12/2016. (V. 4.) BM rendelete az arcképmás, az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil meghatározásra alkalmas anyagmaradvány rögzítésének, illetv

12/2016. (V. 4.) BM rendelete az arcképmás, az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil meghatározásra alkalmas anyagmaradvány rögzítésének, illetve az ujj- és tenyérnyomat és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályairól; a DNS-profil meghatározásának szakmai-módszertani követelményeiről; továbbá a nyilvántartás technikai vezetésének részletes szabályairól. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az  Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a  bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21.  § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. arcképmás: egy szemből, egy jobb oldalnézetből és egy baloldalról, negyed profilban készített arcképmás, valamint kettő egész alakos – szemből és baloldalról – készült állókép, 2. bűnjel: az Intézet részére átadott tárgyi bizonyítási eszköz, 3. bűnjelminta: a  bűncselekmény helyszínén és a  bűncselekmény elkövetéseinek nyomait hordozó tárgyról az eljáró hatóság által rögzített és beküldött vagy az Intézet által rögzített biológiai anyag, anyagmaradvány, valamint a személyektől levett összehasonlító (referencia) minta, 4. bűnjelszemle: a  bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyról a  biológiai anyagmaradványoknak az Intézet által való felkutatása és a mintabiztosítás DNS-elemzésekhez, 5. DNS-marker: az  a  hely (lókusz) a  DNS-molekulán, mely az  egyénekre vagy egyedekre vonatkozó különféle genetikai információkat tartalmazza, 6. DNS-minta rögzítése: a DNS-profil meghatározására feltételezhetően alkalmas bűnjelminta rögzítése, 7. DNS-mintavétel: a DNS-profil meghatározására alkalmas DNS-mintának a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az  Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a  bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII.  törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 59. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személytől vagy a  Bnytv. 63.  §-a alapján bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személytől való levétele, 8. eseti DNS-profil: a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen vagy tárgyról rögzített anyagmaradványból meghatározott DNS-marker tulajdonságok (allélok) összessége, 9. Intézet: a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló kormányrendeletben DNS-vizsgálatra kijelölt szerv, 10. kalibrált eszköz vagy berendezés: olyan, a  laboratóriumi tevékenység során használt eszköz vagy berendezés, amely a vizsgált jelleget, változót vagy mennyiséget ellenőrzötten, pontosan és hitelesen méri, 11. laboratóriumi tevékenység: a DNS-profilok meghatározása során a tárgyakon hagyott nyomok felkutatásakor és megtalálásakor, valamint igazságügyi bizonyítékok előhívásakor, elemzésekor és értelmezésekor a  laboratóriumban végzett bármilyen tevékenység szakértői vélemény nyilvánítása vagy igazságügyi bizonyítékok cseréje céljából, 12. mintabiztosítás: bűnjelen vagy bűnjelmintán DNS-kinyerése céljából lefolytatott biológiai nyomkutatás és az anyagmaradvány DNS-elemzésre feltételezhetően alkalmas részének biztosítása, 13. laboratóriumi tevékenység eredménye: a  laboratóriumi tevékenység bármilyen analitikai eredménye és közvetlenül kapcsolódó értelmezése, 14. személyi DNS-profil: a  büntetőeljárás során ismert személyazonosságú embertől származó mintából meghatározott DNS-marker tulajdonságok (allélok) összessége, 15. ujj- és tenyérnyomat rögzítése: az  ujj- és tenyérnyom-töredéknek a  bűncselekmény helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyról való rögzítése, 16. ujj- és tenyérnyomat-vétel: az  ujj- és tenyérnyomatnak a  Bnytv. 44.  §-ában meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személytől vagy a  Bnytv. 48.  §-a alapján bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személytől való felvétele, 17. validált eszköz vagy berendezés: olyan, a  laboratóriumi tevékenység során használt eszköz vagy berendezés, amely a forgalmazó és felhasználó által igazoltan és ellenőrzötten a specifikációjának megfelelően működik, 18. vizsgálati dokumentáció: a  laboratóriumi tevékenység folyamatát és eredményeit teljes körűen tartalmazó, elektronikusan és papír alapon is rögzített irat, ide nem értve az igazságügyi szakértői véleményt. 2. Az arcképmás rögzítésének szabályai 2. § (1) Az arcképmás-rögzítést a) a  gyanúsítottal szemben nyomozást végző nyomozó hatóságnál alkalmazott bűnügyi technikus vagy a nyomozó hatóság erre kijelölt és arcképmás-rögzítésről oktatásban részesült tagja, vagy b) a terheltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet erre kijelölt és arcképmás-rögzítésről oktatásban részesült tagja végzi. (2) Az  arcképmás-rögzítést az  1.  mellékletben meghatározott módon kell elvégezni. Az  arcképmások rögzítése során legalább 16,7 millió színfelbontású, legalább 800×600 pixel képfelbontású, a  szemek között 120 pixel távolságú normál minőségű tömörítéssel készített digitális adatot kell létrehozni. (3) A rögzített arcképmást a megfelelően kitöltött és arcképmás egyedi azonosítóval ellátott, a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 1.  vagy 8.  mellékletében meghatározott adatlap (a továbbiakban: 1. vagy 8. adatlap) egy példányával együtt kell megküldeni a bűnügyi nyilvántartó szerv részére. (4) Ha az  arcképmás bűnügyi nyilvántartó szerv részére történő megküldése az  1. vagy 8. adatlappal együtt nem lehetséges, az  arcképmást a  bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 12.  mellékletében meghatározott arcképmáskísérő adatlappal együtt kell megküldeni a bűnügyi nyilvántartó szerv részére. (5) Ha az  adatvédelem és az  adatbiztonság feltételei adottak, a  rögzített arcképmást a  bűnügyi nyilvántartó szerv részére számítástechnikai rendszerek közvetlen összekapcsolásával, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével kell megküldeni. Ha az  egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatközlésre nincs lehetőség, a rögzített arcképmást adathordozón kell megküldeni a bűnügyi nyilvántartó szerv részére. 3. Az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil meghatározásra alkalmas anyagmaradvány rögzítésének, illetve az ujj- és tenyérnyomat és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályai 3. § Ha a nyomozást az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) végzi, a) az ujj- és tenyérnyomat és a DNS-minta rögzítését a rendőrségnél alkalmazott bűnügyi technikus, b) az  ujj- és tenyérnyomat-vételt és a  DNS-mintavételt a  gyanúsítottal szemben nyomozást végző nyomozó hatóság erre kijelölt és mintavételről oktatásban részesült tagja hajtja végre. 4. § (1) Ha a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi, a) az  ujj- és tenyérnyomat és a  DNS-minta rögzítését a  Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál alkalmazott bűnügyi technikus, b) az ujj- és tenyérnyomat-vételt és a DNS-mintavételt a gyanúsítottal szemben nyomozást végző Nemzeti Adó és Vámhivatal erre kijelölt és mintavételről oktatásban részesült tagja hajtja végre. (2) Ha a DNS-mintavétel az (1) bekezdésben meghatározott módon nem lehetséges, a DNS-mintavételt a Nemzeti Adóés Vámhivatallal ebből a célból visszterhes megállapodást kötött egészségügyi szervezet mintavételről oktatásban részesült alkalmazottja végzi. 5. § (1) Ha a nyomozást az ügyészség végzi, a) az ujj- és tenyérnyomat és a DNS-minta rögzítését az ügyészségnél alkalmazott bűnügyi technikus, b) az  ujj- és tenyérnyomat-vételt és a  DNS-mintavételt a  gyanúsítottal szemben nyomozást végző ügyészség erre kijelölt és mintavételről oktatásban részesült tagja hajtja végre. (2) Ha a nyomozást végző ügyészség nem alkalmaz bűnügyi technikust vagy nem jelöl ki ujj- és tenyérnyomat-vételt és DNS-mintavételt végző személyt, az  ujj- és tenyérnyomat rögzítésére, a  DNS-minta rögzítésére, az  ujj- és tenyérnyomat-vételre, valamint a DNS-mintavételre a székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságot keresi meg. (3) Ha a  nyomozást a  katonai nyomozó hatóság végzi, az  ujj- és tenyérnyomat rögzítésére, a  DNS-minta rögzítésére, az  ujj- és tenyérnyomat-vételre, valamint a  DNS-mintavételre a  székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságot keresi meg. (4) Ha az  ujj- és tenyérnyomat-vételre vagy a  DNS-mintavételre büntetés-végrehajtási intézetben szabadságvesztés vagy elzárás büntetését töltő elítélt esetében a  szabadságvesztés vagy elzárás büntetés megkezdését követően indult büntetőeljárásban van szükség, a  nyomozást végző ügyészség vagy katonai nyomozó hatóság a  szabadságvesztés vagy elzárás büntetést végrehajtó büntetés-végrehajtási intézetet keresi meg e  feladatok ellátására. (5) A  (2)–(4)  bekezdés szerinti megkereséshez mellékelni kell az  ügyészség vagy a  katonai nyomozó hatóság által kitöltött a) 2. melléklet szerinti ujjnyomat-lap és 3. melléklet szerinti tenyérnyomat-lap kettő, valamint b) a  bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 1. mellékletében meghatározott 1. adatlap (a továbbiakban: 1. adatlap) egy példányát. (6) A (2) és a (3) bekezdés szerinti megkeresés alapján az ujj- és tenyérnyomat rögzítését, a DNS-minta rögzítését, az ujjés tenyérnyomat-vételt, valamint a DNS-mintavételt a (2) és a (3) bekezdés szerinti rendőrkapitányság állományához tartozó, 3. §-ban meghatározott személy végzi. (7) A  (4)  bekezdés szerinti megkeresés alapján az  ujj- és tenyérnyomat-vételt, valamint a  DNS-mintavételt a  szabadságvesztés vagy elzárás büntetést végrehajtó büntetés-végrehajtási intézet erre kijelölt és mintavételről oktatásban részesült tagja végzi. (8) A  (2)–(4)  bekezdés szerinti megkeresés alapján rögzített, valamint felvett ujj- és tenyérnyomatot, DNS-mintát a  rendőrkapitányság, illetve a  szabadságvesztés vagy elzárás büntetést végrehajtó büntetés-végrehajtási intézet –   az  1. adatlappal együtt – haladéktalanul megküldi a  megkereső ügyészség vagy katonai nyomozó hatóság részére. 6. § (1) Ha az ujj- és tenyérnyomat-vételre vagy a DNS-mintavételre az 5. § alapján kerül sor, az ujj- és tenyérnyomat-vétel, valamint a DNS-mintavétel céljából történő megjelenés iránt – a szabadlábon lévő terhelt idézésével vagy a fogva lévő terhelt előállításának elrendelésével – az ügyészség vagy a katonai nyomozó hatóság intézkedik. (2) A fogva lévő terheltet – az 5. § (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével – a rendőrség állítja elő. 7. § Az  ujj- és tenyérnyomat-vételt vagy a  DNS-mintavételt az  elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet erre kijelölt és mintavételről oktatásban részesült tagja végzi, ha a) a Bnytv. 50. §-a alapján az elítélt ujj- és tenyérnyomatát vagy b) a Bnytv. 65. §-a alapján az elítélttől származó DNS-profil meghatározására alkalmas szájnyálkahártya-törletet a büntetés-végrehajtási intézet küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek. 8. § (1) Az  ujj- és tenyérnyomat-vételt a  4.  mellékletben meghatározott módon, a  DNS-mintavételt az  5.  mellékletben meghatározott tartalmú mintavételi egységcsomaggal és az ott meghatározott módon kell elvégezni. (2) Az  ujj- és tenyérnyomat-vétel során a  terhelt vagy a  befogadott személy ujjnyomatát és a  tenyérnyomatát kell rögzíteni. (3) A DNS-mintavétel során a terhelttől vagy a befogadott személytől szájnyálkahártya-törletet kell venni. (4) A  nem megfelelő ujj- és tenyérnyomat-vétel, valamint a  DNS-mintavevő eszköz szennyeződése esetén a DNS-mintavételt – a mintavételt végző szerv költségére – meg kell ismételni. (5) Az  ujj- és tenyérnyomat-vétel és a  DNS-mintavétel során az  eljáró szerv kódját és a  bűncselekmény adatainak a  kódjait az  eljáró nyomozó hatóság, nyomozó ügyész vagy ügyészségi nyomozó az  egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikáról szóló miniszteri rendelet rendelkezéseinek megfelelően kiadott iránymutatás alapján tölti ki. 9. § (1) Az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-minta rögzítését a szakértői nyilvántartó szerv által előzetesen jóváhagyott és feltüntetett eszközzel és módon kell végezni. A  szakértői nyilvántartó szerv a  jóváhagyott eszközöket és módszereket a honlapján közzéteszi. (2) Az  ujj- és tenyérnyomat rögzítését követően a  nyomozó hatóság, az  ügyészség vagy a  katonai nyomozó hatóság megküldi a) a helyszíni mintát, b) a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyról rögzített anyagmaradványt, és c) a  megfelelően kitöltött, a  bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása részére történő adatközlés, valamint az ujj- és tenyérnyomatvétel és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályairól szóló 21/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 4. mellékletében meghatározott adatlapot (a továbbiakban: adatközlő adatlap) a szakértői nyilvántartó szerv részére. (3) A  DNS-minta rögzítését követően a  genetikai vizsgálat indokoltságának fennállása esetén a  nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a katonai nyomozó hatóság harminc munkanapon belül megküldi a) a bűnjelet, illetve a helyszíni mintát, b) a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyról rögzített anyagmaradványt, valamint c) a megfelelően kitöltött adatközlő adatlapot az általa kirendelt és a Kormány által e szakkérdés vizsgálatára kijelölt szerv (a továbbiakban: kirendelt szerv) részére. (4) A kirendelt szerv a) a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a katonai nyomozó hatóság által a (3) bekezdés alapján megküldött aa) bűnjelnek, illetve helyszíni mintának a DNS-profil meghatározását követően megmaradt részét, ab) a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyról rögzített anyagmaradványt, ac) adatközlő adatlapot, b) az elkészült DNS-profilt, és c) a  DNS-profil meghatározásának szakmai módszertani követelményeiről szóló – e  rendeletben meghatározott  – dokumentáció másolatát a vizsgálatok elvégzését követő három munkanapon belül, az  a)  pont aa) és ab)  alpontjában meghatározottakat a kirendelő szerv, az a) pont ac) alpontjában, a b) és a c) pontban meghatározottakat a szakértői nyilvántartó szerv részére küldi meg. (5) Ha a  DNS-profil meghatározása nem e  rendeletnek megfelelően történt, a  szakértői nyilvántartó szerv a  hiányzó adatok pótlására hívja fel a kirendelt szervet. Ha a hiányosságok másképp nem pótolhatóak, a szakértői nyilvántartó szerv a  (4)  bekezdés a)–c)  pontjában meghatározottakat – a  (4)  bekezdés a)  pont ac)  alpontja kivételével – a kirendelt szerv részére visszaküldi és a kirendelt szerv saját költségére köteles a vizsgálatokat megismételni. (6) A  szakértői nyilvántartó szerv a  DNS-profil nyilvántartásba vételéről szóló döntését közli a  kirendelt szervvel, valamint az ügyben eljáró nyomozó hatósággal, ügyészséggel vagy katonai nyomozó hatósággal. (7) Az  adatközlő adatlapon megjelölt eljáró szerv kódját és a  bűncselekmény adatai cím alatt megjelölt kódokat az  eljáró nyomozó hatóság, nyomozó ügyész vagy ügyészségi nyomozó az  egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikáról szóló miniszteri rendelet rendelkezéseinek megfelelően kiadott iránymutatás alapján tölti ki. 4. A DNS-profil meghatározásának szakmai követelményei 10. § Eseti DNS-profil meghatározást az  Intézet akkor végezhet, ha rendelkezik igazságügyi szakértői névjegyzékbe igazságügyi genetikai szakterületre bejegyzett legalább kettő olyan, az Intézet nevében eljárni jogosult szakértővel, akiknek igazságügyi szakértői kamarai tagsági viszonya nem szünetel vagy nincs felfüggesztve. 11. § (1) A  vizsgálandó bűnjelet és az  abból létrehozott származékokat óvni kell a  jogosulatlan hozzáféréstől, fizikai megsemmisüléstől és a vizsgálhatóságot negatívan befolyásoló külső környezeti hatásoktól. (2) Az Intézetnek a következő tevékenységeket egymástól elkülönített helyiségben kell végeznie: a) a bűnjelek kezelése és tárolása, b) a bűnjelszemle és az anyagmaradványból történő mintabiztosítás, c) a DNS kinyerése és mennyiségi meghatározása, d) a polimorf DNS-lókuszok láncreakcióval történő sokszorosítása (a továbbiakban: PCR-sokszorosítás), valamint a sokszorosított termékek kezelése és tárolása és e) a kiértékelési, a véleményezési és az adminisztrációs feladatok ellátása. (3) Az  Intézetnek rendelkezni kell a  laboratóriumi vizsgálatok PCR-sokszorosítás előtti és PCR-sokszorosítás utáni munkafolyamatait egymástól egyértelműen elkülönítő, a  laboratóriumi rendszerbe pozitív és negatív légnyomáskülönbséggel illeszkedő, lokális légelszívással ellátott helyiségekkel. (4) Az  Intézet a  bűnjelszemlét kizárólag erre a  célra kialakított, a  felülszennyezés kizárását biztosító, a  laboratóriumi rendszerbe illeszkedő, pozitív légnyomáskülönbséggel és lokális légelszívással rendelkező elsötétíthető helyiségben végezheti. 12. § (1) Az  Intézet a  vizsgálati anyagokat, bűnjeleket, valamint származékaikat a  hitelesség-láncolat sértetlenségének biztosítása érdekében egyedileg beazonosíthatóan köteles megjelölni, egymástól elkülönítve csomagolni és tárolni. (2) Az  Intézetnek rendelkezni kell legalább háromszor, legalább 100 liternyi +4 °C-ra hűthető, és legalább háromszor, legalább 50 liternyi –20 °C-ra mélyhűthető, valamint legalább 400 liternyi –70 °C-ra mélyhűthető mintatároló kapacitással, amelyeknek a szünetmentes üzemeltetése biztosított. (3) Az Intézet a bűnjeleket, valamint a laboratóriumi tevékenység alatt létrejött félkész és kész vizsgálati anyagokat úgy köteles tárolni, hogy azokhoz arra jogosulatlan személy nem férhet hozzá. 13. § (1) Az Intézetnek rendelkezni kell olyan külön szabályzattal, amely a) a minta biztosítására, b) a vizsgálati anyagok kezelésére, megőrzésére, c) az alkalmazott, szakmailag megfelelő vizsgálati módszerek részletes leírására, d) az alkalmazott eszközök és berendezések megfelelő üzemelésének ellenőrzésére, e) a vizsgálati eredmények értékelésére, értelmezésére, valamint f ) a szakértői vélemények elkészítésére, kibocsátására, tárolására vonatkozó – e rendeletben nem szabályozott – részletes előírásokat tartalmazza. (2) Az  Intézetnek olyan adatkezelési rendszerrel kell rendelkezni, amely biztosítja a  laboratórium rendelkezésére bocsátott adatoknak az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló törvényben meghatározott szintű védelmét. (3) Az Intézet a vizsgálati dokumentációját úgy köteles elkészíteni, hogy a laboratóriumi tevékenység és a laboratóriumi tevékenység eredményének valamennyi eleme visszakereshető és ellenőrizhető legyen. (4) Az  Intézet – ha az  eszköz vagy a  berendezés esetében fogalmilag lehetséges – a  laboratóriumi tevékenységét érvényesen kalibrált, hitelesített, valamint igazságügyi alkalmazásra validált eszközzel és berendezéssel végezheti. (5) Az  Intézet köteles biztosítani az  analitikai és az  informatikai rendszer folyamatos és szünetmentes elektromos ellátását. 14. § Az  eseti DNS-profil meghatározását végző Intézet köteles évente dokumentáltan és sikeresen részt venni az  eseti és a  személyi DNS-profilok meghatározására vonatkozó, szaktudást és felkészültséget bizonyító, a  Forenzikus Tudományos Intézetek Európai Hálózata (ENFSI) által meghatározott nemzetközi szervezet által szervezett külső jártassági kontrollteszten. 5. A DNS-profil meghatározásának módszertani követelményei 15. § (1) A  bűnjelszemlét az  Intézet legalább kettő alkalmazottja végzi, akik közül az  egyik az  igazságügyi szakértői névjegyzékbe igazságügyi genetika szakterületre bejegyzett olyan szakértő, akinek igazságügyi szakértői kamarai tagsága nem szünetel vagy nincs felfüggesztve. (2) A  bűnjelszemléről, a  mintabiztosításról és a  vizsgálatokról az  Intézet munkatervet készít, melyet írásban rögzít. A munkatervtől való eltérés esetén az eltérés tényét és okát dokumentálni szükséges. A dokumentációban fel kell tüntetni, hogy az eltérés kihatással van-e a DNS-profil megállapítására. (3) A bűnjelszemléről és mintabiztosításról az Intézet digitális fotó- vagy videó-dokumentációt készít. (4) Az Intézet a bűnjelszemléről a vizsgálati dokumentációhoz önálló jegyzőkönyvet csatol. A jegyzőkönyv tartalmazza: a) a bűnjelszemle időpontját, b) a bűnjelszemle vezetőjének és a többi résztvevőnek a nevét, c) a  bűnjelszemle vizsgálati tervét, amely röviden leírja az  ügy fontos szakértői körülményeit, valamint bűnjelekre vagy bűnjelcsoportokra vonatkozóan a vizsgálat célját és annak megvalósítási tervét, d) a szemlézett bűnjelek jelölését, leírását és szakértői jellemzését, e) a bűnjelszemle során a bűnjeleken bekövetkező változások dokumentálását, f ) a bűnjeleken lefolytatott nyomkutatás eredményét, g) a  bűnjelekből DNS-elemzésre biztosított minták jelölését, leírását és szakértői jellemzését, valamint a mintabiztosítás módját és h) a bűnjelen vagy a bűnjelmintán elvégzendő laboratóriumi tevékenységek rövid jelölését. 16. § (1) A  bűnjelszemlét végző személyek védőöltözetet viselnek, amely egyszer használatos laboratóriumi köpenyből, gumikesztyűből, szájmaszkból, hajsapkából, és szükség esetén védőszemüvegből áll. Bűnjelváltáskor a kesztyűcsere kötelező. Ha a szennyezettség miatt indokolt, a bűnjelváltáskor a teljes védőöltözetet cserélni kell. (2) Minden bűnjel a  többitől elkülönítve, kizárólag egyesével szemlézhető. A  sértettől és a  gyanúsítottól származó, valamint a  nyomozási cselekmény vagy a  bizonyítási eljárás során biztosított minták és tárgyak szemléjét térben vagy időben el kell különíteni. Térben vagy időben külön kezelendők az alacsony és a magas DNS-tartalmú biológiai minták. (3) Minden egyes bűnjel szemléje után a  vizsgálati helyszín érintett felületén, valamint minden mintabiztosítás után a használt eszközökön hatékony DNS-mentesítő tisztítást kell végezni. (4) Az  Intézet a  biztosított bűnjelmintákat egyesével, az  esetleges mintacsere és mintaszennyezés lehetőségének kizárásával, anonimizált azonosítóval ellátva tárolja. (5) A bűnjel csomagbontása során figyelemmel kell lenni a csomagolás hitelesítésére, a bontás során a hitelesítést nem lehet megsérteni, a bontást az ellentétes oldal bontásával kell végrehajtani. Ha az eredeti csomagolóanyagba kerül a bűnjeltárgy visszazárásra, a zárás oldalát hitelesíteni kell oly módon, hogy a zárást végző aláírásával igazolja azt, és dátummal, intézeti bélyegzővel látja el. 17. § (1) A DNS-profil meghatározásához a mintának legfeljebb a fele használható fel, kivéve, ha a minta fele nem elégséges a  sikeres vizsgálat elvégzéséhez. Ha a  vizsgálat elvégzéséhez a  minta több mint fele felhasználásra került, azt a vizsgálati dokumentációban jelezni kell. (2) Az eseti DNS-profil meghatározására szolgáló minta típusát, szöveti eredetét lehetőség szerint meg kell határozni. (3) A  bűnjelmintából kinyert DNS emberi eredetű összetevőjének mennyiségi meghatározását a  minta jellegének meghatározása és a  további vizsgálatok eredményes kivitelezése érdekében el kell végezni. Ha erre a  vizsgálat jellege vagy sürgőssége miatt nincs lehetőség, akkor a  koncentráció-meghatározás elmaradásának indokát dokumentálni kell. (4) A  DNS-profil meghatározása során külső jártassági kontrolltesztben megnevezett vizsgáló és analizáló berendezések, szoftverek, eljárások és vegyszercsomagok alkalmazandók. (5) Minden vizsgálandó mintacsoporthoz ismert DNS-profilú biológiai mintát (belső kontroll), valamint DNS-t nem tartalmazó mintát (reagens kontroll) kell rendelni, melyeket a  teljes laboratóriumi munkafolyamat során a bűnjelmintákkal együtt kell kezelni. A mérési eredménnyel járó vizsgálatokhoz az előbbieken kívül egyéb mérési kontrollok (pozitív kontroll, negatív kontroll, kalibrációs standard) is társítandók. (6) A bűnjelmintákból történő DNS kinyeréséhez a vizsgálati sikeresség érdekében alternatív eljárások alkalmazásának lehetőségét is szükséges biztosítani. (7) Az Intézet az alacsony kópiaszámú (LCN) minták vizsgálatát a normál kópiaszámú minták vizsgálatától térben vagy időben elkülönülten végzi. 18. § (1) A DNS-profil meghatározásakor a 6. mellékletben megjelölt DNS-markereket kell meghatározni. Ha az adott minta vizsgálata során a  megfelelő bizonyító erő elérése érdekében a  6.  mellékletben megjelölt markereken túlmenően további DNS-markerek vizsgálata is indokolt, a 7. mellékletben meghatározott DNS-markerek vizsgálatát is meg kell kísérelni. (2) Ha a szakértői kirendelésben foglalt szakkérdés a 6. és a 7. mellékletben megjelölt DNS-markerek segítségével nem válaszolható meg, más DNS-marker is vizsgálható. (3) Ha a  bűnjelen a  DNS-elemzés indokolt és az  első analízis DNS-profilt nem eredményez – és a  bűnjelminta mennyisége lehetővé teszi – a DNS-elemzést meg kell ismételni. Az ismételt analízis során előnyben kell részesíteni az alternatív vizsgálati eljárásokat. (4) Ha egy minta töredékes vagy kevert genetikai DNS-profilt eredményez, azt a  vizsgálati dokumentációban egyértelműen jelölni kell. (5) Ha a kiértékelés során a DNS-markeren rendkívül ritka, új allél vagy normálistól eltérő allélszám kerül kimutatásra, illetve felmerül az  alacsony kópiaszámból eredő tulajdonságvesztés lehetősége, azt ismételt vizsgálattal kell megerősíteni. 19. § (1) Vizsgálatra alkalmas DNS-t megfelelő mennyiségben tartalmazó biológiai minták azonos személyi eredete kizártnak tekintendő, ha legalább kettő lókuszon vagy legalább kettő mitokondriális DNS-pozícióban eltérés észlelhető. A  csak egyetlen lókuszon vagy pozícióban megfigyelt eltérés esetén mérlegelni kell a  mutáció, allélkiesés, heteroplazmia, degradáció és más, genetikai vagy technológiai sajátosságokra visszavezethető okok lehetőségét. (2) Ha az eseti DNS-profil és a személyi DNS-profil összevetése során megállapítást nyer, hogy a minták azonos személyi eredete nem kizárt, a  minta származásának bizonyítása érdekében a  bizonyítóerő számításának a  valószínűségszámítás Bayes-elvén kell alapulnia. (3) A (2) bekezdésben megjelölt valószínűségi hányadost a 8. mellékletben megjelölt módon kell megállapítani. (4) A  haploid genomok vizsgálata során annak eredményét külön kell értékelni és a  genetikai statisztikai számítást elvégezni. (5) Több személytől származó, kevert, valamint vizsgálatra alkalmas DNS-t minimális mennyiségben, alacsony kópiaszámban tartalmazó biológiai minták elemzése során figyelembe kell venni az  allélkiesés vagy allélbeesés lehetőségét. 20. § (1) A  büntetőeljárás alá vont és a  jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásba vétele céljából elsődlegesen a 6. mellékletben megjelölt DNS-markerek meghatározására irányuló vizsgálatot kell végezni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek tekintetében a DNS-profil akkor alkalmas személyazonosításra, illetve felel meg a  nyilvántartásba vétel céljára, ha a  DNS-profil a  6.  mellékletben, valamint a  7.  mellékletben megjelölt DNS-markerek közül legalább 12-t vagy annál többet tartalmaz. (3) Ha az  (1)  bekezdésben meghatározott személyek tekintetében a  DNS-profil a  (2)  bekezdésben meghatározott feltételnek nem felel meg, a  jogszabályban meghatározott követelmények érvényesülése érdekében a  vizsgálatot legalább egy alkalommal meg kell ismételni. 21. § (1) Személyi DNS-profilok meghatározása során a  10–20.  §-ban foglalt rendelkezéseket a  (2) és (3)  bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Személyi DNS-profil meghatározást az  Intézet akkor végezhet, ha rendelkezik igazságügyi szakértői névjegyzékbe igazságügyi genetikai szakterületre bejegyzett legalább egy olyan, az  Intézet nevében eljárni jogosult szakértővel, akiknek a szakértői kamarai tagsági viszonya nem szünetel vagy nincs felfüggesztve. (3) Az  Intézet köteles évente dokumentáltan és sikeresen részt venni a  személyi DNS-profilok meghatározására vonatkozó, szaktudást és felkészültséget bizonyító, a  Forenzikus Tudományos Intézetek Európai Hálózata (ENFSI) által meghatározott nemzetközi szervezet által szervezett külső jártassági kontrollteszten. 22. § Az  Intézet laboratóriumi tevékenységet akkor végezhet, ha e  tevékenységét nemzeti akkreditáló testület az MSZ ISO/IEC 17025:2005 szabványnak megfelelően akkreditálta. 6. Együttműködés 23. § A  szakértői nyilvántartó szerv és az  Intézet az  együttműködésükkel összefüggő technikai, jogi szabályozást nem igénylő kérdésekben – különösen az  adatközlés rendje, technikai részletei, a  kapcsolattartás és a  kommunikáció módja, valamint a  vitatott kérdések (ide nem értve az  igazságügyi szakértői véleményt) rendezésének módja tekintetében – együttműködési megállapodást köthet. 7. A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása technikai vezetésével összefüggő szabályok 24. § (1) A szakértői nyilvántartó szerv adategyeztetést kezdeményez az ujj- és tenyérnyomat-vételt végző vagy arra köteles szerv közvetlen megkeresésével, a) ha a  bűnügyi nyilvántartó szerv a  Bnytv. 4/A.  §-a szerinti adatközlést teljesít, és az  abban közölt adattartalommal kapcsolatban annak szükségessége felmerül, vagy b) a várt, a Bnytv. 4/A. §-a szerinti adatközlés hiánya miatt. (2) A  szakértői nyilvántartó szerv adategyeztetést kezdeményez a  DNS-mintavételt végző vagy arra köteles szerv közvetlen megkeresésével, a) ha a  bűnügyi nyilvántartó szerv a  Bnytv. 4/A.  §-a szerinti adatközlést teljesít, és az  abban közölt adattartalommal kapcsolatban annak szükségessége felmerül, vagy b) a várt, a Bnytv. 4/A. §-a szerinti adatközlés hiánya miatt. (3) Ha a  szakértői nyilvántartó szerv a  Bnytv. 4/A.  §-a szerinti ismételt adatközlés vagy annak hiánya alapján megállapítja, hogy az  (1) és (2)  bekezdés alapján kezdeményezett adategyeztetés harminc napon belül nem eredményezte az  érintett tételek vonatkozásában a  megfelelő adatközlési kötelezettség teljesítését, illetve az érintett szerv a megküldött ujj- és tenyérnyomat, illetve szájnyálkahártya-törlet vonatkozásában egyéb jogszerű kezelési kérelemmel nem élt, az érintett tételeket visszaküldi a mintavételt végző vagy arra köteles szerv részére. (4) Ha a  szakértői nyilvántartó szerv nyilvántartásba vételi tevékenysége során megállapítja, hogy az  ujj- és tenyérnyomat, illetve a  szájnyálkahártya-törlet nyilvántartásba vételre alkalmatlan, ennek tényét a  megfelelő hibajavító intézkedésekre történő felhívással egyidejűleg közli a mintavételt végző vagy arra köteles szerv részére, annak közvetlen megkeresésével. (5) Az  (1)–(4)  bekezdésben meghatározott adategyeztetéseket és tényközlést lehetőség szerint elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével kell teljesíteni. 8. Záró rendelkezések 25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 26. § A  22.  § a  laboratóriumi tevékenységet végző igazságügyi szakértők akkreditálásáról szóló, 2009. november 30-i, 2009/905/IB tanácsi kerethatározat 4. cikkének való megfelelést szolgálja. 27. § Hatályát veszti a) a  bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet VI. Fejezete, 13. melléklete, b) a  bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása részére történő adatközlés, valamint az  ujj és tenyérnyomatvétel és a  szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályairól szóló 21/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 1–8. §-a, 2. §-át megelőző alcíme, 11. § (2) bekezdése, 12. §-a, 1–3. melléklete, c) a DNS-profil meghatározásának szakmai-módszertani követelményeiről szóló 19/2010. (IV. 30.) IRM rendelet. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter