9/2016. (V. 11.) NFM utasítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium beszerzéseinek és közbeszerzéseinek szabályozásáról.

9/2016. (V. 11.) NFM utasítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium beszerzéseinek és közbeszerzéseinek szabályozásáról. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 27. § (1) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13.  § (2)  bekezdés b)  pontja alapján a  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjéről, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi köréről és közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjéről az  alábbiak szerint rendelkezem: 1. Az utasítás hatálya 1. § (1) Az utasítás személyi hatálya kiterjed a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) valamennyi önálló szervezeti egységére. (2) Az utasítás tárgyi hatálya az NFM Igazgatás költségvetése terhére, az NFM fejezeti kezelésű előirányzataiból, valamint az NFM mint kedvezményezett által más forrásból megvalósítandó, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás alapján történő beszerzésekre terjed ki. A közbeszerzés lefolytatását nem igénylő beszerzések esetén a  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának szabályairól szóló 41/2015. (XII. 23.) NFM utasítás (a továbbiakban: szerződéskötési utasítás) szabályait kell alkalmazni. (3) A 3. §-ban foglalt rendelkezéseket az NFM valamennyi beszerzésére alkalmazni kell. (4) Nem terjed ki az utasítás hatálya a) azokra a beszerzésekre, amelyeknél a társfinanszírozásra tekintettel, a finanszírozásban részt vevő nemzetközi szervezetek által előírt feltételek szerinti eljárást kell alkalmazni; b) azokra a  beszerzésekre, amelyeket beszerzőként az  NFM irányítása alatt álló költségvetési szervek vagy az NFM-mel kötött külön szerződés alapján gazdasági társaságok folytatnak le; c) a  központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a  központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet] 3. § e) pontjában rögzített kiemelt termékek (központosított) beszerzésére és d) a  Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a  kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet] mellékletében meghatározott termékekre, amennyiben nem került kiadásra jóváhagyás a saját hatáskörben történő lebonyolításhoz. (5) Külső személlyel közbeszerzési eljárásban történő közreműködés és teljes körű lebonyolítás céljából külön megállapodást a  Kbt., az  NFM kötelezettségvállalásokra vonatkozó előírásai és az  utasítás rendelkezései figyelembevételével kell megkötni. Az  NFM közbeszerzési eljárásaiban történő közreműködés céljából külső személlyel megbízási szerződés akkor köthető, ha a megbízott a szerződésben magára nézve kötelezőnek ismeri el jelen utasítás rendelkezéseit. 2. § (1) Az  előzetes fedezetvizsgálat, a  pénzügyi kötelezettségvállalást, pénzügyi ellenjegyzést tartalmazó szerződések teljesítésigazolása, az  érvényesítés, az  utalványozás, továbbá a  szerződések nyilvántartásba vétele és megőrzése, a megkötött szerződésekről nyújtandó adatszolgáltatás esetében a szerződéskötési utasítás szabályait kell alkalmazni. (2) A  közbeszerzési eljáráshoz szükséges formanyomtatványokat a  közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a  hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az  éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet [a továbbiakban: 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet] határozza meg. 2. A közbeszerzési terv, az éves statisztikai összegzés, az adatszolgáltatás köre 3. § (1) A Gazdálkodási Főosztály a Kbt. 42. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetési év elején, legkésőbb tárgyév március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet készít, amelyet az  adott évre tervezett közbeszerzési igényekről, az NFM önálló szervezeti egységeitől bekért, az adott szervezeti egység tárgyévi tervezett közbeszerzéseinek adatai alapján állít össze, amelyek a következők: a) a beszerzés típusa, valamint tárgyának rövid, összefoglaló megnevezése; b) a beszerzés tárgyának részletes leírása (olyan részletezéssel, amiből megállapítható, hogy az adott beszerzés konkrétan mire irányul); c) a beszerzés várható nettó értéke (becsült érték); d) a szerződéskötés tervezett időpontja; e) a tervezett teljesítési időpont; f ) a szerződő fél, felek (ha ismert); g) a kivételek és a mindenkori közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések esetén jogszabályi hivatkozás vagy az indokoló körülmény megjelölése; h) közbeszerzés esetén az eljárás tervezett típusa; i) közbeszerzés esetén az eljárás indításának tervezett időpontja; j) a kötelezettségvállaló megnevezése. (2) A közbeszerzési terv tartalmazza az NFM éves – az irányadó közbeszerzési értékhatárt elérő értékű, kivételnek nem minősülő – beszerzéseit, illetve utal a  központosított közbeszerzési körbe tartozó közbeszerzésekre, valamint a közbeszerzési terv elkészítése előtt tárgyévben megvalósított közbeszerzésekre is. (3) A tervezés menete és nyomon követése: a) a  Gazdálkodási Főosztály beszerzési tervezési felhívást küld az  NFM valamennyi önálló szervezeti egysége részére; b) az egyes önálló szervezeti egységek a beszerzési igényeiket az (1) bekezdésben meghatározott adattartalommal március 10-ig megküldik a Gazdálkodási Főosztály részére; c) a  Gazdálkodási Főosztály feldolgozza a  beérkezett beszerzési igényeket, amelyek alapján elkészíti a  Kbt. szabályainak figyelembevételével a közbeszerzési tervet; d) az önálló szervezeti egységek által benyújtott beszerzési igények feldolgozását követően, az egyes szervezeti egységek adatszolgáltatásában szereplő valamennyi tételt a Gazdálkodási Főosztály ellenőrzi; e) a  Gazdálkodási Főosztály a  véglegesített közbeszerzési tervet megküldi a  közigazgatási államtitkár részére jóváhagyásra oly módon, hogy a jóváhagyás tárgyév március 31-ig megtörténjen. (4) A  közbeszerzési terv nem vonja maga után az  abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárás is lefolytatható. Ezekben az  esetekben a  közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is. (5) A közbeszerzési tervet, illetve annak módosítását a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá. (6) A  jóváhagyott közbeszerzési tervet az év közben bekövetkező változásokra tekintettel szükség szerint aktualizálni kell, amelynek eljárásrendje tekintetében a (2) bekezdésben foglaltak és a Kbt. 42. § (3) bekezdése értelemszerűen irányadóak azzal, hogy a  közbeszerzési terv módosítására közbeszerzési igény vagy egyéb változás felmerülése esetében, indokolási kötelezettség mellett van mód. A közbeszerzési terv módosítására a Gazdálkodási Főosztály tesz javaslatot – a módosítás indokának feltüntetésével – az önálló szervezeti egység által részére megküldött – indokolást tartalmazó – kérelme alapján. A kérelemben foglaltak helytállóságáért az adatszolgáltató önálló szervezeti egység vezetője a felelős. 4. § (1) A  közbeszerzési terv törvényben megállapított nyilvánosságának biztosítása érdekében a  Gazdálkodási Főosztály – a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel – gondoskodik a közbeszerzési tervnek (és módosításainak) a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban (a továbbiakban: KBA) való közzétételéről. (2) A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 23. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet 8. § a) pontja szerint a közbeszerzési tervnek a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (a továbbiakban: NKOH) részére történő megküldésről a Gazdálkodási Főosztály gondoskodik. (3) Ha az adatbázisban való (1) bekezdés szerinti közzététel valamely okból nem lehetséges, a Gazdálkodási Főosztály gondoskodik az  NFM saját honlapján – a  közbeszerzési terv módosítása esetén a  módosítás elkészítését és jóváhagyását követően haladéktalanul – történő közzétételéről, továbbá a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és az NKOH részére történő megküldésről. 5. § (1) A  költségvetési év végén a  Gazdálkodási Főosztály gondoskodik az  éves közbeszerzésekről szóló statisztikai összegezés összeállításáról és tárgyévet követő év május 31-ig intézkedik az éves statisztikai összegezés Közbeszerzési Hatósághoz történő eljuttatásáról. (2) A  247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott termékekre vonatkozóan az  alábbiak szerint kell eljárni: a) a Gazdálkodási Főosztály az önálló szervezeti egységektől bekért adatszolgáltatás alapján minden negyedévet megelőző hónap 15. napjáig jóváhagyásra megküldi a tárca igényeit az NKOH részére; b) a  közbeszerzést kezdeményező önálló szervezeti egységnek a  hatályos keretmegállapodás 2. részének lefolytatásához az alábbi dokumentumokat kell megküldeni a Gazdálkodási Főosztálynak: ba) a szerződéstervezetet; bb) a műszaki leírást; bc) a bíráló bizottságba delegált tag megnevezését. Az engedélyezett, saját hatáskörben lefolytatható eljárásokra jelen utasítás előírásai az irányadóak. (3) Az NKOH (2) bekezdés szerinti jóváhagyása hiányában beszerzési eljárás nem kezdeményezhető. 3. A bíráló bizottság tagjai 6. § A Kbt.-ben megfogalmazott célok érvényesülése, az NFM költségvetési forrásainak hatékony, átlátható és ellenőrizhető felhasználása, a  közbeszerzési eljárások során a  verseny tisztaságának és nyilvánosságának biztosítása céljából, a  közbeszerzésekkel kapcsolatos döntések előkészítése érdekében bíráló bizottság (a továbbiakban: bizottság) működik. 7. § (1) A bizottság állandó és ideiglenes tagokból áll. (2) A  bizottság tagjai az  ajánlatok szakmai tartalmának értékelése során nem utasíthatók, álláspontjukat önállóan, a jogszabályi előírások figyelembevételével kizárólag szakmai ismereteik, valamint a bizottság munkáját támogató szakértők által kifejtettek figyelembevételével, az  eljárást megindító felhívásban megadott szempontok és pontrendszer alapján alakítják ki. Amennyiben a bizottság tagjai indokolással ellátott egyéni bírálati lapot készítenek, azok az értékelési jegyzőkönyv mellékleteit képezik. (3) A bizottság állandó tagjai: a) a bizottság elnöke (a továbbiakban: elnök), b) a Gazdálkodási Főosztály kormánytisztviselője, c) a Költségvetési Főosztály kormánytisztviselője, d) a Jogtanácsosi Főosztály kormánytisztviselője, e) a pénzügyi ellenjegyzésért felelős kormánytisztviselő. (4) A bizottság ülésein tanácskozási joggal állandó meghívottként az Ellenőrzési Főosztály vezetője is részt vehet. (5) A bizottság (3) bekezdés b)–d) pontja szerinti tagjait az érintett főosztály vezetője javasolja a Gazdálkodási Főosztály megkeresése alapján. (6) A bizottság (3) bekezdés e) pontja szerinti tagját a kötelezettségvállalásra jogosult főosztályvezető jelöli ki. (7) A Gazdálkodási Főosztály kezdeményezése alapján a közigazgatási államtitkár jelöli ki a bizottság állandó tagjait, és bízza meg az eljárásban részt vevő további személyeket (ideiglenes tagok, külső és belső szakértők, tanácsadók). 8. § (1) A Kbt.-ben meghatározott esetekben felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonása szükséges. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó biztosítása a Gazdálkodási Főosztály vezetőjének feladata, akit a Gazdálkodási Főosztály állományából jelöl ki, vagy külső szakértővel külön megállapodást köt. (2) A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó tevékenysége során nem utasítható. (3) A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó ellenjegyzéssel köteles ellátni: a) a közbeszerzési eljárást megindító felhívást és a közbeszerzési dokumentumokat; b) a bontási jegyzőkönyvet, jegyzőkönyveket; c) az összegezést. 9. § (1) A bizottság tagjai megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. (2) A 7. § (3) bekezdésben meghatározott vezetők – az állandó tag akadályoztatása esetére – egy vagy több póttagot jelölnek. A helyettesítés kiterjedhet a teljes közbeszerzési eljárás lefolytatására vagy egyes eljárási cselekményekben való részvételre is. 10. § (1) Az egyes közbeszerzések lebonyolítása során a bizottság ideiglenes tagokkal egészül ki. (2) Ideiglenes tag a közbeszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt személy, fejezeti kezelésű előirányzatból finanszírozott közbeszerzés esetén az előirányzat külön utasítás szerinti szakmai kezelőjének vezetője vagy az általa kijelölt személy. Ideiglenes tag lehet továbbá más érdekelt önálló szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt személy, illetve a külső szakértő. 11. § A bizottság a közbeszerzési feladatok ellátásához külső szakértő(ke)t, szakértő cég(ek)et is igénybe vehet. A külső szakértő az adott eljárásban a bizottság ülésén – amennyiben nem kerül ideiglenes tagként megbízásra – tanácskozási joggal rendelkezik. A  külső szakértővel a  közbeszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység szerződik, tartja a kapcsolatot, és viseli a kapcsolódó költségeket a 20. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel. A Gazdálkodási Főosztály felelős azért, hogy a külső szakértő az összeférhetetlenségi és szükség szerint a titoktartási nyilatkozatot megtegye. 12. § Az elnök a közigazgatási államtitkár által kijelölt kormánytisztviselő. A bizottság nevében az elnök ír alá. Az elnököt akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár által megbízott személy helyettesíti. 13. § (1) Az elnök, a bizottság állandó tagjai és a póttagok megbízatása visszavonásig érvényes. (2) A bizottság ideiglenes tagjának megbízatása annak az eljárásnak a  lezárásával szűnik meg, amellyel kapcsolatban delegálásra került. (3) A  bizottság állandó, illetve póttagjainak megbízatása – az  (1) és (2)  bekezdésben foglaltakon túlmenően – megszűnik: a) a megbízás visszavonásával; b) lemondással; c) a bizottság tagjaira vonatkozó kizáró körülmények bekövetkezése esetén; d) az  NFM-mel fennálló kormánytisztviselői jogviszony megszűnése, illetve a  7.  § (3)  bekezdésben megjelölt delegáló önálló szervezeti egységtől történő belső áthelyezés esetén. (4) A  bizottság állandó tagja megbízatásának megszűnése esetén az  új tag kijelölésére a  7.  § (3)  bekezdésben és az  (1)  bekezdésben foglaltakat kell irányadónak tekinteni. Az  új tag kijelöléséig a  póttag látja el az  állandó tagot terhelő kötelezettségeket, és gyakorolja az állandó tagot megillető jogokat. Abban az esetben, ha póttag jelölésére nem került sor, akkor a bizottság határozatképességének folyamatos biztosítása érdekében az eredeti állandó tagot delegáló önálló szervezeti egység legkésőbb az  állandó tag megbízatása megszűnését követő nyolc napon belül köteles az új állandó tag és az őt helyettesítő póttag kijelöléséről gondoskodni. 4. Összeférhetetlenség 14. § (1) A bizottság állandó tagjává vagy póttagjává, illetve ideiglenes tagjává csak olyan kormánytisztviselő nevezhető ki, aki a kinevezését megelőzően jogszabályban meghatározott módon vagyonnyilatkozatot tett. (2) A  bizottság állandó tagjai, a  póttagok és az  ideiglenes tagok az  adott eljárás vonatkozásában kötelesek összeférhetetlenségi és szükség szerint titoktartási nyilatkozatot tenni. (3) A bizottság állandó tagjai és póttagjai, illetve ideiglenes tagjai és az eljárásba bevont külső szakértők tevékenységük során nem vehetnek részt azoknak az  ügyeknek az  intézésében, amelyeknél részükről a  Kbt. 25.  §-a szerinti összeférhetetlenség áll fenn. (4) Az összeférhetetlenségről az elnököt haladéktalanul tájékoztatni kell. A bizottság nem veheti igénybe azon állandó tag, póttag, külső szakértő közreműködését, akivel szemben az adott eljárás folyamán összeférhetetlenségi ok merült fel. Az  elnök a  saját személyét érintő összeférhetetlenségi okról a  közigazgatási államtitkárt tájékoztatja, az  adott eljárásban az  elnöki jogokat a  póttag gyakorolja. Állandó tag összeférhetetlensége esetén helyébe a  póttag lép, az ideiglenes tag és a külső szakértő személye vonatkozásában felmerülő összeférhetetlenség esetén a közbeszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység gondoskodik a helyettesítésről. (5) A közbeszerzési eljárás megkezdése előtt szükséges gondoskodni az összeférhetetlenségi nyilatkozatok aláíratásáról, és a  közbeszerzési eljárás mindaddig nem kezdhető meg, amíg azok nem állnak a  Gazdálkodási Főosztály rendelkezésére. Az adott eljárásra vonatkozó összeférhetetlenségi nyilatkozatokat az adott eljárás dokumentumaként kell kezelni. 5. A bizottság ülése 15. § (1) A bizottság a munkáját ülések keretében végzi. (2) A bizottság titkári feladatait a Gazdálkodási Főosztály vezetője által kijelölt kormánytisztviselő látja el. (3) A bizottság üléseit a titkár hívja össze. (4) A bizottság tagjai azonos súlyú szavazattal rendelkeznek. A bizottság az alábbi eljárási cselekmények során szavaz: a) a dokumentáció elfogadásakor, módosításakor; b) a kiegészítő tájékoztatás megadásakor; c) a hiánypótlás előírásakor, a benyújtott hiánypótlás értékelésekor; d) a döntési javaslat előkészítése során. (5) A bizottság az állandó tagok – vagy azokat helyettesítő póttagok – felének és a közbeszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység egy képviselőjének jelenlétében határozatképes. 16. § (1) A bizottság a döntéseit nyilvános szavazással, szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (2) A döntésre vonatkozó szavazatokat a jegyzőkönyvben – egyhangú döntés kivételével – név szerint kell feltüntetni. Az  állandó tag (póttag) a  döntéssel ellentétes szavazatát köteles megindokolni, és kérésére ellenvéleményét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. 17. § A Gazdálkodási Főosztály az  írásos anyag(ok) egyidejű megküldése mellett ülésen kívül, határidő tűzésével elektronikus szavazást kezdeményezhet. A  tagoknak szavazatukat elektronikusan kell megadniuk (telefaxon vagy e-mailen), és az aláírt dokumentumokat meg kell küldeniük a Gazdálkodási Főosztály részére. A szavazás eredményéről ebben az esetben is jegyzőkönyvet kell felvenni, csatolva a tagok véleménynyilvánítására vonatkozó dokumentumokat. A tagokat a szavazás eredményéről elektronikus úton tájékoztatni kell. 18. § (1) A  titkár a  bizottság üléséről jegyzőkönyvet készít, amelyet az  elnök ír alá, és az  elnök által felkért tag hitelesít. A  jegyzőkönyvet az adott eljárás dokumentumaként kell kezelni. A  jegyzőkönyvet a bizottság tagjainak kérésükre meg kell küldeni. (2) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet tájékoztatásul, kérésre meg kell küldeni a közigazgatási államtitkárnak. 19. § Az ellenőrzési tanúsítványokban szereplő, közbeszerzési kérdéseket érintő feltételek előírásai alapján a Gazdálkodási Főosztály közbeszerzési szakértelemmel rendelkező tagja a  bizottság jóváhagyása nélkül is módosíthatja a dokumentációt. 6. A közbeszerzési eljárás kezdeményezése 20. § (1) Közbeszerzési eljárás kezdeményezésére az NFM Igazgatás jóváhagyott éves költségvetésében tételes előirányzattal vagy az előirányzat felosztása következtében jóváhagyott összeggel rendelkező önálló szervezeti egység, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében külön utasításban kijelölt szakmai kezelő, európai uniós forrásból megvalósuló beszerzés esetén a forrás felett rendelkezési jogkörrel rendelkező önálló szervezeti egység (a továbbiakban együtt: közbeszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység) vezetője jogosult. (2) A közbeszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység vezetőjének feladata: a) a beszerzés tárgyának pontos meghatározása; b) a közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetve piacfelmérés; c) a bizottság ideiglenes tagjának személyére és a becsült érték alapján, valamint a beszerzés tárgyát, jellegét, sajátosságait, a  beszerzés időbeni szükségességét figyelembe véve az  eljárás típusára vonatkozó indokolt javaslat megfogalmazása; d) az  eljárás megindításának előfeltételét képező nyilatkozatok beszerzése és megküldése a  Gazdálkodási Főosztály részére; e) az  eljárást megindító felhívás összeállítása érdekében a  közbeszerzés tárgya szerint megkívánt minimum műszaki és szakmai alkalmassági feltételrendszer kidolgozása, valamint az ajánlati dokumentáció tervezetének összeállítása érdekében a  közbeszerzés tárgyának részletes leírása (műszaki specifikáció, részletes feladatmeghatározás). (3) A  (2) bekezdés b) pontja szerinti helyzet-, illetve piacfelmérés során a közbeszerzési eljárás becsült értékét a piaci viszonyok felmérésével kell meghatározni. A  piac felmérése kizárólag úgy történhet, hogy az  ne veszélyeztesse a  lefolytatandó közbeszerzési eljárás pártatlanságát, tisztaságát. A beszerzés tárgyának ellenszolgáltatásaként kért összegnek kell tekinteni a beszerzés tárgyának a konkrét értékén túl a járulékos szolgáltatások árát és más költségeket, amelyek kapcsolódnak a beszerzés tárgyához. (4) A közbeszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység – a Miniszteri Kabinet kivételével az őt irányító helyettes államtitkár, államtitkár jóváhagyásával – kezdeményezi a  Gazdálkodási Főosztálynál a  közbeszerzési eljárás megindítását. A kezdeményezéséhez csatolni kell: a) a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes feladatspecifikációt (műszaki leírást); b) a műszaki-szakmai alkalmassági feltételekre vonatkozó javaslatot; c) a fedezet rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot; d) az  ideiglenes (műszaki-szakmai szakértelemmel rendelkező) bizottsági tag és póttag kijelölésére vonatkozó javaslatot; e) a közbeszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység által előkészített szerződéstervezetet; f ) azon közbeszerzési eljárások esetében, ahol az ajánlattevő felkérése közvetlenül történik, annak meghatározását, hogy legalább mely ajánlattevő részére kerüljön megküldésre az ajánlattételi felhívás. (5) A becsült érték meghatározásakor a Kbt. 19. §-ában meghatározottak szerint kell eljárni. 7. A kabinetfőnök jóváhagyása 21. § (1) A  közbeszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység a  jóváhagyást kérő feljegyzés mellett a  dokumentáció tervezetét megküldi a  kabinetfőnök részére. A  közbeszerzési eljárás megindítása előtt, a  bizottság tagjai által véleményezett dokumentáció a kabinetfőnök jóváhagyása után véglegesíthető. (2) A  közbeszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység az  őt irányító államtitkár, az  egyes fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló miniszteri utasításban, továbbá az  NFM Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a  döntési eljárásokról szóló miniszteri utasításban meghatározott egyetértést gyakorló vezető, valamint – a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok véleményének kikérése nélkül – a közigazgatási államtitkár útján terjeszti fel a kabinetfőnöknek a szerződéstervezetet. (3) A kabinetfőnök öt munkanapon belül megadja jóváhagyását, vagy megküldi észrevételeit. 8. A közbeszerzési eljárás lefolytatása 22. § (1) A  felkérés alapján a  Gazdálkodási Főosztály a  bizottság tagjaival összeállítja a  dokumentációt, melynek során a  közbeszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység javaslatainak figyelembevételével meghatározza a  részvételre jelentkezőkkel/ajánlattevőkkel (a továbbiakban együttesen: ajánlattevők) alvállalkozókkal, kapacitást nyújtó szervezetekkel szemben támasztott pénzügyi, gazdasági, valamint műszaki és szakmai alkalmassági feltételeket, a  kizáró okokat és mindezek igazolásának módjait, a  hiánypótlás rendjét, kidolgozza és véglegesíti az eljárás bírálati szempontját, valamint meghatározza a Kbt. 76. § (2) bekezdés b)–c) pontjának alkalmazása esetén az értékelési szempontokat és a megfelelő módszereket. (2) A bizottsági tag képviseli a delegáló főosztály véleményét. (3) A közbeszerzési eljárás típusáról a becsült érték alapján a bizottság dönt. 23. § Amennyiben a  Miniszterelnökség, a  Belügyminisztérium vagy az  NKOH részére közbeszerzéssel kapcsolatos bejelentés, adatszolgáltatás szükséges, úgy a  bizottság előzetesen elfogadja a  bejelentés vagy adatszolgáltatás teljesítésére megküldendő dokumentumokat. 24. § (1) Az NFM által véglegesített eljárást megindító felhívás és dokumentáció további jóváhagyása a részben vagy egészben európai uniós forrás felhasználásával megvalósuló közbeszerzések esetén a  272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével, hazai költségvetési forrásból megvalósuló beszerzések esetén a 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet és a 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével történik. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti ellenőrzésre való megküldésről, a  jóváhagyott eljárást megindító felhívás közzétételről és az érintettekhez történő eljuttatásáról a Gazdálkodási Főosztály gondoskodik. 25. § A dokumentációban az  eljárás során tett módosítás(ok) véleményezése, illetve a  módosítás(ok) átvezetése – a kiegészítő tájékoztatás vagy az eljárás rendje szerinti tárgyalás során – a bizottság megfelelő szakmai szakértelemmel rendelkező tagjának joga és kötelessége, figyelemmel az őt delegáló közbeszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység véleményére is. 26. § A bizottság feladata az  ajánlattevők által feltett szakmai kérdések megválaszolása és a  kiegészítő tájékoztatás előkészítése, melyet a Gazdálkodási Főosztály útján teljesít. A kiegészítő tájékoztatási kötelezettség kizárólag írásban teljesíthető. 27. § A bizottság részt vesz a helyszíni bejáráson, a konzultáció keretében nyújtott kiegészítő tájékoztatáson, illetve választ ad az ezzel kapcsolatos szakmai kérdésekre. 28. § (1) A beérkezett részvételi jelentkezéseket, ajánlatokat a bizottság jelenlévő tagjai bontják fel. (2) A  bizottság az  ajánlatok (részvételi jelentkezések) felbontását követően a  Kbt.-ben foglalt eljárási szabályok és az eljárást megindító felhívásban meghatározott szempontok szerint dönt különösen a  felvilágosítás, indokolás és hiánypótlás elrendeléséről, és javaslatot tesz az alkalmatlan ajánlattevők kizárására, az ajánlatok érvénytelenítésére, a nyertes ajánlattevő(k)re. 29. § Tárgyalásos eljárás esetén a bizottság folytatja le a szükséges tárgyalásokat. 30. § Az eljárás során szükséges értesítések, hiánypótlásra való felhívás érintettek részére történő eljuttatása a Gazdálkodási Főosztály feladata. 31. § Sorsolás megtartásának szükségessége esetén a  sorsolás lebonyolításának megszervezése (helyszín, közjegyzői felügyelet biztosítása) a Gazdálkodási Főosztály feladata. 32. § (1) A  bizottság javaslatot tesz az  ajánlatok érvényességének, illetve érvénytelenségének megállapítására, a  nyertes ajánlattevő(k)re. A bizottság döntési javaslatát jóváhagyásra az elnök küldi meg a közigazgatási államtitkárnak. (2) Az eljárás eredménye a közigazgatási államtitkár jóváhagyásának hiányában nem hirdethető ki. 33. § (1) Az eljárás eredményének (eredménytelenségének) kihirdetéséről, a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendeletben meghatározott minta szerinti összegezés elkészítéséről és az  eljárás eredményének közzétételéről a  Gazdálkodási Főosztály gondoskodik. (2) A  nyertes ajánlattevő kiválasztására vonatkozó, az  eljárás eredményéről készített összegezés megküldésével a  Gazdálkodási Főosztály haladéktalanul tájékoztatja a  közbeszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység vezetőjét a szerződés megkötése érdekében. 9. A szerződéstervezet pénzügyi ellenjegyzése, a szerződés aláírása 34. § A szerződéstervezet pénzügyi ellenjegyzése és a szerződés aláírása során a szerződéskötési utasítás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy ahol a szerződéskötési utasítás szerződés előkészítéséért felelős szervezeti egységet nevesíti, ott jelen utasítás hatálya alá tartozó esetben a közbeszerzést kezdeményező önálló szervezeti egységet kell érteni. 10. A szerződés módosítása, teljesítés nélkül történő megszűnése, a pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó szerződés lezárása 35. § (1) A közbeszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység köteles a Gazdálkodási Főosztályt haladéktalanul tájékoztatni bármely, a  közbeszerzési eljárás lefolytatásával vagy a  szerződés teljesítésével kapcsolatban felmerült lényeges körülményről (teljesítés, módosítás). (2) Amennyiben a  közbeszerzési eljárás során megkötött szerződéssel kapcsolatban módosítási igény merül fel, a bizottság a módosítandó szerződés tervezetét véleményezi. (3) A módosítandó szerződés tervezetét jogszabály előírásai alapján ellenőrzésre meg kell küldeni a 24. § alapján. (4) A szükséges jóváhagyások hiányában a szerződés nem módosítható. (5) A közbeszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység intézkedik a szerződés módosításának a 34. §-ban foglaltak szerinti aláíratásáról. (6) A Gazdálkodási Főosztály a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót – a Kbt. szerinti határidőben – hirdetményben közzéteszi. 11. Felelősségi szabályok 36. § (1) A lefolytatott közbeszerzési eljárásban a bizottság döntéseiért, valamint a Kbt.-ben foglaltak megtartásáért – az ott előírtaknak megfelelően – a bizottság, illetve a bizottság adott eljárásban részt vevő állandó vagy pót- és ideiglenes tagjai a szakmai szakértelmüknek megfelelő feladatkörön belül személyes (munkajogi, illetve anyagi) felelősséggel tartoznak. (2) A bizottság tagjainak felelőssége azon feladatkörön belül áll fenn, amely tekintetében kijelölésükre sor került. (3) A  jelen utasításban rögzített, a  közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések és módosításaik másolatának megküldésére vonatkozó kötelezettség teljesítéséért a közbeszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység által az  adott közbeszerzési eljárásba delegált ideiglenes tag tartozik felelősséggel. A  jelen utasításban rögzített és a  szerződések teljesítésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség elmaradásáért a  közbeszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység által az  adott közbeszerzési eljárásba delegált ideiglenes tag tartozik felelősséggel. (4) A  közbeszerzési eljárások Kbt.-ben előírt adminisztratív feladatainak teljesítéséért, illetve az  ezekre vonatkozó szabályok megtartásáért a Gazdálkodási Főosztály vezetője felelős. (5) Jogsértő esemény, illetve jogsértő döntés esetén mentesül a  felelősség alól, aki az  adott döntés során „nem”-mel szavazott, és ellenvéleményét kérésére rögzítették, valamint az  is, akinek távollétében történt a  jogsértő esemény, illetve született a jogsértő döntés. (6) Aki a  közbeszerzések során vagy azokkal kapcsolatban bármilyen szabálytalanságot vagy az  eljárás tisztaságát veszélyeztető cselekményt észlel, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-a vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli, vagy azt alapos okkal feltételezi, arról haladéktalanul köteles az elnököt írásban értesíteni. (7) Az (1) bekezdésben meghatározott felelősséggel kapcsolatos helytállás maradéktalan teljesítése érdekében az NFM a  bizottság felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók tekintetében a  felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók előzetes regisztrációjáról szóló 46/2015. (XI. 2.) MvM rendelet [a továbbiakban: 46/2015. (XI. 2.) MvM rendelet] előírásainak megfelelően felelősségbiztosítást köt. 37. § A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a  46/2015. (XI. 2.) MvM rendelet és a  Kbt. rendelkezései szerint felelősséggel tartozik abban az eljárásban, amely tekintetében kijelölésére sor került. 12. Belső ellenőrzés 38. § Az NFM Ellenőrzési Főosztálya az éves munkatervében meghatározottak szerint jogosult a közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumok ellenőrzésére. 13. Záró rendelkezések 39. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium beszerzéseinek szabályozásáról szóló 14/2015. (V. 11.) NFM utasítás. (3) Az utasítás hatálybalépését megelőzően megkezdett közbeszerzési eljárások jelen utasítás hatálybalépését követő eljárási cselekményeire jelen utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni. Dr. Seszták Miklós s. k., nemzeti fejlesztési miniszter