76/2009. (VII. 10.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló i

76/2009. (VII. 10.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Pilis Város Önkormányzatának az adatvédelem helyi szabályozásáról és a lakcímbejelentés helyi szabályairól szóló 22/2007. (IX. 05.) sz. önkormányzati rendelete alkotmányellenes, ezért azt e határozat közzétételének napjával megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. A közigazgatási hivatal vezetője törvényességi észrevételt tett Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) az általa elfogadott, az adatvédelem helyi szabályozásáról és a lakcímbejelentés helyi szabályairól szóló 22/2007. (IX. 05.) sz. önkormányzati rendeletére (a továbbiakban: Ör.). A törvényességi észrevétel javasolta az Ör. felülvizsgálatát, miután azt törvénnyel ellentétesnek ítélte. A Képviselő-testület a törvényességi észrevétellel nem értett egyet, az Ör.-t hatályában fenntartotta. A közigazgatási hivatal vezetője a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 98. § (2) bekezdés a) pontja alapján az Alkotmánybírósághoz fordult, indítványozta az Ör. 1–3. §-ainak a felülvizsgálatát és megsemmisítését, mert azok sértik az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. A törvényellenességet abban jelölte meg, hogy az Ör. nem helyi közügyek körébe tartozó, hanem magasabb szintű jogszabályokban rendezett társadalmi viszonyokat szabályoz, amelyek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben (a továbbiakban: Nytv.), valamint a végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szabályozási körébe tartoznak. Rámutatott az Ör. egyes rendelkezéseinek magasabb szintű jogszabályokkal való ellentétére. Az indítvány szerint az Ör. 2. § (2) bekezdés második fordulata ellentétes az Nytv. 5. § (2) bekezdésével, amely egyértelműen meghatározza, hogy a lakcímbejelentés szempontjából mi tekinthető lakásnak, az Ör. ettől eltérően definiálja a lakóhely fogalmát, továbbá az Ör. 3. §-ának (10)–(11) bekezdései ellentétesek a Vhr. 34. § (1)–(2) bekezdéseivel. II. Az Ör. rendelkezései: „PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 22/2007. (IX. 05.) sz. önkormányzati rendelete az adatvédelem helyi szabályozásáról és a lakcímbejelentés helyi szabályairól Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló, többször módosított 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 33. § (2) bekezdésében valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló, többször módosított 146/1993. (X. 26.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 27. § (1) bekezdésében, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 2. számú mellékletében nyert felhatalmazása alapján, az adatvédelem helyi szabályozásáról és a lakcímbejelentés helyi szabályairól, az alábbi rendeletét (a továbbiakban: Ör.) alkotja meg: Bevezető rendelkezések 1. § (1) E rendelet személyi hatálya kiterjed: a) Pilis város közigazgatási területén lakóhellyel ren delkező magyar állampolgárok, bevándorolt, letelepedési engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: letelepedett) és menekültként elismert személyekre, b) az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgáraira, amennyiben rendelkeznek a magyar idegenrendészeti hatóság által kiadott EGT tartózkodási engedéllyel (a továbbiakban: EGT állampolgárok). (2) A külföldön élő, illetőleg a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgárok akkor tartoznak a rendelet hatálya alá, ha – a magyar állampolgárságuk igazolása után – kérik adataiknak a nyilvántartásba való felvételét, illetőleg meglévő adataik további kezelését. Adataikat kérelmükre – az archív adatok kivételével – a nyilvántartásból törölni kell. (3) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed: a) a személyi adat- és lakcím-nyilvántartási, az adatke zelési és a lakcím-bejelentési eljárásra, továbbá, b) a külföldön élő magyar állampolgárok és az EGT ál lampolgárok kivételével, a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra, valamint c) a személyazonosítás célját szolgáló és jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásra. (4) A Polgármesteri Hivatalnál vezetett, személyes adatokat tartalmazó nyilvántartásokból (a továbbiakban nyilvántartás) adatot igényelhetnek a polgárok (természetes személyek), az állami és önkormányzati szervek, más jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (a továbbiakban együtt: adatigénylők). Értelmező rendelkezések 2. § (1) A polgár természetes személyazonosító adatai: családi és utóneve(i), nők esetében leánykori családi és utóneve(i) (a továbbiakban együtt: név); neme; születési helye és ideje; anyja leánykori családi és utóneve(i) (a továbbiakban: anyja neve). (2) A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. E rendelet alkalmazásában, a lakcímbejelentés szempontjából lakóhelynek az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész tekintendő, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá – a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével – az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy – amennyiben más lakása nincs – megszáll. E rendelet alkalmazásában lakóhelynek az az épület tekinthető, amely legalább a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőtérrel rendelkezik. Főzőtér hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel, valamint b) WC használatával, valamint c) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint d) a vízvétel lehetősége biztosított. E rendelet alkalmazásában, az egy főre eső lakrész szükséglet: 6 m2. (3) A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a cí me, ahol – a lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. (4) A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím). (5) A törvény hatálya alá tartozó, külföldön élő magyar állampolgár lakóhelye annak a külföldi lakásnak a címe, amelyet otthonául megjelöl. A polgárok személyi és lakcím adatainak nyilvántartása 3. § (1) A Polgármesteri Hivatalnál vezetett személyi adat és lakcím nyilvántartás, olyan települési hatósági nyilvántartás, a címnyilvántartás olyan országos hatósági nyilvántartás, amely az Nytv.-ben meghatározott személyi és lakcímadatokat, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartja nyilván. (2) Pilis város teljes közigazgatási területén, a lakcímmel rendelkező polgárok adatainak nyilvántartását a Polgármesteri Hivatal jegyzője látja el. (3) Az adatkezelő a Polgármesteri Hivatalban, a személyi adatok és lakcím adatok nyilvántartását számítógépes és manuális (kartonos) módszerrel együttesen kezeli. A helyi számítógépes nyilvántartás, a Helyi Vizuál Regiszter Program alkalmazásával történik. (4) Az Anyakönyvi Szolgáltató Rendszeren keresztül az anyakönyvvezetőknek, valamint a népesség-nyilvántartó személyének hozzáférési jogosultsága van az országos címnyilvántartáshoz. A helyi és az országos nyilvántartás is, név szerinti bejelentkezésre alapozva, naplózza a nyilvántartásból történő lehívásokat. (5) A Központi Hivatal a Helyi Vizuál Regiszter Program adatállományát havonta frissíti. A kézi nyilvántartásba kerülő adatlapokat, a Közigazgatási Hivatal hetente küldi meg a Polgármesteri Hivatal részére. (6) A Polgármesteri Hivatal népesség-nyilvántartója az adatlapok nyilvántartásba sorolását havonta, folyamatosan végzi az alábbiak szerint: az elhalt, elköltözött polgárok kartonjait a passzív állományba, a pilisi lakóhelyre bejelentkezők kartonjait az aktív állományba. (7) A nyilvántartásban kezelt adatokat a Polgármesteri Hivatal, elsősorban az alábbi forrásokból gyűjti: a) a polgár lakcímbejelentése; b) a polgár kérelme a személyazonosító igazolvány kiállítása iránt, az ehhez csatolt okiratok, valamint az arcképmása és a saját kezű aláírása; c) az anyakönyvből az anyakönyvvezető által küldött értesítés; d) a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv értesítése; e) a külképviseleti szerv értesítése; f) a területszervezési intézkedést kihirdető jogszabály; g) a helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője) által küldött értesítés (az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartozó területszervezési, közterület-elnevezési és házszámváltozási döntésekről); h) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése a magyar állampolgárság honosítással történt megszerzéséről és a hatáskörében engedélyezett névmódosításról, valamint a magyar állampolgárság megszűnéséről; i) a polgár adatai letiltására vagy helyesbítésére vonatkozó kérelme; j) a jegyző, a közigazgatási hivatal, a központi szerv, valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában hozott határozatai; k) a külföldön élő magyar állampolgár kérelme. (8) A polgár a lakcím bejelentkezés során, a következő adatokat közli a helyi nyilvántartó szervvel: a) nevét, anyja nevét; b) születési helyét, idejét; c) személyazonosító jelét; d) állampolgárságát; e) előző lakcímét; f) új lakcímét; g) a bejelentés időpontját; h) a tulajdonos vagy a lakás használatára egyébként jo gosult hozzájárulását. (9) A Polgármesteri Hivatal jegyzője a polgár lakcím bejelentése, és a bejelentése ellenőrzése során a Vhr. 31. §-a, 32. §-a, 33. §-a és 34. §-a szerint jár el. (10) A bejelentett lakcím valódiságát, illetve annak tényét, hogy a lakcímként feltüntetni kívánt lakás megfelel-e az Nytv., a Vhr., az Ltv. 91/A. §-ában, valamint a jelen rendeletben meghatározott – a komfortra és a műszaki körülményekre vonatkozó – követelményének, a Polgármesteri Hivatal jegyzője a lakcím bejelentés során – elsődlegesen a bemutatott okiratok adattartalma, másodsorban helyszíni szemle adatai alapján – ellenőrzi. (11) Amennyiben a bejelentett lakcím nem valós vagy a lakcímként feltüntetni kívánt lakás nem felel meg az Nytv., a Vhr., az Ltv. 91/A. §-ában, valamint a jelen rendeletben meghatározott komfort követelményeknek, műszaki feltételrendszernek, a lakás bejelentőlapot a szállásadó nem írta alá, vagy a bejelentés egyéb okból nem felel meg a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, – a Polgármesteri Hivatal jegyzője a lakcím bejelentkezésre irányuló kérelmet határozattal elutasítja, egyúttal a Vhr. 34. § (1) bekezdése szerint jár el. Adatszolgáltatás 4. § (1) Az adatigénylők elsősorban az érintett polgártól kérhetnek adatokat. A polgármesteri hivatal személyi és lakcímadat nyilvántartásából adatot, a Nytv.-ben meghatározott feltételek és korlátok között, a felhasználás törvényes céljának és jogalapjának igazolása esetén kérelmezhet. (2) Az adatigénylők, a polgármesteri hivatal nyilvántartásából kizárólag azokat a személyes adatokat kérhetik, amelyekre jogaik érvényesítéséhez, illetve feladataik ellátása érdekében szükségük van, vagy törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján a jelen önkormányzati rendelet feljogosítja őket. (3) A személyi és lakcím nyilvántartásból adat az (1) és (2) bekezdésekben foglaltakkal együttvéve is kizárólag akkor kérelmezhető, ha az adatigénylő a számára szükséges adatot a polgártól beszerezni nem tudta, vagy a polgár által közölt adat nem alkalmas az azonosításra, továbbá ha a nyilvántartásból való adatigénylés – az adatok védelméhez fűződő jogot is figyelembe véve – mentesíti a polgárt a többszörös adatszolgáltatási kötelezettség alól. (4) A Polgármesteri Hivatal jegyzője, az általa vezetett nyilvántartásból külön kérelem nélkül is felhasználhat, illetve szolgáltathat adatot Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének, a település polgármesterének, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézőjének a feladataik ellátásához. Az e rendelkezések alapján teljesített adatszolgáltatást is fel kell tüntetni az adatszolgáltatási nyilvántartásban. (5) E rendelet alapján, a helyi személyi és lakcím-nyilvántartás kezelője, kizárólag az alább meghatározott adatokat adhatja át a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző vagy a polgármesteri hivatal ügyintézőjének ha táskörébe utalt önkormányzati és államigazgatási hatósági ügyekhez, illetve hatósági nyilvántartás vezetéséhez: a) név- és lakcímadatok, b) anyja neve, c) állampolgárság, d) születési hely, e) születési idő, f) családi állapot, g) a házasságkötés helye, h) neme, i) a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje. (6) A polgár – ha törvény eltérően nem rendelkezik – jo gosult megtiltatni a róla nyilvántartott adatok kiadását. A tilalommal érintett adat, a polgár erre irányuló eseti engedélye alapján, kiadható. Ez utóbbi eljárás költségei a kérelmezőt terhelik. (7) A polgár adatai szolgáltatását korlátozó, vagy tiltó nyilatkozatát, illetőleg annak visszavonását személyesen, vagy meghatalmazott képviselője útján, továbbá ajánlott levélben teheti meg. (8) A polgár korlátozó nyilatkozatának tényét, illetve annak visszavonását a Polgármesteri Hivatalnál vezetett nyilvántartáson haladéktalanul át kell vezetni és erről legkésőbb öt munkanapon belül – a területi szerv útján – értesíteni kell a központi hivatalt. (9) Az adatszolgáltatás során érvényesíteni kell mindazokat a szabályokat, amelyeket e körben az Nytv. előír és meghatároz. (10) Az adatigénylő a nyilvántartásból adatszolgáltatást írásban – kérelemben, vagy jegyzőkönyvbe foglalva – kérhet. A kérelmező a jogának, vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges adat igénylésekor azt a tényt, illetőleg eseményt köteles igazolni, amely bizonyítja azt az adatfelhasználási célnak alapot adó kapcsolatot, amely az érintett polgár és közötte fennáll, vagy fennállt. (11) Az egyedi adatszolgáltatási engedély tartalmazza a) az adatszolgáltatás célját, b) az engedélyezett adatkört és a figyelembe veendő adatszolgáltatási tilalmat, vagy korlátozást, c) az adatvédelmi záradékot, amely felhívja a figyelmet az átadott adatok jogszerű felhasználására. (12) Csoportos adatszolgáltatás esetén – a (11) bekez désben foglaltakon túl – az engedély tartalmazza az adatszolgáltatás módját, a szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos egyéb feltételeket, illetve követelményeket. (13) A rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó engedély, – az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmazza a szolgáltatás módját (időszakonkénti, vagy folyamatos) és az engedély érvényességi idejét. (14) Amennyiben az adatszolgáltatási kérelem nem teljesíthető, azt a feladat- és hatáskörrel rendelkező személy, vagy testületi szerv írásba foglalt határozatával kell elutasítani. (15) Amennyiben az adatszolgáltatásra jogosult közvetlen (on-line) hozzáféréssel kívánja az adatokat átvenni, az adatigénylésnek a Vhr. 22. §-ban és 23. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell: a) az adatigénylő szervezet egyedi azonosítóját, b) az adatigénylő szervezet által az adatok lekérdezésé re feljogosított személy egyedi azonosítóját, valamint az adatokhoz történő hozzáférési jogosultságának körét. c) az adathozzáférés határidejét. (16) A helyi nyilvántartásból a jegyző – az általa felha talmazott köztisztviselő (adatkezelő) útján – az adatigénylők részére a feltételek teljesülése esetén közvetlenül (on-line módon) szolgáltathat adatokat az állampolgár nevére, lakcímére, anyja nevére, állampolgárságra, születési helyére és idejére, családi állapotára, nemére, a nyilvántartásból való kikerülés okára, helyére, idejére vonatkozóan. (17) A (11) és (12) bekezdésben meghatározott adatokhoz a polgármesteri hivatal adatkezelői egyedi jelszó és azonosító használatával férhetnek hozzá. Az egyedi azonosító meghatározza az adatkezelő által hozzáférhető adatok jogosultságát. (18) Az on-line módon szolgáltatott adatokról az adatszolgáltatással egy időben, a nyilvántartás adatbázisához csatolt program rögzíti a jogosultak azonosító jelét, az adatszolgáltatás idejét, célját, jogalapját, a jogosultak nevét, valamint a szolgáltatott adatok körének a megnevezését. A nyilvántartásból kikerülő (elköltözött, elhunyt) polgárokról adat a passzív állományból szolgáltatható. (19) A telefonon történő adatszolgáltatás nem engedélyezett. Adatvédelem 5. § (1) A jegyző az adatkezelés törvényességének ellenőrzésére adatvédelmi felelőst nevez ki. Az adatvédelmi felelős kijelölését, valamint pontos feladat és hatáskörét, Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala és a hozzá tartozó, részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények Informatikai Biztonsági Szabályzata határozza meg és tartalmazza. (2) A Polgármesteri Hivatal érintett köztisztviselői kötelesek ún. adatszolgáltatási nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás tartalmazza: a) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját; b) az adatszolgáltatás idejét; c) az adatszolgáltatás célját és jogalapját; d) az adatszolgáltatást igénylő polgár, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve megbízottja vagy képviselője nevét; e) a szolgáltatott adatok körének megnevezését. (3) A polgár az adatszolgáltatási nyilvántartásból jogo sult megismerni, mely adatszolgáltatások alanya volt. Ezt a jogosultságot törvény korlátozhatja, vagy kizárhatja. (4) Az adatszolgáltatási nyilvántartást öt évig kell őrizni. (5) A Polgármesteri Hivatal jegyzője, valamint a Pol gármesteri Hivatal informatikusa gondoskodik az adatállomány fizikai megsemmisülés elleni védelméről, a rendszerben alkalmazott adatkezelési eljárások és az adatállományok biztonságáról, az illetéktelen hozzáférés elleni vé delemről. Gondoskodnak a fokozott tűzvédelemről, vírusvédelemről. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott, érvényesítendő intézkedéseket, az adathordozók kezelésének, leltárba vételének és selejtezésének szabályait, a mentési és archiválási eljárások rendjét, valamint a biztonsági események észlelésének, kezelésének, jelentésének és kivizsgálásának rendjét, Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala és a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények Informatikai Biztonsági Szabályzata tartalmazza. (7) A Polgármesteri Hivatalban kezelt papír alapú nyilvántartások vezetése esetén, az érintett nyilvántartást kezelő köztisztviselő, gondoskodik a fizikai megsemmisülés elleni védelemről és arról, hogy e nyilvántartásokhoz kizárólag a jogosult személyek férhessenek hozzá. (8) A papír alapú lakcím és személyi adat nyilvántartás (aktív és passzív állomány) tárolása, a Polgármesteri Hivatal Hatósági irodáján a következők szerint történik: az iroda sarkában faltól falig érő, lakattal zárható fémráccsal elkerített helyen lévő külön kulccsal zárható páncélszekrényben. Kulccsal kizárólag az anyakönyvvezetők és a népesség-nyilvántartást vezető köztisztviselő rendelkeznek. A páncélszekrény kulcsának egy biztonsági (másolati) példánya a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási irodájának páncélszekrényében – a Polgármesteri Hivatal valamennyi helyiségéhez kapcsolható ún. kulcs-nyilvántartás részeként – kerül elhelyezésre, felfektetésre. (9) Az adatok kezelésére, illetve a számítógépes rendszer üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátására felhatalmazott személyek, az adatokat kizárólag célhoz kötötten, és a feladatuk ellátáshoz szükséges mértékben kezelhetik. (10) A rendszerben adatkarbantartást kizárólag a Polgármesteri Hivatal jegyzője által, e feladatra felhatalmazott dolgozó végezhet. Az adatszolgáltatást igénybe vevő, illetve a nyilvántartást vezető, vagy üzemeltető szerv más dolgozója az adatállományban változtatást nem végezhet. Az általa észlelt adathiba esetén erről a felhatalmazott köztisztviselőt értesíti, aki a kijavítás elvégzéséről intézkedik. (11) A Polgármesteri Hivatal jegyzője nyilvántartást vezet azokról a köztisztviselőkről, akik a (9) bekezdésben meghatározott eljárás során jogosultak az egyes okmány-nyilvántartások adataihoz hozzáférni. A nyilvántartás tartalmazza: a) az érintett köztisztviselő természetes személyazono sító adatait; b) okmány-nyilvántartásonként elkülönítve a hozzáfé rési jogosultságot, a hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint a hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját. (12) A Polgármesteri Hivatal jegyzője által felhatalmazott adatkezelő a következő nyilvántartásokat vezeti: a) adatszolgáltatási nyilvántartást, az általa teljesített adatszolgáltatásokról; b) jogosultsági nyilvántartást, az on-line rendszer használatára jogosultakról; c) üzemeltetési naplót; d) technikai háttérnyilvántartást (gép-, szerv- és szoft vernyilvántartás). Vegyes és hatályba léptető rendelkezések 6. § (1) E rendelet 2007. szeptember 15. napján lép hatályba. (2) Az e rendeletnek megfelelő részletszabályozást, a Polgármesteri Hivatal jegyzője által kiadott Általános Adatvédelmi Szabályzat rögzíti és tartalmazza. (3) A rendelet kihirdetéséről a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott módon, a Polgármesteri Hivatal jegyzője gondoskodik. Pilis, 2007. augusztus hó 31. napján.” III. Az indítvány megalapozott. 1. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A helyi önkormányzatok a feladatkörükbe tartozó ügyekben két típusú rendeletet alkothatnak, egyfelől a helyi közügyek körébe tartozó, törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokat rendezhetnek, másfelől törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtási körébe tartozóan szabályozhatnak. Az Ör. a bevezetőjében egyértelműen azt tartalmazza, hogy a megjelölt törvényi felhatalmazások alapján állapítja meg az adatvédelem helyi szabályait és a lakcímbejelentés helyi szabályait. Az Alkotmánybíróság elsőként az Ör. bevezetőjében hivatkozott felhatalmazásokat tekintette át. 1.1. Az Nytv. 33. § (2) bekezdése a következő: „33. § (1) A nyilvántartás más nyilvántartásokkal – ha törvény az adatkezelés céljának és az adatok körének pontos meghatározásával másképp nem rendelkezik – nem kapcsolható össze. (2) Önkormányzati rendelet alapján a helyi nyilvántartás csak a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott adatokat adhatja át a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző vagy a polgármesteri hivatal ügyintézőjének hatáskörébe utalt önkormányzati és államigazgatási hatósági ügyekhez, illetve hatósági nyilvántartás vezetéséhez.” Az Nytv. 17. §-a arról rendelkezik, hogy a nyilvántartásból adatok milyen csoportosítás szerint szolgáltathatók, a jelzett csoportosítás: „b) név- és lakcímadatok, anyja neve, állampolgárság, születési hely, születési idő, családi állapot, a házasságkötés helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje;” Az Nytv. felhatalmazása csak arra vonatkozik, hogy önkormányzati rendelet alapján a nyilvántartás az ott megjelölt adatokat, a megjelölt szerveknek adhatja át. Az Nytv. 33. § (2) bekezdése felhatalmazás arra, hogy az önkormányzat rendelete lehetővé teheti az Nytv. 17. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok átadását az ott megjelölt szerveknek. E felhatalmazásnak egyedül az Ör. 4. § (5) bekezdése felel meg. 1.2. Felhatalmazásként hivatkozik az Ör. bevezetője a Vhr. 27. § (1) bekezdésére, amely a következő: „27. § (1) A jegyző az általa vezetett nyilvántartásból külön kérelem nélkül is felhasználhat, illetve szolgáltathat adatot ugyanazon települési önkormányzat képviselő-testületének, polgármesterének, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézőjének feladatai ellátásához, feltéve, hogy ezt törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet lehetővé teszi. Az e rendelkezések alapján teljesített adatszolgáltatást is fel kell tüntetni az adatszolgáltatási nyilvántartásban.” Ezt a rendelkezést veszi át az Ör. 4. § (4) bekezdése. A Vhr. 27. § (1) bekezdése nem felhatalmazás önkormányzati rendelet alkotására, utal törvényi felhatalmazásra és felhatalmazás alapján alkotott önkormányzati rendeletre. Kormányrendelet nem is adhat, csak törvény adhat felhatalmazást az önkormányzatnak rendelet alkotására. 1.3. Felhatalmazásként hivatkozik az Ör. bevezetője az Ltv. 2. számú mellékletére is. Ez a következő: Az önkormányzat bérleti, illetőleg elidegenítési rendeletének tartalma „Az önkormányzat – e törvény keretei között – rendeletben határozza meg: a) a lakás bérbeadásának feltételeit [3. § (1)–(2) bekezdés, 12. § (5) bekezdés, 84. § (1)–(2) bekezdés], b) a bérlőtársi szerződés megkötésének, továbbá a lakásban maradó társbérlő részére a megüresedett társbérleti lakrész bérbeadásának feltételeit [4. § (3) bekezdés, 5. § (3) bekezdés], c) a felek megállapodásának tartalmát a bérbeadó jogai és kötelezettségei vonatkozásában [19. §, 9. § (1) bekezdés, 10. § (2) bekezdés, 15. §, 17. § (2) bekezdés, 18. § (1) bekezdés], d) a lakáshasználati díj emelésének mértékét és feltételeit [20. § (3) bekezdés], e) a bérlő által a lakásba befogadható személyek körét és a befogadás feltételeit [21. § (6) bekezdés], f) a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a másik lakás bérbeadására, illetőleg a pénz beli térítés mértékére és megfizetésére vonatkozó szabályokat [23. § (3) bekezdés], g) a cserelakás felajánlása helyett – megállapodás alapján – fizethető pénzbeli térítés mértékét és feltételeit [27. § (2) bekezdés], h) az elhelyezési kötelezettség vállalásának feltételeit, ideértve az elhelyezésre jogosultak személyi körének és jövedelmi, vagyoni helyzetének szabályozását is [31. § (2) bekezdés], i) a lakás egy részének albérletbe adásához való hozzájárulás feltételeit [33. § (3) bekezdés], j) a lakbérnek a bérbeadás jellege – szociális, költségelvű vagy piaci alapú bérlet – szerint differenciált mértékét [13. § (1)–(2) bekezdések, 34. § (1)–(2) és (4)–(5) bekezdések, továbbá a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok tekintetében a 86. §], k) a lakbértámogatás mértékét, a jogosultság feltételeit és eljárási szabályait [34. § (3) és (6) bekezdések], l) a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatás díját, ha azt a bérbeadónak nem másik jogszabály alapján kell megállapítania [35. § (2) bekezdés; 9l/A. § 18. pont], m) a lakásokra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával, a helyiség bérbeadásának és a bérbeadói hozzájárulásnak a feltételeit [36. § (2) bekezdés], n) a helyiség bérleti jogának cseréjéhez, illetőleg átruházásához történő bérbeadói hozzájárulás feltételeit [42. §], o) a törvény alapján elővásárlási joggal érintett lakások vételárának mértékét és megfizetésének feltételeit [54. § (1)–(2) bekezdések, figyelemmel a 49. § és az 52–53. §-ok rendelkezéseire is], valamint a törvény alapján elővásárlási joggal nem érintett lakások eladásának feltételeit [54. § (3) bekezdés], p) a törvény alapján elővásárlási joggal érintett helyiségek vételárának mértékét és megfizetésének módját, feltételeit [58. § (1)–(2) bekezdés], valamint a törvény alapján elővásárlási joggal nem érintett helyiségek eladásának feltételeit [58. § (3) bekezdés], q) a lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályait [62/B. § (2) bekezdés, továbbá a fővárosi önkormányzat tekintetében a 63. § (3) bekezdés], r) a szociális intézményből elbocsátott személy részére a másik lakás bérbeadásának feltételeit [68. § (2) bekezdés], s) az önkormányzat költségvetési szervének (vállalatának) saját feladataihoz biztosított önkormányzati helyiség és lakás bérbeadására történő felhatalmazást, illetőleg a bérbeadás feltételeit [80. § (1)–(2) bekezdések].” Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ez a melléklet sem ad felhatalmazást az Ör. megalkotására. 2. Az Ör. – tárgyát tekintve – az adatvédelem és a lakcímnyilvántartás helyi szabályairól szól. Adatvédelemről az Ör. 5. §-a 12 bekezdésben rendelkezik, de az Ör. még csak nem is utal felhatalmazásra, annak ellenére, hogy a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát az 1992. évi LXIII. törvény szabályozza. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Képviselő-testület nem a feladatkörébe tartozóan alkotta meg a rendeletet. Az Ör. összesen 6 §-ból és 54 bekezdésből áll, de – néhány rendelkezés kivételével – nem saját, nem helyi szabály, hanem központi jogszabályi rendelkezések átvétele, számos helyen megváltoztatott szöveggel, ami ilyen módon is ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Az Ör.-ből nem állapítható meg, hogy az adott rendelkezés törvényi szabály vagy helyi rendelkezés, mivel ezt az Ör. semmilyen módon nem jelzi, nem választja el. Az Alkotmánybíróság a 61/1994. (XII. 24.) AB határozatában a vegyes jogszabályszerkesztésről megállapította: „Nincs jogszerű akadálya annak, hogy a helyi rendelet a magasabb szintű jogszabálynak a saját rendeletébe illeszthető előírásait – szó szerint – átvegye. Az sem törvénysértő, ha a helyi rendelet a magasabb szintű jogszabály előírásait nem ismétli meg. A magasabb szintű jogszabályi rendelkezések ugyanis – akár a szó szerinti átvétellel, akár alacsonyabb szintű jogszabályba való beillesztés nélkül – önmagukban is érvényesek. A vegyes jogszabály-szerkesztési megoldás azonban homályos, megtévesztő és félrevezető. Márpedig a jogszabályokat – a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. § (2) bekezdése szerint »világosan és közérthetően kell megszövegezni.« Az adott esetben az Ör. olyan mértékű jogbizonytalanságot idézett elő, hogy az nem csupán a Jat. idézett rendelkezésével, hanem az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésében deklarált jogállamiság szerves részét alkotó jogbiztonság követelményével is ellentétes.” (ABH 1994, 471, 472.) A vizsgált Ör.-ben egyáltalán nem, vagy rendkívül nehezen állapítható meg, hogy tartalmaz-e helyi szabályt. Mind az adatvédelmet, mind a lakcímnyilvántartást törvény szabályozza, tehát azok nem tartoznak az önkormányzat feladatkörébe [Alkotmány 44/A. § (2) bekezdés]. Az Ör. nem helyi közügyeket, hanem törvényi szabályozás körébe vont társadalmi viszonyokat tartalmaz, törvényi felhatalmazás nélkül. A felhatalmazásokra történt hivatkozások hibásak, az Ör. félrevezető a képviselő-testületnek és félrevezető az állampolgároknak. Nem felel meg a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 18. § (2) bekezdésében írt követelménynek, amely szerint az önkormányzati rendeletet is „világosan és közérthetően kell megszövegezni”. Az Ör. azt fejezi ki, hogy a rendeletben helyi szabályok vannak, ezzel szemben az Ör. rendelkezései kevés kivétellel központi jogszabályok átvételei, másolásai. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a központi jogszabályi rendelkezések önkormányzati rendeletbe a feltétlenül szükséges mértékben vehetők át, azokat az önkormányzati rendeletben megfelelő szerkesztéssel, jelöléssel el kell választani a helyi szabályoktól. Magasabb szintű jogszabály szövegének átvétele esetén azonban az átvétel csak szó szerinti, mindenben azonos szövegű lehet. Egy rendelkezésen belül nem lehet vegyes szövegezésű, mert akkor nem állapítható meg, hogy mely szövegrész központi jogszabály, mely szövegrész helyi rendelkezés. Az Alkotmánybíróságnak nem feladata, hogy az Ör. minden egyes rendelkezését összevesse a törvényi, a kormányrendeleti szabályokkal. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Ör. a fent kifejtett okokból nem felel meg az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság szerves részét alkotó jogbiztonság követelményének, ellentétes az Ötv. 16. § (1) bekezdésével, az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével, ezért az Alkotmánybíróság az Ör.-t egészében megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul. Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró