74/2013. (VIII. 30.) VM rendelete az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról.

74/2013. (VIII. 30.) VM rendelete az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76.  § (2)  bekezdés 4., 9. és 20.  pontjában, a  14.  § és  a  15.  § b)  pontja tekintetében a  vad védelméről, a  vadgazdálkodásról, valamint a  vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100.  §  (1)  bekezdés a)  pontjában kapott felhatalmazás alapján – az  egyes miniszterek, valamit a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94.  § c) és i)  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva –, a  15.  § c) és d)  pontja tekintetében az  államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109.  §  (5)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.  (XII.  31.) Korm. rendelet 1.  melléklet 11.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73.  §  b)  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a  következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E  rendelet hatálya kiterjed az  élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 51. § (3) bekezdés i)–q) pontja szerinti járványügyi intézkedések elrendelésére, végrehajtására és az  azokkal összefüggő állami kártalanítási eljárásra az  Éltv. 19.  § (4)  bekezdésében, 24.  § (1)  bekezdés d) pontjában, valamint 55. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott esetekben. (2) A  rendelet hatálya alá tartozó járványügyi intézkedések és állami kártalanítás forrása a  Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok cím állat- és növénykártalanítás előirányzat. 2. § E rendelet alkalmazásában: a) járványügyi intézkedések: az Éltv. 51. § (3) bekezdés i)–q) pontjában felsorolt intézkedések, b) leölés: határozatban elrendelt, az állatok járványügyi intézkedés keretében történő kiirtása, illetve levágása, beleértve a diagnosztikai célú leölést, kilövést, valamint elkülönített és zárt vágása, c) eljáró hatósági állatorvos: a  járványügyi intézkedések végrehajtásának felügyeletével megbízott, valamint a 3. § (5) bekezdésében foglalt esetekről jegyzőkönyvet készítő hatósági állatorvos. 2. Járványügyi intézkedések elrendelése 3. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság) és a  megyei kormányhivatal járási hivatalának állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatala (a továbbiakban: járási állategészségügyi hivatal) rendeli el a járványügyi intézkedések alkalmazását. (2) A járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozatban meg kell jelölni a) az érintett állattartó (cég) nevét, lakhelyét (székhelyét), FELIR azonosító számát, b) az  érintett állattartó telep (udvar) címét, illetve helyrajzi számát, jogszabályban meghatározott tenyészetkódját és tartási hely azonosítóját, c) a végrehajtandó járványügyi intézkedéseket, d) az eljáró hatósági állatorvos nevét, e) a járványügyi intézkedésekkel érintett állatok ea) tulajdonosának nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét), eb) faját, fajtáját, ivarát, ec) darabszámát (méhcsaládok számát), ed) a jogszabályban meghatározott egyedi jelölését, f ) a  leöléssel, ártalmatlanítással, valamint megsemmisítéssel érintett fertőzésközvetítő anyag, eszköz, tárgy, élelmiszer, takarmány, állati eredetű melléktermék, állati eredetű termék fa) megnevezését, tömegét vagy darabszámát, fb) tulajdonosának nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét), g) annak a  földterületnek, járműnek, épületnek, berendezésnek, eszköznek és anyagnak a  pontos megnevezését, amelynek igénybevételét, illetve használatát elrendelték, továbbá azok tulajdonosának nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét), h) az  aktív közreműködésre kötelezett gazdálkodó szervezet pontos megnevezését, címét, székhelyét, és az aktív közreműködés megnevezését, pontos leírását, i) a járványügyi intézkedések alkalmazását szükségessé tevő állatbetegséget, és j) a  betegség megállapításának alapjául szolgáló diagnosztikai vagy laboratóriumi vizsgálat eredményét (vizsgálatot végző szerv neve, székhelye, vizsgálat időpontja, eredménye, iktatási szám), ennek hiányában a húsvizsgálat vagy boncolás írásban rögzített eredményét. (3) A járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozatot közölni kell: a) a  tulajdonossal, akinek az  állatát, anyagát, eszközét, tárgyát, élelmiszerét, takarmányát, földterületét, járművét, épületét, berendezését eljárás alá vonták, illetve a  gazdálkodó szervezettel, akit aktív közreműködésre köteleztek, b) az  elkülönített vagy zárt vágást végző gazdálkodó szervezet esetében a  vágás helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósággal, c) az elhullott, leölt állatok hulláit és állati eredetű melléktermékeit feldolgozó üzem telephelye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósággal, d) a  hazai természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatfajok (a továbbiakban együtt: védett állatok) esetén az  illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósággal, e) az eljáró hatósági állatorvossal, f ) valamennyi érintett járási állategészségügyi hivatallal, amennyiben a határozatot a élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság hozta. (4) A  védett őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták egyedeinek járványügyi intézkedés keretében történő leölését vagy ilyen állatoktól származó szaporítóanyag ártalmatlanítását megelőzően – kivéve nagy gazdasági kárral fenyegető, illetve nemzetközi kereskedelmet akadályozó fertőző állatbetegség kitörésekor, amennyiben azt a fertőző állatbetegség rendkívüli veszélye indokolja – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) szakértői véleményét az állat, szaporítóanyag génmegőrzési jelentőségére vonatkozóan ki kell kérni. (5) Az  állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségben elhullott, vagy a kötelezően elrendelt védőoltás, gyógykezelés és diagnosztikai vizsgálat következtében elhullott állatok esetében, az  eljáró hatósági állatorvosnak jegyzőkönyvben kell rögzíteni azokat a kárelőzményi és tényadatokat, amelyek a kártalanítás alapjául szolgálnak. 3. Az eljárási jelentés 4. § (1) Az eljáró hatósági állatorvos a  járványügyi intézkedések végrehajtását követő három napon belül, két példányban megküldi a járási állategészségügyi hivatalnak a) a járványügyi intézkedéseket elrendelő határozat végrehajtásáról szóló eljárási jelentést, b) a 3. § (5) bekezdése szerinti esetekben rögzített jegyzőkönyvet, c) a 9. § (2) bekezdésében meghatározott szerződés végrehajtásáról készült jelentést. (2) Az eljáró hatósági állatorvos az (1) bekezdésben foglalt dokumentumokat a járványügyi intézkedések végrehajtását követő három napon belül megküldi az  élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság részére is, amennyiben a járványügyi intézkedéseket az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság rendelte el. (3) Az eljárási jelentésnek tartalmaznia kell a) a járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozat számát, b) az érintett állattartó (cég) nevét, lakhelyét (székhelyét), FELIR azonosító számát, c) az  érintett állattartó telep (udvar) címét, illetve helyrajzi számát, jogszabályban meghatározott tenyészetkódját és tartási hely azonosítóját, d) az elhullott, leölésre került, elkülönített vagy zárt vágásra utalt és került állatok da) tulajdonosának nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét), db) faját, fajtáját és ivarát, dc) darabszámát (méhcsaládok számát) és tömegét, dd) jogszabályban meghatározott egyedi jelölését, de) egészségi állapotát, df ) elhullott, leölt állatok ártalmatlanításának módját, helyét, e) levágatott állatok esetében a vágás helyét, f ) a  leöléssel, ártalmatlanítással, valamint megsemmisítéssel érintett fertőzésközvetítő anyagok, eszközök, tárgyak, élelmiszerek és takarmányok, állati eredetű melléktermék, állati eredetű termék fa) tulajdonosának nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét), fb) megnevezését, fc) tömegét vagy darabszámát, fd) ártalmatlanításának, illetve megsemmisítésének módját vagy fertőtlenítésének elvégzése utáni további sorsát, g) a szükség esetén elrendelt egyéb járványügyi intézkedésekről szóló tájékoztatást. 4. A kártalanítási eljárás 5. § (1) Az Éltv. 55. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kártalanítási eljárást a (2)–(11) bekezdésekben foglaltak szerint kell lefolytatni. (2) A kártalanítás összegéről a járási állategészségügyi hivatal a) az általa lefolytatott becslési eljárás, b) az eljáró hatósági állatorvos eljárási jelentése, illetve a 3. § (5) bekezdése szerinti jegyzőkönyve, valamint c) a 7. § (4) bekezdése szerinti számlák adatai alapján dönt. (3) A  becslési eljárást a  járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozat végrehajtásával párhuzamosan meg kell kezdeni, de legkésőbb a végrehajtás befejezését követő tizenöt napon belül be kell fejezni. (4) A járási állategészségügyi hivatal a kártalanítás alapjául szolgáló összeg megállapítása céljából lefolytatott becslési eljárásról becslési jegyzőkönyvet készít. (5) A becslési jegyzőkönyv tartalmazza a) a járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozat számát, b) az érintett állattartó (cég) nevét, lakhelyét, illetve székhelyét, FELIR azonosító számát, c) az  érintett állattartó telep (udvar) címét, illetve helyrajzi számát, jogszabályban meghatározott tenyészetkódját és tartási hely azonosítóját, d) a végrehajtott járványügyi intézkedéseket, e) az eljáró hatósági állatorvos nevét, f ) a járványügyi intézkedésekkel érintett állatok, fa) tulajdonosának nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét), fb) faját, fajtáját, ivarát, fc) darabszámát (méhcsaládok számát) és tömegét, fd) jogszabályban meghatározott egyedi jelölését, fe) egészségi állapotának leírását, ff) kilogrammonkénti vagy darabonkénti forgalmi értékét, g) az  ártalmatlanításra, illetve megsemmisítésre kerülő fertőzésközvetítő anyagok, eszközök, tárgyak, élelmiszerek és takarmányok ga) tulajdonosának nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét), gb) megnevezését, gc) tömegét vagy darabszámát, gd) kilogrammonkénti vagy darabonkénti forgalmi értékét. (6) Az állat, anyag, eszköz, tárgy, élelmiszer vagy takarmány káreseménykori forgalmi értéke megállapításának alapja: a) tenyészállatoknál a számlákkal igazolt, három hónapnál nem régebbi, beszerzési ár (beleértve az importárat is), vagy a  megelőző három hónapban az  üzem által értékesített állatok számlákkal igazolt, átlagos tenyészállat-értékesítési súly- vagy egyedenkénti átlagára, b) hízóállatok esetén a  területen működő, engedéllyel rendelkező felvásárló szervezet által számlával igazolt, a káresemény időszakában alkalmazott élőtömeg kilogrammonkénti ára, c) a  legalább hat hónapja zárt körülmények között, vadasparkban, vadaskertben, röptetőben tartott vagy tenyésztett vadonélő haszonállatok esetén a  felvásárló szervezet által számlával igazolt, a  káresemény időszakában alkalmazott felvásárlási ár, d) az  a)–c)  pontban megnevezettek hiánya esetén a  kárbecslésben érintett állathoz hasonló, azzal azonos fajú, fajtájú, ivarú, korú és hasznosítású állatra vonatkozó, szakértő által megadott, az  adott területen a káresemény időszakában kialakult piaci árak átlaga, e) sperma, embrió, tenyész- és keltetőtojás esetén az  előállító, valamint forgalmazó szervezet által számlával igazolt, a káreseményt megelőző három hónapos időszak kialakult értékesítési átlagára, vagy szakértő által megadott piaci árak átlaga, f ) vemhességi felár a  vemhesség félidejétől az  anyaállat forgalmi értékének szakértő által megállapított százaléka, g) méhészet esetében szakértő által megadott ga) méhcsalád, méhraj esetén kilogrammonkénti piaci ár, valamint gb) méhanya esetén darabonkénti piaci ár, h) a  járványügyi intézkedésként diagnosztikai célból kilőtt vad esetén a  vad vadászati hatóság által meghatározott trófea nélküli értéke, i) a  járványügyi intézkedésként diagnosztikai célból kilőtt védett állatok esetén a  természetvédelmi hatóság írásos szakvéleménye alapján megállapított forgalmi érték (eszmei érték), j) a genetikai alapok védelmét szolgáló, a védett őshonos állatfajták genetikai fenntartásának rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti védett őshonos, valamint veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákhoz tartozó állatok esetén a NÉBIH írásos szakvéleménye alapján megállapított forgalmi érték, k) a  járványügyi nyomozás során a  járványos állatbetegség terjesztése szempontjából kockázatos élelmiszer, állati eredetű termékek vonatkozásában ka) vágóhídon – élőállat- vagy húsvizsgálat során – történt betegség-megállapítás esetén az üzem által kifizetett, számlával igazolt felvásárlási ár és felmerült vágási költség, kb) az  élelmiszer-előállító üzemben a  vágott állati test, félkész és késztermék élelmiszerek esetén az üzem önköltségi ára, kc) az  élelmiszer-forgalmazó helyen a  vágott állati test, félkész és késztermék élelmiszerek esetén a számlával igazolt beszerzési ár, kd) tej, étkezési tojás, méz esetén a  területen engedéllyel működő felvásárló szervezet által számlával igazolt, a  káresemény időszakában alkalmazott felvásárlási ár, ennek hiányában szakértő által megadott, a káresemény időszakában kialakult piaci árak átlaga, l) a  járványügyi nyomozás során a  járványos állatbetegség terjesztése szempontjából kockázatos takarmány vonatkozásában la) a  takarmány-előállító és forgalmazó esetén az  üzem önköltségi ára, illetve a  számlával igazolt beszerzési ár, lb) állattartó telep esetén a takarmány számlával igazolt beszerzési ára, lc) ezek hiánya esetén szakértő által megadott, a káresemény időszakában az adott területen kialakult piaci árak átlaga, m) az  ipari feldolgozásra szánt állati termékek esetében (különösen a gyapjú, tépett toll, méhviasz) a területen engedéllyel működő felvásárló szervezet által igazolt, a  káreseményt megelőző hat hónapban kialakult felvásárlási átlagár, ennek hiányában szakértő által megadott, a káresemény időszakában kialakult piaci árak átlaga, n) fertőzésközvetítő anyagok, eszközök, tárgyak esetén szakértő által megadott, a használati értéknek megfelelő becsült árak átlaga. (7) A  fertőzésközvetítő anyagokat, tárgyakat és eszközöket, amennyiben azok megfelelő eljárással fertőtleníthetők, a  fertőtlenítés elvégzése után a  tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani, aki azokat felhasználhatja vagy értékesítheti. Ebben az esetben kártalanítás nem jár. (8) A  tulajdonos kérelmére – nagy létszámú állatállomány esetén a  termelés mielőbbi beindítása érdekében – részkártalanítási eljárást lehet lefolytatni. A  részkártalanítás különösen akkor indokolt, ha szakértő igénybevétele miatt a becslési eljárás elhúzódik. A részkártalanítás összege a becsült teljes kártalanítás 50%-áig terjedhet. (9) Az  Éltv. 51.  § (3)  bekezdés p)  pontja szerinti intézkedés elrendelése esetén kártalanítási összeget úgy kell megállapítani, mintha az  adott földterületet, járművet, épületet, berendezést vagy eszközt bérbe adták volna a káresemény időszakában az adott területen kialakult bérleti díjak figyelembevételével. (10) A felhasznált anyagok esetében a kártalanítási összeget az adott anyag forgalmi értéke alapján kell megállapítani. A becslési eljárás során a járási állategészségügyi hivatal szakértőt is igénybe vehet. (11) Ha a földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz igénybevételét követően felmerül, hogy az már nem használható a rendeltetésének megfelelően, akkor a kártalanítási összeget független szakértő bevonásával kell megállapítani. 5. A kártalanítási határozat 6. § (1) Az  Éltv. 55.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontjában meghatározott esetekben, valamint ha a  kártalanítási igény elbírálásánál a  kártalanítást kizáró ok nem áll fenn, a  kártalanítás összegét 5 millió forint mértékig határozatban a  járási állategészségügyi hivatal állapítja meg. Amennyiben a  kártalanítás összege meghaladja az  5 millió forintot, a  járási állategészségügyi hivatal átteszi az ügyet a megyei élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósághoz, amely a  járási állategészségügyi hivatal 5.  § (2)  bekezdése szerint elbírált kártalanítási igényt felülvizsgálja és határozatban megállapítja a kártalanítás összegét. (2) A kártalanítási határozat indokolásában meg kell jelölni, hogy az állat elhullása mely állatbetegség következtében történt, vagy a  járványügyi intézkedéseket mely állatbetegség megállapítása vagy felszámolása miatt rendelték el, valamint a  betegség megállapításának alapjául szolgáló diagnosztikai vagy laboratóriumi eredményt, ennek hiányában a húsvizsgálat vagy boncolás írásban rögzített eredményét. (3) A  kártalanítási összeg kifizetése érdekében a  járási állategészségügyi hivatal, illetve az  élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság – a kártalanítási határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul – megküldi a NÉBIH-nek a) a járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozatot, b) a 3. § (5) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet, c) a kártalanítási határozatot, d) a becslési jegyzőkönyvet, és e) a kártalanítási igény elbírálásához beérkezett számlák másolatát. (4) A  NÉBIH intézkedik a  kártalanítás összegének folyósítása iránt, amelyet a  kártalanítási határozat jogerőre emelkedésétől számított hatvan napon belül kifizet a tulajdonosnak. (5) Ha a rendelkezésre álló adatokból az állapítható meg, hogy az Éltv. 55. § (2) bekezdése alapján kártalanítás nem jár, arról a járási állategészségügyi hivatal határoz. 6. Az aktív közreműködésre kötelezett 7. § (1) Amennyiben a kártalanításra jogosult megszegi az Éltv. 18. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettségét vagy önhibáján kívül azt nem tudja teljesíteni, a  járványügyi intézkedések végrehajtása érdekében az  élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi igazgatóság a  járási állategészségügyi hivatal tájékoztatásával egyidejűleg, illetve a járási állategészségügyi hivatal az Éltv. 51. § (3) bekezdés p) és q) pontjában előírt tevékenység végzésére alkalmas természetes személyt vagy gazdálkodó szervezetet aktív közreműködésre kötelezi. (2) Az  élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, illetve a  járási állategészségügyi hivatal (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) az aktív közreműködés elrendelése során meghatározza a) a feladat végrehajtására alkalmas gazdálkodó szervezetet, b) a végrehajtás kezdeti és a befejezés várható időpontját, c) – szükség esetén – a szállítás és a járműfertőtlenítés rendjét. (3) A  közreműködés végrehajtására – azonos feltételek esetén – engedéllyel rendelkező, a  káresemény helyéhez legkisebb földrajzi távolságban levő és üzemelő, az  adott feladat ellátására megfelelő kapacitással rendelkező természetes személy vagy gazdálkodó szervezet jelölhető ki. Az  intézkedésről értesíteni kell az  aktív közreműködésre kötelezettet, az  eljáró hatósági állatorvost, valamint az  élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot, amennyiben a járási állategészségügyi hivatal intézkedett. (4) Az  aktív közreműködő az  intézkedés végrehajtását követően a  közreműködés költségeit tartalmazó számlát benyújtja a  közreműködést elrendelő járási állategészségügyi hivatalnak, aki továbbítja azt az  élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak. Az  élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a  számlát és az  aktív közreműködést elrendelő határozatot a  végrehajtást követően haladéktalanul megküldi az NÉBIH-nek, igazolva, hogy a számla az általa elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtása során keletkezett. (5) A 8–9. §-ban szereplő eljárások kivételével a (2)–(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor az aktív közreműködésre nem az (1) bekezdésben leírtak, hanem valamely speciális szakértelmet igénylő tevékenység végrehajtása miatt van szükség. 8. § (1) Az  Éltv. 51.  § (1) és (2)  bekezdésében meghatározott esetekben elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtása során keletkezett állati eredetű melléktermékek ártalmatlanná tétele, valamint az  ártalmatlanítás helyére történő szállítása állami feladat. Az  állati eredetű melléktermék keletkezésének helye szerint illetékes járási állategészségügyi hivatal vagy élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság az Éltv. 51. § (3) bekezdés q) pontja alapján határozatban aktív közreműködésre kötelezi az állati eredetű melléktermék ártalmatlanítást végző üzemet. (2) Az állati eredetű melléktermék keletkezésének helye szerint illetékes eljáró hatóság – a 3. § (2) bekezdés h) pontja szerint – az állati eredetű melléktermékek ártalmatlanná tétele érdekében a) kijelöli az ártalmatlanítás végrehajtására az üzemet, illetve gazdálkodó szervezetet, b) meghatározza a végrehajtás kezdeti és a befejezés várható időpontját, c) meghatározza a szállítás és a járműfertőtlenítés rendjét. (3) Az  ártalmatlanná tétel végrehajtására az  adott állati eredetű melléktermék kategóriájának megfelelő engedéllyel rendelkező, a  káresemény helyéhez legkisebb földrajzi távolságban levő és üzemelő, a  keletkezett állati eredetű melléktermék mennyiségének megfelelő kapacitású üzemet kell kijelölni. Ha az  adott betegségre vonatkozó jogszabály alapján az  szükséges, az  ártalmatlanítás kivételesen a  helyszínen is történhet elföldeléssel vagy égetéssel, a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendelettel összhangban. (4) Az ártalmatlanná tételt végző üzem az  intézkedés végrehajtását követően az ártalmatlanítás költségeit tartalmazó számlát benyújtja az  ártalmatlanítást elrendelő eljáró hatóságnak. Az  eljáró hatóság a  számlát és az  aktív közreműködést elrendelő határozatot a  végrehajtást követően haladéktalanul közli a  NÉBIH-hel, igazolva, hogy a számlát az általa elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtása során keletkezett állati eredetű melléktermékek ártalmatlanná tételének költségeiről állították ki. (5) A NÉBIH intézkedik az ártalmatlanítás költségének folyósítása iránt, amelyet – a számlák eljáró hatósághoz történő beérkezésétől számított hatvan napon belül – megtérít az aktív közreműködésre kötelezett üzemnek. (6) Ha az  ártalmatlanná tétel a  káresemény helyén történik, akkor a  (2)–(5)  bekezdés helyett a  7.  § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 9. § (1) Ha az  egyes fertőző állatbetegségek elleni védekezésre vonatkozó szabályok megengedik, az  eljáró hatóság elkülönített vagy zárt vágást is előírhat járványügyi intézkedésként. A  döntés meghozatala előtt, amennyiben a döntést a járási állategészségügyi hivatal hozza, értesítenie kell a káresemény helye szerint illetékes élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi igazgatóságot az  élelmiszer hasznosíthatóságának lehetőségéről, az  állatfaj, kor, tömeg, darabszám, egyed, illetve állományazonosító megjelölésével. (2) A  káresemény helye szerint illetékes eljáró hatóság az  általa előzetesen – a  műszaki-technológiai, járványvédelmi és élelmiszerhigiéniai feltételek figyelembe vételével – e  feladatra kedvező eredménnyel minősített gazdálkodó szervezetet határozatban kötelezi az  elkülönített vagy zárt vágás végrehajtására. Ezt követően a  káresemény helye szerint illetékes eljáró hatóság a  végrehajtás részletei tekintetében szerződést köt az  érintett vágóhíddal. A határozatot és a megkötött szerződést az eljáró hatóság megküldi a NÉBIH-nek, továbbá a járási állategészségügyi hivatal a  vágás helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak is. A  NÉBIH az aktív közreműködésre kötelezhető, minősített gazdálkodó szervezetekről nyilvántartást vezet. (3) A szerződésben rögzíteni kell a) az állatok elszállításának, levágásának kezdeti és várható befejezési időpontját, b) a zárt vagy elkülönített vágás végrehajtásából adódó élelmiszer hasznosíthatóság lehetőségét, c) az állatok, – vágóhídon történt megállapítás esetén – az állati testek, testrészek mérlegelésének helyszínét, korcsoportonkénti és tömegegységre vonatkoztatott átvételi árát, d) a  szállítás, vágás, darabolás, hűtés, feldolgozás, állati eredetű melléktermék ártalmatlanítás, fertőtlenítés becsült költségét, e) az értékesítést követő megtérülés visszafizetését az eljáró hatóságnak és ennek határidejét, f ) a késedelemre vonatkozó jogkövetkezményeket, a kamatot, g) az e) pont szerinti visszafizetés elmaradása esetén a jogi eljárás rendjét. (4) Ha a  szerződést az  élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság kötötte, a  szerződés megkötéséről – a  zárt vagy elkülönített vágást végrehajtó gazdálkodó szervezet megnevezésével – értesíti a  káresemény helye szerint illetékes járási állategészségügyi hivatalt. (5) A  zárt vagy elkülönített vágást végrehajtó gazdálkodó szervezet a  végrehajtást követően legkésőbb nyolc napon belül elszámolást készít, amelyben rögzíti a) az állatok beérkezésének időpontját, azok korcsoportonkénti darabszámát, tömegét; b) a húsvizsgálat eredményét, a  fogyasztásra alkalmas élelmiszer, a  megsemmisítésre utalt állati testek és testrészek tömegét; c) a keletkezett állati melléktermék kategóriánkénti tömegét. (6) Az  (5)  bekezdés szerinti elszámolást a  vágóhidat, valamint feldolgozóüzemet felügyelő hatósági állatorvos ellenjegyzi, és haladéktalanul megküldi a szerződést kötő eljáró hatóság részére. (7) Az  (5)  bekezdés szerinti elszámolás alapján, a  végrehajtást végző gazdálkodó szervezet az  elkülönített vagy zárt vágás végrehajtásáról számlát állít ki a  szerződést kötő eljáró hatóság részére. Az  eljáró hatóság a  számlát tizenöt napon belül megküldi a  NÉBIH részére. A  NÉBIH intézkedik az  elkülönített vagy zárt vágás ártalmatlanítás költségének folyósítása iránt, amelyet – a számlák beérkezésétől számított hatvan napon belül – megtérít az aktív közreműködésre kötelezett üzemnek. (8) A (2) bekezdés szerinti szerződés végrehajtásáról az eljáró hatósági állatorvos jelentést készít, amely tartalmazza a) a járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozat számát, b) az érintett állattartó nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét), FELIR azonosító számát, c) az  érintett állattartó telep (udvar) címét, illetve helyrajzi számát, jogszabályban meghatározott tenyészetkódját és tartási hely azonosítóját, d) a leölésre került és elhullott, továbbá elkülönített vagy zárt vágásra utalt állatok da) tulajdonosának nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét), db) faját, fajtáját, ivarát, dc) darabszámát (méhcsaládok számát) és tömegét, dd) jogszabályban meghatározott egyedi jelölését, de) egészségi állapotát, e) az  eljárással érintett fertőzésközvetítő anyagok, eszközök, tárgyak, élelmiszerek és takarmányok, állati eredetű melléktermék, állati eredetű termék ea) megnevezését, eb) tömegét vagy darabszámát, ec) az ártalmatlanítás, illetve megsemmisítés módját vagy a fertőtlenítés elvégzése utáni további sorsát, f ) az elkülönített vagy zárt vágást végrehajtó vágóhíd nevét, címét, FELIR azonosító számát, g) a további szükséges járványügyi intézkedések végrehajtását. 7. Állami költségre történő vizsgálatok 10. § (1) A mintavételt végző állatorvos a mintát kísérő iraton jelzi, hogy a mintavétel a) jogszabály alapján állami költségre történő vizsgálatok, vagy b) bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség, illetve egyéb nagy nemzetgazdasági kárral fenyegető vagy közegészségügyileg veszélyes állatbetegség megállapítása, valamint gyanújának kizárása céljából történt. (2) A  vizsgálatot végző laboratórium havonta – a  tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig – illetve az  adott betegségre vonatkozó országos járványügyi felmérő (monitoring) programban előírt határidőig megküldi az (1) bekezdésben meghatározott laboratóriumi vizsgálatokról szóló kimutatást a mintavétel helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak. (3) Az  élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság igazolja, hogy a  kimutatásban szereplő vizsgálatok az  (1)  bekezdésben meghatározottaknak megfelelnek, az  igazolást a  tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig megküldi a NÉBIH-nek. (4) A  vizsgálatot végző laboratórium a  vizsgálatokról kiállított számlát – csatolva az  élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság igazolását – a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig a NÉBIH-nek megküldi. (5) A NÉBIH intézkedik az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatok költségének folyósítása iránt, amelyet – a számlák beérkezésétől számított hatvan napon belül – megtérít a vizsgálatot végző laboratóriumnak. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatok során keletkezett állati eredetű melléktermékek ártalmatlanításáról a 8. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell gondoskodni. 8. Záró rendelkezések 11. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A 12. § 2014. március 15-én lép hatályba. 12. § (1) A 3. § (2) bekezdés h) pontjában, (3) bekezdés b) pontjában, 7. § (3) bekezdésében, 9. § (4), (5) és (7) bekezdésében a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „vállalkozás” szöveg lép. (2) A 3. § (3) bekezdés a) pontjában a „gazdálkodó szervezettel” szövegrész helyébe a „vállalkozással” szöveg lép. (3) A  7.  § (1)  bekezdésében, (2)  bekezdés a)  pontjában, 8.  § (2)  bekezdés a)  pontjában, 9.  § (2) és (4)  bekezdésében a „gazdálkodó szervezetet” szövegrész helyébe a „vállalkozást” szöveg lép. (4) A 9. § (2) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetekről” szövegrész helyébe a „vállalkozásokról” szöveg lép. 13. § (1) A növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 26. §-át megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép: „Növényvédő szerrel kezelt szaporítóanyag behozatala és kivitele” (2) Az R. a következő 27. §-sal egészül ki: „27.  § (1) Kizárólag harmadik országba való kivitelre szánt szaporítóanyagot az  adott kultúrában Magyarországon nem engedélyezett növényvédő szerrel is lehet kezelni, amennyiben a  készítmény rendelkezik magyarországi forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel, és a  kezelt szaporítóanyag felhasználása a  fogadó ország jogszabályainak megfelel. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott szaporítóanyag kezelésének engedélyezésére irányuló kérelmet tizenöt nappal a tervezett kezelés előtt be kell nyújtani az engedélyező hatósághoz. (3) Az  (1)  bekezdésben meghatározott szaporítóanyag kivitelét a  kivitel megkezdése előtt hét nappal be kell jelenteni a kezelés és tárolás helye szerint illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságnak. (4) Az  (1) bekezdésben meghatározott szaporítóanyagot a kezelést követő egy éven belül kell harmadik országba kivinni, a határidő leteltét követően a kezelt szaporítóanyagot meg kell semmisíteni.” 14. § A vad védelméről, a  vadgazdálkodásról, valamint a  vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet [a továbbiakban: 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet] 60. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Vadászterületnek minősülő állattartó telepen, illetve mezőgazdasági létesítmény területén és azok környezetében a  tulajdonos vagy használó felkérése alapján a  vadászatra jogosult részére a  vadászati hatóság kérelemre engedélyezheti az elvadult házi galamb riasztását és gyérítését.” 15. § Hatályát veszti a) az  Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 141–155.  §-a, valamint 19–22. számú függeléke, b) a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 44/A. §-a, c) a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag felhasználása miatt kárt szenvedett termelők kártalanítása előirányzat felhasználásáról szóló 95/2011. (X. 14.) VM rendelet, d) a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag felhasználása miatt kárt szenvedett termelők kártalanítása előirányzat felhasználásáról szóló 96/2012. (IX. 4.) VM rendelet. dr. Fazekas sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter