapján jár el, amíg korábbi nyilatkozatától eltérő tartalmú új nyilatkozatot nem tesz. A letéti kezelés (őrzés) megszüntetésének rendje 39. § (1) A bírósági kezelés (őrzés) megszüntetésére akkor kerül sor, ha a letét elfogadását megtagadó, illetőleg a kiutalást elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül a pénzt (tárgyat) a letevő vagy a jogosult nem veszi át. (2) A letétként kezelt pénzt az elévülési határidő elteltét követően a bíróság előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell átutalni. 40. § (1) Az elévülési határidő elteltét követően a 7. §-ban megjelölt, letétként kezelt tárgyak végleges elhelyezéséről a KÖH intézkedik. (2) Az (1) bekezdés alá nem eső tárgyak közül: a) az okiratot a bíróság irattárában kell elhelyezni, b) a pénzhelyettesítő eszközt és az értékpapírt a kibo csátó vagy az azok kezelésével megbízott hitelintézetnek, c) a zálogjegyet a tevékenység végzésére feljogosított szervezetnek, d) egyéb tárgyakat a tárgyak forgalomba hozatalával, feldolgozásával, illetőleg felvásárlásával foglalkozó, kereskedelmi tevékenység folytatására feljogosított szervezetnek kell értékesítés céljából átadni. (3) A bíróság irattárában elhelyezett okirat nem selejtezhető. 41. § (1) A letétbe helyezett tárgyak értékesítésére a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM—BM—PM együttes rendelet szabályait kell alkalmazni. (2) Az értékesítésből befolyt összegnek a költségek levonása után fennmaradó részét a bíróság előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell átutalni. V. Fejezet AZ ELNÖKI LETÉTRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK 42. § (1) A kötelezett a bizonyítási eljárással, illetőleg a tolmácsolással (fordítással) felmerülő költség fedezésére szolgáló összeget, ha a bíróság székhelyén BGH működik, a bírói letéti számlára befizetési lappal vagy készpénzben köteles befizetni. (2) A kötelezett az összeget a bíróság elnöki letétkezelőjénél készpénzben fizeti be, vagy részére postán küldi meg, ha a bíróság székhelyén BGH nem működik vagy a bíróság a letétkezelést önállóan végzi. 43. § (1) Az elnöki letétként elhelyezett pénzt csak az eljáró bíróság jogerős határozata alapján lehet kifizetni (átutalni, visszafizetni), kivéve, ha a végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. (2) Eltérő rendelkezés hiányában az elnöki letétre a bírósági letétre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. VI. Fejezet AZ ÓVADÉK LETÉTELÉRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK 44. § Eltérő rendelkezés hiányában a Be. 147. és 148. §-a alapján bírósági letétbe helyezett óvadékra a bírósági letétre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 45. § Az óvadék letétbe helyezése iránti ügyben az óvadék elfogadása tárgyában jogerős határozatot hozó bíróság (e fejezetben a továbbiakban: bíróság) jár el. 46. § (1) A pénz óvadékként történő átvétele iránt kérelmet nem kell benyújtani. Az óvadékot készpénzben a bíróság letétkezelőjénél kell befizetni. A bíróság a letétbe helyezett óvadék átvételéről nem hoz külön határozatot. (2) A befizetési lapon fel kell tüntetni: a) a letét fajtáját (óvadék), b) az óvadék összegét számmal és betűvel, c) a befizetés időpontját, d) az óvadék elfogadását elrendelő bíróság megnevezé sét, a határozat számát, e) természetes személy letevő esetében annak nevét, lakóhelyét, személyazonosságának igazolására szolgáló okmányának számát, illetve ha azt feltüntetni kívánja, bankszámlaszámát, f) jogi személy letevő esetében annak elnevezését, székhelyét, a nevében eljáró természetes személy nevét, lakóhelyét, személyazonosságának igazolására szolgáló okmányának számát, illetve ha a jogi személy azt feltüntetni kívánja, a jogi személy bankszámlaszámát, g) ha a letevő személye és annak a személye, akinek érdekében az óvadékot letették, különbözik, ez utóbbi nevét, h) azt, hogy a letevő az óvadékot milyen módon kéri vissza (postai megküldés a lakcímre, személyesen történő átvétel a letétkezelőnél, banki átutalás). (3) A letétkezelő az óvadék összegét akkor veheti át, ha a letevő az óvadék átvételét engedélyező jogerős határozatot bemutatta, a személyazonosságát igazolta és a befizetési lapon szereplő adatokat hiánytalanul megadta, vagy azok egyébként a letétkezelő rendelkezésére állnak. 47. § (1) A letétkezelő az óvadék letételét a pénz átvételével egyidejűleg a befizetési lap egy példányának a letevő részére történő átadásával igazolja. A letétkezelő a befizetési lapot annak átadásakor az aláírásával és a bíróság hivatalos bélyegzőjének lenyomatával látja el. (2) A letétbe helyezés az óvadék összege átvételének időpontjában jön létre. 48. § (1) Ha a terhelt az óvadék letétbe helyezésekor előzetes letartóztatásban van, a letétkezelő az óvadék befizetéséről a következő adatokat tartalmazó értesítést állítja ki: a) annak a neve, akinek az érdekében az óvadékot letették, b) a letétel időpontja, c) az óvadék átvételéről rendelkező bíróság neve és a határozat száma. (2) A letétkezelő az (1) bekezdés szerinti értesítést az óvadék befizetésétől számított 1 órán belül átadja a kezelőirodának. (3) A kezelőiroda az értesítést utóiratként a büntető ügy irataihoz csatolja és az iratokat 1 órán belül átadja a bírónak, aki az előzetes letartóztatás megszüntetéséről a külön jogszabályban meghatározott értesítőlapot haladéktalanul kiállítja. 49. § Az óvadék visszakövetelésére irányuló jog attól az időponttól számított öt év alatt évül el, amely időponttól az óvadék összegét a Be. 148. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján a letevő részére vissza kell adni. 50. § Ha az óvadékot a letevő részére a Be. 148. §-ának (2) bekezdésében meghatározott okból kell visszaadni, az óvadék visszaadásának alapjául szolgáló határozatot meghozó bíróság vagy ügyész a határozatáról a bíróságot értesíti. 51. § (1) A bíróság az 50. §-ban meghatározott értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül határoz a letét kiutalásáról. Ha a letét kiutalása iránt a letevő kérelmet terjeszt elő, a bíróság az értesítés megküldése érdekében megkeresi az 50. §-ban megjelölt bíróságot, ügyészt. (2) A kiutaló határozatnak a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a bíróság megnevezése, b) a határozat ügyszáma, c) a letét fajtája (óvadék), d) az óvadék nyilvántartási tételszáma, a bevételezés időpontja (év, hó, nap), e) a letevő (örököse, jogutódja) neve, lakcíme (székhe lye) és ha rendelkezésre áll, bankszámlaszáma, illetve személyazonosságának igazolására szolgáló okmányának száma, f) a kiutalt óvadék összege számmal és betűvel, g) az óvadék kiutalásának jogcíme, h) az óvadék visszaadásának módja. (3) A bíróság a kiutaló határozatot annak jogerőre emelkedését követően a letétkezelő részére haladéktalanul megküldi. 52. § (1) Az óvadékot a letevő (örököse, jogutódja) részére a befizetési lapon feltüntetett módon kell visszaadni. A letevő a százezer forintot meghaladó összegű óvadékot személyesen akkor veheti át, ha a visszavétel iránti igényét a visszavételt két nappal megelőzően a letétkezelőnél bejelentette. (2) Az óvadékként letétbe helyezett pénzt csak az eljáró bíróság jogerős kiutaló határozata alapján lehet visszaadni. A bíróság a jogerős határozatot megküldi a letétkezelőnek, aki a befizetési lapon foglaltak szerint intézkedik a letét összegének megküldése vagy átutalása iránt. 53. § (1) Ha a letevő a Be. 148. §-ának (4) bekezdése alapján elveszti a jogát az óvadék összegére, a terhelt előzetes letartóztatását elrendelő bíróság az ennek alapjául szolgáló határozatáról a bíróságot értesíti. (2) A bíróság az (1) bekezdésben meghatározott értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül határoz arról, hogy az óvadékot a letevő részére nem lehet kiutalni. A határo zat tartalmára az 51. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (3) A bíróság a határozatot annak jogerőre emelkedését követően a letétkezelő részére haladéktalanul megküldi. (4) A jogerős határozat kézhezvételét követően a letétkezelő az óvadék összegét átutalja a 39. § (2) bekezdésében meghatározott számlára. VII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 54. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a bíróságon kezelt letétekről szóló 11/1974. (XII. 17.) IM rendelet, b) a bíróságon kezelt letétekről szóló 11/1974. (XII. 17.) IM rendelet és a 115/1974. (IK. 1975. 1.) IM utasítás módosításáról szóló 15/1993. (X. 22.) IM rendelet, c) a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet 88. §-ának (6) bekezdésében a ,,— 82. § (2) bekezdésének kivételével —’’ szövegrész, d) a hagyatéki eljárás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1/1975. (IX. 17.) IM rendelet 3. §-a és 14. §-ának (7) bekezdése, e) a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet módosításáról szóló 8/1995. (III. 8.) IM rendelet 12. §-a. (3) Az R. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(3) E rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a részére a bíróságon kezelt letétekről szóló 11/1974. (XII. 17.) IM rendelet, az elkobzás végrehajtásáról, valamint a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezeléséről szóló 13/1979. (VIII. 10.) IM rendelet, valamint a Büntetés-végrehajtási Szabályzat végrehajtásáról szóló 101/1981. (IK 2.) IM utasítás alapján hatósági letétként átadott devizaértéket (külföldi fizetőeszközt, külföldi pénzértékre szóló, külföldi kötelezettségét megállapító készpénz-helyettesítő eszközt és értékpapírt, aranyat, arany pénzérmét, platinát, ezüstöt), továbbá a Pénzintézeti Központtól átvett egyéb értéktárgyat átadja letéti őrzésre a Magyar Államkincstár Rt. részére. Az átadásról az MNB a letevő hatóságot tájékoztatja, amely a letét őrzésének további szükségességét a tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül felülvizsgálja.’’ (4) Az R. 2003. december 31. napján a hatályát veszti. Dr. Hankó Faragó Miklós s. k., igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár