274/2018. (XII. 21.) Korm. rendelete a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításával kapcsolatos

274/2018. (XII. 21.) Korm. rendelete a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításával kapcsolatos egyes szabályokról. A Kormány a  Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 20. § a)–g) pontjában, a IV., VI., VII. és IX. fejezet tekintetében a  hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. CLXX. törvény 25. § a)–g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § E rendelet alkalmazásában 1. adósságkezelési program: a  Segítő Szervezet által szervezett vagy koordinált olyan program, ami a  bérlő és az  együttköltöző háztartás tagjainak adósságkezelési és pénzügyi gazdálkodási problémáira igyekszik megoldást nyújtani; 2. adósságkezelési és együttműködési megállapodás: a  bérbeadó és a  bérlő közötti olyan megállapodás, amely szabályozza különösen a  tartozás megfizetésének ütemezését, a  fizetési késedelemből származó jogkövetkezményeket, a  bérbeadóval, illetve a  Segítő Szervezettel való együttműködés formáját és az együttműködési kötelezettség megsértéséből eredő jogkövetkezményeket; 3. bérbeadó: a lakóingatlan, a lakhatási célú ingatlan és a tartalék ingatlan tekintetében a Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Nemzeti Eszközkezelő); 4. bérlő: a  hiteladós, a  zálogkötelezett vagy az  a  természetes személy, akivel a  bérbeadó e  rendelet alapján lakásbérleti szerződést köt; 5. lakásbérleti szerződés: a  bérbeadó és a  bérlő között a  lakóingatlan, a  lakhatási célú ingatlan és a  tartalék ingatlan tekintetében megkötött határozatlan idejű vagy határozott idejű lakásbérleti szerződés; 6. lakbér: a bérlő által a  lakóingatlan, a  lakhatási célú ingatlan vagy a tartalék ingatlan használatáért, valamint a  lakásbérleti szerződésben rögzített egyéb – a  bérbeadó által biztosított – szolgáltatásért a  bérbeadónak havi rendszerességgel fizetendő díj; 7. Segítő Szervezet: a  bérbeadó és a  bérlő között létrejövő adósságkezelési és együttműködési megállapodás teljesítése, valamint a  bérlő anyagi helyzetének rendezése érdekében szükséges mentorálási feladatok ellátására e rendeletben kijelölt szervezet. II. FEJEZET A LAKÓINGATLAN ÉS A TARTALÉK INGATLAN EGYÖSSZEGBEN TÖRTÉNŐ MEGVÁSÁRLÁSÁNAK RÉSZLETSZABÁLYAI 1. A vételár meghatározásának módja és az egyösszegben történő megvásárlásra irányuló adásvételi szerződés megkötésének legkésőbbi időpontja 2. § (1) A  lakóingatlan és a  tartalék ingatlan (e fejezet tekintetében a  továbbiakban együtt: ingatlan) egyösszegben történő megvásárlása esetén az  ingatlan vételára a  Nemzeti Eszközkezelő által a  hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011.  évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.) alapján meghatározott, az ingatlanért fizetett vételárnak megfelelő összeg, csökkentve a bérlő által 2018. december 31-ig megfizetett lakbér összegével. (2) A  Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018.  évi CIII.  törvény (a  továbbiakban: Törvény) 6.  §-a szerinti Vevő a  lakóingatlan vagy tartalék ingatlan egyösszegben történő megvásárlása érdekében legkésőbb 2019. december 1-ig köti meg az adásvételi szerződést a Nemzeti Eszközkezelővel. 2. Vételárkedvezmények 3. § A Nemzeti Eszközkezelő a 2. § (1) bekezdése szerinti vételár meghatározásakor kamatot nem számít fel. 4. § (1) Vételárkedvezménynek minősül a vételárnak a 2. § (1) bekezdésében jelölt időpontig megfizetett lakbér összegével történő csökkentése. (2) A  Nemzeti Eszközkezelő az  ingatlan egyösszegű megvásárlására jogosult kérelmére kedvezményt biztosít a  2.  § (1) bekezdése szerinti vételár összegéből, amelynek mértéke, ha az ingatlan a) Budapest vagy megyei jogú város területén helyezkedik el, tizenöt százalék; b) Budapest agglomerációs területén helyezkedik el, tizenöt százalék; c) vidéki város területén helyezkedik el, huszonöt százalék; d) egyéb település területén helyezkedik el, harmincöt százalék. 3. A Magyar Állam javára szóló jelzálogjog és azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom 5. § (1) A  4.  § (2)  bekezdése szerinti kedvezmény igénybevételével az  egyösszegben vásárolt ingatlanra a  kedvezmény igénybevételéről is szóló adásvételi szerződés megkötését követő 5 évig terjedő időszakra a  kedvezmény mértékének megfelelő összeg erejéig az  állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti jelzálogjog ranghelyét kizárólag a  kedvezménnyel érintett ingatlan vásárlása érdekében felvett lakáscélú hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt, illetve a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerint a  Magyar Állam által biztosított családi otthonteremtési kedvezményt biztosító jelzálogjog előzheti meg. (3) Ha a vevő a 4. § (2) bekezdése szerinti kedvezménynek megfelelő összeget az állam javára megfizeti, a kedvezményt biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a  törléséről a  Nemzeti Eszközkezelő gondoskodik. III. FEJEZET A RÉSZLETVÉTEL RÉSZLETES SZABÁLYAI 4. A vételár meghatározásának módja és a vételárkedvezmény 6. § (1) A  lakóingatlanra és a  tartalék ingatlanra vonatkozó (e fejezet tekintetében a  továbbiakban együtt: ingatlan), a  Törvény 7.  § (1)  bekezdése szerinti tulajdonváltozás esetén az  ingatlan vételára a  Nemzeti Eszközkezelő által a  NET tv. alapján meghatározott, az  ingatlanért fizetett vételárnak megfelelő összeg csökkentve a  bérlő által 2018. december 31-ig megfizetett lakbér összegével. (2) A Nemzeti Eszközkezelő az (1) bekezdés szerinti vételár meghatározásakor kamatot nem számít fel. 5. A részletek összegének és megfizetési határidejének meghatározása, valamint a nemteljesítés esete 7. § (1) A 6. § szerinti vételárat a részletvevő a Nemzeti Eszközkezelő által meghatározott összegű részletekben és havonta fizeti meg a Nemzeti Eszközkezelő részére. (2) A  Nemzeti Eszközkezelő az  (1)  bekezdés szerinti részlet összegét a  részletvevő által fizetett lakbérnek megfelelő összeg alapulvételével határozza meg azzal, hogy a  részletek megfizetésének határideje nem haladhatja meg a 360 hónapot. 8. § (1) A Törvény 7. § (1) bekezdése szerinti tulajdonváltozás esetén az  ingatlanra a 6. § szerinti vételár teljes összegének megfizetéséig a vételár teljes összege erejéig az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. (2) Ha a részletvevő a vételár hátralévő összegét az állam javára megfizeti, a vételárat biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a törléséről a Nemzeti Eszközkezelő gondoskodik. 9. § Ha a  részletvevő a  részletfizetés során hathavi késedelembe esik, a  vételár hátralévő részének megfizetése egyösszegben esedékessé válik, amelynek megfizetése érdekében a Nemzeti Eszközkezelő intézkedik. IV. FEJEZET A NET TV. HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONY ÉS A TÖRVÉNY 8. § (1) BEKEZDÉSE ÉS 13. § (4) BEKEZDÉSE SZERINTI NYILATKOZATOT TEVŐ BÉRLŐ LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONYÁNAK SZABÁLYAI 6. A bérlő által fizetendő lakbér mértéke 10. § (1) A  lakóingatlan esetében a  lakbér egy naptári hónapra számított mértéke a  lakásbérleti szerződés megkötésének évében a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi érték 1,5%-ának egytizenketted része. (2) A lakbér egy naptári hónapra számított mértéke a) azon tartalék ingatlan esetében, amely a  lakóingatlanra vonatkozó lakásbérleti jogviszony megszűnésével vált tartalék ingatlanná, a lakásbérleti jogviszony megszűnésének napján érvényes lakbér mértéke; b) az a) pont hatálya alá nem tartozó tartalék ingatlan esetében az 1. melléklet alapján meghatározott összeg, amelyen felül a  lakbér részét képezi a  bérbeadó által meghatározott üzemeltetési költség is, ha a  tartalék ingatlan önállóan bérbe adható lakrészekből és közös használatú helyiségekből áll. (3) A bérbeadó a lakásbérleti szerződésben a lakbér (1) és (2) bekezdés szerinti összegét a) a lakásbérleti szerződés megkötését követő év március 1. napjától, b) a 11. § (1) bekezdése szerinti lakásbérleti szerződés esetén – ha azt a tárgyév március 1. napja előtt kötötték – a tárgyév március 1. napjától évente a  Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben növeli. (4) A megváltozott lakbér összegét a bérbeadó minden év február 28-ig írásban közli a bérlővel. 7. A lakásbérleti szerződés bérbeadó általi felmondása esetén kötött határozott idejű lakásbérleti szerződésre vonatkozó rendelkezések 11. § (1) Ha a  bérbeadó a  határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést a  NET tv. 23.  § h)  pontja alapján felmondja, felajánlja a bérlőnek, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően határozott idejű lakásbérleti szerződést köt a  bérlővel a  bérlő által addig lakott ingatlanra. A  bérlő a  határozott idejű lakásbérleti szerződés megkötésére vonatkozó nyilatkozatát a  határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződés megszűnését követő 30 napon belül teheti meg. A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a nyilatkozatot a bérlő a határidő utolsó napján a bérbeadó székhelyén átadta vagy postára adta. (2) A  bérlői nyilatkozat kézhezvételét követő 30 napon belül a  bérbeadó időpontot határoz meg a  határozott idejű lakásbérleti szerződés megkötésére (első időpont), és erről a  bérlőt tájékoztatja. A  bérlő egy alkalommal kérheti a  szerződéskötési időpont módosítását azzal, hogy annak a  szerződéskötésre vonatkozóan a  bérbeadó által meghatározott első időpontot követő 15 napon belüli időpontra kell esnie (második időpont). A második időpont jogvesztő határidőnek minősül. (3) A határozott idejű lakásbérleti szerződés időtartama a bérlőnek a bérbeadóval szemben fennálló és a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződésből fakadó lejárt tartozás összegéhez igazodik, azzal, hogy a  bérbeadó által rögzített összeghatártól függően a határozott idejű lakásbérleti szerződés időtartama 12, 18 vagy 24 hónap lehet. (4) A bérlő a határozott idejű lakásbérleti szerződés hatálybalépéséig a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződés megszűnése hónapjában fizetendő lakbér összegével megegyező összegű használati díjat köteles a  bérbeadónak fizetni. Ha a  határozatlan idejű lakásbérleti szerződés a  tárgyév március 1. napja előtt szűnik meg, a  bérbeadó a  használati díjat a  tárgyév március 1. napjától a  Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben növeli. (5) A  bérlő nem élhet a  határozott idejű lakásbérleti szerződés megkötésének lehetőségével, ha a  lakásbérleti szerződésnek a 13. § (1) bekezdése alapján történő határozatlan idejűvé alakulásától 24 hónap még nem telt el. 12. § (1) A határozott idejű lakásbérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy annak megkötésével egyidejűleg a bérlő a) adósságkezelési és együttműködési megállapodást köt a bérbeadóval, b) tartozáselismerő nyilatkozatot tesz a bérbeadóval szemben fennálló tartozásairól, és c) hozzájárul a  lakóingatlan vonatkozásában a  javára bejegyzett visszavásárlási jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséhez. (2) Ha a  bérlő bérbeadóval szemben fennálló, lejárt tartozásainak összege az  adósságkezelési és együttműködési megállapodás megkötésekor meghaladja a harmincezer forintot, akkor a tartozáselismerő nyilatkozatot közjegyzői okiratba kell foglalni, amelynek költsége a bérbeadót terheli. (3) A  határozott idejű lakásbérleti szerződés előírhatja, hogy a  bérlő köteles előre fizetésre alkalmas fogyasztásmérő felszerelését kérelmezni a közüzemi szolgáltatónál. (4) Ha a  megszűnt lakásbérleti szerződésben bérlőtársak szerepeltek, a  bérbeadó a  határozott idejű lakásbérleti szerződést is a bérlőtársakkal köti meg. Ha valamelyik bérlőtárs nem kívánja megkötni a határozott idejű lakásbérleti szerződést, a  bérbeadó azt a  fennmaradó bérlőtársakkal köti meg azzal, hogy a  nem szerződő bérlőtársnak a megszűnt lakásbérleti szerződésből eredő, bérbeadóval szemben keletkezett, lejárt tartozásokért való felelőssége nem szűnik meg. (5) Az adósságkezelési és együttműködési megállapodás kötelező tartalmi eleme, hogy a bérlő a) a  bérbeadóval szemben fennálló, lejárt esedékességű jogcímenként megjelölt tartozásainak megfizetését a határozott idejű lakásbérleti szerződés lejártáig vállalja, b) pénzügyi helyzetének rendezése érdekében vállalja, hogy együttműködik a  bérbeadóval, illetve a  Segítő Szervezettel, különösen abban, hogy ba) ha álláskeresőnek minősül, elfogadja a felajánlott közfoglalkoztatást, bb) hozzájárul ahhoz, hogy a  Segítő Szervezet, illetve a  képviseletében eljáró személy megismerhesse az  adósságaira vonatkozó adatokat, információkat, és azokat a  határozott idejű lakásbérleti szerződés 13.  § (1)  bekezdése alapján történő határozatlan időtartamúvá alakulásáig vagy az ingatlan 13. § (2) bekezdése szerinti visszaadásáig nyilvántartsa, bc) részt vesz az adósságkezelési programban, bd) vállalja a Segítő Szervezettel és az annak képviseletében eljáró személlyel az együttműködést, be) hozzájárul ahhoz, hogy a  bérbeadó megismerje a  Segítő Szervezet által az  együttműködés keretében a 14. § szerint nyilvántartott adatokat, információkat, bf ) hozzájárul ahhoz, hogy a  területi foglalkoztatási szerv a  Segítő Szervezet által az  együttműködés keretében nyilvántartott, a  közfoglalkoztatásba vonást elősegítő statisztikai célú adatokat, információkat megismerje, amennyiben a  bérlő, illetve a  vele együttköltöző a  foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés d) pontja szerinti álláskereső. (6) Az  adósságkezelési és együttműködési megállapodás előírhatja, hogy a  bérlő egyéb, az  általa lakott ingatlannal kapcsolatos, a NET tv. 23. § h) pontja alapján megszűnt lakásbérleti jogviszony fennállása alatt az általa felhalmozott, lejárt esedékességű tartozásokat – így különösen a  társasházi közösköltség-tartozást – a  határozott idejű lakásbérleti jogviszony fennállása alatt köteles megfizetni. (7) Ha a  bérlő nem tesz eleget az  adósságkezelési és együttműködési megállapodás alapján fennálló fizetési kötelezettségének és a Segítő Szervezet él a 14. §-ban foglalt jelzéssel, az a bérlő részéről súlyos szerződésszegésnek minősül. 13. § (1) A  11.  § (1) és (2)  bekezdése alapján kötött határozott idejű lakásbérleti szerződés határozatlan időtartamú lakásbérleti szerződéssé alakul át a  határozott idő elteltével, és a  bérbeadó nem intézkedhet a  bérlő által lakott ingatlan kiürítése iránt, ha a bérlő a lakásbérleti idő lejárta után az általa lakott ingatlant tovább használja, valamint lakbérfizetési és az  adósságkezelési és együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségének eleget tett, vagy a  Segítő Szervezet – az  adósságkezelési és együttműködési program előrehaladásának összefoglalását is tartalmazó  – írásbeli javaslata alapján a  bérlő méltánylást érdemlő élethelyzete az  ingatlanban való maradását indokolja, és egyébként a  bérlő maradéktalanul eleget tett a  határozott idejű lakásbérleti szerződésből eredő kötelezettségeinek. (2) A  bérlő köteles – az  (1)  bekezdésben meghatározott kivétellel  – a  lakásbérleti szerződés megszűnését követő 15  napon belül az  ingatlanból kiköltözni, és azt a  bérbeadónak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni. Önkéntes átadás hiányában a  bérbeadó a  20.  §-ban foglaltak alapján intézkedik az  ingatlan kiürítése iránt. 8. A Nemzeti Eszközkezelő tevékenysége keretében a bérlőkhöz kapcsolódó mentorálási feladatok ellátása 14. § (1) Az  e  rendeletben a  Segítő Szervezet részére meghatározott feladatokat a  Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület és a Magyar Református Szeretetszolgálat Közhasznú Alapítvány által létrehozott konzorcium a Nemzeti Eszközkezelővel kötött szerződés alapján látja el. (2) A  Segítő Szervezet által ellátandó feladatok körét a  2.  melléklet határozza meg. A  Segítő Szervezet az  ellátandó feladatokért az  (1)  bekezdés szerinti szerződésben meghatározott havi alap és az  ellátandó feladatokhoz igazodó teljesítményalapú díjazásban részesül. (3) A 2. melléklet 2. pontja szerinti együttműködési megállapodás tartalmazza a) a bérlő és a vele egy háztartásban élő hozzátartozó, mint ellátást igénybe vevő problémáit, b) az elérendő célt, c) az elérendő cél érdekében a bérlő, valamint a Segítő Szervezet által megvalósítandó feladatokat, d) a c) pont szerinti feladatok teljesítésére vonatkozó határidőket, e) az együttműködés módját, f ) a találkozások rendszerességét, g) az  együttműködési folyamatba bevonandó szolgáltatókat, intézményeket, személyeket, szervezeteket [a b)–f ) pont a továbbiakban együtt: adósságrendezési és cselekvési terv], h) az együttműködés megszegésének eseteit, a hátrányos következményekre történő figyelemfelhívással, i) a  bérlő és a  vele egy háztartásban élő hozzátartozó hozzájárulását ahhoz, hogy adatait a  Segítő Szervezet, illetve a  képviseletében eljáró személy az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló 2011.  évi CXII.  törvényben, továbbá az  adósságkezelési és együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően nyilvántartsa és kezelje, valamint a Nemzeti Eszközkezelő részére átadja. (4) A Segítő Szervezet az adósságrendezési és cselekvési tervben rögzített feladatok határidőre történő megvalósulását folyamatosan figyelemmel kíséri, és legalább háromhavonta – az együttműködési megállapodás megsértése esetén legalább kéthavonta – értékeli, és erről beszámol a bérbeadónak, indokolt esetben – a bérlő közreműködésével – az adósságrendezési és cselekvési tervet módosítja. (5) Az együttműködési megállapodás bérlő általi megsértésekor a Segítő Szervezet jelzéssel él a Nemzeti Eszközkezelő felé. V. FEJEZET A TÖRVÉNY 8. § (3) BEKEZDÉSE ÉS A 13. § (6) BEKEZDÉSE SZERINTI NYILATKOZATTÉTEL HIÁNYÁBAN FENNMARADÓ LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONY SZABÁLYAI 15. § A  lakóingatlan és a  tartalék ingatlan esetében a  lakbér egy naptári hónapra számított mértéke 2019. július 1-től a 2018. december 1-jén hatályos lakásbérleti szerződés alapján fizetendő lakbérnek megfelelő összeg háromszorosa. 16. § (1) A  bérbeadó a  lakásbérleti szerződésben a  lakbér (1)  bekezdés szerinti összegét 2020. március 1-től évente a Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben növeli. (2) A megváltozott lakbér összegét a bérbeadó minden év február 28-ig írásban közli a bérlővel. VI. FEJEZET A IV. ÉS V. FEJEZET HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONY KÖZÖS SZABÁLYAI 9. A lakásbérleti szerződés bérbeadó általi felmondására vonatkozó rendelkezések 17. § A bérbeadó a lakásbérleti szerződést a NET tv.-ben és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993.  évi LXXVIII.  törvényben (a  továbbiakban: Lakástörvény) meghatározott felmondásra okot adó körülmények közül a  lakbérfizetési kötelezettség 18.  § szerinti vagy a  közösköltség-fizetési kötelezettség 19. § szerinti elmulasztása esetén írásban felmondja. 18. § (1) Ha a  bérlő a  lakbérfizetésre megállapított határidőig a  lakbért nem fizeti meg, a  bérbeadó a  bérlőt –  a  következményekre történő figyelmeztetéssel  – a  teljesítésre írásban felszólítja és az  elmaradt lakbér megfizetésére határidőt szab. (2) Ha a  bérlő lakbérfizetésből eredő tartozásainak összege a  hathavi lakbér összegét eléri vagy meghaladja, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondja. A felmondás az elmaradt lakbér megfizetésére vonatkozó legutolsó felszólításban meghatározott és elmulasztott fizetési határidő utolsó napját követő hónap utolsó napjára szól. 19. § (1) Ha a  bérlő a  társasházi lakás esetén nem fizeti meg a  társasházi közös költséget, a  bérbeadó azzal a  határidővel szólítja fel a  bérlőt a  közösköltség-hátralék megfizetésére, amely határidővel a  társasházi határozat, a  társasházi közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a bérbeadót a hátralék megfizetésére felszólította. (2) A  bérlő a  közös képviselő vagy az  intézőbizottság elnöke által kiállított igazolással köteles igazolni a  bérbeadó számára, hogy elmaradt fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. (3) Ha a bérlő hathavi mértékű közösköltség-hátralékot halmoz fel, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja. A  felmondás a  közösköltség-hátralék megfizetésére vonatkozó legutolsó felszólításban meghatározott és elmulasztott határidő utolsó napját követő hónap utolsó napjára szól. 20. § A  lakásbérleti szerződés bérbeadó általi felmondása esetén, ha a  bérlő a  felmondásban meghatározott időben nem üríti ki a  lakóingatlant vagy a lakhatási célú ingatlant, a bérbeadó annak kiürítése iránt, valamint a bérlő által felhalmozott és meg nem fizetett tartozások végrehajtása iránt intézkedik. 10. A bérlő helyett elvégzett műszaki hibaelhárítás 21. § (1) A bérbeadó a NET tv. 23. § f ) pontja vagy a Törvény 10. § f ) pontja alapján, valamint a lakásbérleti szerződés alapján a  bérlő felelősségi körébe tartozó hibaelhárítási munkákat a  bérlő költségére elvégezheti, ha a  bérlő a  bérbeadó által tűzött határidőig a hibaelhárítási munkát nem végzi el és a) az ingatlan műszaki állapota élet- és balesetveszélyes, b) az ingatlan a műszaki hiba miatt lakhatásra alkalmatlanná vált, c) a javítási munkák elvégzése nélkül az ingatlanban jelentős vagyonvesztés következik be. (2) A  bérlő költségére az  (1)  bekezdés alapján elvégzett javítási munka ellenértékének megtérítésére –  határidő tűzésével – a bérbeadó a bérlőt írásban felszólítja. (3) A  fizetési határidő eredménytelen eltelte esetén a  bérbeadó a  lakásbérleti szerződést a  fizetési határidő leteltét követő hónap végére felmondja. 11. A Nemzeti Eszközkezelő feladatainak ellátására kizárólagos jog alapján történő kijelölés 22. § (1) A  Nemzeti Eszközkezelőnek a  Lakástörvény 10.  § (1)  bekezdésében meghatározott feladatait kizárólagos jog alapján – a 26. §-ban meghatározott kivétellel – a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Kijelölt Szolgáltató) látja el. (2) A Kijelölt Szolgáltató által ellátandó feladatok körét a 3. melléklet határozza meg. (3) A  Kijelölt Szolgáltató feladatát a  Nemzeti Eszközkezelővel kötött, az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 106.  cikke (2)  bekezdésének az  általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011.  december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő szolgáltatási szerződés alapján látja el. A  szolgáltatási szerződésben meghatározásra kerül az  e  rendelet alapján kötelezően ellátandó feladatok pontos köre, ellátásuk részletei és a szolgáltatás ellenértéke. (4) A Kijelölt Szolgáltató a feladatot közszolgáltatás keretében látja el. 12. A NET tv.-ből és a Törvényből eredő követelések számlázásával kapcsolatos feladatok ellátása 23. § (1) A NET tv.-ből és a Törvényből eredő követelések számlázásával és az érintettek tömeges értesítésével kapcsolatos feladatokat kizárólagos jog alapján a  Díjbeszedő Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a  továbbiakban: Díjbeszedő Holding Zrt.) látja el. (2) A Díjbeszedő Holding Zrt. által ellátandó feladatok körét a 4. melléklet határozza meg. (3) A  Díjbeszedő Holding Zrt. feladatát a  Nemzeti Eszközkezelővel kötött, az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 106.  cikke (2)  bekezdésének az  általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011.  december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő szolgáltatási szerződés alapján látja el. A szolgáltatási szerződésben meghatározásra kerül az e rendelet alapján kötelezően ellátandó feladatok ellátásának részletei és a szolgáltatás ellenértéke. VII. FEJEZET MEGÜRESEDETT INGATLANOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 13. A megüresedett lakóingatlan és tartalék ingatlan Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság részére történő átadása 24. § A  megüresedett lakóingatlan és tartalék ingatlan (e fejezet tekintetében a  továbbiakban együtt: megüresedett ingatlan) Nemzeti Eszközkezelő részéről a  Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére történő átadása során az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 9. § (14) bekezdés c) pontja nem alkalmazható. 14. A megüresedett ingatlanra vonatkozó eljárásrend részletszabályai 25. § Az  MNV Zrt. a  Nemzeti Eszközkezelőtől átvett megüresedett ingatlanokról az  átvételtől számított 30 napon belül tájékoztatja az  egészségügyért felelős minisztert, aki a  Törvény 15.  §-ában foglalt célok figyelembevételével a tájékoztatás kézhezvételétől számított 90 napon belül jelzi az MNV Zrt. részére, hogy mely megüresedett ingatlan vagyonkezelői jogának átadását kéri az általa vezetett minisztérium vagy az általa felügyelt, illetve irányítása alatt álló költségvetési szerv részére. VIII. FEJEZET A NEMZETI ESZKÖZKEZELŐ MŰKÖDÉSÉVEL, FELADATAIVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 15. A tájékoztató levél tartalma és kézbesítésének szabályai, valamint a tájékoztatás egyéb módja 26. § (1) A Törvény 2. § (3) bekezdése szerinti tájékoztató levél tartalmazza a) a tulajdonszerzési lehetőségeket, ideértve aa) az  egyösszegű vásárlás szabályait, az  annak során igénybevehető kedvezményeket és azok feltételeit, ab) a részletvétel szabályait; b) a lakásbérleti jogviszony fenntartásának feltételeit; c) az  arról való tájékoztatást, hogy amennyiben a  bérlő nem él nyilatkozattételi jogával, akkor a  bérleti jogviszonya milyen feltételek mellett marad fenn; d) a bérlő által bérelt lakóingatlan vagy tartalék ingatlan vonatkozásában e rendelet alapján kiszámított vételár, részlet és bérleti díj összegeket; e) a nyilatkozattételi határidőre szóló felhívást; f ) a nyilatkozattétel formai követelményeit. (2) A Nemzeti Eszközkezelő az (1) bekezdés szerinti tartalmú tájékoztató levelet 2019. március 31-ig küldi meg a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlőnek. 27. § A Törvény 13. § (2) bekezdése szerinti tájékoztató levél tartalmazza a) a részletvétel szabályait; b) a lakásbérleti jogviszony fenntartásának és fennmaradásának feltételeit; c) a bérlő által bérelt lakóingatlan vagy tartalék ingatlan vonatkozásában e rendelet alapján kiszámított vételár, részlet és bérleti díj összegeket; d) a nyilatkozattételi határidőre szóló felhívást; e) a nyilatkozattétel formai követelményeit. 28. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő a tájékoztató levelet a Törvényben foglalt határidőig postai úton, a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályok szerint megküldi a bérlő által bérelt lakóingatlan vagy tartalék ingatlan címére. (2) A  tájékoztató levél akkor tekinthető közöltnek, ha azt a  címzettnek vagy az  átvételre jogosult más személynek tértivevény többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesítik. (3) A  (2)  bekezdésben foglaltakon túlmenően a  postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített tájékoztató levél, ha a) a címzett vagy a meghatalmazott a küldemény átvételét megtagadja, b) „elköltözött”, „címzett ismeretlen”, „nem kereste” vagy „kézbesítés akadályozott” kézbesíthetetlenségi ok jelzésével érkezik vissza a feladóhoz, azon a napon tekintendő kézbesítettnek, amelyen a postai bélyegző alapján a szolgáltató a küldeményt a feladónak visszaküldte. 29. § A  Nemzeti Eszközkezelő a  Törvény szerinti tulajdonszerzési lehetőségekről, valamint a  lakásbérleti jogviszony fenntartásának és fennmaradásának feltételeiről általános tájékoztatót készít, amelyet közzétesz a honlapján. 16. Bérlő ideiglenes elhelyezése 30. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő gondoskodik megyénként legfeljebb három darab ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlan rendelkezésre állásáról. (2) Ha a  bérlő az  általa lakott ingatlant olyan műszaki ok vagy hiba fennállása miatt nem tudja használni, amelynek elhárítására a  lakásbérleti szerződés alapján a  bérbeadó vagy a  bérlő köteles lenne, a  bérbeadó az  (1)  bekezdés szerint rendelkezésére álló ingatlanban ideiglenes elhelyezést biztosíthat a  bérlő számára. Ebben az  esetben az  addig lakott ingatlanra vonatkozó lakásbérleti jogviszony szünetel. A  bérbeadó és a  bérlő az  ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlanra a műszaki hiba elhárításának időpontjáig szóló lakásbérleti szerződést köt. A bérlő köteles a  Nemzeti Eszközkezelőnek a  hiba elhárításáról szóló értesítésétől számított 15 napon belül az  ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlanból a korábban használt ingatlanba visszaköltözni. (3) Ha a  bérlő ideiglenes elhelyezésére a  határozott idejű lakásbérleti szerződés hatálya alatt kerül sor, akkor a  határozott idő lejártával mind a  korábban lakott, mind az  ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlanra kötött lakásbérleti szerződés megszűnik, kivéve, ha a határozott idejű lakásbérleti szerződés a 13. § (1) bekezdése alapján határozatlan idejűvé alakul át. Ebben az esetben az (1) bekezdés rendelkezései az irányadóak. (4) Az ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlanra kötött lakásbérleti szerződésnek a bérlő szerződésszegő magatartása miatt történő felmondása a műszaki hibával érintett ingatlanra kötött lakásbérleti szerződést is megszünteti. IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 17. Hatályba léptető rendelkezés 31. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2019. január 1-jén lép hatályba. (2) A 34. § (2) bekezdése 2019. október 1-jén lép hatályba. 18. Átmeneti rendelkezések 32. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő a 10. § (3) és (4) bekezdése alapján a lakbér összegét 2019. október 1-ig nem növeli. (2) A IV. fejezet rendelkezéseit a) 2019. október 1-jét követően aa) a Törvény 8. § (1) bekezdése és a 13. § (4) bekezdése szerint a lakásbérleti jogviszony fenntartására irányuló nyilatkozatot tevő fizetési kötelezettségeiknek eleget tevő bérlőre; ab) az egyösszegű vásárlásra irányuló adásvételi szerződés megkötéséig, de legkésőbb 2019. december 31-ig terjedő időszakban kizárólag az  egyösszegű vásárlásra irányuló nyilatkozatot tevő fizetési kötelezettségeiknek eleget tevő azon bérlőre, akivel 2019. október 1-ig egyösszegű vásárlásra irányuló adásvételi szerződés megkötésére nem került sor; ac) kizárólag a  2020. január 1-jén határozott időtartamra szóló lakásbérleti szerződéssel rendelkező bérlőre vonatkozóan b) 2020. január 1-jét követően ba) a Törvény 8. § (1) bekezdése és a 13. § (4) bekezdése szerint a lakásbérleti jogviszony fenntartására irányuló nyilatkozatot tevő fizetési kötelezettségeiknek eleget tevő bérlőre; bb) a  2020. január 1-jén határozott időtartamra szóló lakásbérleti szerződéssel rendelkező bérlőre vonatkozóan kell alkalmazni. (3) A  Nemzeti Eszközkezelő 2019. szeptember 30-ig köthet e  rendelet 7. és 8. alcíme szerinti határozott idejű lakásbérleti szerződést, amely szerződéses jogviszonyra a  lakásbérleti szerződés megszűnéséig a  7., a  8. alcím és a 2. melléklet rendelkezéseit kell alkalmazni. 19. Az Európai Unió jogának való megfelelés 33. § E  rendelet 22. és 23.  §-a az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 106.  cikke (2)  bekezdésének az  általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. 20. Hatályon kívül helyező rendelkezés 34. § (1) Hatályát veszti a  Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet. (2) Hatályát veszti a) a 7. alcím; b) a 8. alcím; c) a 2. melléklet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök