213/2006. (X. 27.) Korm. rendelete az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. XV. törvény végrehajtásának egyes szabál

213/2006. (X. 27.) Korm. rendelete az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól. Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) 20. §-a (5) bekezdésének a) és c) pontjában és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ban kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: [Az Üht. 4. §-ához] A kibocsátási engedély 1. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenység (ideértve a próbaüzemet is) csak az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) által kiadott kibocsátási engedély alapján végezhető. (2) A kibocsátási engedély iránti kérelem részletes tartalmi követelményeit a 2. melléklet állapítja meg. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a kibocsátási engedély iránti kérelemre vonatkozó adatlapokat és a kitöltési útmutatót közleményben teszi közzé a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában, valamint honlapján. (3) A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek esetén a kibocsátási engedély iránti kérelmet az egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követően kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz. (4) A (3) bekezdés alá nem tartozó tevékenységek esetén a kibocsátási engedély iránti kérelmet a környezethasználat feltételeit megállapító engedély jogerőre emelkedését követően kell benyújtani. (5) A környezetvédelmi hatóság a kibocsátási engedélyt a környezethasználat feltételeit megállapító engedélyben foglaltakra tekintettel kiadja, ha megállapítja, hogy az üzemeltető képes az üvegházhatású gázok kibocsátásait a 2. § szerint nyomon követni és arról jelentést tenni. A kibocsátási engedély részletes tartalmi követelményeit a 3. melléklet állapítja meg. (6) Ugyanazon üzemeltető által egy – a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 33. pontja szerinti – telephelyen működtetni kívánt több tevékeny ség esetén az üzemeltető kérheti egyetlen kibocsátási engedély kiadását. A kérelemben a 2. melléklet szerinti adatokat valamennyi, technológiailag nem egybe tartozó tevékenységre külön-külön kell megadni. (7) A kibocsátási engedélyt a környezetvédelmi hatóság rendszeresen, de legalább ötévente felülvizsgálja. Ha a környezetvédelmi hatóság a felülvizsgálat eredménye alapján megállapítja, hogy a) az engedély kiadásakor megállapított feltételek megváltoztak, az engedélyt megfelelően módosítja, illetőleg b) ha az engedély kiadásához szükséges valamely feltétel nem áll fenn, a kibocsátási engedélyt visszavonja. [Az Üht. 5. § (1) bekezdéséhez] A kibocsátások nyomon követése, jelentéstétel 2. § (1) Az üzemeltető köteles a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó üvegházhatású gázkibocsátását az 5. mellékletben foglaltakra tekintettel, a Bizottság 2004/156/EK határozata és a kibocsátási engedély szerint nyomon követni és arról a környezetvédelmi hatóság részére a tárgyévet követő március 31-ig külön jogszabály szerint hitelesített jelentést tenni, a (2) bekezdés szerinti adatlapok felhasználásával. (2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti hitelesített jelentésre, valamint a (4) bekezdés szerinti változás-bejelentésre vonatkozó adatlapokat és a kitöltési útmutatót közleményben teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján. (3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a környezetvédelmi hatóság jogosult – az engedélyben meghatározott tevékenységekre vonatkozóan, az engedélyben és az alkalmazandó jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges – további rendszeres, illetve eseti információkat kérni. (4) Az üzemeltető köteles a 4. mellékletben meghatározott adatok megváltozását, és a tevékenység végzéséhez kapcsolódó eseményeket az ott megjelölt határidővel – a (2) bekezdés szerint közzétett adatlapok felhasználásával – bejelenteni. (5) A környezetvédelmi hatóság a 4. melléklet 1., 3. és 4. pontja szerinti esetben ugyanazon engedélyazonosító alatt új kibocsátási engedélyt ad ki, vagy a módosítás iránti kérelmet elutasítja. (6) A 66/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontja szerint bezáró létesítmény üzemeltetője a bezárás napjától számított 30 napon belül köteles a tevékenység folytatásának idejére vonatkozóan, külön jogszabály szerint hitelesített jelentést tenni. Ha a bezárás évére vo natkozó kibocsátási jelentés benyújtásának határideje korábban van, mint március 31., akkor az (1) és az e bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő. [Az Üht. 6. § (1)–(2) bekezdéséhez] A Nemzeti Kiosztási Terv 3. § (1) A Kormány a Nemzeti Kiosztási Tervet (a továbbiakban: Kiosztási Terv) e rendelet 3–7. §-ai szerinti eljárásban fogadja el. (2) A Kiosztási Terv elkészítése során a Kormány figyelembe veheti különösen a) a kibocsátási engedélyezés során benyújtott adatokat; b) a kibocsátási engedéllyel rendelkező létesítmények hitelesített kibocsátási jelentésében benyújtott adatokat; c) az e rendeletnek megfelelően előírt kiegészítő adat szolgáltatás során benyújtott egyéb adatokat; d) a Magyar Energia Hivatal szakvéleményét; e) a rendelkezésre álló makrogazdasági és technológiai adatokat, valamint előrejelzéseket. 4. § (1) Az Üht. 2. mellékletében megjelölt alapelvekkel összhangban a kibocsátási egységek kiosztásának tervezett elveit a miniszter – a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben – a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év január 1-jéig véleményezés céljából közleményben teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján. (2) Az (1) bekezdés szerint közzétett kiosztási elvekre a közzétételt követő január 31-ig írásban vagy elektronikus úton bárki észrevételt tehet. (3) A miniszter – a gazdasági és közlekedési miniszterrel együtt – mérlegeli a véleményezők észrevételeit, és az észrevételekről, valamint elutasított észrevételek esetén – a nyilvánvalóan alaptalan észrevételek kivételével – az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a minisztérium honlapján az 5. § (1) bekezdés szerinti közleménnyel egyidejűleg közzétesz. A minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli. 5. § (1) A kibocsátási egységek kiosztásának elveit, kiválasztásuk indokaival együtt a miniszter – a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben – a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év február 28-ig közleményben teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján. Ezen közleményben egyúttal a miniszter közzéteszi a 8. § (2) bekezdés, valamint a 11. § (2) bekezdés szerinti nyomtatványokat is. (2) A miniszter a Kiosztási Terv tervezetét – a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben – a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év március 31-ig véleményezés céljából közleményben teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján. (3) A Kiosztási Terv (2) bekezdés szerint közzétett tervezetére a közzétételt követő április 30-ig írásban vagy elektronikus úton bárki észrevételt tehet. (4) A kereskedési időszak alatt tervezett új beruházások felmérése érdekében a kereskedési időszak kezdetét megelőző harmadik év október 1-jétől a Kiosztási Terv tervezetének közzétételéig a miniszter – a gazdasági és közlekedési miniszterrel együtt – valamennyi érintett ágazat bevonásával konzultációt tart. Az ágazati konzultációk helyét és idejét a miniszter a minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján teszi közzé. (5) A (3) bekezdés szerint benyújtott észrevételeket, továbbá a (4) bekezdés szerinti konzultációk eredményeit a miniszter – a gazdasági és közlekedési miniszterrel együtt – mérlegeli a Kiosztási Terv véglegesítése során. A miniszter az észrevételekről, valamint elutasított észrevételek esetében – a nyilvánvalóan alaptalan észrevételek kivételével – az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a Kiosztási Terv tartalmát megállapító, a (6) bekezdés szerint elfogadott kormányhatározattal egyidejűleg a minisztérium honlapján közzétesz. A minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli. (6) A Kormány a Kiosztási Terv tartalmáról, valamint annak az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) és az Európai Gazdasági Térség tagállamai részére történő megküldéséről a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év június 30-ig határozatban rendelkezik. A Kiosztási Terv továbbításáról a miniszter gondoskodik. A kormányhatározatot a miniszter a minisztérium honlapján közzéteszi. 6. § (1) Amennyiben a Bizottság a Kiosztási Tervet részben vagy egészben elutasítja, azt a miniszter az elutasítás kézhezvételétől számított harminc napon belül a Bizottság észrevételeinek megfelelően, a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben átdolgozza, és az átdolgozott változatot – a módosítás tartalmát és indokait összefoglaló tájékoztatóval együtt – a minisztérium honlapján közzéteszi. (2) A Kiosztási Terv (1) bekezdés szerint átdolgozott változatára a közzétételt követő tizenöt napon belül írásban vagy elektronikus úton bárki észrevételt tehet. (3) A miniszter mérlegeli a véleményezők észrevételeit, és az észrevételekről, valamint elutasított észrevételek esetén – a nyilvánvalóan alaptalan észrevételek kivételé vel – az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a Kiosztási Terv tartalmát megállapító, a (4) bekezdés szerint elfogadott kormányhatározattal egyidejűleg a minisztérium honlapján közzétesz. A minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli. (4) A (2) bekezdés szerinti észrevételek benyújtási határidejének lejártát követő harminc napon belül a Kormány a Kiosztási Terv tartalmáról, valamint annak a Bizottság és az Európai Gazdasági Térség tagállamai részére történő ismételt megküldéséről határozatban rendelkezik. A Kiosztási Terv továbbításáról a miniszter gondoskodik. (5) A Kormány a Kiosztási Tervet – a Bizottság által történt jóváhagyását követő harminc napon belül – rendeletben hirdeti ki. [Az Üht. 6. § (3) bekezdéséhez] A Nemzeti Kiosztási Lista 7. § (1) A Nemzeti Kiosztási Lista (a továbbiakban: Kiosztási Lista) tételesen, éves bontásban meghatározza a térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét minden olyan létesítmény számára, mely a kereskedési időszakra vonatkozó Kiosztási Terv 5. § (6) bekezdése szerinti elfogadása idején jogerős kibocsátási engedéllyel rendelkezik. (2) A Kiosztási Lista elkészítése során – a Kiosztási Terv által megállapított keretszámoknak és kiosztási alapelveknek megfelelően – a Kormány figyelembe veheti különösen: a) a hitelesített kibocsátási jelentéseket; b) a (3) bekezdés szerint szolgáltatott kiegészítő adato kat. (3) A Kiosztási Lista megalapozása céljából a kibocsátási engedéllyel rendelkező létesítmények üzemeltetőitől a miniszter legkésőbb a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év június 30-ig e rendelet 6. mellékletének 1. pontjában szereplő – az 5. § (1) bekezdés szerinti közlemény részeként közzétett – adatok megadását kérheti. (4) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás hiányos vagy 30 napot meghaladó késedelmes teljesítése esetén a miniszter a be nem nyújtott információkat a rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg. 8. § (1) A Kiosztási Lista tervezetét a miniszter – a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben – a Kiosztási Terv 6. § (5) bekezdés szerinti kihirdetését követő 15 na pon belül észrevételezés céljából közleményben teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján. (2) A Kiosztási Lista tervezetében az egyes létesítmények részére kiosztani tervezett kibocsátási egységek mennyiségére vonatkozóan az érintett létesítmény üzemeltetője a miniszternél számítási hibára vagy egyéb elírásra hivatkozva az (1) bekezdés szerinti közzétételt követő 30 napon belül írásban észrevételt tehet. Az észrevételhez csatolni kell a hiba fennállását megalapozó számításokat és dokumentumokat. (3) E rendelet vonatkozásában elírásnak vagy számítási hibának minősül különösen, ha a) a Kiosztási Tervben a létesítmény vonatkozásában feltüntetett termelési és kibocsátási adatok nem egyeznek meg az üzemeltető által szolgáltatott adatokkal; b) az adott létesítmény részére a kibocsátási egységek kiosztani tervezett mennyisége nem egyezik meg a szolgáltatott és ellenőrzött adatoknak a Kiosztási Tervben megjelölt képletekbe történő behelyettesítése után számolt eredménnyel. (4) A miniszter a (2) bekezdés szerint benyújtott észrevételeket a Nemzeti Kiosztási Lista véglegesítése során megfelelően figyelembe veszi. A számítási hibára vagy egyéb elírásra vonatkozó észrevételek kapcsán a minisztert egyedi válaszadási kötelezettség terheli. (5) A Kiosztási Listát a Kormány a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év december 31-ig rendeletben hirdeti ki. A miniszter egyidejűleg gondoskodik a 2216/2004/EK bizottsági rendelet XIV. mellékletének megfelelő kiosztási terv táblának a Bizottság részére történő megküldéséről. [Az Üht. 10. § (1) bekezdéséhez és a 7. § (2)–(3) bekezdéséhez] A kibocsátási egység jóváírása és törlése 9. § (1) A jegyzékkezelő a kibocsátási egységek esedékes éves mennyiségét minden év február 28-ig írja jóvá az üzemeltető számláján. (2) A jegyzékkezelő törli a kibocsátási egységet: a) a kibocsátási egység jogosultjának a jegyzék kezelő jéhez eljuttatott nyilatkozata alapján bármikor; b) a visszaadást követően az adott év június 30-án; c) a kereskedési időszak végét követő év május 1-jén, ha a kibocsátási egység még nem került törlésre az a) vagy b) pont szerint. (3) A második és az azt követő kereskedési időszakot követően a (2) bekezdés c) pontja szerint törölt kibocsátási egységek helyett a jegyzék kezelője a kibocsátási egység jogosultjának számláján a törölt egységekkel megegyező mennyiségű új kibocsátási egységet ír jóvá. [Az Üht. 9. § (3) bekezdéséhez] Vis maior-kiosztás 10. § (1) Vis maior-kiosztás vonatkozásában elháríthatatlan külső oknak minősül különösen a létesítmény kibocsátásának növekedését közvetlenül eredményező, olyan előre nem látható esemény vagy akadály – így természeti katasztrófa, rongálás, fegyveres cselekmény –, melynek kiküszöbölése az üzemeltetőtől fokozott gondosság mellett sem várható el. (2) Vis maior-kiosztásra irányuló kérelmet az üzemeltető az elháríthatatlan külső ok felmerülését követő év január 15-ig nyújthat be két példányban a környezetvédelmi hatósághoz. A kérelemben meg kell jelölni, hogy az elháríthatatlan külső ok milyen mértékű többletkibocsátást eredményezett, továbbá a kérelemhez csatolni kell a vis maior-kiosztást megalapozó dokumentumokat. (3) A környezetvédelmi hatóság a kérelmet haladéktalanul továbbítja a miniszterhez. A miniszter a kérelmet jóváhagyás céljából haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül továbbítja a Bizottság részére. (4) A miniszter a vis maior-kiosztás iránti kérelem Bizottság általi jóváhagyását követő tizenöt napon belül a megállapított kibocsátási egységek mennyiségét határozatba foglalja, és egyidejűleg értesíti a jegyzékkezelőt a kibocsátási egységeknek az üzemeltető számláján történő jóváírására érdekében. [Az Üht. 10. § (3) bekezdéséhez] Új belépők 11. § (1) A Kiosztási Terv szerint az új belépő tartalékból kibocsátási egységekre jogosult üzemeltetők a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztását az e jogosultságot megalapozó eseményt követő december 31-ig kérhetik a minisztertől. Ezen határidő elmulasztása jogvesztő. (2) A kérelemhez csatolni kell a 6. mellékletében szereplő adatokat is, az 5. § (1) bekezdés szerinti nyomtatványok felhasználásával. (3) A miniszter – a gazdasági és közlekedési miniszter véleményének figyelembevételével – a kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét a Kiosztási Tervben az új belépő tartalék felhasználására vonatkozó szabályoknak megfelelően – termelői engedélyköteles tevékenységek esetén a Magyar Energia Hivatal szakvéleményének figyelembevételével határozatban állapítja meg a kérelem benyújtását követő év február 28-ig. (4) A (3) bekezdés szerinti határozatot a miniszter haladéktalanul megküldi a jegyzékkezelő részére. [Az Üht. 13. §-hoz] Közös teljesítés 12. § (1) Az 1. melléklet szerint azonos tevékenységet folytató, magyarországi székhellyel rendelkező létesítmények üzemeltetői írásban megállapodhatnak, hogy a kibocsátási egységek visszaadására az Üht. 11. §-a szerint fennálló kötelezettségüket az első, illetve a második kereskedési időszak alatt az általuk kiválasztott teljesítési megbízott útján teljesítik (közös teljesítés). (2) A teljesítési megbízott: a) jogosult a közös teljesítésben részt vevő üzemelte tők számára megállapított kibocsátási egységek együttes mennyisége feletti rendelkezésre; b) köteles valamennyi üzemeltető nevében a kibocsátási egységek visszaadására; c) viseli a visszaadási kötelezettség elmulasztásából egyébként az üzemeltetőt terhelő jogkövetkezményeket. (3) Teljesítési megbízottként az a gazdasági társaság jelölhető ki, akinek: a) nincsen magyarországi köztartozása, és b) nem áll csődeljárás, végelszámolás vagy felszámo lás alatt. (4) A megállapodásban a részt vevő üzemeltetők nyilatkoznak arról, hogy a közös teljesítés tartama alatt kibocsátási egységeik és üzemeltetői számláik felett a rendelkezési jogot teljes mértékben a teljesítési megbízott gyakorolja. A megállapodás tartama alatt az üzemeltetők kibocsátási egységei olyan összességet alkotnak, amely felett a teljesítési megbízott jelen jogszabály megkötéseivel, szabadon rendelkezhet anélkül, hogy a közös teljesítéshez szükséges egységek a teljesítési megbízott tulajdonába (számlájára) kerülnének. A közös teljesítésen kívüli, egyéb tranzakciók tekintetében a teljesítési megbízott a megbízás szabályai szerint jár el. (5) Közös teljesítésre irányuló megállapodás legfeljebb egy kereskedési időszakra köthető. Ezen belül a megállapodás tartamát a felek naptári években szabadon állapítják meg. (6) A megállapodás jóváhagyására irányuló kérelmet a közös teljesítéssel érintett időszak első évét megelőző szeptember 1-jéig kell a környezetvédelmi hatóság részére két példányban benyújtani. A kérelmet a részt vevő üzemeltetők felhatalmazása alapján a kijelölt teljesítési megbízott nyújtja be. (7) A kérelemben meg kell jelölni a közös teljesítésben részt vevő létesítményeket és azok üzemeltetőit, a teljesítési megbízottat, valamint a közös teljesítés tartamát. A kérelemhez csatolni kell az alábbiakat: a) a közös teljesítésére vonatkozó megállapodást magyar nyelven, illetve a megállapodás magyar nyelvű hiteles fordítását; b) a teljesítési megbízottra vonatkozó három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, továbbá a cégbíróságon iktatott, de még el nem bírált változásbejegyzési kérelem hiteles másolatát; külföldi székhellyel rendelkező teljesítési megbízott esetén a regisztrációt megfelelően igazoló dokumentum hiteles másolatát; c) a cég képviseletére vagy jegyzésére jogosult személy eredeti aláírási címpéldányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát; d) igazolást a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítéséről. (8) Amennyiben a megállapodás, illetve a kérelem az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelel, a környezetvédelmi hatóság a kérelmet az annak alátámasztására szolgáló adatokkal együtt a miniszter útján haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül továbbítja a Bizottság felé. (9) Amennyiben a Bizottság a kézhezvételtől számított három hónapon belül a kérelem ellen nem emel kifogást, a környezetvédelmi hatóság a közös teljesítésben részt vevő üzemeltetők körét, a teljesítési megbízott személyét, továbbá a részt vevő üzemeltetőket együttesen megillető kibocsátási egységek mennyiségét a határidő lejártát követő tizenöt napon belül határozatban állapítja meg. A Bizottság jóváhagyásáról vagy a kérelem elutasításáról a miniszter a határidő lejártát követően haladéktalanul értesíti a környezetvédelmi hatóságot. (10) A közös teljesítésre irányuló jóváhagyott megállapodásokról a környezetvédelmi hatóság nyilvántartást vezet. 13. § (1) A teljesítési megbízott köteles a közös teljesítésben részt vevő üzemeltetők javára, ezen üzemeltetők tárgyévi együttes kibocsátásának megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet a tárgyévet követő április 30-ig visszaadni. (2) Amennyiben a közös teljesítésben részt vevő bármely üzemeltető a hitelesített kibocsátási jelentés benyújtására az Üht. 5. § (1) bekezdése alapján fennálló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig a teljesítési megbízott nem jogosult kibocsátási egységek átruházására. A jegyzékkezelő a hitelesített jelentés benyújtásáig zárolja a részt vevő üzemeltetők számláját. (3) Amennyiben a teljesítési megbízott a kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, az Üht. 17. § (1)–(4) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények – ideértve az e rendelet 19. §-a szerinti bírságot is – a teljesítési megbízott vonatkozásában megfelelően alkalmazandók. 14. § (1) A közös teljesítésre irányuló megállapodás megszűnik: a) a megállapodásban meghatározott időtartam lejártával; b) a felek közös megegyezése alapján, a következő év január 1-jei hatállyal; c) bármelyik fél felmondó nyilatkozatával, a következő év január 1-jei hatállyal; d) a részt vevő üzemeltetők személyében történő minden olyan változás eredményeképpen, mely érinti a közös teljesítésbe bevont kibocsátási egységek teljes mennyiségét, azonnali hatállyal; e) a teljesítési megbízott megszűnése, összeolvadása esetén, illetve a 12. § (3) bekezdés szerinti alkalmassági feltételek megszűnése esetén azonnali hatállyal; valamint f) a visszaadási kötelezettség elmulasztása után kirótt bírság meg nem fizetése esetén azonnali hatállyal. (2) A felek személyében történő valamennyi változásról a teljesítési megbízott haladéktalanul értesíti a környezetvédelmi hatóságot. A megállapodás megszűnéséről – az (1) bekezdés f) pont szerinti eset kivételével – a teljesítési megbízott haladéktalanul értesíti a környezetvédelmi hatóságot. (3) A közös teljesítésre irányuló megállapodás megszűnése esetén valamennyi részt vevő üzemeltető felelős a saját kibocsátásainak megfelelő kibocsátási egységek visszaadására, illetve a saját mulasztása utáni bírság megfizetésére. A teljesítési megbízott a részt vevő üzemeltetők részére okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel. [Az Üht. 15. § (1)–(3) bekezdéséhez] A forgalmi jegyzék közhitelessége és nyilvánossága 15. § (1) A forgalmi jegyzék a bejegyzett adatok és tények fennállását közhitelesen tanúsítja. Ha valamely adatot vagy tényt a forgalmi jegyzékbe bejegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. A forgalmi jegyzékben feltüntetett adatokkal és tényekkel szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adat vagy tény fennállását vagy helyességét vitatja. (2) A számlabirtokos jóhiszemű személlyel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett és a forgalmi jegyzékben bejegyzett adat nem felel meg a valóságnak. Ellenkező bizonyításig jóhiszeműnek kell tekinteni azt, aki a forgalmi jegyzékben szereplő adatban bízva ellenérték fejében szerez kibocsátási egységet vagy egyéb jogot. (3) A forgalmi jegyzékben szereplő adatok a Bizottság 2216/2004/EK rendeletének XVI. mellékletében foglaltak szerint nyilvánosak. Számlavezetési díj 16. § (1) A kibocsátási egységek közhiteles nyilvántartásáért és kezeléséért e rendelet 7. mellékletében meghatározott mértékű számlavezetési díjat (a továbbiakban: számlavezetési díj) kell fizetni. (2) A számlavezetési díjat a környezetvédelmi hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200000287261-00000000 előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni. (3) A forgalmi jegyzékhez kapcsolódó üzemeltetői számla és a személyi számla esetében a számlavezetési díjat – a 17. §-ban meghatározott kivétellel – a számla tulajdonosa évente a tárgyév január 31-ig köteles megfizetni a környezetvédelmi hatóság által a tárgyév január 5-ig kiállított és a számlatulajdonos részére megküldött számla alapján. (4) A számlavezetési díjat átutalási megbízással kell teljesíteni vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton kell befizetni. (5) A számlavezetési díj az eljáró közigazgatási szerv bevétele. A számlavezetési díjat a környezetvédelmi hatóság a forgalmi jegyzék működtetésére fordítja. (6) A környezetvédelmi hatóság a számlavezetési díjakról nyilvántartást vezet. 17. § (1) A számlavezetési díjat, amennyiben a számla nyitására év közben kerül sor, a számla nyitását követő tizenöt napon belül kell befizetni a környezetvédelmi hatóság által a számla nyitásával egyidejűleg kiállított és a számlatulajdonos részére megküldött számla alapján. (2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben számlavezetési díjat a számlanyitást követő naptól a tárgyév december 31-ig terjedő időszakra kell fizetni. (3) A számlavezetési díj mértéke az (1) bekezdésben foglalt esetben e rendelet 7. mellékletében meghatározott éves díjnak a (2) bekezdésben meghatározott időszakra eső arányos része. (4) Ha a forgalmi jegyzékhez kapcsolódó üzemeltetői számlát és személyi számlát a számlatulajdonos év közben megszünteti, a környezetvédelmi hatóság a számla megszüntetését követő tizenöt napon belül visszautalja a számlatulajdonos részére a számla megszüntetését követő naptól a tárgyév december 31-ig terjedő időszakra eső számlavezetési díjat. 18. § (1) Ha a számlatulajdonos díjfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni, a jegyzékkezelő pedig – a kibocsátási egységek törlését és visszaadását kivéve – letilt minden további olyan átruházást, amely a számlán lévő kibocsátási egységek mennyiségét csökkentené (a továbbiakban: zárolás). A jegyzékkezelő a zárolás tényéről értesíti az érintetteket. (2) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. (3) A jegyzékkezelő a számla zárolását a számlavezetési díj és a késedelmi pótlék befizetése után oldja fel. A számla zárolásának feloldásáról a jegyzékkezelő értesíti az érintetteket. [Az Üht. 17. § (1) bekezdéséhez] Bírság 19. § (1) Amennyiben az üzemeltető az 1. mellékletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet kibocsátási engedély nélkül folytatja, a környezetvédelmi hatóság – a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve – az üzemeltetőt a kibocsátási engedély iránti kérelem beadásáig terjedő időszakra határozatban napi húszezertől százezer forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezi. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményt kell alkalmazni akkor is, ha az üzemeltető a 4. melléklet 1. pontja szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztva, a tevékenységet módosított kibocsátási engedély nélkül folytatja tovább. (3) Amennyiben az üzemeltető az üvegházhatású gázok nyomon követését és jelentését nem e rendeletnek, a Bizottság 2004/156/EK határozatának, illetve a kibocsátási engedélynek megfelelően végzi, a környezetvédelmi hatóság – a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve – az üzemeltetőt határozatban ötvenezertől ötszázezer forintig terjedő egyszeri bírság megfizetésére kötelezi. (4) Amennyiben az üzemeltető a 2. § (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság – a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve – az üzemeltetőt határozatban ötvenezertől ötszázezer forintig terjedő egyszeri bírság megfizetésére kötelezi. A (2) bekezdésen alapuló bírság kiszabásával egyidejűleg ezen jogkövetkezmény nem alkalmazható. (5) A (4) bekezdéstől eltérően a bezárás bejelentésének elmulasztása esetén külön jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazandók. (6) Amennyiben az üzemeltető a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt határozatban a mulasztással érintett minden egyes tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő kibocsátás után 100 eurónak megfelelő forintösszeg egyszeri megfizetésére kötelezi. (7) A bírság összegének megállapítása során a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a visszaadás napján közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni. [Az Üht. 18. § (1) bekezdéséhez] Nemzetközi jelentéstétel 20. § A miniszter az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó jelentések alapjául szolgáló kérdőív létrehozásáról szóló 2005/381/EK bizottsági határozatnak megfelelően évente jelentést készít a kibocsátási egységkereskedelmi rendszer működéséről. A jelentést a miniszter a tárgyévet követő év június 30-ig küldi meg a Bizottság részére. Átmeneti és záró rendelkezések 21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba. (2) Az első kereskedési időszak alatt a 19. § (6) bekezdés szerinti bírság összege 40 eurónak megfelelő forintösszeg a mulasztással érintett minden egyes tonna széndioxid-egyenértéknek megfelelő kibocsátás után. (3) A jegyzékkezelő az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség. A jegyzékkezelő a 2216/2004/EK bizottsági rendelet szerint jár el. (4) Az 1. mellékletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet kibocsátási engedély nélkül folytató létesítmény esetén a kibocsátási engedély iránti kérelmet e rendelet hatálybalépését követő 45 napon belül kell benyújtani. (5) A (4) bekezdéstől eltérően az ipari koromgyártás, hőbontás (pirolízis, krakkolás) és a kőzetgyapot gyártása esetén a kibocsátási engedély iránti kérelmet e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül kell benyújtani. (6) E rendelet 10. §-a 2008. június 1-jén hatályát veszti. (7) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátásának engedélyezéséről, nyomon követéséről és jelentéséről szóló 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet és az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 143/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet és az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 143/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 308/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, továbbá a 2005–2007 közötti időszakban az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmére vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv és Nemzeti Kiosztási Lista kihirdetéséről, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól szóló 66/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése hatályát veszti. 22. § (1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (az Üht.-vel együtt); b) a Bizottság 2004/156/EK határozata (2004. január 29.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásainak nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról. (2) Ez a rendelet a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló, 2004. december 21-i 2216/2004/EK bizottsági rendelet 8. cikke (1) bekezdésének, 38. cikke (1) és (2) bekezdésének, 44. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint 74. cikkének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök