521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelete az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról.

521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelete az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról. A Kormány az  egészségügyről szóló 1997.  évi CLIV.  törvény 247.  § (1)  bekezdés e)  pontjában, a  honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII.  törvény 81. § (1) bekezdés m)  pontjában, valamint a  katasztrófavédelemről és a  hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.  évi CXXVIII.  törvény 80.  § b), h) és i)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya és alkalmazása 1. § (1) E  rendelet hatálya kiterjed az  egészségügyi válsághelyzeti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, betegszállítókra, az  ellátásban, illetve az  ellátás működési feltételeinek biztosításában e  rendelet alapján közreműködő jogi személyekre, jogi személyiség nélküli szervezetekre és természetes személyekre, valamint az egészségügyi válsághelyzeti ellátást igénybe vevőkre. (2) E rendelet előírásait a) az  egészségügyről szóló 1997.  évi CLIV.  törvény (a  továbbiakban: Eütv.) 228.  § (2)  bekezdésében foglalt esemény bekövetkezése esetén, b) különleges jogrend bevezetésekor, továbbá c) ha jogszabály másként nem rendelkezik, a  katasztrófavédelemről és a  hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.  évi CXXVIII.  törvény 3.  § 5.  pontjában meghatározott katasztrófa bekövetkezése esetén kell alkalmazni. 2. Az egészségügyi válsághelyzetté minősítés általános szabályai 2. § (1) Az  Eütv. 228.  § (2)  bekezdése szerinti egészségügyi válsághelyzet bekövetkezése esetén, ha az  eseményt az  Eütv. 228. § (4) bekezdés a) a)  pont aa)  alpontja alapján a  megyei vagy fővárosi védelmi bizottság (a  továbbiakban együtt: megyei védelmi bizottság) elnöke minősíti egészségügyi válsághelyzetté, erről a  megyei védelmi bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja a  közigazgatás-szervezésért felelős minisztert, a  megyei vagy a  fővárosi tisztifőorvos (a  továbbiakban együtt: megyei tisztifőorvos) az  országos tisztifőorvos útján tájékoztatja az egészségügyért felelős minisztert, b) b)  pont bb)  alpontja alapján a  megyei tisztifőorvos minősíti egészségügyi válsághelyzetté, erről haladéktalanul értesíti a  megyei védelmi bizottság elnökét, továbbá az  országos tisztifőorvos útján tájékoztatja az egészségügyért felelős minisztert, c) a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja alapján az országos tisztifőorvos javaslatára az egészségügyért felelős miniszter minősíti egészségügyi válsághelyzetté, haladéktalanul gondoskodik a  Kormány, valamint az országos tisztifőorvos útján az érintett megyék tisztifőorvosainak a tájékoztatásáról. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti egészségügyi válsághelyzetté minősítő gondoskodik az  egészségügyi válsághelyzetté minősítésnek a  közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint – lehetőség szerint – a  körzeti, illetve helyi műsorszolgáltatók és legalább egy országos napilap általi, lehető legrövidebb időn belül történő közzétételéről. (3) Az  Eütv. 228.  § (2)  bekezdés a)  pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet által érintett terület kiterjedésének megítélésénél az  egészségügyi válsághelyzetet előidéző esemény területi kiterjedésén túl a  következmények felszámolásába bevont vagy előreláthatóan bevonandó egészségügyi szolgáltatók földrajzi elhelyezkedését is figyelembe kell venni. (4) Az Eütv. 228. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzetté minősítés során annak megítélésénél, hogy a  más gyógyintézet általi betegellátás aránytalan nehézséggel jár-e, az  egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006.  évi CXXXII.  törvény 4/A.  § (4) és (5)  bekezdésében meghatározott elvi elérhetőség szabályait, a  gyógyintézet által ellátott valamennyi szakmát és a  gyógyintézetben ellátott betegek érdekeit kell figyelembe venni. 3. § Ha a  megyei tisztifőorvos egészségügyi válsághelyzetet előidéző esemény bekövetkezését észleli, vagy erről kap információt az érintett egészségügyi szolgáltatótól vagy a területi szakellátási kötelezettséggel rendelkező szervtől, ezt haladéktalanul köteles jelenteni a  megyei védelmi bizottság elnöke, valamint az  országos tisztifőorvos útján az egészségügyért felelős miniszter részére. 4. § Az egészségügyi válsághelyzet megszűnésekor az  egészségügyi válsághelyzetté minősítő visszavonja az  egészségügyi válsághelyzetté minősítést. Az  egészségügyi válsághelyzetté minősítés visszavonásának közzétételére a 2. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 5. § (1) Egészségügyi válsághelyzetben a megyei tisztifőorvos az illetékességi területén átmenetileg módosíthatja a) az alapellátás körzethatárait, b) a járó-, illetve a fekvőbeteg-szakellátáson belül a tevékenységek szakmai megoszlását, c) az ellátási terület határait, d) a betegbeutalás rendjét, valamint e) a fekvőbeteg-gyógyintézetek ágyszámát. (2) A  megyei tisztifőorvos az  (1)  bekezdésben foglaltakról az  érintetteket a  helyben szokásos módon, továbbá az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) szolgálatvezető főorvosát, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a  továbbiakban: GYEMSZI) főigazgatóját és térségi igazgatóját, valamint az országos tisztifőorvos útján az egészségügyért felelős minisztert soron kívül tájékoztatja. (3) Az  egészségügyi válsághelyzet felszámolása során a  megyei tisztifőorvos együttműködik a  megyei védelmi bizottság elnökével, a  szomszédos megye kormányhivatalának népegészségügyi szakigazgatási szerve (a  továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv) vezetőjével, az  OMSZ adott területet ellátó regionális mentőszervezetének vezetőjével, az  érintett gyógyintézetek vezetőivel, a  GYEMSZI térségi egészségszervezési központjának vezetőjével, valamint a honvédségi szervezet vezetőjével. (4) A  Magyar Honvédség és a  rendvédelmi szervek egészségügyi szolgálatai a  katasztrófavédelmi tervüknek megfelelően, szervezeti kereteiket és irányítási rendjüket megtartva, a  polgári egészségügyi szervezetekkel együttműködve vesznek részt az egészségügyi válsághelyzeti feladatok ellátásában. 3. Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra történő felkészülés részletes szabályai 6. § Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra történő felkészülés érdekében az  országos tisztifőorvos javaslatára az  egészségügyért felelős miniszter elrendelheti a  megyei védelmi bizottság elnöke által kijelölt egészségügyi szolgáltató vagy egyéb, az  egészségügyi válsághelyzeti feladatokra igénybe vehető szervezet részére tervezési, felkészülési feladatok végrehajtását. 7. § (1) Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra történő felkészülés keretében a) az egészségügyért felelős miniszter az országos tisztifőorvos közreműködésével az egészségügyi szolgáltatók részére közvetlenül vagy a  közigazgatás-szervezésért felelős miniszter egyetértésével a  megyei védelmi bizottság útján egészségügyi válsághelyzeti gyakorlatot vagy nemzetközi gyakorlatban való részvételt rendelhet el, ebben az esetben szervezi és irányítja annak végrehajtását, b) a  megyei védelmi bizottság a  megyei tisztifőorvos javaslatára vagy egyetértésével az  egészségügyi szolgáltató részére szakmai felkészítőt, egészségügyi válsághelyzeti gyakorlatot vagy megyei katasztrófavédelmi vagy honvédelmi felkészülési gyakorlatban való részvételt rendelhet el, azzal, hogy a  megyei védelmi bizottság elnöke legalább 30 nappal korábban tájékoztatja a  megyei tisztifőorvos útján az országos tisztifőorvost, valamint a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert, illetve az egészségügyért felelős minisztert és lehetővé teszi kijelölt képviselőik részére a gyakorlat megtekintését. (2) Szakmai felkészítőre és gyakorlatra egészségügyi dolgozó, gyakorlatra egészségügyi szolgáltató nem egészségügyi dolgozója is kijelölhető. (3) Az  érintett személyeket, illetve egészségügyi szolgáltatókat a  szakmai felkészítő, illetve a  gyakorlat helyéről és időtartamáról annak megkezdése előtt legalább 30 nappal értesíteni kell. (4) A  szakmai felkészítőt, illetve a  gyakorlatot elrendelő a  kijelölt személyt kérelmére indokolt esetben felmentheti a  részvétel alól. A  felmentés iránti kérelmet legkésőbb a  szakmai felkészítő, illetve a  gyakorlat megkezdését megelőző harmadik napig, rendkívül indokolt esetben a  gyakorlat, illetve a  szakmai felkészítő megkezdéséig kell benyújtani. (5) A  szakmai felkészítés, illetve a  gyakorlat időtartama nem haladhatja meg a  polgári védelmi szervezet tagjára vonatkozó kiképzés és gyakorlat éves mértékét. (6) A szakmai felkészítőn, illetve a gyakorlaton való részvétel időtartamára a résztvevő személyt a) ha munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, a foglalkoztató által folyósított időarányos munkabér, b) az  a)  pont hatálya alá nem tartozó egyéb esetben a  megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv által megállapított és folyósított, a  munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, munkaköre szerint ugyanolyan tevékenységet végző, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók átlagos havi munkabérének alapulvételével meghatározott díj illeti meg. (7) Az  országos gyógyintézet, az  orvostudományi egyetem, valamint az  egészségügyi oktatási intézmény a  megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv vezetője, az országos tisztifőorvos, illetve az egészségügyért felelős miniszter felkérésére a  szakmai felkészítőre oktatót biztosít, akire a  (6)  bekezdés szerinti résztvevő személyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A  felkérés alapján az  országos gyógyintézet, az  orvostudományi egyetem, illetve az egészségügyi szak- és főiskola vezetője a kiképzés előtt legalább 30 nappal e feladat ellátására az oktatót kijelöli. (8) Az  egészségügyért felelős miniszter az  általa elrendelt gyakorlattal kapcsolatos költségeket az  általa vezetett minisztérium költségvetéséből megtéríti. (9) A  gyakorlat elrendeléséről az  elrendelő tájékoztatja a  Magyar Honvédség és a  rendvédelmi szervek egészségügyi szolgálatainak vezetőit, és biztosítja az általuk kijelölt megfigyelők részvételét. 8. § A felkészülés érdekében az  egészségügyért felelős miniszter által kijelölt fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók az  egészségügyi válsághelyzeti ellátás tervezéséhez a  kijelölésben meghatározott gyógyszerek és egészségügyi anyagok felhasználására, valamint a  betegforgalomra vonatkozó mennyiségi adatokat szolgáltatnak az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére. 9. § (1) A  megyei tisztifőorvos összeállítja az  egészségügyi válsághelyzeti ellátáshoz szükséges – szükséggyógyintézet céljára alkalmas – objektumok kijelölésére vonatkozó igényét, melyet megküld a  területileg illetékes katonai igazgatási szervnek. A  területileg illetékes katonai igazgatási szerv a  kijelölésére vonatkozó határozati javaslatot a megyei védelmi bizottság elé terjeszti. A megyei védelmi bizottság határozatot hoz a kijelölésről és a határozatot megküldi az érintett objektum tulajdonosa (kezelője), a megyei tisztifőorvos, a szükséggyógyintézet működtetésére kijelölt egészségügyi szolgáltató és a területileg illetékes katonai igazgatás központi szerve részére. (2) A megyei tisztifőorvos összeállítja az egészségügyi válsághelyzeti ellátáshoz szükséges anyagi-technikai eszközök és szolgáltatások listáját, és az ezen eszközök, illetve szolgáltatások kijelölésére vonatkozó igényt megküldi a megyei védelmi bizottság elnökének. Ennek alapján a  megyei védelmi bizottság elnöke a  megyei védelmi bizottság tagjai véleményének kikérését követően a  megyei védelmi bizottság illetékességi területén levő települések polgármesterei részére meghatározza a  kijelölendő anyagi-technikai eszközök és szolgáltatások körét. Az  érintett polgármester az anyagi-technikai eszköz és szolgáltatás kijelöléséről államigazgatási jogkörben határozatot hoz, és azt megküldi az anyagi-technikai eszköz tulajdonosának (birtokosának, üzemben tartójának), illetve a szolgáltatás nyújtására kötelezettnek, a megyei védelmi bizottság elnökének, a megyei tisztifőorvosnak és a katonai igazgatás központi szervének. (3) Az  egészségügyi válsághelyzeti ellátás tervezési tevékenységéhez a  megyei védelmi bizottság elnöke által egészségügyi célra kijelölt objektum működtetője, illetve a  polgármester által kijelölt anyagi-technikai eszköz tulajdonosa (birtokosa, üzemben tartója), továbbá a  szolgáltatás nyújtására kötelezett az  egészségügyi válsághelyzeti ellátáshoz szükséges, az  egészségügyi intézmények egészségügyi válsághelyzeti terveinek tartalmi követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott adatokat és információkat rendelkezésre bocsátja. 10. § (1) Az  állam egészségügyi válsághelyzet esetére a  tömeges ellátás feltételeinek biztosítása, a  szükséggyógyintézetek működéséhez, továbbá az egészségügyi válsághelyzeti ellátáshoz szükséges gyógyszerek, egészségügyi anyagok és eszközök azonnali rendelkezésre állása céljából Állami Egészségügyi Tartalékot (a továbbiakban: ÁEüT) tart fenn. (2) Az  ÁEüT-t, valamint az  Állami Egészségügyi Tartalékkal való gazdálkodás szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint a  tartalékot kezelő Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetet (a  továbbiakban: EKI) az  egészségügyért felelős miniszter felügyeli. (3) Az egészségügyi válsághelyzeti ellátást a katasztrófa-orvostani szakmai szabályok alapján kell biztosítani. (4) Az  egészségügyért felelős miniszter ellenőrzi az  egészségügyi válsághelyzeti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók, betegszállítók, az ellátásban, illetve az ellátás működési feltételeinek biztosításában közreműködő jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek egészségügyi válsághelyzeti felkészülési tevékenységét. Az  egészségügyért felelős miniszter e  jogkörét a  Magyar Honvédség és a  rendvédelmi szervek egészségügyi szolgálatai tekintetében a honvédelemért felelős miniszterrel, illetve a rendvédelmi szervekért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja. (5) A  megyei tisztifőorvos az  egészségügyi válsághelyzeti feladatok ellátására vonatkozó tervet (a  továbbiakban: részterv) a  vonatkozó szakmai előírások alapján készíti el, amit az  országos tisztifőorvos hagy jóvá. Az  országos tisztifőorvos által a  résztervek összesítése alapján elkészített országos tervet az  egészségügyért felelős miniszter hagyja jóvá. (6) Az  (5)  bekezdésben foglalt eljárás szerint a  megyei tisztifőorvos a  résztervet tárgyév március 1-jéig, az  országos tisztifőorvos az országos tervet tárgyév május 15-éig felülvizsgálja. 4. Egészségügyi válsághelyzet kezelésének részletes szabályai 11. § (1) Az Eütv. 228. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén a) a  válsághelyzet egészségügyi felszámolásában résztvevő fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók részére az  ÁEüT-ből egészségügyi anyag és orvostechnikai eszköz adható át, továbbá időszakosan működő gyógyintézet (orvosi segélyhely vagy szükségkórház) telepíthető, b) a  fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató részére az  ÁEüT-ből készletek átadására a  szolgáltató vezetőjének vagy ügyeletvezetőjének kezdeményezésére, a  megyei tisztifőorvos javaslatára, az  országos tisztifőorvos egyetértésével az  egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium egészségügyért felelős állami vezetője ad utasítást, és tájékoztatja a  Kormányt az  ÁEüT-ből történő készlet kiadásáról. (2) Az  ÁEüT-ből készletek kiadása a  sürgősségi ellátásban váratlanul bekövetkező hiányok kezelésére, konkrét ellátási feladatok megoldása céljából is engedélyezhető az  (1)  bekezdés b)  pontja szerint, ebben az  esetben nem kell a Kormányt tájékoztatni. (3) A  Kormány által meghatározott számú időszakosan működő gyógyintézetből az  egészségügyi válsághelyzet felszámolásához szükségesek telepítésére a  megyei tisztifőorvos kezdeményezésére az  országos tisztifőorvos egyetértésével az  egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium egészségügyért felelős állami vezetője ad engedélyt a megyei védelmi bizottság elnöke részére és erről tájékoztatja a Kormányt, továbbá az EKI részére elrendeli a készletek kiadásának haladéktalan megkezdését. (4) Az  alapellátást biztosító szolgáltató, illetve kezelőorvos közreműködik a  település lakosságának kimenekítésében, illetve kitelepítésének előkészítésében, melynek során a) kezdeményezi az OMSZ-nél az őrzött betegszállítást vagy mentőszállítást igénylő betegek elszállítását, b) gondoskodik a  betegek további egészségügyi ellátásához szükséges dokumentációnak a  befogadó helyre történő eljuttatásáról. (5) Az  egészségügyi válsághelyzet felszámolásában közreműködő egészségügyi szolgáltató, valamint az  időszakosan működő gyógyintézet által felhasznált egészségügyi anyagokat folyamatosan pótolni kell. 12. § (1) A  megyei védelmi bizottság elnöke a  megyei tisztifőorvos által előzetesen kijelölt fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató részére határozatban elrendeli az  időszakosan működő gyógyintézetnek a  szolgáltató válsághelyzeti tervében foglaltak szerinti telepítését, továbbá kiadja az egészségügyi válsághelyzeti célra előzetesen kijelölt ingatlan, valamint anyagi-technikai eszköz és szolgáltatás igénybevételére vonatkozó, államigazgatási jogkörben hozott határozatot, erről tájékoztatja a  megyei tisztifőorvost, az  érintett polgármestert, valamint a katonai igazgatás központi szervét. (2) A  megyei tisztifőorvos kezdeményezésére a  megyei védelmi bizottság elnöke elrendeli az  egészségügyi ellátást támogató polgári védelmi szervezetek alkalmazását. (3) Az  időszakosan működő gyógyintézet részére a  területileg illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv átmeneti működési engedélyt ad ki. (4) Az időszakosan működő gyógyintézetnek a működés megkezdéséhez és folytatásához a) az  egészségügyi szolgáltatás gyakorlásához szükséges, az  egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott személyi, tárgyi, szakmai és környezeti követelményeknek nem kell megfelelnie, e követelményeknek azonban lehetőség szerint eleget kell tennie, b) nem kell rendelkeznie felelősségbiztosítással. (5) Az  egészségügyi válsághelyzetté minősítés visszavonását követő 24 órán belül a  megyei tisztifőorvos visszavonja az időszakosan működő gyógyintézet részére kiadott átmeneti működési engedélyt. 13. § (1) Az Eütv. 228. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézet átmeneti működtetését a gyógyintézet székhelye szerint illetékes a) megyei tisztifőorvos által az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézet működtetésével megbízott személy, b) megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, vagy c) megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv által kötelezett, más egészségügyi szolgáltató biztosítja. (2) A  megyei tisztifőorvos vagy az  egészségügyért felelős miniszter az  egészségügyi válsághelyzetté minősítő határozatában rendelkezik az  egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézet átmeneti működtetésének (1)  bekezdés szerinti formájáról. Az  egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézet folyamatos működtetése érdekében meghozott közigazgatási hatósági intézkedések érintettje köteles az  intézkedéseket tűrni és azok végrehajtásában közreműködni. (3) A  megyei tisztifőorvos vagy az  egészségügyért felelős miniszter az  egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézet működési engedélyét az  (1)  bekezdés b) és c)  pontja esetében visszavonja, és egyúttal a  gyógyintézetet az  (1)  bekezdés b) és c)  pontja szerint átmenetileg működtetőnek kiadja az  átmeneti működési engedélyt. Az  átmeneti működési engedély kiadásának nem feltétele az  egészségügyi szolgáltatás gyakorlásához szükséges, az  egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott személyi, tárgyi, szakmai és környezeti követelményeknek történő megfelelés, de ezen követelményeknek lehetőség szerint eleget kell tennie a gyógyintézetet az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint átmenetileg működtetőnek. (4) Az  egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézet finanszírozási szerződése a  működési engedélye visszavonásával megszűnik. A  (3)  bekezdés szerinti átmeneti működési engedéllyel rendelkező gyógyintézet átmeneti működtetője az  Országos Egészségbiztosítási Pénztárral 24 órán belül finanszírozási szerződést köt. A  finanszírozási szerződés megszűnése esetén a  finanszírozási szerződés megszűnésével érintett szolgáltató által jelentett és részére a finanszírozó által el nem számolt teljesítmények után járó díjat a finanszírozó a gyógyintézetet átmenetileg működtető részére utalványozza. A  kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben foglaltakra tekintettel a  gyógyintézetet átmenetileg működtető az  utalványozott összeget és az  általa elszámolt teljesítmények után kapott finanszírozási összeget elkülönített számlán kezeli, és azt kizárólag a  gyógyintézet gyógyító-megelőző tevékenységére használhatja fel. Az  (1)  bekezdés c)  pontja szerinti szolgáltató az  általa átmenetileg működtetett gyógyintézetben elvégzett és jelentett teljesítménye után az  átmeneti működtetési kötelezettség fennállásáig jogosult a díjazásra, ez a teljesítmény nem érinti a szolgáltató általános szabályok szerint finanszírozott teljesítményét. (5) A  gyógyintézet ingó és ingatlan vagyonával kapcsolatban a  megyei tisztifőorvos a  gyógyintézet további működtetése érdekében haladéktalanul dönt a  közigazgatási hatósági eljárás szerinti biztosítási intézkedésről, illetve a végrehajtáshoz igénybe vehető eszközről. (6) A  gyógyintézetet átmenetileg működtető köteles az  igénybe vett ingó és ingatlan vagyontárgyak mennyiségét – ide nem értve a  betegellátás érdekében felhasznált eszközöket és készítményeket – és állagát megóvni, és az  egészségügyi válsághelyzet megszűnése után azokat a  tulajdonosnak (fenntartónak) vagy a  tulajdonos (fenntartó) rendelkezése szerint az  egészségügyi válsághelyzet után a  gyógyintézetet működtető egészségügyi szolgáltatónak átadni. Az igénybe vett ingó és ingatlan vagyontárgyakról az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv, illetve az  egészségügyi válsághelyzettel érintett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság közreműködésével lehetőség szerint leltárt kell készíteni. (7) A  gyógyintézetet az  (1)  bekezdés szerint átmenetileg működtető köteles együttműködni az  egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel a betegellátás zavartalanságának mielőbbi biztosítása és az átmeneti működtetés mielőbbi megszüntetése érdekében. (8) Az  egészségügyi válsághelyzetté minősítés nem érinti az  egészségügyi válsághelyzettel érintett szolgáltató által foglalkoztatott, illetve az  e  szolgáltatónál az  egészségügyi tevékenység végzésében egyéb jogviszony keretében közreműködő egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyát. A  gyógyintézet (1) bekezdés szerinti átmeneti működtetése esetén az egészségügyi dolgozó kirendelésére vonatkozó szabályokat az egészségügyi válsághelyzet idején alkalmazandó jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (9) Az  egészségügyi válsághelyzetté minősítés nem érinti az  egészségügyi válsághelyzettel érintett szolgáltató által korábban kötött azon szerződéseket, amelyek az  egészségügyi ellátás zavartalan és folyamatos biztosításához szükségesek, a  szerződés szerinti teljesítés az  egészségügyi válsághelyzet ideje alatt nem tagadható meg. Az  egészségügyi válsághelyzet ideje alatt a  gyógyintézet működéséhez szükséges közüzemi szolgáltatásokat biztosítani kell. Az  átmeneti működtető a  szerződések módosítására, megszüntetésére és új szerződések kötésére csak annyiban jogosult, amennyiben az a betegellátás folyamatos biztosításához elengedhetetlenül szükséges. (10) Az  egészségügyi válsághelyzetté minősítés visszavonásával megszűnik a  gyógyintézetet az  (1)  bekezdés szerint átmenetileg működtető működtetési kötelezettsége. A  megyei tisztifőorvos vagy az  egészségügyért felelős miniszter az  egészségügyi válsághelyzetté minősítés visszavonását követő 24 órán belül visszavonja az  átmeneti működési engedélyt. Az  átmeneti működési engedély visszavonásával megszűnik az  átmeneti működtetőnek a  gyógyintézetre vonatkozó finanszírozási szerződése. A  gyógyintézetet átmenetileg működtető köteles elszámolást készíteni az  átmeneti működéssel kapcsolatos finanszírozási díjakról, az  általa kötött vagy módosított szerződésekről. 5. Az egészségügyi dolgozó kirendelése az Eütv. 228. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzetben 14. § (1) Az Eütv. 228. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzetben az egészségügyi dolgozó kirendelhető egészségügyi tevékenység ellátására alapellátást, járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, az egészségügyi válsághelyzet felszámolásában résztvevő intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe. (2) A  kirendelést az  egészségügyi válsághelyzet felszámolásában résztvevő fekvőbeteg-szakellátó intézmény részére az  intézmény vezetője, az  időszakosan működő gyógyintézetbe az  annak telepítésére kijelölt intézmény vezetője igényli a  megyei tisztifőorvostól. A  megyei tisztfőorvos dönt a  kirendelés szükségességéről és az  általa meghatározott egészségügyi intézmény vezetőjét kötelezi a kirendelés végrehajtására. (3) Ha a  kirendelendő egészségügyi dolgozónak nincs a  kirendelést végrehajtó intézményi vezetője, a  megyei tisztifőorvos adja ki a kirendelési határozatot. (4) A  kirendelés vonatkozhat meghatározott személyre vagy az  egészségügyi szolgáltatónál meghatározott számú, továbbá meghatározott képzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozóra. (5) Nem rendelhető ki a munkavállaló, illetve a foglalkoztatott: a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, d) ha a  rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, illetve e) ha az OMSZ-nak az adott válsághelyzet felszámolásában érintett szervezeti egységébe tartozik. (6) Sürgős esetben a  kirendelés szóban is történhet, ebben az  esetben a  kirendelést a  szóbeli közlést követő három napon belül írásba kell foglalni. (7) A  kirendelés időtartama addig tart, amíg az  egészségügyi válsághelyzet miatti egészségügyi ellátást végző egészségügyi intézmény csak a  hozzá kirendelt egészségügyi dolgozók közreműködésével képes ellátni a többletfeladatait, illetve amíg indokolt az időszakosan működő gyógyintézet működtetése. (8) A kirendelt egészségügyi dolgozó napi munkaideje a napi 12 órát nem haladhatja meg. 6. Az egészségügyi dolgozó kirendelése az Eütv. 228. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzetben 15. § (1) Az  Eütv. 228.  § (2)  bekezdés b)  pontjában meghatározott egészségügyi válsághelyzet esetén a  kirendelés az  egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézetbe történhet. A  kirendelést a  13.  § (1)  bekezdésében meghatározott személy vagy szerv vezetője kezdeményezi. A  megyei tisztifőorvos dönt a  kirendelés szükségességéről és az általa meghatározott egészségügyi intézmény vezetőjét kötelezi a kirendelés végrehajtására vagy a 14. § (3) bekezdése szerinti esetben kiadja a kirendelő határozatot. A megyei tisztifőorvos a kirendelésekről tájékoztatja a megyei védelmi bizottság elnökét. (2) A  kirendelt egészségügyi dolgozó a  kirendelés alatt a  munkabérére, valamint a  kirendelés teljesítése során indokoltan felmerülő költsége megtérítésére jogosult a  foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint. (3) Nem rendelhető ki a munkavállaló, illetve a foglalkoztatott: a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, d) ha a  rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, illetve e) ha az OMSZ-nak az adott válsághelyzet felszámolásában érintett szervezeti egységébe tartozik. 7. Az egészségügyi dolgozó kirendelésének részletes szabályai 16. § (1) Az egészségügyi szolgáltató vezetője a kirendelést elrendelő tisztifőorvosi határozat kézhezvételét követően a) az  egészségügyi válsághelyzet felszámolásában résztvevő fekvőbeteg-szakellátó intézménybe történő kirendeléshez haladéktalanul, b) az  a)  pont hatálya alá nem tartozó egyéb esetben a  kirendelésben meghatározott határidőn belül, de legkésőbb a közléstől számított 24 órán belül írásban kijelöli a kirendelésben foglalt követelményeknek megfelelő személyeket. (2) Nem jelölhető ki a munkavállaló, illetve a foglalkoztatott: a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, d) ha a  rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, illetve e) ha az OMSZ-nak az adott válsághelyzet felszámolásában érintett szervezeti egységébe tartozik. 17. § (1) A kirendelt személynek a kirendelés helyére történő szállítása megszervezéséről – szükség esetén a fogadó megye védelmi bizottságának elnökével együttműködve – a kirendelt személy lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes megyei védelmi bizottság elnöke gondoskodik. (2) Ha a  kirendelt személy lakóhelye, illetve tartózkodási helye és a  kirendelés helye közötti napi közlekedésre nincs lehetőség, illetve ez aránytalan nehézséggel járna, a kirendelt személy elhelyezéséről és ellátásáról szükség esetén a) fekvőbeteg-gyógyintézethez való kirendelés esetén a fekvőbeteg-gyógyintézet, b) háziorvosi, illetve járóbeteg-szakellátási feladatra történő kirendelés esetén a  kirendelés helye szerinti település polgármestere útján a kirendelés helye szerint illetékes megyei védelmi bizottság elnöke gondoskodik. 18. § (1) Az  Eütv. 228.  § (2)  bekezdés a)  pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén a  közép- vagy felsőfokú egészségügyi szakképzésben, főiskolai vagy egyetemi szintű egészségügyi alapképzésben, felsőoktatásban szociális alapképzésben, valamint az egészségügyi és szociális akkreditált iskolai rendszerű szakképzésben nappali tagozaton részt vevő személy egészségügyi válsághelyzeti ellátási feladatokra beleegyezése esetén legfeljebb két hónap időtartamra igénybe vehető. Az igénybe vett személy ezen időtartam alatt az egyéb polgári védelmi kötelezettsége teljesítése alól mentesül. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a) által ellátandó feladatot és a  feladatellátás helyét az  egészségügyi válsághelyzet által érintett területen működő megyei tisztifőorvos jelöli ki, b) megfelelő helyre történő eljuttatásáról, elhelyezéséről és ellátásáról a 17. §-ban meghatározottak szerint kell gondoskodni. 8. Egyéb rendelkezések 19. § Az Eütv. 230. § (5) bekezdésében meghatározott térítést a központi költségvetés az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezeti költségvetésén belül a) a működési kiadások tekintetében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, b) az egészségügyi anyagok beszerzése tekintetében az EKI költségvetésében biztosítja. 20. § Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásban részt vevő, a) az  Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltató – az  egészségügyi válsághelyzeti ellátással kapcsolatosan felmerülő többletbeszerzések kivételével – önállóan végzi az  ellátás folyamatosságához szükséges egészségügyi beszerzéseit, b) nem az  Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott önálló szükséggyógyintézet részére az  ellátás folyamatosságához szükséges egészségügyi beszerzéseket, valamint az  Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatók egészségügyi többletbeszerzéseit az  egészségügyi szolgáltató beszerzéseit végző szervezet bevonásával az EKI végzi. 9. Záró rendelkezések 21. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba. 22. § Hatályát veszti a katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló 139/2012. (VI. 29.) Korm. rendelet. orbán viktor s. k., miniszterelnök