2003. évi CXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

2003. évi CXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2024.XII.23. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2003. évi CXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről *  Az Európai Unió egészére kiterjedő közös közlekedési stratégia megvalósításában kiemelt szerepet kapott a Transz-európai Közlekedési Hálózat. Az Európai Unióhoz való csatlakozás gazdasági-társadalmi követelményként állítja hazánk elé az egységes európai közlekedési hálózathoz való kapcsolódásunkat, a hazai közúthálózatnak a hazánkat érintő pán-európai folyosók mentén történő fejlesztését. A hálózatok kiépítése, nyomvonalvezetése és működtetése a gazdaságpolitikai és területfejlesztési elképzelések megvalósításának eszköze. A Transz-európai hálózatokhoz megfelelő színvonalon kapcsolódni képes közlekedési hálózatnak a lehető legrövidebb időn belüli kiépítése, az országhatárokon is átnyúló regionális együttműködés fejlesztése, a szomszédos országokkal való kapcsolatok elősegítése, a regionális fejlettségbeli különbségek csökkentése, a hátrányos helyzetű térségek elérhetőségének javítása, a kiegyensúlyozottabb térségi fejlődés elősegítése, valamint a belső gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. Fejezet Bevezető rendelkezések 1. § (1) *  Az állam feladata az országos közúthálózat tervezése, fejlesztése, igénybevételének szabályozása, továbbá az országos közutak fenntartása és üzemeltetése. A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése fontos közérdekű és közcélú tevékenység. (2) A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésében közreműködő egyes szervek és személyek feladataikat az általános szabályok szerint, de az e törvényben foglalt eltérésekkel kötelesek ellátni. (3) *  2. § *  E törvény rendelkezéseit a) *  az 1. számú melléklet szerinti autópályák és autóutak, valamint azok csomóponti elemei (a továbbiakban együtt: gyorsforgalmi utak), b) a gyorsforgalmi utakkal egy beruházásban megvalósuló közutak, c) a gyorsforgalmi utak csomóponti elemeihez közvetlenül csatlakozó bekötő- és elkerülő utak, továbbá d) a gyorsforgalmivá fejleszthető országos főutak tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokra, valamint tevékenységekre kell alkalmazni. 2/A. § *  E törvény alkalmazásában: 1. hosszú távú úttípus: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 11/B. § (1) bekezdése szerinti Fejlesztési Programban meghatározott úttípus, 2. nagytávú úttípus: a Kkt. 11/A. § (1) bekezdése szerinti nagytávú tervben meghatározott úttípus. II. Fejezet Általános szabályok 3. § (1) *  A gyorsforgalmi utak tervezéséhez és építéséhez szükséges pénzeszközökről – a központi költségvetésből a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében, valamint más fejezetekben az e célra megnevezett fejezeti kezelésű előirányzatokból biztosított pénzeszközökből, illetve a magántőke bevonása alapján rendelkezésre álló forrásokból – a Kormány gondoskodik. (2) A költségvetési évre jóváhagyott források igénybe nem vett része lekötött maradványként a következő költségvetési években is igénybe vehető. (3) *  (4) *  (5) *  A gyorsforgalmi utak tervezéséhez és építéséhez szükséges pénzeszközök felhasználása során az építtető saját döntése alapján jogosult a megvalósítás költségeibe beépíteni az előkészítés és megvalósítás során ismertté vált régészeti lelőhelyek megelőző feltárási költségeit, valamint – korlátozott mennyiségben és mértékben – a felszínre került, illetve feltárt egyes, a feltárás helyén jellemző régészeti leleteknek a létesítendő pihenőhelyeken történő elhelyezése költségeit is. Az építtető az adott beruházás teljes bekerülési költségének részeként a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerinti minimum mértéket köteles biztosítani költség-előirányzatként a régészeti feltárás céljára. (6)–(9) *  4. § (1) *  (2) *  (3) Az építtető a végleges nyomvonal meghatározását követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni a nyomvonallal érintett közmű tulajdonosát vagy szükség esetén üzemeltetőjét (a továbbiakban: közműszolgáltató) arról, hogy az útépítés során mely közműszakasz kiváltása vagy fejlesztése szükséges. *  (4) A közműszolgáltató – a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztésének kiemelt közérdekűségére tekintettel, az útépítés mint közérdekből megvalósítandó beruházás megvalósítása érdekében – a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. Az építtető a körülmények által indokolt mértékű – 30 napnál nem rövidebb – határidőt határoz meg. A határidő megadása előtt köteles a közműszolgáltató véleményét kikérni. A közműszolgáltató a véleményét az annak közléséről szóló felhívás kézhezvételétől számított nyolc munkanapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető köteles a közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségeit a közműszolgáltatónak megfizetni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül az építtető és a közműszolgáltató kötelesek egymással tételesen elszámolni. *  (5) Ha a közműszolgáltató neki felróható módon a (3) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó közműkiváltási vagy -fejlesztési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként a közműkiváltást vagy -fejlesztést nem megfelelően végzi el, illetve annak elvégzését vagy elvégeztetését megtagadja, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni. *  (6) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén az építtető jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a közműszolgáltató tűrni köteles. *  (7) A közműszolgáltatót a – közműkiváltással vagy -fejlesztéssel összefüggésben bekövetkezett – vagyonnövekedés tekintetében illetékfizetési kötelezettség nem terheli. *  (8) E törvény alkalmazásában közműnek minősül: vízellátást szolgáló vezeték, szennyvíz-, illetve csapadékelvezetést szolgáló zárt csatorna, távhővezeték, földgázvezeték, elektromos vezeték, hulladékgyűjtő, illetve -kezelő berendezés, nagyfeszültségű villamos átviteli vezeték, szénhidrogén-szállító vezeték, bányászati célú vezeték, hírközlési vezeték. 5. § (1) A gyorsforgalmi út tervezése és építése – a jogszabályban meghatározott, hatályos területrendezési tervekkel összhangban – a miniszter kezdeményezése alapján indul meg. (2) *  A miniszter rendelkezésére az építtető közbeszerzési eljárás keretében kiválasztja a tervezőt és elkészítteti az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló műszaki tanulmányt, továbbá összeállíttatja az előzetes vizsgálati eljáráshoz – külön jogszabály szerint – szükséges dokumentációt (a továbbiakban: vizsgálati dokumentáció) és a területrendezési tervtanulmány dokumentációját. (3) *  A (2) bekezdésben megjelölt tanulmány és dokumentáció előkészítése során a tervező a környezetvédelmi hatósággal és érintett helyi önkormányzatokkal kapcsolatot tart. (4) *  A 9. § (1) bekezdése szerinti környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárásban a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében közmeghallgatást tart. A környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatást az érintettek személyes megjelenése nélkül, a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve b) honlapon való közzététel útján is megtarthatja. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet. (5) *  A kiemelt közérdekre és a környezetvédelmi prioritásokra tekintettel a környezet és mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld), valamint a primer ásványvagyon védelme kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon a tervezés, engedélyezés és a megvalósítás valamennyi fázisában. Ennek érdekében a másodlagos nyersanyagok – elsősorban a pernye, kohászati salak, bányameddők, építési és bontási hulladékok – felhasználása a közbeszerzési eljárásoknál az erre vonatkozó előzetes szakértői vizsgálatok figyelembevételével, továbbá a hasznosításban érintettek (a felhasználandó anyagok tulajdonosai és az út építtetője) gazdasági együttműködése esetén írható elő. 6. § *  (1) *  A gyorsforgalmi útnak a vizsgálati dokumentáció és a területrendezési tervtanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott és a gyorsforgalmi út számára legfeljebb két változatban kijelölt 500 méter szélességű területsávját (a továbbiakban: nyomvonal) a környezetvédelmi hatóságnak a környezetvédelmi eljárás során hozott határozatának véglegessé válását követően a Kormány rendeletben állapíthatja meg. (2) *  Az (1) bekezdés szerinti rendelet hatálybalépésétől az államot – föld esetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti más jogosultakat megelőzően – elővásárlási jog illeti meg az (1) bekezdés szerinti rendelettel meghatározott nyomvonalon található földrészlet tekintetében. Az elővásárlási jogot az állam nevében az építtető gyakorolja. A megvásárolt földrészlet és a gyorsforgalmi út létesítése érdekében kisajátítással megszerzett földrészlet az állam tulajdonába kerül. Az állam javára adás-vétel vagy kisajátítás útján gyorsforgalmi út létesítése céljából megszerzett ingatlanok vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak az ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni. (3) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben két változat szerepel és a kihirdetett nyomvonalak egyikére a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt megadja, a Kormány – az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően – a rendeletet a környezetvédelmi engedélyben meghatározott nyomvonal alapján módosítja. (4) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben kihirdetett nyomvonal(ak)ra a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt nem adja ki, a rendelet módosításával vagy a rendelet hatályon kívül helyezésével és új rendelettel a Kormány – az (1) bekezdésben meghatározottak alapján – új nyomvonalat jelöl ki. 7. § (1) *  A gyorsforgalmi útnak a 6. § (3)–(4) bekezdésében említett rendelettel meghatározott nyomvonalon történő megépítéséhez szükséges területet – ha a Magyar Állam a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlási jogát nem gyakorolta – adásvétel útján, illetve csereingatlan biztosításával (ideértve a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti csereingatlant is) kell megszerezni. (2) *  Ha a terület a 6. § (2) bekezdésében, illetve az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem szerezhető meg, azt ki kell sajátítani. A kisajátítási eljárást az építtető kérelmére kell lefolytatni. (3) *  A nyomvonal területének megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál. (4) *  A gyorsforgalmi út megépítéséhez szükséges területnek az (1) és (2) bekezdés, továbbá a 6. § (2) bekezdése alapján történő megszerzésével összefüggő fizetési kötelezettség fedezetét a Magyar Állam biztosítja. (5) *  8. § *  III. Fejezet A hatósági eljárás egyes szabályai 9. § *  (1) *  A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárásokban a környezetvédelmi hatóságnak a Kormány által rendeletben kijelölt országos illetékességű szerve (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. (2) *  A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárásokban köteles a Kormány által rendeletben kijelölt, országos illetékességgel eljáró szerv (a továbbiakban: közlekedési hatóság) véleményét kikérni. (3) *  A környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatást a közlekedési hatóság és az építtető bevonásával teljesíti. (4) *  10. § (1) *  A környezetvédelmi hatóság hatósági állásfoglalásának kialakítása előtt – az útépítés közérdekűségére, a környezet- és természetvédelmi érdekekre, valamint az úthasználat előre jelzett gazdasági és társadalmi hatására is figyelemmel – egységes álláspontot és megoldási javaslatot ad a tervezéshez. (2) *  (3) A környezetvédelmi hatóság az előzetes környezeti tanulmány tárgyában meghozott határozatát megküldi a miniszternek is. 11. § (1) *  Az építtető köteles – az előzetes vizsgálat, a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az útépítési engedélyezési terv készítésének fázisában – a közművek üzemeltetőitől és az utak kezelőitől előzetes adatszolgáltatást kérni. (2) *  Az építtető köteles a közművek üzemeltetői számára, az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az útépítési engedélyezési terv készítésének fázisában, új nyomvonalas létesítmények elhelyezése és fenntartása céljából a megépítendő nyomvonalnak – a közút kezelőjével összehangolt – igénybevételét lehetővé tenni. Ennek érdekében a közművek üzemeltetőitől és a közutak kezelőjétől nyilatkozatot és előzetes adatszolgáltatást kérhet. (3) *  Az előzetes adatszolgáltatás keretében a közművek üzemeltetői és az utak kezelői 15 napon belül tájékoztatják az építtetőt az üggyel kapcsolatos adatokról, az ügyhöz tartozó tervekről, információkról és a vonatkozó jogszabályokról. 12. § (1) *  A közlekedési hatóság az építési engedélyezési eljárás során együttműködik a környezetvédelmi hatósággal. Az együttműködés keretében az engedély kiadása szempontjából lényeges minden kérdésről tájékoztatják egymást. (2) *  (3) *  13. § *  Az ingatlanügyi hatóság a gyorsforgalmi út tervezéséhez, a terület igénybevételéhez szükséges ingatlan-nyilvántartási adatokat, a tulajdoni lap másolatát és az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát a kérelmező részére tizenöt napon belül adja ki. 14. § *  15. § *  A környezetvédelmi és az építési engedélyezési eljárás során meghozott határozat elleni közigazgatási perben – ha a tárgyalás tartását valamely fél kérte – a tárgyalást a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított negyvenötödik napra kell kitűzni. Ha az első tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg – és a tárgyalás távollétükben való megtartását egyik fél sem kérte – az eljárást meg kell szüntetni. 16. § (1) *  A 15. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a gyorsforgalmi út forgalomba helyezését engedélyező határozat elleni közigazgatási perben is. (2) *  A szakhatóságok, a közművek üzembentartói és az utak kezelői a helyszín közlekedési hatósággal együttes megtekintése után azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül nyilatkoznak arról a közlekedési hatóságnak, hogy a forgalomba helyezési engedély megadásának feltételei fennállnak. Ha a közművek üzembentartói és az utak kezelői nem nyilatkoznak, a hozzájárulásukat, illetve beleegyezésüket megadottnak kell tekinteni. 17. § (1) *  Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben megjelölt gazdasági terület kivételével nem nyilvánítható beépítésre szánt területté a) az e törvény hatálya alá eső, építési engedéllyel rendelkező gyorsforgalmi út tengelyétől számított 100-100 méter vagy b) a Kormány által, a megvalósítandó gyorsforgalmi út számára rendelettel megállapított nyomvonalat, a tervezett csomópontokat, valamint jellemző hossz- és keresztszelvényeket tartalmazó dokumentációval (a továbbiakban: jóváhagyott tanulmányterv) rendelkező gyorsforgalmi út tengelyétől számított 250-250 méter széles területsáv. (1a) *  Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a korlátozás a gyorsforgalmi út építésére kiadott építési engedély véglegessé válásával hatályát veszti. (2) *  A Kormány a 6. §-ban említett rendeletben – amennyiben a műszaki feltételek ezt lehetővé teszik – az (1) bekezdésben meghatározottnál keskenyebb területsávot is megállapíthat. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti korlátozás a rendeletben megállapított területsávra vonatkozik. (3) *  (4) *  (5) *  A gyorsforgalmi utak tervezés előkészítési szakaszában az 5. § (2) bekezdésében rögzített műszaki tanulmányterv kötelező tartalmi eleme a költség-haszon elemzés, amelynek során a nemzetgazdaság szempontjából legelőnyösebb változatot kell kiválasztani megfelelve a versenyképesség és a gazdaságosság alapelveinek, mint kiemelt közérdekű célnak. (6)–(10) *  (11) *  Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 14. §-ában foglaltakra tekintettel, az (1) bekezdésben említett jóváhagyott tanulmánytervet az érintett települési önkormányzatoknak a – külön jogszabályban meghatározott – helyi építési szabályzataikban figyelembe kell venniük és amennyiben szükséges, azt a 18. §-ban említett kormányrendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint a Kormány a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keretből biztosítja az önkormányzatok számára. *  III/A. Fejezet *  Célkitermelőhelyek létesítésének, üzemeltetésének, megszüntetésének és hatósági felügyeletének különös szabályai *  17/A. § *  (1) *  Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak földművei (töltései) megépítéséhez szükséges ásványi nyersanyag (a továbbiakban: töltésanyag) kitermelésére a 18. § (6) bekezdés b)–c) pontja alapján kiadott rendeletben vagy a végleges építési engedélyben megállapított nyomvonal 10-10 km szélességű környezetében célkitermelő hely létesíthető. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott töltésanyag kivételével más ásványi nyersanyag kitermelésére célkitermelőhely nem létesíthető. (3) A célkitermelőhely létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges földterület igénybevétele, használata, illetve hasznosítása érdekében annak tulajdonosával (vagyonkezelőjével) – az igénybevételre, a használatra, illetve a hasznosításra, valamint az ezzel kapcsolatos előzetes vizsgálatokra is kiterjedő – megállapodást kell kötni azzal, hogy az ingatlanon folytatott tevékenységgel összefüggésben okozott károk megtérítése vonatkozásában a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 37. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 17/B. § *  (1) *  A célkitermelőhely létesítését az építtető vagy a gyorsforgalmi út megépítése tekintetében az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó kérelmére a bányafelügyelet a kérelemhez mellékelt komplex műveleti terv jóváhagyásával engedélyezi [17/C. § (2) bekezdése]. (2) *  A jóváhagyás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) *  b) a 18. § (7) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet megjelölését, c) a tevékenységet végző megnevezését, székhelyét, amennyiben az nem a kérelmező, d) a felelős műszaki vezető és helyettese nevét, lakcímét. (3) A komplex műveleti terv a célkitermelőhely létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére vonatkozó tervezett tevékenységeket határozza meg. A terv műszaki leírásból, térképi dokumentációból és mellékletekből áll. (4) A műszaki leírásnak tartalmaznia kell: a) *  a célkitermelőhely létesítés szükségességének indokolását, figyelemmel a már meglévő kitermelőhelyek (bányák) biztosította lehetőségekre, a környezet és a föld, a primer ásványi nyersanyag védelme érdekében a másodlagos nyersanyagok – elsősorban a pernye, kohászati salak, bányameddők, építési és bontási hulladékok – felhasználási lehetőségeire, b) a tervezett célkitermelőhely lehatárolását (közigazgatási egység, helyrajzi szám) és a lehatárolás indokolását, c) az előzetesen elvégzett talajmechanikai kutatás (vizsgálat) eredményét, a fellelt ásványi nyersanyag azonosítását, összetételét, d) a célkitermelőhely teleptani, tektonikai, hidrogeológiai, talajmechanikai viszonyainak ismertetését, e) *  f) a kitermelni tervezett nyersanyag mennyiségét, g) a tervezett kitermelési technológia ismertetését, az üzemeltetés tervezett időtartamát és a tevékenységek ütemezését, h) a kitermelés miatt eltávolított, megőrzendő (mentett) humuszos talaj, illetve a fel nem használt töltésanyag, illetve egyéb ásványi nyersanyag lerakásának módját és helyét, i) a tevékenység során várható veszélyek ismertetését, és a veszélyek elhárításához tervezett intézkedéseket, j) a kitermeléssel érintett ingatlanoknak és építményeknek a kitermelés káros hatásával szembeni védelme módját, k) a kitermelés helyének visszahagyási (megszüntetési) módját, a tájrendezési, rekultivációs feladatokat, l) a kitermelés környezetre gyakorolt hatásának ismertetését, a káros környezeti hatások megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, a hatások megfigyelésének módját, az ehhez szolgáló létesítmények, mérési helyek kialakításának, üzemeltetésének rendjét, m) a kitermeléssel érintett régészeti örökség megóvásának módozatait (így a védőpillérbe helyezés, a kitermelés előtt elvégzendő megelőző régészeti feltárás stb.). (5) A térképi dokumentációnak tartalmaznia kell az út nyomvonalát feltüntető 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot, továbbá az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatán elkészített műveleti térképet, amelyen fel kell tüntetni: a) a tevékenységi terület határoló vonalát, b) az érintett ingatlanok helyrajzi számát, c) a mellékelt szelvények és metszetek helyét, d) a maximális talajvízszintet, illetve a kitermelés tervezett talpmélységének izovonalas térképét (mB.f.), e) a célkitermelőhellyel, illetve a kitermelés hatásával érintett építményeket, álló- és folyóvizeket, f) a szállítási útvonalat, g) a kitermelés miatt eltávolított humusz, illetve a fel nem használt töltésanyag lerakásának helyét. (6) Az (5) bekezdés szerinti térképi dokumentációnak tartalmaznia kell a szükséges jellemző szelvényeket és metszeteket is, valamint a terület visszahagyás végállapotának térképi ábrázolását. (7) A komplex műveleti tervhez mellékelni kell: a) az igénybe venni tervezett ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelőjével) az ingatlanhasználatra kötött megállapodás hiteles másolatát, b) *  termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott termőföld esetében a más célú hasznosítást engedélyező végleges ingatlanügyi hatósági határozatot, c) *  az út megépítésére vonatkozó végleges építési engedélyt, d) *  (8) *  (9) *  17/C. § *  (1) *  A komplex műveleti tervet úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a felszín alatti létesítmények, a kulturális örökség, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a tevékenységgel okozható károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését. (2) *  A komplex műveleti tervet a bányafelügyelet az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével hagyja jóvá. A bányafelügyelet a célkitermelőhelyekről nyilvántartást vezet, és azt a honlapján közzéteszi. A nyilvántartás tartalmazza: a) az engedély nyilvántartási számát (betű-, számkombinációkkal és az autópálya számával), b) *  az engedély számát és véglegessé válásának (végrehajthatóságának) időpontját, c) a kérelmező (jogosított) megnevezését, székhelyét, d) a célkitermelőhellyel érintett település megnevezését és az érintett ingatlanok helyrajzi számát, e) a töltésanyag felhasználásának pontos helyét (a megadott autópálya-szakaszokat km-szelvényekkel), f) a célkitermelőhelyről kitermelhető töltésanyag mennyiségét m3-ben, g) a tevékenységet végző megnevezését, székhelyét, h) *  a célkitermelőhellyel érintett illetékes bányafelügyelet megnevezését. (3) Célkitermelőhely létesítése nem engedélyezhető külszíni művelésre megállapított bányatelek területén, illetve vízbázisok védőterületén, védett természeti területeken és védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken. (4) A célkitermelőhelyet úgy kell kialakítani, hogy annak művelési mélysége legfeljebb egy méterre közelítse meg a megelőző 20 év átlagából számított maximális talajvízszintet. (5) *  Ha a célkitermelőhely területén végzett munkák során olyan természeti, környezeti vagy régészeti érték válik ismertté, amely más módon nem védhető meg, a bányafelügyelet a célkitermelőhelyet hivatalból módosítja. 17/D. § *  (1) A célkitermelőhely létesítése, üzemeltetése és megszüntetése során a biztonsági előírások tekintetében a külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzata kiadásáról szóló külön jogszabály előírásait kell megfelelően alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek tekintetében a bányafelügyelet a Bt. 43. §-ának (3) bekezdésében meghatározott hatósági felügyeleti feladatokat lát el. (3) A célkitermelőhelyről kitermelt töltésanyag az állam tulajdonában marad, felette az engedélyes tulajdont nem szerez. A célkitermelőhelyről kitermelt töltésanyag csak a 17/A. § (1) bekezdésében meghatározott célra használható fel, kereskedelmi forgalomba nem hozható. (4) A célkitermelőhely engedélyese köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a komplex műveleti tervnek megfelelően helyreállítani és ezzel a területet az eredeti rendeltetésének megfelelő hasznosításra alkalmassá tenni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani. 17/E. § *  (1) Ha a célkitermelőhely engedélyese, vagy megbízásából a tevékenységet végző a tevékenységet engedély nélkül, az engedélyben foglaltaktól eltérő módon vagy szabályellenesen gyakorolja, a bányafelügyelet az engedélyest, illetve a tevékenységet végzőt bírsággal sújthatja, és kötelezi a szabályellenes állapot megszüntetésére. Amennyiben az engedélyes, illetve a tevékenységet végző tevékenységével veszélyhelyzetet idéz elő, a bányafelügyelet a tevékenység folytatását felfüggesztheti, ismételt esetben az engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést. (2) *  Az (1) bekezdés szerinti bírság összegének felső határa 10 000 000 Ft. Ha a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a kitűzött határidőre nem szünteti meg, a bírság ismételten kiszabható. Az ismételt bírság felső határa 30 000 000 Ft. IV. Fejezet Átmeneti és záró rendelkezések 18. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 2004. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben a hatálybalépését követően induló eljárási szakaszokra kell alkalmazni. (2) A törvény 3. §-ának (1) bekezdése a kihirdetés napján lép hatályba. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az eljárás szakaszai: a) az előzetes környezeti tanulmány benyújtása, b) a nyomvonal – rendelettel történő – kijelölése, c) a részletes környezeti hatástanulmány benyújtása, d) a kisajátítási kérelem benyújtása, e) az építési kérelem benyújtása, f) *  az építési engedély kiadása, g) *  az út forgalomba helyezése. (4) *  (5) *  (6) *  Felhatalmazás kap a Kormány, hogy a) a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlásra vonatkozó részletes rendelkezéseket, *  b) *  az 1. számú mellékletben megjelölt gyorsforgalmi utak esetében a környezetvédelmi engedély véglegessé válását követően a gyorsforgalmi út nyomvonalát, a 17. § (1) bekezdésében meghatározott területsávot és a területsáv védettségének időtartamát, c) *  a b) pont hatálya alá nem tartozó gyorsforgalmi utak nyomvonalát, a 17. § (1) bekezdésében meghatározott területsávot és a területsáv védettségének időtartamát, d) a 9. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervek kijelölését *  rendeletben állapítsa meg. (7) *  Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a)–b) *  c) *  (8) *  A gyorsforgalmi közúthálózat megvalósításáról és a megvalósítás aktuális helyzetéről a közvéleményt tájékoztatni kell. (9) *  1. számú melléklet a 2003. évi CXXVIII. törvényhez *  Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak A B C D 1. Út betű-ésszámjele Hosszú távú úttípus Szakasz (beruházás jellege) Nagytávú úttípus 2. M0 autóút teljes útgyűrű (új út építése, kapacitásbővítés) autópálya 3. M1–M7 autópálya M0 – Egérút (kapacitásbővítés) autópálya 4. *  M1 autópálya M0 – Hegyeshalom határátkelőhely (kapacitásbővítés) autópálya 5. M2 autóút M0 – országhatár (új út építése, kapacitásbővítés) autópálya 6. M3 autópálya Vásárosnamény – Beregdaróc, országhatár (új út építése) autópálya 7. M4 autóút/autópálya M0 – országhatár (új út építése, kapacitásbővítés) autópálya 8. M6 autópálya Bóly – Ivándárda, országhatár (új út építése) autópálya 9. M7 autópálya M0 – M8 (kapacitásbővítés) autópálya 10. M8 autóút országhatár – Vasvár és Veszprém – Jászalsószentgyörgy (új út építése, kapacitásbővítés) autóút 11. M9 autóút M86 – 53. sz. főút (új út építése, kapacitásbővítés) autóút 12. M10 autóút Budapest – Kesztölc (új út építése) autóút 13. *  14. M15 autópálya M1 – országhatár (kapacitásbővítés) autópálya 15-16. *  17. M25 autóút M3 – Füzesabony – Eger (új út építése, kapacitásbővítés) autópálya 18. M30 autópálya Miskolc – országhatár (új út építése, kapacitásbővítés) autópálya 19. M34 autóút Vásárosnamény (M3) – Záhony, Kisvárda kelet (autóút) és Jéke – 4. sz. főút közötti bekötés, Kisvárda és Jéke elkerülővel (összekötő út) (új út építése) autópálya 20. M35 autópálya Debrecen – Berettyóújfalu (a Debrecen déli elkerülővel M35 – 47. sz. főút között – 2x1 főút) (új út építése) autópálya 21. *  M44 autóút Kecskemét térsége (M8) – Békéscsaba (új út építése) autópálya 22. *  M49 autóút M3 – Mátészalka – országhatár (új út építése) autóút 23. *  M60 autóút Pécs – Barcs, országhatár (új út építése) autópálya 24. *  25. M70 autópálya M7 – országhatár (kapacitásbővítés) autópálya 26. *  M76 autóút M7 – Balatonszentgyörgy – Zalaegerszeg (új út építése) autóút 27. *  28. M85 autóút Csorna – Sopron, országhatár (új út építése) autópálya 29. M86 autóút Csorna – Szombathely (új út építése, kapacitásbővítés) autóút 2. számú melléklet a 2003. évi CXXVIII. törvényhez *  3. számú melléklet a 2003. évi CXXVIII. törvényhez *  Vissza az oldal tetejére -->