18/2006. (I. 26.) Korm. rendelete a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről.

18/2006. (I. 26.) Korm. rendelete a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) 51. §-ának f)–i) és l) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában a) alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) az 1. melléklet alapján meghatározható alsó küszöbértéket eléri, illetőleg meghaladja, de nem éri el a felső küszöbértéket, b) felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) az 1. melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri, illetőleg meghaladja, c) hatóság: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, d) szakhatóság: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, e) tárolás: a veszélyes anyag átmeneti vagy tartós jelenléte raktározás, készletezés vagy biztonságos felügyelet melletti elhelyezés céljából, f) veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése: az üzemeltető által végzett módszeres elemző tevékenység, amelynek során meghatározza és bemutatja a veszélyes ipari üzemben bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kialakulásának lehetőségeit és azok bekövetkezésének valószínűségét. A rendelet hatálya 2. § A rendelet hatálya kiterjed arra a veszélyes ipari üzemre, ahol a veszélyes anyagok az 1. melléklet alapján azonosítható, legalább alsó küszöbértéket elérő mennyiségben jelen vannak. Az engedélyezési és felügyeleti tevékenység 3. § (1) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és az ellenük való védekezés engedélyezési, illetve felügyeleti tevékenysége az alábbi területek vizsgálatára terjed ki: a) a veszélyes ipari üzem azonosítása és a veszélyes tevékenység végzése, b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése, c) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését biztosító irányítási rendszer, illetőleg a biztonsági irányítási rendszer, d) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominóhatás, e) a belső, illetve a külső védelmi terv és ezek végrehajtási feltételeinek megléte, f) a településrendezési tervezés, g) a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság bizto sítása. (2) A veszélyes ipari üzem azonosításának részletes szabályait az 1. melléklet tartalmazza. Eljárási szabályok 4. § Az e rendeletben szabályozott eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozat meghozatalára és a szakhatósági eljárásra is kilencven nap áll rendelkezésre. II. A VESZÉLYES TEVÉKENYSÉG, VALAMINT A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESET VESZÉLYÉNEK AZONOSÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE, A BIZTONSÁGI RENDSZER 5. § A veszélyes tevékenység ellenőrzése és a veszélyes tevékenység által okozott kockázat szintjének minősítése a biztonsági jelentésben, illetve biztonsági elemzésben szereplő veszélyeztetettségi mutatók elemzése alapján történik. A biztonsági jelentés és biztonsági elemzés 6. § (1) A felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem üzemeltetője a 2. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági jelentést; az alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem üzemeltetője a 3. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági elemzést készít. (2) A biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben az üzemeltető bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzésével és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, valamint azt az üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét. (3) A biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk részletes elemzése alapján az üzemeltető meghatározza a veszélyes anyagok környezetbe kerülésének lehetőségeit; esetleges módjait és a károsító hatásait; azok valószínűségét; a veszélyes anyagok vagy a fizikai hatások terjedését; a személyek, valamint az anyagi javak és a környezet veszélyeztetettségének mutatóit. Ezzel összefüggésben javaslatot tesz a veszélyes ipari üzem körüli veszélyességi övezet kijelölésére. (4) A biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben az üzemeltető bizonyítja, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának lehetőségeit a biztonsági irányítási rendszer, illetve az irányítási rendszer kialakítása során figyelembe vette. (5) Az üzemeltető – a lakossági tájékoztató kiadványhoz szükséges, legalább a 8. melléklet 1.1. és 1.2. pontok szerinti adattartalommal – elkészíti a biztonsági jelentés kivonatát. A kivonat a nyilvánosságra hozható biztonsági jelentés részét képezi, amely – ha arra lehetőség van – a szakmai kifejezések helyett annak köznapi megfelelőjét tartalmazza. 7. § (1) Az üzemeltető a biztonsági jelentést, illetve a biztonsági elemzést – a hatóság által történő elfogadást követően – legalább ötévenként felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja. (2) A biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatát mind a hatóság, mind az üzemeltető kezdeményezheti. (3) A biztonsági jelentést, illetve a biztonsági elemzést az alábbi esetekben soron kívül felül kell vizsgálni: a) a veszélyes ipari üzemben olyan változások történtek, amelynek veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatát növelő vagy a védelmi rendszert érintő hatása van, b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, rendkívüli események értékeléséből levont tanulságok vagy a műszaki fejlődés következtében új információk állnak az üzemeltető rendelkezésére, c) a veszélyazonosításban vagy a hatások értékelésében kialakult korszerűbb módszerek erre okot adnak. (4) A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet az üzemeltető a hatóságnak haladéktalanul megküldi. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a biztonsági jelentést, illetve a biztonsági elemzést módosítani szükséges, akkor annak módosítással érintett részét, jelentős tartalmi módosítás esetén a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést az üzemeltető a felülvizsgálatot követő kilencven napon belül megküldi a hatóságnak. 8. § (1) A hatóság és a szakhatóság a veszélyesség megítélését – a védendő adatokat is tartalmazó – biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés alapján végzi el, de a védendő adatokat nem tartalmazó változatot hozza nyilvánosságra. (2) A hatóság a védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentést, illetve biztonsági elemzést az elfogadását követően megküldi a veszélyes ipari üzem hatásai által veszélyeztetett település polgármesterének, a fővárosban a főpolgármesternek is. (3) Tájékoztatás céljából a hatóság a védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentést és biztonsági elemzést, az elfogadását követően megküldi a Honvédelmi Minisztériumnak, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek, valamint a közlekedési felügyelet területi szervének. (4) Az üzemeltető kérelmére a hatóság és a szakhatóság a védendő adatot tartalmazó iratokat az ezek megőrzését szolgáló külön ügyirat-kezelési szabályok szerint dolgozza fel és tárolja. Felmentési szabályok 9. § (1) Ha a veszélyes ipari üzem üzemeltetője a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés készítése vagy felülvizsgálata során a veszélyes anyagok teljes körét, mennyiségét és a jelenlétük feltételeit figyelembe véve bizonyítani tudja, hogy a 4. mellékletben szereplő valamely felmentési feltétel közül legalább egy fennáll, akkor kérheti, hogy a hatóság a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben megkövetelt tájékoztatást azokra a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyekre korlátozza, amelyek a felmentési kérelemben nem szerepelnek. (2) Amennyiben a hatóság a felmentésre vonatkozó kérelmet elfogadja, akkor az üzemeltető a biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést a felmentésben szereplő korlátozott tartalommal nyújthatja be. (3) A hatóság a felmentési kérelem elbírálásához az üzemeltetőtől kiegészítő információkat kérhet, és helyszíni vizsgálatokat végezhet. (4) A hatóság által – a felmentési kérelemre – kiadott határozat tartalmazza, hogy a felmentés milyen anyagra és a veszélyes ipari üzem melyik létesítményére vonatkozik. Az előbbieken kívül tartalmazza továbbá, hogy a felmentés alkalmazása esetén mely részeiben korlátozható a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés tartalma. 10. § (1) A veszélyes ipari üzem a felmentési szabály alkalmazása esetén továbbra is felső-, illetve alsó küszöbértékűnek tekintendő. (2) Új veszélyes ipari üzem létesítése esetén az üzemeltető a felmentésre vonatkozó kérelmét, a létesítésre vonatkozó kérelemmel együtt küldi meg a hatóságnak. Minden más esetben a felmentésre vonatkozó kérelem a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés első alkalommal történő benyújtásakor, illetve azok felülvizsgálatakor nyújtható be. Ellenőrzés 11. § (1) A hatóság és a szakhatóság a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés valóságtartalmát – az 5. mellékletben megfogalmazott szempontrendszer alapján – szükség szerint helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, illetőleg az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kér. (2) Amennyiben a veszélyes tevékenység által jelentett kockázat szintje meghaladja az 5. mellékletben meghatározott elfogadható szintet, vagy az üzemeltető által tervezett intézkedések nem elégségesek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzéséhez és veszélyeztető hatásaik mérsékléséhez, akkor a hatóság az üzemeltetőt olyan kiegészítő intézkedések megtételére kötelezi, amelyek eredményeképpen a kockázat szintje elfogadható mértékűre csökken. A kiegészítő intézkedések érinthetik a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés tartalmát, illetve az ezekben szereplő feladatok végrehajtási feltételeit. (3) Amennyiben a kockázat szintje nem csökkenthető elfogadható szintre, akkor a hatóság az üzemeltető nyilatkozattételre történő felhívását követően – a kockázat mértékére tekintettel – határozatot hoz a veszélyes tevékenység korlátozásáról vagy megszüntetéséről, illetve az engedélyezésre vonatkozó kérelem elutasításáról. 12. § (1) A hatóság és a szakhatóság – előre meghatározott terv szerint – a felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemeket legalább évente, az alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzemeket legalább kétévente egyszer a biztonsági irányítási rendszerre, illetve irányítási rendszerre is kiterjedően ellenőrzi. A szakhatóság az észrevételeit az ellenőrzést követő húsz napon belül küldi meg a hatóságnak. A hatóság a szakhatóság véleményét is tartalmazó jegyzőkönyvet készít az ellenőrzésről. (2) Az ellenőrzés során feltárt műszaki, vezetési és szervezeti hiányosságok megszüntetésére a hatóság megfelelő határidő biztosításával kötelezi az üzemeltetőt, aki a megtett intézkedéseiről írásban tájékoztatja a hatóságot. 13. § (1) A biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján a hatóság a dominóhatás veszélyének csökkentése és az irányítás összehangolása érdekében az érintett üzemeket kölcsönös adatszolgáltatásra kötelezi. Ennek célja, hogy a kölcsönösen szolgáltatott adatok felhasználásával a baleset-megelőzési fő célkitűzések, az irányítási rendszer, a tervrendszerek és a veszélyek csökkentését szolgáló műszaki megoldások összehangolhatók legyenek, amivel a dominóhatás kizárható vagy lehetőségének valószínűsége csökkenthető. (2) A hatóság adatszolgáltatásra kötelezheti a veszélyes ipari üzem környezetében lévő gazdálkodó szervezeteket annak érdekében, hogy az üzemeltető elemezhesse a gazdálkodó szervezet által folytatott tevékenységnek a veszélyes ipari üzemre gyakorolt veszélyeztető hatását. Az adatszolgáltatás valóságtartalmát a hatóság és a szakhatóság helyszíni vizsgálattal ellenőrizheti. 14. § A belső védelmi terv és a külső védelmi terv vizsgálata során a hatóság ellenőrzi, hogy az azokban szereplő veszélyhelyzeti irányítás, a védekezéssel kapcsolatos infrastruktúra és a védekezést végrehajtó szervezetek alkalmasak-e a biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben feltárt, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből fakadó veszélyhelyzeti feladatok ellátására, valamint a szervezetek felszerelése és felkészítése megfelel-e a biztonság követelményeinek. Amennyiben a biztonság növelése indokolja, a hatóság az üzemeltetőt a 15. §-ban meghatározott belső védelmi terv kiegészítésére kötelezi, illetve a 20. §-ban meghatározott külső védelmi terv esetében kiegészítő intézkedéseket javasol a polgármesternek. III. A VÉDELMI TERVEK, A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS, A LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS ÉS A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA A belső védelmi terv 15. § (1) A veszélyes ipari üzem üzemeltetője a biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben szereplő veszélyek következményeinek elhárítására a 6. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő belső védelmi tervet készít. (2) A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket az üzemeltető biztosítja. (3) Az üzemeltető a belső védelmi terv készítése során lehetőséget biztosít arra, hogy a tervről a veszélyes ipari üzem dolgozói és az üzem területén folyamatos megbízással tevékenységet végző alvállalkozók véleményt nyilváníthassanak. (4) A belső védelmi tervben foglaltakat az üzemeltető valamennyi, a veszélyes ipari üzem területén dolgozó személlyel (beleértve a hosszabb távú együttműködés keretében foglalkoztatott alvállalkozókat is) megismerteti, és annak alkalmazására a dolgozókat felkészíti. 16. § (1) A belső védelmi terv a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés melléklete, elkészítésére ezekkel egyidőben kerül sor. (2) Az üzemeltető a belső védelmi terv felülvizsgálatát legalább háromévenként, továbbá a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálata esetén elvégzi. (3) Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja. Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról a hatóságot a gyakorlat előtt legalább 15 nappal értesíti, valamint a gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzíti. (4) Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja. A lakosság tájékoztatása és a külső védelmi terv 17. § (1) A polgármester a hatóságtól érkezett biztonsági jelentés kézhezvételét [8. § (1) bekezdés] követő tizenöt napon belül a hatóság területi szervével együttműködésben elkészíti a külső védelmi terv koncepcióját, és erről, valamint a biztonsági jelentésről hirdetményt tesz közzé a 8. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően. (2) A külső védelmi terv koncepciója tartalmazza a lakosság védelme érdekében alkalmazandó védelmi módszerek és intézkedések elgondolását. (3) A Kat. 36. § (1) bekezdése szerinti engedélykérelem esetén a polgármester a hatóságtól érkezett biztonsági elemzés kézhezvételét [8. § (1) bekezdés] követő tizenöt napon belül a biztonsági elemzésről hirdetményt tesz közzé a 8. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően. (4) A biztonsági jelentést és a külső védelmi terv koncepcióját, illetve a biztonsági elemzést a hirdetmény közzétételét követő huszonegy napig hozzáférhetővé kell tenni, ezen idő alatt a lakosság azokhoz észrevételeket tehet. (5) A polgármester – amennyiben a 19. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvános meghallgatást kell tartani – a biztonsági jelentéssel, illetve biztonsági elemzéssel kapcsolatos észrevételeit a hozzá érkezett lakossági észrevételekkel együtt a nyilvános meghallgatás időpontja előtt legalább három nappal megküldi a hatóságnak. (6) Amennyiben nem kell nyilvános meghallgatást tartani, úgy a polgármester a biztonsági jelentéshez és a külső védelmi terv koncepciójához tett észrevételeket a közzététel lezárását követő nyolc napon belül megküldi a hatóságnak. 18. § A veszélyes ipari üzem veszélyességi övezetének határán belül történő fejlesztések során az illetékes polgármesternek biztosítania kell, hogy a 25. § (4) bekezdésében meghatározott bizottsági állásfoglalást követően a tervezett fejlesztésről a lakosság huszonegy napig véleményt nyilváníthasson. 19. § (1) A Kat. 36. § (1) bekezdése szerinti engedélykérelem esetén a veszélyes ipari üzem telepítési helye szerint illetékes polgármester a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés közzétételének lezárását követő tíz napon belül nyilvános meghallgatást tart. (2) A polgármester a nyilvános meghallgatásra meghívja az érintett települések polgármestereit, az üzemeltetőt, a hatóságot, a szakhatóságot, valamint a 8. § (3) bekezdésében felsorolt hatóságokat, és az érintett – részvételi szándékukat előzetesen bejelentő – társadalmi szervezeteket, továbbá a veszélyeztetett településen elhelyezkedő katonai létesítmény képviselőjét is. (3) A nyilvános meghallgatáson elhangzottakról a polgármester jegyzőkönyvet készít, amit a meghallgatást követő nyolc napon belül a hatóságnak megküld. A hatóság a jegyzőkönyvben foglaltakat a döntésének meghozatalakor mérlegeli. (4) A nyilvános meghallgatás – amennyiben lehetséges – a külön jogszabály szerint szervezett közmeghallgatás keretében is megtartható. 20. § (1) A veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyezéséhez benyújtott, vagy a már működő veszélyes ipari üzem üzemeltetője által a hatóságnak megküldött biztonsági jelentés elfogadását követő hat hónapon belül a 7. mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő külső védelmi terv készül. A külső védelmi tervet a hatóság területi szerve a polgármesterrel együttműködve készíti el. (2) Egy külső védelmi terv készül abban az esetben is, ha az adott települést több felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem veszélyeztető hatásai érhetik. (3) A külső védelmi tervről, annak elkészítése során az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a mentőszolgálat, a rendőrség, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) intézete, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, valamint az üzemeltető véleményt nyilvánít. (4) A külső védelmi terv a külön jogszabályban meghatározott települési veszélyelhárítási terv része. (5) A tervet a megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke – a hatóság egyetértésével – hagyja jóvá. A jóváhagyott külső védelmi tervet a hatóság területi szerve megküldi a (3) bekezdésben felsorolt szervezetek számára. (6) A külső védelmi tervet legalább háromévente, illetve az új vagy módosított biztonsági jelentés hatóság által történő elfogadását követően felül kell vizsgálni. Amennyiben a külső védelmi terv jelentős módosítása szükséges, a módosításra vonatkozó koncepciót el kell készíteni, és a 17. § szerint közzé kell tenni. (7) A külső védelmi tervben végrehajtott módosítást jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és a jegyzőkönyvet a hatóságnak egyetértés céljából haladéktalanul meg kell külde ni. A hatóság a területi szerve útján a változtatásokról tájékoztatja a (3) bekezdésben felsoroltakat. 21. § (1) A polgármester a külső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja. (2) A polgármester a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a külső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja. 22. § (1) A felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem által veszélyeztetett település polgármestere a hatóság helyi szervének közreműködésével, a külső védelmi terv jóváhagyásával egyidejűleg tájékoztató kiadványt készít. Ebben tájékoztatja a lakosságot és a közintézményeket (például: közoktatási, közművelődési, szociális, egészségügyi intézmények) a veszélyes ipari üzemről, a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről és az ellenük való védekezés lehetőségeiről. (2) A tájékoztató kiadvány a biztonsági jelentés és a külső védelmi terv alapján közérthető formában, a 8. mellékletben meghatározott tartalommal készül. A kiadvány nyilvánosságra hozataláról a polgármester gondoskodik. (3) A tájékoztató kiadványt a biztonsági jelentés vagy a külső védelmi terv módosítása esetén haladéktalanul, de legalább háromévente felül kell vizsgálni. A tájékoztató kiadványt szükség esetén, de legalább ötévenként újra ki kell adni. 23. § A hatóság hozzájárulása alapján nem készül külső védelmi terv, ha a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelése alapján alaposan feltételezhető, hogy a településen nem alakulhat ki az egészséget és a környezetet veszélyeztető hatás. 24. § A hatóság felügyeletet gyakorol a veszélyes tevékenységről folyó lakossági tájékoztatás, a tevékenységgel kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságának biztosítása felett. Ha az üzemeltető vagy a polgármester nem teljesíti az e jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettségeit, vagy a nyilvánosság számára biztosított dokumentumok nem a valóságot tartalmazzák, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, illetve felhívja a polgármester figyelmét az előírt feladat teljesítésére. A településrendezési tervezés 25. § (1) A hatóság a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés alapján kijelöli a veszélyes ipari üzem körüli veszélyességi övezet határait. (2) A hatóság a veszélyességi övezet határairól tájékoztatja az érintett polgármestert, és kezdeményezi a veszélyességi övezet településrendezési tervben való feltüntetését. A hatóság a veszélyességi övezet kijelöléséről tájékoztatja a megyei területfejlesztési tanács tagjaként eljáró megyei közgyűlés elnökét. (3) A veszélyes ipari üzem veszélyességi övezete határainak kijelölését, vagy azok módosítását követően a hatóság megvizsgálja a veszélyeztetett települések településrendezési tervét. Amennyiben a településrendezési tervben nem vették kellő mértékben figyelembe a veszélyességi övezetben lehetségesen fellépő károsító hatásokat, úgy a hatóság erre felhívja a polgármester figyelmét, és javasolja a szükséges intézkedések megtételét. (4) A veszélyességi övezetben az 5. melléklet 2.2. pontjához tartozó táblázat C., valamint D. soraiban szereplő fejlesztések esetén állásfoglalás kialakítására a polgármester kezdeményezésére a hatóság bizottságot hoz létre a szakhatóság, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, továbbá a veszélyes ipari üzem és a fejlesztéssel érintett települési önkormányzat képviselőiből. A bizottság elnöke a polgármester, a részt vevő települési önkormányzati képviselők számáról és személyéről az érintett önkormányzat képviselő-testülete dönt. (5) A veszélyességi övezetben az 5. melléklet 2.2. pontjához tartozó táblázat A. és B., valamint E. soraiban szereplő fejlesztések esetén a hatóság ad állásfoglalást. (6) A hatóság, illetve a bizottság az 5. mellékletben meghatározott szempontok figyelembevételével hozza meg állásfoglalását a veszélyességi övezetben tervezett fejlesztésekről. A jelentési rendszer 26. § (1) Az üzemeltető – a Kat. szerinti azonnali tájékoztatási kötelezettségén túlmenően – a veszélyes ipari üzemben történt veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről, annak bekövetkezését követő nyolc napon belül előze tes jelentést küld a hatóság részére, ha a baleset a 9. mellékletben meghatározott feltételek közül legalább egynek megfelel. Az előzetes jelentés legalább a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset helyét, idejét, típusát, feltételezett okát és az emberre vagy környezetre gyakorolt hatásait, a balesetben részt vevő veszélyes anyagokat, valamint a bevezetett védelmi intézkedéseket tartalmazza. (2) Az üzemeltető az (1) bekezdés szerinti jelentési kötelezettsége esetén a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kivizsgálásának lezárását követő tizenöt napon belül részletes baleseti jelentést küld a hatóság részére. Az üzemeltető a hatóság számára kiegészítő jelentést küld, amennyiben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről új tény vagy körülmény jut tudomására. (3) A jelentési kötelezettség független a hatóság területi vagy helyi szerveinek a védekezésben való részvételétől. (4) Az üzemeltető tájékoztatást küld a hatóságnak a veszélyes ipari üzemben bekövetkezett rendkívüli eseményről, annak kivizsgálását követő tizenöt napon belül. (5) Az üzemeltető tájékoztatást küld a hatóságnak abban az esetben is, ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer alkalmazásakor vagy a védekezés területén szerzett saját tapasztalatok, továbbá a technikai fejlődés kapcsán tudomására jutó ismeretek, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését szükségessé teszik. (6) A hatóság a kézhezvételtől számított 8 napon belül a veszélyes ipari üzemben bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről, illetve a rendkívüli eseményről az üzemeltetőtől kapott jelentés, illetőleg tájékoztatás egy-egy másolati példányának megküldésével a szakhatóságot és a veszélyeztetett település polgármesterét értesíti. 27. § (1) A hatóság a veszélyes ipari üzemekről (különösen az üzemeltető és üzem nevéről, címéről, tevékenységi köréről és a felmentési kérelmekről), a 26. §-ban foglaltak szerint kapott információkról, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos előírások végrehajtásáról nyilvántartást vezet, és annak tartalmáról az Európai Unió illetékes szervével történő együttműködés és információszolgáltatás céljából nemzeti jelentést készít, melyet a hatóság vezetője továbbít az Európai Unió illetékes szervének. (2) A hatóság vezetője a 26. § (1) bekezdése alapján kapott információkról (beleértve olyan testületek nevét és címét is, amelyek más Európai Uniós tagállam illetékes hatóságai számára tudnak lényeges tájékoztatást adni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről) haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió illetékes szervét. Amennyiben a tájékoztatás tartalmát érintően hatósági eljárás folyik, a tájékoztatást az eljárás jogerős befejezését követően kell megküldeni. (3) A hatóság által készített hároméves nemzeti jelentést az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel szabályainak megfelelően kell megküldeni az Európai Bizottság részére. (4) A hatóság az üzemeltetők által benyújtott kérelmekről, a biztonsági jelentésekről és biztonsági elemzésekről, a külső védelmi tervekről, a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket követően a hasonló balesetek megelőzését szolgáló lehetséges intézkedésekről, és más, a nyilvánosságra tartozó információkról tájékoztatási rendszert működtet. Záró és vegyes rendelkezések 28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet, b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet módosításáról és hatályba léptetéséről, valamint a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 313/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. és 2. §-a, c) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet és az ENSZ EGB keretében létrejött, az Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól, Helsinkiben, 1992. március 17-én kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 128/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 211/2002. (X. 1.) Korm. rendelet 1. és 2. §-a, d) a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjéről szóló 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet melléklete. 29. § Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy a szakhatósági hozzájárulás kiadásának részletes feltételeit a belügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza. 30. § (1) A rendelet hatálya alá kerülő veszélyes ipari üzem üzemeltetője: a) e rendelet hatálybalépését követő kilencven napon belül a hatóság számára bejelentést tesz az alábbi tartalommal: aa) az üzemeltető neve, székhelyének, telephelyének címe, a veszélyes ipari üzem tevékenységi köre, valamint az üzemeltető képviseletére jogosult személy neve és beosztása, ab) a veszélyes ipari üzem e rendelet 1. melléklete szerinti azonosítása, ac) a veszélyes ipari üzem területén jelen lévő veszélyes anyag(ok) fajtája és mennyisége az e rendelet 2. melléklet 1.3.3. a), valamint d) alpontjainak megfelelően, ad) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó adatokat az e rendelet 2. melléklete 1.1. pontjának megfelelően, b) e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül biztonsági jelentést, illetve biztonsági elemzést nyújt be a hatósághoz. (2) A rendelet hatálybalépésekor már alsó küszöbértékűként működő veszélyes ipari üzem üzemeltetője, amely a rendelet hatálybalépését követően minősül felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemnek: a) e rendelet hatálybalépését követő kilencven napon belül a hatóság számára bejelentést tesz az alábbi tartalommal: aa) a veszélyes ipari üzem e rendelet 1. melléklete szerinti azonosítása, ab) a veszélyes ipari üzem területén jelen lévő veszélyes anyag(ok) fajtája és mennyisége az e rendelet 2. melléklet 1.3.3. a), valamint d) alpontjainak megfelelően, b) e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül biztonsági jelentést nyújt be a hatósághoz. (3) A rendelet hatálybalépésekor már felső küszöbértékűként működő veszélyes ipari üzem üzemeltetője, amely a rendelet hatálybalépését követően minősül alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzemnek, e rendelet hatálybalépését követő kilencven napon belül a hatóság számára bejelentést tesz az alábbi tartalommal: a) a veszélyes ipari üzem e rendelet 1. melléklete szerinti azonosítása, b) a veszélyes ipari üzem területén jelen lévő veszélyes anyag(ok) fajtája és mennyisége az e rendelet 2. melléklet 1.3.3. a), valamint d) alpontjainak megfelelően. 31. § Ez a rendelet – a Kat.-tal együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 96/82/EK irányelve (1996. december 9.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről, b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/105/EK irányelve (2003. december 16.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról, c) a Bizottság 98/433/EK határozata (1998. június 26.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv 9. cikke szerinti felmentés összehangolt feltételeiről. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök