275/2018. (XII. 21.) Korm. rendelete a költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2019. kompenzációjáról.

275/2018. (XII. 21.) Korm. rendelete a költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2019. kompenzációjáról. A Kormány a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 77. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § E rendelet hatálya a) a költségvetési szervekre és a foglalkoztatotti állományukba tartozó aa) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti, ab) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti, ac) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti, ad) az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: Áttv.) szerinti, ae) a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti, af ) a  honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szerinti hivatásos és szerződéses katonai, ag) a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj.) szerinti, ah) az  igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) szerinti, ai) a  legfőbb ügyész, az  ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az  ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) szerinti, aj) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti, valamint ak) a  2013. december 31-én a  gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.  törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 66/G.  § (1)  bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői jogviszonyban állókra és b) a  köznevelési, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet ellátó egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi foglalkoztató) és a velük ba) az Mt. szerinti munkaviszonyban állókra, valamint bb) a 2013. december 31-én a Gyvt. 66/G. § (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői jogviszonyban állókra [az a) és a b) pont a továbbiakban együtt: foglalkoztatott] terjed ki. 2. § E  rendelet szempontjából az  1.  § a)  pont aa)  alpontja szerinti közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a) a  fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Fbszt.) alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok volt foglalkoztatottjainak a  társaságnál, valamint közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál, és b) a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tbszt.) szerinti gazdasági társaságok feladatainak átvételében érintett, a  feladatot átvevő költségvetési szervek közalkalmazottainak a társaságnál munkaviszonyban töltött idejét. 3. § (1) A  foglalkoztatott a  2011–2012. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzációra (a  továbbiakban: kompenzáció) a  2019. év hónapjaira járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, havonta a (2)–(16) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult. Az a foglalkoztatott, akinek jogviszonya 2011. december 31-ét követően keletkezett, abban az  esetben jogosult a  kompenzációra, ha e  rendelet hatálya alá tartozó szervvel a  2010.  és 2011. évek bármelyikében vagy mindkét évben is az  1.  § szerinti jogviszonyok valamelyikében állt, és az  utolsó ilyen jogviszonyát követően munkavégzésre irányuló, az  1.  § szerintitől eltérő jogviszonyt – a  tartós megbízási szerződés kivételével – nem létesített. (2) A  tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével az  1.  melléklet szerinti kompenzációra jogosult az  a  foglalkoztatott, aki a  10.  § szerinti nyilatkozata alapján a  személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre nem jogosult és jogviszonya 2010. év decemberében vagy annak egy részében a  rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval fennállt, és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a  tartós megbízási szerződés és az  e  rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló 1. § szerinti jogviszonyok valamelyike kivételével – kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített. (3) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 2. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 10. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre nem jogosult és jogviszonya a  rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval 2010. év decemberében vagy annak egy részében nem állt fenn, azonban 2011. év decemberében vagy annak egy részében fennállt, és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a  tartós megbízási szerződés és az  e  rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló 1. § szerinti jogviszonyok valamelyike kivételével – kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített. (4) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 10. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy kedvezményezett eltartott után jogosult, az eltartottak száma három főnél kevesebb, továbbá nincs házas- vagy élettársa. (5) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 4. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 10. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre két kedvezményezett eltartott után jogosult, az eltartottak száma három főnél kevesebb, továbbá nincs házas- vagy élettársa. (6) Azon házas- vagy élettársak közül, akik a  10.  § szerinti nyilatkozatuk alapján az  Szja tv. 29/A. és 29/B.  §-a szerint családi kedvezményre egy kedvezményezett eltartott után jogosultak, és az  eltartottak száma három főnél kevesebb, a) az  a  foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye házas- vagy élettársa tárgyhavi illetményénél alacsonyabb vagy azzal megegyezik, a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 2. melléklet, b) az a foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye magasabb, mint házas- vagy élettársa tárgyhavi illetménye a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet szerinti kompenzációra jogosult. (7) Azon házas- vagy élettársak esetében, akik a 10. § szerinti nyilatkozatuk alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre két kedvezményezett eltartott után jogosultak, és az eltartottak száma három főnél kevesebb és a) legalább az egyikük tárgyhavi illetménye alacsonyabb, mint 109 000 forint, és a kettejük tárgyhavi illetménye közötti különbség legalább 50 000 forint, aa) az  a  foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye házas- vagy élettársa tárgyhavi illetményénél alacsonyabb vagy azzal megegyezik, a  tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 2. melléklet, ab) az  a  foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye magasabb, mint házas- vagy élettársa tárgyhavi illetménye, a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 4. melléklet szerinti kompenzációra jogosult; b) mindkettőjük tárgyhavi illetménye eléri a  109 000 forintot, illetve a  kettejük tárgyhavi illetménye közötti különbség kisebb, mint 50 000 forint, a  tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet szerinti kompenzációra jogosult. (8) Az  a  foglalkoztatott, akinek a  jogviszonya 2010. év decemberében vagy annak egy részében e  rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval fennállt, és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a  tartós megbízási szerződés és az e  rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló 1. § szerinti jogviszonyok valamelyike kivételével – kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített, a tárgyhónap első napján érvényes illetménye a) 2,29%-ának megfelelő – 100 forintra kerekített összegű – kompenzációra jogosult, ha a  10.  § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre aa) egy, két vagy három kedvezményezett eltartott után jogosult, az  eltartottak száma eléri vagy meghaladja a  három főt, és a  tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem éri el a 135 000 forintot, ab) négy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult, és a  tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem éri el a  135 000 forintnak a  három feletti kedvezményezett eltartottak száma és a 20 000 forint szorzatával növelt összegét, b) 1,53%-ának megfelelő – 100 forintra kerekített összegű – kompenzációra jogosult, ha a  10.  § szerinti nyilatkozata alapján az  Szja tv. 29/A. és 29/B.  §-a szerint családi kedvezményre egy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt, és a tárgyhónap első napján érvényes illetménye meghaladja az a) pont szerinti illetményhatárt, de nem haladja meg a 213 500 forintot. (9) A  tárgyhónap első napján érvényes illetménye 1,53%-ának megfelelő – 100 forintra kerekített összegű – kompenzációra jogosult az  a  foglalkoztatott, akinek jogviszonya a  rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval 2010.  év decemberében vagy annak egy részében nem állt fenn, de 2011. év decemberében vagy annak egy részében fennállt, és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a  tartós megbízási szerződés és az  e  rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló 1. § szerinti jogviszonyok valamelyike kivételével – kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített, és aki a 10. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt, és a tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem haladja meg a 213 500 forintot. (10) Az  államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, a  foglalkoztatottnak a  kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a  garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet szerinti, 2011. évi, illetve 2012. évi illetményemelésre vonatkozó munkáltatói nyilatkozat alapján a (2)–(9) bekezdés szerinti kompenzáció összegét az  illetményszámfejtést végző szervezet legfeljebb nulla összegig csökkenti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, valamint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott illetményemelés 94%-ának 100 forintra kerekített összegével. (11) Az  Fbszt. és a  Tbszt. alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok volt foglalkoztatottjai esetében az  államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, a  foglalkoztatottnak a  kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a  garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet kötelező személyi alapbéremelésre, illetve a  munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a  béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján elvárt munkabéremelésre vonatkozó munkáltatói nyilatkozat alapján a  (2)–(9)  bekezdés szerinti kompenzáció összegét az  illetményszámfejtést végző szervezet legfeljebb nulla összegig csökkenti a) a  kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a  garantált bérminimum megállapításáról szóló 337/2010.  (XII. 27.) Korm. rendelet szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott személyi alapbéremelés, b) a  munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a  béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm.  rendelet szerinti munkabéremelés, vagy ennek hiányában a  kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a  garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott személyi alapbéremelés 94%-ának 100 forintra kerekített összegével. (12) Az  Fbszt. alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok azon foglalkoztatottjai, akiknek továbbfoglalkoztatására az  Fbszt. 7.  § (1)  bekezdése vagy (2)  bekezdés b)  pontja alapján nem került sor, nem jogosultak kompenzációra. (13) A  munkaidő hosszának megváltozásakor a  kompenzáció összegét úgy kell megállapítani, hogy a  munkaidő növekedése esetén az addig alkalmazott (10) és (11) bekezdés szerinti levonást kell a  továbbiakban is alkalmazni, a munkaidő csökkenése esetén a levonást a munkaidő változásának arányában csökkenteni kell. (14) Az  1.  § szerinti jogviszony hóközi létesítése, illetve megszűnése esetén a  foglalkoztatott a  törthónapra a (2)–(13) bekezdés szerinti kompenzáció 100 forintra kerekített időarányos részére jogosult. (15) Az  1.  § szerinti jogviszonyok közül egyidejűleg több jogviszonyban álló foglalkoztatott a  teljes munkaidős jogviszonyában jogosult a  kompenzációra. Az  1.  § szerinti teljes munkaidős jogviszony hiányában az  időben legkorábban keletkezett jogviszonyban jár a kompenzáció. (16) Nem jogosult kompenzációra a  foglalkoztatott a  fizetés nélküli szabadság, valamint az  egész napos igazolatlan távollét időtartamára. A  kompenzáció emiatt kieső összegét a  tárgyhónapban kieső munkanapok számának a  foglalkoztatott munkarendje szerinti, a  tárgyhónap egészére megállapított munkanapok számához viszonyított arányában, 100 forintra kerekítve kell megállapítani. 4. § (1) A 3. § vonatkozásában – a (2) és (3) bekezdésben, valamint a 3. § (10) bekezdésében foglalt kivételekkel – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában illetményként kell figyelembe venni: a) a  Kjt. 66.  §-a és 79/E.  §-a szerinti illetményt (beleértve a  garantált illetmény feletti, a  munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a  közalkalmazott számára a  Kjt. 70–75.  §-a alapján megállapított illetménypótlékot, b) a  Kttv. 131.  § (2)  bekezdése szerinti – a  Kttv. 133.  § (3)–(6)  bekezdése szerinti alapilletmény-eltérítés figyelembevételével számított – illetményt, valamint a kormányzati ügykezelők esetén a Kttv. 208. §-a, illetve a közszolgálati ügykezelők esetén a Kttv. 242. §-a szerinti illetményt, c) 2019. március 1-től a Kit. szerinti illetményt, d) az Áttv. 18. §-a szerinti illetményt, e) a  hivatásos foglalkoztatottak esetében a  Hszt. 168.  §-a szerinti távolléti díj alapját képező illetményt, 2019. február 1-től a rendvédelmi alkalmazottak esetében a Hszt. 289. §-a szerinti illetményt, f ) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 20/D. § (2) bekezdése szerinti illetményt, g) a Hjt. 2. § 41. pontja szerinti távolléti díj alapját képező illetményt, h) a  Haj. 67.  §-a szerinti illetményt (beleértve a  garantált illetmény feletti, a  munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), a  honvédelmi alkalmazott számára a  Haj. 70–74.  §-a alapján megállapított illetménypótlékot, továbbá a Haj. 75. §-a alapján megállapított honvédelmi illetménykiegészítést, i) az Iasz. 96. § (1) bekezdése szerinti illetményt, j) az Üjt. 59. § (2) bekezdése, 114. § (1) bekezdése és 135. § (1) bekezdése szerinti illetményt, k) az  Mt. hatálya alá tartozó, az  egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél és az  országos nemzetiségi önkormányzat hivatalánál, illetve az országos és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési szerveinél foglalkoztatott munkavállalók alapbérét és rendszeres bérpótlékait, l) a Gyvt. 66/H. § (3)–(5) bekezdése szerinti díjazást, m) a  prémiumévek programról és a  különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 4.  § (4) bekezdése szerinti juttatást, valamint n) a  költségvetési szervként működő köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott pedagógusok esetében a  nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 65.  § (1)  bekezdése szerinti illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a 65. § (3) bekezdése szerint megállapított illetménypótlékot, o) a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti devizailletményt. (2) Az  (1) bekezdés a) és f ) pontjában foglaltaktól eltérően nem kell illetményként figyelembe venni az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) alapján az  egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó foglalkoztatott illetményének az  Eütev. 11/A.  § (4)–(6a) bekezdése alapján járó növelését. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően nem kell illetményként figyelembe venni a) a  belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak részére rendvédelmi ágazati pótlék megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott rendvédelmi ágazati pótlékot, b) a  honvédelmi szervezeteknél foglalkoztatott közalkalmazottak részére a  honvédelmi ágazatban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott honvédelmi ágazati pótlékot, c) az  Információs Hivatalnál foglalkoztatott közalkalmazottak részére polgári hírszerzési ágazati pótlék megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott polgári hírszerzési ágazati pótlékot, és d) az  egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendeletben meghatározott védőnői kiegészítő pótlékot. (4) A (2) bekezdés alkalmazásában a) az  Eütev. 11/A.  § (4)  bekezdése alapján járó növelésnek kell tekinteni az  egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az  ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet] 3. melléklete, 11. melléklete és 12. melléklete alapján számított összeget, b) az  Eütev. 11/A.  § (5)  bekezdése alapján járó növelésnek kell tekinteni a  256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 3. melléklete, 9. melléklete, 11. melléklete és 14. melléklete alapján számított összeget, c) az  Eütev. 11/A.  § (6)  bekezdése alapján járó növelésnek kell tekinteni az  Eütev. 11/A.  § (6)  bekezdése és a 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 6. melléklete, vagy az Eütev. 11/A. § (6) bekezdése és a 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 8. melléklete alapján számított összeget, d) az  Eütev. 11/A.  § (6a)  bekezdése alapján járó növelésnek kell tekinteni az  Eütev. 11/A.  § (6a)  bekezdése és a 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 5. melléklete alapján számított összeget azzal, hogy részmunkaidős foglalkoztatás esetén az  a), b), c) vagy d)  pont szerinti összegnek a  részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett részét nem kell illetményként figyelembe venni. (5) A  kompenzáció a  személyi jövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül, és a költségvetési rend szerint foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásaiként kell elszámolni. A kifizetés a statisztikai elszámolásokban a szociális költségek között kerül figyelembevételre. 5. § (1) A  központi költségvetés a  Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény (a  továbbiakban: 2019. évi költségvetési törvény) 4.  § (1)  bekezdésében megjelölt céltartalék terhére, az e rendeletben meghatározottak szerint biztosít fedezetet (a továbbiakban: támogatás) a) – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a központi költségvetési szervek, a köztestületi költségvetési szervek és az országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv, b) a helyi nemzetiségi önkormányzatok, továbbá c) a bevett egyház részére az e rendelet alapján járó kompenzáció és annak járulékai kifizetéséhez. (2) A  központi költségvetés a  helyi önkormányzatok, valamint azok társulásai (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat) részére a  2019. évi költségvetési törvény 2.  melléklet I.5.  pontja szerinti előirányzat terhére, az e rendeletben meghatározottak szerint biztosít támogatást. (3) Az  országos és a  helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető (1)  bekezdés szerinti támogatásról a  nemzetiségpolitikáért osztott hatáskörben felelős miniszterek adatot szolgáltatnak az  államháztartásért felelős miniszter részére. (4) Az  (1)  bekezdés a)  pontja szerinti költségvetési szervek esetében nem vehető igénybe a  támogatás a  részben vagy egészben külön – ide nem értve az  európai uniós forrás terhére finanszírozott – feladat ellátására kötött szerződésből származó bevétel terhére foglalkoztatottak után. (5) Az e rendelet alapján igénybe vett támogatás kizárólag a foglalkoztatottak 2019. évi kompenzációjára használható fel, más jogcímen kifizetés nem teljesíthető. 6. § (1) Az  1.  § a)  pontja szerinti költségvetési szerveknél és a  helyi nemzetiségi önkormányzatoknál a  támogatás megállapítása a  költségvetési szerv által várhatóan ténylegesen kifizetésre kerülő – az  államháztartásért felelős miniszter által március hónapban felmért – összeg alapján történik. (2) Az  (1)  bekezdés alapján igénybe vett támogatással 2019. november 10-éig el kell számolni, amely intézkedést az államháztartásért felelős miniszter készíti elő. (3) Ha a  költségvetési szerv az  elszámolást követően állapít meg visszafizetési kötelezettséget, azt a  2019. évi költségvetési maradvány elszámolása keretében kell teljesíteni. (4) A  támogatás folyósítása és elszámolása érdekében az  országos és a  helyi nemzetiségi önkormányzat részére a  nemzetiségpolitikáért osztott hatáskörben felelős miniszterek támogatói okiratot adnak ki az  országos nemzetiségi önkormányzat hivatalánál, valamint az  országos és a  helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési szerveinél foglalkoztatottakat megillető kompenzáció biztosításáról. A  6.  § (2)  bekezdése szerinti elszámolás során igazolt új támogatási igény vagy többlettámogatásra való jogosultság felmerülése esetén az  országos és helyi nemzetiségi önkormányzat részére a  támogatás biztosítása érdekében új igény esetén támogatói okirat kiadására, többletigény esetén a korábbiakban kiadott támogatói okirat módosítására kerül sor. A 6. § (2) bekezdése szerinti elszámolás keretében visszafizetett támogatás nem tekinthető a  költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének, így az  országos és helyi nemzetiségi önkormányzatot nem terheli az  államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. (2) bekezdése szerinti kamatfizetési kötelezettség. (5) Az  (1)  bekezdés szerint nyújtott támogatás intézmények közötti átadása esetén az  átadásra kerülő előirányzatot az átadás-átvételi dokumentumban nevesítve szerepeltetni kell. 7. § (1) A  helyi önkormányzatokért felelős miniszter utalványozása alapján a  Magyar Államkincstár a  helyi önkormányzat részére – az  5.  § (2)  bekezdésében szereplő előirányzat terhére – a  nettó finanszírozás keretében a  kifizetés hónapjában elszámolja a  kifizetett havi kompenzációnak a  munkáltatót terhelő, közterheket magában foglaló bruttó összegét a) a  Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) által finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervek, b) az a) pontba nem tartozó helyi önkormányzati költségvetési szervek foglalkoztatottjaira vonatkozóan. (2) A 2019. december hónap után járó kompenzáció elszámolása a 2020. évi költségvetés terhére történik. (3) Az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 139.  § (1)  bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatónak minősülő költségvetési szervek részére megállapított kompenzációt a  helyi önkormányzat soron kívül továbbítja. (4) A  helyi önkormányzat által fenntartott költségvetési szervére és munkavállalóira vonatkozóan a  központosított illetmény-számfejtési rendszer szolgáltat adatot a  helyi önkormányzatokért felelős miniszter részére az  5.  § (2) bekezdése szerinti támogatás kifizetéséhez. (5) A kifizetés hónapjának 5-éig a Magyar Államkincstár a) a  helyi önkormányzatokért felelős miniszter részére az  államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett országos összesítő, b) helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szerve az (1) bekezdés szerinti elszámoláshoz – a nettó finanszírozással egyidejűleg – a  helyi önkormányzat részére az  államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett adatközlő lap kitöltésével szolgáltat adatot. 8. § (1) A  támogatásra az  egyházi foglalkoztató a  bevett egyházon és az  egyházi foglalkoztató fenntartóján keresztül jogosult. A  támogatás folyósítására és elszámolására az  egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott támogatói okirat alapján kerül sor. (2) A  bevett egyház részére a  2019. évi bérkompenzáció összegéből előzetes hozzájárulásként legfeljebb 600  000  000  forint kerül átadásra a  miniszter által 2019. március hónapban felmért, az  egyházi foglalkoztató által benyújtott és a miniszter által elfogadott igények alapján, azok arányában. (3) A  támogatás terhére a  miniszter – utólagos elszámolás mellett – előleget nyújt. Az  előleg nyújtásának feltétele a  költségvetési szervek és az  egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2018. évi kompenzációjáról szóló kormányrendelet alapján kapott támogatással történő elszámolás és annak elfogadása. (4) A  bevett egyház a  támogatást az  egyházi foglalkoztató fenntartója részére utalja át. Az  egyházi foglalkoztató fenntartója a támogatást az egyházi foglalkoztató részére átadja, illetve a 3. § (1) bekezdésében meghatározott célra fordítja. 9. § (1) A  támogatás igénylése az  egyházi foglalkoztató által az  államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett a) igénylőlapnak, és b) az a) pont szerinti igénylőlap alapján összesített adatokat tartalmazó adatlapnak a miniszter részére történő megküldésével történik. (2) Az  előlegből 2019. január–szeptember hónapokra ténylegesen kifizetett és a  2019. október–december hónapokra várhatóan kifizetésre kerülő összegekről a  bevett egyház 2019. november 10-éig tájékoztatást, a  2019.  január–december hónapokra ténylegesen kifizetett összegekről pedig 2020. január 31-éig elszámolást nyújt be a miniszternek. A tájékoztatás és az elszámolás tartalma az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a  miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett – ágazati bontású, az  ágazat teljes létszámát, az  érintettek létszámát, havi bontásban a  ténylegesen kifizetett és a  várhatóan kifizetésre kerülő összegeket és a munkaadókat terhelő járulékokat bemutató – beszámoló és rövid szöveges jelentés. Az elszámolás során igazolt új támogatási igény vagy többlettámogatásra való jogosultság felmerülése esetén a  bevett egyház részére a  támogatás biztosítása érdekében új igény esetén támogatói okirat kiadására, többletigény esetén a korábbiakban kiadott támogatói okirat módosítására kerül sor. (3) Az  elszámolás utólagos – adott esetben helyszíni ellenőrzés útján történő – ellenőrzése céljából az  egyházi foglalkoztató jogosult személyenkénti bontásban elkülönített nyilvántartást vezetni. 10. § (1) A foglalkoztatott a 2019. évi kompenzációjának megállapításához a saját munkáltatója részére nyilatkozik a családi kedvezményre való jogosultságáról, az  annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak, valamint az  eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, saját és házas- vagy élettársa illetményéről, jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A  nyilatkozat mintáját az  5.  melléklet tartalmazza. A  nyilatkozat kitöltési útmutatóját az  államháztartásért felelős miniszter az  általa vezetett minisztérium honlapján – e  rendelet hatálybalépésével egyidejűleg – közzéteszi. (2) A  nyilatkozó a  nyilatkozatot 2019. március 15-éig nyújtja be a  munkáltatónak két példányban. Ha a  jogviszony év közben keletkezett, a  jogviszony keletkezésével egyidejűleg köteles a  nyilatkozó benyújtani a  nyilatkozatot. A  munkáltató az  egyik példányon igazolja az  átvételt, a  másik példányt intézkedésre megküldi az  illetékes illetményszámfejtő helynek. (3) A 3. § (15) bekezdésében meghatározott esetben a nyilatkozó nyilatkozatát az őt teljes munkaidős jogviszonyban foglalkoztató munkáltatónak köteles a  (2)  bekezdés szerinti határidőig leadni. Teljes munkaidős jogviszony hiányában a nyilatkozó nyilatkozatát a  (2) bekezdésben meghatározott határidőig annak a munkáltatónak köteles leadni, akinél jogviszonya a  legkorábban keletkezett, illetve azonos időpontban keletkezett jogviszonyok esetén a választása szerinti munkáltatónak köteles leadni. (4) A munkáltatói igazolást tartalmazó nyilatkozatot a nyilatkozó köteles öt évig megőrizni. (5) A  tárgyhó 15-éig benyújtott nyilatkozat alapján a  nyilatkozó kompenzációra a  tárgyhóban jogosulttá válik, és annak összege a  tárgyhóra esedékes illetménye számfejtésével egyidejűleg kifizetésre kerül. A  tárgyhó 15-e után benyújtott nyilatkozat alapján a nyilatkozó a kompenzációra kizárólag a nyilatkozat leadását követő hónaptól válik jogosulttá, és az  a  tárgyhónapot követő hónapra esedékes illetmény számfejtésével egyidejűleg kerül kifizetésre. A március 15-éig benyújtott nyilatkozatok esetén a január és február hónapok után járó kompenzáció is kifizetésre kerül. 11. § (1) Ha a leadott nyilatkozatban feltüntetett, a kompenzáció megállapításánál irányadó adatok év közben módosulnak, a  nyilatkozó az  erről való tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles újabb nyilatkozat kitöltésével bejelenteni a változást a munkáltatónak. (2) A  munkáltató a  nyilatkozat II. részében foglaltak módosítását változásbejelentéssel teheti meg, a  nyilatkozat III. részében a változás bekövetkezésének dátumaként 2019. január 1-jét jelölve meg. (3) A  bejelentett változás alapján a  változás bekövetkezése dátumának alapulvételével kerül megállapításra és érvényesítésre a kompenzáció összege. (4) Ha olyan változás bejelentésére került sor, amely alapján a  foglalkoztatott nem, vagy csökkentett összegű kompenzációra jogosult, a  kompenzáció összegére vonatkozó jogosultsága megszűnik vagy csökken. A  változás bejelentése előtt a  korábbi nyilatkozat alapján a  változás bekövetkezésének dátumát követően kifizetett kompenzáció összege visszavonásra kerül. (5) Ha a  nyilatkozó a  kompenzáció megállapítása érdekében tett nyilatkozat kitöltésével valótlan adatot közölt, a kompenzáció már teljesített összege visszavonásra, és a kompenzáció további folyósítása felfüggesztésre kerül. (6) Ha a kompenzáció nem e rendeletben foglaltaknak megfelelő megállapítása és kifizetése nem az (5) bekezdésben foglaltak alapján valósult meg, vagy az  illetményeltérítés összege visszamenőleg kerül megállapításra, a  már kifizetett kompenzáció összege a következő hónap(ok) kompenzációjának összegéből levonásra kerül. 12. § Ez a rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba. 13. § E rendeletet első alkalommal a 2019. év január hónapra járó illetmény számfejtésekor kell alkalmazni. 14. § Amennyiben a  9.  § (2)  bekezdése alapján benyújtott elszámolás alapján igazolt többlettámogatásra vonatkozó jogosultság merül fel, a többlettámogatást a támogatói okirat módosításával kell biztosítani. 15. § Ez a rendelet 2020. június 30-án hatályát veszti. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök