13/2016. (VII. 15.) BM utasítása a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ hivatásos állományát érintő egyes személyügyi igazgatási kér

13/2016. (VII. 15.) BM utasítása a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ hivatásos állományát érintő egyes személyügyi igazgatási kérdésekről. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 21. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 3–4. § és a 7–13. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342. § (1) bekezdés b) pontjára és 341. § (1) bekezdés 6. pont c) alpontjára figyelemmel, az 5–6. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342. § (1) bekezdés b) pontjára és 341. § (1) bekezdés 6. pont f ) alpontjára figyelemmel, a 14–19. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342. § (1) bekezdés i) pontjára és 341. § (1) bekezdés 20. pont a) alpontjára figyelemmel, a 20. § és a 35. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342. § (1) bekezdés i) pontjára és 341. § (1) bekezdés 20. pont b) alpontjára figyelemmel, a 21–23. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342. § (1) bekezdés i) pontjára és 341. § (1) bekezdés 20. pont c) alpontjára figyelemmel, a 24–33. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342. § (1) bekezdés b) pontjára és 341. § (1) bekezdés 6. pont a) alpontjára figyelemmel a következő utasítást adom ki: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § Ezen utasítás alkalmazásában: 1. humánigazgatási szakszolgálat: a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnál (a továbbiakban: TIBEK) működő, a  főigazgató országos parancsnoki vagy állományilletékes parancsnoki jogkörébe tartozó, valamint a szolgálati elöljárói jogkörbe tartozó munkáltatói döntéseket előkészítő, nyilvántartó és rendszerező szervezeti elem, amelynek vezetője felelős az  ezen utasításban szabályozott munkáltatói intézkedéseket megalapozó eljárások, valamint a munkáltatói intézkedések jogszerűségéért, 2. rendvédelmi szerv: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdésében felsorolt rendvédelmi feladatokat ellátó szerv. 2. § Azon munkáltatói intézkedéseket, amelyekről ezen utasítás szerint állományparancsban kell rendelkezni, a miniszter vagy a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó jogkörök esetében állományparancs helyett határozatban kell kiadni. II. Fejezet Szolgálati beosztás betöltése 1. Szolgálati beosztás betöltése kiválasztási eljárással 3. § (1) Állományilletékes parancsnoki jogkörében a  főigazgató a  betölthető vagy határidőre megüresedő, vezetői beosztásnak nem minősülő szolgálati beosztás betöltésének tervezése esetén – a  humánigazgatási szakszolgálat útján – köteles megkísérelni a szolgálati beosztás hatékony és szakszerű ellátására alkalmasnak mutatkozó személy kiválasztását. (2) A kiválasztási eljárás során a hivatásos állomány önként jelentkező, valamint a szolgálati elöljáró vagy a humánigazgatási szakszolgálat által javasolt tagjai vehetők figyelembe. (3) A  kiválasztási eljárás során a  szolgálati elöljáró vagy a  humánigazgatási szakszolgálat a  hivatásos állománynak a betölthető szolgálati beosztással azonos vagy annál alacsonyabb besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztást betöltő tagjai között végez keresést a szolgálati beosztás betöltésére alkalmas személyek kiválasztása érdekében. (4) A kiválasztás eredményeként a betölthető szolgálati beosztásba a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, aki a) a minősítésében foglalt megállapítások alapján, b) szolgálati idejére figyelemmel, valamint c) a képzettségére, végzettségére figyelemmel alkalmas a  szolgálati beosztás betöltésére, és megfelel az  előmenetel törvényben meghatározott általános feltételeinek. (5) Betölthető szolgálati beosztásba azonos szolgálati beosztásból történő áthelyezés esetén elsősorban a  hivatásos állomány olyan tagja nevezhető ki, aki a szolgálati viszonya módosításába beleegyezik. 4. § (1) Ha a 3. §-ban meghatározott eljárás alapján nincs a feltételeknek megfelelő személy, abban az esetben állományilletékes parancsnoki jogkörében a  főigazgató a  TIBEK személyi állománya körében pályázatot tehet közzé. A  pályázat közzétételének a  kiválasztási eljárás lefolytatása nem feltétele, azonban kiválasztási eljárás alkalmazása esetén a pályázat csak annak eredménytelensége esetén írható ki. (2) Ha a kiválasztási eljárás vagy a TIBEK-en belüli pályáztatás eredménytelenül zárult, a főigazgató felterjeszti javaslatát a miniszterhez más rendvédelmi szerv, a Magyar Honvédség vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szerv személyi állománya körében kiírásra javasolt pályázat engedélyezése érdekében. A pályázatot egyes szervek vagy valamennyi érintett szerv körében együttesen is ki lehet írni. 2. Szolgálati beosztás betöltése pályázattal 5. § (1) Betölthető vagy a pályázat kiírásakor betöltött, de legalább a pályázatban megjelölt határidőre megüresedő szolgálati beosztás betöltésére pályázatot az állományilletékes parancsnoki jogkörében eljáró főigazgató jogosult kiírni. (2) Kiemelt vezetői vagy középvezetői szolgálati beosztás betöltésére pályázatot kiírni csak a  miniszter előzetes hozzájárulásával lehet. (3) A vezetői beosztás betöltésére kiírt pályázatot a humánigazgatási szakszolgálat teszi közzé. (4) A pályázatnak tartalmaznia kell: a) a TIBEK mint kiíró szervezeti egység megnevezését, székhelyét, címét, b) a betöltendő szolgálati beosztás megnevezését, besorolását, c) a szolgálati beosztással járó feladatok rövid leírását, d) a  szolgálati beosztás betöltéséhez meghatározott képesítési előírásokat: iskolai végzettség, szakképesítés, idegen nyelv ismerete, szakmai gyakorlat, e) vezetői beosztás betöltésére kiírt pályázat esetén a  belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet 24. § (1) bekezdésében meghatározott, az adott vezetői beosztáshoz kapcsolódó feltételeket, f ) az előnyt jelentő körülményeket, g) a benyújtandó pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket, h) a pályázat benyújtásának módját, határidejét, i) az elbírálás várható időpontját, j) a pályázattal kapcsolatos felvilágosítás adására jogosult személy nevét, címét, telefonszámát, k) a pályázat elbírálásának eredményéről történő tájékoztatás rendjét, továbbá l) egyéb tájékoztató adatokat. (5) A  pályázatot a TIBEK intranetes portálján, valamint a  helyben szokásos módon nyomtatott formában is közzé kell tenni. (6) A  pályázat elektronikus úton történő meghirdetése és a  pályázat benyújtására rendelkezésre álló határidő utolsó napja között legalább tizenöt napot kell biztosítani. 6. § (1) A  főigazgató a  vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén háromtagú bírálóbizottságot hoz létre, egyéb esetekben bírálóbizottságot hozhat létre, amelynek tagjai: a) a főigazgató megbízottja, b) a betöltendő szolgálati beosztás közvetlen irányítását ellátó szolgálati elöljáró, valamint c) a humánigazgatási szakszolgálat kijelölt tagja. (2) A bizottság tagjainak megbízását írásba kell foglalni. (3) Ha a bizottság a pályázó személyes meghallgatására ad lehetőséget, a megjelenést a szolgálati elöljárónak – a pályázó erre irányuló igazolt kérelme alapján – biztosítania kell. (4) A bizottság a pályázatok elbírálására vonatkozó javaslatot tesz a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak. A bizottság javaslata a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót döntésében nem köti. (5) A pályázatok elbírálását követően a főigazgató minden pályázót írásban értesít a pályázatának értékeléséről annak – az érvényes és eredményes pályázat kivételével történő – egyidejű visszaküldésével. Az érvényes és eredményes pályázatot a kinevezésre jogosult parancsnok vagy vezető eredetben köteles megőrizni a hatályos irattári szabályoknak megfelelően. III. Fejezet A hivatásos állomány tagjának besorolása és előmenetele 7. § (1) A  szolgálati beosztásba való kinevezéssel, a  szolgálati beosztás módosításával, a  magasabb szolgálati beosztásba helyezéssel, az alacsonyabb beosztásba helyezéssel és a vezetői kinevezéssel egy időben a hivatásos állomány tagját az adott szolgálati beosztás besorolási osztálya és besorolási kategóriája szerint, az elért fizetési fokozata alapján kell besorolni, egyidejűleg a besorolás alapján viselhető rendfokozatát megállapítani. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározottakkal egyidejűleg állományilletékes parancsnoki jogkörében a  főigazgató a  hivatásos állomány tagjának beosztási illetményét, szolgálati időpótlékát, hivatásos pótlékát, valamint az  egyéb pótlékra való jogosultágát is megállapítja. 8. § (1) A  besorolási kategórián belül a  magasabb fizetési fokozatba történő előresorolást az  eltelt fizetési várakozási idő alapján, az esedékesség hónapjának első napjával kell végrehajtani, amennyiben az előresorolás feltételei fennállnak. (2) Fizetési fokozatban történő előresorolás végrehajtása előtt állományilletékes parancsnoki jogkörében a főigazgató intézkedik annak megállapítására, hogy az  érintett a  Hszt. 121.  §-ában meghatározott feltételeknek megfelel-e, valamint teljesítette-e az előresoroláshoz előírt követelményeket. Amennyiben az előresorolásnak akadálya van, arról írásban, az ok megjelölésével értesíti az érintettet. 9. § A vezetői beosztást betöltő fizetési fokozatba besorolása során a Hszt. 118. § (6) bekezdése és a Hszt. 357. § (3) bekezdés b) pontja szempontjából a 2015. július 1-jét megelőzően valamely rendvédelmi szervnél vagy a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnál vezetői beosztásban eltöltött időt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 2015. június 30-án hatályos 6/B. számú mellékletében meghatározott vezetői besorolás szerinti szorzók alapján úgy kell megállapítani, hogy a) az  osztályvezető 2, osztályvezető 1 és főosztályvezető-helyettes 2 besorolási kategóriába tartozó vezető esetében az illetményalap 7-szerese vagy annál magasabb illetmény besorolású vezetői beosztásban, b) a  főosztályvezető-helyettes 1 és főosztályvezető 2 besorolási kategóriába tartozó vezető esetében az illetményalap 7,5-szerese vagy annál magasabb illetmény besorolású vezetői beosztásban, c) a  főosztályvezető 1, szakirányító 2 és szakirányító 1 besorolási kategóriába tartozó vezető esetében az illetményalap 8-szorosa vagy annál magasabb illetmény besorolású vezetői beosztásban eltöltött idő számítható be. 10. § A Hszt. 58. § (4) bekezdése és a Hszt. 348. § (1) bekezdése szempontjából a három év számításánál korábban megfelelő vezetői beosztásban töltött időnek minősül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 2015. június 30-án hatályos 6/B. számú mellékletében meghatározott vezetői besorolás szerinti szorzók alapján a) a  beosztott vezetői beosztásban töltött időnek az  illetményalap 7-szerese vagy annál magasabb illetmény besorolású vezetői beosztásban, b) a  középvezetői beosztásban töltött időnek az  illetményalap 8-szorosa vagy annál magasabb illetmény besorolású vezetői beosztásban eltöltött idő. 11. § (1) A  szolgálati beosztásba kinevezéskor a  rendfokozatot a  Hszt. 7–9.  mellékletében meghatározott, a  besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatoknak megfelelően kell megállapítani és a hivatásos állomány tagját ennek megfelelően kinevezni vagy előléptetni. (2) Ha az  (1)  bekezdés szerinti rendfokozatba történő kinevezésére vagy előléptetésére a  szükséges feltételek valamelyikének hiánya vagy más kizáró ok miatt nem kerülhet sor, ennek tényéről a hivatásos állomány tagját az ok megjelölésével állományilletékes parancsnoki jogkörében eljárva a főigazgató írásban értesíti. 12. § (1) A hivatásos állomány zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja első tiszti rendfokozatba kinevezésekor olyan besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba nevezhető ki, amelynél a  fizetési várakozási idejének megfelelő fizetési fokozatba besorolható. (2) Az  (1)  bekezdésben foglaltaktól rendkívüli esetben – a  Hszt. 119.  § (1)  bekezdése szerinti eset kivételével – állományilletékes parancsnoki jogkörében eljárva a főigazgató a miniszter engedélyével eltérhet. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagját a besorolási kategória legalacsonyabb fizetési fokozatába kell besorolni, és illetményét a besorolás szerinti fizetési fokozatnak megfelelően kell megállapítani. 13. § (1) A hivatásos állomány tagja a magasabb szolgálati beosztáshoz szükséges képzettség megszerzése érdekében mind rendvédelmi, mind polgári oktatási intézményben folytathat tanulmányokat. (2) Ha a hivatásos állomány tagjának képzésére a TIBEK kötelezése alapján kerül sor, úgy az előírt kedvezményeket és a  tanulmányok folytatásának valamennyi költségét az  érintettel kötött megállapodás alapján a  TIBEK-nek kell biztosítani, amely megállapodás azonban a  Hszt. 132.  § (1)  bekezdésének megfelelően nem minősül tanulmányi szerződésnek. (3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell különösen a) a képző intézmény megnevezését, b) a képzés megnevezését és helyét, c) a képzési formát, a képzés jellegét és költségét, d) a képzés kezdő és záró időpontját és e) a tanulmányi támogatás formáját és mértékét. IV. Fejezet Szolgálatteljesítési idő, pihenőidő, szabadság 3. Szolgálatteljesítési idő 14. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásától függően a TIBEK jogszabályban meghatározott feladatai folyamatos ellátása érdekében a) hivatali, b) rugalmas, c) folyamatos, d) váltásos vagy e) vezényléses szolgálati időrendszerben teljesíti szolgálatát. (2) A hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési időrendjét állományilletékes parancsnoki jogkörében a főigazgató határozza meg. (3) A  folyamatos és váltásos szolgálatteljesítési időrendben dolgozóknál, ahol a  szolgálatteljesítést naponta azonos helyen két fő egymás utáni beosztásával rendelik el, az eligazítás, váltás, valamint a szolgálati felszerelések felvétele és leadása érdekében a szolgálatteljesítési idő legfeljebb harminc perccel meghosszabbítható. 15. § (1) Hivatali szolgálati időrendszer azokban a  szolgálati beosztásokban alkalmazható, ahol a  szolgálati feladatok csak a  nappali időszak meghatározott részében igénylik a  szolgálat ellátását. A  hivatali szolgálati időrendszerben a hivatásos állomány tagja a hét munkanapjain, hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16 óráig vagy 8 órától 16.30-ig, pénteki munkanapon 7.30-tól 13.30-ig vagy 8 órától 14 óráig teljesíti a heti szolgálatteljesítési idejét. A szolgálatkezdés és a szolgálat befejezésének időpontját állományilletékes parancsnoki jogkörében a főigazgató szolgálati érdekből vagy kérelemre – a heti negyvenórás szolgálatteljesítési idő figyelembevételével – ettől eltérő időpontban is megállapíthatja. (2) Rugalmas szolgálati időrendszer azokban a szolgálati beosztásokban alkalmazható, ahol a szolgálati beosztással járó feladatok nem kötődnek kizárólag a hivatali szolgálati időrendszerben meghatározott időszakhoz, illetve amelyeknél a  napi szolgálatteljesítés időtartama előre nem meghatározható és hullámzó jellegű. A  rugalmas szolgálati időrendszerben a hivatásos állomány tagja naptári hetenként vasárnap kivételével a hét bármely öt napján teljesít szolgálatot, amelyben a napi szolgálatteljesítési időt – a heti negyvenórás szolgálatteljesítési idő figyelembevételével – úgy állapítják meg, hogy a napi szolgálatteljesítési idő nem lehet öt óránál rövidebb és tizenkét óránál hosszabb. A  napi szolgálatteljesítési időben meg kell határozni azt az  ötórás időszakot, amelyet a  hivatásos állomány tagja minden szolgálatteljesítési napon szolgálatban köteles tölteni, a fennmaradó időtartamot a hivatásos állomány tagja az általa vagy a szolgálatszervezést végző szolgálati elöljáró által meghatározott időpontban tölti szolgálatban. (3) Folyamatos szolgálati időrendszer azokban a  szolgálati beosztásokban alkalmazható, ahol a  megszakítás nélküli működést igénylő feladatok ellátása fokozott figyelmet igényel, és a munkaterhelés viszonylag állandó, egyenletes. (4) A váltásos szolgálati időrendszer a folyamatos szolgálatteljesítést igénylő, folyamatos beavatkozási vagy intézkedési feladatok ellátására rendszeresített, továbbá a  részben vagy egészben készenléti jellegű szolgálati beosztásokban alkalmazható. (5) Vezényléses szolgálati időrendszer azokban a szolgálati beosztásokban alkalmazható, amelyeket olyan feladatokra rendszeresítettek, ahol a szolgálatteljesítési feladat ellátása időszakonként eltérő létszámot igényelhet, továbbá ahol a szolgálati feladatok rendes szolgálatteljesítés keretében történő ellátása előreláthatóan a hét bármely napján, annak bármely időpontjában szükségessé válhat. A vezényléses szolgálati időrendszer a hét bármely napján teljesíthető, egyenlőtlenül beosztható, amelyben a  napi szolgálatteljesítési idő – a  heti negyvenórás szolgálatteljesítési idő figyelembevételével – legalább négy óra és legfeljebb tizenkét óra időtartamban határozható meg. 16. § (1) A  pihenőnapokat és a  tervezett szabadság napjait a  szolgálati elöljáró a  szolgálati időrendszernek megfelelően, legalább négyhetes időszakra előre tervezi. (2) A  Hszt. 135.  § (6)  bekezdése alapján a  hivatásos állomány tagjával közölt szolgálatteljesítési időbeosztástól – a túlszolgálat elrendelésének kivételével – csak akkor lehet eltérni, ha azt rendkívüli eset szükségessé teszi, továbbá a hivatásos állomány tagjának erre irányuló, indokolt kérelme esetén, ha az a szolgálati érdekkel összeegyeztethető. (3) A  (2)  bekezdés szerinti, a  közölt szolgálatteljesítési időbeosztástól történt eltérést legalább huszonnégy órával a szolgálat tervezett megkezdését megelőzően kell közölni a hivatásos állomány tagjával. (4) A  Hszt. 137.  § (3)  bekezdése szerinti miniszteri rendeletet a  hivatásos állomány hivatali szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítő tagjára alkalmazni kell. 17. § (1) Ha a szolgálati feladatot az eredeti szolgálati beosztásba tartozó feladatként kell más helységben teljesíteni, akkor a  ténylegesen szolgálatban töltött szolgálatteljesítési időt kell számítani. Az  utazással indokoltan eltöltött időt a szolgálatteljesítési időbe be kell számítani. (2) Ha a  szolgálati feladatot határozatban, parancsban, berendelő vagy meghívó levélben, kiküldetési utasításban elrendelve vagy az elöljáró utasítására kell a lakóhelyen kívül teljesíteni, akkor a) az egynapos távollétnél vagy naponkénti oda-vissza utazásnál az  (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni, b) a  kétnapos távollétnél legalább napi nyolc óra szolgálatteljesítési időt kell jóváírni, ennél többet akkor, ha az első napon az indulás és a napi feladatteljesítés befejezési ideje közötti, a második napon a feladatteljesítés kezdési ideje és a visszautazással eltöltött idő közötti időtartam a nyolc órát meghaladja, c) a három- vagy többnapos távollétnél az első és az utolsó napon a kétnapos távollétre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, a köztük lévő egy vagy több napra pedig napi nyolc óra szolgálatteljesítési időt kell elismerni, kivéve ha nyolc órát meghaladó szolgálatteljesítés történt, d) a  többhetes távollétnél az  utazással indokoltan eltöltött időt annyiszor kell figyelembe venni, ahányszor a hivatásos állomány tagja részére az utazást engedélyezték. 18. § Ügyeleti szolgálat az  állományilletékes parancsnoki jogkörében eljáró főigazgató által elrendelt és meghatározott helyen teljesített ügyelet. 4. Túlszolgálat 19. § A nem hivatali szolgálati időrendszerben dolgozónál a  munkaszüneti napon teljesített szolgálat önmagában nem jelent túlszolgálatot. A  túlszolgálat akkor keletkezik, ha a  hivatásos állomány tagja részére meghatározott szolgálatteljesítési idő keretét az  e  napon teljesített szolgálat részben vagy egészben túllépi, vagy ha a  hivatásos állomány tagját a szolgálatteljesítési időbeosztáson túl szolgálatteljesítésre szolgálatba rendelték. 20. § (1) Az  állományilletékes parancsoki jogkörében eljáró főigazgató vagy a  túlszolgálat elrendelésére felhatalmazott szolgálati elöljáró a túlszolgálat elrendelésekor a szolgálatszervezés elektronikus nyilvántartásának felhasználásával vagy írásban nyilatkoztatja a hivatásos állomány tagját, hogy a túlszolgálat ellentételezését szabadidő vagy díjazás formájában igényli. (2) A  túlszolgálat elrendelésére történő felhatalmazást a  szolgálati elöljáró részére az  állományilletékes parancsnoki jogkörében eljáró főigazgató írásban adhat, amelyben egyértelműen meg kell jelölni, hogy mely szervezeti elemek mely vezetői beosztást betöltő tagjai, és mely állomány vonatkozásában jogosultak a túlszolgálat engedélyezésének jogkörét gyakorolni. A felhatalmazást az érintett állománnyal írásban ismertetni kell. 5. A szabadság nyilvántartásának, kiadásának szabályai 21. § (1) A  humánigazgatási szakszolgálat a  hivatásos állomány tagját megillető alap- és pótszabadság mértékét évente, valamint a jogosultság változását követően megállapítja, és azt az érintett tudomására hozza. (2) A  szabadság nyilvántartását, a  szabadságolási terv elkészítését és a  szabadság kiadásának tervezését a  szolgálati feladatok függvényében és az érintettek igényének figyelembevételével az állományilletékes parancsnoki jogkörében eljáró főigazgató intézkedése szerint kell végrehajtani. 22. § (1) A szabadság kiadásánál a hivatali szolgálati időrendszerben dolgozók számára az ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni. (2) A  hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időbeosztás esetében a  szabadság kiadása a  szolgálatteljesítési napok figyelembevételével történik. (3) A szabadságot valamennyi szolgálati időrendszerben foglalkoztatott részére úgy kell kiadni, hogy a szabadság kezdő napja a rá érvényes szolgálatszervezés szerint szolgálati napra essen. (4) Váltásos szolgálati időrendszerben dolgozóknál a  szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak befejező napja után a hivatásos állomány tagjának az eredeti szolgálatteljesítési időbeosztása szerint szolgálatteljesítési nap következzen. (5) Váltásos szolgálati időrendszerben a szabadság szolgálati napokra történő átszámításának módja: a) meg kell állapítani a  hivatali munkarendben dolgozók évi munkanapjainak számát, majd a  hivatali munkarendtől eltérő rendben dolgozók egy év alatt teljesítendő szolgálati napjainak számát, b) a hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időrendszerben dolgozók szolgálati napjait el kell osztani a hivatali munkarendben dolgozók munkanapjainak számával, így megállapítható a  két szolgálati rend szerinti szabadságként számfejthető távollétek aránya, c) a napok hányadosát három tizedesjegyig kell kiszámítani, a kerekítés szabályai szerint, a tört napokból kapott szabadságot szintén a kerekítés szabályai szerint kell meghatározni. 23. § A Hszt. 148. §-ában meghatározott egészségügyi szabadság a gyermek ápolását vagy betegségét megállapító orvosi igazolás alapján vehető igénybe. V. Fejezet A személyügyi igazgatás rendje 6. A személyügyi nyilvántartás 24. § A hivatásos állományból kikerülők személyi anyagát annak a  rendvédelmi szervnek kell visszajuttatni, amely rendvédelmi szervtől a hivatásos állomány tagjának vezénylésére sor került, a fogyatékanyagot a rá irányadó szabályok szerint a vezénylő rendvédelmi szerv kezeli. 25. § Jogszabály vagy a  miniszter által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszköz előírása esetén, továbbá évente összesített adatfeldolgozást, statisztikai értékelést kell készíteni a hivatásos állomány összetételéről, képzettségéről, a  fluktuációról, a  vezetési, szervezési, létszám- és bérgazdálkodással, a  személyügyi, a  fegyelmi, a  képzési tevékenységgel kapcsolatos döntések előkészítéséhez vagy azok hatásai, eredményei vizsgálata érdekében. Az  elkészítendő adatfeldolgozáshoz, statisztikai értékeléshez az  adatok személyazonosításra alkalmatlan módon használhatóak fel. 26. § (1) A személyi anyaggyűjtőben a Hszt.-ben meghatározott adatkörre vonatkozó iratokat tárgykörönként csoportosítva, nyilvántartásba vételük sorrendjében kell tárolni. (2) A  személyi anyaggyűjtőben az  időszerűségét vagy okszerűségét vesztett, papíralapú iratokat selejtezni kell, a  kiselejtezett irat selejtezésének időpontját az  adatlapon fel kell tüntetni. A  selejtezést a  humánigazgatási szakszolgálat munkatársa hajtja végre. (3) A (2) bekezdésben megjelölt selejtezés csak a személyi anyaggyűjtőben elhelyezett iratokra terjed ki, az egyes iratok alapjául szolgáló eljárásban keletkezett iratok selejtezésének kötelezettségét nem keletkezteti, az  alapeljárásban keletkezett iratokat az alapeljárásra vonatkozó iratkezelési és selejtezési szabályok szerint lehet selejtezni. (4) A selejtezhető iratok körét és a selejtezési időt az 1. melléklet tartalmazza. 7. Személyügyi igazgatás 27. § (1) A TIBEK-nél a személyügyi igazgatás keretébe tartozó feladatok: a) a hivatásos állományba kerülők kiválasztásával, pályáztatásával, kinevezésével, képzésével, továbbképzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, b) a  hivatásos állományban lévők szolgálati viszonyát érintő munkáltatói intézkedések előkészítésével, szervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, c) a  munkáltatói jogkört gyakorló vezetők személyügyi igazgatási feladataival összefüggő döntés-előkészítő, koordináló, valamint a döntések végrehajtását biztosító tevékenységek, d) a TIBEK működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges vezetői állomány utánpótlásának tervezése, biztosítása, e) a hivatásos állomány előmenetelének biztosításával összefüggő személyügyi igazgatási feladatok végzése, f ) a hivatásos állományban lévőkkel kapcsolatos szociális és kegyeleti intézkedések végrehajtása, g) a személyügyi nyilvántartás kezelésével összefüggő feladatok végrehajtása. (2) A személyügyi igazgatási feladatok ellátása során a) a személyi döntések meghozatalánál biztosítani kell az elfogultság és az egyoldalú megítélés kizárását, b) a döntések előkészítésébe be kell vonni a közvetlen szolgálati elöljárót, a Hszt. által meghatározott esetekben az érintett személyt, és bármelyik fél által nyilvánított eltérő vélemény esetében a döntésre jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles szolgálati elöljárójának állásfoglalását kérni, c) a személyügyi igazgatási intézkedések során biztosítani kell a személyiségi jogok védelmét, továbbá d) biztosítani kell – a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával – a személyi döntésekről való nyílt tájékoztatást. 28. § (1) A  főigazgató a  személyügyi igazgatással kapcsolatos feladatait köteles folyamatosan személyesen végezni vagy a humánigazgatási szakszolgálat útján irányítani és ellenőrizni. (2) A személyügyi igazgatás ellenőrzése kiterjed a) a  Hszt. és a  végrehajtására kiadott jogszabályokban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározottak helyi szintű érvényre juttatásának elemzésére és b) az ellenőrzött szervezet működéséhez szükséges személyi feltételek vizsgálatára. 8. A szolgálati idő megállapítása, módosítása, igazolása 29. § A hivatásos állomány tagjának szolgálati idejét az a rendvédelmi szerv állapítja meg, amelytől a hivatásos állomány tagjának vezénylésére sor került, a szolgálati idő módosítása és nyilvántartása a TIBEK munkáltatói jogkör gyakorlójának hatáskörébe tartozik. A  szolgálati idő módosításáról a  TIBEK a  vezénylő rendvédelmi szervet haladéktalanul tájékoztatja. 30. § (1) A  megállapított szolgálati idő kezdetének módosítása az  érintett okirattal igazolt kérelme alapján történhet. A szolgálati idő módosítását a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kell megállapítani. (2) Ha a szolgálati idő kezdő napját a rendvédelmi szerv hibájából kell módosítani, a szolgálati időhöz fűződő járandóságok az elévülési időn belül visszamenőleg járnak. 9. A hivatásos állományra vonatkozó munkáltatói intézkedések kiadásának rendje 31. § (1) A  szolgálati viszony módosításával, megszüntetésével kapcsolatos és a  szolgálati viszony fennállása alatt tett munkáltatói intézkedéseket – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a TIBEK-nél állományparancsban, miniszteri hatáskörben hozott intézkedéseket határozatban kell elrendelni. (2) Állományparancsban vagy határozatban kell elrendelni a) a szolgálati beosztásba kinevezést, a változó szolgálatteljesítési helyre vonatkozó kinevezést a szolgálatteljesítési helyek meghatározásával, b) a szolgálati hely és a szolgálati beosztás változását, módosítását, c) a besorolást, az előléptetést, az előresorolást, a vezetői kinevezést és annak visszavonását, d) az iskolai végzettség megszerzésére vonatkozó előírást, e) az elismerést és a jutalmazást, f ) a fegyelmi eljárással és a méltatlansági eljárással kapcsolatos intézkedéseket, g) az illetmény nélküli szabadság és a rész-szolgálatteljesítési idő engedélyezését, h) a szolgálati viszony szünetelését, i) a névváltozás átvezetését, j) az átrendelést, megbízást, k) a korábbi munkáltatói intézkedés módosítását és l) mindazokat a döntéseket, amelyek az addig hatályos állományparancs vagy határozat lényeges elemét érintik. (3) Ha a szolgálati beosztás betöltéséhez egyéb szakirányú képzettség megszerzése, szaktanfolyam elvégzése szükséges, annak elvégzését – határidő megjelölésével – a kinevezéskor, a szolgálati viszony módosításakor elő kell írni. 32. § (1) Az állományparancs és a határozat szakszerű előkészítéséért a humánigazgatási szakszolgálat, valamint a minisztérium személyügyi szerve, az abban foglaltak jogszerűségéért az adott munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felelős. (2) A  munkáltató által egyidejűleg hozott valamennyi intézkedést lehetőség szerint egy állományparancsban vagy határozatban kell elrendelni. (3) Az  állományra vonatkozó, munkáltatói döntéseket tartalmazó állományparancsot vagy határozatot úgy kell elkészíteni, hogy az  intézkedéssel érintett valamennyi szerv és személy a  rá vonatkozó mértékben a  döntésről tudomást szerezzen. Ennek megfelelően szükséges számú másolatot vagy kivonatot kell készíteni. (4) Az  állományparancs vagy a  határozat eredeti irattári példányát az  azt kiadó szerv személyügyi archívumában évenkénti csoportosításban kell tárolni és őrizni az irattári terv előírásai szerint. (5) Központi hatáskörben vagy más szerv által kiadott állományparancs vagy határozat intézkedésre megküldött példányait személyi iratként kell kezelni, és az iratkezelési szabályzatnak megfelelően az irattári terv előírásai szerint kell selejtezni. 33. § (1) Az új szolgálati beosztásba helyezés esetén az első szolgálatteljesítés megkezdésekor a hivatásos állomány tagjának át kell adni a szolgálati beosztásra meghatározott munkaköri leírást, melyet az érintettnek alá kell írnia. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti első szolgálatteljesítés megkezdésekor a  hivatásos állomány tagjával ismertetni kell a  tevékenységére vonatkozó munkarendet, a  szolgálati és pihenőidő biztosításának, a  hivatásos állomány tagját terhelő kártérítési felelősség rendjének szabályait, és a hivatásos állomány tagját ki kell oktatni az adott szolgálati helyre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi és egyéb biztonsági rendszabályokról, melynek megtörténtét írásban dokumentálni kell. VI. Fejezet Záró rendelkezések 34. § (1) Ez  az  utasítás – a  (2)  bekezdésben meghatározott kivétellel – a  terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LXIX. törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (2) A 35. § 2019. január 1-jén lép hatályba. 35. § Hatályát veszti a 20. § (1) bekezdése. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter