593/2011. (HK 14.) HVKF intézkedése az árvízvédelmi feladatokra való felkészülésről1.

593/2011. (HK 14.) HVKF intézkedése az árvízvédelmi feladatokra való felkészülésről1. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 110. § (2) és (7) bekezdése alapján – figyelemmel a honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 23/2005 (VI. 16.) HM rendeletben foglaltakra – az árvízvédelmi feladatokra való felkészülésről a következő intézkedést adom ki: Az intézkedés hatálya 1. Az intézkedés hatálya a Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) közvetlen alárendeltségében működő HM szervekre és a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire terjed ki. 1 Az intézkedést az érintettek külön kapják meg. 2. Az intézkedés egyes rendelkezései vonatkozásában a 235/2008 nyt. számú Honvédelmi Ágazati Katasztrófavédelmi Terv, a Belügyminiszter [mint a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) elnöke] által jóváhagyott 956-1/2011/Ált számú „A Rendvédelmi Szervek, a Magyar Honvédség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal országos bevetés-irányítási terve az árvízi védekezési feladatokra” című dokumentum alapján kidolgozott és 29-44/2011 nyt. számon kiadott „Magyar Honvédség részvételére katasztrófa elhárítási (árvízvédelmi) feladatokban 2011. tavaszi időszak” elgondolásban rögzítettek is figyelembe veendők. 3. Az árvízi védekezési feladatokba bevonható erőket és eszközöket az 1. és 2. melléklet, az árvízvédelmi feladatokban résztvevő erők összpontosítására, ellátásuk biztosítására kijelölt katonai szervezeteket pedig az intézkedés 3.3. pontja tartalmazza. A munkacsoportok kijelölését az érintett katonai szervezet parancsnoka az intézkedés hatályba lépését követő 15 munkanapon belül hajtsa végre, egyben az Információ Kapcsolati Rendszerben (a továbbiakban: IKR) meghatározottak szerint jelentse. Az árvízvédelmi készenléti fokozatok, készenléti idők, a készenlétbe helyezés szabályai 4. A készenléti fokozatok tartalma és készenléti idők megegyeznek az Ágazatai Katasztrófavédelmi Terv (a továbbiakban: ÁKT) 8.5.1 pontjában elrendeltekkel, a következő kiegészítésekkel. Készenléti fokozatok: a) I. fokú katasztrófavédelmi készenlét (Árvízvédelmi készenlét); b) II. fokú katasztrófavédelmi készenlét (Árvízveszély); c) III. fokú katasztrófavédelmi készenlét (Árvízvédelmi bevetési készenlét). 5. I. fokú katasztrófavédelmi készenlét elrendelésére akkor kerül sor, amikor az előrejelzések szerint katasztrófahelyzet kialakulása várható és az erők igénybevételére lehet számítani, vagy a már bekövetkezett katasztrófa hatásai elleni védekezés során az arra jogosult jelzi, hogy sor kerülhet erők igénybevételére. 6. II. fokú katasztrófavédelmi készenlét a reagálási idő lerövidítése érdekében kerül bevezetésre. 7. III. fokú katasztrófavédelmi készenlét akkor kerül elrendelésre, amikor az erők alkalmazása valószínűsíthető és indokolt a legrövidebb reakcióidő biztosítása. 8. Ha az adott készenléti fokozatot az előző fokozat(ok) kihagyásával rendelték el, úgy az azokhoz tartozó feladatokat is végre kell hajtani és a készenléti idők elérését azok figyelembevételével kell számítani. 9. Az egyes készenléti fokozatok váltását, illetve az egyes készenléti fokozatokhoz tartozó rendszabályok bevezetését/elhagyását a KKB elnöke kezdeményezésére fo kozatonként, rendkívüli esetben fokozatok kihagyásával a HM Közigazgatási Államtitkár jóváhagyása alapján a Katasztrófavédelmi Operatív Bizottság (a továbbiakban: KOB) vezetője rendeli el. 10. Árvízvédelmi feladatra ki nem jelölt erők is készenlétbe helyezhetők felkészítés, kiképzés után. A felkészítési terveket az intézkedés hatályba lépését követően 15. munkanapon belül az érintett katonai szervezet parancsnoka hagyja jóvá. Ezen erők katasztrófavédelmi készenlétbe helyezésére, tevékenységük rendjére minden esetben külön intézkedés kerül kiadásra. 11. Az árvízvédelmi feladatokat irányító vezető szervek aktivizálásának, valamint a végrehajtó erők készenlétbe helyezésének illetve visszavonásának szabályait az ÁKT 8.1.-8.4. pontjai határozzák meg. Az árvízvédelmi feladatokba bevont erők vezetése, irányítása, összpontosítása, elhelyezése 12. Az árvízvédelmi feladatok vezetésével, irányításával kapcsolatos feladatokat az ÁKT határozza meg. 13. A védekezésbe bevont erők alkalmazását alapvetően bázislaktanyákból engedélyezem. Ha a védekezés helyszíne és a bázislaktanyák közötti távolság túl nagy, a KOB vezetője a megyei védelmi bizottságokkal egyeztetve az általuk kijelölt polgári létesítményből is engedélyezheti a kijelölt erők alkalmazását. 14. Az árvízvédelmi feladatokban résztvevő erők összpontosítására, ellátásuk biztosítására a következő katonai szervezeteket és helyőrségeket jelölöm ki: a) a Duna felső szakaszán és vízgyűjtőjén: MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakéta Ezred (Győr); MH 25. Klapka György Lövészdandár (Tata); b) a Duna középső szakaszán és vízgyűjtőjén: MH Támogató Dandár (Budapest, Petőfi Sándor lakta nya, Irinyi János laktanya); MH Központi Kiképző Bázis (Szentendre); c) a Duna déli szakaszán és vízgyűjtőjén: MH Logisztikai Ellátó Központ (Kalocsa); d) a Tisza felső szakaszán és vízgyűjtőjén: MH 5. Bocskai István Lövészdandár (Debrecen, Hajdú hadház); e) a Tisza középső szakaszán és vízgyűjtőjén: MH 86. Szolnok Helikopter Bázis (Szolnok); MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis (Kecskemét); f) a Tisza alsó szakaszán és vízgyűjtőjén: MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred (Szentes); MH 5. Bocskai István Lövészdandár (Hódmezővásár hely). 15. Az MH Központi Kiképző Bázis alkalmazás esetén a feladat végrehajtás időszakára a katonai szervezet parancsnokának előterjesztése alapján az MH KOB vezetője erősítse meg a szükséges erőkkel. 16. A kijelölt katonai szervezetek parancsnokai az intézkedés hatályba lépését követően 15 munkanapon belül tervezzék meg az objektumokba az árvízvédelmi feladatban kijelölt erők fogadását és ellátását. A repülő támogatás feladatai 17. Árvízvédelmi feladatok végrehajtásában az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis szállítóhelikopter zászlóalj, valamint a KOB vezetőjének külön előterjesztése alapján a kiképzőrepülő század repülő eszközei kerülnek bevonásra. 18. A szállítóhelikopter zászlóalj és a kiképzőrepülő század eszközeit alapvetően katonai repülőterekről, illetve a helyőrségekben kialakított leszálló helyekről kell működtetni. Amennyiben ezek távolsága nem teszi lehetővé a gazdaságos és hatékony feladat-végrehajtást, az MH ÖHP parancsnokának javaslata alapján engedélyezem a polgári repülőterekről, illetve a helikopterek részére ideiglenesen kialakított leszállóhelyekről való üzemelést is. Polgári repülőtér illetve leszállóhely igénybevétele esetén a megyei (fővárosi) védelmi bizottságot minden esetben tájékoztatni kell, ideiglenes leszálló helyek létesítését pedig csak a hatályos légügyi szabályok betartásával engedélyezem. Az önkéntes tartalékos állománnyal kapcsolatos feladatok 19. A behívással kapcsolatos katonai igazgatási szaktevékenység szakmai irányítását, felügyeletét, ellenőrzését a HVK Személyzeti Csoportfőnökség hajtsa végre. Az árvízvédelmi feladatokba bevont önkéntes tartalékos állománnyal kapcsolatos feladatok végrehajtását a Magyar Honvédség őrzésvédelmi feladatokat ellátó önkéntes védelmi tartalékos állományba tartozók nyilvántartása, és a felkészítés érdekében, továbbá a békeidőszakban végrehajtandó, előre megtervezett tényleges szolgálatra történő behívása, valamint kihirdetett vészhelyzetben történő bevonultatása rendjének részletes szabályozásáról szóló 121/2011. (HK 5.) HVK vezérkari főnöki intézkedés alapján kell végrehajtani. 20. A bevonultatás a tartalékos szolgálati helyére történik, ahonnan a feladat-végrehajtás helyszínére történő kiszállításról – a felszerelést és felkészítést követően – az állományilletékes katonai szervezet gondoskodik. A híradás és az informatikai támogatás feladatai 21. A híradás és az informatikai támogatás feladatait a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi feladatainak híradó, informatikai és információvédelmi támogatásáról szóló 4/2008. (HK 3.) HM jogi szakállamtitkári és HVK vezérkari főnöki együttes intézkedésben meghatározottak szerint kell végrehajtani az alábbi előírásokkal kiegészítve. 22. Az árvízvédelmi feladatokkal kapcsolatos együttműködési híradás elsődlegesen az Egységes Digitális Rá dió-távközlő Rendszer (a továbbiakban: EDR) távközlési berendezésekkel kerüljön biztosításra, amely kiegészülhet GSM eszközökkel, valamint polgári szolgáltatóktól bérelt áramkörökkel, közcélú fővonalakkal. 23. Az árvízvédelmi feladatok irányításában résztvevő MH-n kívüli szervezetekkel a híradó és informatikai kapcsolatok közcélú telefon, telefax vonalakon és interneten működő elektronikus levelezési rendszereken (Polgári Veszélyhelyzeti Információs Rendszer, MARATON rendszer) és a kormányzati gerinchálózaton (a K-600 KTIR védelmi igazgatás informatikai rendszerén) működő elektronikus levelezési rendszereken) kerüljenek biztosításra. 24. Az árvízvédelmi feladatok irányításában részt vevő, laktanyán belüli állandó települési hellyel rendelkező szervezeti elemek, KOB, Katasztrófavédelmi Operatív Csoport (a továbbiakban: KOCS), Operatív Csoportok (a továbbiakban: OCS) közötti híradó és informatikai kapcsolatok az MH béke időszakban üzemelő zártcélú távhívó hálózata, a törzsmunkahelyeken kiépített MH Intranet végpontokkal, valamint az EDR felhasználásával kerüljenek biztosításra. 25. A települő vezetési pontok Katasztrófavédelmi Operatív Részleg (a továbbiakban: KOR), OCS és a feladat-végrehajtásban résztvevő munkacsoportok közötti híradás az EDR katasztrófavédelmi csoportjainak aktivizálásával, a feladattól függően egyedi EDR felhasználói csoportok konfigurálásával, szükség esetén GSM eszközök üzemeltetésével kerüljenek megszervezésre. 26. Az árvízvédelmi feladatok irányítása érdekében aktivizált híradó rendszer – a feladat függvényében, illetve az állandó hírrendszer hiánya, vagy kiesése esetén – tábori híradó eszközökkel, GSM telefonokkal, valamint ideiglenes jellegű, polgári szolgáltatóktól bérelt áramkörökkel és közcélú fővonalakkal kerüljenek kiegészítésre. 27. A végrehajtó erők – a munkacsoportok létszámától és alkalmazási rendjétől függően – kerüljenek ellátásra EDR rádióval, illetve GSM rádiótelefonnal. Ha az érintett katonai szervezet a szükséges kiegészítő eszközöket saját készletéből nem tudja biztosítani, akkor – az OCS által a KOCS útján a KOB vezetője részére felterjesztett igénylés alapján, a KOB vezetőjének rendelkezése szerint- az MH Támogató Dandár (a továbbiakban: MH TD) biztosítsa az dandár raktárakban tárolt központi készletekből. 28. Az árvízvédelmi feladatok során szükséges együttműködési feladatok azonnali megkezdhetősége érdekében a kiutalásra kerülő EDR készülékekbe előre meghatározott forgalmi csoportok kerüljenek programozásra. Az alkalmazásra kerülő katonai szervezetek, munkacsoportok a kezdeti időszakban – a társszervekkel történő együttműködés érdekében az előre konfigurált „1. Orsz. EMÜ” és a „2. Orsz. EMÜ” jelzésű forgalmi csoportok csatornáit használják. A feladat végrehajtásba bevont katonai szervezetek a saját kommunikációjuk támogatására a kezdeti időszakban- az „MH EMÜ” jelzésű forgalmi csoportok csatornáit használják. 29. A bevont erők és a KOCS-ok az új, dinamikus csoportképzésre vonatkozó igényeiket közvetlenül, a munkacsoportokat megalakító katonai szervezetek a KOCS-k útján terjesszék fel a KOB-nak. Az árvízvédelmi feladatok hatékony végrehajtása érdekében kialakítandó dinamikus csoportképzést az MH TD hajtja végre, a KOB vezetőjének utasítása alapján. 30. Az árvízvédelmi feladatok végrehajtásában résztvevő katonai szervezetek meglévő kommunikációs kapcsolatai a KOB külön intézkedésére kiegészülhetnek az MH ügyeleti rendszer, majd a LEVENDULA rádióhálók aktivizálásával. A logisztikai támogatás feladatai 31. Az árvízvédelmi feladatra kirendelt erők logisztikai támogatását a katasztrófa védelmi logisztikai támogatásának megtervezéséről és végrehajtásáról szóló 114/2007. MH ÖHP intézkedésben meghatározottak figyelembe vételével az alábbiak szerint kell végrehajtani. 32. A II. fokú katasztrófavédelmi készenlét elrendelése időszakában a feladat logisztikai támogatásnak tervezését a katasztrófavédelmi logisztikai támogatásának megtervezéséről és végrehajtásáról szóló 114/2007. MH ÖHP intézkedés 28. pont b) alpontjában meghatározottak szerint kell végrehajtani. Az I. fokú katasztrófavédelmi készenlét időszakában a kijelölt katonai szervezetek pontosítsák a logisztikai adattárukat. Az MH ÖHP KOCS pontosítsa a védekezési feladatban felhasználható, központi készletben lévő hadfelszerelés mennyiségét. 33. Az árvízvédelmi tevékenységben résztvevő erők logisztikai támogatása alapvetően a kijelölt bázislaktanyák (kijelölt ellátó katonai szervezet) ellátási rendszerében kerül végrehajtásra. 34. A KOB vezetője által kijelölt ellátó katonai szervezet bázisán Tábori Ellátó Csoportokat (a továbbiakban: TECS) kell létrehozni, amelyek a bázislaktanyába, vagy az érintett körzetben a megyei (fővárosi) védelmi bizottság által kijelölt objektumba települnek. A védekezési területen feladatot végrehajtó katonaállomány ellátását a TECS-ek által kiküldött ellátó erők hajtsák végre. A TECS-ek összetételét, feladatát és működési rendjét az MH ÖHP és az MH TD KOCS javaslata alapján a KOB vezetője határozza meg. 35. Az árvízvédelmi feladatra kirendelt repülőerők logisztikai ellátása annak a katonai szervezetnek a felelőssége, amely repülőterén, illetve leszálló helyén tevékenykedik. Ez alól kivétel a repülőeszközök műszaki-technikai kiszolgálása. A polgári repülőtéren, illetve ideiglenes leszálló helyen települt erők logisztikai biztosításáért felelős katonai szervezetet a KOB vezetője jelölje ki 36. A védekezés időszakában a polgári szervektől érkező logisztikai igények teljesítését, a védelmi feladatok végzése során igénybe vételre és felhasználásra tervezett, az MH gazdálkodási körébe tartozó anyagok és eszközök polgári és rendvédelmi szervezetek részére történő átadását, illetve ezen anyagokból történő ellátás végrehajtását csak a Honvédelmi Miniszter jóváhagyását követően engedélyezem. 37. Az árvízvédelmi feladatok végzésével kapcsolatos mozgások (menet, szállítás) logisztikai támogatását a csapatok saját erőikkel és eszközeikkel – szükséges esetben a Belügyminisztérium szerveivel együttműködve – hajtsák végre. 38. A pihentetést és fürdetést – a feladat jellegétől és helyszínétől függően – alapvetően katonai objektumok igénybevételével tervezzék, indokolt esetben az MH ÖHP KOCS, illetve az MH TD KOCS felé beérkező igények alapján a KOB jóváhagyásával engedélyezem a megyei (fővárosi) védelmi bizottság által kijelölt polgári objektumok igénybevételét. 39. Az ellátó központok készüljenek fel árvízvédelmi feladatok végrehajtása során fellépő anyag- és eszközigények fogadására és azok teljesítésére. 40. Az árvízvédelmi feladat megkezdésekor, a védekezésben résztvevő katonai szervezetek, és ellátó központok az anyagmozgásokra külön nyilvántartásokat fektessenek fel. Az okmányokra, mozgásbizonylatokra piros színnel írják fel a KOB által meghatározott, az árvízi védekezés jellegének megfelelő megnevezést és az évszámot. 41. Az árvízvédelmi feladat végrehajtására kirendelt önkéntes tartalékos állomány egyéni felszerelésének kiegészítését és a szükséges védőeszközök biztosítását az állományilletékes katonai szervezet (az 1/2010 HVK LOGCSF-i intézkedésben meghatározott ellátásért felelős katonai szervezet) hajtja végre. 42. A központi készletekből nem biztosítható, felső szintű intézkedést igénylő felszerelésigényt a katonai szervezetek soron kívül terjesszék fel az KOB részére. 43. A haditechnikai biztosítás feladatai: a) Az árvízvédelmi feladatokra kijelölt szervezetek fel adataik végrehajtását a rendszeresített – saját készletében lévő – eszközeikkel tervezzék, szervezzék. A felkészülés időszakában a katonai szervezetek biztosítsák a katasztrófavédelmi feladatokra kijelölt erők technikai eszközei folyamatos meglétét és alkalmazhatóságát; b) Az oszlopmenetek technikai biztosítását a küldő katonai szervezet hajtsa végre. A védekezés időszakában a bázislaktanyában alakítsanak ki javító-vontató csoportot(kat) a bázislaktanya személyi állományából és technikai eszközeiből; c) A kirendelt erők (munkacsoportok) a leggyakrabban elforduló meghibásodások elhárítása érdekében a technikai eszközök után állítsanak össze fenntartási és javító anyag készletet; d) A kijelölt eszközök rendelkezzenek érvényes műszaki- környezetvédelmi vizsgával, valamint megfelelő km és/vagy üzemóra tartalékkal. A kijelölt eszközökön útba indítás előtt hajtsák végre a soron következő 3. vagy 4. technikai kiszolgálást; e) A végrehajtás időszakában a haditechnikai eszközök katasztrófa elhárítási tevékenységben történő igénybevételéhez állítsanak ki új menetlevelet, üzemóralapot, műszaki gépüzemi lapot. A menetlevél, üzemóralap, műszaki gépüzemi lap fejrészébe piros színnel tüntessék fel – a KOB által meghatározott – a katasztrófa jellegének megfelelő megnevezést és az évszámot. 44. A kirendelt erők menetének technikai biztosítását a küldő katonai szervezetek Technikai Záró Részlegekkel (a továbbiakban: TZR) biztosítsák. A TZR-k készüljenek fel a meghibásodott technikai eszközök menet alatti vontatására, kisjavítására, valamint a védekezés helyszínén előforduló meghibásodások javítására. 45. A bázislaktanyák készüljenek fel a kijelölt csoportok mentési, vontatási, valamint helyszíni javítási feladatok végrehajtására. Helyszíni javító kapacitást meghaladó technikai meghibásodásoknál a meghibásodott haditechnikai eszközök bázislaktanyába történő bevontatásával, csereeszköz biztosításával tervezzék; 46. A kirendelt helikopterek technikai kiszolgálását úgy kell tervezni, hogy az bázisrepülőtértől eltérő helyen is végrehajtható legyen, az érvénybe lévő utasítások és rendeleteknek megfelelően. 47. Az ellátó központok a készenlét, a védekezés, valamint a helyreállítás időszakában folyamatosan biztosítsák a szükséges javítóanyagok soron kívüli vételezésének lehetőségét. Szükség esetén a működő ügyeleti szolgálataik útján szervezzék meg a munkaidőn túli anyagkiadást. 48. A katasztrófavédelmi tevékenység befejezését követően a haditechnikai eszközök, hadinormás felszerelések technikai kiszolgálását, javítását a vonatkozó utasítások előírásai alapján hajtsák végre. 49. Árvízvédelmi feladatok végrehajtásának időszakában a zárolt (valamint egyéb készenléti célból tartalékolt) haditechnikai eszközök és készletek igénybevételét, felhasználását és átcsoportosítását csak a HVKF engedélyével lehet végrehajtani. Munkaeszközök (kéziszerszámok) biztosítása 50. Az árvízi védekezésre kirendelt katonai szervezetek a HKR-ben meghatározott kéziszerszámokat készletezzék és szállítsák ki a védekezés körzetébe. 51. A jóváhagyott, az árvízi védekezési feladatokról szóló a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal országos bevetés-irányítási terve alapján, az árvízi védekezés során szükséges munkaeszközöket (kéziszerszámokat) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság alkalmazási területen lévő saját készletéből kell igényelni. 52. Az árvízi védekezés körében az alábbi munkaeszközök biztosítandók a helyszínen: a) lapát és ásólapát, a védekezésben részt vevő állomány létszámára vetítve 30%; b) csákány és ásó, a védekezésben részt vevő állomány létszámára vetítve 5%. 53. A munkaeszközök a védekezésben résztvevő erők létszámának arányában meghatározott mennyiségben történő biztosítása központi utánpótlás keretében, történik. Élelmezési biztosítás 54. A személyi állomány étkeztetését alapvetően a befogadó katonai szervezet (bázislaktanya), illetve az általa biztosított nyersanyagból a TECS biztosítja. Laktanyai étkeztetés hiánya esetén az élelmezési ellátást a tábori körülményekre vonatkozó előírások szerint kell megszervezni. 55. A védekezésre, elhárításra bevont állomány részére, a katonai szervezetnél eltöltött készenlét időszakában, ha intézkedés szerint lakásukra nem távozhatnak el, az I. számú élelmezési norma alapján biztosítsanak ellátást. 56. Az árvízvédelmi feladat végrehajtására kirendelt állomány részére, a kirendelés napjától a katonai szervezet béke elhelyezési körletébe történő visszaérkezés napjáig, a VI. számú élelmezési norma kétszeres szorzóval számított értékében biztosítanak élelmezési ellátást. 57. A tevékenységre kijelölt erők a védekezési időszak megkezdésekor élelmezési szakanyagokból 3 napi hideg élelmet szállítsanak magukkal. 58. A feladatra kirendelt állomány élelmezési ellátását a kialakult helyzet és a települési körlet figyelembevételével kell megszervezni. A napi étkezési létszámjelentéseket különállóan kell kezelni, a létszámigazolást az állományilletékes parancsnok hajtsa végre. Az útba indított állományt élelmezési átjelentővel el kell látni. 59. A kitelepítésre, kirendelésre kerülő katonai szervezetek, mozgókonyháik tüzelőanyagát saját készleteikből, illetve a bázislaktanya által rendelkezésükre bocsátott készletekből biztosítsák. 60. Az alkalmazási területen a higiéniai eszközöket a területileg illetékes megyei (fővárosi) védelmi bizottság biztosítja, melyek meglétéről a feladat megkezdése előtt meg kell győződni. Azok hiánya esetén az illetékes parancsnok soron kívül intézkedjen a védelmi bizottságok felé a biztosításuk érdekében. A higiéniai eszközök a következők: a) mobil WC-k (papírtörlővel, illetve lehetőség szerint kézmosóval) minden 50 fő után 1 db; b) étkezésekhez kapcsolódó kézmosáshoz (tisztálkodáshoz) minden 50 fő után: 3 db 20 literes zárható műanyag kanna; 3 db műanyag mosdótál; 6 db kézmosó szappan; 3 doboz kézmosó krém; 100 lap (1 doboz) kézfertőtlenítő kendő; 6 tekercs (vagy 300 lap) papír kéztörlő; 2 db 60 literes hulladékgyűjtő zsák, víznélküli kézfer tőtlenítő; c) a meleg étkezések utáni ételmaradék és étkezési hul ladék visszagyűjtése az ételt kiszolgáló szállító feladata; 61. a hideg étkezések utáni hulladék összegyűjtésére leszúrható hulladékgyűjtő zsákok kerülnek biztosításra, elszállításukról, cseréjükről folyamatosan intézkedni kell. 62. A hideg étkezések utáni hulladék összegyűjtésére leszúrható hulladékgyűjtő zsákok kerülnek biztosításra, elszállításukról, cseréjükről folyamatosan intézkedni kell. A meleg étkezések utáni ételmaradék és étkezési hulladék visszagyűjtése az ételt kiszolgáló szállító feladata. Üzemanyag biztosítás 63. Elvonulás előtt a technikai eszközök hajtóanyag tartályait fel kell tölteni. 64. Anyagmozgás csak az előírt bizonylatok (menetlevél, üzemóra lap, üzemanyag feltöltési- és kiadási kimutatás, ESZKÖZ utalvány) felhasználásával történhet. 65. Feladat elrendelése esetén a hajtóanyag készletre vonatkozóan 10 napos készletet kell megalakítani. Kenő-, karbantartó anyagból és hűtőfolyadékból a technikai eszközök darabszámának megfelelően kell raktári készletet képezni. 66. Az árvízvédelmi feladatra kirendelt szervezetek üzemanyag biztosítása a bázislaktanyában megalakított és kiszállított készletből, a fogyasztási keretek terhére történik. 67. Az árvízvédelmi feladatokba bevont repülőeszközök üzemanyag ellátását úgy kell megszervezni, hogy az biztosítsa mind a bázisrepülőtérről történő, mind az attól eltérő üzemeltetést, az érvényben lévő normatívák szerint. Ruházati, térképészeti biztosítás 68. A kirendelt állomány az évszaknak és az időjárásnak megfelelő hadi- (gyakorló) (szükség esetén esővédő) öltözetben hajtja végre feladatait. 69. Az árvízi védekezésben részt vevő végrehajtó erőket az alábbi védőeszközökkel, védőruhával, védőfelszereléssel kell ellátni: a) védőkesztyű személyenként 1 pár; b) esőruha, esőköpeny személyenként 1 db; c) gumicsizma személyenként 1 pár; d) csizmás védőnadrág a védekezésben részt vevő állo mány létszámára vetítve 20%; e) védőszemüveg a védekezésben részt vevő állomány létszámára vetítve 30%; f) védőálarc, védősisak a védekezésben részt vevő állo mány létszámára vetítve 30%; g) mentőmellény, mentőöv, mentődeszka a védekezés ben részt vevő állomány létszámára vetítve 20%; h) szúnyogriasztó a védekezésben részt vevő állomány számára 1 db/fő; i) naptej, napkrém, napvédő sapka a védekezésben részt vevő állomány számára 1-1 db/fő; j) kézkrém a védekezésben részt vevő állomány számára 1 db/fő. 70. A 69. h) – j) alpontokban meghatározott anyagok – időjárás függvényében történő – helyi beszerzését – az MH állományára kiterjedően is – és az alkalmazási területen az állomány részére történő kiosztását az illetékes megyei katasztrófavédelemi igazgató útján kell kezdeményezni. A feladat végrehajtásában részvevő katonai szervezet a 71. a) – d) pontokban meghatározott anyagokat saját, illetve központi készletből biztosítja. 71. A katonai szervezetek a védekezésre kirendelt erőik után a ruházati szakanyagok vonatkozásában az alapnormákon felül a következő tartalékkészletekkel számoljanak: a) fehérneműből 50%; b) felsőruházatból 20%; c) lábbeliből 10%; d) egyéb ruházati szakanyagok esetében 10%. 72. A katonai szervezetek a védekezésben résztvevő ál lományuk tisztaruha cseréjét hetente kétszer, illetve a szükséglet függvényében tervezzék és biztosítsák, saját vagy bázislaktanyából. 73. Az árvízi védekezési, kárelhárítási feladatok előkészítéséhez, illetve az azok végrehajtásához szükséges térképészeti szakanyagokat „SÜRGŐS” jelzéssel ellátott térképészeti szakanyag forgalmazási lapon kerüljenek igénylésre az ellátási rendnek megfelelően az MH ÖHP KOCS-on keresztül. Az azonnali biztosításra igényelt térképészeti szakanyagokat az ellátó bázis laktanya (katonai szervezet) saját készleteiből biztosítsa. 74. A kirendelésre kerülő csoportokat – a tábori körülmények közötti működés érdekében –lássák el a szükséges időjárásnak és az évszaknak megfelelő tábori elhelyezési és kiegészítő szakanyagokkal. A közlekedési biztosítás feladatai 75. Az árvízvédelmi feladatokra kirendelt állomány és technikai eszközök vasúti szállításához szükséges gördülő anyag biztosítását az MH Katonai Közlekedési Központ (a továbbiakban: MH KKK) hajtja végre, a részére megküldött igények alapján; 76. Az oszlopmenetek, továbbá a túlsúlyos – túlméretes eszközök közúti menetének végrehajtásához szükséges útvonalengedélyek kiadását az MH KKK soron kívül biztosítsa. 77. Az árvízvédelmi feladatokba bevont erők menetoszlopainak összeállítását az érintett katonai szervezet szervezze meg, a menetoszlopok menetbiztosítását rendőri erőkkel a KOCS-k igényei szerint az MH KOB koordinálja. A Budapesten történő oszlopmenet felvezetését az MH TD – a KOB intézkedésének megfelelően – biztosítja az alábbiak szerint: a) A védekezési feladatokba bevont és átcsoportosított erők alkalmazási helyszínen történő fogadása és alkalmazási területre történő irányítása, illetve a több katonai szervezettől, az ország különböző területeiről, eltérő időpontokba beérkező erők összehangolt felvezetése érdekében, Találkozási Pont(ok) kerüljenek kijelölésre; b) A Találkozási Pont aktiválása a II. fokozatban kerül végrehajtásra (Árvízveszély). Az aktivizálás megkezdésekor a rendőrség kijelölt logisztikai felelőse végzi a szükséges pontosításokat. A III. fokozat (Árvízvédelmi bevetési készenlét) elrendelésekor a rendőrség kijelölt logisztikai felelőse a Találkozási Ponton intézkedik a területbiztosítási feladatok, érkezési és elvonulási útvonalak zárási feladatainak megszervezésére, megkezdi a szolgáltatások lehívását; c) A Találkozási Pont mindaddig aktív szolgálati helyként működik, amíg az összes útba indított védekező erő fogadása, első ellátása és az alkalmazási helyre történő felvezetése, elirányítás meg nem történt; d) A Találkozási Pontra a III. fokozat (Árvízvédelmi bevetési készenlét) elrendelésekor a bázislaktanyában ellátásért felelős katonai szervezet, valamint az alkalmazási területre, átcsoportosításra tervezett katonai szervezet összekötő tisztet küld. Amennyiben a védekezésben résztvevő MH erők a feladataikat békében élő bázislaktanyából hajtják végre, a Találkozási Pontra az MH ÖHP KOCS kijelölt logisztikai tisztje települ ki. 78. A lánctalpas eszközök közúti szállítását a katonai szervezeteknél lévő nehézgép szállító szerelvényekkel hajtsák végre. Az igénybevétel jellegéhez igazodva, szükség esetén a katonai szervezeteknél lévő eszközök felhasználásával Nehézgép Szállító Részleg kerülhet megalakításra. 79. A bázislaktanyák a megnövekedett ellátásához, valamint a bázisobjektumok üzemeltetéséhez szükséges, a katonai szervezetek által nem biztosítható központi szállításokat – a szervezetek szolgálati úton felterjesztett igénye alapján – az MH KKK a meglévő keretszerződések felhasználásával soron kívül központilag biztosítsa. 80. A védekezés helyszínére történő napi személyszállítási feladatokat a bázislaktanya szervezete koordinálja, amelyek a küldő katonai szervezetek eszközeivel kerüljenek végrehajtásra. A feladat jellegéből, intenzitásából és a gazdaságos üzemeltetésből adódóan a szervezetek személyszállító eszközeiből Személyszállító Csoport kerülhet megalakításra. Logisztikai gazdálkodási feladatok 81. Az árvízvédelmi feladat végrehajtása során, a katonai szervezetek folyamatosan tartsák nyilván a felmerült többletköltségeket. 82. A védekezés időszakában a feladat végrehajtásában résztvevő szervezetek a szolgálati út betartásával, minden nap az esti jelentés mellékleteként anyagnemenkénti (főkönyvi számlaszámos) bontásban jelentsék a felmerült logisztikai, valamint személyi jellegű többletköltségeket a KOB útján a HVK logisztikai csoportfőnöknek. 83. A katonai szervezetek logisztikai költségvetési lehetőségeit meghaladó forrásigényeket – a szolgálati út betartásával – a KOB útján terjesszék fel a HVK logisztikai csoportfőnöknek. 84. A védekezési feladatban résztvevő katonai szervezetek az árvízvédelmi feladat befejezését követő 10. munkanapig terjesszék fel az összesített logisztikai elszámolást – a szolgálati út betartásával – az MH Műveleti és Doktrinális Központ parancsnoka útján a HVK logisztikai csoportfőnöknek. 85. Az ellátások egységes színvonalának biztosítása és az árvízvédelmi feladatokat ellátó szervek között együttműködés összehangolása, egyben a megfelelő logisztikai szolgáltatások igénybevétele érdekében folyamatos és kölcsönös tájékoztatást kell biztosítani az MH szervek és a rendőrség között. Az egészségügyi biztosítás feladatai 86. Az árvízi védekezésben résztvevő állományt a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi feladatai egészségügyi biztosításának végrehajtásáról szóló 2/2010. (HK 17.) HVK egészségügyi csoportfőnöki intézkedés szerint teljes körű egészségügyi ellátásban kell részesíteni. 87. A védekezésre kirendelt erők egészségügyi alapellátása prioritást élvez, az állomány ellátását a rendszeresített egészségügyi csoportok hajtják végre, amelyeket a feladat és az ellátandó létszám függvényében orvossal, illetve egészségügyi tiszttel meg kell erősíteni. 88. Ha a laktanyákban maradó személyi állomány egészségügyi ellátása a helyben rendelkezésre álló egészségügyi szakállománnyal nem megoldható, az ellátást más katonai szervtől történő átcsoportosítással vagy a területileg illetékes egészségügyi szervek közreműködésével kell biztosítani. Együttműködés, kommunikáció 89. Az MH hatékony és eredményes árvízvédelmi tevékenysége érdekében a feladatokban részvevő erőknek saját szintjükön együtt kell működni a rendvédelmi szervekkel és polgári szervek árvízvédelmi tevékenységet végrehajtó szerveivel. 90. A védekezésben résztvevő polgári szervezetekkel való összehangolt tevékenység érdekében a KOB működjön együtt a Kormányzati Koordinációs Bizottsággal és szervezeteivel, valamint a területileg illetékes megyei, fővárosi védelmi bizottsággal. Az MH ÖHP és az MH TD az ÁKT 12. számú mellélete szerint működjenek együtt az ott meghatározott szervezetekkel. 91. A KOB szervezzen együttműködést az árvízvédelmi feladatokban nem érintett HM és HVK szervekkel, valamint a HM háttérintézményekkel. 92. Az árvízi védekezéssel kapcsolatos kommunikáció a HM Sajtóiroda által készített külön terv alapján történik. Ebben a tevékenységben részt vesz a HVK Vezérkari Iroda, melynek tevékenységét segítse a KOB. Záró rendelkezések 93. Ez az intézkedés 2011. szeptember 15-én lép hatályba és 2021. december 31-én hatályát veszti. 94. A intézkedést az érintett szervezetek parancsnokai, vezetői teljes terjedelmében, a HKR-be beosztott állomány a szükséges mértékben ismerje meg. 95. Az árvízvédelmi tevékenységre kijelölt katonai szervezetek a jelen intézkedés hatályba lépését követő huszadik munkanapig adják ki saját belső rendelkezéseiket. 96. Az érintett katonai szervezetek az intézkedés hatályba lépését követő huszadik munkanapig az IKR IX. 2.1. alapján pontosítják az árvízvédelmi tevékenységgel kapcsolatos adataikat. Dr. Benkő Tibor vezérezredes s. k., Honvéd Vezérkar főnök