26/2003. (III. 4.) Korm. rendelete a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól.

26/2003. (III. 4.) Korm. rendelete a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a területfejlesztési célfeladatok előirányzatának felhasználásával kapcsolatban a Kormány a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § (1) A területfejlesztési célelőirányzat rendeltetése: a) a társadalmi és gazdasági térbeli — életkörülmé nyekben, gazdasági, kulturális, oktatási-képzési és infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló — jelentős esélyegyenlőtlenségek mérséklése; b) az átfogó szerkezetátalakítási és a térségi integráción alapuló gazdaságfejlesztési programok kialakításának és végrehajtásának, valamint a Széchenyi Terv programjai megvalósításának segítése; c) a nemzetközi pénzügyi források, illetve a vállalkozói és befektetői tőke területfejlesztési programokba való bevonásának elősegítése; d) az Európai Unió Strukturális Alapjai fogadására való felkészítés. (2) A célelőirányzat felhasználása vonatkozásában az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel, valamint a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Vátr.) is alkalmazni kell. 2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. számú melléklete X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 8. alcím, 1. jogcím-csoport területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai és a 9. cím, 8. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. előirányzat-csoportszám működési költségvetés bevétele megnevezés alatti előirányzatra (a továbbiakban: területfejlesztési célelőirányzat). (2) A megyei területfejlesztési tanácsok (a továbbiakban: megyei tanács) a külön jogszabályban1 meghatározott összeg mértékéig pályázati rendszer keretében dönthetnek a támogatásról. A külön jogszabályban meghatározott összeg 4%-át fordíthatják a pályázati rendszer működtetésével kapcsolatos kiadásokra. (3) A PHARE Árnyékprogram megvalósításában részt vevő regionális fejlesztési tanácsok (a továbbiakban: regionális tanács) korábbi évekről áthúzódó kötelezettség vállalásainak teljesítésére, a külön a jogszabályban meghatározott összeg fordítható. A külön jogszabályban meghatározott összeg a feladatfinanszírozás szabályai szerint használható fel. (4) A célelőirányzatnak a megyei, illetve regionális tanácsok által felhasználható, külön jogszabály szerinti részén felüli hányada a területfejlesztéssel kapcsolatos központi feladatokat szolgálja. A támogatás általános feltételei 3. § (1) Támogatás belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, egyéni vállalkozók, illetve belföldi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyek részére nyújtható. (2) A lejárt, 60 napon túl meg nem fizetett köztartozással rendelkezőkkel a köztartozás megfizetéséig, valamint a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt álló szervezetekkel támogatási szerződés nem köthető. A szerződéskötést követően felmerülő köztartozás, illetve meginduló felszámolási és végelszámolási eljárás esetén támogatás nem folyósítható, csődeljárás esetén a csődegyezség jóváhagyásáig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni. 1 A 2003. évi területfejlesztési célelőirányzat régiók és megyék, valamint a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások megyék közti felosztásáról szóló 25/2003. (III. 4.) Korm. rendelet. 4. § (1) A támogatási formák: a) vissza nem térítendő támogatás, b) visszatérítendő támogatás, c) fejlesztési hitelekhez nyújtható kamattámogatás. A támogatási formák együttesen is alkalmazhatók. A Vátr. 2. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni az adott támogatás esetében a)—c) pontokban megfogalmazott támogatási formák közös támogatástartalmát. (2) Egy pályázatban csak egy támogatási cél jelölhető meg. Egy adott beruházásra csak egyszer adható támogatás. A területfejlesztési célelőirányzat központi, valamint megyei kereteiből azonban egy beruházásra együttesen is megítélhető támogatás. (3) A célelőirányzatból munkahelyteremtő és munkahelymegőrző beruházásokhoz támogatás csak új telephely létesítése, meglévő telephely bővítése, illetve termékben vagy termelési folyamatban (ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján) alapvető változást hozó beruházás esetén nyújtható. A célelőirányzatból szinten tartó beruházás nem finanszírozható. (4) A célelőirányzatból nem adható támogatás azokhoz a beruházásokhoz, amelyek a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatási előirányzatból támogatást kaptak, kivéve az Országos Cigány Önkormányzat forrás kiegészítésre megítélt támogatást, illetve más központi előirányzattal közösen meghirdetett pályázatokból megítélt támogatást. (5) A támogatási igény benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz, fejlesztéshez támogatás nem adható. (6) A beruházás megkezdése időpontjának a) építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba történő első bejegyzés napját, b) építéssel nem járó beruházás (pl. önálló gépvásárlás) esetén az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett napot, c) fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napját, d) ingatlanvásárlás, földterület vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének dátumát, e) az a)—d) pontokban nem szereplő fejlesztések (programkészítés, megvalósíthatósági tanulmány, pályázati dokumentáció) esetében a megbízói szerződés megkötésének időpontját kell tekinteni. (7) Pályázati díjként a támogatási igény 5 ezrelékét — de minimum 5000 Ft-ot, maximum 500 000 Ft-ot — kell befizetni a MeH 10032000-01220029-54000007 számú ,,Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai’’ elnevezésű fejezeti számlára, a befizetés jogcímének és az ÁHT 209346 azonosító jel egyidejű feltüntetése mellett. Mentesülnek a pályázati díj befizetése alóli kötelezettség teljesítésétől a külön jogszabályban meghatáro zott 42 leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségből pályázatot benyújtó pályázók. (8) Ha a pályázat elutasítása kizárólag a célelőirányzat forráshiánya miatt történt, a pályázati díjat hivatalból, a döntést követő 30 napon belül vissza kell utalni. 5. § (1) Pályázat a külön jogszabályokban2 meghatározott kedvezményezett térségekben és településeken megvalósuló fejlesztések esetén nyújtható be a célelőirányzat decentralizált, illetve központi keretei terhére kiírt pályázati felhívások alapján. (2) Nem kedvezményezett térségben megvalósuló fejlesztések akkor részesülhetnek támogatásban, ha a beruházás az alábbiakban megfogalmazott feltételek közül bármelyiknek megfelel: a) regionális, térségi, megyei, illetve kistérségi fejlesztési program megvalósítását szolgálja; b) vállalkozási övezetben, illetve ipari parkban valósul meg. 6. § (1) A munkahelyteremtő és munkahelymegőrző beruházások esetén: a) a beruházást a támogatási szerződésben szereplő kezdési időponttól számított 24 hónapon belül meg kell valósítani; b) a tervezett foglalkoztatást a beruházás befejezésétől számított 6 hónapon belül el kell érni, és a támogatással létrehozott munkahelyeken a szerződésben vállalt mértékű többletfoglalkoztatást legalább 5 évig biztosítani kell; c) a támogatandó tevékenység versenyképességét üzleti tervvel és a minimálisan előírt működési időre számolt költség-haszon elemzéssel kell alátámasztani. (2) Az (1) bekezdésekben nem szabályozott fejlesztések, beruházások, illetve programkészítés esetén a megvalósulás, illetve alkotás ideje maximum 24 hónap. (3) Amennyiben kedvezményezett vállalkozás, vállalnia kell, hogy a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti célnak megfelelően 5 évig folyamatosan fenntartja és működteti. Amennyiben az elszámolható költségek a személyi jellegű ráfordítások alapján kerülnek kiszámításra, a 6. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak az irányadók. (4) Termelő infrastrukturális beruházások esetén a beruházásnak a megkezdésétől számított 36 hónapon belül meg kell valósulnia, és a szolgáltatást 10 éven keresztül biztosítani kell. 2 A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 91/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, valamint a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 7.) Korm. rendelet. 7. § (1) A beruházásoknál a visszatérítendő, illetve a vissza nem térítendő támogatások esetén a foglalkoztatási kötelezettség fennállásáig, valamint ipari parkok, innovációs központok és inkubátor házak létrehozását szolgáló beruházásoknál, 5 évre megfelelő biztosítékot jelentő jelzálogjogot kell bejegyeztetni, vagy a támogatás teljes összegére bank vagy más garanciavállalásra jogosult intézmény garanciavállalásával, készfizető kezesi szerződéssel kell biztosítékot nyújtani. (2) Telephely vissza nem térítendő támogatásból történő vásárlása vagy építése esetén 5 évre teljes elidegenítési és terhelési tilalmat, keretbiztosítási jelzálogjogot kell nyújtani. (3) A biztosíték jogosultja mindkét esetben a Miniszterelnöki Hivatal (a továbbiakban: MeH). 8. § (1) A fejlesztés megvalósításához a) az önkormányzatoknak és a nonprofit szervezetek nek 10%, b) természetes személyeknek, egyéni vállalkozóknak, őstermelőknek, mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 35%, c) az egyéb szervezeteknek 50% saját forrással kell rendelkezniük. (2) Kivételesen indokolt esetben — ha törvény másként nem rendelkezik — nem kell saját forrással rendelkeznie a külön jogszabályban3 meghatározott 42 leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségből pályázó önkormányzatnak, ha az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) önkormányzatok kiegészítő támogatási keretéből a 2001. és a 2002. évben is kaptak támogatást. 9. § Az egy projekthez igénybe vett, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-ának hatálya alá tartozó, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a Vátr. 29. §-ában meghatározott mértéket. 10. § (1) A támogatás szempontjából elszámolható költségek körét a vállalkozások esetében a Vátr. 3. számú melléklete 3 A területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása összehangolásának rendjéről szóló 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelet. alapján kell értelmezni. A beruházás előkészítés támogatására önálló pályázat nem nyújtható be. Az elszámolható költségek köre a következő: a) munkahelyteremtő beruházás esetén aa) a Vátr. 3. számú mellékletének BAB. pontjában meghatározott költségek, a meglévő tárgyi eszközök bővítésének, rendeltetésének, megváltoztatásának, átalakításának költségei azzal az eltéréssel, hogy a beruházás előkészítésével kapcsolatosan a licenc és know-how díjakról, engedélyezési tervek költségeiről, a pályázatok benyújtását megelőző 12 hónapon belül keletkezett számlák nyújthatók be, vagy ab) a Vátr. 3. számú mellékletének BAA. pontjában meghatározott költségek; b) munkahelymegőrző beruházás esetében a Vátr. 3. számú mellékletének BAB. pontjában meghatározott költségek, a meglévő tárgyi eszközök bővítésének, rendeltetésének, megváltoztatásának, átalakításának költségei azzal az eltéréssel, hogy a beruházás előkészítésével kapcsolatosan a licenc és know-how díjakról, engedélyezési tervek költségeiről, a pályázatok benyújtását megelőző 12 hónapon belül keletkezett számlák nyújthatók be; c) az általános forgalmi adót is tartalmazó összköltség, ha a kedvezményezettnek — külön jogszabály szerint — a támogatással megvalósuló beruházással kapcsolatosan általános forgalmi adó levonási joga nincs; d) szerződés szerinti pénzeszközátadás esetén a szolgáltató és a pályázó között megkötött szerződésben fejlesztési célra átadásra kerülő pénzeszköz. (2) Amennyiben a támogatás nem tartozik az Áht. 15. §-a alá, az elszámolható költségek köre: a) önkormányzatok, egyéni vállalkozók, nonprofit szervezetek által megvalósított fejlesztések esetén a beruházások, tárgyi eszközök és immateriális javak az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak szerint; b) a képzési, átképzési, illetve programkészítés esetében a közbeszerzési eljárással kiválasztott megbízott megbízási díja. (3) A támogatással létrehozott ipari parkokban megvalósuló beruházások esetében a támogatás szempontjából az ingatlan megvásárlása nem elismerhető költség. 11. § (1) A támogatás a támogatási szerződésben rögzített éves ütemezésben vehető igénybe. A támogatás mértéke évente eltérő lehet, de egyik évben sem haladhatja meg a melléklet szerinti támogatási intenzitás felső határát. (2) A támogatás igénybevétele forrás és teljesítményarányosan — számla ellenében vagy fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján, természetes személytől történő ingatlanvásárlás esetében adásvételi szerződés alapján annak kifizetéséhez, vagy a kifizetés megtörténtét követően, utólagosan — történhet. A saját vállalkozásban végzett beruházás esetén az elszámolás a támogatási szerződésben meghatározott bizonylat alapján történhet. (3) A (2) bekezdésben meghatározott igénybevételtől eltérően a) kamattámogatás a hitelszerződésben rögzített ténylegesen felmerülő adósságszolgálat alapján, a hitelszerződésben rögzített kamatfizetési határidő szerint nyújtható, b) programkészítés esetén a megítélt támogatás 20%-a a szerződés aláírásakor vehető igénybe, ha program elfogadásának rendjét külön jogszabály nem írja elő, akkor a támogató elfogadó nyilatkozata alapján, számla ellenében igénybe vehető a további 80% is, amennyiben a program elfogadásának rendjét külön jogszabály írja elő, akkor a támogatás 60%-a az egyeztetésre alkalmas program elkészítését követően, számla ellenében vehető igénybe, a fennmaradó 20%-a külön jogszabályban meghatározott egyeztetések lezárása, az elfogadott észrevételek átvezetése után a támogatási döntést hozó nyilatkozata alapján vehető igénybe. (4) Az Ámr. 91. §-ának (4) bekezdése alapján folyósított előleg esetén annak összegére a felhasználásról történő, a döntéshozó által meghatározott elszámolás időpontjáig a 7. § szerinti biztosítékot kell nyújtani, amennyiben azt a rendelet a támogatási célhoz nem írja elő. (5) Amennyiben a támogatott a szerződésben rögzített kezdési időpontot követő 3 hónapon belül nem kezdi meg a beruházást, nem kezdeményezi a támogatás — vagy a támogatás egy részének — igénybevételét és a késedelem okát nem indokolja, a támogatási döntés érvényét veszti. 12. § (1) A központi és a megyei pályázati rendszerekben megítélt támogatások esetében a támogatási intenzitás mértékét a melléklet tartalmazza. A támogatási tartalom és/vagy támogatási intenzitás meghatározásánál figyelembe kell venni a (3)—(4) és a (7)—(8) bekezdésekben meghatározott többlettámogatások mértékét. (2) A kamattámogatás mértéke a felvett hitel kamatösszegének legfeljebb 50%-a, ha a beruházás más állami támogatásban nem részesül. Más támogatási formában is történő támogatás esetén a kamattámogatás legfeljebb 30% lehet. A felvett hitelek elismerhető költségeinél a kamat nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat +4% mértéket. A kamattámogatások teljes összegével számított támogatási intenzitás azonban nem haladhatja meg a mellékletben meghatározott felső határát. (3) A vállalkozási övezetben, illetve ipari parkban megvalósuló beruházásoknál a támogatás mértéke 10% ponttal haladhatja meg a mellékletben meghatározott támogatási intenzitás felső határát. (4) A cigányság életkörülményeit javító munkahelyteremtő és termelő infrastrukturális fejlesztések 15% ponttal magasabb támogatást kaphatnak a mellékletben meghatározott támogatási intenzitás felső határánál, ha azt a településen működő cigány kisebbségi önkormányzat és/vagy szervezet támogatja. (5) A munkahelyteremtő beruházásokhoz adható visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás együttes összege kamattámogatás nélküli mértékének felső határa munkahelyenként nem haladhatja meg az 1 500 000 forintot. (6) A munkahelymegőrző beruházásokhoz adható visszatérítendő támogatás összege kamattámogatás nélküli mértékének felső határa munkahelyenként nem haladhatja meg az 1 000 000 forintot. (7) Munkahelyteremtő beruházás esetén a támogatás mértéke legalább 50 főt elérő új foglalkoztatást biztosító fejlesztéseknél, az (5) bekezdésben megállapított egy munkahelyre jutó támogatás mértékét 500 000 forinttal meghaladhatja, azonban egy beruházás esetén a 200 000 000 forintot nem haladhatja meg. (8) A külön jogszabályban4 meghatározott 42 és 52 hátrányos helyzetű kistérségben, a külön jogszabályban megállapított emelt mértékű támogatás adható. (9) A célelőirányzat központi és decentralizált megyei kereteiből egyaránt támogatott kistérségi fejlesztési programok megvalósítását szolgáló és munkahelyteremtő beruházások, fejlesztések esetében az együttes támogatás mértéke legfeljebb 15% ponttal haladhatja meg a mellékletben meghatározott mértéket. (10) A (3)—(4), (7), (8) és (9) bekezdések szerint nyújtható többlettámogatás csak egyszer és egy címen adható. (11) A Vátr. szerinti érzékeny ágazathoz tartozó vállalkozások és nagy beruházások az előbbi kormányrendelettel összhangban támogathatók. (12) A visszatérítendő támogatást a beruházás befejezését követően, 1 éves türelmi idő után, legfeljebb 4 év alatt a Magyar Államkincstár Részvénytársaság (a továbbiakban: Kincstár) 10032000-01720275-00000000 számú bonyolítási számlára kell visszafizetni. (13) Az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás is megítélhető, azonban ilyen esetben a támogatott jogosult az eredeti pályázat műszaki tartalmának, illetve munkahelyteremtő beruházás esetén a vállalt létszám csökkentését kezdeményezni. Az átdolgozott pályázatot a döntéshozók kötelesek megvizsgálni, és támogatásáról dönteni különös tekintettel megvalósíthatóságára és életképességére. A döntéshozók az átdolgozott pályázatok esetében csak annak támogatásáról vagy nem támogatásáról dönthetnek, ebben az esetben az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás nem ítélhető meg. 4 A területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása összehangolásának rendjéről szóló 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelet. 13. § E rendelet 20. §-ának c) pontja alapján nyújtott támogatás csekély összegű (de minimális) támogatásnak minősül. Egy vállalkozásnak csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma — 3 év vonatkozásában — nem haladhatja meg a Vátr. 40. §-ának (4) bekezdésében meghatározott (100 ezer eurónak megfelelő Ft) összeget. Ezen a jogcímen nem részesülhetnek támogatásban a szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások és az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek. 14. § (1) A célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a beruházás üzembe helyezésétől a támogatási szerződésben meghatározott kötelezettségvállalás időpontjáig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek (munkahelyteremtés, munkahelymegtartás stb.) más által történő átvállalásával idegeníthető el, adható más társaság tulajdonába, vagy adható bérbe. (2) A döntést hozó előzetes hozzájárulásával történő elidegenítés esetén, a támogatásban részesült beruházás elidegenítésekor, a bevételből a támogatás arányának megfelelő, de legalább a támogatással azonos összeget kell visszafizetni. (3) Az igénybe vett támogatás teljes, késedelmi kamattal növelt visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás zárolásával vagy törlésével jár, ha az elidegenítésre, más társaság tulajdonába adásra vagy a bérbeadásra a döntést hozó jóváhagyása nélkül kerül sor. 15. § (1) Az igénybe vett támogatás arányos része késedelmi kamattal növelt összegének visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás zárolásával, törlésével és visszavonásával jár, ha a beruházás során a) a foglalkoztatási kötelezettség, vagy b) a jóváhagyott célkitűzés csak részben, de 75%-ot meghaladó mértékben valósul meg. (2) Az igénybe vett támogatás teljes, késedelmi kamattal növelt visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás zárolásával vagy törlésével jár, ha a) a beruházást nem helyezik üzembe, vagy b) az elfogadott céltól eltérő beruházást valósítanak meg, vagy c) a szerződésben vállalt foglalkoztatási kötelezettség 75% alatt teljesül, vagy d) az e rendelet szerinti, illetőleg a támogatási szerződésben rögzített egyéb visszafizetési és egyéb kötelezettséget határidőn belül nem teljesítik. (3) A késedelmi kamat a visszavonáskor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A késedelmi kamatot a támogatás igénybevételétől a visszavonási döntés időpontjáig kell felszámítani. (4) A visszavont támogatást és késedelmi kamatait a Kincstár 10032000-01720275-00000000 számú bonyolítási számlára, az értesítés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül kell befizetni. A döntést hozó által engedélyezett elidegenítésből, a 14. § (2) bekezdése alapján járó összeget, az elidegenítést követő 5 munkanapon belül kell befizetni a Kincstár 10032000-01720275-00000000 számú bonyolítási számlára. (5) Abban az esetben, ha a támogatás és késedelmi kamata, valamint az elidegenítésből járó összeg befizetésére a (4) bekezdésben meghatározott időtartamhoz képest később kerül sor, az eltelt időszakra késedelmi kamatot kell fizetni. A pályázati rendszer általános szabályai 16. § (1) A támogatási pályázatoknak az Ámr. 83. § (1)—(2) bekezdésében és (4) bekezdésében, valamint a 84. §-ában megjelölt adatokat kell tartalmazniuk. (2) A pályázatbefogadás időpontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat beérkezésének időpontját kell tekinteni, ami hiánypótlás esetén annak beérkezési időpontja. A pályázati felhívásnak nem megfelelő, hiányos pályázat esetében a pályázót a pályázat benyújtását követő 15 napon belül hiánypótlásra kell felszólítani. Hiánypótlásra csak egyszer, a felszólítás kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül van lehetőség. 17. § (1) A támogatásra benyújtott pályázatról a befogadást követő 60 napon belül dönt a megyei tanács, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter), (a továbbiakban együtt: támogatási döntést hozó). (2) A döntés-előkészítéssel és a támogatási döntésekről történő értesítéssel kapcsolatban az Ámr. 85. §-ában, valamint a 86. §-ának (2)—(3) bekezdéseiben foglaltakat is alkalmazni kell. (3) A támogatási szerződéseket a támogatási döntésről szóló értesítő átvételét követő 90 napon belül meg kell kötni. Amennyiben a szerződés megkötésére a kedvezményezett mulasztásából — a megadott 90 napos határidőtől számított 30 napon belül — nem kerül sor, a támogatási döntése érvényét veszti. (4) Amennyiben a fejlesztés a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozik, a szerződésben ki kell kötni, hogy a támogatás csak a közbeszerzési eljárás lefolytatása, illetve az eljárás lefolytatását igazoló iratok bemutatása után kerül folyósításra. Abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatása eredményeként a program, projekt összköltsége (kiadása) a tervezetthez képest csökken, az Ámr. 87. §-ának (9) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. (5) A támogatási döntéseket, a támogatási döntést hozó kezdeményezésére, a megyei tanács esetében a megyei önkormányzat hivatalos lapjában, a miniszter esetében a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőben nyilvánosságra kell hozni. A támogatási döntéseket a megyei tanács esetében a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőben is nyilvánosságra kell hozni. 18. § (1) A támogatási igény, pályázat elfogadása esetén a támogatási döntést hozó akkor köt támogatási szerződést a kedvezményezettel, ha az a) az Ámr. 87. §-ban foglalt feltételeket teljesítette, és b) a szükséges összes forrás rendelkezésre állását iga zolta. (2) A támogatást nyújtó köteles a szerződésben az elállás jogát kikötni arra az esetre, ha a) az Ámr. 87. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételek közül legalább egy bekövetkezik; b) a Kbt. rendelkezései alapján kötelezően lebonyolítandó közbeszerzési eljárások dokumentumait, a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követő 30 napon belül a támogatott nem nyújtja be. A támogatások folyósítása, ellenőrzése 19. § (1) A támogatásokat a Kincstár az Ámr. 90—92. §-ában előírtak szerint folyósítja azzal, hogy a) a támogatási szerződés és a kifizetés összehangolását a MeH megbízása alapján a Kincstár végzi; b) a támogatott számláját a Kincstárhoz nyújtja be, a támogatás a 11. §, valamint a 17. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek szerint nyújtható. (2) A támogatási szerződések végrehajtásának ellenőrzésére a Kincstár, a miniszter felkérésére az érintett megyei, regionális tanács, továbbá a MeH Nemzeti Területfejlesztési Hivatal jogosult. (3) A támogatásból megvalósuló beruházások, fejlesztések hatásait értékelő jelentéséket, a folyamatban lévők nyomon követését és pénzügyi ellenőrzését tartalmazó elemzéseket a megyei tanácsok a MeH által meghatározott formában és tartalommal évente elkészítik, és a tárgyévet követő február 15-éig megküldik a MeH részére. A megyei pályázati rendszer 20. § A megyei tanács a pályázati rendszerben a rendelkezésre álló keret terhére, amennyiben rendelkezik szabadon felhasználható forrással, támogatást nyújthat: a) piac-, termék- és technológiaváltást környezetbarát módon elősegítő munkahelyteremtő és megtartó fejlesztésekhez, beruházásokhoz; b) ipari területek, innovációs központok és inkubátorházak kiépítéséhez; c) térségi fejlesztési programok, a helyi társadalom fejlődését, önszerveződését elősegítő programok, valamint a gazdaság fejlődését segítő megvalósíthatósági tanulmányok készítéséhez; d) a megyei tanács határozatában rögzített roma programokban szereplő fejlesztésekhez da) abban az esetben, ha a programban szereplő fejlesztés megvalósítása a Vátr. hatálya alá tartozik, annak szabályait alkalmazni kell. 21. § (1) A megyei tanács a támogatásra vonatkozó pályázati felhívást és a pályázatokat elbíráló értékelő rendszerét — első alkalommal e rendelet hatályba léptetését követő 15 napon belül — a megyei tanács elnökének a kezdeményezésére a megyei önkormányzat hivatalos lapjában és legalább egy helyi napilapban köteles közzétenni. A pályázatokat folyó év augusztus 31-éig lehet benyújtani. (2) A megyei tanács a pályázati felhívásban határozza meg azt a szervezetet, ahová a pályázatokat be kell nyújtani. A területfejlesztés központi előirányzata 22. § (1) A központi keret fedezetet nyújt a működtetési, a tervezési és a kutatásfejlesztési feladatok ellátására. (2) A miniszter a központi keretből nem pályázati rendszerben az Vátr. szabályaival összhangban támogatást biztosít: a) az EU által társfinanszírozott fejlesztésből megvalósuló programokhoz; b) kormányhatározatban rögzített és más kiemelt területfejlesztési és válságkezelő feladatok megvalósításához; c) más központi forrásokkal közös finanszírozással meghirdetett központi fejlesztési programok beruházásaihoz. (3) A miniszter, a központi keretből, amennyiben rendelkezik szabadon felhasználható forrással pályázati rendszerben támogatást biztosít: a) a területfejlesztési stratégia megvalósítását szolgáló fejlesztésekhez; b) a gazdaságtalan szénbányák felszámolásából adódó társadalmi problémák kezeléséhez; c) a 100 fő feletti munkahelyteremtő és a működő külföldi tőke bevonásával összefüggő beruházásokhoz. 23. § (1) A miniszter a támogatásra vonatkozó pályázati felhívást — első alkalommal e rendelet hatályba léptetését követő 30 napon belül — a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőben közzéteszi. A pályázatokat folyó év augusztus 31-éig lehet benyújtani. (2) A célelőirányzat központi keretéből nyújtott támogatások esetén értelemszerűen érvényesíteni kell e rendelet 3—19. §-ában meghatározott támogatási, pályázati, támogatási szerződés megkötési feltételeket, intézkedéseket. (3) A pályázatokat a MeH megbízásának megfelelően a Kincstárhoz kell benyújtani. A Kincstár a) a beérkezett pályázatokat regisztrálja; b) a formailag és tartalmilag teljes pályázatokról egyedi döntés-előkészítési lapot készít, a hiányos pályázatoknál a hiánypótlás érdekében a 16. § (2) bekezdése szerint intézkedik. (4) A támogatási döntések előkészítését a miniszter által kijelölt 7 tagú Szakértői Bizottság végzi, amelynek elnökét, és tagjait a miniszter nevezi ki. (5) A Szakértői Bizottság állásfoglalása előtt az érintett regionális, illetve megyei tanács véleményét ki kell kérni. Amennyiben a kedvezményezett vállalkozás a Vátr. szerint érzékenynek minősülő ágazatokban tevékenykedik, vagy a fejlesztés nagy beruházásnak minősül, a Vátr. 47. §-a szerint kell eljárni. (6) A Szakértői Bizottság javaslata alapján a támogatásokról a miniszter dönt. (7) A döntést követően a támogatási szerződések előkészítését a Kincstár végzi, a támogatási szerződést a miniszter vagy megbízottja írja alá. Értelmező és záró rendelkezések 24. § E rendelet alkalmazásában a) visszatérítendő támogatás: a visszafizetési kötelezett ség mellett kihelyezett kamatmentes forráskiegészítés; b) kamattámogatás: az a támogatási forma, amely az éven túli lejáratú, fejlesztési célú pénzintézeti hitelek után fizetendő kamat meghatározott hányadát vállalja át a fennálló hitel lejártáig; c) munkahelyteremtő beruházás: az a beruházás, amely az adott térségben új munkahelyteremtő tevékenység indítását, illetve meglévő tevékenység esetében — a beruházás előkészítő dokumentációja szerint — létszámnövekedéssel járó bővítést eredményez; d) munkahelymegőrző beruházás: az a beruházás, amely a meglévő tevékenységnél korszerűbb, termékváltást segítő, piacképes tevékenységet hoz létre a meglévő munkahelyek megtartásával; e) foglalkoztatási kötelezettség: munkahelymegőrző és munkahelyteremtő beruházásoknál a támogatási szerződésben vállalt kötelezettség; meghatározásának és teljesítésének alapját a telephely szintű éves átlagos foglalkoztatott létszám adja, ami nem foglalja magába a munkaviszonnyal rendelkező, de sorkatonai szolgálaton, 3 hónapon túl táppénzen lévő, illetve gyed/gyesre jogosult munkavállalókat; f) innovációs központ: az olyan szervezet, amelynek adottságai és kapcsolatrendszere lehetővé teszi a korszerű fejlesztési, technológiai eljárások telepítését, és amely ezáltal a műszaki fejlődésre általános ,,húzó’’ hatást fejthet ki; g) támogatási döntést hozó: a decentralizált pénzeszközök esetében a megyei területfejlesztési tanácsok és a regionális fejlesztési tanácsok, a központi feladatokat szolgáló keret esetében a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter; h) kistérség: a statisztikai számjelrendszerről szóló 9001/1999. (SK. 2.) KSH közleményben foglaltak szerinti számjelkód 23—27. pozíciója szerint azonosan lehatárolt települések összessége; i) ipari terület: településrendezési tervben ipari célra kijelölt, 25 hektárnál nem nagyobb terület; j) termelő infrastrukturális beruházás: a gáz, az elektromos szolgáltatás, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat, az utak, a hidak és a vízi létesítmények, a közlekedési, a hírközlési, az informatikai és a hulladékkezelő létesítmények, szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények létrehozása, valamint az ezek működését szolgáló technológia és egyéb gépi beszerzés. 25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. Egyidejűleg a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 89/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet és a módosításáról szóló 38/2002. (III. 7.) Korm. rendelet, valamint a területfejlesztés pénzeszközeinek felhasználását szabályozó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 233/2002. (XI. 7.) Korm. rendelet 1—9. §-a hatályát veszti azzal, hogy a folyamatban lévő ügyekben előírásaikat kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépése előtt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve jogelődje által megkötött, a területfejlesztési célelőirányzatból finanszírozott, szerződések tekintetében a MeH az e polgári jogi szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek polgári jogi jogutódja. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök