📄 Jogszabály szövege
11/2006. (V. 9.) NKÖM rendelete egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi
LXIV. törvény 32. és 39. §-a alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Győr-Moson-Sopron
megyei Ásványráró, 0295/5 helyrajzi számú ingatlanon álló szivattyúház épületét.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1928-ban épült
ásványrárói szivattyúház építészeti értékeinek és gépészeti
berendezésének megőrzése.
2. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pest megyei Biatorbágy,
Széchenyi u. 1. szám alatti, 963/2 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 486/1, 640, 946, 963/1
helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 498/1, 878 és 962
helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt
szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1912-ben épült malom
építészeti értékeinek és korabeli gépparkjának megőrzése.
3. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület,
Frankel Leó út 48. szám alatti, 14488 helyrajzi számú
ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 14489 helyrajzi számú
ingatlant jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti
meg.
(5) A védetté nyilvánítás célja az egykori Népgőzfürdő
maradványa, valamint a Malomtavat áthidaló építmény
építészeti és történeti értékeinek megőrzése.
4. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest IV. kerület, Váci út 102. szám alatti, 75835 helyrajzi számú ingatlant és a
75833 helyrajzi számú ingatlanon álló lakóépületet és házi
műhelyt, az e rendelet mellékletében szereplő helyszínrajzon jelöltek szerint.
(2) Műemléki környezetnek a 75833 helyrajzi számú
ingatlan fennmaradó részét jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott 75835 helyrajzi
számú műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
(5) A védetté nyilvánítás célja az 1893–1896 között
épült Káposztásmegyeri Vízműtelepen található gépház,
alkatrészraktár, irodaépület, három lakóépület, befogadó
szívómedence, kútház, házi műhely és a területet övező
vasbeton kerítés építészeti és ipartörténeti értékeinek megőrzése.
5. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest IV. kerület, Váci út, 75843 helyrajzi számú ingatlanon álló felszíni vízkivételi művet.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a Fővárosi Vízművek
1959-ben épült vízkivételi műve építészeti és ipartörténeti
értékeinek megőrzése.
6. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest IV. kerület, Váci út 121. szám alatti, 76511/6 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 76511/8 helyrajzi számú
ingatlant jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti
meg.
(5) A védetté nyilvánítás célja a Fővárosi Vízművek
1959–1967 között épült víztisztító műve építészeti és ipartörténeti értékeinek megőrzése.
7. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest IV. kerület, Váci út 120. szám alatti, 76504 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti
meg.
(5) A védetté nyilvánítás célja a Fővárosi Vízművek
1893–1896 között épült I. számú átemelőtelepe építészeti
és ipartörténeti értékeinek megőrzése.
8. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Szabadság tér 17. szám alatti, 24714 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az Alpár Ignác által tervezett, 1902–1907 között épült Tőzsdepalota építészeti értékeinek és kiemelkedő városképi szerepének megőrzése.
9. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VI. kerület,
Andrássy út 24. szám alatti, 29079 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1875-ben Freund
Vilmos tervei alapján épült lakóház, valamint az egykori
Három Holló kávéház történeti, építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.
10. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VI. kerület,
Ó u. 14. szám alatti, 29190 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század közepén több
periódusban épült klasszicista lakóház építészeti értékeinek
megőrzése.
11. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VII. kerület, Klauzál u. 15. szám alatti, 34416 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 34415, 34417, 34428
helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 34424/1 helyrajzi
számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát
jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1870-es években épült
historizáló lakóház építészeti értékeinek és városképi szerepének megőrzése.
12. § (1) Történeti kertként műemlékké nyilvánítom a Budapest VIII. kerület, Illés u. 25. és Korányi Sándor u. 2. szám
alatti, 36177/2 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 36171, 36173, 36177/1
helyrajzi számú ingatlanokat és a 36172 helyrajzi számú
közterületet jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század első felében
a Festetics-család számára kiépített, majd 1847-től Egyetemi Botanikus Kertként működő tájképi kert, az ún.
Füvészkert építészeti, tájépítészeti és kerttörténeti értékeinek megőrzése.
13. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest IX. kerület,
Lónyay u. 26. szám alatti, 36973 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 36972, 36974, 36975,
36976, 36977, 36981, 36982, 37064/1, 37064/2 helyrajzi
számú ingatlanokat, valamint a 37018 helyrajzi számú
közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. századi lakóház
1838-ban épült klasszicista részének, az első udvar egységes megjelenésének és a kétudvaros térszerkezetnek
a megőrzése.
14. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest X. kerület,
41446, 41447 és 41448 helyrajzi számú ingatlanokat.
(2) Műemléki környezetnek a 41449 helyrajzi számú
ingatlant jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanokra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog
illeti meg.
(5) A védetté nyilvánítás célja a sörgyári együttes 1918
előtt emelt épületei, illetve kertje építészeti, ipartörténeti,
kerttörténeti értékeinek megőrzése.
15. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XII. kerület,
Szent Orbán tér, 9814/2 helyrajzi számú ingatlanon álló
Kálvária-oltárt.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1890-ben épült Kálvária-oltár képzőművészeti értékeinek megőrzése.
16. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XIII. kerület,
Dráva u. 2. szám alatti, 25662 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 25638, 25639, 25646,
25647, 25654, 25655, 25660 helyrajzi számú ingatlanokat,
a 25649 helyrajzi számú közterületet, valamint a 25661/2
helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt
szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az ELMŰ Rt. központi
telephelye történeti beépítésének, valamint épületegyüttese építészeti és ipartörténeti értékeinek megőrzése.
17. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XIV. kerület,
Stefánia út 20. szám alatti, 32822 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 32616/1, 32618/9, 32813,
32823 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 32617 és
32700/1 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok
által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a Bálint Zoltán és Jámbor
Lajos tervei alapján 1905–1906-ban Ligeti Miklós szobrászművész számára épült szecessziós villaépület és műterem építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.
18. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XXII. kerület,
Anna u. 1–3. szám alatti, 220689 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 220686, 220691, 220692,
220697, 220699, 220701, 220702, 220703, 220704,
220705, 220706, 220707, 220708, 220709, 220710,
220721, 220722, 223555, 223556, 223557 helyrajzi számú
ingatlanokat, a 220698, 220700 helyrajzi számú közterületeket, valamint a 220588/1, 220754, 223720 helyrajzi
számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát
jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti
meg.
(5) A védetté nyilvánítás célja a Sacelláry-kastély és
kertje építészeti, iparművészeti és kertépítészeti értékeinek megőrzése.
19. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XXII. kerület,
Anna u. 5. szám alatti, 220683, 220684 és 220686 helyrajzi számú ingatlanokat.
(2) Műemléki környezetnek a 220677, 220678, 220679,
220680, 220681, 220682, 220685, 220687, 220688,
220689, 220721, 220722, 220723, 220725, 223555,
223556, 223557 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a
220588/1, 220754, 220755 helyrajzi számú közterületek
fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az ifj. Ray Rezső által tervezett historizáló Törley-kastély és kertje építészeti és
kertépítészeti értékeinek, valamint kiemelkedő településképi szerepének megőrzése.
20. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XXII. kerület,
Plébánia u. 11–13. szám alatti, 220699 helyrajzi számú
ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 220696, 220697, 220701,
223546, 223547, 223548, 223549, 223550 helyrajzi számú ingatlanokat, a 220698, 220700 helyrajzi számú közterületeket, valamint a 220720, 223545, 223551 helyrajzi
számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti
meg.
(5) A védetté nyilvánítás célja az 1900 körül épült historizáló stílusú Czuba–Durozier-kastély építészeti értékeinek és a településképben betöltött kiemelkedő szerepének
megőrzése.
21. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Csajág,
Kossuth L. utca, 491 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37,
463/2, 464/1, 488, 492/1, 492/2, 492/3 helyrajzi számú
ingatlanokat és a 469, 514/1, 514/2, 514/3 helyrajzi számú
közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1809-ben épült református templom építészeti értékeinek, berendezésének és
településképi szerepének megőrzése.
22. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Borsod-Abaúj-Zemplén
megyei Csobád, Petőfi S. u. 22. szám alatti, 116 helyrajzi
számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 31, 32, 33, 34, 35, 114
helyrajzi számú ingatlanokat, a 115, 117 helyrajzi számú
közterületeket, valamint a 207 helyrajzi számú közterület
fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1892 és 1896 között
épült görög katolikus templom építészeti értékeinek,
berendezésének, településképi szerepének megőrzése.
23. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Tolna megyei Dombóvár,
Arany János tér, 224/8 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 151/1, 154, 155/1, 155/2,
155/3, 159, 160/1, 160/2, 160/3, 160/4, 163/1, 163/2, 187,
195, 196/4, 197, 219, 220, 221, 224/5, 224/6, 224/7 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 52/1, 89/4, 89/5,
89/6, 89/7, 222, 223 helyrajzi számú közterületek fenti
ingatlanok által határolt szakaszait jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1810 körül épült
klasszicista Korona Szálló építészeti és történeti értékeinek megőrzése.
24. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pest megyei Gödöllő,
Ady Endre sétány 10.–Martinovics u. 2–4. szám alatti,
5850, 5851/3 és 5851/4 helyrajzi számú ingatlanokat.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a Grassalkovich-uradalom főtiszti, illetve számtartói lakóháza építészeti és történeti értékeinek megőrzése.
25. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pest megyei Gödöllő,
Dózsa György út 2. szám alatti, 403 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 401 és 402 helyrajzi
számú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti
meg.
(5) A védetté nyilvánítás célja az 1912-ben Jánosházy
László tervei alapján szecessziós stílusban épült községháza építészeti és történeti értékeinek megőrzése.
26. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Győr-Moson-Sopron
megyei Győrzámoly, Patkányos-puszta, 0241 helyrajzi
számon álló szivattyúház épületét.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1928-ban épült patkányos-pusztai szivattyúház építészeti értékeinek és gépészeti berendezésének megőrzése.
27. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Vas megyei Kőszeg,
Rákóczi u. 39. szám alatti, 2332 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 2331, 2333, 3159, 3161
helyrajzi számú ingatlanokat, a 2293 helyrajzi számú közterületet, valamint a 2265, 2294, 2295, 2423, 2578/1 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század elején épült
lakóépület építészeti értékeinek és az abban működő egykori pékség eredeti berendezéseinek megőrzése.
28. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Baranya megyei Lovászhetény, 1 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 3, 46, 47/1, 47/2, 49, 50,
77/1, 77/2, 77/3, 77/4, 78, 79, 112, 113, 114, 115, 116
helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2, 18, 23, 95/2,
96/1, 96/2, 96/3 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1891–1892-ben épült
historizáló római katolikus templom építészeti értékeinek
és településképi szerepének megőrzése.
29. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Győr-Moson-Sopron
megyei Magyarkeresztúr, Kossuth Lajos u. 75. szám alatti,
70 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 62, 63, 68, 72, 73/2, 154,
155, 156, 157 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint
a 74/1, 100, 167/1 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az egykori Baditz-kastély
építészeti értékeinek megőrzése.
30. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Baranya megyei Mohács,
Szepessy tér 7. szám alatti, 592 helyrajzi számú ingatlanon
álló tüdőpavilon épületét.
(2) Műemléki környezetnek az 592 helyrajzi számú
ingatlan fennmaradó részét jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1936-ban Visy Zoltán
tervei alapján modern stílusban épült tüdőpavilon építészeti értékeinek megőrzése.
31. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Fejér megyei Mór,
Bajcsy-Zsilinszky u. 12. szám alatti, 1373 helyrajzi számú
ingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század első felében
épült lakóház építészeti és történeti értékeinek, illetve az
ingatlan beépítésének megőrzése.
32. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pécs, Siklósi út 22. szám
alatti, 19308/9 helyrajzi számú ingatlanon álló Erreth-villa
(ún. kis kastély) épületét.
(2) Műemléki környezetnek a 19308/9 helyrajzi számú
ingatlan fennmaradó részét jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a Pilch Andor tervei alapján épült bőrgyári lakóház, egykori igazgatói villa építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.
33. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar megyei
Pocsaj, Árpád u. 103. szám alatti, 354 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 227, 228, 229, 350, 355
helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 376/4 helyrajzi
számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát
jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század közepén
épült népi lakóház, nyári konyha és góré építészeti értékeinek és eredeti tartozékainak megőrzése.
34. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyei Rakamaz, Szent István u. 137. szám alatti, 584/2
helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek az 584/5, 587, 588 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 422/2 helyrajzi számú
közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1951 és 1960 között
Zsanda Zsolt tervei alapján épült római katolikus templom
építészeti és történeti értékeinek megőrzése.
35. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar megyei
Sáránd, Nagy u. 46. szám alatti, 1 helyrajzi számú ingatlanon álló református templom épületét.
(2) Műemléki környezetnek az 1 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét, a 3, 4/1, 4/2, 7/5, 7/6, 12, 13, 14, 15,
16, 17, 44, 45, 154/2, 183, 184, 190, 191, 194, 195, 198,
199, 290, 291, 292/1, 292/2, 294/2 helyrajzi számú ingatlanokat, a 293 helyrajzi számú közterületet, valamint a 39,
154/46, 356 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanokkal határos szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1866-ban romantikus
stílusban épült református templom építészeti és történeti
értékeinek, valamint berendezésének megőrzése.
36. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged, Honvéd tér
1. szám alatti, 3441 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 3440 helyrajzi számú ingatlant, a 3443 helyrajzi számú közterületet és a 3725
helyrajzi számú közterület fenti ingatlanokkal érintkező
szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1941 és 1944 között
Borsos József tervei szerint épült modern stílusú református templom építészeti értékeinek, berendezésének és
településképi szerepének megőrzése.
37. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged, Kárász u.
16. szám alatti, 3875/5 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 3875/1 és 3875/4 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1911-ben Magyar Ede
tervei alapján épült, szecessziós és historizáló jegyeket
ötvöző lakóépület építészeti értékeinek megőrzése.
38. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged, Lechner tér
2/A szám alatti, 2941 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 2936 és 2942 helyrajzi
számú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1903-ban Kótay Pál
tervei alapján szecessziós stílusban épült lakóház építészeti és történeti értékeinek megőrzése.
39. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged, Lechner tér
2/B szám alatti, 2936 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 2884, 2937, 2941 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2935 helyrajzi számú
közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1903-ban Kótay Pál
tervei alapján szecessziós stílusban épült lakóház építészeti és történeti értékeinek megőrzése.
40. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged, Lechner tér,
2934/2 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 2934/1 helyrajzi számú
közterületet jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1883-ban épült, jelenlegi helyén 1928 óta álló neobarokk Szent Rozália-kápolna építészeti és történeti értékeinek megőrzése.
41. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged, Mikszáth
Kálmán u. 4. szám alatti, 3131 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 3130, 3132, 3133 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1906-ban Ligeti Béla
tervei alapján szecessziós stílusban épült lakóépület építészeti értékeinek megőrzése.
42. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Heves megyei Szihalom,
Hunyadi út 58. szám alatti, 3/1 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 2, 4 helyrajzi számú
ingatlanokat és az 1070 helyrajzi számú közterületet jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1794-ben épült plébániaépület történeti és építészeti értékeinek megőrzése.
43. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Komárom-Esztergom
megyei Szomód, 0141 helyrajzi számú, és Dunaalmás,
0590/1 helyrajzi számú ingatlanokat.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az ingatlanokon található
római kori eredetű megmagasított töltés, valamint a töltésben található, kváderkövekkel falazott vízáteresztő csatornák megőrzése.
44. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyei Tiszabezdéd, Kossuth u. 25. szám alatti, 498 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek az 56/3, 58, 62, 63/1, 67,
474, 475, 476, 477, 497/2, 499, 500, 503/1 helyrajzi számú
ingatlanokat, valamint az 501 helyrajzi számú közterületet
és a 471 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által
határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a népi lakóház építészeti
és településképi értékeinek megőrzése.
45. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Győr-Moson-Sopron megyei Vadosfa, Rákóczi tér, 84 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 15, 16, 17, 63, 73, 74, 81,
83, 85, 95, 96, 99, 100, 101, 102, 106, 109, 110, 112, 113,
119/1, 119/2, 120 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint
a 13, 27, 28, 82 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az evangélikus templom
építészeti és történeti értékeinek, valamint berendezésének megőrzése.
46. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Békés megyei Zsadány,
Béke u. 102. szám alatti, 12 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 10, 11, 13, 14, 397, 398,
399, 400, 401, 653 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint
az 542, 904, 905, 906/3 helyrajzi számú közterület fenti
ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1794 és 1799 között
épült református templom építészeti értékeinek, berendezésének és településképi szerepének megőrzése.
47. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pest megyei Zsámbék,
178–239, 243–244, 248, 259/10 helyrajzi számú ingatlanokat és a 259/9 helyrajzi számú közterületet.
(2) Műemléki környezetnek a 162/4–5, 163, 164/6–11,
165/1–2, 166–175, 176/1–2, 240–242, 249, 257, 258,
259/3–5, 259/7–8 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint
a 162/1 és 177 helyrajzi számú közterületeket jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a településrész 18. századi újjátelepítése során kialakított gödör löszfalába vájt
pincék, az egykor összefüggő pincesor megmaradt elemeinek megőrzése.
48. § (1) Megszüntetem a Bács-Kiskun megyei Baja, Kölcsey u. 23–25. szám alatti, 1348/5 helyrajzi számú ingatlannak az 50041/1958. ÉM sz. határozattal kimondott
544 törzsszámú műemléki védettségét, mert az ingatlan
telekalakítása következtében két önálló ingatlan jött létre,
amelyek közül az 1348/7 helyrajzi számú ingatlan műemléki értéket nem hordoz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti telekalakítás során létrejött
1348/6 helyrajzi számú ingatlant műemlékké nyilvánítom.
(3) Műemléki környezetnek az 1004, 1005, 1006, 1008,
1009, 1024/1, 1024/2, 1043, 1347, 1348/7, 1355 helyrajzi
számú ingatlanokat, valamint az 1065/2 helyrajzi számú
közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(5) A védetté nyilvánítás célja a 18. század végén épült
ecetgyár, a 19. század első felében épült magtár és a
20. század első felében épült tűzoltósági épület építészeti
értékeinek megőrzése.
49. § (1) Megszüntetem a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei
Erdőhorváti, Hatház u. 19. szám alatti, 215 helyrajzi
számú ingatlannak az 50042/1958. ÉM sz. határozattal
kimondott 1282 törzsszámú műemléki védettségét.
(2) A műemléki védelem alatt álló népi lakóépület helyreállíthatatlanul elvesztette műemléki értékeit.
50. § (1) Megszüntetem a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei
Györgytarló, Ó-tanya, 023 helyrajzi számú ingatlannak a
17952/1979. OMF sz. határozattal kimondott 9110 törzsszámú műemléki védettségét, mert az ingatlan telekalakítása következtében két önálló ingatlan jött létre, amelyek
közül a 023/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki értéket
nem hordoz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti telekalakítás során létrejött
023/1 helyrajzi számú ingatlant műemlékké nyilvánítom.
(3) Műemléki környezetnek a 023/2 helyrajzi számú
ingatlant jelölöm ki.
(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(5) A védetté nyilvánítás célja a 19. század végén épült
magtár építészeti értékeinek megőrzése.
51. § (1) Megszüntetem a Vas megyei Nemeskolta, Béke u.
20. szám alatti, 57 helyrajzi számú ingatlanból telekalakítás során létrejött 57/1, 57/2, 57/3 helyrajzi számú ingatlanoknak az 50042/1958. ÉM sz. határozat alapján fennálló
7965 törzsszámú műemléki védettségét.
(2) A műemléki védelem alatt álló népi lakóépület megsemmisült.
52. § (1) Megszüntetem a Komárom-Esztergom megyei
Szomód, Betlehem-puszta, 0140, 0141, 0171 helyrajzi
számú ingatlanoknak, továbbá a 0139/1 és 0139/2 ingatlanokból telekalakítás során létrejött 0139/3, 0139/5,
0139/6, 0139/7, 0139/8 helyrajzi számú ingatlanoknak
a 7566/1980. OMF sz. határozat alapján fennálló 9176
törzsszámú műemléki védettségét.
(2) A műemléki védelem alatt álló erdészház és melléképülete helyreállíthatatlanul elvesztették műemléki értékeiket.
53. § Az e rendeletben műemléki védettség alá helyezett építmények fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék
tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok
gyakorlója, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben
ingyenes használója a kulturális örökség védelméről szóló
2001. évi LXIV. törvény szerint köteles gondoskodni.
54. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép
hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével az egyes ingatlanok
műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 1/2006. (I. 13.) NKÖM rendelet (a továbbiakban: R.) 21. §-ának (1) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Műemlékké nyilvánítom az Esztergom, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 14. szám alatti, 19764/1, 19792,
19794 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 19786/1,
19786/2, 19786/4, 19793 helyrajzi számú ingatlanoknak
a fenti ingatlanok által határolt területét.”
(3) E rendelet hatálybalépésével az R. 51. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § (1) Megszüntetem a Debrecen, Péterfia u. 27. szám
alatti, 7554/1 helyrajzi számú ingatlannak az 50041/1958.
ÉM sz. határozattal kimondott, 1792 törzsszámú műemléki
védettségét, mert az ingatlan telekalakítása következtében
két önálló ingatlan jött létre, amelyek közül a 7554/4 helyrajzi számú ingatlan műemléki értéket nem hordoz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti telekalakítás során létrejött
7554/3 helyrajzi számú ingatlant műemlékké nyilvánítom.
(3) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alap
jául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.
(5) A védetté nyilvánítás célja az 1810 körül épült
klasszicista lakóház építészeti értékeinek és városképi szerepének megőrzése.”
Dr. Bozóki András s. k.,
a nemzeti kulturális örökség minisztere
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.