203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelete a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi

203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelete a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről. A Kormány a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed: a) a vasúti társaságra [vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § (3) bekezdés 1. pont] és a b) pontban meghatározott munkavállalót foglalkoztató gazdasági társaságra (a továbbiakban együtt: munkáltató), b) a vasúti társaság munkavállalójára, a vasúti társasággal egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő személyre, továbbá más gazdasági társaság azon munkavállalójára, aki: ba) a vonatközlekedés irányítását, a vonatok mozgásának engedélyezését és lebonyolítását vagy a vonatok előkészítését végzi, bb) a vasúti kocsik, szerelvények tolatását, a vonatok továbbítását végzi, bc) a közlekedő vonatokon forgalomszabályozási tevékenységet végez, bd) a vasúti pályán és tartozékain, a vasúti üzemi létesítményeken munkát végez, c) azon személyre, aki a b) pontban felsorolt tevékenységi körök valamelyikében a vasúti társasággal, vagy egyéb érintett gazdasági társasággal munkaviszonyt vagy egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt kíván létesíteni, d) az iskolai rendszerű vasúti oktatási intézmény és az iskolai rendszeren kívül jóváhagyott vasúti szakképzés tanulójára és hallgatójára a szakmai alkalmasság megítélésében (a továbbiakban együttesen: munkavállaló), e) az egészségi alkalmassági vizsgálatot végző orvosra és szervezetre, f) a közlekedési hatóságra. (2) A rendelet hatálya nem érinti a külön jogszabály által előírt munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatokat. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) egészségi alkalmassági vizsgálat: az 1. mellékletben megállapított, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakör betöltését megelőző, a betöltéséhez szükséges egészségi és pszichés követelményeknek való megfelelés vizsgálata, annak megállapítása érdekében, hogy a meghatározott munkakörben végzett tevékenység a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent, és képes-e a tevékenységet megfelelően ellátni, b) szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátítását, vagy a gyakorlati oktatás megkezdését megelőző, az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat, c) munkaköri csoport: a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő vasúti munkakörök alkalmassági szempontrendszer alapján történő osztályozása, az adott munkakör betöltése szempontjából meghatározott egészségi és pszichés követelmények alapján, d) mozdonyvezető: da) a vasúti személyszállításra vagy árufuvarozásra kijelölt szerelvények továbbítására, továbbá vasúti tolatásra alkalmas jármű vezetője, db) a metró motorkocsi-vezető, a HÉV járművezető, a földalatti vasút vezetője, a közúti vasúti jármű vezetője, a fogaskerekű vasúti jármű vezetője, dc) a rádiós távirányítással mozdonyt irányító járművezető, e) egyéb vasúti járművezető: ea) a d) pontba nem tartozó, a vasúti pályahálózat fenntartási, építési, karbantartási, helyreállítási tevékenysége körében alkalmazott, a szolgálati személyzeten és e tevékenység során felhasználandó eszközökön kívül más személyeket és egyéb eszközöket nem továbbító vasúti jármű vezetője, eb) a saját célú vasúti pályahálózaton járművet vezető személy, valamint a nem saját célú vasút üzemi területén (telephelyén, járműtelepén), de legfeljebb a kiágazási állomás vagy szolgálati hely kiágazási váltójáig terjedő pályaszakaszon, a vasúti járművek tolatását végző járművezető. Az egészségi alkalmassági vizsgálat célja és a felek kötelezettségei 3. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a munkavállaló vasúti munkavégzésből eredő megterhelés által okozott igénybevétele egészségét, testi vagy lelki épségét nem veszélyezteti-e, esetleges idült betegsége, fogyatékossága a szakma elsajátítása, begyakorlása, illetve a munkakör ellátása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt, és a munkakörnek képes-e megfelelni. (2) A munkáltató a rendelet 5. melléklet A. pontja szerinti beutalóval kezdeményezi az alkalmasság megállapítását. Az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet végző munkavállaló munkakörét a rendelet 1. mellékletében felsorolt elnevezéssel kell jelölni. (3) Ha az egészségi alkalmassági vizsgálatot véleményező orvos vagy bizottság döntése alapján a munkavállaló a megjelölt munkakörre alkalmatlanná válik, az adott munkakörben nem foglalkoztatható. 4. § Az egészségi alkalmassági vizsgálatra jelentkező személy köteles: a) keresőképes állapotban, kipihenten, az előjegyzett időpontban, alkohol és a vizsgálat eredményét befolyásoló gyógyszerek, valamint kábítószer hatása alól mentes állapotban megjelenni, b) személyazonosságát kérésre igazolni, c) a munkáltató által kitöltött beutalóval jelentkezni, d) egészségi állapotáról a valóságnak megfelelő adatokat közölni, e) pszichológiai vizsgálatra az 5. melléklet D. pontja szerinti beutalóval jelentkezni, mellyel igazolja, hogy a megjelölt munkakörre orvosi szempontból egyébként alkalmas. 5. § Az egészségi alkalmassági vizsgálat lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. Az egészségi alkalmasság vizsgálata és véleményezése a 15. §-ban meghatározott esetekben záró vizsgálattal egészül ki. Előzetes vizsgálat és előzetes szakmai alkalmassági vizsgálat 6. § (1) Előzetes vizsgálatot kell végezni: a) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatni kívánt személynél a munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőzően, b) fennálló munkaviszony esetében, valamely alacsonyabb munkaköri csoportba sorolt alkalmassági követelményeket támasztó munkakörből magasabb alkalmassági követelményeket támasztó munkakörbe történő áthelyezés előtt, c) egyéb munkakörből, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörbe történő áthelyezés előtt, d) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben hat hónapon túl ismételten foglalkoztatott vagy a tevékenységét bármely okból hat hónapot meghaladó időtartamban nem folytató személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően. (2) Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni: a) az iskolai rendszerű vasúti oktatási intézmény, vagy iskolai rendszeren kívül jóváhagyott vasúti szakképzésben részt vevő tanuló esetében a tanulószerződés megkötése előtt, b) a közép- és felsőfokú oktatásban részt vevő tanuló vagy hallgató esetében a tanulmányi ösztöndíjszerződés megkötése előtt. 7. § (1) Az 1. mellékletben fel nem sorolt munkakört betöltő munkavállaló, amennyiben tevékenysége ellátása során – ideiglenesen vagy tartósan – elsodrási határon belül, üzemi közlekedési téren balesetveszélyes körülmények között munkát végez, a III. munkaköri csoportba besorolt munkakörökre előírt érzékszervi és pszichés követelményeknek kell megfelelnie. Az érintett munkaköröket a munkáltató – a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi orvos véleményének figyelembevételével – belső szabályzatában állapítja meg. (2) A kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton, vagy nem saját célú vasút telephelyén, járműtelepén foglalkoztatott munkavállaló, az általa betöltött munkakört az eggyel alacsonyabb munkaköri csoportra előírt egészségi alkalmassági követelmények teljesülése esetén is betöltheti, kivéve, ha számára a tevékenység végzéséhez látásjavító eszköz szükséges. (3) Az a munkavállaló, aki több munkakör ellátására kötelezett, az általa ellátandó legszigorúbb egészségi alkalmassági követelményt igénylő munkakör egészségi alkalmassági feltételeinek kell megfelelnie. (4) A fizikai, kémiai és biológiai expozíciónak kitett munkakörök esetében – az egészségi állapot meghatározása érdekében – az előzetes vizsgálatnak ki kell egészülnie a külön jogszabályban előírt vizsgálatokkal. 8. § (1) Az előzetes vizsgálat kiterjed: a) az általános orvosi vizsgálatra, b) az érzékszervek működésének vizsgálatára (látás, hallás, színérzékelés), c) diabetes mellitus (cukorbetegség), vagy a klinikai vizsgálat által jelzett egyéb állapot kimutatására szolgáló vizelet- vagy vérvizsgálatra, d) nyugalmi EKG-ra, e) drogszűrésre. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl, mozdony- és egyéb vasúti járművezetők előzetes vizsgálata során, a munkavégzés megkezdése előtt a) általános labor (vérkép, vércukor, máj- és vesefunkciók, vizelet), b) szemészeti (anomaloscop), c) audiológiai, d) neurológiai szakorvosi vizsgálatok elvégzése kötelező. (3) A munkakör ellátására csak látásjavító eszközzel alkalmas munkavállaló, munkavégzése időtartama alatt köteles tartalék látásjavító eszközét magánál tartani, és ellenőrzés esetén felmutatni. (4) Az előzetes vizsgálat a 4. mellékletben felsorolt munkakörök betöltése esetén, a 16–18. §-okban meghatározott pszichológiai vizsgálattal egészül ki. 9. § (1) Az előzetes vizsgálat alapján a munkavállaló – a rendelet 3. melléklet A. pontjában meghatározott feltételrendszer figyelembevételével – általános egészségi, érzékszervi és pszichés állapota alapján, valamint a fizikai, kémiai, biológiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők megítélésénél e rendelet és a vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével kerül minősítésre. (2) Nem minősíthető az adott munkakör ellátására alkalmasnak az a munkavállaló, aki a rendelet 2. mellékletében felsorolt, olyan egészségi alkalmasságot kizáró betegségben vagy fogyatékosságban szenved, amely az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátását nem teszi lehetővé. (3) Tizennyolc évet be nem töltött személy egészségi alkalmasság szempontjából nem minősíthető. Időszakos vizsgálat és időszakos szakmai alkalmassági vizsgálat 10. § Az időszakos vizsgálat célja a munkavállaló egészségi állapotában bekövetkezett olyan esetleges változások megállapítása és figyelemmel kísérése, melyek befolyásolhatják az adott munkakörben történő további foglalkoztatást. 11. § (1) Időszakos vizsgálatra köteles: a) az I. és II. munkaköri csoportba besorolt tevékenységet végző munkavállaló: aa) 55 éves kor alatt háromévente, ab) 55 éves kor felett évente, b) a III. munkaköri csoportba besorolt, valamint a 7. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet végző munkavállaló: ba) 60 éves kor alatt háromévente, bb) 60 éves kor felett évente. (2) Az időszakos vizsgálat hatályát a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi orvos, illetve a felülvizsgálatot végző orvosi bizottság rövidebb időtartamban is megállapíthatja, amennyiben a munkavállaló egészségi vagy pszichés állapota ezt indokolja. (3) Időszakos szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni iskolai rendszerű vasúti oktatási intézmény, vagy iskolai rendszeren kívül jóváhagyott vasúti szakképzésben részt vevő tanuló esetében az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenység szakmai gyakorlati képzés keretén belüli megkezdése előtt. 12. § (1) Az időszakos egészségi és az időszakos szakmai alkalmassági vizsgálat kiterjed: a) általános orvosi vizsgálatra, b) az érzékszervek működésének vizsgálatára, c) diabetes mellitus vagy a klinikai vizsgálat által jelzett egyéb állapot kimutatására szolgáló vizelet- vagy vérvizsgálatra, d) drogszűrésre, amennyiben az klinikailag javasolt. (2) Mozdonyvezető és egyéb vasúti járművezető időszakos vizsgálata során: a) nyugalmi EKG vizsgálatot minden esetben, b) vizeletvizsgálatot minden esetben, c) látásjavító eszköz használata esetén szemész szakorvosi vizsgálatot minden esetben végezni kell. (3) Az időszakos vizsgálat mellett további, meghatározott orvosi vagy pszichológiai vizsgálat elvégzése is elrendelhető, amennyiben az orvosi vizsgálatok eredményei alapján a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi orvos azt indokoltnak tartja. (4) Az időszakos vizsgálat során a 3. melléklet B. pontjában foglalt követelmények az irányadók. Soron kívüli vizsgálat 13. § (1) A munkavállaló soron kívüli vizsgálatra kötelezett, ha az egészségi alkalmasságát kizáró vagy korlátozó körülmény fennállása alapos okkal feltételezhető, különösen ha: a) az egészségi állapotában vagy magatartásában olyan érzékelhető változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör biztonságos ellátására, b) a forgalom biztonságát veszélyeztető helyzetet idéz elő, balesetet okoz, illetve munkaköre vagy feladatköre ellátásával összefüggésben munkabalesetet szenved, c) heveny foglalkozási betegség gyanúja, fokozott káros expozíciója, eszméletvesztése, vagy betegsége, rosszulléte következett be, d) egészségkárosodás mértékének megállapítása céljából orvos-szakértői vizsgálaton vett részt. (2) A munkavállaló bármely, harminc naptári napot meghaladó keresőképtelensége után soron kívüli vizsgálatra köteles. A vizsgálat ebben az esetben korlátozódhat a munkavállaló által kötelezően bemutatandó, a keresőképtelenségre vonatkozó orvosi dokumentáció foglalkozás-egészségügyi orvos által történő megvizsgálására, amennyiben e vizsgálat elégséges annak megállapítására, hogy a munkavállaló munkaalkalmassága nem változott. 14. § (1) A soron kívüli vizsgálatot kezdeményezheti: a) a munkavállaló háziorvosa, kezelőorvosa minden olyan heveny vagy idült betegség után, amely a munkavállaló munkaalkalmasságát befolyásolhatja, b) a munkavállaló, c) a munkáltató, d) a foglalkozás-egészségügyi orvos saját hatáskörében. (2) A soron kívüli vizsgálat során a rendelet 3. melléklet B. pontjában foglalt követelmények az irányadók. Záró vizsgálat 15. § (1) Záró vizsgálatot kell végezni: a) a külön jogszabályban meghatározott, emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol vagy ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően, a tevékenység vagy a munkaviszony megszűnésekor, b) idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés vagy munkakörnyezet megszűnésekor, továbbá c) ha a munkavállaló korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, a tevékenység vagy a munkaviszony megszűnésekor. (2) A záró vizsgálatnak ki kell terjednie: a) általános orvosi vizsgálatra, b) az érzékszervek működésének vizsgálatára, c) diabetes mellitus vagy a klinikai vizsgálat által jelzett egyéb állapot kimutatására szolgáló vizelet- vagy vérvizsgálatra, d) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott expozíciókra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott vizsgálatra. Pszichológiai vizsgálat 16. § (1) A pszichológiai vizsgálat célja: a) annak egyértelmű megállapítása, hogy a munkavállaló: aa) rendelkezik-e a feladata ellátásához elengedhetetlenül szükséges egyéni pszichológiai jellemzőkkel (adottságokkal, képességekkel, különböző körülmények között várható munkamagatartással, alkalmazkodó képességgel), amelyek alkalmassá tehetik az adott munkakör biztonságos ellátására, ab) van-e a munkaköre ellátásához elegendő észlelési, döntési és cselekvési képessége, b) fennálló klinikai kórkép esetében a kivizsgálás szükségességére felhívni a figyelmet. (2) Pszichológiai vizsgálatot kötelezően csak előzetes vizsgálatnál kell végezni, a rendelet 4. mellékletében felsorolt munkakörökben. Az időszakos és soron kívüli vizsgálat esetében pszichológiai vizsgálat abban az esetben kötelező, ha azt a foglalkozás-egészségügyi szakorvos a munkavállaló magatartásában, reakciókészségében észlelt változások alapján indokoltnak tartja. (3) A vizsgálat során az egyéni adottságok figyelembevételével kell minden esetben egyedi elbírálás alapján véleményt alkotni és minősíteni, amelynek során mérlegelni kell, hogy a munkavállaló képes-e kellő biztonsággal és felelősséggel részt venni a vasúti tevékenység lebonyolításában. 17. § (1) A pszichológiai vizsgálat tartalmát és értékelési eljárását a vizsgálatot végző pszichológus határozza meg, figyelembe véve a végzett tevékenységet és a vasúti közlekedés sajátosságait, jellemzőit. (2) A vizsgálat legalább az egyes biztonsági funkciók követelményeivel kapcsolatos alábbi feltételek vizsgálatára terjed ki: a) exploráció-anamnézis, b) figyelem és koncentráció, c) pszichomotoros gyorsaság, d) közvetlen memória, e) megfigyelő- és felfogóképesség, f) pszichovegetatív paraméterek, g) megosztott figyelem és összpontosítási készség, h) szenzomotoros koordináció, reakcióképesség, i) intelligencia szint, j) személyiség projektív tesztek és kérdőívek (érzelmi önkontroll, viselkedési megbízhatóság, önállóság, lelkiismeretesség, interperszonális hatékonyság, kiegyensúlyozottság, szociális ügyesség, önbizalom, felelősségtudat, intellektuális hatékonyság, a teljesítmény motivációs háttere, az érdeklődés irányultsága, tolerancia szint stb.) kitöltése alapján. 18. § (1) A pszichológiai vizsgálat során feltárt: a) személyiségzavarok, elmebetegség, b) feladatellátáshoz szükséges felismerési, döntési és cselekvési képességek nem kielégítő szintje, c) figyelmi teljesítmények (figyelemkoncentráció, megosztott figyelem, megfigyelőkészség, összpontosítási készség) elégtelensége, d) balesetveszélyes magatartásra utaló személyiségjegyek, e) gyorsan bekövetkező pszichés elfáradás, f) alkoholizmus, narkománia az egészségi alkalmasságot korlátozó vagy kizáró oknak minősül. (2) A korlátozó vagy kizáró okok megállapítása az e célra kifejlesztett műszeres vizsgálatokkal és személyiségvizsgálattal történik. 19. § (1) A pszichológiai vizsgálatot az egészségi alkalmassági vizsgálat részeként, a 22. §-ban, illetve a külön jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, valamint működési engedéllyel rendelkező munkapszichológus végzi és véleményezi. (2) A véleményezés során a műszeres és személyiségvizsgálati eredményeket együttesen kell figyelembe venni. (3) A pszichológus a vizsgálat során: a) mozdonyvezető és egyéb vasúti járművezető esetében a vizsgálatok eredményeit a közlekedési magatartásra gyakorolt befolyásuk jellege és mértéke alapján értékeli, b) szélsőséges vagy ellentmondásos esetben a részvizsgálatokat megismételheti, illetőleg kiegészítő vizsgálatokat végezhet, c) elmekórra, személyiségzavarokra utaló adat, valamint alkoholizmus és narkománia gyanúja esetén javasolhatja a vizsgált személy pszichiátriai szakrendelésre történő beutalását. 20. § (1) A vizsgálat eredményét – amely lehet az adott munkakörre „javasolt” vagy „nem javasolt” – és annak okát a pszichológus közli a munkavállalóval, egyidejűleg írásban megküldi az alkalmassági vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi orvosnak. (2) A munkavállalónak tudomására kell hozni a pszichés állapotával kapcsolatos minden olyan tudnivalót, amely a továbbiakban a megelőzés vagy a gyógykezelés céljából számára szükséges. Amennyiben a munkavállaló nem ért egyet a vizsgálat eredményével, kérheti másik pszichológus vagy pszichiáter, neurológus szakorvos szakvéleményét. (3) A foglalkozás-egészségügyi orvos a pszichológiai (pszichiátriai, neurológiai) vizsgálat eredményének figyelembevételével alakítja ki az egészségi alkalmassági véleményt. A vizsgálatot végző szervezetek és személyek 21. § (1) A közlekedési hatóság az egészségi alkalmasság előzetes megállapítása során az eljárásba szakértőként a Vasútegészségügyi Szolgáltató Non-profit Kiemelten Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság foglalkozás-egészségügyi orvosát (a továbbiakban: vizsgáló szervezet) vonja be. (2) A vizsgáló szervezet köteles tevékenységét a) diszkriminációtól mentesen, b) az esélyegyenlőséget és az azonos feltételekkel történő hozzáférhetőséget biztosítva, c) valamennyi kérelmező számára egységes árképzést és nyilvános szolgáltatási díjakat alkalmazva végezni. (3) A vizsgáló szervezetnek rendelkeznie kell a külön jogszabályban meghatározott, egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó alkalmassági feltételekkel. 22. § (1) Az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését – a vizsgáló szervezet nevében eljáró – a (2) bekezdésben előírt ismeretekkel rendelkező, a közlekedési hatóság által nyilvántartásba vett orvos, illetve a (4) bekezdésben előírt feltételeket teljesítő pszichológus folytatja le. (2) A vizsgálatot végző vagy véleményező orvosnak rendelkeznie kell a) üzemorvostan vagy foglalkozás-orvostan szakvizsgával, és b) ismernie kell az 1. mellékletben meghatározott munkakörökre és a vasúti közlekedésre jellemző veszélyeket, az e veszélyekből eredő kockázatok következményeit, azok kiküszöbölésének vagy csökkentésének módjait. (3) A (2) bekezdés b) pontjában előírt gyakorlattal nem rendelkező orvos a vizsgálat véleményezését csak az előírt feltételeket teljesítő orvos szakmai felügyelete mellett végezheti. (4) A pszichológiai vizsgálatban részt vevő pszichológusnak a) rendelkeznie kell megfelelő egyetemi képesítéssel és működési engedéllyel, és b) ismernie kell a vasúti munkavégzés pszichés és mentális követelményeit, az esetleges kockázatok következményeit, azok kiküszöbölésének vagy csökkentésének módjait. (5) A vizsgálatot végző vagy véleményező orvos és a közreműködő pszichológus nem lehet a vizsgált személy Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója. 23. § (1) A közlekedési hatóság a nyilvántartásból honlapján a következő adatokat teszi közzé: a) név, születési név; b) szakvizsga száma, kelte; c) orvosi pecsét száma; d) nyilvántartásba vétel dátuma, száma; e) nyilvántartásból való törlés oka és időpontja. (2) Az orvost a közlekedési hatóság a nyilvántartásából törli, amennyiben: a) a nyilvántartásba vett személyt ezt kérelmezi, b) a nyilvántartásba vett személy elhalálozott, c) a tevékenység végzésére vonatkozó, külön jogszabályban előírt jogosultságát elveszti, vagy d) a foglalkozástól jogerősen eltiltották. Az egészségi alkalmasság tanúsítása, a minősítés szempontjai 24. § (1) Az előzetes vizsgálat során az 5. melléklet B. pontja szerinti egészségi alkalmassági tanúsítványban kell meghatározni, hogy a vizsgált személy az adott munkakörre „alkalmas”, „ideiglenesen nem alkalmas” vagy „nem alkalmas”. Az „ideiglenesen nem alkalmas” tanúsítvány esetében meg kell jelölni a következő vizsgálat időpontját. (2) Az előzetes vizsgálat tanúsítása során „ideiglenesen nem alkalmas” minősítést kell adni – ha a vizsgálatot végző orvos keresőképtelenséget okozó megbetegedést észlel – a felgyógyulás időtartamáig. (3) Az időszakos, valamint soron kívüli vizsgálat során, az 5. melléklet C. pontja szerinti egészségi alkalmassági tanúsítványban kell meghatározni, hogy a vizsgált személy az adott munkakörre „alkalmas” vagy „nem alkalmas”. (4) A vizsgálatot végző orvos az egészségi alkalmassági tanúsítvány közlésén túl a foglalkoztatással kapcsolatos korlátozásokat is előírhat, amennyiben a vizsgált személy vagy más személy egészségének védelme érdekében az szükséges. (5) Az egészségi alkalmassági tanúsítványt kialakító orvosnak vagy a felülvizsgálati orvosi bizottságnak a vizsgált személlyel közölni kell azt az okot, amely miatt a megjelölt munkakör betöltésére „nem alkalmas” vagy „ideiglenesen nem alkalmas”. Amennyiben az „alkalmas” minősítés korlátozás előírásával történik, a korlátozás okáról és mértékéről, továbbá minden olyan információról, amely az esetleges gyógykezelés céljából szükséges, a vizsgált személyt tájékoztatni kell. (6) Mozdonyvezetők és egyéb vasúti járművezetőknél patológiás állapot esetében a várandós állapot ideiglenesen kizáró oknak minősül. A munkáltatónak biztosítania kell a várandós alkalmazottakat védő jogszabályi rendelkezések alkalmazását. (7) A foglalkozás-egészségügyi orvos tanúsítványának kialakításához az előírt szakorvosi vizsgálatok mellett egyéb járóbeteg-szakorvosi vizsgálatot is igénybe vehet. 25. § (1) Ha az időszakos vagy soron kívüli vizsgálat során a vizsgálatot végző orvos olyan idült szervi elváltozást észlel, mely a munkavállalót további foglalkoztatásában nem gátolja ugyan, de betegségének súlyosbodása az egészségkárosodás veszélyével járhat, az egészségügyi dokumentációban a ,,gondozandó” megjelölést feltünteti, a betegséget diagnózissal megjelöli és a munkavállalót a háziorvoshoz irányítja. A betegség miatt gondozott munkavállaló időszakos vizsgálata során a betegségével kapcsolatos gondozási leleteket a vizsgálatot végző orvosnak köteles bemutatni. (2) Ha a vizsgálatot végző orvos foglalkozási megbetegedés gyanúját észleli, a külön jogszabályban foglaltak szerint jár el. (3) Az időszakos vagy a soron kívüli vizsgálat során észlelt, diétával vagy tablettás kezeléssel egyensúlyban tartott cukorbetegség esetében – mozdonyvezető kivételével – a foglalkozás-egészségügyi orvos „alkalmas” véleménye alapján, a munkavállaló eredeti munkakörében gondozás mellett foglalkoztatható. (4) Amennyiben a munkavállaló a megjelölt munkakör betöltésére látásjavító eszköz használata esetén alkalmas, e körülményt, valamint a látásjavító eszköz szolgálatban történő rendelkezésre állásának szükségességét az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni. 26. § (1) Amennyiben az előzetes, időszakos vagy soron kívüli vizsgálat alapján hozott határozattal a munkáltató vagy a munkavállaló nem ért egyet, a határozat ellen fellebbezéssel élhet és kéri az alkalmassági felülvizsgálat lefolytatását. A munkáltató és a munkavállaló a fellebbezés tényéről egymást kölcsönösen tájékoztatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti egészségi alkalmassági vizsgálatok esetében a felülvizsgálatot a közlekedési hatóság végzi, amely eljárásba közreműködőként bevonhatja – a felülvizsgálat tárgya szerint – az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet orvosát. 27. § A felülvizsgálati eljárási költsége a kérelmezőt terheli. Amennyiben a másodfokú határozat az első fokon hozott határozattól eltér, az első fokon eljáró szervezet a felülvizsgálati eljárás költségeit a kérelmezőnek nyolc napon belül megtéríti. Az egészségügyi dokumentáció 28. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot és annak megállapításait a tanúsítást végző foglalkozás-egészségügyi orvos az 5. melléklet B. pontja szerinti „Alkalmassági tanúsítvány vasúti szolgálatra” elnevezésű nyomtatványon köteles rögzíteni. (2) A nyilvántartás munkáltatói példányát a foglalkozás-egészségügyi orvos, a bejegyzést követően a munkáltató részére megküldi, aki köteles azt a foglalkoztatás teljes tartama alatt megőrizni, a munkavállaló újabb egészségi alkalmassági vizsgálata előtt az egészségi alkalmassági vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi orvosnak átadni. (3) Az 5. melléklet E. pontjában meghatározott egészségügyi törzslapot a foglalkozás-egészségügyi orvos az egészségügyi dokumentációra vonatkozó külön jogszabályban előírt időtartamban őrzi meg. (4) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot végző szervezet havonta köteles az elvégzett vizsgálatokról és azok eredményéről a közlekedési hatóság felé adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell: a) a vizsgált személy Vtv. 80. § (13) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait, b) a vizsgálat alapján kialakított tanúsítványt, az esetleges korlátozásokkal, c) a tanúsítvány alapján betölthető munkakört, d) az alkalmasság időbeli hatályát, e) a vizsgált személy munkáltatójának adatait. (5) Ha a vizsgált személy pszichológiai alkalmassági vizsgálatra kötelezett, a foglalkozás-egészségügyi orvos az érintett személy egészségi állapotáról a vizsgálatot végző pszichológust tájékoztatja. (6) A munkaviszony megszűnésekor az alkalmasságot megállapító foglalkozás-egészségügyi orvos kiállítja az egészségügyi törzslap kivonatát, melyet a munkavállaló részére átad azzal, hogy új munkahelyén a vizsgálatot végző orvosnak azt bemutassa. A munkáltató feladatai 29. § (1) A munkáltatónak belső szabályzatában kell meghatároznia: a) az egészségi alkalmassági és szakmai alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint ezekkel a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatokat, b) azokat a munkaköröket, munkakörülményeket, amelyekben a sérülékeny csoportba tartozók (nők és 18. életévüket be nem töltők) nem vagy csak korlátozással foglalkoztathatók. (2) A szabályzat kidolgozásához a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató szervezet véleményét ki kell kérni. (3) A munkáltató köteles a) a munkába lépés előtt valamennyi munkavállalót, a munkakör megváltoztatása előtt a 6. § (1) bekezdésben meghatározott munkavállalót előzetes vizsgálatra, b) a 11. § (1) bekezdésben meghatározott munkavállalót időszakos vizsgálatra, c) a 13. §-ban meghatározott munkavállalót soron kívüli vizsgálatra, d) a 15. §-ban meghatározott munkavállalót záró vizsgálatra küldeni. (4) A munkáltató köteles az egészségi alkalmasságot vizsgáló és véleményező foglalkozás-egészségügyi orvos részére megküldeni: a) a meghatározott, egyedi munkakörre vonatkozó munkaköri leírást, b) az 5. melléklet A. pontja szerinti, a munkakör (munkahely) egészségkárosító kockázatait tartalmazó adatlapot, valamint c) mindazokat a munkaköri és munkahelyi adatokat, amelyek a véleményezéshez szükségesnek tart, illetve amely adatokat a véleményező orvos kér. (5) A munkáltató a soron kívüli vizsgálat kezdeményezésének indokáról a munkavállalót és a foglalkozás-egészségügyi orvost vagy szervezetet írásban köteles tájékoztatni. (6) A munkáltató a munkavállalók egészségi alkalmassági adatait a külön jogszabályban előírt adatvédelmi rendelkezések figyelembevételével nyilvántartja, a nyilvántartás adatait, annak változásait a hatóság részére megküldi. Záró és átmeneti rendelkezések 30. § (1) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Vasúti közlekedési hatóságként a Kormány a Hatóságot, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő – külön jogszabályban meghatározott – munkakört betöltő vasúti munkavállalók időszakos, soron kívüli és záró egészségi alkalmassági vizsgálata tekintetében a Vasútegészségügyi Szolgáltató Non-profit Kiemelten Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságot jelöli ki.” (2) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(3) A területileg illetékes regionális igazgatóság jár el első fokon] „b) a vasúti képzés ellenőrzése során, valamint” (3) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő – külön jogszabályban meghatározott – munkakört betöltő vasúti munkavállalók előzetes egészségi alkalmassági vizsgálatát a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága végzi. (6) A külön jogszabály szerinti vasúti egészségi alkalmasság soron kívüli, időszakos, valamint záró vizsgálat ügyében első fokon eljáró Vasútegészségügyi Szolgáltató Kiemelten Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság határozata elleni fellebbezést másodfokon a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága bírálja el.” 31. § (1) Ez a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba. (2) 2009. október 2-án hatályát veszti a 30. §. E bekezdés 2009. október 3-án hatályát veszti. (3) Az e rendelet hatálybalépésekor érvényes egészségügyi alkalmasság az „Alkalmassági igazolvány vasúti szolgálatra nyomtatványban” feltüntetett időtartamon belül jogosít az adott tevékenység végzésére. (4) 2010. január 1-jét követően a vizsgálatokat végző és véleményező foglalkozás-egészségügyi orvosok tevékenységüket csak az e rendelet 22. §-ában előírt feltételek teljesítése esetén folytathatják. (5) A munkáltató az e rendelet hatálybalépésekor érvényes egészségügyi alkalmassági vélemények nyilvántartását legkésőbb 2010. január 1-jéig a hatóságnak átadja, a 28. § (4) bekezdésben meghatározott tartalommal. Az Európai Unió jogának való megfelelés 32. § Ez a rendelet a) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló, 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikk (2) és (3) bekezdésének, 16. cikk (1) bekezdésének, 18. cikk (2) bekezdésének, 20–22. cikkeinek, illetve II. mellékletének, továbbá b) a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer forgalmi szolgálati és forgalomirányítási alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról szóló, 2006. augusztus 11-i 2006/920/EK bizottsági határozat melléklet 4.7. pontjának való megfelelést szolgálja. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök