📄 Jogszabály szövege
149/2012. (VII. 6.) Korm. rendelete a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből a Kormány egyedi döntésével nyújtható támogatások részletes szabályairól.
A Kormány a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 23. § (1) bekezdés
c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya a Kormány egyedi döntésén alapuló, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének
támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.)
a) 14. § a) pontjában foglalt, beruházás-ösztönzést segítő képzési támogatás (a továbbiakban: képzési támogatás),
b) a 14. § b) pontjában foglalt, tanműhely létesítését szolgáló támogatás, továbbá
c) a 14. § c) pontjában foglalt, a tanműhelyben folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését szolgáló
támogatás (a továbbiakban a b) és c) pontban foglaltak együtt: fejlesztési támogatás)
nyújtására, folyósítására, elszámolására és ellenőrzésére terjed ki. 2. § E rendelet alkalmazásában
1. a projekt megkezdésének napja: a) az 1. § a) pontja szerinti képzési támogatás vonatkozásában a létrehozott új munkahely vagy új munkakör
betöltésére irányuló képzés megkezdésének napja, b) az 1. § b) pontja szerinti fejlesztési támogatás vonatkozásában az építési munkálatok megkezdése, azaz
az építési naplóba történő első bejegyzés időpontja, vagy a tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak
a kedvezményezett által első alkalommal, visszavonhatatlan kötelezettségvállalással történő
megrendelése közül az, amelyikre korábban kerül sor, az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok
kivételével, c) az 1. § c) pontja szerinti fejlesztési támogatás vonatkozásában tárgyi eszközöknek vagy vagyoni értékű
jogok közé sorolható szoftver felhasználási jogának, valamint szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék
javaknak a kedvezményezett által első alkalommal, visszavonhatatlan kötelezettségvállalással történő
megrendelése, az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok kivételével, 2. a támogatás odaítélésének időpontja: az egyedi támogatás nyújtásáról szóló kormánydöntés dátuma,
3. általános képzés: a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal
összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i
800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet) 38. cikk 2. pontjában
meghatározott képzés, 4. belső képzés: a kedvezményezett vagy a kedvezményezett vállalatcsoportja által a kedvezményezett saját
munkavállalói részére saját munkaszervezetén vagy a vállalatcsoporton belül, nem üzletszerűen szervezett
képzés, 5. egyedi támogatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott támogatás,
6. fogyatékossággal élő munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott
személy, 7. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 18. pontjában meghatározott személy,
8. kedvezményezett: az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett, aki képzési vagy fejlesztési támogatásban részesül,
9. képzéscsoport: azonos (szak)területhez kapcsolódó képzések összessége, 10. külső képzés: az a képzés, amelyet a kedvezményezett a saját munkavállalói részére, teljes egészében saját
szervezetétől elkülönülten, Magyarországon megvalósuló képzés esetén a felnőttképzésről szóló törvény szerint
akkreditált felnőttképzési intézmény, vagy külföldön megvalósuló képzés esetén szolgáltatási szerződés alapján
valósít meg, 11. mikro, kis- és középvállalkozás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete szerinti vállalkozás,
12. projekt: a képzési támogatással vagy a fejlesztési támogatással összefüggésben tervezett vagy végzett
tevékenységek összessége, 13. speciális képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 1. pontjában meghatározott képzés,
14. támogató: a támogatási igény egyedi elbírálásának eredményeként hozott kormánydöntés esetén
a kötelezettségvállalási jogkört gyakorló szerv, 15. támogatástartalom: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról
és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.)
Korm. rendelet] 2. mellékletében meghatározott módszer alapján számított érték,
16. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos
formában kifejezve, 17. újonnan létesített munkahelyek, munkakörök száma: a kedvezményezettnél a munka törvénykönyvéről szóló
2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 42. § (1) bekezdése szerint munkaviszonyt létesített és a munkát
Magyarországon végzők átlagos statisztikai állományi létszámának a szándéknyilatkozat benyújtását követő
nettó növekménye a szándéknyilatkozat benyújtása napját megelőző 12 hónap átlagával összehasonlítva.
2. A támogatás formája, forrása, alanya és mértéke
3. § A képzési támogatás és a fejlesztési támogatás (a továbbiakban együtt: támogatás) forrása a Nemzeti Foglalkoztatási
Alap képzési alaprésze. A támogatás formája nem működési célból nyújtott, visszafizetési kötelezettség nélküli
végleges juttatás. 4. § (1) Képzési támogatásban az a hozzájárulásra kötelezett részesíthető, amely az Szht. 14. § a) pontjában, valamint az
e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel. (2) Fejlesztési támogatásban az a hozzájárulásra kötelezett részesíthető, amely az Szht. 14. § b) és c) pontjában, valamint
az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel. 5. § A Kormány a támogatás mértékét a 6. § (5) bekezdésében és a 7. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével
forintban határozza meg. 6. § (1) A képzési támogatás maximális támogatási intenzitása
a) általános képzés esetén az elszámolható költségek 60%-a;
b) speciális képzés esetén az elszámolható költségek 25%-a.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő
maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint: a) 10 százalékponttal a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén,
b) 10 százalékponttal középvállalkozás, és 20 százalékponttal mikro-, vagy kisvállalkozás esetén.
(3) Ha valamely projektben általános és speciális képzési összetevők is szerepelnek, amelyek a képzés támogatási
intenzitásának kiszámítása vonatkozásában egymástól nem választhatók el, vagy ha a támogatási projektben szereplő
képzés általános vagy speciális jellege nem állapítható meg, az (1) bekezdés b) pontja szerinti speciális képzésre
vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni. (4) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók vagy egyéb illetékek levonása
előtt kell figyelembe venni. (5) Ötven és ötszáz fő közötti munkahelyteremtést eredményező beruházás esetén legfeljebb 1 millió euró összegben
nyújtható képzési támogatás. Ötszáz főt meghaladó munkahelyteremtést eredményező beruházás esetén legfeljebb
2 millió euró összegben nyújtható képzési támogatás az Európai Bizottság előzetes engedélye nélkül.
7. § (1) A fejlesztési támogatás mértéke tanulónként legfeljebb 8 ezer eurónak megfelelő forintösszeg azzal, hogy
a támogatás kedvezményezettenként a 2 millió eurót nem haladhatja meg. A 6. § (5) bekezdésében és e §-ban
meghatározott összegek forintra történő átszámítása során a támogatási kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó
munkanapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni.
(2) A fejlesztési támogatás esetében a kedvezményezettnek legalább 27%-os saját forrással kell rendelkeznie.
3. A támogatás megítélésének és nyújtásának feltételei 8. § (1) Képzési támogatás – az Szht. 14. § a) pontjában foglaltakra is figyelemmel – akkor ítélhető meg, ha
a) a 4. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő támogatási igény benyújtójával (továbbiakban: kérelmező) az
Mt. szerint munkaviszonyban álló, támogatással érintett képzésben résztvevő munkavállalók tervezett létszáma
nem több, mint az újonnan létesített munkahelyek, munkakörök száma,
b) a kérelmező a képzésben részt vevők legalább 60%-ának – a képzés befejezését követően – munkaviszonyban és
teljes munkaidőben történő foglalkoztatását legalább 12 hónapon keresztül vállalja.
(2) Az újonnan létrehozott munkahelyek vagy munkakörök számának a 2. § 17. pontja szerinti megállapításakor
a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottakat, valamint az ilyen jellegű munkaköröket a teljes munkaidőben
alkalmazottak vagy ilyen jellegű munkakörök arányos törtrészeként kell figyelembe venni.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti foglalkoztatási kötelezettség teljesítése szempontjából a képzésben részt vevők
összlétszámának meghatározása során a több támogatott képzésben is részt vett munkavállaló csak egyszer vehető
figyelembe. (4) A képzés befejezésének időpontját, valamint az ezen időponttól számított egy éves foglalkoztatási kötelezettség
teljesülését a képzésben rész vett személyekre külön-külön kell meghatározni.
(5) Az egy éves foglalkoztatási kötelezettség a képzésben résztvevő azon utolsó képzésének befejezésétől kezdődik,
amelyre vonatkozóan támogatás folyósításra került. 9. § Fejlesztési támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmező a tanulószerződés keretében foglalkoztatott tanulók létszámát
– a 14. § (1) bekezdése szerinti támogatási kérelem benyújtását megelőző két iskolai tanév szakképző iskolai
tanulólétszám átlagához képest – a létrehozandó tanműhelyben tervezett gyakorlati képzésben legalább ötven fővel
növeli a támogatási kérelem benyújtását követő második iskolai tanév végéig, és ezt a létszámot legalább öt évig
folyamatosan fenntartja. 10. § A projekt megkezdésének napja nem lehet korábbi, mint az e rendelet szerinti szándéknyilatkozat szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) általi visszaigazolása, vagy a támogatás Kormány általi
megajánlása kézhezvételének napja. 4. A támogatások más támogatásokkal történő összeszámításának szabályai
11. § (1) A képzési támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet
hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos, vagy részben azonos elszámolható költségek
esetében a támogatás abban az esetben halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó
támogatási jogcímen nyújtott támogatással és csekély összegű támogatással, ha az nem vezet a 800/2008/EK
bizottsági rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, valamint a támogatási összeg túllépéséhez.
(2) A kérelmezőnek a támogatási kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell, hogy részesül-e olyan, a 800/2008/EK bizottsági
rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatásban vagy csekély összegű támogatásban,
amelynek a képzési támogatással azonos vagy részben azonos elszámolható költségei vannak.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat azonos vagy részben azonos elszámolható költségeket nevesít, a kérelmezőnek
az (1) bekezdés szerinti szabályt figyelembe kell vennie a támogatási kérelem és az annak részét képező
költségkalkuláció elkészítésénél. 12. § A fejlesztési támogatás más támogatással nem halmozható.
5. A támogatás igénylése, a támogatási kérelem 13. § (1) A kérelmezőnek a támogatásra vonatkozó igényét cégszerűen aláírt szándéknyilatkozatban kell bejelentenie
a miniszter által vezetett minisztériumhoz (a továbbiakban: minisztérium).
(2) Ha a kérelmező a Kormány egyedi döntéseivel megítélhető beruházásösztönző képzési támogatásra vagy a regionális
beruházási támogatás szabályairól szóló jogszabály hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatásra
vonatkozóan már nyújtott be szándéknyilatkozatot a minisztériumhoz vagy a Kormány részére, amely tartalmazta az
e rendelet alapján megítélhető támogatásokra vonatkozó igényt is, és azt a miniszter visszaigazolta vagy a Kormány
a támogatásokat megajánlotta, a továbbiakban a 14. § (1) bekezdése szerint kell eljárni. Ha a kérelmező által benyújtott
szándéknyilatkozat nem tartalmazta a képzési támogatásra vonatkozóan a (3) bekezdés h) pontja szerinti elemzést, azt
a kérelemhez a 15. § (1) bekezdésében előírtakon túlmenően csatolni kell.
(3) A szándéknyilatkozat tartalmazza: a) az igényelt támogatási forma megnevezését,
b) a megvalósítandó projekt tervezett időtartamát, c) a létrehozandó új munkahelyek számát, helyszínét,
d) a folyamatban lévő egyéb állami támogatások megnevezését,
e) a képzésben részesítendő munkavállalók tervezett számát, f) a támogatás igénybe venni tervezett összegét,
g) fejlesztési támogatások esetén a beruházás helyszínét, a fejlesztési elképzeléseket (ezen belül a tervezett tanulói
létszámot, valamint a tanműhely létrehozására fordítandó beruházási mértéket) és az azokhoz kapcsolódóan
igényelt támogatási összeget, h) az igényelt képzési támogatással összefüggésben készített elemzést arról, hogy
ha) lényegesen megnövekszik a projekt mérete, hb) lényegesen kiszélesedik a tevékenység köre,
hc) növekszik a kérelmező által a projektre fordítandó összeg, vagy
hd) lényegesen felgyorsul a projekt végrehajtási üteme. (4) A miniszter a kérelmező szándéknyilatkozatának benyújtását követő 30 napon belül, a támogatási célra rendelkezésre
álló keret figyelembe vételével írásban állást foglal a támogatási kérelem benyújthatóságáról.
14. § (1) Ha a támogatási kérelem benyújthatóságát a miniszter visszaigazolta, a támogatási kérelmet a visszaigazolás
kézhezvételétől számított egy éven belül kell benyújtani a miniszterhez.
(2) Ha a kérelmező a támogatási kérelmet a (1) bekezdés szerinti határidőn belül nem terjeszti elő, azonban a támogatásra
vonatkozó igényét fenntartja, a szándéknyilatkozatot ismételten be kell nyújtania a minisztériumnak.
15. § (1) A támogatási kérelmet az 1. melléklet szerinti adatlapon kell benyújtani. A támogatási kérelemhez az államháztartásról
szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 72. § (2) és
(3) bekezdésében előírtakon túlmenően csatolni kell: a) költségkalkulációt,
b) a megvalósítani tervezett projekt leírását és c) aláírási címpéldányt.
(2) A költségkalkulációnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia:
a) a támogatás teljes összegét és lehívásának tervezett éves ütemezését, továbbá
b) képzési támogatás esetén: ba) a tervezett költségek elszámolható költségtípusok szerinti bontását a képzési program időszakának éveire,
ezen belül általános és speciális képzési típusokra bontva,
bb) általános és speciális képzések esetén a támogatási intenzitásokat,
c) fejlesztési támogatás esetén: a tárgyi eszközök listáját és ártáblázatát, építési beruházás esetén az építési
költségnemek szerinti költségkalkulációját, amelynek alapján a beruházás forrásainak, ezen belül a saját forrásnak
és az igényelt támogatási összegnek egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.
(3) A projektleírásnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia:
a) a képzési támogatás iránti kérelem esetén: aa) a tervezett képzési program időtartamát,
ab) a képzésben részesítendő munkavállalók tervezett létszámát, ac) az általános és speciális képzések vagy képzéscsoportok felsorolását,
ad) az egyes képzések vagy képzéscsoportok bemutatását a képzés típusának megnevezésével, a típusonként
tervezett átlagos óraszámmal és létszám meghatározásával, a megszerezhető kompetenciák és tervezett
helyszínek megnevezésével, a tervezett elszámolható összköltség külső és belső képzések szerinti
bontásával, a külső képzések tervezett díjának meghatározásával, valamint a képzésben résztvevők
tervezett személyi jellegű ráfordításainak külső és belső képzések szerinti bontásával,
b) a fejlesztési támogatás iránti kérelem esetén a tervezett beruházás célját, leírását, a fejlesztés indokoltságának
bemutatását az alábbiak szerint: ba) az Szht.-ban és e rendeletben foglalt feltételeknek való megfelelés rövid bemutatása,
bb) a fejleszteni kívánt terület állapotának, felszereltségének bemutatása,
bc) a kérelmező által folytatott szakmai képzés bemutatása, a beiskolázott tanulók, létszámának
szakképesítésenkénti, valamint évfolyamonkénti feltüntetésével, bd) ha a tervezett beruházás egy tágabb program része, úgy a program rövid bemutatása, valamint a program
és a tervezett beruházás kapcsolatának, illeszkedésének ismertetése, be) az elérni kívánt oktatási, képzési célok bemutatása,
bf) a beszerezni kívánt tárgyi eszközök működtetéséhez szükséges emberi erőforrás és tárgyi feltételek
meglétének ismertetése, bg) a végzős tanulók kérelmezőnél történő elhelyezkedési esélyeinek és a gyakorlati képzés folyamatosságának
a biztosítása érdekében a térségben működő szervezetekkel, iskolákkal kialakított kapcsolat bemutatása.
(4) A benyújtott támogatási kérelem és az annak tárgyában készült előterjesztés alapján a támogatás odaítéléséről
a Kormány dönt, melyben felhatalmazást ad a támogató részére a támogatási szerződésnek a kérelmezővel történő
megkötésére. (5) A kormánydöntést követően a támogatási kérelem nem módosítható.
6. A támogatási szerződés, a támogatás folyósítása 16. § (1) A Kormány döntésétől számított 180 napon belül a támogató és a kedvezményezett szerződést köt.
(2) A támogató a támogatási szerződésben meghatározottak szerint:
a) ellátja a támogatásoknak a kedvezményezett részére történő utalásával kapcsolatos feladatokat,
b) dönt a kedvezményezett által benyújtott beszámolók elfogadásáról és a teljesítés igazolásáról,
c) szükség esetén intézkedik a kedvezményezettel szemben a visszafizetési kötelezettség elrendeléséről, fogadja
a visszafizetésekből befolyt bevételeket, és d) ellenőrzi a támogatás felhasználásának jogszerűségét.
17. § (1) A támogatási szerződés – az Szht. és az Ávr. támogatási szerződés tartalmi elemeire vonatkozó rendelkezésében
meghatározottakon túl – tartalmazza: a) a szerződést kötő felek képviseletére jogosult, valamint a szerződés teljesítésével összefüggésben eljáró személy
nevét, b) a kedvezményezettnek a támogatás felhasználására és elszámolására vonatkozó kötelezettségeit, feladatait, azok
határidejét, c) képzési támogatás esetén a tervezett és tényleges képzési létszám eltérésére vonatkozó rendelkezéseket, és
d) a projekt megkezdésének és befejezésének végső időpontját.
(2) A biztosítékokat – a 21. § (2) bekezdése kivételével – legkésőbb a támogatás első folyósítását megelőzően a támogató
rendelkezésére kell bocsátani, és azoknak a támogatási szerződés alapján fennálló kötelezettségek megszűnéséig
a támogatási szerződésben meghatározottak szerint rendelkezésre kell állniuk.
(3) Biztosítékként – a 21. § (2) bekezdése kivételével – a kedvezményezettnek valamennyi – jogszabály alapján beszedési
megbízással terhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására
vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatot, vagy formailag megfelelő bankgarancia nyilatkozatot vagy készfizető kezesi
nyilatkozatot kell benyújtania a támogató részére. 18. § (1) A kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározottak szerint jogosult a támogatást lehívni.
(2) Ha a támogatási szerződés alapján a folyósítás több részletben történik, a támogatás utólag, teljesítés- és
forrásarányosan folyósítható. (3) Támogatási előleg a támogatási projektre nem nyújtható.
7. A képzési projektre vonatkozó különös szabályok 19. § Ha a kedvezményezett a képzési projektet belső képzés formájában valósítja meg, a kedvezményezettnek
a) vállalnia kell, hogy a képzéseket a felnőttképzésről szóló törvényben foglalt követelmények betartásával
bonyolítja le, b) a belső képzésre fordított költségei akkor számolhatók el, ha az elszámolással érintett képzéscsoportok körébe
tartozó képzéseket a felnőttképzésről szóló törvény szerint nyilvántartásba vették, és
c) a képzések lebonyolítása során rendelkeznie kell a képzés megnevezését, a lebonyolítás helyszínét, időpontját,
az óraszámot, valamint a képzésben résztvevők és az oktatók nevét, aláírását tartalmazó jelenléti ívvel.
20. § Ha a kedvezményezett a képzési projektet külső képzés formájában valósítja meg,
a) a külső képzés akkor indítható, ha a kedvezményezett által a képzés lebonyolításával megbízott magyar képző
intézmény a képzés teljes időtartamára rendelkezik a felnőttképzésről szóló törvény szerinti akkreditációval,
b) a képzés díja képzésenként kiállított számla alapján számolható el.
8. A fejlesztési támogatások különös szabályai 21. § (1) A gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközt és ingatlant a kedvezményezett köteles elkülönítetten
nyilvántartani és öt évig kizárólag gyakorlati képzés céljaira használni.
(2) A fejlesztési támogatásból vásárolt és a támogatással létrehozott ingatlanra legalább ötéves időtartamra
jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni a támogató javára a támogatás mértékéig.
A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének, továbbá ezek megszűnésének feltételeiről
a támogatási szerződésben kell rendelkezni. 9. A beszámolás és a költségek elszámolásának szabályai
22. § (1) A kedvezményezett a támogatás rendeltetésszerű felhasználásról beszámolót készít és nyújt be a támogatónak
a támogatási szerződésben meghatározott időközönként. (2) A beszámoló tartalmazza a támogatási célnak megfelelő projekt megvalósításának szakmai és pénzügyi
megvalósítását, figyelemmel a támogatással elérni kívánt hatások és célok megvalósulására.
23. § (1) A kedvezményezett kizárólag az Ávr. 80. § (5) bekezdése szerinti időszakban felmerült költségeket számolhatja el
azzal, hogy a költségelszámolásnál legkorábban a szándéknyilatkozat visszaigazolásának dátumát követően felmerült
költségek vehetők figyelembe. (2) A támogatott projekt során elszámolható költségeket és azok számítására vonatkozó szabályokat a 2. melléklet
tartalmazza. (3) A költségek elszámolása a támogatási szerződésben előírt formában és tartalommal, valamint határidők alapján
történik. 24. § A támogatott projekt keretében elszámolt költségeket alátámasztó eredeti bizonylatokat nem kell benyújtani, azokat
a kedvezményezett a könyvelés szabályainak megfelelően, a támogatási folyamat lezárását követő tíz évig köteles
őrizni, és a támogatás megvalósulásának helyszíni ellenőrzésekor az ellenőrzést végző szerv rendelkezésére bocsátani.
25. § (1) A kedvezményezett által benyújtott képzési támogatás iránti kérelem adatai és az elszámolásban feltüntetett
tényköltségek – a támogatott projekt megvalósítása során jelentkező, előre nem ismert körülményekből fakadóan –
a (2), (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint mutathatnak eltéréseket.
(2) Ha a képzési projekt megvalósítása során a képzésben részt vevő munkavállalók összlétszáma a támogatási
kérelemben megjelölt létszámához viszonyítva a) megnövekedett, a támogatási összeghatár megemelésére nem kerülhet sor,
b) nem éri el a 100%-ot, de 1000 fő alatti munkahelyteremtés esetén a 90%-ot, 1000 fő feletti munkahelyteremtés
esetén a 80%-ot meghaladja, a kedvezményezettnek a létszámcsökkenés okairól tájékoztatást kell adnia
a támogató részére, c) 1000 fő alatti munkahelyteremtés esetén nem éri el a 90%-ot, a támogatási összeg a tervezett létszám 90%-ához
viszonyított tényleges létszám figyelembe vételével arányosan csökkentésre kerül,
d) 1000 fő feletti munkahelyteremtés esetén nem éri el a 80%-ot, a támogatási összeg a tervezett létszám 80%-ához
viszonyított tényleges létszám figyelembe vételével arányosan csökkentésre kerül.
(3) Ha a benyújtott részelszámolás alapján létszámcsökkenés állapítható meg, és addig az időpontig a létszámcsökkenés
mértéke alapján számítható csökkentett támogatási összegnél magasabb összeg került kifizetésre a kedvezményezett
részére, a különbséget a még folyósítandó támogatási összegből le kell vonni. Ha a levonandó támogatás mértéke
nagyobb, mint a még folyósítandó támogatási összeg, a támogatás folyósításra nem kerülhet, továbbá a levonandó és
a folyósítandó támogatás különbségét vissza kell követelni. (4) A kedvezményezett csak a támogatási kérelemben megjelölt képzéscsoportokat bonyolíthat le, ugyanakkor az azonos
képzéscsoportba tartozó képzéseket más, ugyanazon képzéscsoportba tartozó képzésekkel felválthatja, és
kiegészítheti új képzésekkel is a támogató egyetértésével. Ebben az esetben az elszámolásban a kedvezményezettnek
a támogatási kérelemhez igazodóan meg kell adnia azon adatokat is, amelyek alapján megállapítható az egyes
képzések általános vagy speciális jellege. (5) A kedvezményezett a képzési időszak alatt benyújtott elszámolásaiban az egyes költségnemek teljes költséghez
viszonyított arányát illetően – legfeljebb 50%-ban térhet el a támogatási kérelemben foglalt költségnem arányoktól,
azzal, hogy a képzési időszak végén az elszámolások összesített adatai alapján az egyes költségnemek teljes
támogatási összeghez viszonyított aránya legfeljebb 20%-os eltérést mutathat a támogatási kérelemben megjelölt
költségnem-arányoktól. Az eltérések során a 2. melléklet szerinti, a képzésben résztvevők személyi jellegű ráfordításait
tartalmazó költségnemre vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni. (6) A kedvezményezett az utolsó elszámolás benyújtását megelőzően a teljes támogatási összeg legfeljebb 85%-ának
kifizetését igényelheti. 26. § (1) Képzési támogatás esetén a beszámoló tartalmazza:
a) a tényleges képzési költségeknek aa) az elszámolható költségtípusok, valamint
ab) az általános és speciális képzések szerinti bontásban történő kimutatását,
b) az igényelt támogatási összeget, c) az általános és speciális képzések támogatási intenzitásait,
d) a képzéscsoportok da) költségeinek, db) időtartamának, és
dc) óraszámának bemutatását, e) a képzéscsoportok résztvevőinek létszámát, ezen belül a fogyatékkal élők vagy hátrányos helyzetű személyek
létszámát, f) a képzések általános vagy speciális jellegének megjelölését, az azt alátámasztó információt,
g) a képzések elszámolható költségkategóriák szerinti költségeit, h) külső képzés esetében a d) pont da)–dc) alpontja, valamint az e) pont szerinti adatokat képző intézményenkénti
bontásban. (2) Fejlesztési támogatás esetén a beszámoló tartalmazza
a) a beruházás üzembe helyezési okmányának másolatait, b) a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv másolatát,
c) olyan összesítést, amely tartalmazza ca) a beruházás tárgyának megnevezését,
cb) az elszámoláskor igényelt támogatás összegét, cc) a beruházás során elvégzett munkák tételes felsorolását főbb költségnemenkénti bontásban,
cd) a beruházás bekerülési összegét, a támogatási kérelemben megjelöltekhez képest az esetleges eltérés
indoklását, d) építési beruházás esetén da) az elvégzett kivitelezési munkák számlán feltüntetett összértékét forintban,
db) az építési beruházás költségvetési főösszesítője alapján a költségnemek összegei és beruházási források
közötti megoszlás bemutatását, és e) építési beruházás estén a jelzálogjog alapítására és bejegyeztetésére vonatkozó okirat másolatait.
27. § (1) A támogatott projektek megvalósítása során nem forintban keletkező költségeket a számla kiállításának napján
érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam figyelembe vételével számított forint
összegben kell könyvelni és lehet érvényesíteni az elszámolásban.
(2) Ha a támogatási szerződésben szereplő támogatási összeg adott évre jutó keretösszege nem kerül felhasználásra
a tárgyévben, a fel nem használt keretösszeg a támogatási szerződés módosításával átcsoportosítható a következő
támogatással érintett évre vagy évekre. 10. A projekt megvalósításának ellenőrzése, a támogatás visszakövetelése
28. § (1) A támogató a projekt megvalósítása alatt, továbbá képzési támogatás esetén a foglalkoztatási kötelezettség lejártát
követő egy évig, fejlesztési támogatás esetén a beruházás kötelező üzemeltetési időszakát követő egy évig, vagy
a támogatási szerződésben egyedileg meghatározott más időpontig bármikor, előzetes értesítés nélkül is jogosult
a támogatási szerződés betartásának ellenőrzésére. (2) A kedvezményezett az e rendelet szerinti foglalkoztatási kötelezettség teljesítésének igazolásaként az utolsó képzés
megvalósulását követő 12 hónap elteltét követő 60 napon belül foglalkoztatási zárójelentést nyújt be a támogató
részére. A kötelezettség teljesítésének ellenőrzése a támogatási szerződésben vállalt létszámok alapján történik.
(3) Az ellenőrzés során a támogató a támogatási szerződés teljesülésével, a támogatási összeg jogszerű felhasználásával
kapcsolatban vizsgálatot tarthat, iratokat és más dokumentációkat kérhet, azokról másolatot készíthet.
(4) A kedvezményezett köteles a) az ellenőrzésre jogosult megkeresésének soron kívül eleget tenni,
b) az ellenőrzésre jogosult részére szóban vagy írásban tájékoztatást adni, és a dokumentációs anyagokba
a betekintést lehetővé tenni, c) az ellenőrzést végző személy kérésére az általa szolgáltatott adatok és rendelkezésre bocsátott dokumentáció
teljességéről nyilatkozatot tenni, és d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni.
(5) A kedvezményezett köteles az e rendelet alapján nyújtott támogatásokra vonatkozó dokumentumokat
a szándéknyilatkozat visszaigazolásának dátumától számított tíz évig megőrizni.
29. § (1) A képzési támogatás-nyújtás feltételeként vállalt foglalkoztatási kötelezettség részbeni teljesítése esetén
a visszafizetési kötelezettség megállapításánál a 3. mellékletben foglaltak figyelembe vételével kell eljárni.
(2) A fejlesztési támogatásban részesített kedvezményezett 21. § (1) bekezdése szerinti fenntartási kötelezettsége
esetében, ha a kedvezményezett a rendeltetésszerű használatbavétel hónapjától számított öt éven belül
a) megszűnik, b) a támogatással érintett gyakorlati képzést kettő, egymást követő tanítási éven túl szünetelteti, vagy
c) a támogatással érintett gyakorlati képzést megszünteti, a fenntartási időszak hátralévő hónapjaira időarányosan eső támogatási összegnek azt a hányadát kell visszakövetelni,
amilyen arányban a tárgyi eszköz beszerzése a támogatás terhére elszámolásra került.
11. Záró rendelkezések 30. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
12. Átmeneti rendelkezések 31. § E rendelet rendelkezéseit azon támogatások tekintetében is alkalmazni kell, amelyek a Munkaerőpiaci Alap képzési
alaprészéből felnőttképzési célra nyújtható támogatások részletes szabályairól szóló 15/2007. (IV. 13.) SZMM rendelet
(a továbbiakban: Rendelet) 20. §-ában meghatározott keretmegállapodással még nem rendelkeznek.
32. § A Rendelet 20. §-a szerinti beruházásösztönző képzési célú támogatás tárgyában a miniszter által megkötött
keretmegállapodások alapján nyújtott támogatások esetén a) a támogatott a támogatásra vonatkozó dokumentumokat a Rendeletben foglalt időtartamig köteles megőrizni,
b) a támogatottal szemben a részéről felmerült jogszabálysértés, a támogatási szerződés által előírt kötelezettségek
nem szerződésszerű teljesítése, valamint a támogatás jogszerűtlen felhasználása esetén a Rendeletben
meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni. 33. § A Kormány egyedi döntéseivel megítélhető beruházásösztönző képzési támogatásra, tanműhely létesítési vagy annak
tárgyi feltételei fejlesztésének támogatására, illetve a regionális beruházási támogatás szabályairól szóló
kormányrendelet hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatásra vonatkozóan benyújtott szándéknyilatkozat
esetén, ha annak miniszter általi visszaigazolására vagy a támogatás Kormány általi megajánlására e rendelet hatályba
lépését megelőzően került sor, a 14. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt nem kell alkalmazni.
13. Az Európai Unió jogának való megfelelés 34. § E rendelet 1. § a) pontja a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal
összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK
bizottsági rendelet I. fejezete és 38–39. cikke (HL L 214., 2008. 08. 09., 3. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.