41/2008. (II. 28.) Korm. rendelete. az egészségbiztosítási pénztárak forgalomképes részvényeinek értékesítésére és a pályázati eljárás lebonyolítására

41/2008. (II. 28.) Korm. rendelete. az egészségbiztosítási pénztárak forgalomképes részvényeinek értékesítésére és a pályázati eljárás lebonyolítására igénybe vehető közreműködő kiválasztására vonatkozó részletes szabályokról Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló 2008. évi I. törvény 172. §-a (1) bekezdésének u) és y) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, valamint az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdése g) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya kiterjed a) az egészségbiztosítási pénztárakról szóló 2008. évi I. törvény (a továbbiakban: Ebptv.) rendelkezései szerint alapított egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: EBP) forgalomképes részvényeinek értékesítési eljárására, ideértve a pályázati kiírás kötelező tartalmi elemeit is, b) az Ebptv. szerint alapított EBP forgalomképes részvényeinek értékesítésére irányuló pályázati eljárásban közreműködő személyek kiválasztására, c) arra az EBP-re, amelynek forgalomképes részvényei az értékesítési eljárás tárgyát képezik, d) a nyilvános értékesítési pályázat lebonyolításával megbízott személyre, e) a pályázati eljárásban közreműködő személyek kiválasztásával megbízott személyre, f) a nyilvános értékesítési pályázat kiírójára, és g) pályázati eljárásban közreműködő személyek kivá lasztására irányuló pályázat kiírójára. 2. § (1) Az e rendeletben használt fogalmakat az Ebptv.-ben foglalt meghatározásokkal azonos módon kell értelmezni. (2) E rendelet alkalmazásában a) ajánlategyesítés: a többfordulós pályázat előminősí tési fordulójában érvényes ajánlatot tett és a második fordulóban való részvételre jogot szerzett pályázók a második fordulóban közösen benyújtott ajánlata, és ezáltal ajánlattevői konzorcium létrehozása; b) ajánlattevő: a pályázati felhívás alapján ajánlatot tevő természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, illetve az együttes ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium); c) ártárgyalás: többfordulós pályázat utolsó fordulójában az ajánlattevők által vállalt egyenértékű feltételek alapján történő összehasonlíthatóságra irányuló eljárás, melynek célja, hogy a pályázat elbírálása kizárólag az ajánlattevők által tett vételárajánlat alapján történhessen; d) előminősítési eljárás: a többfordulós pályázat első fordulójában az ajánlattevők teljesítőképességének, szakismeretének, alkalmasságának, illetve pénzügyi megbízhatóságának felmérését célzó eljárás, amelyben meghatározásra kerül a második fordulóban részvételre jogosult ajánlattevők köre; e) kiíró: az Ebptv. rendelkezései szerinti vagyonkezelő; f) pályázati dokumentáció: a kiíró által készített, az ajánlattevő által a közzétett pályázati felhívás és az abban meghatározott helyen, időben és ellenérték megfizetése ellenében, valamint titoktartási nyilatkozat aláírását követően átvehető írásos dokumentum, amely a pályázati felhívásban foglalt adatokon túl tartalmazza a pályázati eljárás részletes szabályait és az értékesítésre kerülő társaságok e rendeletben meghatározott adatait. A pályázati eljárás 3. § (1) Az EBP forgalomképes részvényeinek értékesítésére, valamint az értékesítési folyamatban közreműködő, a pályázati eljárás lebonyolításában részt vevő harmadik személy (a továbbiakban: értékesítési tanácsadó) kiválasztására az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (2) Az EBP forgalomképes részvényeinek értékesítése és az értékesítési tanácsadó kiválasztása során, ideértve az adásvételi, illetőleg a megbízási szerződés megkötését is, a kiíró biztosítja a versenyeztetés nyilvánosságát, átláthatóságát és tisztaságát. (3) A kiíró a versenyeztetés során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt biztosít a) az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz való hozzájutás, és b) a pályázati eljárási feltételek tekintetében. (4) A kiíró a pályázati felhívás tartalmát és az ajánlattevők számára hozzáférhetővé tett információk körét és tartalmát úgy határozza meg, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek, és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek. 4. § (1) A kiíró az EBP forgalomképes részvényeinek értékesítésére és az értékesítési tanácsadó kiválasztására irányuló pályázati eljárás lebonyolítására harmadik személynek megbízást adhat. (2) A pályázati felhívás és a részletes tájékoztató tartalmáról, annak nyilvánosságra hozatalát megelőzően a kiíró dönt. 5. § (1) Az EBP forgalomképes részvényeinek értékesítése kizárólag nyílt eljárásban, nyilvános pályázat keretében történhet. (2) Az értékesítési tanácsadó kiválasztása kizárólag nyílt eljárásban, nyilvános pályázat keretében történhet. (3) A pályázat nyilvános, ha a) az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, vagy b) a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert. 6. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti pályázat többfordulós pályázat, amelynek első fordulójában kötelező az előminősítési eljárás. (2) A kiíró az előminősítési eljárásról szóló döntését az elbírálást követően haladéktalanul írásban közli minden ajánlattevővel azzal, hogy bármely ajánlattevőnek kizárólag a saját ajánlata tekintetében adható tájékoztatás. (3) Az előminősítési eljárásban hozott döntést részletesen indokolni kell. A pályázati dokumentáció 7. § (1) A kiíró a nyilvános pályázati felhívást olyan módon hozza nyilvánosságra, hogy az érdeklődők lehető legszélesebb köre számára legyen elérhető, ideértve az EGTállamban és harmadik országban székhellyel vagy lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező lehetséges ajánlattevőket is azzal, hogy a pályázati felhívást kötelező a Pénzügyminisztérium honlapján is közzétenni. (2) A nyilvános pályázat meghirdetésének időpontja a legkorábbi közzététel naptári napja. 8. § (1) A kiíró a pályázati felhívás tartalmát az értékesítés, illetőleg a kiválasztás körülményeitől függően állapítja meg azzal, hogy kötelezően tartalmaznia kell legalább a) a kiíró megnevezését, székhelyét, a képviseletében eljáró személy megnevezését, székhelyét, b) az értékesítésre felajánlott forgalomképes részvények darabszámát, névértékét forintban kifejezve, c) a pályázat célját, típusát és a pályázati fordulók számát, valamint az előminősítési eljárásra való utalást, d) az értékesítésre, illetőleg – az értékesítési tanácsadó kiválasztására irányuló eljárás esetében emellett – a kiválasztásra vonatkozó feltételeket, e) az ellenérték megfizetésének módját és a pályázati biztosítékra vonatkozó szabályokat, f) a részletes tájékoztató rendelkezésre bocsátásának módját, helyét, idejét és ellenértékét forintban kifejezve, g) az ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, h) az ajánlati kötöttség időtartamát, illetve az ennek esetleges meghosszabbítására vonatkozó szabályokat, i) az ajánlat érvényességének feltételeit, j) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa, k) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy ha ka) a pályázaton nyertes ajánlattevő visszalép, kb) a szerződéskötés meghiúsul, kc) a szerződés aláírása után a szerződő fél (a korábbi ajánlattevő) a szerződésben foglaltakat nem teljesíti és ezért a kiíró eláll, vagy kd) a szerződés aláírása után a szerződő felek a szerződést megszüntették vagy felbontották, a kiíró a soron következő ajánlattevővel szerződést kössön vagy az ajánlati kötöttség lejárta után új pályázatot írjon ki, l) az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságának megítélésére szolgáló szempontokat, valamint az ehhez szükséges – az ajánlathoz csatolandó – eredeti dokumentumok meghatározását. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a pályázati felhívás – a kiíró mérlegelésétől függően – tartalmazhatja a részletes tájékoztató bármely adatát, valamint előírhatja az ajánlatokat tartalmazó zárt borítékok nyilvános bontását. (3) A kiíró az (1) bekezdés f) pontja szerinti, az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt (a továbbiakban: ajánlattételi határidő) nem határozhatja meg a pályázati felhívás közzétételétől számított harminc napnál rövidebb időtartamban. Az ajánlattételi határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez. (4) A kiíró az ajánlattételi határidőt – a 9. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával – meghosszabbíthatja. 9. § (1) A pályázati felhívásban foglaltakat a kiíró csak kivételesen, indokolt esetben, legkésőbb a pályázat beadási határidejét megelőző tizedik naptári napig – a 8. § (3) bekezdésének figyelembevételével – módosíthatja. (2) A pályázati felhívásban foglaltak módosítása során a módosítást a pályázati felhívással azonos módon és helyen kell közzétenni, a 7. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával. 10. § A kiíró a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő letelte előtt – a pályázati felhívás közzétételével megegyező helyeken és módon megjelentetett közleménnyel – visszavonhatja azzal, hogy ebben az esetben a részletes tájékoztató ellenértékét a részletes tájékoztató visszaszolgáltatása ellenében az ajánlattevőnek köteles visszafizetni. 11. § (1) A részletes tájékoztató tartalmazza a pályázati eljárás részletes szabályait (a továbbiakban: pályázati kiírás), valamint az EBP-re vonatkozó adatok közül legalább a) a cégnevet, székhelyet és tevékenységi kört, b) az alapítás időpontját, a működési időtartamot, az alapítókat megillető esetleges többletjogokat, c) a jegyzett, illetve saját tőke összegét forintban kife jezve, d) a Magyar Állam tulajdoni részesedését, e) a vezérigazgatóra vonatkozó adatokat (a személyes adatok kivételével), f) a tervezett üzleti tevékenység átfogó értékelését lehetővé tevő leírást, g) a vonatkozó jogszabályi előírásokra, illetőleg ható sági határozatokra történő utalásokat, h) az EBP forgalomképes részvényeinek jellegzetes ségeit, az azokhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket, és i) a részvények darabszámát és névértékét. (2) A pályázati kiírás tartalmazza: a) az ajánlatok benyújtására vonatkozó szabályokat, b) a kiíró által elfogadhatónak tartott legalacsonyabb összegű ellenértéket (minimum vételár), c) a magyar nyelv mint a pályázat hivatalos nyelvének megjelölését, d) a pályázati biztosíték (ajánlati biztosíték) megjelölé sét, rendelkezésre bocsátásának módját és határidejét, valamint a főkötelezettséget biztosító mellékkötelezettség (biztosítékok) főbb tartalmi kellékeit, e) szükség esetén a pályázat teljesítése során a személyes közreműködés kötelezettségét, f) az ajánlatok bontási eljárásának helyét, időpontját, valamint, ha a pályázatok bontása nyilvános, az erre való utalást, g) az ajánlatok elbírálására jogosult személy vagy testület megnevezését, h) az ajánlatok elbírálása során alkalmazandó értékelési szempontokat és súlyozást, a – kiíró döntésétől függő – pontozásos vagy egyéb értékelési rendszert, i) az ajánlatok elbírálásának időpontját vagy határidejét, j) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét, k) az ajánlattevők értesítésének módját és határidejét, l) az ajánlattevő pályázatában foglaltak igazolásának módját, m) azokat a hiányokat, amelyek hiánypótlás keretében nem pótolhatók, valamint a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezéseket, n) szükség esetén a helyszíni szemlére vonatkozó rendelkezéseket, o) az ártárgyalás (az ajánlat módosítása) lehetőségét, valamint annak szabályait, és p) a 12. §-ban foglaltak szerinti kiegészítő tájékoztatás igénylésének és teljesítésének módjára vonatkozó rendelkezéseket. (3) Az értékesítési tanácsadó kiválasztására irányuló pályázati eljárásban a részletes tájékoztató kötelezően a (2) bekezdés szerinti pályázati kiírást tartalmazza. (4) A kiíró a pályázati kiírásban előírhatja az ajánlattevők számára adásvételi szerződés-tervezet mellékelését, vagy a kiíró által a rendelkezésükre bocsátott adásvételi szerződés-tervezet elfogadásáról való nyilatkozattételt. (5) A részletes tájékoztató az ajánlattevőnek csak titoktartási nyilatkozat ellenében bocsátható rendelkezésére. (6) A részletes tájékoztató rendelkezésre bocsátásáért fizetendő ellenértéket úgy kell meghatározni, hogy az értékesítési költségekre az ajánlattevők várható számával arányosan fedezetet biztosítson. 12. § (1) A kiíró az ajánlattevő számára a részletes tájékoztatóban foglaltakon túl is adhat információt és lehetővé tehet helyszíni szemlét, ha azzal nem sérti a) az ajánlattevők közötti esélyegyenlőséget, b) az ajánlatok kezelésére vonatkozó, e rendeletben meghatározott szabályokat, és c) az üzleti titkot. (2) A kiíró az (1) bekezdés szerinti információ-szolgáltatásról vagy helyszíni szemléről haladéktalanul jegyzőkönyvet vesz fel és azt az ajánlattevő és a kiíró aláírásával ellátva haladéktalanul a többi ajánlattevő rendelkezésére bocsátja. (3) A (2) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyv tartalmazza: a) a felvilágosítás helyét és időpontját, b) a részt vevő személyek megnevezését, c) az ajánlattevő által kért információk megnevezését, valamint a kiíró által az ezen ajánlattevőnek biztosított információ, adat és egyéb szolgáltatás részletes leírását. 13. § A pályázat szempontjából releváns információt a pályázaton részt vevőkkel levél, telefax, telex vagy távirat útján kell közölni, a közlést tértivevényes levéllel, illetve az átvételt igazoló más módon is meg kell erősíteni. Az ajánlattétel szabályai 14. § (1) A kiíró a pályázati kiírásban az ajánlattétellel kapcsolatos szabályokat a (2)–(5) bekezdés és a 15–18. §-ban foglaltak szerint határozza meg. (2) A kiíró a pályázaton való részvételt (az ajánlattételt) pályázati biztosítékhoz köti. (3) Az ajánlattevő az ajánlatát cégjelzés nélküli, lezárt borítékban, legalább öt példányban – ebből egy példányt minden oldalon eredeti cégszerű aláírással, magánszemélyeknél eredeti aláírással vagy a meghatalmazott aláírásával ellátva – nyújtja be az ajánlat benyújtására nyitva álló határidőben, a megadott helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazott útján. (4) Ha az ajánlattevő meghatalmazottja útján jár el, az ajánlattevő meghatalmazottja közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét. (5) Együttes ajánlattétel céljából ajánlattevői közösség vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium) hozható létre azzal, hogy a pályázati eljárás, a szerződéskötés és a szerződés teljesítése során a részt vevő tagok kötelezettsége és felelőssége egyetemleges. (6) Egy ajánlattevő egy adott EBP forgalomképes részvényei tekintetében, valamint az értékesítési tanácsadó kiválasztására irányuló pályázati eljárás keretében csak egy ajánlatot tehet, függetlenül attól, hogy azt önállóan vagy konzorcium tagjaként teszi. 15. § (1) Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevőnek legalább a) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására, b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségek re, és c) értékesítésre irányuló pályázati eljárás során a forgalomképes részvények teljes vételárára vagy ellenértékére (annak összegére), kiválasztásra irányuló pályázati eljárás esetében a megfelelő összegű felelősségbiztosítási fedezet létezésére vonatkozó nyilatkozatát. (2) Az ajánlattevő köteles igazolni, hogy a pályázati kiírásban megjelölt összegű pályázati biztosítékot az ott megjelölt formában és módon rendelkezésre bocsátotta. 16. § (1) Az ajánlattevő a pályázati kiírásban meghatározott időpontig ajánlatához kötve van, kivéve, ha a kiíró a) a megadott időpont előtt a pályázaton nyertes ajánlattevővel szerződést köt, b) a pályázati felhívást visszavonja, vagy c) a pályázatot eredménytelennek minősíti. (2) A pályázati kiírásban hatvan napnál rövidebb időtartamú ajánlati kötöttség nem határozható meg. (3) Az ajánlati kötöttség időtartamának meghatározása során az ajánlati kötöttség kezdő napja az ajánlatok benyújtására nyitva álló időtartam utolsó napja. 17. § Az ajánlat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek – az ajánlat érvényességétől, illetve eredményességétől függetlenül – az ajánlattevőt terhelik. 18. § (1) Az ajánlatok érkeztetése a kiíró feladata, amelynek lebonyolítására harmadik személynek megbízást adhat. (2) Az (1) bekezdés szerinti érkeztetés során – kivéve a (3) bekezdésben meghatározott esetet – az ajánlat átvételének időpontját és bírálati sorszámát rá kell vezetni az ajánlatot tartalmazó zárt borítékra, és igazolni kell az ajánlat átvételének tényét. (3) Ha az ajánlatokat meghatározott időpontban kell benyújtani, akkor az érkeztetést közjegyző jelenlétében kell lebonyolítani és az eljárásról közjegyzői okiratot kell kiállíttatni. Az ajánlat érvénytelensége 19. § (1) Érvénytelen az ajánlat, ha a) azt a pályázati kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be, b) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére, c) értékesítési eljárás esetében az ajánlatot nem az értékesítési eljárás tárgyát képező EBP forgalomképes részvényeinek összességére vonatkozóan, kiválasztási eljárás során az ajánlatot nem a pályázati kiírásban szereplő feladatok összességének elvégzésére vonatkozóan nyújtották be, d) az ajánlat az értékesítési eljárás tárgyát képező forgalomképes részvények ellenértékét (vételárát), illetőleg az értékesítési tanácsadó által elvégzendő feladatok ellenértékét nem egyértelműen határozta meg, azt másik ajánlattevő ajánlatához vagy egyéb feltételhez kötötte, továbbá, ha az értékesítési eljárás esetében az ajánlott ellenérték (vételár) az Ebptv.-ben meghatározott minimális vételár összegét nem éri el, e) az ajánlattevő a pályázati eljárásra vonatkozó titoktartási szabályokat megsértette, f) az ajánlattevő nem tett részletes és kötelező erejű jognyilatkozatot az ajánlatával kapcsolatban, vagy nem vállalt ajánlati kötöttséget, vagy g) az ajánlat az a)–f) pontokban foglaltakon túlmenően egyébként nem felel meg a pályázati kiírásban vagy a jogszabályokban foglaltaknak. (2) Az (1) bekezdés a)–f) pontjaiban foglaltak tekintetében hiánypótlásnak helye nincs. (3) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételek alapján az ajánlat lényegét nem érintő formai ok miatti hiányosság önként vagy a kiíró felhívására pótolható. (4) Az ajánlat érvényességét a kiíró a hiánypótlásra rendelkezésre álló időtartam utolsó napját követően állapítja meg. 20. § Az érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő a pályázati eljárásban, illetve annak további szakaszában nem vehet részt. Az ajánlatok bontása és értékelése 21. § (1) A pályázati felhívásban az ajánlatok benyújtására meghatározott határidőben beérkezett ajánlatot tartalmazó zárt borítékok bontása – kivéve a 25. §-ban foglalt esetet – zárt körben történik a (2) bekezdés szerint. (2) Az ajánlatok bontását a forgalomképes részvények értékesítési eljárásának lebonyolításával megbízott, illetőleg az értékesítési tanácsadó kiválasztására irányuló eljárás lebonyolításával megbízott személy végzi közjegyző jelenlétében. (3) Az ajánlatok bontásáról és ismertetéséről a forgalomképes részvények értékesítési eljárásának lebonyolításával megbízott, illetőleg az értékesítési tanácsadó kiválasztására irányuló eljárás lebonyolításával megbízott személy közjegyzői okiratot készíttet, amelyben a közjegyző a) tanúsítja, hogy az ajánlatot tartalmazó zárt borítékok felbontása a vonatkozó szabályoknak megfelelően történt, b) rögzíti, hogy az ajánlat megfelelt-e a kiírás szerinti formai, alaki követelményeknek, c) rögzíti az ajánlat bírálati sorszámát és az ajánlatok darabszámát, d) rögzíti az ajánlatot tartalmazó zárt borítékok felbontásakor, illetve ismertetésekor bejelentett kifogásokat és észrevételeket, és e) a kiíró kérésére rögzíti, hogy a pályázat anyagából egy példányt megőrzésre átvett. 22. § (1) A benyújtott ajánlatokat a kiíró által kijelölt értékelő bizottság véleményezi és az elbírálásra vonatkozó javaslatot indokolással együtt – döntésre – a vagyonkezelő elé terjeszti. (2) Az értékelő bizottság az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet az ajánlattevőktől annak érdekében, hogy az ajánlatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen. (3) Az értékelő bizottság a (2) bekezdés alapján feltett kérdéseit, illetve azokra az érintett ajánlattevő által adott válaszokat az értékelő bizottság és az ajánlattevő írásban rögzíti és haladéktalanul megküldi az ajánlattevőknek az ajánlattevőre történő utalás nélkül. (4) Az értékelő bizottság és a kiíró a pályázati kiírásban meghatározott szempontok szerint megvizsgálja az ajánlattevők alkalmasságát a szerződés teljesítésére, és ennek során ellenőrizheti a csatolt dokumentumok és iratok eredetiségét. (5) Az értékelő bizottság az ajánlatok összehasonlítását és rangsorolását a pályázati kiírásban meghatározott szempontok és súlyozás, vagy – a kiíró döntése szerint – pontozásos vagy egyéb értékelési rendszer alapján végzi. (6) Az értékelő bizottság indokolt esetben, az e rendeletben meghatározott összeférhetetlenségi és titoktartási szabályok megfelelő alkalmazásával, valamely kérdés megítéléséhez független szakértő közreműködését veheti igénybe. 23. § (1) A kiíró az ajánlattevő ajánlatának lényegét nem érintő, formai okból hibás (hiányos) ajánlat esetében lehetőséget adhat a hiányosságok pótlására. (2) Az ajánlat lényegét nem érintő formai okokat, a pótolható hiányokat, valamint a hiánypótlás határidejét a pályázati kiírás tartalmazza azzal, hogy a hiánypótlásra rendelkezésre álló időtartam nem lehet kevesebb mint a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított 3 munkanap, és nem lehet több mint 10 munkanap. 24. § (1) Az értékelő bizottság az ajánlatok értékeléséről jegyzőkönyvet (a továbbiakban: értékelési jegyzőkönyv) készít, amely tartalmazza legalább a) a pályázati eljárás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, b) a beérkezett ajánlatoknak a pályázati kiírásban közzétett szempontok szerinti részletes értékelését, c) az értékelő bizottság legjobb ajánlatra vonatkozó javaslatának részletes indokait, d) a vételár, illetőleg a megbízási díj, illetve az ajánlat egésze értékelésének szempontjait (ideértve értékesítési eljárás esetében a vételárat befolyásoló kötelezettségvállalásokat is), e) az ajánlattevők által ajánlott biztosítékok (a főkötelezettséget biztosító mellékkötelezettségek) értékelését, és f) a pályázati eljárás összefoglaló értékelését, az ajánlattevők rangsorolására vonatkozó javaslatot. (2) Az értékelési jegyzőkönyvet az értékelő bizottság minden tagja aláírásával hitelesíti és azt az ajánlatok bontását, illetve szükség esetén legkésőbb a hiánypótlásra rendelkezésre álló időtartam utolsó napját követő tizenötödik napon megküldi a Kormány részére. (3) Az értékelési jegyzőkönyvhöz csatolni kell a pályázati felhívást és a részletes tájékoztatót, az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv és a beérkezett ajánlatok egy-egy eredeti példányát, valamint az értékelő bizottság tagjának esetleges különvéleményét. 25. § (1) A pályázati eljárás lezárását megelőzően, a kiíró döntése alapján ártárgyalást lehet tartani, amelyre meg kell hívni az érvényes ajánlatot benyújtott, az előminősítési szakaszban megfelelt valamennyi ajánlattevőt. (2) Ha a pályázati eljárás során, az ajánlattételre nyitva álló határidőben csak egy érvényes ajánlat érkezett és az megfelel az előminősítési feltételeknek, a kiíró az ajánlattevőt – az (1) bekezdésben meghatározott ártárgyalás helyett – ajánlatának a vételár tekintetében történő módosítására hívhatja fel. (3) Azok az ajánlattevők, akik az előminősítés során érvényes ajánlatot tettek és ezzel jogot is szereztek a pályázat második fordulójában történő részvételre, közös ajánlatot is benyújthatnak, azaz ajánlattevői közösséget (konzorcium) hozhatnak létre. (4) Az (1) vagy a (2) bekezdésben foglaltak szerinti eljárás során az ajánlattevő – a kiíró által meghatározott számú alkalommal – módosíthatja az ajánlatát, azonban a korábban ajánlott vételár nem csökkenthető, és a módosított ajánlatnak is meg kell felelnie a pályázati kiírásban meghatározott valamennyi feltételnek. (5) Az ajánlattevőt a módosított ajánlata a 16. §-ban foglaltak szerint meghatározott időpontig köti. (6) Az (1) vagy a (2) bekezdésben foglaltak szerinti eljárást követően a kiíró ismételten elvégzi az ajánlatok rangsorolását. Az ajánlatok elbírálása 26. § (1) Az ajánlatok elbírálásáról az értékelő bizottság javaslatának mérlegelésével a kiíró dönt. (2) A mérlegelés keretében a kiíró figyelembe veszi a 24. § (3) bekezdése szerinti, az értékelő bizottság javaslatára vonatkozó különvéleményt. (3) Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni, feltéve, hogy – értékesítési eljárás esetén – annak elfogadása nem jár vagyonvesztéssel. (4) A pályázati kiírásban közölt bírálati szempontokkal ellentétes döntés nem hozható. (5) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat a benyújtásra nyitva álló időtartam utolsó napját követő naptól számított harminc napon belül kell elbírálni. (6) Az elbírálási határidőt a kiíró egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja, azonban a meghosszabbított határidő sem haladhatja meg a benyújtásra nyitva álló időtartam utolsó napját követő naptól számított kilencven napot. (7) A (6) bekezdés szerinti határidő-meghosszabbításról a kiíró közvetlenül írásban tájékoztatja az összes ajánlattevőt. A pályázat eredménytelensége 27. § (1) A kiíró a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja, ha a) nem érkezett érvényes ajánlat, b) a benyújtott ajánlatok egyike sem felel meg a pályá zati kiírásban foglalt feltételeknek, c) a kiíró a 32. § szerint az eljárást érvénytelennek nyil vánította, d) a legjobb érvényes ajánlat elfogadása – értékesítési eljárás esetében – jelentős vagyonvesztéssel járna, vagy e) a kiíró a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válik. (2) Az érvénytelen pályázati eljárás alapján vagy az e rendeletben foglalt szabályok megsértésével kötött szerződés semmis. A pályázat eredménye 28. § (1) A kiíró a pályázat eredményét az elbírálást követően haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül írásban közli valamennyi ajánlattevővel. (2) A kiíró a pályázat eredményét a pályázati felhívással azonos módon és helyen teszi közzé, a 7. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával. A szerződéskötés szabályai 29. § (1) A kiíró az EBP forgalomképes részvényeinek adásvételéről szóló szerződést, illetőleg az értékesítési tanácsadói feladatok ellátására vonatkozó megbízási szerződést a pályázat nyertesével köti meg. (2) A kiíró az (1) bekezdés szerinti szerződést a 28. § (1) bekezdése szerinti értesítést követően a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az értesítés kézhezvételét követő 30. napig köti meg. (3) Ha a pályázaton nyertes ajánlattevő visszalép, a szerződéskötés meghiúsul, a szerződés aláírása után a szerződő fél (a korábbi ajánlattevő) a szerződésben foglaltakat nem teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy a szerződés aláírása után a szerződő felek a szerződést megszüntették vagy felbontották, a kiíró a) a soron következő ajánlattevővel szerződést köthet, vagy b) az ajánlati kötöttség lejárta után új pályázatot írhat ki. Összeférhetetlenségi szabályok 30. § (1) Az ajánlatok értékelésében és elbírálásában nem vehet részt a) az ajánlatot benyújtó természetes személy és annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója, b) az ajánlatot benyújtó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság képviselője, tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján foglalkoztatottja, c) annak a jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a képviselője, vezető tisztségviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja), amelyben az ajánlattevő közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, illetőleg amelynek az ajánlattevő tulajdonosa, tagja, d) az a)–c) pontban megjelölt személyek közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pont], és e) akitől bármely okból az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el (elfogultság). (2) Az ajánlatok értékelésében és elbírálásában részt vevő haladéktalanul bejelenti a kiírónak, ha vele szemben bármilyen összeférhetetlenségi ok áll fenn. (3) Ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatosan vita áll fenn, az összeférhetetlenség kérdésében a kiíró dönt. (4) Ha az összeférhetetlenségi ok a kiíróra vagy a kiíró megbízása alapján vagy képviseletében eljáró személyre nézve áll fenn, akkor a kiíró felett munkáltatói jogokat gyakorló személy, illetőleg a kiíró megbízása alapján vagy képviseletében eljáró személy esetében a megbízó felettese dönt. 31. § Ha a pályázati eljárás bármely résztvevője összeférhetetlenséget észlel, köteles ezt a 30. § (3) bekezdése, illetőleg (4) bekezdése szerinti személynek vagy testületnek haladéktalanul bejelenteni. A pályázat érvénytelensége 32. § (1) A pályázati eljárás érvénytelen (és ezzel együtt eredménytelen), ha a) a pályázat értékelése vagy elbírálása során megsértették az összeférhetetlenségi szabályokat, vagy b) valamely ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el. (2) Az érvénytelenséget a kiíró állapítja meg. (3) Ha a kiíró megítélése szerint az ajánlattevő jogszabályellenes vagy a pályázati kiírásban foglaltak szerinti eljárást sértő cselekménye nem sérti súlyosan a pályázati eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit, akkor – a pályázati eljárás érvénytelenné nyilvánítása helyett – az adott ajánlattevő ajánlatát nyilvánítja érvénytelennek. Titoktartási szabályok 33. § (1) A kiíró a pályázati eljárásra vonatkozó titoktartási szabályokat a (2)–(5) bekezdés szerint határozza meg. (2) Az ajánlattevő a 29. § szerinti szerződéskötésig, illetőleg a 25. § (1) bekezdésében meghatározott tárgyalás kezdetéig ajánlata tartalmát titokban tartja és a pályázati eljárás befejezését követően is üzleti titokként megőrzi a kiíró által rendelkezésére bocsátott tényeket, adatokat, információkat. (3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem vonatkozik a) a finanszírozó hitelintézetekkel, b) konzorciális ajánlat esetén a konzorciumi résztve vőkkel, c) az ajánlattevő meghatalmazott jogi képviselőjével, és d) az ajánlat elkészítéséhez az ajánlattevő által igénybe vett, felhatalmazással rendelkező egyéb szakértővel való kapcsolatra azzal, hogy a titoktartási kötelezettség az a)–d) pontokban meghatározott személyekre és szervezetekre, illetőleg ezek vezető tisztségviselőire, felügyelő bizottsági tagjaira és alkalmazottaira (foglalkoztatottjaira) is kiterjed. (4) Ha a pályázati eljárásra vonatkozó titoktartási szabályokat a) az ajánlattevő, vagy b) olyan személy vagy szervezet, amely az ajánlattevő vel olyan kapcsolatban van, hogy az általa meghozott üzleti döntések hatással lehetnek az ajánlattevő döntéseire, vagy az ajánlattevő döntései hatással lehetnek e személy döntéseire, megsértette, a kiíró az adott ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilváníthatja. (5) A kiíró köteles a) a pályázatok 21. § szerinti bontásáig az ajánlattevők számát, és b) az ajánlatok 26. § szerinti elbírálásig, illetőleg a 25. § (1) bekezdése szerint tárgyalás kezdetéig az ajánlatok tartalmát titkosan kezelni, arról felvilágosítást sem a pályázaton részt vevőknek, sem harmadik személyeknek nem ad. 34. § A kiíró köteles az értékesítési eljárás dokumentumait – jogszabály eltérő rendelkezése, hiányában – a pályázati eljárás lezárásának napjától számított legalább öt évig, de legkésőbb addig az időpontig megőrizni, ameddig a felek bármelyikének jogos érdeke megkívánja, azzal, hogy egyúttal azokba a jogszabály alapján ellenőrzési joggal rendelkező szervek részére betekintést enged. Záró rendelkezés 35. § E rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök