165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelete a fejlesztési adókedvezményről.

165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelete a fejlesztési adókedvezményről. A Kormány a  társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.  törvény 30. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. állami támogatás: az  Európai Unió működéséről szóló szerződés (a  továbbiakban: EUMSz) 107.  cikk (1) bekezdése szerinti támogatás és a csekély összegű (de minimis) támogatás; 2. beruházás megkezdésének napja: az  építkezés kezdetének a  napja, vagy a  beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének a  napja, vagy bármely olyan kötelezettségvállalás, amely a  beruházást visszafordíthatatlanná teszi, azzal, hogy ezen időpontok közül a  legkorábbit kell figyelembe venni; nem minősül a  beruházás megkezdésének különösen a  földterület vásárlása vagy az  építésügyi hatósági engedélyek megszerzése vagy a megvalósíthatósági tanulmányok készítése; létesítmény felvásárlása esetén a beruházás megkezdésének napja a felvásárolt létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök tulajdonba vételének napja; 3. diszkont kamatláb: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 3. pontja szerinti kamatláb; 4. kedvezményezett települési önkormányzat: a  fejlesztési adókedvezmény (a  továbbiakban: adókedvezmény) iránti kérelem vagy bejelentés benyújtásának időpontjában az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl régióban lévő települési önkormányzat; 5. kis- és középvállalkozás: a  kérelem, illetve a  bejelentés benyújtásának időpontjában a  társasági adóról és az  osztalékadóról szóló 1996.  évi LXXXI.  törvény (a  továbbiakban: Tao.  törvény) 4.  § 24.  pontjában foglaltaknak megfelelő vállalkozás; 6. Közép-Magyarország régió támogatható települései: a  fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának időpontjában az  Atr. 25.  § (1)  bekezdés d)  pont da)–db)  alpontja szerinti települések; 7. létesítmény felvásárlása: a  termék előállításához vagy a  szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és támogatható immateriális javak (a  továbbiakban együtt: létesítmény) megvásárlása, ha a  létesítmény bezárásra került vagy – amennyiben nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és a felvásárló adózó a létesítmény tulajdonosától független fél; 8. nagyberuházás: az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az  elszámolható költség jelenértéken meghaladja az  50 millió eurónak megfelelő forintösszeget és amelynek meghatározásakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni az  egy vagy több, nem független vállalkozásnak minősülő adózó által egy háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül, ugyanazon megyében megkezdett beruházásokat azzal, hogy a  nagyberuházás értékét úgy kell meghatározni, hogy a  kérelemben, illetve a  bejelentésben szereplő beruházás elszámolható költségéhez hozzá kell adni és együttesen kell figyelembe venni az ugyanazon megyében a beruházás megkezdésének napját megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül megkezdett beruházások jelenértéken számított értékét, amelyhez vagy amelyekhez az adózó vagy kapcsolt vállalkozása igénybe vett (igényelt) állami támogatást; 9. nehéz helyzetben lévő társaság: bejelentés esetén a  6.  mellékletben, kérelem esetén az  Atr. 6.  § (1)–(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő társaság; 10. saját forrás: állami támogatást nem tartalmazó forrás; 11. szénipar: az  Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a  szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén kitermelése; 12. szinten tartást szolgáló eszközök: azok az  eszközök, amelyek az  adózó által már használt tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat váltják ki anélkül, hogy a  kiváltás az  előállított termék, a  nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezné; 13. támogatási intenzitás: a  támogatástartalom és a  jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa százalékos formában kifejezve; 14. támogatástartalom: az adózó számára nyújtott állami támogatásnak az Atr. 2. mellékletében meghatározott módszertan alapján kiszámolt értéke. (2) E rendelet alkalmazásában elszámolható költségnek minősül: a) a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)–f ) és h)–j) pontja szerinti beruházás esetén a beruházás célját szolgáló aa) tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47–48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, ab) immateriális javak közül a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47–48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az aa)–ae) alpont szerint elszámolható költség 50 százalékáig, ac) tárgyi eszközök és támogatható immateriális javak vételára létesítmény felvásárlásakor, ad) ingatlan bérleti díjának a  kötelező üzemeltetési időszak végéig elszámolt összege, feltéve, hogy az  ingatlanra vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a  beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, ide nem értve a  kis- és középvállalkozás által a  Közép-Magyarország régió nem támogatható településein megvalósított beruházás kapcsán elszámolt bérleti díjat, ae) a  pénzügyi lízing formájában beszerzett gép, berendezés, jármű, felszerelés bérleti díjának a  kötelező üzemeltetési időszak végéig elszámolt összege, amennyiben a  szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget, ide nem értve a kis- és középvállalkozás által Közép-Magyarország régió nem támogatható településein megvalósított beruházás kapcsán elszámolt bérleti díjat; b) a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti beruházás esetén a bejelentés, kérelem benyújtásának napját követően a  beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók – az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör betöltése napjától számítva, azzal, hogy az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel. (3) E rendelet alkalmazásában nem elszámolható költségnek minősül: a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értéke; b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszközök és támogatható immateriális javak bekerülési értéke, amelynek alapján az adózó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe; c) az  olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak bekerülési értéke, amelyet az  adózó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló adózótól szerzett be; d) a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás; e) a Tao. törvény 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi bekerülési értéke; f ) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát; g) a (2) bekezdés a) pont ab) alpont szerinti támogatható immateriális javak bekerülési értéke, feltéve, hogy ga) azt az adózó nem kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használja; vagy gb) arra az Sztv. alapján nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést; vagy gc) azt az adózó nem független féltől vásárolta; vagy gd) azt az adózó nem az eszközei között tartja nyilván vagy nem a beruházáshoz használja a beruházás befejezésétől számított öt évig, kis- és középvállalkozás három évig; h) a  munkahelyteremtő beruházás esetén a  (2)  bekezdés b)  pontja alapján meghatározott személyi jellegű ráfordításnak az adózó adóévi számított átlagos állományi létszámának a tényleges adóévi átlagos állományi létszámot meghaladó részére arányosan számított összege, ahol az  adóévi számított átlagos állományi létszámot a  beruházás megkezdését megelőző adóévi átlagos állományi létszámnak és az  újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámának az  összegeként kell meghatározni. 2. A rendelet hatálya 2. § A rendelet hatálya a Tao. törvény 4. § 2. pontjában meghatározott adózóra terjed ki. 3. Az adókedvezmény igénylése 3. § (1) Az  adózó a  beruházás bejelentésben megjelölt tervezett kezdőnapja előtt az  1.  mellékletben előírt tartalommal, két példányban, papír alapon bejelenti az adópolitikáért felelős miniszternek az 1. mellékletben szereplő adatokat. Nagyberuházás esetén az adózó az 1. melléklet szerinti adatok mellett bejelenti a 3. mellékletben előírt adatokat is. (2) Az  adópolitikáért felelős miniszter a  fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére irányuló bejelentést annak kézhezvételét követő 60 napon belül megvizsgálja, és a  hiányos vagy a  jogosulatlan bejelentésről tájékoztatja az adózót. Az adópolitikáért felelős miniszter – a hiányos vagy a jogosulatlan bejelentés kivételével – a bejelentést nyilvántartásba veszi, amennyiben a bejelentés megfelel a Tao. törvény és az e rendelet szerinti feltételeknek. (3) Az  adózó a Tao.  törvény 22/B.  § (2a)  bekezdésében meghatározott esetekben az  adókedvezmény iránti kérelmet a  fejlesztési program kérelemben megjelölt tervezett kezdőnapja előtt, a  2.  mellékletben előírt tartalommal, két példányban, papír alapon nyújthatja be az  adópolitikáért felelős miniszterhez. Nagyberuházás esetén az  adózó a 2. melléklet szerinti adatok mellett bejelenti a 3. mellékletben előírt adatokat is. (4) Új kérelemnek minősül, ha az  adózó a  kérelem benyújtása és elbírálása közötti időszakban megváltoztatja a  beruházás tárgyát, helyszínét vagy az  elszámolható költség összegét (jelenértéken) legalább 20 százalékkal módosítja. (5) A  kérelem elbírálása, a  bejelentés nyilvántartásba vétele során az  adópolitikáért felelős miniszter – valamely, a  beruházással összefüggő szakkérdés véleményezése céljából – más minisztert is megkereshet. A  kérelem elbírálásához és a bejelentés nyilvántartásba vételéhez az adópolitikáért felelős miniszter a megkeresett miniszter véleményét figyelembe veszi. Az ezen megkeresés megválaszolásáig eltelt időtartam a kérelem elbírálására nyitva álló ügyintézési határidőbe nem számít bele. (6) Az  adókedvezmény igénylésekor az  elszámolható költség és az  adókedvezmény jelenértékének kiszámításához a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának időpontjában érvényes diszkont kamatlábat kell figyelembe venni. (7) Amennyiben az adókedvezmény a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata (a továbbiakban: határozat) alapján vehető igénybe, az elszámolható költség és az adókedvezmény jelenértékét az Európai Bizottság felé történő bejelentés időpontjában érvényes diszkont kamatláb alkalmazásával és árfolyamon kell figyelembe venni. (8) Az  elszámolható költség jelenértékének meghatározása a  7.  mellékletben meghatározott módszerrel történik. Az adókedvezmény jelenértékét az Atr. 2. mellékletében meghatározott módszerrel kell meghatározni. (9) Kérelem benyújtása esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás nem haladhatja meg a) azt a  minimális összeget, amellyel a  fejlesztési program jövedelmezősége eléri azt a  mértéket, amely elegendő ahhoz, hogy azt az adózó megvalósítsa, vagy b) azt a  többletköltséget, ami a  beruházásnak az  adott helyszínen történő megvalósítására tekintettel merült fel az alternatív – a beruházás megvalósulásának helyszínéhez képest a regionális támogatási térkép szerint alacsonyabb maximális támogatási intenzitású régióban található – helyszínhez viszonyítva. (10) A beszámolót, a könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a kérelem, illetve a bejelentés adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – a  kérelem, illetve a  bejelentés benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az átszámítás forintról euróra történik. (11) A  Tao.  törvény 22/B.  § (1)  bekezdés d)  pontja szerinti beruházás esetén az  adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az  adózó a  bejelentésében vagy kérelmében részletesen bemutatja a  fejlesztési programot és az önálló környezetvédelmi beruházásként történő minősítést alátámasztó tényeket, körülményeket. (12) Nem igényelhető adókedvezmény a) bevásárlóközpont működtetését szolgáló beruházáshoz, ha az építmény szintterülete az 1000 négyzetmétert meghaladja; b) a 4. mellékletben meghatározott acélipari tevékenységhez; c) hajóépítő-ipari fejlesztéshez; d) a szénipar fejlesztéséhez; e) az  energiatermelést, energiaszolgáltatást és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz; f ) az 5. mellékletben meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez; g) a halászati tevékenységet vagy halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz; h) szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházáshoz; i) az  EUMSz I.  mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységekre, továbbá a  4502, 4503, 4504 KN-kód alá tartozó parafatermékekre és a  mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló 2007. október  22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletben említett, tejet és tejterméket utánzó vagy helyettesítő termékek gyártására és forgalmazására; j) a  halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az  1184/2006/EK és az  1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a  104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúratermékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz; k) azon beruházáshoz, amelynek üzembe helyezése érdekében az  adózó e  rendelet kihirdetését megelőzően költséget, ráfordítást számolt el; l) a szerencsejátékkal és fogadással összefüggő tevékenységhez; m) a  bérmunkában vagy díjazás ellenében végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személyszállítási vagy áruszállítási szolgáltatáshoz; n) ha az  adózó nem tett eleget az  Európai Bizottság valamely korábbi támogatást jogellenesnek és a  belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító, és annak visszatérítését elrendelő határozatának. 4. Az adókedvezmény igénybevételének feltételei 4. § (1) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a beruházás megfelel a Tao.  törvényben és az e  rendeletben, illetve a  Tao.  törvény 22/B.  § (2a)  bekezdésében meghatározott esetekben a  Kormány Európai Bizottság engedélyén alapuló határozatában meghatározott valamennyi feltételnek. (2) Az  adókedvezmény a  kérelemben vagy a  bejelentésben bemutatott, változatlan tartalmú tényállás esetén vehető igénybe. Tényállásváltozásnak minősül különösen, ha az adózó a beruházást a beruházási kezdőnapként megjelölt napot követő két naptári éven belül nem kezdi meg. Nem minősül tényállásváltozásnak a  számítási hiba vagy az  elírás, valamint, ha a  kérelemben vagy a  bejelentésben szereplő beruházás befejezésének időpontja eltér a tényleges befejezés időpontjától. (3) Az  adókedvezmény a  Tao.  törvény 22/B.  § (1)  bekezdés a)–f ) és h)–j)  pontja szerinti beruházás esetén akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás részét képező valamennyi tárgyi eszközt üzembe helyezi, a támogatható immateriális javakat használatba veszi, és ezeket az  eszközöket (kivezetés esetén a  szinten tartást szolgáló eszközöket) nagyvállalkozás a  beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás legalább három évig (a  továbbiakban: kötelező üzemeltetési időszak) az  érintett régióban a  hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja. (4) A  Tao.  törvény 22/B.  § (1)  bekezdés g)  pontja szerinti munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az  adózó azokat az  új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan elszámolható költséget vesz figyelembe, az első alkalommal történő betöltésük időpontját követően nagyvállalkozás legalább öt, kis- és középvállalkozás legalább három éven keresztül az érintett régióban fenntartja. (5) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az adóévben felmerült elszámolható költségekre igénybe vehető az adókedvezmény abban az adóévben is, amelyben az adott munkakörre tekintettel az adózó még nem számolt el 24 havi összegű személyi jellegű ráfordítást. (6) Az  adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a  kérelem, illetve a  bejelentés benyújtásának napjától a  kötelező üzemeltetési időszakban vagy – ha az későbbi időpont – az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig a) az adózónál az adóhatóságoknál nyilvántartott adótartozás miatt – ide nem értve a késedelmi pótlék miatt fennálló tartozást – adóhatóság végrehajtási eljárást nem indított, vagy indított ugyan, de azt sikeresen foganatosította vagy az  eljárás keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit az  adózó betartotta; b) az adózót az állami adóhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírsággal nem sújtotta, vagy ha sújtotta, akkor annak összegét arra tekintettel mérsékelte, hogy az adózó a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét az  adóellenőrzés megkezdéséig a  tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette. (7) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a) a beruházás legalább 25 százalékban saját forrásból valósul meg; b) a beruházás megkezdésének napját megelőzi a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának a napja. (8) Ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, vagy bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a  bírósághoz, nem jogosult adókedvezményre. Ha az  adózó a  kötelező üzemeltetési időszak alatt bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, vagy végelszámolását bejelenti a bírósághoz, vagy adószámát az állami adó- és vámhatóság törli, a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. (9) A termelési folyamat lényegi változását eredményező beruházás esetén adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az  elszámolható költségek összege meghaladja az  érintett tevékenységhez kapcsolódó eszközökre a  bejelentés, illetve a kérelem benyújtása adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét. (10) Meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményező beruházás esetén adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege legalább 200 százalékkal meghaladja a  korábban már használatba vett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a  beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott együttes könyv szerinti értékét. (11) Az  adókedvezmény igénybevételekor a  ténylegesen felmerült elszámolható költséget a  Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. (12) Az  adókedvezmény feltételeinek teljesítését az  állami adóhatóság az  adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi. 5. Támogatási intenzitás, támogatástartalom 5. § (1) A Tao. törvény 22/B. § (7) bekezdése szerinti arányt a (2)–(7) bekezdésre figyelemmel kell meghatározni. (2) A  támogatási intenzitás mértéke az  Atr. 25.  § (1)  bekezdésében meghatározott érték figyelemmel a (3)–(7) bekezdésre. (3) Ha az  adózó a  Közép-Magyarország régióban található településen (ide nem értve Közép-Magyarország régió támogatható településeit) valósítja meg beruházását és a kérelem, vagy a bejelentés időpontjában a) kisvállalkozásnak minősül, a támogatási intenzitás 20 százalék, b) középvállalkozásnak minősül, a támogatási intenzitás 10 százalék. (4) Ha az adózó a  (3) bekezdés szerinti településen kívüli településen valósítja meg a beruházását és a kérelem, vagy bejelentés időpontjában a) kisvállalkozásnak minősül, akkor a támogatási intenzitás 20 százalékponttal, b) középvállalkozásnak minősül, akkor a támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelt értéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek, kivéve, ha a beruházás nagyberuházásnak minősül. (5) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (2) és (4) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás a) 100 százaléka jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig; b) 50 százaléka a jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre; c) 34 százaléka a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre. (6) Az  (5)  bekezdés alkalmazásakor – az  1.  § (1)  bekezdés 8.  pontja alapján – a  beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban megkezdett, támogatott, induló beruházás, új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás vagy beruházások elszámolható költségét is figyelembe véve kell a  támogatástartalmat meghatározni. Ennek során a  kérelem, bejelentés tárgyát képező beruházás és az  annak megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban megkezdett támogatott induló beruházás, új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás vagy beruházások jelenértéken meghatározott elszámolható költsége együttes összegének alapulvételével kell meghatározni a  településre érvényes – a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásakor hatályos – támogatási intenzitással a maximálisan adható állami támogatás összegét. Az  így meghatározott összegből kell levonni a  beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban megkezdett beruházás vagy beruházások elszámolható költségéhez megítélt (járó) állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét (első korlát). Abban az esetben, ha az  adózó csak jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegig kéri az  állami támogatás megítélését, akkor a  100 millió eurónak megfelelő forintösszegig adható állami támogatás összegének és a  kérelemben, bejelentésben szereplő beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban megítélt (járó) állami támogatás jelenértéken meghatározott összegének különbsége minősül az  első korlátnak. Amennyiben az így meghatározott összeg kisebb, mint a kérelemben vagy a bejelentésben szereplő elszámolható költséghez az  összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül nyújtható állami támogatás (második korlát), akkor ez  a  kisebb összeg a  jelenértéken meghatározott nyújtható vagy igénybe vehető állami támogatás felső korlátja. Fordított esetben a kérelemben vagy a bejelentésben szereplő elszámolható költséghez az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül nyújtható állami támogatás. (7) Nagyberuházás esetén a  tényleges támogatási intenzitás nem haladhatja meg a  kérelemben, bejelentésben jelenértéken szereplő, maximálisan engedélyezhető állami támogatás és a kérelemben, bejelentésben jelenértéken szereplő elszámolható költség hányadosaként, százalékban kifejezett, két tizedesjegyre kerekített mértéket. Amennyiben az  Európai Bizottság határozata ettől eltérő mértékről rendelkezik, akkor a  tényleges támogatási intenzitás nem haladhatja meg az Európai Bizottság jóváhagyása alapján meghatározott mértéket. 6. Az adózó nyilvántartási kötelezettsége 6. § (1) Az  adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a  beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az  elszámolható költség részét képező, továbbá a  kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi tárgyi eszköz, támogatható immateriális javak a) üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét, b) bekerülési értékét, c) hasznos élettartamát, d) az állományból történő kikerülés időpontját, indokát. (2) Ha az  adózó az  üzembe helyezett, az  elszámolható költség összegénél figyelembe vett tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat a  kötelező üzemeltetési időszakon belül a  befektetett eszközök közül – pótlás nélkül – kivezeti, vagy – pótlás nélkül – nem üzemelteti a  hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti. 7. Az adózó adatszolgáltatási kötelezettsége 7. § (1) Az  adókedvezmény igénybevételének adóéveiben a  társaságiadó-bevallásban a  következő adatokat kell az adózónak beruházásonként szerepeltetnie: a) a  beruházás megnevezését, határozattal jóváhagyott adókedvezmény esetében a  határozat számát, más esetben a bejelentés időpontját (év, hónap, nap); b) az adóévben igénybe vett adókedvezményt jelenértéken; c) az első igénybevételtől számítva összesen igénybe vett adókedvezményt jelenértéken; d) a  beruházáshoz igénybe vett, a  támogatáshalmozódásnál figyelembe veendő állami támogatás támogatástartalmát. (2) Az  adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének adóévében és az  adókedvezmény igénybevételének adóéveiben a társaságiadó-bevallásban az adózónak a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)–f ) és h)–j) pontja szerinti beruházás esetén a következő adatokat kell beruházásonként szerepeltetnie: a) a beruházás befejezésének időpontját; b) az 1. § (2) bekezdés a) alpontja szerinti, ténylegesen felmerült elszámolható költséget jelenértéken; c) a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének jogcímét. (3) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)–b) és i) pontja szerinti beruházásnál az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben a  társaságiadó-bevallásban a  következő adatokat kell az  adózónak beruházásonként szerepeltetnie: a) a  foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát és a  beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy –  az  adózó választása szerint – a  beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát vagy b) az  Sztv. 79.  §-a szerint elszámolható személyi jellegű ráfordítást, és a  beruházás megkezdését megelőző adóév vagy – az  adózó választása szerint – a  beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő évesített személyi jellegű ráfordítást attól függően, hogy az  adózó a  Tao.  törvény 22/B.  § (9) és (14)  bekezdésében foglalt feltételek közül melyiknek a  teljesítését vállalja. (4) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti beruházásnál a) az  újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók számát a  beruházás üzembe helyezését követő harmadik adóévről, b) az  újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók tekintetében összesen elszámolt elszámolható költséget jelenértéken az adókedvezmény igénybevételének első adóévében és az azt követő adóévekben, utoljára a beruházás üzembe helyezését követő ötödik adóévben, c) a  foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát az  adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő harmadik és az azt követő négy adóévben benyújtott társasági adóbevallásban kell az adózónak szerepeltetnie. (5) Ha az  adózó a  beruházást a  kérelemben beruházási kezdőnapként megjelölt napot követő két naptári éven belül nem kezdte meg, ennek tényéről azon adóévről készült társasági adóbevallásában köteles nyilatkozni, amely adóévben a beruházás megkezdésére nyitva álló két naptári év eredménytelenül letelt. 8. Az adópolitikáért felelős miniszter nyilvántartási kötelezettsége 8. § Az adópolitikáért felelős miniszter a kérelemről és a bejelentésről külön nyilvántartást vezet, amely a) kérelem, illetve bejelentés esetén tartalmazza aa) az adózó azonosító adatait, ab) a kérelem, illetve a bejelentés érkezésének időpontját, ac) a kérelem, illetve a bejelentés tárgyát, az adókedvezmény jogcímét, ad) a kérelem, illetve a bejelentés elbírálásában részt vevő megnevezését, ae) hiánypótlás esetén a hiánypótlási felhívás időpontját, af ) a beruházás elszámolható költségét jelenértéken, a beruházás helyét, ag) az adókedvezmény tervezett összegét folyó áron és jelenértéken, ah) az adópolitikáért felelős miniszterhez beérkezett bejelentés, vagy kérelem másolatát; b) kérelem esetén – az a) pontban meghatározottakon túl – tartalmazza továbbá ba) az eljárási határidő meghosszabbításáról, az eljárás felfüggesztéséről szóló végzést, bb) a határozat számát és meghozatalának időpontját, bc) a kérelem visszavonásának időpontját. 9. Közzététel és információszolgáltatás 9. § (1) A  Tao.  törvény 22/B.  § (21)  bekezdése szerinti kötelezettségének teljesítése érdekében az  adópolitikáért felelős miniszter felhívja az  állami adóhatóságot, hogy a  fejlesztési adókedvezmény igénybevétele esetén a  társasági adóbevallás esedékessége időpontját követő egy naptári éven belül nyilvánosan, bárki által korlátozás nélkül hozzáférhető internetes oldalon gondoskodjon az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó mértékű fejlesztési adókedvezmény igénybe vétele esetén a következő adatok közzétételéről: a) az adózó neve, székhelye, adószáma, b) a vállalkozás formája, c) a beruházás megvalósításának helye (megye), d) az adózó szakágazati besorolása, e) a támogatás formája, f ) a bejelentés nyilvántartásba vételének napja, a határozat jóváhagyásának napja, g) a beruházás célja. (2) Az  (1) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség során az állami adóhatóság a következő sávok szerint teszi közé az igénybevett adókedvezmény összegét: 1. a 0,5–1 millió eurónak megfelelő forintösszegű adókedvezmény; 2. az 1–2 millió eurónak megfelelő forintösszegű adókedvezmény; 3. a 2–5 millió eurónak megfelelő forintösszegű adókedvezmény; 4. az 5–10 millió eurónak megfelelő forintösszegű adókedvezmény; 5. a 10–30 millió eurónak megfelelő forintösszegű adókedvezmény; 6. a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó mértékű adókedvezmény. (3) Az  e  § szerint közzétett adatok az  adókedvezmény utolsó igénybevétele évét követő tíz naptári éven belül interneten nyilvánosan elérhetőek. 10. Záró rendelkezések 10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 11. § Ez  a  rendelet a  Szerződés 107. és 108.  cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a  belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. 12. § A 7. § (2) bekezdésében és (5) bekezdésében foglaltakat az N 651/2006 számú Állami Támogatás – Magyarország támogatási programra tekintettel benyújtott bejelentés és kérelem vonatkozásában is alkalmazni kell. 13. § Hatályát veszti a  fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet és a  fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet, valamint az  Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 315/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök